Űj Magyarország, 1993. április (3. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-08 / 82. szám
III. évfolyam 82. szám tudósítás 1993. április 8., csütörtök |A^ tv/ i Magyar-szlovák parlamenti tárgyalások Biztonságpolitika, nemzeti kisebbségek , (Folytatás az 1. oldalról) A Szlovák Nemzeti Tanács küldöttsége, amely Ivan Gasparovicnak, a Nemzeti Tanács elnökének vezetésével tartózkodik Magyarországon, szerdán a Parlamentben tárgyalást folytatott a magyar Országgyűlés Szabad György házelnök vezette delegációjával. A megbeszélésen a tárgyaló felek, miután történelmi jelentőségűnek nyilvánították az önálló Szlovák Köztársaság megalakulását közvetlenül követő találkozót, áttekintették azokat a kérdéseket, amelyeknek rendezése elengedhetetlen a két ország kapcsolatának a jószomszédság alapján történő fejlesztéséhez. Szabad György kifejtette: szerencsés az a körülmény, hogy e tárgyalásokra azon a napon kerül sor, amikor Magyarország és Szlovákia deklarálta, hogy a hágai nemzetközi bíróság elé kívánja terjeszteni a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer ügyét. Mindkét fél kifejtette ugyanakkor, hogy a döntés meghozataláig a két parlament illetékes bizottságainak törekedniük kell mindenekelőtt a vízgazdálkodással kapcsolatos függő kérdések áthidalására. A magyar házelnök hangsúlyozta, hogy kétoldalú kapcsolataink erősítésén túlmenően törekednünk kell a multilaterális szervezetekben való együttműködésünk fejlesztésére is. Nagy hansúlyt kaptak a megbeszélésen a biztonságpolitika és a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos politika mindkét országot érintő kérdései. Ivan Gasparovic kifejtette: a nemzeti kisebbségek kérdését - a nemzetközi dokumentumok és ajánlások figyelembevételével - azoknak az országoknak kell megoldaniuk, ahol a kisebbségek élnek. Megemlítette, hogy az e téren fennálló egyes vitás kérdések rendezésére Szlovákia új törvényt készít elő. Szabad György válaszában aláhúzta: Magyarországnak az a törekvése, hogy a Szlovákiában élő magyarok és a Magyarországon élő szlovákok helyzetükkel elégedettek legyenek, ezt indokolja mindkét ország stabilitás iránti igénye is. A két tárgyaló küldöttség tagjai kiemelten szóltak a két ország közötti bizalom erősítésének fontosságáról. Utaltak a gazdasági kapcsolatok, a tudományos és kulturális együttműködés bővítésének jelentőségére. Megállapodtak abban, hogy a két parlament évente elnöki szintű tárgyalásokon tekinti át az aktuális kérdéseket. Végezetül mindkét fél kifejezte annak szükségességét, hogy a parlamentek is ösztönözzék kormányaikat a magyar-szlovák együttműködési alapszerődés minél előbbi megkötésére. Az Ivan Gasparovic vezette delegáció a nap folyamán a parlament külügyi bizottságának tagjaival is találkozott. A megbeszéléseken az a közös álláspont fogalmazódott meg, hogy kölcsönös jóindulattal és bizalommal minden vita rendezhető a magyar-szlovák kapcsolatokban. (MTI) Ma: hágai döntés Bosznia panaszáról s tjp Ismét záporoztak a lövedékek Kelet-Boszniában újra tüzérségi harcok vannak, noha Szarajevóban a szembenálló erők katonai vezetői megerősítették, hogy betartják a tizenegy napja életbe lépett fegyvernyugvást. Szrebrenicára tegnap ismét záporoztak a lövedékek, s rádiójelentések szerint hárman meghaltak, sokan megsebesültek. A szerb erők azt közölték, hogy a muzulmán tüzérség kezdett támadást. A boszniai szerb katonai közlemény azt állítja, hogy Zepából messzehordó ágyúkkal lőtték a Drina partján fekvő Visegradot, s az itt lévő vízi erőművet. Philippe Morillon tábornok, a boszniai ENSZ-erők parancsnoka tegnap újabb kísérletet tett arra, hogy bejusson Szrebrenicába. A tábornok szeretne eleget tenni annak az ígéretének, hogy egy zászlóaljnyi ENSZ-erőt vezényel a menekültváros védelmére. A helyi muzulmán parancsnokok ezt szabták feltételül, amikor a legutóbbi evakuálási kísérletet megakadályozták. A hágai Nemzetközi Bíróság ma délután hozza nyilvánosságra a Bosznia-Hercegovinában elkövetett háborús bűncselekményekkel kapcsolatos állásfoglalását - jelentette be tegnap az ENSZ legmagasabb rangú bírói szervezetének szóvivője. A bíróság a boszniai muzulmánok kérésére vizsgálta ki sürgősségi eljárással az egyebek mellett népirtásról, kínzásokról és tömeges kivégzésekről szóló vádakat. Az AP hágai jelentésében hangsúlyozza, hogy a bíróság szokatlanul gyorsan hozza meg döntését, hiszen az első meghallgatás csak április elsején volt. A meghallgatásokon a szerbek tagadták a népirtásra vonatkozó vádakat, s azzal vádolták a muzulmánokat, hogy a bírósági eljárással azt akarják elérni, hogy az ENSZ a muzulmánokat vonja ki az egykori jugoszláv tagállamok elleni fegyverembargó hatálya alól. A szerb küldöttek - akik a meghallgatásokon a muzulmánokat vádolták népirtással - azt is hangsúlyozták, hogy véleményük szerint a Nemzetközi Bíróságnak nincs joga döntést hozni az ügyben. (MTI) Philippe Morillon tábornok ezen a nemrég készült felvételen Szrebrenica lakóit biztosítja támogatásáról MTI - Külföldi képszerkesztőse Szabadságharcosok őrségváltása Közgyűlést tartott Kölnben az Európai Magyar Szabadságharcos Szövetség, melyen a régi vezetőség lemondott. A közgyűlés elfogadta a megváltozott körülményeknek megfelelő új alapszabályt. Az eddigi európai tisztségek megszűntek és ezentúl az elnöki és főtitkári munkakör elvégzését rotációs alapon, kétéves mandátummal az országos vezetőségek látják el. Elnökeiek Sujánszky Jenőt (Franciaország), főtitkárnak pedig Németh Istvánt (Franciaország) választották. Az Európai Magyar Szabadságharcos Szövetség, a teljes működési függetlenség alapján, megmarad a Magyar Szabadságharcos Világszövetség keretében. A közgyűlés elhatározta, hogy az Európai Szövetség továbbra is kapcsolatot tart fenn a magyarországi, az 1956-os forradalom szellemében működő mozgalmakkal és szervezetekkel és támogatja a magyar újjászületés kiépítését. A tanácskozáson megköszönték Tollas Tibornak és Nagy Alajosnak azt az értékes hazafias munkát, amit több évtizeden keresztül a Szabadságharcos Világszövetség és az Európai Szövetség keretében végeztek Magyarország szabadságáért és egyhangúlag megválasztották őket az Európai Magyar Szabadságharcos Szövetség örökös tiszteletbeli elnökeinek. (MTI) TámogatásTallinnnak Magyarország továbbra is támogatja Észtországot a nemzetközi fórumokon és a kétoldalú megbeszéléseken - mondotta Göncz Árpád az észt külügyminiszterrel folytatott szerdai megbeszélésen. Az elnöki szóvivő tájékoztatása szerint az államfő biztosította Trivimi Vellistét arról is, hogy hazánk minden segítséget megad Észtország integrálódásához és bekapcsolódásához az európai együttműködésbe. A szívélyes hangú, kötetlen beszélgetésen szó volt a magyarészt kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről, valamint a térség helyzetéről. (MTI) Göncz Árpád nyilatkozata a szlovák hírügynökségnek A javulás jeles kapcsolatainkban A határok, amelyek nem is olyan régóta, alig száz éve mérgezik Európa keleti részében az életet, olyan állapotot hoztak létre, hogy az általuk határolt államok tulajdonképpen nemzetek és nemzetiségek mozaikjából tevődnek össze - nyilatkozta a TA SR szlovák hírügynökségnek adott exkluzív interjúban Göncz Árpád. A tegnapi pozsonyi lapokban közölt vap részletesen ismertetett interjúban a köztársasági elnök kifejti, hogy a térségben élő emberek önazonosságának megőrzését a határok megszűnése, az együttműködés módjainak meglelése, az együttélés új formáinak kialakulása ígéri. Nincs olyan állam, amelynek területén ne létezne valamilyen kisebbség. Ezt a határok tologatásával nem lehet megszüntetni, azonban csak az azonosságtudat megőrzése tesz lehetővé egy olyan állapotot, amikor a határok megszűnnek, és kialakul az együttműködés, mely tulajdonképpen az egymás mellett élés formája lesz - mondta Göncz Árpád, aki hangsúlyozta, hogy a határviszály bármilyen formája többet árt, mint használ. A térség országai csak úgy válhatnak az Európai Közösség tagjává, ha közeledni tudnak azokhoz az elvekhez, amelyeket ott már megvalósítottak - fejtette ki Göncz Árpád arra a kérdésre válaszolva, hogy vajon milyen belpolitikai tényezők hátráltatják Jozef Moravcík szlovák külügyminiszter Vladimír Meciar által is megismételt indítványát, mely szerint a szlovák-magyar kapcsolatokat lényegesen jobbá tudnák tenni, ha Magyarország nyilvánosan kijelentené, hogy lemond a határok megváltoztatásáról, történne az bármilyen eszközökkel, beleértve a békés utat is , Göncz Árpád a szlovák-magyar kapcsolatokban a javulás jeleit látja megnyilvánulni. E kapcsolatot egyelőre két nyitott kérdés zavarja: a bősi erőmű és a nemzetiségeket érintő gondok. Szerinte a bősi vita - mely részben műszaki, részben ökológiai természetű - a két ország közös erőfeszítései során megoldódik majd. A nemzeti kisebbségek problémáinak megoldása mindenekelőtt annak az országnak a feladata, mely országban az adott kisebbség él. Göncz Árpád az interjúban megerősítette: Michal Kovác szlovák államfőt meghívta Magyarországra, aki a meghívást elfogadta. - Nagyon örülnék - tette hozzá -, ha a látogatásra mielőbb sor kerülne. (MTI) Brüsszeli előrelépés a bősi vitában • Aláírás a stabilitásért (Folytatás az 1. oldalról) Nem csupán a magyar-szlovák kapcsolatok vonatkozásában, hanem az Európai Közösség és a térség kapcsolatai szempontjából is nagy jelentőségű fejlemény a közös alávetési nyilatkozat elfogadása, amely egyúttal erősíti egész Közép-Európa stabilitását is - hangsúlyozta Hans van den Broek, az EK-bizottság külkapcsolatokért felelős tagja a közös dokumentum aláírását követő sajtóértekezleten, amelyen részt vett Martonyi János és Jan Lisuch, a delegációkat vezető magyar és szlovák külügyi államtitkár is. A holland diplomata megerősítette, hogy az EK-bizottság továbbra is kész folytatni jószolgálati erőfeszítéseit, hogy rövid időn belül megszülethessen a megállapodás a vízgazdálkodási rendszerről is. Hangsúlyozta ugyanakkor: most elsősorban a két félen a sor, hogy kihasználva a jelen megegyezés tényét övező kedvező légkört, mielőbb haladást érjenek el a még nyitott kérdésekben. A még fennmaradt vitás kérdésekre hívta fel a figyelmet a szlovák államtitkár is, aki szerint a tegnapi aláírás valójában nem a vége, sokkal inkább a kezdete egy még átfogóbb folyamatnak, amely remélhetőleg elvezet az energia- és vízgazdálkodással összefüggő teljes problémakör megnyugató rendezéséhez. Martonyi János szerint a nemzetiségi kérdés fontos témaköre a magyar-szlovák kapcsolatoknak, amelyről folyamatos a párbeszéd a két fél között. Hozzátette: a közeli hetekben minden valószínűség szerint kormányfői szinten is megbeszélésekre kerülhet majd sor Magyarország és Szlovákia között. Összességében, kellő jószándékkal minden fontosabb kérdésben lehetséges előrelépés, és nem csupán a nemzetiségi vagy a bősi témakör kapcsán, hanem általában is a két ország együttműködésének továbbfejlesztésében - hangoztatta a magyar államtitkár, aki a mostani megegyezést illetően is azt minősítette az egyik legfontosabb vonásnak, hogy az mutatja: lehetnek viták és különbségek egyes országok - akár még jó szomszédok - között is, a lényeg azonban sohasem a vita ténye maga, hanem hogy mi módon képesek a felek azt megoldani. (MTI) Butrosz Gáli kambodzsai missziója Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár tegvel arányosan nő Kambodzsának Kambodzsába érkezett, han a politikai gyilkosságok száhogy felmérje az ENSZ nehét ma. Ezért a világszervezet főtithelyzetbe került béketeremtő kárának érkezését nagyszabású missziójának esélyeit, és bátori biztonsági előkészületek előtték tást adjon a szorongatott ENSZ- meg a kambodzsai fővárosban, személyzetnek. Egyúttal tárgyal Phnompenben. ni kíván a helyi politikai és fegyveres frakciók vezetőivel az egyre inkább akadozó békefolyamat folytatásáról, valamint a Kambodzsában tevékenykedő ENSZ-alkalmazottak és ENSZ-alakulatok biztonságáról. A hat hét múlva esedékes többpárti választások közeledtén Gáli érkezésével szinte egyidejűleg tették fel a phnompeni repülőtéren egy Szófia felé induló gép fedélzetére egy meggyilkolt bolgár ENSZ-katona koporsóját. A katona - két társával együtt - a múlt pénteken esett áldozatul kambodzsai fegyveresek támadásának. A kambodzsai békefenntartó erők kötelékébe tartozó bolgár katonák búcsút vesznek társuktól, akit két másik bolgár ENSZ-katonával együtt hidegvérrel kivégeztek a vörös khmerek MTI - Külföldi képszerkesztőség Tokio sürgeti Borisz Jelcint Japán arra sürgeti Borisz Jelcin orosz államfőt, hogy a lehető leghamarabb tervezze be újra korábban váratlanul elhalasztott japán látogatását. Ezt a tegnap beiktatott új japán külügyminiszter, Mato Kabun közölte. A Jelcinnek szóló üzenet továbbítására a japán vezető Andrej Kozirev orosz külügyminsztert kéri majd meg, aki a jövő héten részt vesz Tokióban a Hetek külügy- és pénzügyminisztereinek értekezletén. Andrej Kozirev a hírek szerint a „Hetek" tanácskozásának befejezése után is Tokióban marad, és megbeszéléseket folytat majd Muto Kabunnal, illetve Mijadzava Kiicsi kormányfővel a kétoldalú kapcsolatokról. A japán diplomácia új vezetője tegnap megtartotta első sajtóértekezletét, és ezen a legfontosabb teendővel, a Hetek értekezletével, illetve az orosz-japán viszony kérdéseivel foglalkozott. Más japán vezetőkhöz hasonlóan ő is leszögezte, hogy Tokió sikerre szeretné vinni a Hetek csoportjának tanácskozását. A Nyugat várhatóan többmilliárdos oroszországi támogatási programot dolgoz ki ezen a tanácskozásán, és a segítséget esetleg regionális alapon osztanák meg, vagyis Japán Oroszország távol-keleti térségét, a többiek a nyugati területeket segítenék. A japán külügyminiszter ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy mindez nem jelenti az Oroszországgal szembeni japán álláspont módosulását. Tokió ezentúl is a politikai kapcsolatok javulásának függvényében növeli a Moszkvának kétoldalúan nyújtott gazdasági segítséget. Magyarázólag hozzátette: Japán különleges helyzetben van a Hetek között, Oroszországgal egyedül csak neki van területi vitája. (MTI) KÖZÖS piaci importtilalom A Közös Piac éjféltől lezárta határait a kelet-európai hús- és tejtermékek előtt száj- és körömfájásjárvány veszélye miatt-jelentette az AFP szerdai brüsszeli közlésre hivatkozva. Az EK állatorvosi bizottságának javaslatára hozott döntés az összes kelet-európai országra vonatkozik, s még Görögországot is sújtja, amely pedig húsvéti bárányost vásárolt volna Bulgáriától. A tilalom május 7-ikéig marad érvényben, s az élő marhára, juhra és kecskére, ezen állatok húsára, továbbá húsból és tejből készült termékekre terjed ki. A Horvátországból importált állatok a múlt hónapban száj- és körömfájásjárványt idéztek elő Olaszországban, ami miatt az EK kénytelen volt elrendelni az olasz hús- és tejtermékek exportjának teljes tilalmát - emlékeztet az AFP. (MTI)