Űj Magyarország, 1993. április (3. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-08 / 82. szám

III. évfolyam 82. szám tudósítás 1993. április 8., csütörtök |­A^ tv/ ­i Magyar-szlovák parlamenti tárgyalások Biztonságpolitika, nemzeti kisebbségek , (Folytatás az 1. oldalról) A Szlovák Nemzeti Tanács kül­döttsége, amely Ivan Gasparovic­­nak, a Nemzeti Tanács elnökének vezetésével tartózkodik Magyar­­országon, szerdán a Parlament­ben tárgyalást folytatott a ma­gyar Országgyűlés Szabad György házelnök vezette delegá­ciójával. A megbeszélésen a tárgyaló felek, miután történelmi jelentő­ségűnek nyilvánították az önálló Szlovák Köztársaság megalaku­lását közvetlenül követő találko­zót, áttekintették azokat a kérdé­seket, amelyeknek rendezése el­engedhetetlen a két ország kap­csolatának a jószomszédság alapján történő fejlesztéséhez. Szabad György kifejtette: sze­rencsés az a körülmény, hogy e tárgyalásokra azon a napon ke­rül sor, amikor Magyarország és Szlovákia deklarálta, hogy a há­gai nemzetközi bíróság elé kí­vánja terjeszteni a bős-nagyma­rosi vízlépcsőrendszer ügyét. Mindkét fél kifejtette ugyanak­kor, hogy a döntés meghozata­láig a két parlament illetékes bi­zottságainak törekedniük kell mindenekelőtt a vízgazdálko­dással kapcsolatos függő kérdé­sek áthidalására. A magyar ház­elnök hangsúlyozta, hogy kétol­dalú kapcsolataink erősítésén túlmenően törekednünk kell a multilaterális szervezetekben való együttműködésünk fejlesz­tésére is. Nagy hansúlyt kaptak a meg­beszélésen a biztonságpolitika és a nemzeti kisebbségekkel kap­csolatos politika mindkét orszá­got érintő kérdései. Ivan Gaspa­­rovic kifejtette: a nemzeti ki­sebbségek kérdését - a nemzet­közi dokumentumok és ajánlá­sok figyelembevételével - azok­nak az országoknak kell megol­daniuk, ahol a kisebbségek él­nek. Megemlítette, hogy az e té­ren fennálló egyes vitás kérdé­sek rendezésére Szlovákia új tör­vényt készít elő. Szabad György válaszában aláhúzta: Magyaror­szágnak az a törekvése, hogy a Szlovákiában élő magyarok és a Magyarországon élő szlovákok helyzetükkel elégedettek legye­nek, ezt indokolja mindkét or­szág stabilitás iránti igénye is. A két tárgyaló küldöttség tag­jai kiemelten szóltak a két ország közötti bizalom erősítésének fontosságáról. Utaltak a gazda­sági kapcsolatok, a tudományos és kulturális együttműködés bő­vítésének jelentőségére. Megál­lapodtak abban, hogy a két par­lament évente elnöki szintű tár­gyalásokon tekinti át az aktuális kérdéseket. Végezetül mindkét fél kifejezte annak szükségessé­gét, hogy a parlamentek is ösz­tönözzék kormányaikat a ma­gyar-szlovák együttműködési alapszerődés minél előbbi meg­kötésére. Az Ivan Gasparovic vezette delegáció a nap folyamán a par­lament külügyi bizottságának tagjaival is találkozott. A megbe­széléseken az a közös álláspont fogalmazódott meg, hogy köl­csönös jóindulattal és bizalom­mal minden vita rendezhető a magyar-szlovák kapcsolatok­ban. (MTI) Ma: hágai döntés Bosznia panaszáról s tjp Ismét záporoztak a lövedékek Kelet-Boszniában újra tüzérségi harcok vannak, noha Szarajevó­ban a szembenálló erők katonai vezetői megerősítették, hogy be­tartják a tizenegy napja életbe lé­pett fegyvernyugvást. Szrebreni­­cára tegnap ismét záporoztak a lövedékek, s rádiójelentések sze­rint hárman meghaltak, sokan megsebesültek. A szerb erők azt közölték, hogy a muzulmán tü­zérség kezdett támadást. A bosz­niai szerb katonai közlemény azt állítja, hogy Zepából messzehor­­dó ágyúkkal lőtték a Drina part­ján fekvő Visegradot, s az itt lévő vízi erőművet. Philippe Morillon tábornok, a boszniai ENSZ-erők parancsno­ka tegnap újabb kísérletet tett ar­ra, hogy bejusson Szrebrenicába. A tábornok szeretne eleget tenni annak az ígéretének, hogy egy zászlóaljnyi ENSZ-erőt vezényel a menekültváros védelmére. A helyi muzulmán parancsnokok ezt szabták feltételül, amikor a legutóbbi evakuálási kísérletet megakadályozták. A hágai Nemzetközi Bíróság ma délután hozza nyilvánosság­ra a Bosznia-Hercegovinában el­követett háborús bűncselekmé­nyekkel kapcsolatos állásfoglalá­sát - jelentette be tegnap az ENSZ legmagasabb rangú bírói szervezetének szóvivője. A bíróság a boszniai muzul­mánok kérésére vizsgálta ki sür­gősségi eljárással az egyebek mellett népirtásról, kínzásokról és tömeges kivégzésekről szóló vádakat. Az AP hágai jelentésé­ben hangsúlyozza, hogy a bíró­ság szokatlanul gyorsan hozza meg döntését, hiszen az első meghallgatás csak április elsején volt. A meghallgatásokon a szerbek tagadták a népirtásra vonatkozó vádakat, s azzal vádolták a mu­zulmánokat, hogy a bírósági el­járással azt akarják elérni, hogy az ENSZ a muzulmánokat vonja ki az egykori jugoszláv tagálla­mok elleni fegyverembargó ha­tálya alól. A szerb küldöttek - akik a meghallgatásokon a mu­zulmánokat vádolták népirtás­sal - azt is hangsúlyozták, hogy véleményük szerint a Nemzet­közi Bíróságnak nincs joga dön­tést hozni az ügyben. (MTI) Philippe Morillon tábornok ezen a nemrég készült felvételen Szreb­renica lakóit biztosítja támogatásáról MTI - Külföldi képszerkesztőse Szabadságharcosok őrségváltása Közgyűlést tartott Kölnben az Európai Magyar Szabadsághar­cos Szövetség, melyen a régi ve­zetőség lemondott. A közgyűlés elfogadta a megváltozott körül­ményeknek megfelelő új alap­szabályt. Az eddigi európai tisztségek megszűntek és ezentúl az elnöki és főtitkári munkakör elvégzését rotációs alapon, kétéves mandá­tummal az országos vezetősé­gek látják el. Elnökeiek Sujánszky Jenőt (Franciaország), főtitkár­nak pedig Németh Istvánt (Fran­ciaország) választották. Az Euró­pai Magyar Szabadságharcos Szövetség, a teljes működési függetlenség alapján, megma­rad a Magyar Szabadságharcos Világszövetség keretében. A közgyűlés elhatározta, hogy az Európai Szövetség továbbra is kapcsolatot tart fenn a magyar­­országi, az 1956-os forradalom sz­ellemében működő mozgal­makkal és szervezetekkel és tá­mogatja a magyar újjászületés kiépítését. A tanácskozáson megköszön­ték Tollas Tibornak és Nagy Alajos­nak azt az értékes hazafias mun­kát, amit több évtizeden keresz­tül a Szabadságharcos Világszö­vetség és az Európai Szövetség keretében végeztek Magyaror­szág szabadságáért és egyhan­gúlag megválasztották őket az Európai Magyar Szabadsághar­cos Szövetség örökös tiszteletbe­li elnökeinek. (MTI) Tám­ogatásTallinn­nak Magyarország továbbra is támo­gatja Észtországot a nemzetközi fórumokon és a kétoldalú meg­beszéléseken - mondotta Göncz Árpád az észt külügyminiszterrel folytatott szerdai megbeszélé­sen. Az elnöki szóvivő tájékozta­tása szerint az államfő biztosítot­ta Trivimi Vellistét arról is, hogy hazánk minden segítséget meg­ad Észtország integrálódásához és bekapcsolódásához az euró­pai együttműködésbe. A szívélyes hangú, kötetlen beszélgetésen szó volt a magyar­észt kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről, valamint a térség helyzetéről. (MTI) Göncz Árpád nyilatkozata a szlovák hírügynökségnek A javulás jeles kapcsolatainkban A határok, amelyek nem is olyan régóta, alig száz éve mérgezik Európa keleti részében az életet, olyan állapotot hoztak létre, hogy az általuk határolt államok tulajdonképpen nemzetek és nemzetiségek mozaikjából te­vődnek össze - nyilatkozta a TA SR szlovák hírügynökségnek adott exkluzív interjúban Göncz Árpád. A tegnapi pozsonyi la­pokban közölt vap részletesen ismertetett interjúban a köztár­sasági elnök kifejti, hogy a tér­ségben élő emberek önazonos­ságának megőrzését a határok megszűnése, az együttműködés módjainak meglelése, az együtt­élés új formáinak kialakulása ígéri.­­ Nincs olyan állam, amely­nek területén ne létezne valami­lyen kisebbség. Ezt a határok to­logatásával nem lehet megszün­tetni, azonban csak az azonos­ságtudat megőrzése tesz lehető­vé egy olyan állapotot, amikor a határok megszűnnek, és kiala­kul az együttműködés, mely tu­lajdonképpen az egymás mellett élés formája lesz - mondta Göncz Árpád, aki hangsúlyozta, hogy­­ a határviszály bármilyen formája többet árt, mint használ. A térség országai csak úgy vál­hatnak az Európai Közösség tag­jává, ha közeledni tudnak azok­hoz az elvekhez, amelyeket ott már megvalósítottak - fejtette ki Göncz Árpád arra a kérdésre vá­laszolva, hogy vajon milyen bel­politikai tényezők hátráltatják Jozef Moravcík szlovák külügymi­niszter Vladimír Meciar által is megismételt indítványát, mely szerint a szlovák-magyar kap­csolatokat lényegesen jobbá tud­nák tenni,­­ ha Magyarország nyilvánosan kijelentené, hogy lemond a határok megváltozta­tásáról, történne az bármilyen eszközökkel, beleértve a békés utat is­ , Göncz Árpád a szlovák-ma­­gya­r kapcsolatokban a javulás jeleit látja megnyilvánulni. E kapcsolatot egyelőre két nyitott kérdés zavarja: a bősi erőmű és a nemzetiségeket érintő gondok. Szerinte a bősi vita - mely rész­ben műszaki, részben ökológiai természetű - a két ország közös erőfeszítései során megoldódik majd. A nemzeti kisebbségek problémáinak megoldása min­denekelőtt annak az országnak a feladata, mely országban az adott kisebbség él. Göncz Árpád az interjúban megerősítette: Michal Kovác szlo­vák államfőt meghívta Magyar­­országra, aki a meghívást elfo­gadta. - Nagyon örülnék - tette hozzá -, ha a látogatásra mi­előbb sor kerülne. (MTI) Brüsszeli előrelépés a bősi vitában • Aláírás a stabilitásért (Folytatás az 1. oldalról) Nem csupán a magyar-szlovák kapcsolatok vonatkozásában, hanem az Európai Közösség és a térség kapcsolatai szempontjá­ból is nagy jelentőségű fejle­mény a közös alávetési nyilatko­zat elfogadása, amely egyúttal erősíti egész Közép-Európa sta­bilitását is - hangsúlyozta Hans van den Broek, az EK-bizottság külkapcsolatokért felelős tagja a közös dokumentum aláírását kö­vető sajtóértekezleten, amelyen részt vett Martonyi János és Jan Li­­such, a delegációkat vezető ma­gyar és szlovák külügyi államtit­kár is. A holland diplomata megerő­sítette, hogy az EK-bizottság to­vábbra is kész folytatni jószolgá­lati erőfeszítéseit, hogy rövid időn belül megszülethessen a megállapodás a vízgazdálkodási rendszerről is. Hangsúlyozta ugyanakkor: most elsősorban a két félen a sor, hogy kihasználva a jelen megegyezés tényét övező kedvező légkört, mielőbb hala­dást érjenek el a még nyitott kér­désekben. A még fennmaradt vi­tás kérdésekre hívta fel a figyel­met a szlovák államtitkár is, aki szerint a tegnapi aláírás valójá­ban nem a vége, sokkal inkább a kezdete egy még átfogóbb folya­matnak, amely remélhetőleg el­vezet az energia- és vízgazdál­kodással összefüggő teljes prob­lémakör megnyugató rendezé­séhez. Martonyi János szerint a nem­zetiségi kérdés fontos témaköre a magyar-szlovák kapcsolatok­nak, amelyről folyamatos a pár­beszéd a két fél között. Hozzá­tette: a közeli hetekben minden valószínűség szerint kormányfői szinten is megbeszélésekre ke­rülhet majd sor Magyarország és Szlovákia között. Összességé­ben, kellő jószándékkal minden fontosabb kérdésben lehetséges előrelépés, és nem csupán a nemzetiségi vagy a bősi témakör kapcsán, hanem általában is a két ország együttműködésének továbbfejlesztésében - hangoz­tatta a magyar államtitkár, aki a mostani megegyezést illetően is azt minősítette az egyik legfon­tosabb vonásnak, hogy az mu­tatja: lehetnek viták és különbsé­gek egyes országok - akár még jó szomszédok - között is, a lé­nyeg azonban sohasem a vita té­nye maga, hanem hogy mi mó­don képesek a felek azt megol­dani. (MTI) Butrosz Gáli kambodzsai missziója Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár teg­­vel arányosan nő Kambodzsá­­nak Kambodzsába érkezett, han a politikai gyilkosságok szá­­hogy felmérje az ENSZ nehét ma. Ezért a világszervezet főtit­­helyzetbe került béketeremtő kárának érkezését nagyszabású missziójának esélyeit, és bátori­ biztonsági előkészületek előtték tást adjon a szorongatott ENSZ- meg a kambodzsai fővárosban, személyzetnek. Egyúttal tárgyal­ Phnompenben. ni kíván a helyi politikai és fegy­veres frakciók vezetőivel az egy­re inkább akadozó békefolyamat folytatásáról, valamint a Kambo­dzsában tevékenykedő ENSZ-al­­kalmazottak és ENSZ-alakulatok biztonságáról. A hat hét múlva esedékes többpárti választások közeledtén Gáli érkezésével szinte egy­idejűleg tették fel a phnompeni repülőtéren egy Szófia felé indu­ló gép fedélzetére egy meggyil­kolt bolgár ENSZ-katona kopor­sóját. A katona - két társával együtt - a múlt pénteken esett áldozatul kambodzsai fegyvere­sek támadásának. A kambodzsai békefenntartó erők kötelékébe tartozó bolgár kato­nák búcsút vesznek társuktól, akit két másik bolgár ENSZ-kato­­nával együtt hidegvérrel kivégeztek a vörös khmerek MTI - Külföldi képszerkesztőség Tokio sürgeti Borisz Jelcint Japán arra sürgeti Borisz Jelcin orosz államfőt, hogy a lehető leg­hamarabb tervezze be újra ko­rábban váratlanul elhalasztott ja­pán­ látogatását. Ezt a tegnap be­iktatott új japán külügyminisz­ter, Mato Kabun közölte. A Jelcin­nek szóló üzenet továbbítására a japán vezető Andrej Kozirev orosz külügyminsztert kéri majd meg, aki a jövő héten részt vesz Toki­óban a Hetek külügy- és pénz­ügyminisztereinek értekezletén. Andrej Kozirev a hírek szerint a „Hetek" tanácskozásának befe­jezése után is Tokióban marad, és megbeszéléseket folytat majd Muto Kabunnal, illetve Mijadza­­va Kiicsi kormányfővel a kétol­dalú kapcsolatokról. A japán diplomácia új vezetője tegnap megtartotta első sajtóértekezle­tét, és ezen a legfontosabb teen­dővel, a Hetek értekezletével, il­letve az orosz-japán viszony kérdéseivel foglalkozott. Más japán vezetőkhöz hason­lóan ő is leszögezte, hogy Tokió sikerre szeretné vinni a Hetek csoportjának tanácskozását. A Nyugat várhatóan többmilliár­dos oroszországi támogatási programot dolgoz ki ezen a ta­nácskozásán, és a segítséget esetleg regionális alapon oszta­nák meg, vagyis Japán Oroszor­szág távol-keleti térségét, a töb­biek a nyugati területeket segíte­nék. A japán külügyminiszter ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy mindez nem jelenti az Oroszországgal szembeni japán álláspont módosulását. Tokió ezentúl is a politikai kapcsolatok javulásának függvényében nö­veli a Moszkvának kétoldalúan nyújtott gazdasági segítséget. Magyarázólag hozzátette: Japán különleges helyzetben van a He­tek között, Oroszországgal egyedül csak neki van területi vitája. (MTI) KÖZÖS piaci importtilalom A Közös Piac éjféltől lezárta hatá­rait a kelet-európai hús- és tejter­mékek előtt száj- és körömfájás­járvány veszélye miatt-jelentet­te az AFP szerdai brüsszeli köz­lésre hivatkozva. Az EK állatorvosi bizottságá­nak javaslatára hozott döntés az összes kelet-európai országra vonatkozik, s még Görögorszá­got is sújtja, amely pedig húsvéti bárányost vásárolt volna Bul­gáriától. A tilalom május 7-ikéig marad érvényben, s az élő mar­hára, juhra és kecskére, ezen álla­tok húsára, továbbá húsból és tej­ből készült termékekre terjed ki. A Horvátországból importált állatok a múlt hónapban száj- és körömfájásjárványt idéztek elő Olaszországban, ami miatt az EK kénytelen volt elrendelni az olasz hús- és tejtermékek ex­portjának teljes tilalmát - emlé­keztet az AFP. (MTI)

Next