Új Magyarország, 1993. május (3. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-19 / 115. szám

7? O­­/­V­I - Az ATAG Holding a részvé­nyek valamivel több mint 91 szá­zalékát vette meg, míg a mara­dékon három önkormányzat osztozik - kezdte a vezérigazga­tó. - A legnagyobb tulajdonnal a pápai, kisebb részben a balaton­almádi és a Budapest XIV. kerü­leti önkormányzat rendelkezik. - Szó volt arról is, hogy a dolgo­zók is hozzájuthatnak részvények­hez... - A dolgozók az alaptőke tíz százalékát kitevő részvényekhez juthatnak kedvezményesen, er­ről a részvénytársaság követke­ző közgyűlése fog dönteni. Az alaptőkét ebben az esetben fel kell emelni azzal az összeggel, amely a dolgozók birtokába ke­rül. - Milyen tervei vannak az ATAG Holdingnak az Elekthermax Rt.­­vel? - Az ATAG azért vásárolta meg az Elekthermax részvénye­inek többségét, mert kelet-euró­pai gyártó- és piacbázisra van szüksége. A céget úgy szeretné átszervezni, hogy termelése gaz­daságos legyen. Ebből a célból hamarosan idetelepíti a mintegy 15-20 év alatt kifejlesztett logisz­tikai rendszerét. Az ehhez szük­séges számítógépeket már meg­vásárolták, s valószínű, hogy a jövő héten Pápára szállítják és beüzemelik. Az átszervezések a termelés hatékonyságát, a cég termékeinek jobb piaci szereplé­sét vonják maguk után.­­ Amit elmondott, abból az is kö­vetkezik, hogy elbocsátásokra lehet számítani... - Igen, lesz elbocsátás, de konkrét számot nem tudok mondani. Hadd mondjam vi­szont el: nem az a célunk, hogy emberektől váljunk meg, hanem az, hogy a részvénytársaság ter­melékenysége növekedjen. Mi már erre az évre is bevételnöve­kedést terveztünk, igaz, kisebb dolgozói létszámmal, ám az is el­képzelhető, hogy jövőre az elbo­csátott munkaerőt, vagy máso­kat, vissza tudunk venni.­­ Mekkora összeget kíván az ATAG Holding a cég fejlesztésébe fektetni a következő években? - Összességében mintegy tíz­millió márkáról van szó. ■ - Mi a tervük budapesti és bala­toni ingatlanjaikkal? - A budapesti kirendeltségen szeretnénk kereskedelmi bázist kialakítani: nem biztos, hogy csak Elekthermax-termékeket forgalmazna, hanem mindazt, amivel az ATAG foglalkozik. Ba­­latonparti ingatlanunk haszno­sítására versenytárgyalást írunk ‘-'n ^Jützeme T­afrfr Tízmillió márka fejlesztésre Holland tulajdonos Pápán A hollandiai ATAG Holding és az ÁVÜ a minap aláírta azt a szer­ződést, melynek értelmében a pápai Elekthermax Rt. nagyobbik tulajdoni hányada a hollandiai cég birtokába került. E szerződés­ről, a várható fejlődésről kérdezzük az Elekthermax Rt. vezérigaz­gatóját, Tóth Imrét. III. évfolyam, 115. szám )­ , 1993. május 19., szerda GAZDASÁG r KLC lö f t­zxA _ Kéthetes rendezvénysorozattal Carat-születésnap Egy évvel ezelőtt alapították a Carat Consulting Clubot, amely tagjait a vállalkozók köréből to­borozza. Információt, szaktaná­csot ad, piac- és közvélemény­kutatást, közvetítést vállal. Az el­ső születésnapot kéthetes ren­dezvénysorozattal kívánják ün­nepelni - hangzott el a tegnapi sajtótájékoztatón Géczi Gábortól a CCC értékesítési igazgatójától. Május 22-én hajókirándulást szervez a cég a Vigadó térről, ahová prominens személyisége­ket is meghívtak, mert a vállalko­zá -­s ezt a filozófiát nálunk még tanulni kell - a szórakozásból is üzletet tud varázsolni. A Carat­­rendezvények mindegyikén ter­veznek termékbemutatót, lehe­tőséget biztosítanak szolgáltatá­sok videós népszerűsítésére. S hogy ne csak Budapesten legyen hajókirándulás, május 26-án Győrben megismétlik a progra­mot. Május 28-29-én a Carat „törzshelyén", a Thermal Hotel Margitsziget összes termeiben részben alaptanfolyamot, rész­ben vállalkozói napot, családi délelőttöt­­ sok játékkal, szóra­kozással gyermekeknek is majd este bált rendeznek. Faludi Attila, a Boss Manager Club igazgatója azzal egészítette ki az előtte szólót, hogy rövide­sen az ország legkedveltebb tv­­műsorában, a Família Kft.-ben is hallhatunk a Caratról, a május 30-i adásban az egész család „be­lép" a vállalkozók klubjába. Azt is elmondták, s ez tartós jövőt feltételez, hogy szeptembertől indítják a Carat-gimnáziumot, ahová alapvetően a vállalkozók gyermekeit várják, s belőlük is vállalkozókat kívánnak nevelni, két nyugati idegen nyelvet ta­nulhatnak meg érettségiig. A tandíj pedig, miután alapítvány­ra fizetik be, leírható lesz az adó­ból. A Carat egyéves születésnap­jának kéthetes ünneplését azért határozták el, hogy a márkanév bekerüljön a köztudatba - im­már véglegesen. W. V. Van tartalék a magyar mezőgazdaságban • Folytatódik a malomipar privatizációja (Folytatás az 2. oldalról) A Győr-Sopron megyei cégnél - tájékoztatott az igazgató, Vámos György - a privatizáció a kor­mányzati törekvésekkel össz­hangban zajlik. Jól gazdálkodó, a hasonló profilú cégek sorában jó pozíciójú vállalatról van szó, amely az átalakulást követően a termelők tulajdonszerzését is biztosítani kívánja. Pénzügyi helyzete stabil, likviditását meg­őrizte, s ez azért is óriási előny, mert így a termelőknek azonnal tudnak fizetni. A továbbiakban az előlegfizetés lehetőségével is foglalkoznak, ez létkérdés szá­mukra. A privatizáció nemcsak a cég fejlődését szavatolja, de egy­ben a termelőknek is garantálja a tulajdonszerzést. Ez egyébként a gabonaipar tu­lajdonosváltásában meghatáro­zó szempont. És a termelők, il­letve a dolgozók eredményesen vehetnek részt a folyamatban, a kárpótlási jeggyel való kivásár­lás ugyanis a törvénynek megfe­lelő 20 százalékon túl is biztosít­ható. El kell oszlatni tehát a fél­reértéseket, ezek tisztázása ma mindennél előbbre való. Rácz Ernő szerint remélhetően a köz­vélemény számára is egyértel­művé válik, hogy a vagyonügy­nökség nem feltétlenül a bevéte­lek maximalizálására törekszik, s­em a termelők ellenében, ha­nem érdekeiket szem előtt tartva dönt, s a decentralizációval nem veri szét a vállalatokat, hanem hatékonnyá teszi működésüket. - Mennyire tartja indokoltnak a mezőgazdasági feldolgozóipar priva­tizációját ért elmarasztaló kritiká­kat? - kérdeztük az, ügyvezető igazgatóhelyettestől. - Természetesen minden kon­cepciót lehet és kell is bírálni. So­hasem állítottuk, hogy végleges, lezárt és hibátlan az általunk fel­vázolt program, sőt, mindig igé­nyeltük a közös gondolkodást és a hasznosítható javaslatokat. A privatizáció nem olyan, mint a tervgazdaság; a tulajdonosvál­tás akkor lehet eredményes, ha a valóság újabb és újabb igényeit számba veszi. Igen markáns vál­toztatás például, hogy az eredeti elképzelések szerint a nyilvános pályázaton értékesítendő nagy társaságokat végül tőzsdén pri­vatizáljuk majd, de ez látszik cél­szerűnek,­­ jogbizonytalanság és finanszí­rozási nehézségek nyomasztják a mezőgazdaságot. A privatizáció megoldja a gondokat? - Most a pénzügyi helyzet a legsúlyosabb, de a vállalkozók és termelők már rendelkeznek olyan tőkével, amelyek alkal­massá tehetik őket a befekteté­sekre. Azt azonban igen nagy hi­ányosságnak tartom, hogy nincs olyan szervezet, amely ezeket a potenciális vevőket képes lenne konzorciumokba szervezni. Ezt kellene felvállalni az olyan szer­vezeteknek, mint a MOSZ, vagy a gazdakörök - ez óriási lendítő­erőt jelentene a privatizáció gyorsításában. Természetesen a tömeges tulajdonosváltás nem jár feszültségek nélkül, én azon­ban úgy látom, van erő és tarta­lék a magyar mezőgazdaságban. .Vasvári Éva igyar mezőga. Budapest ne legyen Balkán! Az utcai illegális árusítás százmil­­liárd forint értékben von el vá­sárlóerőt az adófizető üzletektől, csökkentve a törvényes keretek között dolgozó vállalkozások le­hetőségeit. A hazai termelők el­maradt bevételei és az eltitkolt jövedelmek sújtják a költségve­tést és az az egész lakosságot - mondta Csaplár Gábor, az Orszá­gos Kereskedelmi Szövetség el­nöke azon a tegnapi megbeszé­lésen, amelyre a szövetség az ön­­kormányzatok képviselőit hívta, hogy a fővárosi bazárkereskede­­lem elburjánzásának megakadá­lyozására találjanak ésszerű megoldást. A szövetség megítélése szerint az utcai árusítás visszaszorítása halaszthatatlan feladat. Nem­csak a vállalkozók és a hatósá­gok, hanem a sokszor becsapott vásárlók érdeke is ez. Elodázha­tatlan az árusítás megregulázá­­sa, amihez a lakosság támogatá­sát is meg kell nyerni. A közte­rületeken csaknem a teljes árukí­nálat fellelhető, és az árusok egy része minden engedély nélkül kínálja termékeit. A kereskede­lem a piaci verseny híve, ennek azonban feltétele az esélyegyen­lőség. Csakhogy az utcai árusok azért kínálhatják olcsóbban ter­mékeiket, mivel azok beszerzé­sénél és értékesítésével megke­rülik a törvényes kereteket, egyebek között nem adnak nyugtát, nem vállalnak jótállást, nem fizetnek vámot és forgalmi adót. A Kereskedelmi Szövetség sze­rint kevés kivételtől eltekintve in­dokolatlan a közterületen árusí­tást engedélyezni. Természetesen azok a termékek, amelyeket ha­gyományosan az utcán kínálnak -­­ például hírlap vagy egyes ünne­­­pek idején ajándékozási díszmű­­­tárgyak, valamint idegenforgalmi­­ emléktárgyak - a városképet és az üzletek működését nem zavar­va, esetleg elkülönítve ellenőriz­hető helyeken továbbra is árusít­hatók lennének. Az önkormányzatok azonban kijelölhetnének olyan területe­ket és övezeteket a fővárosban, ahol minden utcai kereskedelem tilos. Addig is a szövetség javasolja a kiadott engedélyek felülvizs­gálatát és ellenőrzéskor a jelen­leginél magasabb bírságok kisza­bását. K. T. Nagy Béla felvétele Magánkereskedők, kényszerből A Magyar Kereskedők, Vendég­látók Kamarája (KISOSZ) felmé­rése szerint az elmúlt év végén 153 702 magánkereskedő műkö­dött az országban, 14,5 százalék­kal több, mint egy évvel koráb­ban. Ugyanakkor Bács-Kiskun megyében, Fejér megyében és Tolnában valamelyest csökkent a kereskedő-vállalkozók száma. A belföldi piacon anarchikus ál­lapotok uralkodnak - véli a KI­SOSZ -, egyrészt a piaci szerep­lők korábbi dinamikus számbeli gyarapodása, másrészt a belföldi vásárlóerő, fizetőképes kereslet egyidejű csökkenése miatt. Egyedül a kereskedelmi ügynö­kök köre mutat jelentős gyara­podást. Számuk ma már 40 ezer fölé emelkedett, ami érthető, hi­szen ehhez szükséges a legkeve­sebb induló tőke. Újabban már csaknem kizárólag a munka­helyről kiszorulók próbálnak szerencsét ezen a területen. A KISOSZ továbbra is szorgal­mazza az elvonások csökkenté­sét, az adóztatási technika kor­szerűsítését, a fekete­kereskede­lem erőteljes visszaszorítását, a hitelek kamatterheinek csök­kentését. Az érdekvédelmi szer­vezet céljainak elérése érdeké­ben a Fidesz kivételével a parla­menti pártokkal is felvette a kap­csolatot. (MTI) Megtalálják számításukat a kistermelők­­ Mit ígér a borgazda? Köztudomású, hogy az Eger-Mátravidéki Borgazdasági Kombinátot, azaz az Egervint felszámoló Reorg Rt. 690 millió forintos limitáron eladta a teljes céget, mégpedig az áfa meg a borkészletet terhelő fo­gyasztási adó­k számolásával. Az új borgazda kötelezettséget vállalt arra is, hogy a nemrég napvilágra került környezetszennyezés négy­millió forintos kárát átvállalja. A nyertes magyar befektetői cso­port tagjai - nagybankok és a szőlőtermelésben érdekelt He­ves megyei termelőszövetkeze­tek, köztük Eger, Detk és Andor­­naktálya - rövidesen részvény­­társaságba tömörülnek. Társasá­guk élére azt a Dancz Pált állítják, aki a legutolsó hat év híján közel továbbra is bérelhetjük az iroda­négy évtizeden át irányította az helyiségeket. Ami pedig ennél is egri borkombinátot. fontosabb: teljes létszámban át­- Nem titok, hogy előzetesen vesszük a kombinát dolgozóit, már tárgyaltunk az egri érsek- illetve kizárólag azoknak kell menniük, akik nem fogadják el a felajánlott munkakörüket. Az érdekelt kistermelőknek is szol­gálhatok jó hírrel: szinte teljes mértékben átvállaljuk a kártala­nításukat. Végeredményben az reggel - nyilatkozta az új kor- a célunk, hogy egy vertikálisan gazda. - Tudtuk ugyanis, hogy szervezett gazdasági céget hoz­­az egyházmegye felmondta az­zunk létre, amelynek keretein érseki palota egyik szárnyában belül a szőlőtermelő kisgazdák is lévő „boros" irodák bérleti szere megtalálhatják a számításukat,­zedését, írásos nyilatkozatukkal Az új borgazda ígéretei mellett a birtokunkban mondhatjuk, azt is figyelemre méltónak tartjuk, hogy új feltételekkel ugyan, de hogy a magyarországi felszámolá­sok sorában az Egervin értékesíté­se kapcsán kiugró eredménnyel, mintegy hetvenszázalékos arány­ban sikerült kielégíteni a hitelezői igényeket. (h­t) Perui program­jának befejeztével - amelynek keretében előadást tartott a II. Regionális Kereske­delmi Konferencián, átvette a San Marcos Egyetem díszdoktori oklevelét, valamint találkozott a perui miniszterelnökkel és a kor­mány több tagjával - Kádár Béla Caracasba érkezett. A külgazda­sági tárca vezetője tárgyalást folytatott Carlos Andrés Pérez köz­­társasági elnökkel és Fernando Ochoa Antich külügyminiszterrel, előadást tartott a Venezuelai Tu­dományos Akadémián. A látoga­tása befejezéseként több mint háromórás találkozón adott tájé­koztatást a mintegy 30 ezer fős venezuelai magyarság képvise­lőinek az anyaország gazdasági­társadalmi helyzetéről. X 663 Milliókat hozhat a konyhára Nem papsajt A saj­tiszlai ártást forradalmasíthatja _____­el a magyar feltaláló eljárá­sa, amellyel adott mennyiségű tej­ből a korábbinál 8-20 százalékkal több sajt állítható elő azonos mi­nőségben. Ez valamennyi sajt alaptípusára érvényes, sőt a túró­­gyártás területén is használható az eljárás - jelentette be a feltaláló egy tegnapi sajt­ó­tájékoztatón. Az eredmény, a költségmegtaka­rításon túl is jelentős, mert az évi 1,2 milliárd literre apadt hazai tej­termelés kétharmadát a sajtgyár­tás használja fel. A külföldön is jól vizsgázott eljárás nem jár kémiai vagy biológiai beavatkozással és nem kevernek semmilyen adalék­anyagot a tejhez; az eredményt egy nem részletezett fizikai keze­léssel érik el. A szükséges beren­dezéseket jelenleg Németország­ban készítik, de gyártásuk ha­marosan hazánkban folytatódik. A Miskolci Tejipari Vállalat fó­­üzemében sikerrel a technológiát. A külföldi próbagyártás június kö­zepén kezdődik Linzben, s már több külföldi cég tudatta, hogy csatlakozni kíván a programhoz. Egy számítás szerint, ha a világ 14 1 milió tonnás sajttermelésének öt­ven százalékát sikerülne szerző­désekkel „lefedni", akkor a tízszá­zalékos növekmény után járó ju­talék 400 ezer tonna sajtot jelente­ne, amely - az 5000 dollár tonnán­kénti árral számolva - évi kétmil­liárd dollár, azaz 170 milliárd fo­rint bevételt jelenthetne. Ha a tervnek csak egytizede valósul meg, már az is csinos kis sum­mát tesz ki. (Dóczy) A Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamai Érvényben: 1993. május 18-án. Devizanem Vételi Közép Eladási árfolyam 1 egységre, forintban Angol font Ausztrál dollár Belga frank (100) Dán korona Finn márka Francia frank Holland forint Ir font Japán yen (100) Kanadai dollár Kuvaiti dinár Német márka Norvég korona Olasz líra (1000) Osztrák schilling (100) 771,25 Portugal escudo 100) 56,58 Spanyol peseta (100) 71,16 Svájci frank 59,66 Svéd korona 11,96 Tr.es Cl.rubel 27,43 USA-dollár 88,04 ECU (Közös Piac) 105,90 134,51 61,13 263,65 14,14 15,84 16,07 48,35 132,35 78,88 69,02 292,56 54,24 12,80 59,24 134,86 61,28 264,23 14,17 15,89 16,11 48,46 132,67 79,03 69,19 293,25 54,36 12,83 59,40 772,95 56,72 71,35 59,80 11,99 27,50 88,24 106,15 135,21 61,43 264,81 14,20 15,94 16,15 48,57 132,99 79,18 69,36 293,94 54,48 12,86 59,56 774,65 56,86 71,54 59,94 12,02 27,57 88,44 106,40 4^ C<är£-P£=Z_ Csepel mentesül Az Európai Közösséggel folyta­tott féléves tárgyalások eredmé­nyeként hétfőtől a magyar, len­gyel és horvát acélcsőexportra életbe lépett nyugat-európai dömpingvám nem vonatkozik a Csepel Csőgyár termékeire - kö­zölte az MTI-vel kedden Szigethi Gyula, a gyár igazgatója. Szigethi Gyula elmondta: az EK-rendelkezés Magyarorszá­got sújtotta legnagyobb mérték­ben, a lengyel termékekre 10,8, a horvát varrat nélküli acélcsövek­re 17,4 százalék pótvámot vetet­tek ki, hazánk esetében ez a szám viszont 21,7 százalék. Az intézkedés indoka, hogy az EK piacán ezekből az országokból származó acélcsövek jelentek meg az utóbbi években nagy mennyiségben, mélyen a Közös­ségben kialakult ár alatt. A Cse­pel árai azonban felfelé mentek ebben az időszakban, exportjuk pedig csökkent, ezért nem nyu­godhattak bele, hogy ezekre a termékekre is vonatkozzék a büntetés. A Magyar Nemzeti Bank hivatalos valutaárfolyamai Érvényben: 1993. május 18-án. Pénznem Vételi Közép Eladási árfolyam 1 egységre, forintban Angol font­­ 133,64 135,04 136,44 Ausztrál dollár 60,61 61,23 61,85 Belga frank (100) 262,58 264,91 267,24 Dán korona 14,05 14,18 14,31 Finn márka 15,66 15,86 16,06 Francia frank 16,03 16,17 16,31 Görög drachma (100) 39,77 40,19 40,61 Holland forint 48,17 48,60 49,03 Ír font 131,38 132,68 133,98 Japán yen (100) 78,50 79,10 79,70 Kanadai dollár 68,28 68,98 69,68 Kuvaiti dinár 289,81 292,56 295,31 Német márka 54,01 54,49 54,97 Norvég korona 12,72 12,84 12,96 Olasz líra (1000) 58,93 59,57 60,21 Osztrák schilling (100) 767,94 774,74 781,54 Portugál escudo (100 56,16 56,71 57,26 Spanyol peseta (100) 70,72 71,48 72,24 Svájci frank 59,47 60,01 60,55 Svéd korona 11,87 12,00 12,13 USA-dollár 87,25 88,03 88,81 ECU (Közös Piac) 105,43 106,41 107,39

Next