Új Magyarország, 1993. május (3. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-05 / 103. szám

III. évfolyam, 103. szám 1993. május 5., szerda Méltóan az európai népek családjához Felhőtlen kapcsolatok Remélem, hogy ez a rangos látogatás hazánk eredményeinek, a meleg és felhőtlen magyar­brit kapcsolatoknak is szól - mondotta Göncz Ár­pád köztársasági elnök tegnapi sajtótájékoztató­ján, melyet néhány órával II. Erzsébet királynő és Fülöp herceg hivatalos magyarországi látogatása előtt a Hilton Szállóban tartott. A köztársasági elnök elmondotta, hogy örök emlékként őrzi első, két évvel ezelőtti találko­zásának élményét őfelségével, amikor szemé­lyesen meggyőződhetett arról, hogy a királynő valóban őszinte, belülről fakadó, emberi érdek­lődést mutatott Magyarország iránt. Göncz Ár­pád a két ország kapcsolatainak történetéről szólva megjegyezte: reformkori legjobbjaink számára Anglia példaképül szolgált, s a magyar társadalom érezhető vonzódást árult el az an­gol irodalom és kultúra iránt a második világ­háború éveiben is, amikor pedig a hivatalos po­litika ezt nem nézte jó szemmel. A királyság in­tézményével kapcsolatban Göncz Árpád emlé­keztetett arra, hogy a magyar történelmet ezer esztendőn át meghatározta a korona tekintélye, úgy is, mint a magyar nemzet identitásának meghatározója. Sz. A. Cser István felvétele Nyitva van az aranykapu Fizetővendégek a palotában Londoni tudósítónktól. A tegnapi brit sajtó foglalkozott Erzsébet királynő magyarországi látogatásával. A Daily Telegraph némi derűvel, és bizonyára erős túlzással, azzal kezdte cikkét, hogy a brit uralkodó olyan országba utazott, amely sajátjának tekinti, mivel a királynő üknagyanyja, vagyis Rhédey Claudia grófnő ma­gyar volt. A lap mindjárt azt is hozzáteszi, hogy ez mindössze egytizenhatod részt avatja magyarrá az angol királynőt, és hogy a Rhédey család ősi fészke Erdélyben, vagyis a mai Románia területén­­van. A Times ezzel szemben inkább azt emeli ki, hogy mind a látogatás, mind a brit uralkodóra váró fogadtatás Magyarország nyugat-európai orientá­cióját fejezi ki. Hangoztatja azt is, mennyire ritka esemény, hogy II. Erzsébet külföldi parlamentben tart beszédet. „Erzsébet királynő fogadtatása jól mutatja, hogy Magyarország Nyugat-Európával szövetségben látja a saját jövőjét, még akkor is, ha jelenlegi gyenge lábakon álló gazdasága miatt még hosszú ideig kell várnia, amíg az Európai Közös­ség tagja lehet." Egy másik királyi hír azonban csak azért nem szorította ki teljesen a lapokból az uralkodó hiva­talos látogatását, mert az udvar részéről már a múlt hét végén közzétették. Erzsébet királynő megnyitja a Buckingham-palotát a közönség előtt. A média értelmezése szerint ezzel akarja a királyi háztartás a windsori kastélyban keletke­zett tűzkár helyrehozásának költségeiből pótolni a ráeső részt. Ez az értelmezés önmagában aligha helytálló, hiszen a tűz által okozott kár helyreállítási értékét annak idején legalább 40, de egyes források több mint 100 millió fontra tették, míg a palota meg­nyitásának terve szerint felnőtt látogatóktól sze­mélyenként nyolc font belépődíjat fognak kérni. Ez azt jelenti, hogy a legszerényebb becslés sze­rint is ötmillió látogatónak kell végigtalpalnia a londoni királyi palota dísztermein és mesés érté­kű műveket tartalmazó képtárán, míg a tűzkár ér­téke megtérül. Arra vonatkozólag pedig, hogy még ötmillió nagyon fegyelmezett látogató is mi­lyen értékű kárt, vagy legalábbis elhasználódást okoz, egyelőre nincsenek becslések. Sokkal valószínűbb, hogy a királynő döntésé­nek jelképesebb a célja. Azt hivatott bizonyítani, hogy az uralkodó immár nem él, és nem is élhet olyan minden betekintéstől gondosan oltalmazott életet, mint valami középkori napkeleti császár. Az angol királyi család mindennapi életének kö­rülményei már amúgy sem ismeretlenek az érdek­lődő nagyközönség előtt, mégpedig nemcsak azért, mert az elmúlt évben, amelyet Erzsébet ki­rálynő fanyar humorral „annus horribilis"-nek nevezett, oly sokat írt a bulvársajtó a család egyik­másik fiatalabb tagjának viselt dolgairól, hanem jobb értelemben azért sem, mert hiszen annak idején két hosszú tévéfilmet is közvetítettek világ­szerte a brit királyi család magánéletéről, illetve a királynő napi munkájáról, nem is beszélve arról a nagysikerű tévésorozatról, amelyben a királyi család tagjai bemutatták a nézőknek lakhelyeik kincseit, termeit, kertjeit, s megadták mindezek történelmi hátterét. A sajtó reagálása kedvező volt a mostani beje­lentésre és még olyan vélemény is elhangzott, amely szerint ezzel a döntéssel a királynő min­tegy felzárkózik az angol arisztokrácia legvállal­­kozóbb szellemű képviselői mellé, akik részben társadalmi lelkiismeretüket, részben anyagi érde­keiket szolgálják azzal, hogy kastélyaik műkincse­it és a család mindennapi életében rendszeresen amúgy sem használt helyiségeit múzeum gya­nánt megnyitják a fizető közönség előtt. A Buc­­kingham-palota világhírű festménygyűjteménye már eddig sem volt teljesen ismeretlen, hiszen az év bizonyos napjain, külön bejáraton keresztül, eddig is nyitva volt az érdeklődők számára. Jotischky László Göncz Árpád és II. Erzsébet pohárköszöntűje (Folytatás az 1. oldalról) A palota teraszán Savoyai Eugen szobra elől II. Erzsébet láthatóan nagy tetszéssel szemlélte az eléje táruló­­ panorámát, amelyből Göncz Árpád és felesége felhívta a figyelmét a Magyar Tudomá­nyos Akadémia, valamint a Par­lament épületére. A Magyar Nemzeti Galéria előcsarnokában a királyi pár négy híres magyar festményt - Munkácsy Rőzsegyűjtő, id. Mar­kó Károly Visegrád, Ferenczy Károly Október és Derkovits Gyula Szőlőevek - tekintett meg. Mint arról már olvasóinkat tájékoztattuk, az Országos Szé­chényi Könyvtár egy, a királyi pár tiszteletére összeállított kiál­lítást rendezett, amelynek ki­emelkedő darabjait - például a Képes Krónikát, Corvinákat a magyar királyok ábrázolásával, valamint az igen ritkán látható Aranybullát - megelégedéssel szemlélték a magas rangú vendé­gek. A királyi család rokoni kap­csolatait igen gondosan számon tartó II. Erzsébet ugyancsak látha­tó élénkséggel tekintette meg a ki­állításnak azt a részét, amely ma­gyar származású szépanyjára, Rhédey Claudiára emlékezik. Ezt követően a királyi pár sajtófoga­dást adott a könyvtár nagytermé­ben a magyarországi látogatásu­kat kísérő brit és magyar újságírók számára, amelynek résztvevőit bemutatták a magas vendégek­nek. A mintegy félórás találkozón H. Erzsébet és Fülöp herceg a ma­gyar sajtó számos képviselőjével is elbeszélgetett. Tegnap este Göncz Árpád köztársasági elnök és felesége díszvacsorát adott a királyi pár tiszteletére a Parlament Vadász­termében. „Célunk, hogy a magyar nép ismét foglalja el méltó helyét az európai népek családjában" - mondotta pohárköszöntőjében Göncz Árpád, s kiemelte, hogy hazánk és Nagy-Britannia kap­csolatai kitűnőek, s a jól szerve­zett angol polgári társadalom ér­tékei számunkra mindig is iri­gyelt mintát jelentettek. „Ha­zánkban tisztelik és elismerik azokat a jelentős eredményeket, vívmányokat, amelyekkel az Egyesült Királyság a világtörté­nelem egyik meghatározó nem­zetévé vált" - emelte poharát az államfő. „Mindig szerettem volna Ma­gyarországra jönni, így hát kü­lönleges pillanat számomra, hogy itt lehetek Budapesten" - hangzott II. Erzsébet köszöntője, amelyben utalt magyar őseire, nagyanyjára, aki gyakran mesélt a család történetéről és szülei kapcsolatáról Magyarországgal. „Sok problémával és feladattal kell szembenéznünk most, ami­kor Európának egy új korszak­hoz kell alkalmazkodnia. Nagy- Britannia eltökélt szándéka, hogy megoldásukban társa lesz Magyarországnak, nem enged­hetjük elveszni a szabadságot, a szó legtágabb értelmében vett szabadságot, amelyet Önök elér­­­­tek" - mutatott rá II. Erzsébet, poharat emelve arra a sok, a díszvacsorán részt vevő „illuszt­ris" férfira és nőre, akik 1990-ben megváltoztatták Európát. (MTI - SAT) Sáfár Tibor felvétele Cser István felvétele

Next