Új Magyarország, 1993. május (3. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-05 / 103. szám
III. évfolyam, 103. szám 1993. május 5., szerda Méltóan az európai népek családjához Felhőtlen kapcsolatok Remélem, hogy ez a rangos látogatás hazánk eredményeinek, a meleg és felhőtlen magyarbrit kapcsolatoknak is szól - mondotta Göncz Árpád köztársasági elnök tegnapi sajtótájékoztatóján, melyet néhány órával II. Erzsébet királynő és Fülöp herceg hivatalos magyarországi látogatása előtt a Hilton Szállóban tartott. A köztársasági elnök elmondotta, hogy örök emlékként őrzi első, két évvel ezelőtti találkozásának élményét őfelségével, amikor személyesen meggyőződhetett arról, hogy a királynő valóban őszinte, belülről fakadó, emberi érdeklődést mutatott Magyarország iránt. Göncz Árpád a két ország kapcsolatainak történetéről szólva megjegyezte: reformkori legjobbjaink számára Anglia példaképül szolgált, s a magyar társadalom érezhető vonzódást árult el az angol irodalom és kultúra iránt a második világháború éveiben is, amikor pedig a hivatalos politika ezt nem nézte jó szemmel. A királyság intézményével kapcsolatban Göncz Árpád emlékeztetett arra, hogy a magyar történelmet ezer esztendőn át meghatározta a korona tekintélye, úgy is, mint a magyar nemzet identitásának meghatározója. Sz. A. Cser István felvétele Nyitva van az aranykapu Fizetővendégek a palotában Londoni tudósítónktól. A tegnapi brit sajtó foglalkozott Erzsébet királynő magyarországi látogatásával. A Daily Telegraph némi derűvel, és bizonyára erős túlzással, azzal kezdte cikkét, hogy a brit uralkodó olyan országba utazott, amely sajátjának tekinti, mivel a királynő üknagyanyja, vagyis Rhédey Claudia grófnő magyar volt. A lap mindjárt azt is hozzáteszi, hogy ez mindössze egytizenhatod részt avatja magyarrá az angol királynőt, és hogy a Rhédey család ősi fészke Erdélyben, vagyis a mai Románia területénvan. A Times ezzel szemben inkább azt emeli ki, hogy mind a látogatás, mind a brit uralkodóra váró fogadtatás Magyarország nyugat-európai orientációját fejezi ki. Hangoztatja azt is, mennyire ritka esemény, hogy II. Erzsébet külföldi parlamentben tart beszédet. „Erzsébet királynő fogadtatása jól mutatja, hogy Magyarország Nyugat-Európával szövetségben látja a saját jövőjét, még akkor is, ha jelenlegi gyenge lábakon álló gazdasága miatt még hosszú ideig kell várnia, amíg az Európai Közösség tagja lehet." Egy másik királyi hír azonban csak azért nem szorította ki teljesen a lapokból az uralkodó hivatalos látogatását, mert az udvar részéről már a múlt hét végén közzétették. Erzsébet királynő megnyitja a Buckingham-palotát a közönség előtt. A média értelmezése szerint ezzel akarja a királyi háztartás a windsori kastélyban keletkezett tűzkár helyrehozásának költségeiből pótolni a ráeső részt. Ez az értelmezés önmagában aligha helytálló, hiszen a tűz által okozott kár helyreállítási értékét annak idején legalább 40, de egyes források több mint 100 millió fontra tették, míg a palota megnyitásának terve szerint felnőtt látogatóktól személyenként nyolc font belépődíjat fognak kérni. Ez azt jelenti, hogy a legszerényebb becslés szerint is ötmillió látogatónak kell végigtalpalnia a londoni királyi palota dísztermein és mesés értékű műveket tartalmazó képtárán, míg a tűzkár értéke megtérül. Arra vonatkozólag pedig, hogy még ötmillió nagyon fegyelmezett látogató is milyen értékű kárt, vagy legalábbis elhasználódást okoz, egyelőre nincsenek becslések. Sokkal valószínűbb, hogy a királynő döntésének jelképesebb a célja. Azt hivatott bizonyítani, hogy az uralkodó immár nem él, és nem is élhet olyan minden betekintéstől gondosan oltalmazott életet, mint valami középkori napkeleti császár. Az angol királyi család mindennapi életének körülményei már amúgy sem ismeretlenek az érdeklődő nagyközönség előtt, mégpedig nemcsak azért, mert az elmúlt évben, amelyet Erzsébet királynő fanyar humorral „annus horribilis"-nek nevezett, oly sokat írt a bulvársajtó a család egyikmásik fiatalabb tagjának viselt dolgairól, hanem jobb értelemben azért sem, mert hiszen annak idején két hosszú tévéfilmet is közvetítettek világszerte a brit királyi család magánéletéről, illetve a királynő napi munkájáról, nem is beszélve arról a nagysikerű tévésorozatról, amelyben a királyi család tagjai bemutatták a nézőknek lakhelyeik kincseit, termeit, kertjeit, s megadták mindezek történelmi hátterét. A sajtó reagálása kedvező volt a mostani bejelentésre és még olyan vélemény is elhangzott, amely szerint ezzel a döntéssel a királynő mintegy felzárkózik az angol arisztokrácia legvállalkozóbb szellemű képviselői mellé, akik részben társadalmi lelkiismeretüket, részben anyagi érdekeiket szolgálják azzal, hogy kastélyaik műkincseit és a család mindennapi életében rendszeresen amúgy sem használt helyiségeit múzeum gyanánt megnyitják a fizető közönség előtt. A Buckingham-palota világhírű festménygyűjteménye már eddig sem volt teljesen ismeretlen, hiszen az év bizonyos napjain, külön bejáraton keresztül, eddig is nyitva volt az érdeklődők számára. Jotischky László Göncz Árpád és II. Erzsébet pohárköszöntűje (Folytatás az 1. oldalról) A palota teraszán Savoyai Eugen szobra elől II. Erzsébet láthatóan nagy tetszéssel szemlélte az eléje táruló panorámát, amelyből Göncz Árpád és felesége felhívta a figyelmét a Magyar Tudományos Akadémia, valamint a Parlament épületére. A Magyar Nemzeti Galéria előcsarnokában a királyi pár négy híres magyar festményt - Munkácsy Rőzsegyűjtő, id. Markó Károly Visegrád, Ferenczy Károly Október és Derkovits Gyula Szőlőevek - tekintett meg. Mint arról már olvasóinkat tájékoztattuk, az Országos Széchényi Könyvtár egy, a királyi pár tiszteletére összeállított kiállítást rendezett, amelynek kiemelkedő darabjait - például a Képes Krónikát, Corvinákat a magyar királyok ábrázolásával, valamint az igen ritkán látható Aranybullát - megelégedéssel szemlélték a magas rangú vendégek. A királyi család rokoni kapcsolatait igen gondosan számon tartó II. Erzsébet ugyancsak látható élénkséggel tekintette meg a kiállításnak azt a részét, amely magyar származású szépanyjára, Rhédey Claudiára emlékezik. Ezt követően a királyi pár sajtófogadást adott a könyvtár nagytermében a magyarországi látogatásukat kísérő brit és magyar újságírók számára, amelynek résztvevőit bemutatták a magas vendégeknek. A mintegy félórás találkozón H. Erzsébet és Fülöp herceg a magyar sajtó számos képviselőjével is elbeszélgetett. Tegnap este Göncz Árpád köztársasági elnök és felesége díszvacsorát adott a királyi pár tiszteletére a Parlament Vadásztermében. „Célunk, hogy a magyar nép ismét foglalja el méltó helyét az európai népek családjában" - mondotta pohárköszöntőjében Göncz Árpád, s kiemelte, hogy hazánk és Nagy-Britannia kapcsolatai kitűnőek, s a jól szervezett angol polgári társadalom értékei számunkra mindig is irigyelt mintát jelentettek. „Hazánkban tisztelik és elismerik azokat a jelentős eredményeket, vívmányokat, amelyekkel az Egyesült Királyság a világtörténelem egyik meghatározó nemzetévé vált" - emelte poharát az államfő. „Mindig szerettem volna Magyarországra jönni, így hát különleges pillanat számomra, hogy itt lehetek Budapesten" - hangzott II. Erzsébet köszöntője, amelyben utalt magyar őseire, nagyanyjára, aki gyakran mesélt a család történetéről és szülei kapcsolatáról Magyarországgal. „Sok problémával és feladattal kell szembenéznünk most, amikor Európának egy új korszakhoz kell alkalmazkodnia. Nagy- Britannia eltökélt szándéka, hogy megoldásukban társa lesz Magyarországnak, nem engedhetjük elveszni a szabadságot, a szó legtágabb értelmében vett szabadságot, amelyet Önök elértek" - mutatott rá II. Erzsébet, poharat emelve arra a sok, a díszvacsorán részt vevő „illusztris" férfira és nőre, akik 1990-ben megváltoztatták Európát. (MTI - SAT) Sáfár Tibor felvétele Cser István felvétele