Új Magyarország, 1993. június (3. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-01 / 125. szám

• Elnapolta a döntést az Európai Közösség Állandó Állategészségügyi Bizottsága a maagyarországi sertéspestis ügyében. A testület pénteken este véget ért ülésén úgy határoztak, hogy előbb szakértői delegációt küldenek Magyarországra, amely közvetlen helyszíni szemle és a Földművelésügyi Minisztérium illetékeseivel folytatott megbeszélés alapján tesz majd jelentést a bizottság június 9-10-i találkozóján. • Vasárnap reggel véget ért a román rádió és televízió alkalmazottainak általános sztrájkja, de a munkakonfliktus, amely miatt meghirdették, nyitva maradt. A sztrájkbizottság szombat éjszakai bejelentése azzal indokolja az eredeti követeléseket maradéktalanul érvényben hagyó döntést, hogy a sztrájk súlyosbítja a román társadalmat különben is uraló feszültségeket. Az intézmény vezetősége viszont ígéretet tett a sztrájkolók követeléseiről szóló tárgyalások konstruktív szellemű folytatására. • Borisz Jelcin orosz államfő júniusban nem hivatalos találkozót kíván tartani Helmut Kohl német kancellárral - szivárogtatták ki tegnap Moszkában. A találkozó időpontjáról egyelőre nem született döntés, s az sem világos, hogy Bonnban miként fogadták a javaslatot. A moszkvai értesülések szerint Jelcin az orosz hadiipar békés célú átállítására vonatkozó konkrét terveket kíván előterjeszteni, amelyek finanszírozásában és megvalósításában a német tőkére és szaktudásra számítanak. III. évfolyam, 125. szám KÜLFÖLD 1993. június 1., kedd S r Németországi idegengyűlölet Gyújtogatás után zavargások Három török nő és két gyermek vesztette életét a németországi Solingenben szombaton, amikor ismeretlen tettesek felgyújtottak egy lakóházat. A lángok hajnalban csaptak fel, a tettesek benzinnel locsolták le a bejárati részt. A tűz villámgyorsan átterjedt a régebbi építésű ház többi részére. A tűzoltókat a szomszédok riasztották, de az első egység nem hozott magával kifeszíthető ponyvát. Az egyik asszony a lángtengerből a mélybe ugrott, és a kövezeten halálra zúzta magát. A németországi török közösségen harag és keserűség lett úrrá, s ennek tetőpontjaként, számos tüntetést követően, tegnap hajnalban Solingen belvárosában zavargások törtek ki. Az egyik útkereszteződésnél gumiabroncsokból, matracokból, egyéb tárgyakból több száz török máglyát rakott. A rendőrség gumibotozásba kezdett, amikor a tömeg a kirendelt tűzoltókocsikat nem akarta a helyszínre engedni. Ezt követően kisebb csoportok kirakatokat zúztak be, és fosztottak ki, autókat, telefonfülkéket és hirdetési vitrineket tettek tönkre. 17 személyt őrizetbe vettek, mindkét oldalon többen megsebesültek. A kár milliós, a városba újabb biztonsági alakulatokat irányítottak, újabb atrocitásoktól tartanak. A szombati gyújtogatást követően törökök többször eltorlaszolták a Solingen mellett elhaladó autópályát. Hétfőn egy ideig a köln-bonni repülőteret sem lehetett megközelíteni. Tüntetések voltak más német városokban is. Berlinben ötezren vettek részt a demonstráción. A Kurfürstendammon a tüntetőkhöz csapódó szélsőbalosok szintén kirakatokat és autóüvegeket vertek be. A hatóságok abból indulnak ki, hogy szélsőjobboldaliak gyilkoltak. A vizsgálatot a szövetségi ügyészség, személyesen Alexander von Stahl főügyész irányítja. Tegnap a gyújtogatásban való részvétel gyanújával letartóztattak egy 16 éves fiatalembert. A solingeni esettel egy időben más német városokban is kigyulladtak külföldieket, menedékeseket befogadó épületek: München Schwabing, illetve Berlin Lichtenberg nevű kerületében. Az alsó-szászországi Isernhagenben beverték a helyi menekültotthon ablakait. Wolfsburgban romániai menedékkérőkre támadtak, Cuxhavenben egy román család és németek vitája után lobbant fel láng a menekültotthon előtt. Solingenben közvetlenül az után gyújtogattak, hogy a német törvényhozás mindkét háza jóváhagyta: július elsejétől nem utazhatnak be magukat politikai üldözötteknek valló gazdasági menekültek Németországba. -------(MTI) Kambodzsai szavazatszámlálás A kambodzsai nemzetgyűlési választásokon a szavazatok körülbelül egynegyedének összeszámlálása után nagyjából fej-fej mellett halad az élen a Vietnambarát Hun Sen-kormány pártja, a Kambodzsai Néppárt, és a Norodom Szihanukhoz hű Funcinpec (nemzeti egységfront a független, semleges, békés és együttműködő Kambodzsáért). A választáson részt vett többi párt elenyészően kevés szavazatot szerzett. A phnompenhi kormány tegnap előre megkérdőjelezte a választások eredményét. Az ottani ENSZ-hatóság (UNTAC) vezetőjének nyilatkozata szerint viszont a választások szabadok és tisztességesek voltak. A választásokat bojkottáló vörös khmerek közben rajtaütöttek az ENSZ békefenntartó erőinek egyik menetoszlopán az ország délkeleti részén. Támadásuk nyomán egy uruguayi ENSZ-katona meghalt, egy lengyel és két uruguayi pedig megsebesült. (MTI) Vélemény Varsóból: Lengyelország működőképessége a tét Rendeleti kormányzás várható (Folytatás az 1. oldalról) Lapunknak sikerült telefonon elérnie Jacek Kozlowskit, anna Suchocka kormánya sajtóirodájának vezetőjét, aki munkatársunk kérdéseire Varsóból értékelte a kialakult helyzetet. - Miként ítéli meg a lengyel kormány jelenleg az ország gazdasági helyzetét? - A miniszterelnök asszony korábbi nyilatkozataiban is számtalanszor kifejtette már, hogy az ország gazdasági helyzete lassan bár, de folyamatosan javul. Emelkednek a termelési mutatók, s a munkanélküliség némileg csökkenő tendenciát árul el. Az elmúlt évben tapasztalt termelésnövekedés pozitív irányban mozdult tovább, és számos egyéb jól is megalapozott reményre jogosít a költségvetési tartalékok képzése területén. Sajnos, ugyanakkor az ország politikai stabilitása megingott. Walesa elnök úr döntései ebben a helyzetben természetesen jók nem lehettek, kénytelen volt a legkisebb rossz mellett voksolni. Az újabb parlamenti választásokig tartó átmeneti időszakban a kormánynak úgy kell irányítania az ország gazdaságát, hogy az eddigi kedvező tendenciák fennmaradjanak. Marian Krzaklewski, a Szolidaritás vezetője továbbra is kitart követelései mellett, s a hét végén azt mondta, ha azokat nem teljesíti a kormány, az új helyzetre való tekintet nélkül meghirdeti az általános sztrájkot. Vannak-e a költségvetésnek olyan tartalékai, amelyek segítségével legalább részben kielégíthetőek volnának a szakszervezet elvárásai? - Az első negyedéves, valamint az árilisi, s mi több, a már nagy vonalakban ismeretes májusi adatok szerint bizonyossággal számítani lehet az államkassza bevételeinek növekedésére, méghozzá az év eleji előrejelzéseket jelentősen meghaladó mértékben. A miniszterelnökasszony eddig is több ízben biztosította már az érdekelteket arról, hogy az így befolyó összegeket mindenekelőtt az oktatás- illetve az egészségügyben dolgozók jövedelmének rendezésére kívánja fordítani a kormány, hiszen tisztában van azzal, hogy követeléseik jogosak. De amíg nincs a kormány kezében a pénz, természetesen nincs mit elosztani sem. Melyek azok az életbevágóan fontos intézkedések, amelyeket a most következő átmeneti időszakban okvetlenül meg kell valósítania Hanna Suchocka kormányának? - Öt olyan törvényerejű rendelet életbelépésére volna szükség, amelyek - véleményünk szerint - elengedhetetlenek az államigazgatás hatékony működésének fenntartásához. Konkrétan az állami vállalatok működéséről szóló „paktum", ezen vállalatok gyorsabb privatizációjának a kérdése, az államigazgatás reformja, a közpénzek kezelésével kapcsolatos intézkedés. Lech Walesa, akinek eddig még mindig volt valamiféle politikai adu a tarsolyában szükséghelyzetek esetére, vasárnap éjfél előtt pár perccel, a hivatalos határidő lejárta előtti utolsó pillanatban közölte, hogy nem írja alá a többmilliárdos költségvetési többletkiadást jelentő új nyugdíjtörvényt, amelyet a Szejm egyébként már jóváhagyott. Ezzel - mintegy kiállva a kormány gazdasági politikája mellett - mentőövet dobott Hanna Suchocka kabinetjének. A köztársasági elnök a kialakult helyzettel kapcsolatban tegnp este televíziós beszédet intézett a nemzethez, amelyben részletesen indokolta: azért döntött a parlament feloszlatásáról és a kormány azonnali menesztése ellen, mert a Szejm kimerítette lehetőségeit, s az elnök nem lát esélyt arra, hogy egy most felálló új kormány tovább tudna lépni a legutóbbiak, az ország pedig az új választásokig nem maradhat vezetés nélkül. (MTI) valamint az az elképzelés, hogy a jövő évi állami költségvetés kidolgozását is a kormány által már kidolgozott új alapelvek szerint kell elvégezni.A Szejm feloszlatásával minden felelősség a kormányra és a köztársasági elnökre hárul. Mi történik azonban, ha a parlament nem hatalmazza fel a kormányt a rendeleti kormányzásra? Reméljük, erre az eshetőségre nem kerül sor, hiszen így a kormány mozgástere oly mértékben beszűkülne, hogy sokkal nehezebben vállalhatná az ország vezetéséért, sorsáért az alkotmányos felelősséget. Hiszszük, hogy tisztában van a kialakult helyzet komolyságával, és nem teszi kockára hazája jövőjét. _____ Marton Attila Suchocka haladékot kapott Letartóztatás Dél-Koreában 1700 dél-koreai rendőr tegnap megrohamozott két szöuli egyetemet és 44 diákot vett őrizetbe. Céljuk az volt, hogy letartóztassák azokat a diákvezetőket, akik észak-koreai diáktársaikkal vették fel a kapcsolatot, telefonon beszélgettek velük. A dél-koreai törvények értelmében ugyanis az ország polgárainak tilos kapcsolatba lépniük észak-koreaiakkal. A rajtaütést azonban igazából a radikális diákok hetek óta tartó megmozdulásai váltották ki. #IMAr,YAMRSZAI. háttér Fennmaradhat-e a bosnyák állam? Zágrábi tudósítónktól: Nem is olyan régen a nemzetközi közösség még erőteljes nyomást gyakorolt Alija Izetbegovics bosnyák államfőre, hogy írja alá a Vance-Owen-tervet, mondván hogy az az egyetlen kiút Bosznia számára. Izetbegovics végül kedvetlenül, de ráállt, és megkísérelte ehhez idomítani politikáját is. Erre föl ugyanez a külvilág nem sokkal ezután azt üzente neki, hogy a továbbiakig felejtse el a Boszniát tíz nemzetiségi megyére osztó Vance-Owen-féle térképeket, mivel az oroszok és amerikaiak - brit, francia és spanyol közreműködéssel - Washingtonban „új megoldást" dolgoztak ki. Sallangok nélkül véve körülbelül azt, hogy a muzulmánokat hat rezervátum-szerűségbe tömörítve megvédik a további legyilkolástól, a szerbeket pedig eztán is fenyegetik ugyan, de meghagyják nekik az elfoglalt területeket (rezervátuma ritka vagy kipusztulófélben levő növény- illetve állatfajok megóvására létesített zárt terület). Izetbegovics válaszát a legtöbben kétségbeesett, sőt öngyilkos lépésnek tekintik, ő ugyanis az utolsó emberig folytatott harcra hívta fel népét. A bosnyák elnök falfehéren közölte a tévékamerák előtt, hogy: „A világ nem hagyott számunkra mozgásteret... Elmúlt a tárgyalások ideje... Harcolnunk kell hazánk teljes felszabadításáig!" A nagyhatalmak Jugoszlávia-politikája valóban ellentmondásos volt a válság kezdetétől egészen mostanáig. Európa és az Egyesült Államok eleinte keményen fellépett Jugoszlávia széthullása ellen, egyidejűleg viszont állandóan hangoztatva, hogy elismerik a nemzetek elszakadási, önrendelkezési jogát. Tehát a leendő háború minden résztvevőjének igazat adtak. Ez a hozzáállás azóta is változatlan: minden lehetőségre nyitott, és átengedi az eseményeket az erőviszonyoknak. Persze, a külországok számtalanszor fenyegetőztek - szóban -, elítélték a népirtást, a lelkiismeretüket pedig az emberbaráti segélyekkel nyugtatgatták, de, eddig legalábbis, mindig elfogadták a befejezett tényeket. Sokan emlékeznek még Eagleburger amerikai államférfi nyilatkozatára, amely szerint „a Balkánon mindenki mindenki ellen harcol, és a szembenálló felek majd csak akkor ülnek tárgyalóasztalhoz, miután valamennyien eléggé kivéreztek. A nemzetközi közösség számára tehát az a legésszerűbb, ha kivárja ezt a pillanatot, és időközben minél kevésbé bonyolódik bele az eseményekbe." A legfrisebb washingtoni „terv" is ezzel a viszonyulással áll összhangban. Nem oltja el ugyanis a boszniai tűzvészt, mindössze továbbterjedését kísérli meg feltartóztatni, vagyis azt, hogy ne gyűrűzzön át Koszovóba és Macedóniába is. Alija Izetbegovics és a boszniai muzulmánok számára, akiknek nincsen tartalék hazája, most az a kulcskérdés, milyen sorsot szán a nemzetközi közösség Bosznia-Hercegovinának. Fennmarad-e független állam gyanánt, vagy a nemzetközi elismerés és ENSZ- tagság ellenére eltűnik a Föld színéről? A nagyhatalmak szemmel láthatóan továbbra is az erőviszonyoknak megfelelően viselkednek. Ha azok győznének, akik Bosznia fennmaradását akarják, a világ elfogadja azt, ugyanúgy, ahogy belemegy szétdarabolásába is, ha az ilyen céllal küzdők nyernek. Márpedig ha ez így van, kézzenfekvő, hogy az eddig kitartóan a békéért síkra szálló Izetbegovics is azokhoz a muzulmánokhoz kezd igazodni, akik csak az erőszakos megoldásban hisznek. ‘ ^ ^ ^ Gavrovic ENSZ-bizottság megy Mobutu birodalmába A polgárháború árnya Zairében Brüsszeli tudósítónktól: A volt belga gyarmat, a mai Zaire területén polgárháborúval fenyegető helyzet alakult ki. Seseko Mobutu köztársasági elnök és Etienne Tshisekedi kormányfő között hosszú hónapok óta tart a kemény kötélhúzás, amelynek során az elnök-diktátort kiszolgáló vazallusok a fegyver használatától sem riadnak vissza. A hazánknál körülbelül harmincötször nagyobb területű afrikai országban a 36 millió lakos éhezik, nyomorog, a diktátor magánvagyonát ugyanakkor dollármilliókban számolják, Mobutut a világ tíz leggazdagabb embere közé sorolják. Az 1965 óta Mobutu egyeduralmát szenvedő országban „törvényesen" egy párt, a Népi Forradalmi Mozgalom (MPR) kezében van minden hatalom. A tömegek követelésének engedni kényszerült Seseko Mobutu másfél évvel ezelőtt beleegyezett abba, hogy az akkor átmeneti válságkormány feje, az ellenzék vezetője, Etienne Tshisekedi legyen. Tshisekedi miniszterelnök már több ízben is az ENSZ-hez fordult segítségért, de a világszervezet politikusai nem sok gondot fordítottak az afrikai országban történtekre, s ez a „semlegesség" a Mobutu-rendszer táborának kedvezett. Belgium és Franciaország (nem teljesen érdek nélkül!) az ENSZ-ben is a demokratikusnak ígérkező kormányfő mellett foglalt állást. Ez csak Mobutut nem zavarta abban, hogy szavát megszegve - ellenkormányt nevezzen ki. A helyzet egyre zavarosabb, áttekinthetetlenebb lett. Az ENSZ a múlt hét végén kedvezően felelt a segítséget kérő Tshisekedi miniszterelnöknek és... tegnap egy humanitárius bizottság indult el Zairébe, hogy felmérje a vészhelyzetet. A világszervezet megbízottai Brazzavillén át kísérlik meg, hogy Kinshasába jussanak, ám nagy kérdés, hogy a karhatalmat még mindig a befolyása alatt tartó Mobutu elnök hajlandó-e a Zaire belügyébe „beavatkozni" szándékozó ENSZ-bizottságnak szabad utat engedni? B. L. M. A lottó - ha csak egy ötös lesz - ezen a héten már több mint 33 MILLIÓT Szerencsejáték Rt. fizet!