Új Magyarország, 1993. július (3. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-01 / 151. szám

E­NY • Oroszország ismét szálít gázt Észtországnak négy nappal az­után, hogy leállította a köztársa­ságba irányuló földgázszállítmá­nyait. Aame Saar, az Észt Gáztár­saság igazgatója szerint Oroszor­szág ismét a szokásos mennyisé­get szállítja, miután a balti állam beleegyezett, hogy adósságának felét július 10-ig, a többit pedig au­gusztus 1-jéig kiegyenlíti. • A tartósan kedvezőtlen időjá­rás miatt ismét elhalasztották egy nappal az Endeavour ameri­kai űrrepülőgép leszállását. A legújabb tervek szerint ma, kö­zép-európai idő szerint 13.14- kor ér majd földet az űrrepülő­gép Floridában. Az eredeti ter­vek szerint kedden kellett volna földet érnie. • Eugene Terre Blanche, a szél­sőséges Afrikáner Ellenállási Mozgalom (AWB) vezetője azzal fenyegetőzött, hogy polgárhá­borúba taszítja a Dél-afrikai Köz­társaságot, ha a fehérek nem kapnak egy külön államot. Terre Blanche kedden a dél-afrikai te­levízióban figyelmeztette a kor­mányt és az Afrikai Nemzeti Kongresszust, vegyék komolyan követeléseiket. Az AWB a hábo­rúra készül - mondotta. • Kérdésessé vált, hogy Csehor­szág mától bevezeti-e a szlovák határon a „szigorú rezsimet", vagyis szoros őrizet alá vonja-e a zöldhatárt és módszeresen kez­di-e vizsgálni a nem cseh és nem szlovák állampolgárok útlevelét. Jan Rumi cseh belügyminiszter tervet dolgozott ki arra, hogy megszűrjék a Szlovákiából Csehországba igyekvő külföl­dieket. Ez a szlovákokra nem vo­natkozik, Pozsony mégsem haj­landó együttműködni a csehek­kel ebben, mert nincs tolonce­­gyezménye a többi szomszéd­dal, köztük Magyarországgal. Kölni tudósítónktól. Klasszikus amerikai gengszterfil­mekre emlékeztetett múlt vasár­nap a mecklenburgi tartomány­ban fekvő Bad Kleinen városka pályaudvara. Az aluljáróból egy férfi rohant fel a peronra, és a ke­zében tartott cseh gyártmányú, 9 milliméteres Para pisztolyból azonnal rálőtt az őt feltartóztatni próbáló személyre. Az illető a né­met biztonsági szervek brigádjá­nak (GSG-9) volt a tagja, a mene­külő - Wolfgang Grams - a szélső­­baloldai Vörös Brigádok vezér­­egyéniségei közé tartozott. A rendőr azonnal életét vesz­tette, a terrorista pedig később halt bele a további tűzváltás so­rán elszenvedett sebesüléseibe. Előzőleg Grams barátnőjét, akit szintén körözött a rendőrség, az aluljáróban sikerült elfogni, mi­előtt még használhatta volna Browning revolverét. Az utóbbi hetek és hónapok szélsőjobbol­­dai erőszakcselekményeinek ár­nyékába került Vörös Brigádok két, illegalitásban élő tagjának elfogása, valamint a náluk talált hamis iratok és fegyverek azt bi­zonyították, hogy a szervezet to­vábbra is működik. A Szövetségi Államügyészség egyelőre nem hajlandó azzal a harmadik sze­méllyel kapcsolatban nyilatkoz­ni, aki a lövöldözés előtt a pálya­udvar vendéglőjében találkozott Gramssal és Birgit Hogefelddel, akiket 8 esztendő óta körözött a rendőrség. Feltételezhető, hogy az ismeretlen férfi a biztonsági szervek beépített embere volt, és fontos szerepet játszott a számos terrorcselekménnyel vádolt pár elfogásában. Egyelőre azt a feltevést sem erősítették meg hivatalosan, hogy a nyomozók a volt NDK ál­lambiztonsági szervétől, a hír­hedt Stasitól visszamaradt ira­tokból szerzett információk se­gítségével jutottak kettőjük nyo­mára. Az ország egyesítése után - 1990-ben - derült ki, hogy Ke­­let-Berlin számtalan Vörös Bri­gád-tagnak nyújtott oltalmat, amikor az NSZK-ban túl forró lett talpuk alatt a talaj. Egy ré­szük felhagyott a további aktivi­tással, de voltak olyanok is, akik a keletnémet elhárítás szolgála­tába szegődtek, és beleegyezésé­vel, sőt jelentős támogatásával folytatták erőszakos cselekmé­nyeiket Nyugat-Németország­­ban. Merényleteiknek vezető üzletemberek, politikusok és diplomaták estek áldozatul. A Szövetségi Bűnügyi Hivatal­­ Birgit Hogefeld elfogása és Wolfgang Grams halála után - még hat olyan személyt köröz, akik a Vörös Brigádok legszű­kebb vezérkarához tartozónak számítanak. A Bad Kleinenben lezajlott események után a Vörös Brigá­dok pillanatnyi helyzetének megvitatását a német parlament belügyi bizottsága is napirendjé­re tűzte. Az ülés jelentőségére jellemző, hogy azon részt vett Alexander von Stahl szövetségi ál­lamügyész, Eckart Werthebach, az Alkotmányvédő Hivatal elnöke és Hans-Ludwig Zachert, a Szö­vetségi Bűnügyi Hivatal vezető­je is. A Vörös Brigádok egyéb­ként március végén hajtott vég­re legutóbb merényletet: Wei­­terstadtban felrobbantotta az ott épülő fegyház egyik szárnyépü­letét. Stefan Lázár az Stasi-dokumentumok segítették a nyomozókat? Akció a Vörös Brigádok ellen III. évfolyam, 151. szám 1993. július 1., csütörtök Nincs többé iraki atomprogram A használaton kívül helyezett dél-iraki légvédelmi radarállo­más elleni kedd délutáni ameri­kai rakétatámadás következté­ben egy iraki katona megsebe­sült - jelentette be a bagdadi kül­ügyminisztérium. Közleménye szerint két F-15 típusú amerikai gép támadta a létesítményt, egy levegő-föld rakétát lőve ki a bász­­rai radarállomásra, megsebesítve egy katonát. Az iraki nukleáris program nincs többé - közölte kedden Bagdadban Robert Kelley, az ENSZ-ellenőrök főnöke. Az el­lenőrök minden berendezést megsemmisítettek, akárcsak az ott található anyagok nagy ré­szét. Az Öböl-háború előtt foly­tatott több milliárd dolláros pro­gram megsemmisült. Az atom­programtól eltérően Bagdad - mint ez egy keddi amerikai kongresszusi jelentésből kide­rült - hagyományosfegyver­tá­­rát két és fél évvel az Öböl-hábo­rú után ismét annyira felfejlesz­tette, hogy hamarosan komo­lyan fenyegetheti szomszédait. Robert Gallucci amerikai külügy­miniszter-helyettes a kongresz­­szusi meghallgatáson azt mond­ta, hogy Irak továbbra is nukle­áris fenyegetés forrása, tekintve, hogy Szaddám Huszein el van szánva az ország atompotenciál­jának helyreállítására. Meglepő közvélemény-kuta­tásról számolt be az AP az INA iraki hírügynökségre hivatkoz­va. A bagdadi kormány által kö­zölt szondázás szerint az irakiak többsége ellenzi, hogy Bagdad megbosszulja az iraki felderítő­központ ellen intézett amerikai támadást. A megkérdezettek fele türelmet és kitartást ajánl az Egyesült Államokkal szemben, és csupán 29,6 százalék követel megtorló ellencsapást. A keddi telefonos közvélemény-kutatást a tájékoztatási minisztérium vé­gezte 1000 iraki állampolgár kö­rében. (MTI) Albán-görög összetűzések Albán rohamrendőrök görög nemzetiségűekkel tűztek össze, akik a görögkeleti egyház Gjirokas­­ter városában összehívott tiltakozó megmozdu­lására igyekeztek. A rendőri alakulatok mintegy 300 fős csoportot - köztük gyermekeket és asszo­nyokat - vertek vissza, amikor a tömeg Dervican helységtől tíz kilométerre megpróbált áttörni egy úttorlaszon. Gjirokasterben a rendfenntartó erőket roham­­rendőrökkel egészítették ki, hogy minden lehetsé­ges villongást elfojthassanak. A görög közösség amiatt bőszült fel, hogy Albánia a múlt héten ki­utasított egy görögkeleti archimandritát, akit fel­forgató tevékenységgel vádoltak. Erre válaszul At­hén az illegális albán munkavállalók tömeges ki­utasítását rendelte el. Tegnapi hivatalos görög közlés szerint az el­múlt öt nap során több mint 13 ezer, illegálisan Görögországban tartózkodó albánt utasítottak ki. (MTI) Egy batyuját cipelő kiutasított albán férfi, átlépve a görög határt, útban szülőföldje felé MTI - Külföldi képszerkesztőség ­ Kravcsuk elítéli az újabb incidenst Veszélyes zászlófelvonás a Ilonánál Jogi szempontból semmisnek, politikailag veszélyesnek nevez­te Leonyid Kravcsuk a fekete-ten­geri flotta tiszti gyűlésének teg­napi nyilatkozatát,­amelyben a tisztek közölték: ezután csakis Moszkvának engedelmesked­nek, és nem engedik meg, hogy kettéosszák az egységet. Az ukrán elnök tegnap sajtó­­értekezletén ismét jelezte: a két ország parlamentjének mielőbb ratifikálnia kellene a nemrégen megkötött egyezményt, s akkor tiszta jogi helyzet állna elő. Elis­merte, hogy a tiszteknek joguk van véleménynyilvánításra az ügyben, de szerinte ezt csakis a flotta parancsnokságán keresz­tül tehetik meg. Visszautasította ugyanakkor, hogy a formailag társadalmi szervezetként működő tiszti gyűlés politikai párt szerepét játssza. Az ukrán haditengeré­szet tiszti szövetsége tegnap üzenetben fordult Kravcsuk ál­lamfőhöz és Pljuscs parlamenti elnökhöz, illetve Borisz Jelcin orosz elnökhöz, hogy tegyenek meg mindent a moszkvai egyez­mény mielőbbi ratifikálása érde­kében. Ha mégis megjelennének csütörtökön az orosz Szent And­­rás-zászlók a hadihajókon, mint ahogy azt a szevasztopoli tiszti gyűlésen bejelentették, akkor Kravcsuk mondja fel az összes korábbi egyezményt Moszkvá­val, az idegen hajókat pedig uta­sítsa ki az ukrán területi vizekről - követelik az ukrán tisztek. (MTI) KÜLFÖLD) Afrikai csúcsértekezlet Kairóban Az Afrikai Egységszervezet Kai­róban ülésező csúcsértekezletén az állam- és kormányfők tegnap­ra virradóra elfogadták a konflik­tusok megelőzésére és kezelésé­re kialakítandó mechanizmus el­veit. Ezt Amr Musza egyiptomi külügyminiszter jelentette be. A zárt ajtók mögött zajló ta­nácskozáson elfogadták a csúcs­­értekezlet határozatait, egyedül az ENSZ-embargó alatt lévő Lí­bia ügye maradt megvitatásra. Tripoli szeretné ugyanis elnyer­ni az AESZ támogatását a szank­ciók feloldásához és megpróbál elfogadtatni egy erről szóló fel­hívást. Az afrikai vezetők foglalkoz­tak a kontinens főbb válságaival, így Szomáliával, Angolával, Li­bériával és Ruandával, de mel­lőzték a zaire-i, a kongói és a ni­gériai konfliktusokat. Tanulmá­nyozták Afrika gazdasági prob­lémáit, különösképpen az adós­ságszolgálat jelentett gondokat, valamint az afrikai gazdasági kö­zösség létrehozásáról szóló egyezmény ratifikálását. (MTI) ) ^(51 1 #/MA­ iYAftORSZu­l kommentár Kína felveszi a kesztyűt Ismét beigazolódik a régi politikai bölcsesség: csak elég sokáig kell élni ahhoz, hogy az ember mindent lásson, és mindennek az ellenkezőjét is. Bill Clinton nemcsak a meglepetések emberének, Jimmy Carternek a választási kampányát kopírozta le - meg kell mondani: sikerrel -, nem­csak a hajdani carteri team emberei közül emelt jó néhányat kulcspo­zíciókba, hanem a legutóbbi demokrata párti elnök külpolitikájának több igen lényeges elemét is kölcsönvette. Mindenekelőtt az emberi jogok előtérbe helyezését. Barát és ellenfél között a vízválasztót ismét csak az jelenti, ki mennyire tartja tisztelet­ben az emberi jogokat. Mindez logikusan következik a Demokrata Párt hagyományaiból és szerkezetéből, hiszen ez a párt évtizedek óta főként azokra épít, akik kevesebbet meríthetnek az amerikai bőség ko­sarából. Ám míg a hetvenes évek második felében, a carteri érában a függetlenedni kívánó szovjet befolyási övezetben s magában a saját lomhasága és súlya alatt roskadozó Szovjetunióban jó talajra hullott az emberi jogok védelmének politikai propagandája, ma, a szovjet­amerikai szembenállás korszakának lezárultával az amerikai értékek propagálása aligha lehet a politikai befolyás növelését segítő csoda­szer. Különösen nem a harmadik világ országaiban, ahol a létfenntar­tás gondjai minden mást messze megelőzve dominálnak. Az amerikai törvényhozásban többségben levő demokrata párti honatyák nem kívánnak ebbe beletörődni, különösen a pekingi poli­tikával kapcsolatban nem. Jelezték ezt a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény meghosszabbítása körüli csatározások. Clinton elnök az idén még meghosszabbította a Kínának megadott legnagyobb keres­kedelmi kedvezményt, de olyan kikötéssel, hogy jövőre csak akkor járul hozzá ehhez, ha az ázsiai országban az eddiginél jobban tiszte­letben fogják tartani az emberi jogokat. Kísért az 1980-as olimpia em­léke is: az USA egyik kongresszusi albizottsága bojkottra szólít fel arra az esetre, ha a 2000. évi olimpiát Pekingnek ítélnék oda. Az indok ismét csak az, hogy Kínában megsértik az emberi jogokat. Nem vitás, hogy bőven van elmarasztalni való Kína emberi jogi gyakorlatában, és mint azt a tibeti események a közelmúltban újra jelezték, sok minden nincs rendben a nemzeti kisebbségek identi­tása, kultúrájuk megőrzésének a területén. Nem véletlenül volt olyan aktív a kínai küldöttség a júniusi bécsi emberi jogi konferen­cián. Joggal könyvelhető el sikerként, hogy Kínának és a kemény vonalas országok csoportjának nem sikerült megakadályozniuk az emberi jogok egyetemes érvényességének záróokmánybeli megerősí­tését. Az amerikai küldöttség azonban nemigen tudott érdemi el­lenvetést tenni, amikor nemcsak a kínai, hanem az indonéz vagy éppen a szingapúri küldöttség is azzal érvelt: Washington egyre inkább a belügyekbe való beavatkozással felérő politikai feltételek­hez köti a rászoruló országok segélyezését. Kína nem tartozik a segélyezettek közé, viszont exportjának csak­nem egyharmadát az Egyesült Államokkal bonyolítja le, és tavaly 18 milliárd dollárt meghaladó többletre tett szert az amerikai-kínai ke­reskedelemben. Voltaképpen jogos a kérdés: mi irritálja inkább az amerikai törvényhozást, a japán után második legnagyobb (kínai) többlet, vagy az emberi jogok megsértése? Peking azzal is tisztában van, milyen hatalmas politikai erő a külföldön élő kínaiak kezében fel­halmozott tőke meg annak az ázsiai térségnek a gazdasági dinamiz­musa, amelybe Kína a Teng Hsziao-ping kezdeményezte reformok ré­vén egyre jobban beépül. E jelentős ütőkártyáinak birtokában Peking nem siet az amerikai kívánalmak teljesítésével. Csak a kínai politikai reformok segíthetik az amerikai-kínai kap­csolatok hajdani szívélyességének helyreállítását - jelentette ki a közelmúltban Winston Lord volt pekingi nagykövet, a kelet-ázsiai és csendes-óceáni térségért felelős helyettes államtitkár. Az ameri­kai diplomata szerint a nézetkülönbségek egyre fokozódtak az 1989. júniusi pekingi vérengzések, a diákmozgalom leverése óta. A kínai fővárosban másként látják a dolgot. A hét elején legfelső szin­ten és nagy tisztelettel fogadták Dan Quayle volt amerikai alelnököt, és nem titkolták, hogy elégedettebbek voltak a Bws­i-Quayle kettős Kína-politikájával, mint a Clinton-Gore pároséval. Ám végső soron nem a nosztalgikus emlékek, nem a rokonszenv a döntő. Mindkét fővárosban ugyanaz a tény a tervezés kiindulópontja: nem lehet megalapozott egy olyan politika, amelyik tartósan konfrontálna a világnépesség ötödét felsorakoztató országgal. Szászi József Megbékélnek a vörös khmerek? Kambodzsa északnyugati részén a vörös khmer gerillák tegnap váratlanul bejelentették: csatla­kozni szándékoznak az újonnan megválasztott kormány hadse­regéhez. John Sanderson altábor­naggyal, a kambodzsai ENSZ- erők főparancsnokával folytatott megbeszélésükön a vörös khmer tábornokok azt is közölték: ha­marosan megnyitják az ENSZ békefenntartói előtt az ellenőrzé­sük alatt levő területeket. A vörös khmerek ugyanis elzárták a vi­lágszervezet egységei elől 15 hó­nappal ezelőtti odavezénylésük óta Kambodzsa területének csak­nem egyötödét. Amennyiben a megbeszélések eredményeképpen a vörös khmerek elkötelezik magukat, hogy a mintegy 10 ezer főnyi fegyveres gerilla belép a kor­mánycsapatok soraiba, véget ér­het a két évtizede húzódó véres viszály. (MTI) Castro további áldozatokra buzdít Kubának nincs más alternatívá­ja: győzelmet kell aratnia törté­nelmének példátlanul nehéz időszakában - hangoztatta Fidel Castro állam- és kormányfő a parlament kedden zárult ülésszakán. A törvényhozás va­lamennyi kubaihoz szóló felhí­vást fogadott el, amelyben to­vábbi önfeláldozásra, egységre és kitartásra buzdítja a lakossá­got. A kubai vezető a tanácskozá­son mondott zárszavában hosszan foglalkozott a szigetor­szág korábbi szövetségeseinek elvesztésével, szenvedélyes megfogalmazásaival jelét adva annak, hogy mindmáig nem­csak Kuba, de érzelmileg ő maga sem heverte ki azt a sokkot, amelyet a Szovjetunió, illetve az úgynevezett szocialista tábor összeomlása jelentett. Földindu­lásról, társadalmi, politikai és ideológiai kataklizmáról beszélt ezzel kapcsolatban. Castro a várhatóan az eddigi­nél is sanyarúbb életkörülmé­nyekre, az ellátási korlátozások­ra utalva kijelentette: a vezetés pontosan tisztában van az or­szág gondjainak nagyságával, s ezzel összefüggésben elmondta, hogy az idei, rendkívül rossz cu­kortermelési eredmények 500 millió dollár exportbevételtől fosztják meg az országot. (Becs­lések szerint tavaly mintegy két­milliárd dolláros behozatalra volt lehetősége az országnak, így az államfő által említett adat a teljes behozatal egynegyedé­nek kiesését okozhatja.) Az Egyesült Államok és Kuba viszonyáról szólva rámutatott, hogy noha a Clinton-kormányzat eddig „kevésbé ellenséges és ag­resszív" magatartást tanúsított a szigetországgal szemben, mint elődei, a havannai vezetés nem számol a kétoldalú kapcsolatok közeli javulásával, a gazdasági embargó feloldásával. (MTI)

Next