Új Magyarország, 1993. július (3. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-01 / 151. szám
III. évfolyam, 151. szám 1993. július 1., csütörtök Döntött a Strasbourgi Európa Tanács Csehországot és Szlovákiát is felvették (Folytatás az 2. oldalról) Ugyanakkor azzal, hogy az Európa Tanács parlamenti közgyűlése kedden elfogadta Tarja Halotten finn képviselőasszony javaslatát az új tagországok törvénykezéseinek figyelemmel kíséréséről, egyúttal kinyilvánította, hogy kész felelősséget vállalni a vonatkozó jogok tiszteletben tartásáért. Perényi János szerint Magyarország lényegében sikerként könyvelheti el a Halonenindítvány megszavazását, amely arra utal, hogy a Tanács tagjait sikerült meggyőzni a magyar aggodalmak megalapozottságáról, életre híva egy minderre bizonyos választ és garanciát adó mechanizmust. Ennek kapcsán megemlítette, hogy a vitában a dán nagykövet az Európai Közösség nevében is hangsúlyozta e javaslat feltétlen és következetes végrehajtásának fontosságát. A Tanács mellé rendelt magyar misszió vezetője további fontos eredményként értékelte a „kollektív bűnösség" kitételeire vonatkozó egykori „Benes-doktrínák" törlését szorgalmazó határozatot is. Ez utóbbi érdekessége, hogy a közgyűlés csupán Szlovákia felé tett ilyen felhívást, jóllehet maguk a doktrínák még az egységes Csehszlovákiára vonatkoztak. Strasbourgban megfigyelők egyébként visszatérő módon - a Halonen-indítvány mellett - a hétfői Antall József-Michal Kovác telefonbeszélgetéssel, s az ennek során feltehetően a szlovák elnök által adott biztosítékokkal is magyarázzák az itt sokak által előzőleg nem kizárt magyar vétó elmaradását. Csehország tagsága kapcsán a liechtensteini tartózkodást hírek szerint az indokolta, hogy a hercegségnek tulajdonjogi vitái vannak Prágával: morva területen még az első világháború előtt jelentős kiterjedésű liechtensteini birtokok voltak, amelyek kisajátításának ügyét a két állam mindmáig nem tudta rendezni egymással. Szlovákia fontos jelzésként értékeli, hogy Magyarország tartózkodott a köztársaság Európa Tanács-beli tagságának megszavazásakor. E gesztus részint arra utal, hogy Magyarország kész az együttműködés szellemében ápolni kapcsolatait Szlovákiával, részint fontos intés Pozsony számára, hogy további erőfeszítéseket kell tennie a kölcsönös bizalom erősítése érdekében - állapította meg Jozef Moravcík szlovák külügyminiszter szerda délután Strasbourgban tartott sajtóértekezletén. Moravcík hangsúlyozta, hogy Szlovákia kész az Európa Tanács ajánlását elfogadni, és a még függőben lévő esetekben is az európai normákkal teljes egészében összhangba hozni kisebbségi politikáját. (MTI) Pozsonyi vélekedések az ET-tagságról A hatékony ellenőrzésben bíznak Pozsonyi tudósítónktól. A szlovák diplomácia nagy sikerének könyvelik el Pozsonyban azt, hogy tegnap a Szlovák Köztársaság az Európa Tanács teljes jogú tagjává vált. Valamennyi híradásban tudósítanak arról, hogy Szlovákia tagfelvételét Magyarországon kívül az Európa Tanács mindegyik tagállama támogatta. Ivan Gasparovic, a szlovák törvényhozás elnöke szerint a szavazás ilyen eredménye egyáltalán nem meglepő. Anton Hrnko, a Szlovák Nemzeti Párt alelnöke a felvételt a demokratizálódási folyamat elismerésének értékelte, ami egyben kötelességet is jelent, mégpedig azt, hogy a Szlovák Köztársaság teljesítsen mindent, amit ez a tagság magával hoz. A nyilatkozatban egyebek mellett az áll: „megmutatkozott, hogy Európa reálisabban látja a szlovákiai folyamatokat, mint a hazai kuvikok és néhány szomszédunk". A Szlovák Nemzeti Párt nyilatkozata szerint a két magyar parlamenti mozgalom, az Együttélés és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom tevékenysége árt Szlovákia érdekeinek. Duray Miklós, az Együttélés Politikai Mozgalom elnöke úgy véli, Strasbourgban semmi olyan nem történt, ami várakozásaikkal ellentétes lett volna. Az Együttélés elnöke szerint a felvételrendszer alapján természetes az, hogy Szlovákiát felvették az Európa Tanács tagjai közé. Ezt a helyzetet az Együttélés úgy ítéli meg, hogy a szlovákiai magyar politikai pártok és a magyar kormány között nagyon jó együttműködés alakult ki, amely az egész kelet-közép-európai térség hasznára fog válni. Ami történt Strasbourgban, gondolok itt a Szlovákiával szemben hozott feltétel- és ellenőrzési rendszerre, ez tökéletesen megfelel nekünk, s teljes mértékben egyezik a parlamenti demokráciával. Tartalmilag megegyezik az Együttélés 1990- ben megfogalmazott programjával és az ez év február végén megtartott kongresszusunk határozataival - nyilatkozta az Új Magyarország számára Duray Miklós. Bárdos Gyula, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (MKDM) szóvivője a következőképpen összegezte a mozgalom véleményét: „Az MKDM reméli, az a tény, hogy Szlovákiát felvették az Európa Tanácsba, kedvezően hat az ország demokratizálódásának meggyorsítására és a nemzeti kisebbségek problémáinak megfelelő szintű megoldására. Bízunk abban, hogy az Európa Tanács ellenőrzése révén Szlovákia valóban az ET parlamenti közgyűlése által elfogadott 1201-es számú ajánlásoknak megfelelően kívánja rendezni a nemzeti kisebbségek jogállását." Kamoncza Márta EK-társulásunk francia ratifikálása A francia kormány a törvényhozás elé terjeszti ratifikálásra az Európai Közösség és Magyarország, illetve Lengyelország társulási szerződését. Erről tegnapi ülésén döntött a minisztertanács. A ratifikálásról szóló törvény tervezetét Alain Juppé külügyminiszter terjesztette elő. Egyelőre nem tudni, mikor fogja a tervezetet megtárgyalni a parlament két háza, mivel tavaszi rendes ülésszaka tegnap véget ért, s bár a nemzetgyűlés, illetve a szenátus rendkívüli ülésszakot tart, annak napirendjét még nem állították össze. Alighanem igen zsúfolt lesz, de így is van esély arra, hogy ezt a törvénytervezetet is napirendre tűzzék, s nem valószínű, hogy a törvényhozás bármiféle kifogást támasztana a tervezettel szemben. Francia hivatalos részről több ízben is leszögezték, hogy a ratifikálási törvénytervezet elfogadása nem politikai vagy gazdasági, hanem jogtechnikai okokból húzódott el. A szerződéseknek az EK Bizottsága apparátusa által készített francia nyelvű fordítása több olyan megfogalmazást tartalmazott, amely nem volt összeegyeztethető a francia jogi formulákkal - bár tartalmilag azonos volt azokkal. Csak az új, megfelelő szöveg elkészülte után került a tervezet az Alkotmánytanács elé, amelynek előzetesen véleményeznie kellett, összeegyeztethető-e a tervezet a francia alkotmány rendelkezéseivel. Az Európai Közösség legtöbb tagállama már ratifikálta a társulási szerződést, az eljárás néhány országban folyamatban van. (MTI) ----------------------------------------(Vwgil Hargitai és kovásznai RMDSZ-álláspont Nem kell magyar alispán! Tudósítónktól: Gheorghe Funar, a Román Nemzeti Egységpárt (RNEP) elnöke, Kolozsvár híres-hírhedt polgármestere azzal a kéréssel fordult a múlt héten Ion Iliescu államfőhöz, hogy Kovászna és Hargita megyében nevezzenek ki román nemzetiségű alispánokat az ugyancsak román nemzetiségű főispánok mellé. Ion Iliescu ekkor a RNEP - és a közvélemény - tudomására hozta, hogy márpedig az alispánok magyarok lesznek. Az államfő kijelentése csak látszólag paradox módon - a két megye RMDSZ-vezetőségében nagy felháborodást okozott. Szerintük ezzel a megoldással a hatalom el akarja hallgattatni a román prefektusok kinevezése ellen tiltakozó magyarságot. A csíki RMDSZ álláspontját tolmácsolva Székelyhídi Ferenc elfogadhatatlannak minősítette a magyar alispán-román főispán megoldást, hangsúlyozta, hogy mindenekelőtt elvekről van szó, nem a főispán román etnikumának támadásáról. Megkérdezésünkre ugyanígy vélekedett Pálffy Teréz, a háromszéki RMDSZ újonnan megválasztott ügyvezetője is, aki határozottan kijelentette: ezt a megoldást visszautasítják, nem is tárgyalnak róla. „Elfogadjuk a magyar alispánt, de csak a magyar főispán mellett" - mondotta Pálffy Teréz. Mindkét megyében visszatetszést kelt (a magyarság körében) a román hatalmi logika: alispánként lehet a kormány(párt) képviselője a magyar, főispánként már nem. Minden valószínűség szerint a két megye RMDSZ-szervezetei hivatalosan is tiltakozni fognak, ám elképzelhető az is, hogy a kormány az RMDSZ-től, annak álláspontjától függetlenül talál magyar személyt, aki hajlandó elfogadni az alispáni széket... Botos László Feszültségoldó lehet az ellenőrző mechanizmus A visegrádi csoport új esélye (Folytatás az 2. oldalról) A magyar kormánynak nem volt és továbbra sem célja Szlovákia elszigetelése és európai integrálódásának megakadályozása. Fontosnak tartjuk az együttműködést mind kétoldalú keretekben, mind a nemzetközi szervezetekben. Ám ehhez elengedhetetlen, hogy Szlovákia teljesítse azokat az erkölcsi, politikai, emberi jogi és kisebbségi normákat, amelyek az európai egyesülési folyamat alapját jelentik. Az utóbbi időszakban a Csehszlovákia szétesése előtti állapothoz képest romlott a szlovákiai magyarság helyzete. Ezt nemcsak Magyarország, hanem az ET is észlelte, és közölte Szlovákiával, mely elvárásoknak kell eleget tennie ahhoz, hogy felvegyék a szervezet tagjai közé - mondta Jeszenszky Géza. Hazánk jóhiszeműen abban bízott, hogy Szlovákia mindezeket a feltételeket végrehajtja még felvétele előtt, és nem lesz szükség nyomatékosabb figyelemkeltésre. Magyarország egyben ezzel a visszafogottabb hozzáállással kívánt hozzájárulni a térségben tapasztalható feszültségek csökkentéséhez. A múlt héten azonban személyesen nekem - mondta a külügyminiszter - arra kellett rádöbbennem, hogy ez nem hozott eredményt. Ezért irányítottuk Európa figyelmét erre a kérdésre. Meggyőződésem, hogy ha mi nem hívjuk fel a figyelmet, akkor a nyugati politikusok sokkal kevésbé figyelnek oda a szlovákiai helyzetre, és nem látták volna,értelmét az ajánlások megfogalmazásának - emelte ki Jeszenszky Géza, hangsúlyozva, hogy a magyar kormány precedens értékűnek tekinti ezeket a határozatokat, hiszen azok a konkrét ügyön kívül általánosságban is jelzik, melyek a kelet-közép-európai kisebbségek helyzetét veszélyeztető dolgok. A magyar kormány egyértelmű eredményként értékeli azoknak a követelményeknek az elfogadását, amelyeket az ET parlamenti közgyűlése Szlovákia ET-felvétele kapcsán megfogalmazott. Rendkívül jelentős annak a kezdeményezésnek az elfogadása is, amely emberi jogi ellenőrző mechanizmus létrehozását szorgalmazza. Ez utóbbi ugyanis folyamatosan ellenőrzi az új tagországok hatóságait, hogy mennyire tartják tiszteletben az ET által előírt kötelezettségek teljesítését. Döntésével a korábbiakat meghaladó felelősséget vállalt magára az ET. A magyar kormány a vita és a döntés alapján feljogosítva érzi magát arra, és egyben kötelességének tartja, hogy figyelemmel kísérje a szlovákiai jogalkotás folyamatát, és szükség esetén felhívja erre az ET tagállamainak figyelmét. Románia esetében egyébként a magyar diplomáciának ugyanaz az elvi álláspontja, mint Szlovákiával kapcsolatban. Az Új Magyarország kérdésére válaszolva a külügyminiszter elmondta, hogy a további szlovák lépések megfigyelése most kezdődik. Bármikor, külön fölkérésre, ha olyasmi történne, ami ezt szükségessé teszi, az Európa Tanács megfigyelőket, vizsgálókat küld ki, vagyis az automatikus megfigyelés mellett bármikor szükségmechanizmusok is életbe léptethetők - hangsúlyozta Jeszenszky Géza, Juhász Bence. A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma tegnap az MTI-hez eljuttatott közleményében egyebek között hangsúlyozta: A magyar kormánynak nem volt és továbbra sem célja Szlovákia elszigetelése és európai integrálódásának megakadályozása. Fontosnak tartjuk az együttműködést mind kétoldalú keretekben, mind a nemzetközi szervezetekben, szubregionális, regionális és még tágabb összefüggésekben is. Ennek érdekében folytatott politikánk célja a posztkommunista országok demokratizálódási és stabilizációs folyamatainak támogatása és egész térségünk európai integrációjának elősegítése. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy mind Szlovákia, mind a többi közép- és kelet-európai ország fokozatosan teljesítse azokat az erkölcsi, politikai és emberi jogi normákat, amelyek az elmúlt évtizedekben az európai egységesülési folyamat alapját jelentették. Nem utolsósorban a magyar erőfeszítéseknek köszönhetőért az elmúlt három évben az emberi jogi kérdéskör kibővült egy új dimenzióval, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak kérdéskörével. Ezt a magyar kormány ugyanolyan módon kívánja kezelni, ahogy az európai demokráciák a 70-es évektől az emberi jogi kérdéseket kezelték. Vagyis nem tekinti azokat egy ország belügyének és ugyanolyan nemzetközi jogi kodifikációt és ellenőrző mechanizmus kialakítását tartja fontosnak e kérdésben is, mint amilyen az általános emberi jogi kérdésekben már többé-kevésbé kiépült. (MTI) Kohl kancellár ősszel Budapestre jön Jelcin athéni tárgyalásai Athéni hivatalos látogatásának második napján, tegnap Borisz Jelcin, az Oroszországi Föderáció elnöke aláírta a két ország közötti barátsági és együttműködési szerződést. Jelcin kedd este érkezett hivatalos látogatásra a görög fővárosba. Megérkezése után vendéglátójával, Konsztantin Karamanlisz görög államfővel tárgyalt a kétoldalú kapcsolatokról, a balkáni és a délszláv helyzetről, valamint a ciprusi kérdésről. Tegnap Athén polgármesterével, majd Konsztantin Micotakisz görög miniszterelnökkel folytatott eszmecserét. Ezeken egyebek között szó volt a délszláv válságról is. A tárgyalófelek közös nyilatkozatot írtak alá, amelyben a harci tevékenység megszüntetésére szólították fel a délszláv konfliktusban érintett feleket, és a békés rendezés mellett foglaltak állást. Közös sajtótájékoztatójukon Borisz Jelcin kijelentette: - Támogatjuk a szerbek, horvátok és muzulmánok közötti konföderáció megteremtésére vonatkozó genfi tárgyalásokat. Konsztantin Micotakisz úgy vélekedett, hogy a genfi tárgyalásokon haladás történt, s vannak remények. Tegnap Moszkvában és Bonnban bejelentették, hogy Kohl kancellár a Hetek tokiói csúcstalálkozójáról hazatérőben július 10-én Irkutszkban találkozik és eszmecserét folytat Borisz Jelcin orosz elnökkel. (MTI) Helmut Kohl kancellár, Németország Kereszténydemokrata Uniójának (CDU) elnöke szeptember elején részt vesz a konzervatív-kereszténydemokrata eszmeiségű pártokat tömörítő Európai Demokratikus Unió (CDU) pártvezetőinek budapesti konferenciáján. A CDU az erkölcsi-politikai támogatás mellett minden bizonnyal technikai segítséget is nyújt a Magyar Demokrata Fórumnak (MDF) az 1994-es magyarországi választások kampányában (a választások várhatóan májusban lesznek) - közölte tegnap egy sajtóbeszélgetésen Lezsák Sándor, az MDF ügyvezető elnöke, aki küldöttség élén Peter Hintzének, a CDU főtitkárának meghívására két napot töltött Bonnban. A magyar politikusok Bonnban kiemelték Kohl budapesti jelenlétének fontosságát, a CDU elnöke az EDU pártvezetőinek konferenciáján hosszabb szünet után vesz részt ismét. Megfigyelők szerint a szeptemberi EDU- rendezvény a magyarországi választási kampány intenzív szakaszának a kezdete lehet. Mint Csóti György, az MDF külügyi szóvivője Bonnban elmondta, a CDU részéről „a legmagasabb szinttől a legalacsonyabbig" fognak német politikusok bekapcsolódni a magyar választási küzdelembe, vesznek részt gyűléseken, érvelnek majd az MDF mellett. Hintze főtitkár a keleteurópai stabilitás egyik elemének tartja, hogy az MDF győzzön, a CDU részéről nem látnak kormányzati alternatívát Magyarországon a Demokrata Fórummal szemben, s ezt a véleményt más nyugat-európai pártok is osztják. Az MDF az 1994-es német választási kampányban viszonozza majd a CDU erkölcsi-politikai támogatását - mondta Csóti. Ősszel Magyarországon az MDF szervezésében Választások Kelet-Európában címmel fórumot is rendeznek, amelyre eljönnek a CDU kampányszakemberei, más nyuat-európai pártok szakértői, s környező országokból is szeretnének meghívni választási kamánnyal foglalkozó szakmabeliket. Mint Lezsák Sándor közölte, Bonnban csak a beszélgetések igen kis töredékét tette ki a MDF-en belüli helyzet, a német partner „megnyugvással vette tudomásul, hogy az MDF belső egysége helyreállt, megerősödve került ki ebből a belső drámai folyamatból". Csóti György mindehhez hozzáfűzte, hogy aggódó hangok csak a sajtóban voltak, a nyugati pártpolitikusokban soha nem merült fel aggodalom az MDF-en belüli helyzettel kapcsolatban. Az MDF és a CDU kapcsolatainak erősítését szolgáló bonni tartózkodás során a magyar küldöttséget, amelynek Szabó Tamás alelnök, tárca nélküli miniszter is tagja volt, fogadta Kada Lajos érsek, pápai nuncius is. (MTI) Marad a boszniai fegyverembargó (Folytatás az 2. oldalról) Azzal érvelt, hogy az embargó Boszniát egyenlőtlenül érinti: a szerbek birtokában van az erős, egykori jugoszláv hadsereg nehézfegyverzete, amelynek segítségével meg tudták hódítani Bosznia területének túlnyomó részét, míg a bosnyákok lényegében kézifegyverekkel tudnak csak védekezni. Az amerikai kormány, Bill Clinton elnök az év elején javasolta európai szövetségeseinek: engedjék meg a bosnyákok fegyverkezését, sőt, a NATO légiereje addig is semlegesítse a szerbek nehézfegyvereit, hogy kiegyenlítsék az erőviszonyokat. A tervet azonban a brit, a francia és a spanyol kormány ellenzi. Véleményük szerint a lépés csak több vérontáshoz vezetne, egyúttal közvetlen veszélybe sodorná a három ország több ezer békefenntartó katonáját és véget vetne a segélyszállítmányoknak. Az orosz kormány, a szerbek hagyományos szövetségese, ugyancsak ellenezte a tervet, sőt jelezte: szükség esetén megvétózza a javaslatot a Biztonsági Tanácsban. A boszniai horvát katonai vezetők tegnap általános mozgósítást rendeltek el - jelentették hírügynökségek. A Horvát Védelmi Tanács e parancsát a muszlimoknak a hercegovinai székvárosban, Mostarban egy horvát laktanya ellen reggel intézett heves támadásával indokolta. A Reuter szerint horvát tisztségviselők azt állították, hogy a muszlimok négyszeres túlerőben vannak, bár elismerték: katonáik jobb fegyverekkel rendelkeznek. (MTI)