Új Magyarország, 1993. július (3. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-07 / 156. szám
TÉNY • Újabb merényletet hajtott végre az Ír Köztársasági Hadsereg, az IRA Észak-Írországban. A terrorszervezet emberei Newtonards városában egy teherautóban helyeztek el pokolgépet. A robbanás 15 embert megsebesített, és súlyos anyagi károkat okozott. • Moamer el-Kadhafi, a líbiai forradalom vezetője a Washington Times tegnapi számában megjelent interjújában elítélte a terrorcselekményeket és kijelentette: „Hajlandó vagyok együttműködni Amerikával és más nyugati hatalmakkal a terrorizmus felszámolásában." • Japán kész arra, hogy magára vállalja a Biztonsági Tanács állandó tagságával járó felelősséget - jelentette ki tegnap Muto Kabun japán külügyminiszter azután, hogy a japán kormány jóváhagyta az ENSZ reformjával kapcsolatos szigetországi álláspontot. A japán tervezet szerint a BT-t húsztagúvá kellene bővíteni, és további tagok kiválasztásánál azt kellene mérlegelni, hogy az adott ország „kellő globális befolyással rendelkezik-e politikai, gazdasági és egyéb vonatkozásban". • Ibrahim Babangida nigériai tábornok-elnök a hétfői zavargások után a június 12-i választásokon részt vett két pártnak azt ajánlotta: vagy nemzeti egységkormányt alakítanak, vagy újabb elnökválasztást írnak ki az országban. Tony Aneneh szociáldemokrata vezető szerint a tábornok-elnök a két párt politikusaival hétfőn késő este tartott megbeszélésen tette a javaslatot, hogy kivezesse az országot a zsákutcából, amibe az elnökválasztások érvénytelenítése után került. III. évfolyam, 156. számi 1993. július 7., szerda 338. KÜLFÖLD Tokióban a hét legfejlettebb ipari ország vezetői Mijazava—Clinton egyezkedés a csúcs előtt (Folytatás az 1. oldalról) Az amerikai vezető a korábbiaktól eltérően kissé derűlátóbban nyilatkozott sajtóértekezletén, reményének adott hangot, hogy a következő napokban megállapodást lehet kötni a jövőbeli amerikai-japán kereskedelmi tárgyalások kereteiről. „Jelentős haladást" említett az elnök, utalva Mijazava Kiicsi kormányfőnek pénteken tett ajánlatára. Amerika azt szeretné, ha Japán számszerű kötelezettségeket vállalna az Egyesült Államokkal szembeni, 50 milliárd dollárt elérő kereskedelmi mérlegtöbblete leépítésére, Mijazava viszont azt vetette föl, hogy jelöljenek meg mennyiségi és minőségi mutatókat, de ezeket ne tekintsék kötelezőnek. Az amerikai vezetés Japántól várná, hogy húzóerőt gyakoroljon a világgazdasági konjunktúrára, ezért vetette föl azt is Clinton, hogy a Hetek pénzügyi mérlegük többletét szorítsák le a nemzeti termék 2 százalékára. E javaslat is Japánt célozza meg, hiszen a szigetország a csoportban az egyetlen, amely a GDP 3,2 százalékát kitevő, 117 milliárd dolláros fizetésimérleg-aktívumra tudott szert tenni. Nemcsak Japán, de a Közös Piac is elutasítja az „irányított kereskedelem" módszereit, ennyiben az EK partnere Japánnak, bár a Közös Piac is sürgeti a japán külkereskedelmi többlet leépítését. „Japánnak másoknál sokkal nagyobb a lehetősége gazdasága fellendítéséhez, de az eddig közzétett két konjunktúracsomag csak a hazai gazdaság valamelyes élénkítéséhez elegendő" - mondta Henning Christophersen, az EK-bizottság külügyekben illetékes vezetője. Eredményként könyvelték el a közös piaci vezetők, hogy Mijazava Kiicsi legalább elismerte az egyensúlytalanságból fakadó probléma súlyosságát és azt, hogy most már tettek kellenek. E csúcselőkészítő megbeszéléseken alig érintettek világpolitikai kérdéseket. Clinton elnök főképp az észak-koreai atomfejlesztési programról, a kambodzsai rendezésben játszott japán szerepről tárgyalt Mijazavával, és a Közös Piac-Japán megbeszélésen is elsősorban Kína világgazdasági integrálásáról, a kambodzsai újjáépítésről rendezendő értekezlet fontosságáról és Oroszország megsegítésének ügyéről cseréltek eszmét. Willy Claes belga külügyminiszter, aki az EK-t képviseli, utolsóként említette sajtóértekezletén, hogy a közös piaci vezetők beszámoltak a jugoszláviai helyzetről is Mijazavának. A boszniai háború a hírek szerint érdemben a kedden rendezett több kétoldalú tanácskozás közül csak John Major brit és Kim Campbell kanadai kormányfő találkozóján merült föl, nem véletlenül, hiszen Nagy- Britannia és Kanada jelentős erőket küldött a Bosznia-Hercegovinában tartózkodó ENSZ békefenntartó egységbe. Sajtóértekezletükön hangsúlyozták, hogy tartós békét szeretnének elérni, ugyanakkor változatlanul ellenzik a szerbek ellen harcoló muzulmánok felfegyverzését, a fegyverembargó feloldását. Megjegyezték, hogy a csúcsértekezlet politikai témái között a boszniai háború az egyik legfontosabb lesz. (MTI) Mijazava Kiicsi japán kormányfő (középen) az Európai Közösség - Christophersen alelnök (jobbról) - vezette küldöttségét fogadja . A Ti Külföldi képszerkesztőség MTI- ffitMAPIYARORSZÁGI háttér ( au)3SS Hadihajók kényszerdokkban Londoni tudósítónktól, Malcolm Rifkind brit honvédelmi miniszter bejelentette az Alsóházban, hogy tovább csökkentik az Egyesült Királyság fegyveres erőit. A leépítések ezúttal elsősorban a haditengerészetet érintik, de hatással lesznek a Királyi Légierőre is. Keresztülvitelükkel a kormány hozzávetőlegesen egymilliárd fontsterling megtakarítására számít. Aligha kell hangsúlyozni, hogy a bejelentést nem fogadta különösebb megelégedés. Sokan hangoztatták, hogy ekkora méretű csökkentés még a néhány évvel ezelőttinél talán valóban kevésbé veszedelmes nemzetközi viszonyok között is túlzott, és aggasztóan legyengíti az ország katonai erejét. A kormánynak nagy és kétes kimenetelű harccal kell számolnia saját frakciójának tagjaival is, ha esetleg az őszi költségvetésben tovább akarná csökkenteni a brit fegyveres erőket. A Munkáspárt és a Liberális Demokrata Párt szintén bírálattal élt. Ezúttal, legalább eddig, nem esett szó arról, hogy mit jelent a több ezer, karrierje elején vagy közepén álló és speciális feladatokra képzett munkavállaló elbocsátása a munkanélküliség szempontjából. Arról sem történt említés, hogy a haditengerészet és a légierő megnyirbálása dominó hatással lehet a már amúgy is nehézségekkel küzdő brit hajó- és repülőgépiparra. A Munkáspárt inkább azt követeli, hogy a fegyveres erők apránkénti csökkentgetése helyett hosszú távra egyeztessék a külpolitika és a honvédelem igényeit. A lapok véleménye óvatosabb. Mind abból a felismerésből indulnak ki, hogy az új kelet-közép-európai demokráciák kialakulásával és a szovjet birodalom feloszlásával megszűnt a harmadik totális világháború veszélye. Ugyanakkor pártállásra való tekintet nélkül hangsúlyozzák a lapok azt is, hogy noha Nagy- Britannia partjait nem fenyegeti ellenséges partraszállás, sem az ország nagyvárosait és stratégiai pontjait nukleáris támadás, a világ nem lett katonailag veszélytelen. Ahogyan a nyugati gyarmatbirodalmak feloszlása véres viszályokat robbantott ki Ázsiában és Afrikában egy emberöltővel ezelőtt, úgy ma a szovjet impérium felbomlása idézett és idéz elő vérontást és általános bizonytalanságot Európa keleti részein. A jelenlegi tapasztalatok szerint a nemzetközi kötelezettségek kielégítését leginkább a jól képzett, jól felszerelt, mozgékony szárazföldi csapatok szolgálhatják. Az új helyzetben a brit szárazföldi haderő háromezer fővel erősödik a korábbi tervekhez képest és a haditengerészet új helikopter-anyahajót kap, hogy a szárazföldi egységek mozgékonyságához hozzájárulhasson. Ebben a szektorban, amint minden oldalról megállapítják, illetve elismerik, az ország katonai erőinek nemzetközileg hasznos felvonultatását az észak-írországi helyzet akadályozza meg. Az aránylag kis tartomány 20 ezer főt köt le állandóan. Ez azonban már olyan dilemma, amelyre nem létezik katonai válasz. .. Jotischky László A RAF válasza• Berlini gyújtogatások Tegnapra virradóra ismerett él tegnapra virradóra ismeretlen tettesek Berlinben megpróbáltak felgyújtani két rendőrőrsöt. A német főváros Friedrichshain és Prenzlauerberg kerületében három-három égő benzines palackot dobtak a bejárati ajtókra. A rendőrség szóvivője azt közölte, hogy anyagi károk keletkeztek, többek között megrongálódtak az őrsök előtt parkoló járőrkocsik. Friedrichshainban a rendőrök üldözőbe vettek öt támadót, de a tetteseknek sikerült egérutat nyerniük. A német rádióállomások kedd délelőtti híreiben a rendőrőrsök elleni merényleteket összefüggésbe hozták a Bad Kleinen-i üggyel. Másfél héttel ezelőtt a keletnémet kisváros pályaudvarán a különleges belügyi alakulat tűzpárbajt vívott a „Vörös Hadsereg Frakció" (RAF) nevű német terrorista szervezet feltételezett tagjával, Wolfgang Gramszszal. Az akció során Grams életét vesztette, úgyszintén a különleges kommandó egyik tagja. A szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) előző napi jelentése nem volt képes eloszlatni a tanúvallomások alapján feltámadt gyanút. Gramst a kommandó, a GSG-9 egyik tagja, bosszúból, indulatból, „kivégezte". A BKA azt állítja, hogy Grams a kórházba szállítás után halt meg. Megállapították, hogy a gyilkos golyó nem származhatott a kommandósok fegyvereiből. (MTI) kommentár A hét plusz egy mégsem nyolc A hét iparilag fejlett ország állam- illetve kormányfőinek szinte mindegyike gyenge hátszéllel érkezett Tokióba a sorrendben 19. csúcstalálkozóra. A vendéglátó Japánt súlyos belpolitikai és kormányválság foglalkoztatja, így aligha lehet számonkérni a házigazdáktól, hogy nem égtek túl nagy lázban a tőkés csúcs küszöbén, eltekintve a résztvevők biztonságáért felelős szolgálatoktól. Japán lakosságát inkább az foglalkoztatja, hogy mit is hoznak a július 18-ra kiírt rendkívüli parlamenti választások. Mijazava Kiicsi ügyvezető japán kormányfő úgy ül tehát tárgyalóasztalhoz vendégeivel, hogy számol azzal: tízegynéhány nap múlva esetleg másnak kell átadnia a stafétabotot. Bill Clinton amerikai elnök vitorláját sem dagasztották túl nagy szelek Japán felé „hajózva". Népszerűsége otthon hetek óta lefelé tendált és presztízsén csak az utóbbi napokban sikerült némileg javítania a Bagdad elleni rakétacsapásokkal. Valószínű, hogy Kim Campbell, az új kanadai miniszterelnök asszony sem „éli túl" az őszre beharangozott választásokat országában, John Major brit kormányfőről pedig inkább elmondható, hogy hivatalban, mintsem hogy hatalmon van. Francois Mitterrand francia köztársasági elnök a szocialisták katasztrofális tavaszi vereségének tudatában „válthatta meg" a repülőjegyet Tokióba. Helmut Kohl német kancellár vállát a német újraegyesítéssel járó gondok nyomják. Carlo Azelio Ciampi olasz kormányfő figyelmét pedig részben a honi korrupciós botrányok részleteiről érkező hírek köthetik le. A felsorolt Heteken kívül a tokiói csúcsnak lesz még egy résztvevője Borisz Jelcin orosz elnök személyében, aki a találkozó utolsó napján csatlakozik a körhöz, de hogy a „hét plusz egy" mégsem lesz „nyolc" Tokióban, az aligha szorul különösebb magyarázatra. Jelcin ugyan partnere már a Heteknek, de még nem egyenrangúan az, hisz a japán fővárosba is elsősorban azért megy, hogy hazavihessen, reményei szerint néhány milliárd dollárnyi nyugati segélyt Moszkvába. A Hetek tárgyalásainak színhelyéül szolgáló Akaszaka vendégházban elsősorban a gazdasági problémák lesznek majd terítéken - a gazdasági növekedés, a világkereskedelem problémáin kívül az Oroszországnak nyújtandó támogatás ügye. Globális szinten a világ három régióját megtestesítő Egyesült Államok, Nyugat-Európa és Japán között lesz majd kötélhúzás azért: az Egyesült Államok csökkentse immár krónikussá vált költségvetési deficitjét, Németország szállítsa le a kamatlábakat és Franciaország korlátozza egyes gazdasági ágazatok állami dotálását. Az is terítékre kerül, hogy Japán tegyen valamit tetemes külkereskedelmi többlete csökkentéséért. Megkülönböztetett figyelmet kap a világkereskedelem. Washington már jó előre jelezte, keményen kitart a GATT keretében zajló úgynevezett Uruguayi Forduló tárgyalásainak sikerre vitelében és december derekáig adott haladékot a világkereskedelem liberalizálását, azaz a protekcionizmus és a regionális gazdasági bezárkózás kiküszöbölését célzó nemzetközi megállapodások nyélbeütéséhez. Oroszország megsegítését illetően az Egyesült Államok 4-5 milliárd dolláros közös segítséggel szerette volna megtámogatni az orosz nagyvállalatok privatizálását célzó moszkvai terveket. Úgy tűnik azonban, hogy a nyugat-európai partnerek és Japán lehűtik a túlfűtött orosz reményeket, mert noha elismerik Jelcinék eredményeit például az infláció megfékezésében, Moszkva mégsem remélhet többet Tokiótól, mint másfél-két milliárd dollárt. A Hetek politikai kérdésekre is megpróbálnak majd válaszokat találni, nem utolsósorban arra, hol és mi hátráltatja az új világrend kialakulását. Megkerülhetetlen kérdés lesz a délszláv népek háborúja, a volt Szovjetunióban kialakult válságövezetek jelentette veszélyek és a világ más regionális konfliktusai. Az elmúlt hónapok tanúságai szerint azonban bizonyosra vehető, hogy a Hetek országainak vezetői ezúttal sem tudnak majd túllépni a saját árnyékaikon. Aligha remélhető, hogy az egység kinyilatkoztatása elszántabb cselekvési szándékot is takar majd, például a boszniai háború „tettleges" megakadályozásában. Elvben természetesen - minden várakozásra rácáfolva - az sem kizárt, hogy a tokiói, szupercsúcs résztvevői mégiscsak meglepik a világot valamilyen meglepő bejelentéssel.a A - Varga István Egyiptom a közel-keleti tárgyalások folytatását akarja Egyiptom szorgalmazni fogja, hogy a palesztinok folytassák a közel-keleti béketárgyalásokat az amerikai rendezési terv alapján - jelentette ki tegnap Alexandriában Simon Peresz izraeli külügyminiszter Hoszni Mubarak egyiptomi elnökkel folytatott megbeszélései után. Peresz nagyon hasznosnak minősítette az egyiptomi elnökkel folytatott tárgyalást, és olyan embernek nevezte Mubarakot, akinek tanácsait érdemes figyelmesen meghallgatniuk a palesztinoknak. - Azt hiszem azért tudtunk megállapodni, mert az amerikai tervezet nem szentírás, nem jelent előírást sem a palesztinok, sem Izrael számára. Az Egyesült Államok nem veszi át egyik tárgyalófél szerepét sem - mondta Peresz. Az izraeli külügyminiszter nyilatkozatát követően Jasszer Arafat, a Palesztin Felszabadítási Szervezet (PFSZ) elnöke, aki hétfőn este Ammanba utazva maga is villámlátogatást tett Egyiptomban, már a jordániai fővárosban tartózkodva kijelentette: a PFSZ elzárkózik attól, hogy az amerikai dokumentum alapján folytassák a tárgyalásokat, mert az figyelmen kívül hagyja a béketárgyalások folytatásának 1991-ben Madridban megállapított eredeti feltételeit. A lottó - ha csak egy ötös lesz - ezen a héten már több mint 108 MILLIÓT fizet! Szerencsejáték Rt.