Új Magyarország, 1993. július (3. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-07 / 156. szám

TÉNY • Újabb merényletet hajtott vég­re az Ír Köztársasági Hadsereg, az IRA Észak-Írországban. A ter­rorszervezet emberei Newto­­nards városában egy teherautó­ban helyeztek el pokolgépet. A robbanás 15 embert megsebesí­tett, és súlyos anyagi károkat okozott. • Moamer el-Kadhafi, a líbiai for­radalom vezetője a Washington Times tegnapi számában megje­lent interjújában elítélte a terror­­cselekményeket és kijelentette: „Hajlandó vagyok együttmű­ködni Amerikával és más nyuga­ti hatalmakkal a terrorizmus fel­számolásában." • Japán kész arra, hogy magára vállalja a Biztonsági Tanács ál­landó tagságával járó felelőssé­get - jelentette ki tegnap Muto Kabun japán külügyminiszter azután, hogy a japán kormány jóváhagyta az ENSZ reformjával kapcsolatos szigetországi állás­pontot. A japán tervezet szerint a BT-t húsztagúvá kellene bőví­teni, és további tagok kiválasztá­sánál azt kellene mérlegelni, hogy az adott ország „kellő glo­bális befolyással rendelkezik-e politikai, gazdasági és egyéb vo­natkozásban". • Ibrahim Babangida nigériai tá­bornok-elnök a hétfői zavargá­sok után a június 12-i választáso­kon részt vett két pártnak azt ajánlotta: vagy nemzeti egység­kormányt alakítanak, vagy újabb elnökválasztást írnak ki az or­szágban. Tony Aneneh szociál­demokrata vezető szerint a tá­bornok-elnök a két párt politiku­saival hétfőn késő este tartott megbeszélésen tette a javaslatot, hogy kivezesse az országot a zsák­utcából, amibe az elnökválasztá­sok érvénytelenítése után került. III. évfolyam, 156. szám­­i 1993. július 7., szerda 338­­. KÜLFÖLD Tokióban a hét legfejlettebb ipari ország vezetői Mijazava—Clinton egyezkedés a csúcs előtt (Folytatás az 1. oldalról) Az amerikai vezető a korábbi­aktól eltérően kissé derűlátób­ban nyilatkozott sajtóértekezle­tén, reményének adott hangot, hogy a következő napokban megállapodást lehet kötni a jö­vőbeli amerikai-japán kereske­delmi tárgyalások kereteiről. „Je­lentős haladást" említett az el­nök, utalva Mijazava Kiicsi kor­mányfőnek pénteken tett ajánla­tára. Amerika azt szeretné, ha Ja­pán számszerű kötelezettsége­ket vállalna az Egyesült Álla­mokkal szembeni, 50 milliárd dollárt elérő kereskedelmi mér­legtöbblete leépítésére, Mijazava viszont azt vetette föl, hogy je­löljenek meg mennyiségi és mi­nőségi mutatókat, de ezeket ne tekintsék kötelezőnek. Az amerikai vezetés Japántól várná, hogy húzóerőt gyakorol­jon a világgazdasági konjunktú­rára, ezért vetette föl azt is Clin­ton, hogy a Hetek pénzügyi mérlegük többletét szorítsák le a nemzeti termék 2 százalékára. E javaslat is Japánt célozza meg, hiszen a szigetország a csoport­ban az egyetlen, amely a GDP 3,2 százalékát kitevő, 117 milli­árd dolláros fizetésimérleg-aktí­­vumra tudott szert tenni. Nemcsak Japán, de a Közös Piac is elutasítja az „irányított kereskedelem" módszereit, ennyiben az EK partnere Japán­nak, bár a Közös Piac is sürgeti a japán külkereskedelmi többlet leépítését. „Japánnak másoknál sokkal nagyobb a lehetősége gazdasága fellendítéséhez, de az eddig közzétett két konjunktú­racsomag csak a hazai gazdaság valamelyes élénkítéséhez ele­gendő" - mondta Henning Chri­stophersen, az EK-bizottság kül­­ügyekben illetékes vezetője. Eredményként könyvelték el a közös piaci vezetők, hogy Mija­zava Kiicsi legalább elismerte az egyensúlytalanságból fakadó probléma súlyosságát és azt, hogy most már tettek kellenek. E csúcselőkészítő megbeszélé­seken alig érintettek világpoliti­kai kérdéseket. Clinton elnök fő­képp az észak-koreai atomfej­lesztési programról, a kambo­dzsai rendezésben játszott japán szerepről tárgyalt Mijazavával, és a Közös Piac-Japán megbe­szélésen is elsősorban Kína vi­lággazdasági integrálásáról, a kambodzsai újjáépítésről rende­zendő értekezlet fontosságáról és Oroszország megsegítésének ügyéről cseréltek eszmét. Willy Claes belga külügyminiszter, aki az EK-t képviseli, utolsóként em­lítette sajtóértekezletén, hogy a közös piaci vezetők beszámoltak a jugoszláviai helyzetről is Mija­­zavának. A boszniai háború a hírek sze­rint érdemben a kedden rende­zett több kétoldalú tanácskozás közül csak John Major brit és Kim Campbell kanadai kor­mányfő találkozóján merült föl, nem véletlenül, hiszen Nagy- Britannia és Kanada jelentős erőket küldött a Bosznia-Herce­govinában tartózkodó ENSZ bé­kefenntartó egységbe. Sajtóérte­kezletükön hangsúlyozták, hogy tartós békét szeretnének elérni, ugyanakkor változatlanul ellenzik a szerbek ellen harcoló muzulmánok felfegyverzését, a fegyverembargó feloldását. Megjegyezték, hogy a csúcsérte­kezlet politikai témái között a boszniai háború az egyik legfon­tosabb lesz. (MTI) Mijazava Kiicsi japán kormányfő (középen) az Európai Közösség - Christophersen alelnök (jobbról) - vezette küldöttségét fogadja . A­ Ti Külföldi képszerkesztőség MTI- ffitMAPIYARORSZÁGI háttér ( au­)3SS Hadihajók kényszerdokkban Londoni tudósítónktól, Malcolm Rifkind brit honvédelmi miniszter bejelentette az Alsó­házban, hogy tovább csökkentik az Egyesült Királyság fegyveres erőit. A leépítések ezúttal elsősorban a haditengerészetet érintik, de hatással lesznek a Királyi Légierőre is. Keresztülvitelükkel a kormány hozzávetőlegesen egymilliárd fontsterling megtakarítá­sára számít. Aligha kell hangsúlyozni, hogy a bejelentést nem fogadta különö­sebb megelégedés. Sokan han­goztatták, hogy ekkora méretű csökkentés még a néhány évvel ezelőttinél talán valóban kevés­bé veszedelmes nemzetközi vi­szonyok között is túlzott, és ag­gasztóan legyengíti az ország katonai erejét. A kormánynak nagy és kétes kimenetelű harccal kell számolnia saját frakciójának tagjaival is, ha esetleg az őszi költségvetésben tovább akarná csökkenteni a brit fegyveres erő­ket. A Munkáspárt és a Liberális Demokrata Párt szintén bírálat­tal élt. Ezúttal, legalább eddig, nem esett szó arról, hogy mit je­lent a több ezer, karrierje elején vagy közepén álló és speciális feladatokra képzett munkavál­laló elbocsátása a munkanélküli­ség szempontjából. Arról sem történt említés, hogy a haditen­gerészet és a légierő megnyirbá­lása dominó hatással lehet a már amúgy is nehézségekkel küzdő brit hajó- és repülőgépiparra. A Munkáspárt inkább azt követeli, hogy a fegyveres erők aprán­­kénti csökkentgetése helyett hosszú távra egyeztessék a kül­politika és a honvédelem igé­nyeit. A lapok véleménye óvato­sabb. Mind abból a felismerésből indulnak ki, hogy az új kelet-kö­­zép-európai demokráciák kiala­kulásával és a szovjet birodalom feloszlásával megszűnt a harma­dik totális világháború veszélye. Ugyanakkor pártállásra való te­kintet nélkül hangsúlyozzák a lapok azt is, hogy noha Nagy- Britannia partjait nem fenyegeti ellenséges partraszállás, sem az ország nagyvárosait és stratégiai pontjait nukleáris támadás, a vi­lág nem lett katonailag veszély­telen. Ahogyan a nyugati gyar­matbirodalmak feloszlása véres viszályokat robbantott ki Ázsiá­ban és Afrikában egy emberöltő­vel ezelőtt, úgy ma a szovjet im­­périum felbomlása idézett és idéz elő vérontást és általános bi­zonytalanságot Európa keleti ré­szein. A jelenlegi tapasztalatok sze­rint a nemzetközi kötelezettsé­gek kielégítését leginkább a jól képzett, jól felszerelt, mozgé­kony szárazföldi csapatok szol­gálhatják. Az új helyzetben a brit szárazföldi haderő háromezer fővel erősödik a korábbi tervek­hez képest és a haditengerészet új helikopter-anyahajót kap, hogy a szárazföldi egységek mozgékonyságához hozzájárul­hasson. Ebben a szektorban, amint minden oldalról megállapítják, illetve elismerik, az ország kato­nai erőinek nemzetközileg hasz­nos felvonultatását az észak-ír­országi helyzet akadályozza meg. Az aránylag kis tartomány 20 ezer főt köt le állandóan. Ez azonban már olyan dilemma, amelyre nem létezik katonai vá­lasz. .. Jotischky László A RAF válasza• Berlini gyújtogatások Tegnapra virradóra ismerett él tegnapra virradóra ismeretlen tettesek Berlinben megpróbáltak felgyújtani két rendőrőrsöt. A német főváros Friedrichshain és Prenzlauerberg kerületében há­rom-három égő benzines palac­kot dobtak a bejárati ajtókra. A rendőrség szóvivője azt közölte, hogy anyagi károk keletkeztek, többek között megrongálódtak az őrsök előtt parkoló járőrko­csik. Friedrichshainban a rend­őrök üldözőbe vettek öt támadót, de a tetteseknek sikerült egér­­utat nyerniük. A német rádióállomások kedd délelőtti híreiben a rendőrőrsök elleni merényleteket összefüg­gésbe hozták a Bad Kleinen-i üggyel. Másfél héttel ezelőtt a keletnémet kisváros pályaudvarán a különleges belügyi alakulat tűzpárbajt vívott a „Vörös Had­sereg Frakció" (RAF) nevű né­met terrorista szervezet feltétele­zett tagjával, Wolfgang Gramsz­­szal. Az akció során Grams életét vesztette, úgyszintén a különle­ges kommandó egyik tagja. A szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) előző napi jelentése nem volt képes eloszlatni a tanúvallo­mások alapján feltámadt gya­nút. Gramst a kommandó, a GSG-9 egyik tagja, bosszúból, indulatból, „kivégezte". A BKA azt állítja, hogy Grams a kórház­ba szállítás után halt meg. Meg­állapították, hogy a gyilkos go­lyó nem származhatott a kom­mandósok fegyvereiből. (MTI) kommentár A hét plusz egy mégsem nyolc A hét iparilag fejlett ország állam- illetve kormányfőinek szinte mindegyike gyenge hátszéllel érkezett Tokióba a sorrendben 19. csúcstalálkozóra. A vendéglátó Japánt súlyos belpolitikai és kor­mányválság foglalkoztatja, így aligha lehet számonkérni a házigaz­dáktól, hogy nem égtek túl nagy lázban a tőkés csúcs küszöbén, eltekintve a résztvevők biztonságáért felelős szolgálatoktól. Japán lakosságát inkább az foglalkoztatja, hogy mit is hoznak a július 18-ra kiírt rendkívüli parlamenti választások. Mijazava Kiicsi ügyvezető japán kormányfő úgy ül tehát tárgyalóasztalhoz vendégeivel, hogy számol azzal: tízegynéhány nap múlva esetleg másnak kell átadnia a stafétabotot. Bill Clinton amerikai elnök vitorláját sem dagasztották túl nagy szelek Japán felé „hajózva". Népszerűsége otthon hetek óta lefelé tendált és presztízsén csak az utóbbi napokban sikerült némileg ja­vítania a Bagdad elleni rakétacsapásokkal. Valószínű, hogy Kim Campbell, az új kanadai miniszterelnök asszony sem „éli túl" az ősz­re beharangozott választásokat országában, John Major brit kor­mányfőről pedig inkább elmondható, hogy hivatalban, mintsem hogy hatalmon van. Francois Mitterrand francia köztársasági elnök a szocialisták katasztrofális tavaszi vereségének tudatában „vált­hatta meg" a repülőjegyet Tokióba. Helmut Kohl német kancellár vállát a német újraegyesítéssel járó gondok nyomják. Carlo Azelio Ciampi olasz kormányfő figyelmét pedig részben a honi korrupciós botrányok részleteiről érkező hírek köthetik le. A felsorolt Heteken kívül a tokiói csúcsnak lesz még egy részt­vevője Borisz Jelcin orosz elnök személyében, aki a találkozó utolsó napján csatlakozik a körhöz, de hogy a „hét plusz egy" mégsem lesz „nyolc" Tokióban, az aligha szorul különösebb magyarázatra. Jelcin ugyan partnere már a Heteknek, de még nem egyenrangúan az, hisz a japán fővárosba is elsősorban azért megy, hogy hazavi­hessen, reményei szerint néhány milliárd dollárnyi nyugati segélyt Moszkvába. A Hetek tárgyalásainak színhelyéül szolgáló Akaszaka vendég­házban elsősorban a gazdasági problémák lesznek majd terítéken - a gazdasági növekedés, a világkereskedelem problémáin kívül az Oroszországnak nyújtandó támogatás ügye. Globális szinten a vi­lág három régióját megtestesítő Egyesült Államok, Nyugat-Európa és Japán között lesz majd kötélhúzás azért: az Egyesült Államok csökkentse immár krónikussá vált költségvetési deficitjét, Német­ország szállítsa le a kamatlábakat és Franciaország korlátozza egyes gazdasági ágazatok állami dotálását. Az is terítékre kerül, hogy Ja­pán tegyen valamit tetemes külkereskedelmi többlete csökkenté­séért. Megkülönböztetett figyelmet kap a világkereskedelem. Was­hington már jó előre jelezte, keményen kitart a GATT keretében zajló úgynevezett Uruguayi Forduló tárgyalásainak sikerre vitelé­ben és december derekáig adott haladékot a világkereskedelem li­beralizálását, azaz a protekcionizmus és a regionális gazdasági be­zárkózás kiküszöbölését célzó nemzetközi megállapodások nyélbe­ütéséhez. Oroszország megsegítését illetően az Egyesült Államok 4-5 mil­liárd dolláros közös segítséggel szerette volna megtámogatni az orosz nagyvállalatok privatizálását célzó moszkvai terveket. Úgy tűnik azonban, hogy a nyugat-európai partnerek és Japán lehűtik a túlfűtött orosz reményeket, mert noha elismerik Jelcinék eredmé­nyeit például az infláció megfékezésében, Moszkva mégsem remél­het többet Tokiótól, mint másfél-két milliárd dollárt. A Hetek politikai kérdésekre is megpróbálnak majd válaszokat találni, nem utolsósorban arra, hol és mi hátráltatja az új világrend kialakulását. Megkerülhetetlen kérdés lesz a délszláv népek hábo­rúja, a volt Szovjetunióban kialakult válságövezetek jelentette ve­szélyek és a világ más regionális konfliktusai. Az elmúlt hónapok tanúságai szerint azonban bizonyosra vehető, hogy a Hetek orszá­gainak vezetői ezúttal sem tudnak majd túllépni a saját árnyékaikon. Aligha remélhető, hogy az egység kinyilatkoztatása elszántabb cselekvési szándékot is takar majd, például a boszniai háború „tett­leges" m­egakadályozásában. Elvben természetesen - minden vá­rakozásra rácáfolva - az sem kizárt, hogy a tokiói, szupercsúcs részt­vevői mégiscsak meglepik a világot valamilyen meglepő bejelen­téssel.a A -­ Varga István Egyiptom a közel-keleti tárgyalások folytatását akarja Egyiptom szorgalmazni fogja, hogy a palesztinok folytassák a közel-keleti béketárgyalásokat az amerikai rendezési terv alap­ján - jelentette ki tegnap Ale­xandriában Simon Peresz izraeli külügyminiszter Hoszni Mubarak egyiptomi elnökkel folytatott megbeszélései után. Peresz nagyon hasznosnak minősítette az egyiptomi elnök­kel folytatott tárgyalást, és olyan embernek nevezte Mubarakot, akinek tanácsait érdemes figyel­mesen meghallgatniuk a palesz­tinoknak. - Azt hiszem azért tudtunk megállapodni, mert az amerikai tervezet nem szentírás, nem jelent előírást sem a palesz­tinok, sem Izrael számára. Az Egyesült Államok nem veszi át egyik tárgyalófél szerepét sem - mondta Peresz. Az izraeli külügyminiszter nyilatkozatát követően Jasszer Arafat, a Palesztin Felszabadítási Szervezet (PFSZ) elnöke, aki hétfőn este Ammanba utazva maga is villámlátogatást tett Egyiptomban, már a jordániai fővárosban tartózkodva kijelen­tette: a PFSZ elzárkózik attól, hogy az amerikai dokumentum alapján folytassák a tárgyaláso­kat, mert az figyelmen kívül hagyja a béketárgyalások folyta­tásának 1991-ben Madridban megállapított eredeti feltételeit. A lottó - ha csak egy ötös lesz - ezen a héten már több mint 108 MILLIÓT fizet! Szerencsejáték Rt.

Next