Új Magyarország, 1993. augusztus (3. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-23 / 195. szám
^■ '' Mérlegen a köztársasági megbízottak Y 3^g.^A törvényesség őrei Több mint két és fél évvel ezelőt léptek hivatalba a köztársasági megbízottak. Kinevezésüket a Magyar Köztársaság elnökétől, Göncz Árpádtól vették át. Nyolcan vannak, mindegyikük címzetes államtitkár. Lapunk elhatározta, hogy sorozatban mutatja be őket, de mindenekelőtt arra vagyunk kiváncsiak: munkájuk során milyen tapasztalatokat szereztek, milyen gondokkal kellett és kell szembenézniük, természetesen attól függően, hogy mely megyében, illetve megyékben teljesítenek szolgálatot. A következő napokban és hetekben sorra találkozunk velük és nyilvánosságot adunk gondolataiknak, feltehetően gazdag tapasztalataiknak. Ezt megelőzően azonban az alábbiakban áttekintést adunk a köztársasági megbízottak és hivatalaik működésének jogi hátteréről, indítékairól. Egyben átnyújtjuk olvasóinknak azt a térképet, amelyen kéthárom megyét érintő „felségterületük" is jól érzékelhető. Az Országgyűlés 1990. december 3-án fogadta el a köztársasági megbízottak jogállásáról, hivataláról és egyes feladatairól szóló törvényt. Eszerint: köztársasági megbízottá az a büntetlen előéletű, cselekvőképes magyar állampolgár nevezhető ki, aki állam- és jogtudományi egyetemi végzettséggel rendelkezik. Ilyen megbízott nem lehet országgyűlési vagy helyi önkormányzati képviselő; másodállást, mellékfoglalkozást, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt nem létesíthet. Kivéve, ha az tudományos, oktatói, művészeti vagy jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységnek minősül, nem lehet tagja felügyelőbizottságnak és igazgatótanácsnak; a munkaköri feladataihoz kapcsolódó nyilvános szerepléséért tiszteletdíjat nem vehet fel; pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében nyilvános közszerepléssel járó tevékenységet nem folytathat. Amennyiben ezek a követelmények csorbát szenvednek, akkor - vagyis összeférhetetlenség esetén - a köztársasági megbízott nem nevezhető ki, illetve a tisztségéből fel kell menteni: megszűnik a tisztsége a köztársasági elnök megbízásának lejártával, felmentéssel, lemondással. Jogállásuk tekintetében a köztársasági megbízottakra a címzetes államtitkárokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A köztársasági megbízott hivatala államigazgatási feladatokat ellátó, állami költségvetési szervezet. Működési költségeit az állami költségvetés a Belügyminisztérium költségvetési fejezetében elkülönítetten biztosítja. A köztársasági megbízott a régión belül megyénként területi hivatalt hoz létre. Ennek munkáját a köztársasági megbízott irányítja, hivatalvezető közreműködésével, aki gondoskodik a hivatal (adott esetben: területi hivatalok) működésében és tevékenységében a jogszabályok és a szakmai követelmények érvényesítéséről. A köztársasági megbízottat akadályoztatása esetén a hivatalvezető helyettesíti. A hivatalvezetőt a köztársasági megbízott határozatlan időre nevezi ki és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. A belügyminiszter előzetes egyetértése szükséges a hivatalvezető kinevezéséhez, felmentéséhez és vele szemben a fegyelmi eljárás megindításához. A hivatalvezetőre az államigazgatási dolgozókra vonatkozó munkajogi szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a hivatalvezetőt minisztériumi főosztályvezetői besorolásúnak kell tekinteni. A köztársasági megbízott az állami törvényességi ellenőrzési jog körében vizsgálja, hogy a helyi önkormányzat szervezete, illetve annak saját szervezetére és működésére vonatkozó belső szabályzata összhangban van-e a jogszabályok és más belső szabályzatok rendelkezéseivel, működése, rendeletei, határozatai összhangban vannak-e a jogszabályokkal és a belső szabályzatok rendelkezéseivel. Nem terjed ki a köztársasági megbízott törvényességi ellenőrzési jogköre azokra a helyi önkormányzati határozatokra, amelyek alapján munkaügyi vitának - külön jogszabályban meghatározott bírósági vagy államigazgatási eljárásnak - van helye, amelyek ellenőrzése külön jogszabályban meghatározott szerv hatáskörébe tartozik. A köztársasági megbízott a belügyminiszter felhatalmazása alapján közreműködik a belügyminiszternek az önkormányzatokkal, valamint a közigazgatás korszerűsítésével, a közigazgatási szakemberek képzésével, továbbképzésével, valamint a szakember-utánpótlás megszervezésével kapcsolatos feladatai ellátásában. hivatalai egyebek között a testületi ülések jegyzőkönyvei alapján vizsgálják az önkormányzati rendeleteket, határozatokat, a működés belső szabályzatait, az egyéb döntéseket és a mulasztásos törvénysértéseket, valamint figyelemmel kísérik a helyi önkormányzatok működésének törvényességével kapcsolatos jegyzői észrevételeket. A kép általában kedvező. A helyi önkormányzatok megválasztásuk óta demokratikusan, törvényesen és eredményesen működnek. Aktív tevékenységükre egy jellemző adat: 1992- ben 271 395 döntést - rendeletet és határozatot - hoztak, s ezekkel kapcsolatban a köztársasági megbízottak mindössze 6309 esetben tettek törvényességi észrevételt, amely a döntések 2,3 százalékát érintette. Mint ismeretes, 1991. január 1- jétől léptek szolgálatba a köztársasági megbízottak, és működésük első három-négy hónapjában kialakították a ma már mindenütt jól működő hivatali szervezetüket, a munkakapcsolatookat és módszereket. A hivatalok Sorozatunk megkezdése előtt keretei között mintegy nyolca Belügyminisztériumban Virág száz szakember segíti a köztársa Rudolf, az önkormányzati főoszsági megbízottak munkáját, tály helyettes vezetője adott ké- (tóth) pet a két és fél esztendei tapasz- (Sorozatunkat holnap tálatokról, különös tekintettel a dr. Horváth József bemutatásával helyi önkormányzatok törve- kezdjük, aki Győr-Moson-Sopron, nyességi ellenőrzésére. Komárom-Esztergom, valamint A köztársasági megbízottak Vas megye köztársasági megbízottja.) III. évfolyam, 195. szám 1993. augusztus 23., hétfő BELFÖLD A Légy a tejben A történelmi ítéletmondás meglehetősen sajátos forrásával él a Kurír cikkírója: „Nagyanyám nem nagy szeretettel emlékezett rá" - írja Széll Kálmánról. „Szegény asszony volt"- teszi hozzá, s ez igazán érthetővé teszi a szeretettakarékosságot. Széll Kálmánnak csakugyan volt mit a tejbe aprítania, bankár és miniszter volt, ráadásul Deák Ferenc-párti, s vagyis csöppet sem forradalmár. „A banktőke és a nagybirtok összefonódásának tipikus képviselőjeként tartották számon" - olvasható a szóban forgó cikkben, s ez már aligha nagymamái ihletésű szöveg (bárha elvileg marxistaleninista dédik létezése sem zárható ki). Úgyszintén kissé meglepő bulvárlapi értékelés, ha nem is éppen szenzációs: „A dualizmus válságát belpolitikai kompromisszumokkal és az osztrák miniszterelnökkel kötött gazdasági egyezménnyel sikertelenül próbálta megoldani." Valljuk meg, ez a szófűzés fölöttébb ismerős: így volt szokás több mint negyven éven át „a régi reakciós rendszer" politikusait bemutatni. Csakhogy ez egyebek között Széll Kálmánra nem illik. Ő ugyanis elsősorban gazdasági-pénzügyi szakembernek számított, s mindenekelőtt a hazai nagybirtok korszerűsítését tartotta elodázhatatlannak. Ehhez viszont tőkére volt szükség. Az általa megalapított Jelzálog Hitelbank éppen a pénzhez jutást tette lehetővé, vagyis a maga korában a gazdasági előrelépést segítette, mégpedig igen erőteljesen. S hasonló célt szolgált az a bizonyos gazdasági egyezmény is. A kompromisszumkészség szintén inkább megbélyegzendő tulajdonságnak minősült, holott az ellentétes érdekek ésszerű egyeztetése - számtalan történelmi példa van rá - nemritkán válik az ország hasznára. A pártállami gondolkozástól ez ugyan mindvégig idegen maradt, a diktatúrában igazán érthető módon: ott parancs van, amelyet mindenáron teljesíteni kell, semmiféle mérlegelésnek nincs helye. Most azonban már nem diktatórikus szelek fújnak, az égvilágon semmi akadálya, hogy ne fogadjuk el készpénznek, ami azelőtt fővesztés terhe mellett kötelező volt. Akkor is, ha netán szembe kell szállni szegény marxista nagymamával... (prémi) Augusztus 20-a alkalmából a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök Kelemen József honvéd vezérőrnevét alfábórnaggyá léptette elő. Elsőként arról kérdeztük, mit jelent egy katona számára az altábornagyi előléptetés? - A katonai hivatás egyik legmagasabb elismerése kevesek számára adatott meg, s ezért is rendkívüli dolog. A tábornoki kinevezés egyben a honvédelemnek az állam általi méltó elismerése. Maga az a tény, hogy a köztársasági elnöktől vehettem át a kinevezésemet, még inkább ezt szimbolizálja. - Milyen kötelezettségekkel jár az altábornagyi rendfokozat? - Ahhoz, hogy valaki idáig eljusson, szerénytelenség nélkül mondhatom, nagy fokú hivatásszeretet, fegyelmezettség, a katonai pálya iránti elkötelezettség szükséges. Bár igaz, hogy elviekben minden újonc számára adott a marsallhot. Az is tény, csak kevesen jutnak el idáig. Ez az elismerés tehát egy örök elkötelezettséget jelent, elkötelezettség a hazával, az állammal. - Meglepetésként érte a kinevezése, vagy netán számított rá? - A munka elismerése mindenkit jóleső érzéssel tölt el. Ugyanakkor a formai kötöttségek miatt nem ért teljesen váratlanul, hiszen augusztus elején a felterjesztésemet megelőzte egy beszélgetés a honvédelmi miniszter úrral, illetve vezérkari főnökeimmel. Pár nap múlva huszonháromezer fiatal újonc érkezik a Magyar Honvédséghez. Milyen gondolatokkal fogadja őket? - A fiatal sorkatonák számára, különösen, ha lesz, aki közülük a hivatásos pályát választja, elsősorban a helytállásról, a becsületességről, a haza szeretetéről szólnék. Legyenek mindig büszkék arra, hogy a Magyar Honvédség katonái, s hogy ha csak rövid ideig is, de rajtuk múlik a haza védelme. Éppen ezért tanácsolom nekik, hogy a hétköznapokban is őszinte szívvel végezzék feladataikat, hiszen még akkor is, ha csupán lőgyakorlatokon vesznek részt, ha „csak" az alaki gyakorlatokat ismétlik, akkor sem szabad megfeledkezniük arról, hogy mindezt miért teszik. Céljuk a haza védelme, országunk szuverenitásának megőrzése, s ezért minden közkatonára egyaránt szüksége van a hazának. R. M. : Minden honvédre szüksége van a hazának. ski kapocs a külföldi magyarokkal (Folytatás az 1. oldalról) Zimányi Tibor, a Recski Szövetség főtitkára átfogóan tájékoztatott a rendszerváltozás óta eltelt időszakról, választ adva a külföldön élő magyarok kérdéseire is. Egymás jobb megismeréséért ültek össze - utalt rá Zimányi -, ugyanakkor azt is figyelembe kell venniük, hogy a magyarság sorsa a Kárpát-medencében fog eldőlni. A továbbiakban felolvasták Antall Józsefnek a konferenciához intézett üdvözlő sorait. A miniszterelnök levelében kiemelte, hogy a rendszerváltozás felvetette a hazájukból kényszerűen távozott magyarok és a hazájuk közötti kapcsolat kérdését, ugyanakkor az új magyar demokrácia történelmi tetteként értékelte a jogállamiság kereteinek megteremtését, összefogásra szólítva fel a világ magyarságát. A konferencián felszólaltak a külföldön élő magyar szervezetek képviselői. Közülük Arott Antal az ausztráliai. Kovács G. István az amerikai magyar szövetségek vezetőiként tájékoztattak szervezeteik kitartó és sikeres munkájáról. A tanácskozás vendégeként megjelent Jeszenszky Géza külügyminiszter kifejezte" örömét, hogy az államalapítási ünnep alkalmat szolgáltatott a világ minden táján élő magyaroknak a találkozásra, és cáfolta a rendszerváltozás tényét tagadó és a magyar külpolitikát külföldről ért ferdítéseket. A külügyminiszter elmondta: igaztalanok a rendszerváltozást tagadó vádak és azok a feltételezések, miszerint az MDF megegyezett volna a kommunistákkal a hatalomátadás ügyében. Jeszenszky kijelentette, hogy tárcájánál a nagyköveti kar fele, az állománynak az egyharmada kicserélődött az elmúlt években, két miniszter pedig az emigrációt képviseli, és állásokat ajánlott fel a magyar diplomáciában a külföldi magyarság részére. " Mivel a konferencián felvetődött a hatékony nemzetpropaganda kiépítése, felkértük Borbándi Gyulát, hogy nyilatkozzon lapunknak a kérdésről: - Mindazt, ami Magyarországon történik, meg kell ismertetni a világgal. Én a hangsúlyt nem a magyarságot érintő negatív vélemények megváltoztatására, hanem a tárgyi tévedések kiigazítására, az igazságra helyezném. Ugyanis lehet valakinek jó vagy rossz véleménye rólunk, de ha ferdítésen kapjuk, ezt helyes információkkal kell pótolnunk. Reagálásunk magában rejtheti az eredményt is, mert aki helytelen adatokat kiigazít, az jobban szolgálja a helyes tájékoztatást, mint aki csak elpanaszolja a sérelmeinket. A külföldön kialakítandó magyarságkép centrumába tehát a tényeket és az igazságot kell állítani. (békés) /A közöny rontásai Politikai elítéltek találkozója (Folytatás az 1. oldalról) Az ünnepség díszvendégeként Baross Péter belügyminiszter szólt a jelenlévőkhöz. A belügyminiszter utalt az 1989-es helyzetre, amikor a bűnösök bíróság előtti felelősségre vonását követelő kritizálókhoz intézte szavait: 1989 őszén bizonytalan volt, hogy a kommunista párt mennyire veszi komolyan a szabad választások tényét, a szovjet impérium pedig katonái visszavonását. Boross Péter két fázisra időszakolta az elmúlt negyven évet. Az elsőt egy ördögi rendszer embermegsemmisítéseként értékelte, amihez a PKK tagjainak kínzása is kapcsolódik, és kijelentette, hogy nem lehet lemondani a hazaárulók törvényes felelősségre vonásáról. A második fázisban, amely az utóbbi 15 évet foglalja magában, a magyarságot generációkon keresztül éltető nemzettudatát rombolták, elaltatva az ifjúság éberségét. Ezzel magyarázható - utalt rá Boross Péter - az a közöny, amellyel könnyen saját és gyermekeik sorsát tehetik kockára a közönyösek. A miniszter utalt a délen zajló háborúra, arra az érlelődő - pánszláv szellemiséggel övezett - nemzetközi kapcsolatrendszerre, mely nemzeti összetartásra, a haza idegen befolyástól való megóvására kell ösztönözzön mindenkit. A találkozó másik díszvendége, Lezsák Sándor, az MDF alelnöke utalt arra, hogy az MDF meghirdette rendszerváltozás vitte be az SZDSZ-t és a Fideszt is a Parlamentbe, mégis az MDF kerül nehéz lélektani helyzetbe az elkövetkező választások előtt, hisz koalíciós kormányzásban vállalta a népszerűtlen - de szükséges - intézkedések következetes keresztülvitelét. Ugyanakkor Lezsák szervezettséget kért, hogy soha többé ne térjen vissza a bolsevizmus Magyarországon. A továbbiakban Fónay Jenő, a Pofosz elnöke vázolta az 56-osok és a PKK közötti különbséget, amit az 56-osok nagyobb megosztottságában fedezett fel, majd szorgalmazta a két szervezet közötti egység megteremtését. Kecskési-Tollas Tibor költő, a Nemzetőr főszerkesztője hitet tett Lakitelek szellemisége mellett, és egykori társai gondolat- és érzésvilágát megrendítően tükröző verseiből szavalt. A svájci Tóth Pál felsorolta a Szabadságharcosok Világszövetsége által adományozott díszoklevéllel kitüntetettek nevét, akik között szerepelt Tőkés László nagyváradi református püspök, aki szintén részt vett a megemlékezésen. Fehérváry Istvánt, a PEK tegnap újraválasztott elnökét felkértük, hogy nyilatkozzon az Új Magyarország olvasóinak a közelmúltban megalakult szervezet céljairól. Elsődleges célunk volt öszszegyűjteni a’’országban és külföldön élő volt politikai elítélteket, mert nem volt eddig olyan szervezet, amely az 1945-1956 között elítélteket tömörítette. Az említett időszakban négyszáz halálos ítéletet hajtottak végre, de az összes halálos ítéletek száma 1500-at tesz ki. A Margit körúti gyűjtőben, Pest környékén, de Veszprémben, Zalaegerszegen is kivégeztek politikai foglyokat, kizárólag a „Népköztársaság megdöntésére irányuló" szervezkedés, összeesküvés, kémkedés, szabotázs stb. vádakkal. - Viszonylag kevésbé ismert ez a periódusa a történelemnek. - Ezért alakítottuk meg a PEK- et. Rájöttünk, hogy az 1948-as Magyar Közösség ügye, a Mindszenty-per sem nagyon ismert, pedig ez a tíz év hemzseg a titkos perek százaitól. Én megírtam a Börtönvilág Magyarországon és a Szovjetvilág Magyarországon című könyveket. Célunk megírni az ellenállást szervező bányászok, földművesek történetét. Szervezetünk tagsága már eléri az 1300-at, csak ma százötven bajtársunkkal gyarapodtunk. A parlamentet rá kell döbbenteni, hogy nem lehet kárpótlási jeggyel kielégíteni olyan embereket, akik 3-10 évet voltak börtönben 1945-1956 között, mert vállalni merték magyarságukat. T. Békés Sándor\k]