Új Magyarország, 1994. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1994-04-15 / 87. szám

­ Kínai-magyar gazdasági k­apcsolatok Piaci feltételek a kereskedelemben Wan Zong Zang, a Kínai Népköz­­társaság Heilongjiang tartomá­nya kormányzó helyettesének vezetésével üzletember-delegá­ció járt tegnap a Magyar Gazda­sági Kamarában. A küldöttség tá­jékozódott a magyar gazdaság helyzetéről, és üzleti tárgyaláso­kat folytatott a kereskedelmi kapcsolatok bővítéséről és to­vábbfejlesztéséről - hangzott el az MGK tegnapi sajtótájékozta­tóján. Wan Zong Zang elmond­ta, hogy a tartomány székhelyén Harbinban június 5-21. között nemzetközi vásár lesz, szeret­nék, ha ezen magyar cégek is képviseltetnék magukat. A ma­gyar vállalatoknak kedvezmé­nyes részvételt biztosítunk, tette hozzá a kormányzóhelyettes. Kínával 1991. január elseje óta piaci feltételek - szabaddevizás elszámolás - mellett bonyolódik kereskedelmünk. A fejlődő kínai gazdasággal tavaly már bővült kereskedelmünk: az előzetes magyar vámstatisztikai adatok szerint a teljes áruforgalom mint­egy 220 százalékos növekedést mutat az előző évhez képest, és magasabb volt az utolsó klíring­­évnek számító 1990. évi árucse­rénél is. Ugyanakkor kedvezőt­lenül változott a magyar kivitel összetétele: a gépipari termékek exportja visszaesett, miközben az anyagok és félkésztermékek kivitele emelkedett. A reform és nyitás jegyében a kínai gazda­ságban is nő a vállalati önálló­ság, erősödik a külföldi cégek konkurenciája, ugyanakkor a centralizált tervgazdálkodást folytató kínai kormányzattal nélkülözhetetlen a miniszteriális kapcsolatok rendszeres fenntar­tása a külkereskedelemben is. A forgalom stabilizálása, illetve esetleges növelése - az MGK szakemberei szerint - csak a pia­con érdekelt vállalatok és ma­gáncégek között kialakuló újsze­rű együttműködési formák, ve­gyes vállalatok létesítése, terme­lési kooperációk meghonosításá­val érhető el. H. É. Jur Megsemmisítik a kárpótlási jegyeket Eddig 233 ezer darab, 1,5 milliárd forint értékű kárpótlási jegyet semmi­sítettek meg - hangzott el a témában tartott teg­napi sajtótájékoztatón. A kárpótlási jegyek leté­ti őrzését és megsemmi­sítését a Budapest Érték­papír és Befektetési Rt. végzi, ma már az igen nagy biztonsági kritériu­moknak megfelelő, kor­szerű technikai rendszer segítségével. Kovács Kálmán, az Ál­lami Vagyonügynökség igazgatóhelyettese és Vindics József, a BÉB Rt. megbízott ügyvezető igazgatója elmondta: az eljárás megkezdését kö­vetően azonnal megfo­galmazódott az igény, hogy a kárpótlási jegyek kezelése váljék közpon­tosítottá és követhetővé, s szűnjön meg a papírok pénzintézetek­ közötti mozgása. A BÉB Rt.-nél működő - 16 millió fo­rint értékű - iratmeg­semmisítő berendezés gyakorlatilag kizárja a hibalehetőséget, teljesen megbízható módon végzi a jegyek megsem­misítésének előkészíté­sét, az adatok feldolgo­zását és archiválását. Teljességgel elképzelhe­tetlen, hogy - amint ar­ról néhány megalapo­zatlan hír felröppent - a már felhasznált kárpót­lási jegyek újra forga­lomba kerüljenek. A rendszer létrehozását hosszas felkészülési munka előzte meg, ugyanis az adott nyom­datechnikával előállított kárpótlási jegyek sajátos feldolgozására kellett megtalálni a technikai­technológiai eljárást. A papírok megsem­misítése évekig tartó fo­lyamat, hiszen még 100 milliárd forint nagyság­­rendű kárpótlási jegy vár erre a sorsra. Jelen­leg heti egy alkalommal végzik a műveletet, de az illetékesek feltétele­zik, hogy heti két alka­lomra is át lehet térni. V­F 10 IV. ÉVFOLYAM, 87. SZÁM 1994. ÁPRILIS 15., FENTEK /( AB-Aegon: eredményes év Sikeres évet zárt 1993-ban az AB-Aegon Biztosí­tótársaság, s az eredményeket a cég tegnapi köz­gyűlése is értékelte - jelentette be tegnapi sajtó­­tájékoztatóján Kepecs Gábor vezérigazgató. A biz­tosítótársaság tavaly 22 milliárd forintos forgal­mat ért el, amely 76 millió forintos veszteséget „hozott", a deficit mértéke azonban lényegesen kisebb, mint egy évvel korábban volt. A vezérigazgató szerint eredményességük el­sősorban jól kialakított termékeiknek köszönhe­tő. Például az életbiztosításaik közül a Szemünk fénye biztosítást 1993 utolsó negyedévében 30 ez­ren kötötték meg. Összességében az elmúlt esz­tendőben kétszázezer új életbiztosítást kötöttek. Az AB-Aegon sikerét Kepecs Gábor azzal magya­rázza, hogy a jó termékek mellett ez a cég a ma­gyar biztosítási piac legtőkeerősebb vállalata. Az elmúlt évet 55 milliárd forintos eszközállo­mánnyal zárták, amely egy év alatt tízmilliárd fo­rinttal növekedett. A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a tavalyi év befektetéseinek hozama szépen alakult, 22 százalékot ért el, ami magasabb az utolsó tizen­két hónapban bekövetkezett infláció 21 százalé­kos értékénél. Ez a magas hozamérték biztosítja a cég hosszú távú fizetőképességét, továbbá még kedvezőbb hozamokat, adott esetben kamatpré­miumokat is jelenthet ügyfelei számára. Kepecs Gábor vezérigazgató aláhúzta: az ered­ményeik közel sem túlszárnyalhatatlanok, idén már talán kismértékű nyereséget is realizálhat a cég. Kívánatos volna azonban, hogy a kormányzat úgy alakítsa az adópolitikát, hogy az előnyösebb le­gyen mind az állampolgárok, mind a biztosítási szakma szereplői részére. H. K. J. Üdülés falun, tanyán A Magyar Falusi-Tanyai Vendégfogadók Szövetségének tegnapi saj­tótájékoztatóján Csáky Csaba elnök bemutatta az Üdülés a magyar falun-tanyán című képes katalógus idei kiadását. A kiadvány - az ország minden részéről - több mint kétszáz európai rangú védjeggyel bíró vendégfogadó negyvenféle üdülési ajánlatát, továbbá huszonöt­féle szolgáltatását tartalmazza. Előnyös a vendégeknek, hogy a katalógus közli a vendégfogadó címét, és ha van, a telefonját is, így lehetővé válik, hogy a leen­dő vendég közvetlenül fölve­­hesse a kapcsolatot a vendégfo­gadóval, illetőleg annak is fizes­sen, személyesen, megtakarítván a közvetítői jutalékot. Újdonság a korábbiakhoz képest, hogy a ka­talógus tárgymutatót is közöl az egyes ajánlatokhoz. Ezúttal a kí­nálatot regionálisan az Alföld, a Dunántúl és az Északi-közép­hegység csoportosításában te­szik közzé. A szövetség kezdeményezője és alapító tagja a falusi vendég­­fogadók európai és kelet-közép­­európai szövetségének. Velük együttműködve közlik a kataló­gusban az európai partnerszerveze­tek címét is, hogy akik külföldön szeretnének üdülni, e szerveze­tek segítségével címekhez jut­hassanak. A pihenni vágyók sok­oldalú tájékoztatását szolgálja a harmincas évek hagyományait felelevenítő Falusi-Tanyai Nyara­lóhelyek Központi Irodája is. Az iro­da kiadásában megjelent a Jöjjön faluva! című füzet, amely az egyes települések összesített üdülési ajánlatait is tartalmazza. Csáky Csaba bejelentette: együtt­működési megállapodást kötött a szövetség a Balaton Alapítvánnyal avégett, hogy a balatoni háttér­területek településein közösen segítsék a falusi vendégfogó­ Hoc­f F Official Journal of the European Communities • Euro Info Service, Budapest Kü­lföldi tenderek és piaci lehetőségek vállalatoknak és vállalkozóknak Építés Gép, műszaki cikk Gyógyászati eszközök 94/S 64-19528/EN-110 NO-Kritians and Iskolai szellőztető rendszer Jelentkezési határidő: 1994. V. 01. Tenderhatáridő: 1994. VI. 01. 94/S 65-20401/GR-55 GR-Ioannino Ajtó- és ablakelemek, egyéb szerkezetek alumíniumból Tenderhatáridő: 1994. V. 24. 94/S 64-19883/FR-96 F-Paris Kábelek 94/S 65-20567/ FR-10 és 94/S 65-20568/FR-11 F-Toulon Iskolabővítés 94/S 63-16554/ FR-8­9 MA-AI Hoceima Két vízkezelőmű építése EBRD-hitellel 94/S 64-19427/EN-57 UK-Cambridge Ajtó és ablakelemek PVC-ből Jelentkezési határidő: 1994. IV. 27. 94/S 65-19218/DE- 18 D-Dresden Hídépítés Tenderhatáridő: 1994. V. 17. 94/S 65-21261/ NL-29 NL-Amsterdam Nevelési intézmény építése Jelentkezési határ­idő: 1994. V. 11. 94/S 64-19404/FR-45 F-Marseilles Polystyrene tálcák és burkoló filmek Tenderhatáridő: 1994. V. 09. 94/S 64-20021/FR- 61 F-Maisse Hulladékgyűjtő konténerek Jelentkezési határ­idő: 1994. IV. 27. 94/S 64-19005/DE-41 D-Salzgitter Számítógépes háló­zat bővítése Jelentkezési határ­idő: 1994. IV. 29. Tenderhatáridő: 1994. V. 20. 94/S 64-19158/EN-54 UK-London Elsősegélycsomagok Jelentkezési határidő: 1994. IV. 25. 94/S 63-19602/FR-45 F-Strasbourg Sebészeti és fogászati eszközök Tenderhatáridő: 1994. VI. 10. 94/S 64-19100/EN-102-103 UK-London Elektromos generátorok Jelentkezési határidő: 1994. IV. 26. 94/S 65-20230/ES-52 E-Madrid Számítógépes hálózat Tenderhatáridő: 1994. V. 19. 94/S 64-20728/ DE-104 D-Berlin Kötőelemek Jelentkezési határidő: 1994. IV. 29. 94/S 64-19831/IT-47 94/S 64-19812/DA-60-61­­-Sondrio DK-Skovfunde Különféle gyógyászati eszközök Dialysis eszközök Jelentkezési határidő: 1994. IV. 30. Jelentkezési határidő: 1994. V. 02. Tenderhatáridő: 1994. V. 20. ... 94/S 63-19189/DE-44 94/S 64-20024/IT-50 . .i D-Brunswick­­-Catania Univerzális röntgenberendezés Extracorporeális Lithotriptor Jelentkezési határidő: 1994. V. 16. Tenderhatáridő: 1994. VI. 03. Tenderhatáridő: 1994. V. 30.­­ A hivatalos EK-dokumentumok Magyarországon beszerezhetők és a fenti témákról bővebb információk kaphatók az Euro Info Service-nél: 1138 Bp., Margitsziget (Club sziget) tel./fax: 156-4282 GAZDASÁG Hogy ne kiáltsanak Barabást Kampánycélok és nemzeti érdekek -ert Magyarország tízmillió lakosa közül 4,4 millió a Paksi Atomerő­műben előállított villamosener­­giát használja, tehát az erőmű működtetésének szükségességé­hez kétség nem férhet. Ennek persze az a vonzata, hogy el kell helyezni az erőmű által „előállí­tott" melléktermékeket és hulla­dékokat. Az eddigi geológiai és geofizikai kutatások szerint a kis- és közepes aktivitású hulladékok az országon belül több helyen is elhelyezhetők. Az egyik ilyen le­hetséges hely Tolna és Baranya határán van, ahol a környező te­lepülések polgármestereivel és önkormányzati vezetőivel talál­kozott tegnap Szűcs István, az Ipari és Kereskedelmi Miniszté­rium energetikáért felelős he­lyettes államtitkára. Az államtitkár-helyettes az Új Magyarország érdeklődésére el­mondta: a tegnapi találkozót az tette időszerűvé, hogy az ener­getikáért felelős szervek tudo­mására jutott, miszerint a térség­ben ismét kampánycéloknak akarják alárendelni a nukleáris melléktermékek elhelyezésének nemzeti érdekét. A közelmúlt­­ban Véménden tartott egy fóru­mot Wekler Ferenc képviselő, aki annak idején az ófalui botrány révén jutott be az Országgyűlés­be. Most újra kezdte a kampányt az említett körzetben, ahol a te­lepülések korábban már írásba adták a Paksi Atomerőműnek, hogy készek tárgyalni a radioak­tív hulladék elhelyezéséről. Haj­landóságot mutattak az együtt­működésre egy lehetséges ké­sőbbi döntés előkészítése érde­kében. Ezt az egyezséget támad­ják most kampányérdekből: fó­rumot, elle­ifórumot tartanak, Péter-fillérekről, Júdás-pénzről beszélnek. A tegnapi találkozóra azért került sor, hogy az érintett hét­­nyolc község lakóinak feltárják a valós helyzetet, elmondják, hogy a hátuk mögött senki sem­miről nem dönt. Hiszen egyelő­re csak elméleti kutatásokat foly­tatnak annak érdekében, hogy megtalálják a legjobb helyet a kis- és közepes aktivitású mel­léktermékek elhelyezésére. Sztanyik B. László professzor, a Sugárbiológiai Intézet főigazga­tó főorvosa az ilyen fórumok je­lentőségét bibliai idézettel il­lusztrálta. Amikor Pilátus meg­szavaztatta a népet, hogy Jézust engedjék szabadon vagy Bara­bást, a nép Barabást kiáltott, mert nem ismerte Jézus tevékenysé­gét és Barabás vétkeit. Manap­ság ugyancsak rendkívül szük­ség van az információkra, külö­nösen akkor, ha nemzeti érdek a tét, amelyet nem lehet kam­pányérdekeknek, országgyűlési és önkormányzati képviselővá­lasztásnak alárendelni. Fontosnak ítélték a jó hangu­latú véleménycserét az önkor­mányzatok vezetői is, akik hangsúlyozták: tájékozódniuk kell annak érdekében, hogy egy későbbi időpontban, amikor majd népszavazásra kerül a sor, a leendő létesítmény előnyeinek és hátrányainak ismeretében ne kiáltsanak Barabást. (péter) ff Minőséget alacsony áron Nem csak az elitet­­ ruházza az Elit Radikális változás előtt áll a hazai felsőruházati kiskereskedelem; az új kereskedelmi formát az Eit Ruhagyár Rt. Öltönyház néven létre­hozott raktáráruháza képviseli, amely hivatalosan április 27-én nyí­lik meg. A raktáráruház mint dinamikusan fejlődő kiskereskedelmi forma Japánból és az Egyesült Államokból indult hódító útjára, s ma már Európa több országában is gyorsan terjed. A raktáráruházi értékesítés filo- hogy az Elitet budapesti székhe­zófiája egyszerű: minőséget kí­nálni alacsony áron. Ez utóbbit a közvetítő kiiktatásával, alacsony haszonkulccsal, önkiszolgáló rendszerben, a modern üzletek csillogásának mellőzésével lehet elérni. A külföldi példa azt mu­tatja, hogy erre vevők a legkü­lönbözőbb társadalmi rétegek, s az sem baj, ha az olcsó áruért tör­ténetesen a nagyvárosok külső kerületeibe kell menni. Az Elit Ruhagyárat, amely a Vörös Október Férfiruhagyár utóda, két éve privatizálta két angol magánbefektető. Az akko­ri 360 millió forintos alaptőkéjű cégben új berendezések vásárlá­sára 210 millió forintos tőkeeme­lést hajtottak végre. A cég rész­vényeinek 27 százalékával to­vábbra is az Állami Vagyonügy­nökség rendelkezik, amely MRP útján értékesíti tulajdonrészét. A pályázat elbírálása a következő hetekben várható. Ezzel egy minta értékű privatizáció végére lehet majd pontot tenni, hiszen egyrészt a vállalatban tulajdoni részesedést szereznek a vezetők és az alkalmazottak, másrészt mindehhez nyugati tőke és know-how társul. A vállalat angol gazdái azt vallják, hogy Magyarország a kelet-európai térség Hongkong­ja lehet, terveik között szerepel. Így, nemzetközi ruházati cso­porttá fejlesztik. A vállalatot két éven belül bejegyzik a londoni és a budapesti értéktőzsdén. Az Öltönyház hálózatát franchise­­rendszerben kívánják országos­sá bővíteni, de közben szemet vetettek az osztrák piacra is, amelynek meghódítását egy ha­tár menti áruház építésével kez­dik meg. David Jones, az egyik tulajdo­nos elmondta, hogy a nyolcva­nas évek vége óta készülnek a magyarországi befektetésre. Ak­kor jutottak ugyanis arra a felis­merésre, hogy a rendkívül mun­kaigényes mérték utáni ruhaké­szítés középtávon nem lesz élet­képes az Európai Unióban. Ezért az Unión kívül kerestek gyártó kapacitást. Számos országban vizsgálták a lehetőségeket és a gazdasági helyzetet, míg végül Magyarország mellett döntöt­tek. Kérdésünkre válaszolva In­­nes úr kifejtette: döntésükhöz hozzájárultak az akkori alacsony bérköltségek is, s bár azóta a ma­gyarországi bérek a rájuk rakó­dó járulék miatt jelentősen nőt­tek, Magyarország továbbra is vonzó célpont a külföldi tőke számára az itteni gazdasági és politikai stabilitás miatt. P.J. Sikeres Alcatel A négy évvel ezelőtti IFABO szakkiállításhoz képest szembe­ötlően megnőtt a hazai rész­arány. Jó példa erre az Alcatel, amely francia központú, de lete­lepült nálunk, AHT Híradástech­nikai Kft. néven is ismert szak­mai körökben. Johann Schüssele­der ügyvezető igazgatót arról kérdeztük, beváltak-e számítá­sai. - Három adattal szeretném szemléltetni az Alcatel sikerét Magyarországon. 1991-ben 400, 1992-ben 700 millió forint volt a forgalmunk, tavaly túlhaladtuk az egymilliárdot. A telefonalköz­pontok területén 25 százalékos a piaci részesedésünk, ez továbbra is vezető pozíciót jelent. Igyek­szünk újdonságainkkal meg­őrizni előkelő helyünket, ezt szolgálja a széles sávú átvitel­­technika, ami az Európai Közös­ségben 1994-ben bevezetendő nagy sebességű hálózatra csatla­kozást teszi lehetővé. S ez csak egy kiragadott terület tevékeny­ségi körünkből. Hamarosan megjelenünk mi is GSM készü­lékeinkkel és rendszerünkkel, amely a világon működő rend­szereket tekintve ugyancsak 25 százalékos részesedést jelent. (W)

Next