Új Magyarország, 1994. december (4. évfolyam, 282-307. szám)

1994-12-17 / 296. szám

•12 X Gyakran használják segédmunkások pótlására a szakmunkástanulókat ahelyett, hogy hasznos gyakorlati ismereteket adnának át nekik - derült ki az Országos Munkabiztonsági és Munkavédelmi Főfelügyelőség akcióellenőrzése során. Több mint 1300 képzési helyet vizsgáltak építőipari, asztalosipari, villanyszerelői, gépjárműjavítói és hegesztő szalonokban, iskolai tanműhe lyeket, illetve iskolákkal szerződésben lévő gazdasági szervezeteket. Tapasztalataik szerint ez utóbbiaknál az iskolák nem is ismerik a munkáltatót, nem tudják, mit kellene a szerződésbe foglalni, s általában fogalmuk sincs, mi folyik a gyakorlati „képzésen". A munkáltatók nagy része nem tudja, vagy nem akarja tudni, hogy a tanulókat neki kellene ellátnia védőruhával éseszközökkel, s hogy az ő feladata gondoskodni a rendszeres orvosi vizsgálatról. Az oktatók többsége nem ismeri a hatályos munkavédelmi előírásokat - nem csupán a vállalkozóknál, de az iskolai tanműhelyekben sem. Sokszor hagyják magukra a tanulókat, de ha jelen vannak, akkor sem figyelnek rájuk, sőt együtt dolgoznak velük a balesetveszélyes eszközökkel. A legtöbb szabálytalanságot az asztalosműhelyekben találták - jellemző a védőburkolatok és a porelszívás hiánya. A felügyelők többszáz esetben tiltottak be balesetveszélyes berendezéseket, 24 helyen kellett eltiltani a tanulókat a munkavégzéstől, súlyos mulasztás miatt pedig 131 oktatót sújtottak szabálysértési bírsággal, amelynek összege 2-3 ezer forint körül mozgott. Ádám Lóránt, a főfelügyelőség vezetője szerint az iskolák ritkán szereznek tudomást arról, ha az oktatót megbírságolják, és többszöri büntetés sem vezet automatikusan az oktatástól való eltiltáshoz. Szomorú ez azért is, mivel a képzés minősége meghatározó a szakma jövője szempontjából. Talán változik majd a helyzet, ha az 1993-as szakképzési törvénnek megfelelően kialakul a tanulószerződési rendszer, amikor maguk a tanulók, illetve szüleik választhatják ki a tanműhelyt a gazdasági kamaráknak pedig hatósági jogkörük lesz a gyakornoki helyek felülvizsgálatára. Aki tudja, csinálja, aki nem, az tanítja Veszélyes szakképzés IV. ÉVFOLYAM, 296. SZÁM /yv,U\vryv CU, iVir ij \ X X 02 1994. DECEMBER 17., SZOMBAT Választási igazságtalanság Több szavazat, kevesebb mandátum A demokrácia alapszabályának megfelelően az ellenzéket megilleti a választáson elért 38 százalékos eredményéhez igazodó bizottsági képviselet a Fővárosi Közgyűlésben. Demeter Ervin, a Fővárosi Önkormányzat MDF- képviselőcsoportjának ügyvezető frakcióvezetője pénteken az MTI-nek elmondta azt is: nehezményezik, hogy az SZDSZ- MSZP-frakció kihagyta az ellenzéki pártokat a bizottsági struktúrára vonatkozó egyeztetésekből. Az elmúlt évek gyakorlatától eltérő kétpárti megegyezést bírálva kitért arra is, hogy az 1990-es és az 1994-es országgyűlési választást, illetve a mostanit megelőző önkormányzati választást követően ugyancsak az ellenzék bevonásával alakították ki a szervezeti, bizottsági kereteket. Demeter Ervin hangot adott annak a véleményének is, hogy az önkormányzat hatályos szervezeti szabályzatát csak kétharmados többséggel lehet megváltoztatni. Végül kritizálta a mai választási rendszert, mivel a három párt ellenzéki szövetsége kevesebb képviselői mandátumhoz jutott, mint az SZDSZ, pedig több szavazatot értek el. Szoftverajándék Negyvennégy pályázó közül kilenc egyetem nyerte el azt az összesen több mint hárommillió dolláros ajándékot, melyet az amerikai Oracle szoftvergyártó cég ajánlott fel a Művelődési és Közoktatási Minisztériumnak. A nyertesek adott keretösszeg mértékéig igényeik szerint szabadon válogathatnak a neves patrónus programjai között, melyeket csak oktatási, kutatási célokra használhatnak fel. Az Oracle Hungary kedvezményes technikai támogatást nyújt az intézmények számára, amelynek költségeit a Felzárkózás az Európai Felsőoktatáshoz Alap fedezi három éven át. B. L. A. Légy a tejben Disznóság Igazán isteni ötlet: ne kolbász szalámit és mindenféle ínycsiklandó fölrágottat gyirtson a húsipar, hanem térjen át az iparsze-rű disznólkodásra. Úgyis állandóan azért panaszkodik, mert mégil az élő mauri. Hát akkor panaszkodjon más. A húsipar isznólkodjon kedvére. Megéri Nálunk ősidők óta mindenféle disznóság a legjobb üzlet (prémi) BELFÖLD A' 'S2b ) Három év paragrafusok szorításában Magyar kálvária István és Gabriella huszonéves fiatalok. Kálváriájuk három éve kezdődött. A fiatalember még most is pontosan emlékezik arra a napra, amikor már érezte, hamarosan földönfutóvá válik. 1991. június 25-én ért véget sorkatonai szolgálata, s tért haza Zentára, a szülői házba. Másnap kirobbant a Balkán talán legvéresebb testvérháborúja, mely ma is tömegesen szedi áldozatait. - Nem sokáig örülhettem a szabadságnak - emlékezik vissza István, akivel Budapesten, egy ismert étteremben beszélgettem. - Október közepén újból megkaptam a behívót, s az akkor már szerb katonai alakulathoz kellett volna bevonulnom. Nem akartam részt venni ebben az öldöklésben, egyik oldalra sem szerettem volna odaállni, hiszen barátaim, ismerőseim, rokonaim vannak itt is, ott is. Mikor hírét vettem, hogy jönnek a rendőrök, és fogdossák össze azokat, akik nem jelentkeztek, nem sokat gondolkozhattam. Úgy érzi, becsapták Egy táskába bedobálta a legszükségesebb holmikat, búcsút vett édesapjától, kishúgától, s útra kelt. Először Gabihoz, a menyasszonyához ment, aki úgy döntött, sorsközösséget vállal vele. Ketten vágtak hát neki a hosszú útnak. Amíg pénzük volt, addig busszal, vonattal mentek. Mikor minden fillér elfogyott, fölkéredzkedtek egy-egy járműre, ha az sem volt, gyalogoltak, így vetődtek el november 2-án a békéscsabai menekülttáborba. - Számtalan beszélgetésre hívtak, arról faggattak, hol katonáskodtam, mit csináltam. Aztán, mivelhogy mondtam, hogy az anyanyelvem magyar, mindig is magyarok voltunk, tanácsolták, hogy ne menekült státust, hanem letelepedési engedélyt kérjek. Örültem neki, mert Gabival akkor már elhatároztuk, hogy mi Magyarországról soha nem megyünk vissza oda. Nem is mehetnék, hiszen a hivatalos okmányaimon, amit a magyar hatóságok kértek, ott áll az indoklás: letelepedési kérvényt nyújtottam be. István kissé szomorúan gondol vissza az elmúlt három esztendőre. Úgy érzi, becsapták, mert ha akkor mégiscsak a me nekült státus mellett dönt, legalább segélyt kaphattak volna. Ám ők azon nyomban munkát vállaltak Szegeden, s azóta is keményen dolgoznak megélhetésükért. Úgy gondolták, ők már azért is hálásak, hogy idehaza befogadták őket; épkézláb fiatalok, nem akarnak hát kölöncök lenni, majd saját erejükből építik fel közös otthonukat. Eddig a kötelező orvosi vizsgálatokra, hivatalos okiratokra, ügyvédek fizetésére több mint százezer forintot költöttek; mint mondja, fölöslegesen. - Itt az elutasító határozat - mutatja a rendőrségtől kapott értesítést. - Ebben az áll, hogy a Statisztikai Hivatal által elismert 18 800 forint létminimumnak megfelelő rendszeres jövedelemmel nem rendelkezünk, ezért nem adható meg az engedély. Mint a bűnözők - Ez persze nem így van - tiltakozik a fiatalember. - Mindketten kaptunk munkát, dolgozunk, sokszor napi 16 órát, de hát az a baj, hogy az alapfizetésünk valóban nagyon kevés, alig tízezer forint. Emellett szinte mindent elvállalunk, hogy a közös lakást fenntarthassuk, ruházkodjunk, megéljünk, s egy kicsit félre is tegyünk. Ezek azonban amolyan svarcban szerzett pénzek, erről senki nem ad igazolást. Azt kérdik: pénz kell vagy papír? Mikor kint jártak nálunk környezettanulmányon, hiába mutattuk, hogy rendesen élünk, nem szorulunk rá senkire, nem loptunk, soha nem kerültünk összeütközésbe a törvénnyel. Ez nem számított, csak az igazolások. Most itt állunk tanácstalanul, s nem tudjuk, mit tegyünk. A lakás tulajdonosa is alig akart befogadni, mikor kiböktük, hogy nekünk a rendőrségen igazolnunk kell, hol lakunk. Mintha bűnözők lennénk. - A bevándorlási törvény egyértelműen előírja, milyen feltételek mellett adható letelepedési engedély - mondja Dobos Györgyné, a BM Idegenrendészeti Főosztályán. - A fiatalokkal sem tehetünk kivételt. Keressenek olyan munkahelyet, ahol magasabb jövedelemről kaphatnak igazolást. Nem ragaszkodunk mereven a KSH adataihoz, de azért azt be kell látni, hogy a hatóságnak a magyar állam érdekeit kell szem előtt tartania. A legszomorúbb Az osztályvezető asszony egyébként arról is tájékoztat, hogy évente több mint 16 ezer letelepedési kérelmet nyújtanak be hozzájuk, ezeknek 80 százalékát elfogadják, tehát nem igaz, hogy a hivatal túl szigorú volna. Véleménye szerint a fiatalok által említett, százezret meghaladó illeték befizetése irreális. Ma tízezer forint a letelepedési illeték, kettőezer a kötelező orvosi vizsgálat, s a különböző okiratok ára és az ügyvédi költség sem túl magas. István és Gabriella még nem tudja, mitévő legyen. Ha feladják a jelenlegi munkahelyüket, valóban a létminimum szintjére sodródnak, ám akkor talán megkapják az oly régóta áhított engedélyt. Ha maradnak, ki tudja, talán még a tartózkodási engedélyüket is visszavonják. Haza nem mehetnek, ideát egyelőre távolinak látszik az otthonteremtésnek még a reménye is. A legszomorúbb az egészben az, hogy Zentán a magyarságunkat nézték felde hitemmel, itt meg, úgy tetszik, a származásunk miatt lettünk hátrányos helyzetűek - sóhajt a fiatalember. - Mióta az eszem tudom, mi is, a menyasszonyomék is mindig magyarok voltunk, az ükapám is ezt a nyelvet beszélte, ennek ellenére még sok idő kell ahhoz, hogy ezt hivatalos akták, igazolások, pecsétek nélkül végre egyszer magyar a magyarnak elhiggye. ji^^^^ozgics Mária Ugián Rádió BMC Az adás betonházak között sem halkul el „Örömmel értesítem, hogy 1994. október 6-tól a 103,1 MHz-es" nyugati URH-s frekvencián reggel 6-tól este 6-ig, azaz napi 12 órában szól a BMC Rádió. Győr és vonzáskörzetének kereskedelmi rádiója..." Ilyen szövegű meghívó ment október elején a legszükségesebb információkkal kiegészítve a szélrózsa minden irányába. A hívó fél a BMC Rádió Kft. volt, az értesítés aláírója Ring Ferenc ügyvezető igazgató, akit nyugodtan nevezhetnénk megrögzött rádióalapítónak, legfeljebb szerénységből tiltakozna. A húszéves rádiós múltú igazgató mosolyogva hallgatja a „gyanúsítást" Győrött, a Magyar utcai modern BMC-stúdióban. - Ez a mostani a második rádióalapításom - emlékezik. - Pécsi főiskolás éveim alatt a pécsi rádió külsőseként kollégiumi rádiót csináltam, és tulajdonképpen mindig rádiós voltam. A győri rádióban kezdtem a pályát zenei szerkesztőként, majd újságíróként, riporterként folytattam. Később volt egy kísérletünk. A vidéki rádiók mellett több helyen működött kereskedelmi adás, de ez nekünk a nyugati rádióban középhullámon nem volt igazán nyerő. Itt az Ö3-at, a híres osztrák adót szokták hallgatni. A középhullám a szegényember rádiója volt. Ami a BMC-t illeti, magánemberként soha nem lett volna ennyi pénzünk. A kft.-t a klasszikus egymillió forinttal alapítottuk Szakács István barátommal meg egy céggel. Kitűnően tudtuk hasznosítani Szakács Istvánnak a nyugati rádiós világban szerzett tapasztalatait. Huszonkét stúdiót épített Nyugaton. Nyitott könyv számára a legkorszerűbb technika. A piacból szeretnénk megélni. Magyar és zömmel helyi magáncégek szavaztak nekünk bizalmat a nyereség reményében, abban a reményben, hogy sokan hallgatják majd a rádiót. A meghívó „kereskedelmi rádiót" jelöl. A szakma megkülönböztetett közszolgálati és kereskedelmi adó. Ring Ferenc nem tagadva a piaci célkitűzéseket, legszívesebben a „helyi rádió" fordulattal él, mert a helyi jelző nem csak hogy nem pejoratív, lekicsinylő számára, éppen ellenkezőleg, az egyedül elfogadható. - Tudatosan tervezett, de az újságban leírhatatlan a műsor, amelynek lelkét az egymást négy óránként váltó műsorvezetők adják. Megengedhetjük magunknak, hogy egy-egy jelentősebb eseményre gondolva egész nap többször is visszatérjünk, mindig bővítve az információt. Bármikor vihetünk vendéget a stúdióba alkalomszerűen. A zenében is tartjuk a nívót, és nem beszélünk bele. Tizenegyen vagyunk főállásban, de negyvenen dolgoznak színészek, tanárok, újságírók. Egy éven keresztül készültünk szakmailag is a feladatra. A munkatársak műsorokat készítettek, hírt írtak és mondtak, vágtak stb. Félő volt, hogy az indulásig kifáradnak. Úgy gondoltuk, kell három hónap, mire a hallgatók megtalálnak minket. Örömmel mondhatom, hogy a város három nap alatt „áttekerhet" a BMC-re. Nyugati URH-n adunk jó minőségben. Az országban egyedül mi sugárzunk cirkulárisan. Az amerikai modullal kiegészített kiváló BHG-berendezésnek köszönhető, hogy adásunk betonházak között autózva sem halkul el. Eredeti szándék szerint a BMC Rádió az Antenna Hungáriával működött volna együtt, ám a győrszabadhegyi adótorony pozíciója nem volt előnyös az engedélynek megfelelő sugárzásra. Saját adóberendezést és antennát kellett építeni egy víztornyon. A tornyot és a Magyar utcai stúdiót saját beruházású modulációs vonallal kötötték össze. A húszmillió forint feletti tőkével indított rádió a visszajelzések szerint is eljutott a hallgatókhoz. Ring Ferenc és üzlettársai a sikert azonban nem bízzák a véletlenre. Médiaszakértők rendszeres időközönként közvélemény-kutatói módszerekkel vizsgálják a hatékonyságot, a műsorvezetői hallgatottságot. A mindenkitől független rádió egy dologtól nem szakadhat el: a minőség követelményétől. Pákovics Miklós IF Kékcinke központ A csodálatos természetről szóló dallal, bensőséges karácsonyi hangulatú kis ünnepséggel s bájos apró ajándékokkal várták a vendégeket a Kékcinke Oktatóközpont óvodásai. Labanc Györgyi óvónő vezetésével a környezetvédelmi tárcánál tartott Játékok természetes anyagokból című bemutatón. Itt látható volt, milyen emberi és szép játékokat lehetne kínálni a kicsiknek,az elbódésodott városban kapható csiricsáré, ízléstelen és drága műanyagborradalmak helyett... A megnyitó utáni sajtótájékoztatón Taxner Ernőné, a minisztérium kutatási oktatásszervezési önálló osztályának vezetője beszámolt arról: felismervén, hogy a környezeti nevelést már az óvodában el kell kezdeni (mivel ekkor alakulnak ki a személyiségjegyek és az alapvető viselkedésformák), a művelődési tárcával karöltve nagyarányú akciókat indítottak. A tárca 1995-öt az óvodapedagógusok környezeti továbbképzési évének nyilvánította, azzal a céllal, hogy fölgyorsítsák a mintegy harmincezer óvodapedagógus környezeti nevelésre való fölkészítésének folyamatát. Második éve folyik a környezetkultúra az óvodában című továbbképzés. Ehhez a két tárca közösen dolgozott ki koncepciót. (j- e.) Kabinetajtó A kormány vasárnapi ülésén áttekinti a 13. havi illetmények december 20-ig való kifizetésének... kérdését. A testület ezenkívül tárgyal a borsodi acélipar helyzetéről, a szükséges lépésekről, valamint a térség szerkezetátalakítási programjáról. A kormány elé kerül az az előterjesztés, amely a Kisvállalkozói Garancia Alapról szóló törvény módosítását indítványozza annak érdekében, hogy a viszontgarancia az eddiginél szélesebb vállalkozói körre terjedhessen ki. Döntenek arról is, milyen büntetőrendelkezések változtatását javasolják az Országgyűlésnek a Gyermek Jogairól Szóló New York-i Egyezménnyel kapcsolatban. (MTI) Kós Károly-diak Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter tegnap Kós Károly-díjat adott át a települési érdekvédelem és a településszépítés terén kiemelkedő eredményeket elérő személyiségeknek és közösségeknek. Kitüntetést kapott Anthony Gall,, hazánkban élő ausztrál építész Kós Károly életművével foglalkozó elhivatott munkájáért, Kerecsényi Edit muzeológus, a néprajztudományok kanditátusa a népi kultúra megőrzését szolgáló sokoldalú tevékenységéért, Osskó Judit építészmérnök, aki az Unokáink is látni fogják című tévéműsor vezetésével évek óta munkálkodik az építészet, a vizuális kultúra ügyéért és Szatyor Győző grafikus és faműves, aki a faépítészet és a faművesség hagyományait modern eszközökkel tartja életben. Közösségi díjjal jutalmazták a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Múzeumok Igazgatóságának talajt, akik a maguk eszközeivel nagyban hozzájálnak a megye településeinek fejlesztéséhez és szépítéséhez, valamint a Budapesti Városvédő Egyesületet, nemcsak a tudatformálásban, hanem a gyakorlatban is sokrétű és eredményes munkájáért. J. E.