Új Magyarország, 1994. december (4. évfolyam, 282-307. szám)
1994-12-17 / 296. szám
] '■u ■^ j ■i-y | Bár sok bírálat érte CsU - Jó évet zár a vagyonügynökség Az Állami Vagyonügynökség ez évi teljesítményeiről tegnap sajtótájékoztatón számolt be Hatvani Szabó János ügyvezető igazgató. Már a bevezetőjében hangsúlyozta: a privatizációt ért folyamatos bírálatok ellenére a szervezet tevékenysége folyamatos és eredményes volt, s a választások sem okoztak törést a munkában. November végéig 21,6 milliárdos vagyonértékkel 62 cég alakult át társasággá, vagyonvédelmi értékesítésre pedig - 7,5 milliárd forinttal - 378 esetben került sor. Végelszámolási döntés hatvan született, tőkeemelésre 28 esetben 10 milliárd forint értékben került sor, a kiírt pályázatok száma pedig meghaladta a négyszázat. Üzletrészt és részvényt - hetven milliárdos értékben - közel négyszáz cégnél értékesítettek, s az előprivatizáció keretében 756 üzlet került új tulajdonos kezébe. Az ÁVÜ 375 társaságnál többségi, 276 cégnél kisebbségi tulajdonos. A bevételek alakulása megfelel a várakozásoknak: év végéig közel százmilliárd forintra számítanak, amelyből november végéig 94,1 milliárd folyt be a kasszába. Ebből a készpénz 18,7 milliárd, a hitel 27,9, s a kárpótlási jegy - névértéken - 47,4 milliárd forint. A költségvetés négymilliárd forintot vár az ÁVÜ- től, amelyből ez idáig 3,5 milliárdra van fedezet. Hatvani Szabó János elmondta: az év során újszerű elemekkel bővítették a vagyonügynökség munkáját, egyebek közt a döntés-előkészítés folyamatát fejlesztették, illetve a cenzúrabizottság létrehozásával az ÁVÜ-t terhelő kötelezettségek kifizetését ellenőrzik hatékonyan. A befektetői figyelőprogram a pályázók átvilágítását, s az újabb vizsgálati formák kiterjesztése a célirányosabb ellenőrzést szolgálja. Hajdú László, az ÁVÜ ellenőrzési igazgatója arról számolt be, hogy ugrásszerűen megnőtt a különfélefogásokkal élő bejelentések száma, ez idáig 2749 esetet regisztráltak. Még mindig sok - mintegy harminc százalék - a névtelen bejelentések száma, ám ha érdemi közlést tartalmaz, a vizsgálat megindul. Kérdésre válaszolva az igazgató közölte: a HungarHotels ügy privatizációs feltételeinek ellenőrzésében az ÁVÜ nem vesz részt, csupán a szükséges dokumentációkkal szolgál. Egyelőre arról sincs hivatalos információ, hogy az elmúlt évek privatizációs tranzakciói közül - amelyeket a Belügyminisztérium arra illetékes bizottsága vizsgál, mely ügyekben kezdeményeztek bűnvádi eljárást, erről a későbbiekben a belügyminiszter ad majd tájékoztatást. V. É. 7-^ -T GAZDASÁG Ul'í-Ca_- L'- l' " a'Y€L..vexl'yvU' / 0. Az utóbbi napokban, egyes értesülések szerint erős forintleértékelési várakozás jelent meg a piacon. Olyan információ is eljutott lapunkhoz, miszerint még most, decemberben újabb jelentős, 10 százalék körüli leértékelés várható. Ugyanakkor - értesülésünk szerint - a Jegybanktanács legutóbbi ülésén azt a döntést hozta, hogy az idén már nem kerül sor nagyobb mértékű forintleértékelésre, hanem marad az augusztusi, nyolcszázalékos leértékelés óta folytatott, kis kiigazítások gyakorlata. Az általunk megkérdezett (kereskedelmi) bankfiókok vezetői sem tapasztalták, hogy a valuták iránti érdeklődés növekedett volna. - Előfordulhat-e egy, a várakozásnak megfelelő nagyobb leértékelés? - kérdeztük Hárshegyi Frigyest, a Magyar Nemzeti Bank alelnökét. - Az utóbbi információ a helyes. A Jegybanktanács döntése megfelel a Nemzeti Bank kormányzattal is egyeztetett politikájának, s ennek értelmében megmaradunk a kis lépések és az úgynevezett reál effektív árfolyamindex karbantartásánál - semmiképpen nem térünk el ettől a gyakorlattól - válaszolta a jegybank alelnöke. - Elképzelhető, hogy esetleg a Jegybanktanács döntése ellenére akár kormányzati nyomásra történik ilyen döntés? - Nem képzelhető el, mert ebben a kérdésben a Jegybanktanács a legfelsőbb szerv. Egyébként is, a döntést mindig közösen hozza meg a kormány és a jegybank, tehát egy fél nem elég hoz- Ön szerint lehet-e bármi megalapozottsága egy ilyen lépésnek, tekintettel rá, hogy az a gazdasági élet egyes szereplőinek az érdekét szolgálná? - Teljesen megalapozatlan lenne. Gondoljunk csak arra, hogy egy nagyobb leértékelés a nagy importtételeket úgy megdrágítja, hogy az robbanásszerű inflációs növekedéshez vezet. Amíg a gazdasági szerkezet igazából nem alakul át, addig az áru versenyképességét - és ezáltal az exportot - nem lehet fokozni. Árfolyam-karbantartásra van szükség, ami minimális leértékelést jelent. Figyelembe kell venni továbbá, hogy az elmúlt évben a hazai reáljövedelmek öt százalékkal növekedtek, tehát óriási a bérkiáramlás. Egy leértékelés során nyilván még nagyobb nyomás nehezedne a kormányzatra, hogy további béreket emeljen - tehát semmi értelme a leértékelésnek, mert azzal csak egy ördögi körbe lépnénk. Más feltételezések szerint viszont a jövő év elején kerül sor a nagyobb mértékű forintleértékelésre.. . - Egyértelmű, hogy nem lesz nagyobb leértékelés, tehát hosszabb távon is folytatjuk a jelenlegi árfolyam-karbantartó gyakorlatot. Valamikor a 1995 első negyedévében kerül sor a Jegybanktanács legközelebbi ülésére. Annak a kimenetelét előre nem lehet megmondani, de semmi nem indokolja, hogy eltérjünk a jelenlegi állásfoglalástól. (dóczy) Nem várható nagy forintleértékelés Folytatódik a kis lépések gyakorlata Békebeli gazdaköresték, nosztalgiával átszőtt emlékezések kísértenek gyakran a mai összejöveteleinken is. Pedig Károlyi gróf már annak idején is többször tárhoztatta az éneklő-daloló gazdaköröket, de csak azokat, amelyeknek teremtő erejéből egyébre nem futotta. Persze nekünk most szükségünk van még nálunk is szegényebb elődeink példaadó hagyományaira, a türelmesen végighallgatott emlékezések tanulságaira. A közösen megszenvedett kudarcok felelevenített fájdalmára éppúgy, mint az együttesen kivívott sikerek ritka vasárnapjára. Az egyik falumbéli idős emlékező még ma is őrzi azt a deszkadarabot, amelyre apjával közösen festették föl - immáron hetven esztendeje - a Marispusztai Gazdakör feliratot. Talpraálltunk, megmaradunk! - írták transzparensre az életbenmaradás örömét a vajdasági magyarok a VMDK II. kongresszusán. Nekünk, itthoniaknak is meg kell tanulnunk újból a kölcsönös bizalomra építő közösségi együttélést, hogy a talpraállás után ne csak megmaradjunk, de alkossunk, gyarapodjunk is. A hajdúszoboszlói gazdakör december első napjaiban ünnepelte alapításának nyolcvanadik évfordulóját. Jogelődjük, a 48-as Kossuth kör 1902 márciusában alakult. A jubileumi ünnepi közgyűlés egyik szervezője Kiss József agrármérnök, a helyi gazdakör alelnöke. Az újrakezdésről ő beszélt szerényen, visszafogottan, de érdemes odafigyelni tapasztalatokból leszűrt gondolataira. A helyi agrárértelmiség segített újjászervezni az egykori gazdakört, ebben a pártosodó időben a szoboszlói gazdakörbe tömörült gazdák kimondott igénye szerint pártsemlegesen. Eleinte nehéz volt kivédeni a pártok bekebelező érdekérvényesítését, a régi hagyományokra is hivatkozva azonban sikerült kivédeni a kisajátító szándékokat. Tavaly márciusban többszöri kísérlet után a Gazdakörök Országos Szövetségének társelnöke, Jakab István hathatós segítségével egy öt órán át tartó gyűlés után hetven fővel alakítottuk meg szervezetünket. Tartalmas időszak következett. Megszerveztünk egy nagy érdeklődéssel kísért növényvédő-tanfolyamot, s itt ötvenöten szerezték meg a „zöld könyvet". A földhöz jutott gazdák közül egyre többen jelentkeztek hozzánk, ma közel kétszázan vagyunk. Többen, mint az itt működő pártok tagjai együttvéve. Megszerveztük a szaktanácsadó-hálózatot, szerencsés egybeesés volt, hogy márciusban létrejött a falugazdász-hálózat, s városunkban két, korábban állástalan agrárszakember dolgozik. A szoboszlói Örvendi László lett a megyei gazdaköri szövetség elnöke 1993 októberében, s kemény, szívós munkával a megalakuláskori tíz gazdakör számát negyvenháromra növelte. - Ez azért nem az én érdemem - mondja a beszélgetéshez csatlakozó megyei elnök. - A gazdák ismerték fel, hogy össze kell fogni, mert külön-külön semmire sem megyünk, de az összefogásból eredmény származhat. Nekem legfeljebb abban van szerepem, hogy igyekeztem gyorsítani a felismerést. - A nyolcvanórás növényvédő tanfolyamon már nemcsak szoboszlóiak vettek részt, más községekből is eljöttek jónéhányan, s az ő segítségük aztán nagyot lendített a megyei szervezés munkájában. Egyéb tanfolyamokat is szerveztünk, igény szerint, ezenkívül közös műtrágya és vetőmagbeszerzésre is vállalkoztunk. Földkiadási ügyekben együttesen léptünk fel, több vitás kérdést sikerült így megnyugtatóan megoldanunk. A közös fellépés nagyobb erő. De hiszen éppen azért alakultunk meg, mert erős elhatározásunk, hogy a gazdálkodást rossz irányba befolyásoló tényezőket kiküszöböljük. A Hajdúszoboszlói Gazdakör elnöke, a hatvanhat esztendős, egykor miniszterhelyettesi posztot betöltő Magyar Gábor is fontosnak tartja a hagyományok ápolását, a múlt értékeinek megőrzését. Elődeink tevékenységének javarésze az első világháborút követő időre esik. A gazdakörön belül működött a Gazdálkodó Ifjak Egyesülete, ennek már én is tagja voltam. Ebbe a szervezetbe azok a fiatal gazdák tartoztak, akik még a felkészülés időszakában önálló gazdálkodásukra készültek. Az egyesület kialakította tagjaiban a közösségi szellemet, az egymásrautaltság fontosságát, és segítette a társadalmi életbe való bekapcsolódást. Akkor is a téli továbbképzés volt a gazdakör legfontosabb feladata. Jóapám is a gazdakör szervezésében végezte el az ezüstkalászos tanfolyamot. Akkor is a gazdasági szakiskolákra támaszkodva szerezték meg elődeink a szükséges ismereteket, ezt a hagyományt mi ugyancsak folytatjuk, nagyon jó a kapcsolatunk például a debreceni egyetemmel. Apáink a közös beszerzésre, értékesítésre, közös információra szerveződtek, ezt tesszük mi is. Sóvágó László polgármester házigazdaként is ott volt a rendezvényen. A gazdák érdekképviseleti szervezete pedig támogatásáról biztosította őt a helyhatósági választási küzdelemben. - Ha egy város, egy ország polgárosodni akar, annak előfeltétele a civil szerveződés - jegyezte meg a polgármester. - A helyi gazdakör már csak a múltja iránti kötődésből is feltétlenül ilyen. Jellemző adat, hogy 1919-ben az itt álló parasztemberek nem megtört gerincű cselédek, hanem gazdapolgárok voltak, ugyanis itt, Hajdúszoboszlón szembeszálltak a tulajdon rablóival. Szükséges és hatékony érdekképviselet az, amit a maiak folytatnak, sok ilyen szervezetre lenne szüksége a városnak. Juhász Imre, a Bocskai Múzeum igazgatója, gimnáziumi tanár helytörténeti előadást tartott a jubileumi estén az elődökről, akiknek eredményei nélkül lényegesen nehezebben szerveződtek volna újjá a mai gazdák. - Nem feledhetjük - mondta előadásában -, hogy a Gazdakör aktivitásával nagymértékben erősítette az egyébként elszigeteltségben élő parasztgazdák közösségi, társadalmi kapcsolatait, segítette kötődésüket a szülőföldhöz. A jubileumi beszélgetések, az elhangzott előadások hozzájárultak a tagság általános műveltségnek gyarapításához is. Közismert, hogy a rendszerváltozás óta újraszerveződtek a gazdakörök. Ma más körülmények között és más eszközök birtokában kell fellépni az újjászülető szabad magyar parasztság érdekeiért. Ismét érdemes küzdeni a hajdan szorgalmasnak ismert, becsületes magyar gazda jó hírnevéért, amelyet ésszel, tapasztalattal, eredményekkel szerzett meg, s ezekről valamikor is tudtak Európában. Ezt kell visszahódítani szívós munkával, ahogy az elődöktől tanultuk. K. H. I. WUT (JU..JLi ' ' 7 ' KCUj Gazdakör Szoboszlón H, G--| iLEv' 'VvaU t»._ «vXjU'^ IV. ÉVFOLYAM, 296. SZÁM -KIDI___| ^I 1994. DECEMBER 17., SZOMBAT Ötvenezer előfizető fölött a Westel 900 Rádiótelefont kap húsz újságíró A Westel 900 GSM szerződést írt alá arról, hogy csatlakozik a Magyar Újságírók Országos Szövetségének támogatóihoz. Ezt tegnap sajtótájékoztató keretében jelentette be a két szervezet vezetése. A MÚOSZ és a Westel 900 között létrejött megállapodás értelmében a távközlési cég egyebek között húsz mobil telefont ad át a MÚOSZ vezetősége által kiválasztott neves újságíróknak, szerkesztőknek, illetve lehetővé teszi, hogy a MÚOSZ kötelékébe tartozó újságírók húsz százalék kedvezménnyel vásárolhassanak a Westel 900 által forgalmazott mobil telefonkészülékekből. Sugár András, a Westel 900 vezérigazgatója egyebek között elmondta, hogy december elején túllépték a bűvös határt, ötvenezer előfizetővel kötöttek Mikulásra szerződést a szolgáltatás 1994. április eleji megindítása óta. A vezérigazgató utalt továbbá arra, hogy a GSM rendszerű mobiltelefonok piacán 65-70 százalékosnak tartja a cég részesedését. Érdekesség, hogy a Westel tapasztalatai szerint a telefon-előfizetők átlagosan négyszáz perc fölött telefonálnak havonta, ami az európai átlag háromszorosa. Elhangzott továbbá, a jövő év végére a cégnek már négy központja lesz Magyarországon, a fejlesztésre 1995-ben mintegy kilencmilliárd forintot költenek. Ezzel párhuzamosan tarifaemelésre is sor kerül, átlagosan tizenegy százalékosra, ami januártól érinti az előfizetési díjakat, a bekapcsolási díjat és a tarifákat is. Mint a vezérigazgató utalt rá, a cég jövő év márciusára tervezi fax-, illetve adatátviteli szolgáltatásának megindítását. Ha dióhéjban összefoglaljuk az első esztendő történéseit, megállapítható, hogy március 31-én Budapesten és Kecskeméten egyszerre indította el digitális mobiltelefon szolgáltatását a Westel 900. Május végén már az egész Balatonon és annak környékén is használhatták az előfizetők a telefonokat, júniustól pedig létrejött az összeköttetés Budapest és a Balaton között, végig az M7-esen. További állomások: augusztus 2.: Hungaroring, szeptember 1.: Miskolc. Októbertől pedig valamenynyi egyszámjegyű főúton megszólalhattak a Westel telefonok. Ebben a hónapban pedig a cég üzembe helyezi Székesfehérvárott második központját is. Szilveszterre a lakosság 80 százaléka igénybe veheti a Westel 900 szolgáltatásait. H. K. J. Y -1 cgclx-j5 V- Cv- V ' -\:Ca ne axl ^ C öi^PUjCkCKJrACr Gyógyszerek: áremelés és alaplista Februártól korlátozott versenyt A külföldi gyógyszergyártók nehezményezik a tb támogatási rendszerének most folyó átalakításakor azokat a törekvéseket, amelyek a maximális támogatottságú alaplista összeállításakor előnyben részesítenék a magyarországi gyártókat. Az új rendszer összességében csökkenti a gyógyszerre alkalmazott támogatási kulcsokat, vagyis várhatóan februártól tovább növekednek a lakosságra háruló terhek. Az utóbbi időben a különböző tömegkommunikációs eszközök révén rendkívül egyoldalú tájékoztatások jelentek meg a tb támogatási rendszerének átalakítását kísérő vitákról - mondta Urbán Péter, a Nemzetközi Gyógyszerészek Szövetségének elnöke a szervezet tegnapi sajtótájékoztatóján. Nem igaz ugyanis, hogy az országnak elsődlegesen az az érdeke, hogy a hazai gyártók fokozott védelmet kapjanak a külföldi gyógyszerekkel szemben. A beteg, a gyógyszerész és az orvos egyaránt abban érdekelt, hogy versenyhelyzet legyen, mivel csak így juthatnak korszerű készítményekhez. A hazai gyártók ugyanis jelenleg nem képesek a nemzetközi színvonalnak megfelelő gyógyszereket előállítani. Ennek éppen a versenyhelyzet eddigi hiánya az oka, mivel emiatt a magyar ipart az elmúlt tíz évben semmi nem kényszerítette jelentősebb fejlesztésekre. A külföldi gyártók ezért az ország érdekeivel is ellentétesnek tartják azokat a terveket, amelyek a tb átalakításakor a legtámogatottabb kategóriából kihagyja a külföldi gyógyszerek többségét. Ez kedvező pozícióba hozza a hazai gyártókat, ám egyúttal konzerválja azok korszerűtlen termékkínálatát is. A Népjóléti Minisztériumot képviselő Hamvas József szavai szerint azonban nem sok jóra számíthatnak a külföldi gyártók: az alaplista már készen áll, és ezen - az európai gyakorlatnak megfelelően - előnyt élveznek a hazai gyártású gyógyszerek az azonos hatásfokúnak minősített külföldi termékekkel szemben. A kormány hosszú távú intézkedési tervében korlátozni kívánja a gyógyszerek reklámozását, az ismeretterjesztő műsoroknak álcázott bújtatott reklámokat is beleértve, ami szintén nem előnyös az ezen eszközökkel gyakrabban élő külföldi gyártóknak. A minisztériumi vezető elmondta: a kormány semmiféle diszkriminációra nem törekszik, az alaplista összeállításakor csupán arra figyeltek, milyen betegségek fordulnak elő leggyakrabban hazánkban, illetve a készítmények árára, hiszen meglehetősen szűkös forrásokkal kell gazdálkodniuk. Az ártényező miatt azonban a külföldi termékek valóban hátrányba kerültek az elbírálásnál, hiszen (azonos hatásfokot feltételezve) háromszor annyiba kerülnek, mint a hazaiak. Az új támogatási kulcsok valószínűleg februárban lépnek életbe. Az eddigi 95, 75 és 50 százalékos támogatást a kormány 90,70 és 40 százalékosra fogja mérsékelni. Sz. S. ♦ ! dí (j/KTK? Fejlődés jelei az építőiparban Az építőiparban idén már nem arról van szó, hogy csak bizonyos szervezetcsoportokban van némi élénkülés, hanem öszszességében is határozott növekedési tendencia bontakozik ki, 1993-hoz képest 5-6 százalékos bővülést várunk. Mindez azért is igen szép teljesítmény, mert az európai országok többségében még mindig inkább a csökkenés jellemző, nálunk viszont már határozottan elindult a fejlődés - ezzel kezdte beszámolóját Keszán Albert, az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének elnöke a szervezet tegnapi évzáró találkozóján. Az ÉVOSZ lobbyzik azért, hogy a közbeszerzési törvény végre megszülethessen, a magyar építőipar ugyanis már több mint tíz éve vészhelyzetben van. Elengedhetetlenül szükséges a rendteremtés, ez pedig csakis a törvényi szabályozással képzelhető el. Egyértelmű piacvédelmi intézkedésekre van szükség, amíg ez hiányzik, addig gengszterizmus uralkodik az építőiparban. A tervek szerint 1995 második felében kerülne a törvénytervezet a parlament elé, a szövetség azonban azt szeretné, ha már az év elején tárgyalnák. A most hatályos építési törvény közel 30 éves, s bár ennek is vannak lényeges, tulajdonképpen már régóta hiányzó elemei - amilyen a kivitelezési jogosultság szabályozása, vagyis, hogy ki, hol, mit építhet -, ez a törvény, ha nagyon muszály, várathat még magára. Elviselhetetlen viszont az a helyzet - mondta az ÉVOSZ elnöke -, hogy a kivitelező építőiparban dolgozó 120 ezer munkás mellett 40 ezer feketemunkás van. Az építőipar rendbetétele nemcsak az itt dolgozók érdeke, hanem mindenkié, hiszen a magyar gazdaság egyik húzóágazata éppen ez a terület lehetne, ha a szükséges lépések megtörténnének. Baráth Etele, az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának elnöke egyetértett azzal a kívánalomal, hogy az építési törvénynek mielőbb meg kell születnie, ám mint mondta, ez aligha várható az év elejére. Széles Gábor, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke emlékeztetett arra, hogy az Érdekegyeztő Tanács ülésein a kormány kezdetben azt mondta, a cél a gazdasági stabilitás, most pedig már úgy fogalmaznak, hogy a cél a gazdasági stabilitás és a tartós gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése. Ez utóbbinak része a társasági adótörvény egyes pontjainak megváltoztatása, a minimumadó eltörlése és a pénzügyi vezetésnek az a döntése, miszerint a hitelállomány, az idei 350 milliárd forintról nem 175 milliárdra, hanem csupán 230 milliárd forintra csökken. (szabó)