Új Magyarország, 1994. december (4. évfolyam, 282-307. szám)

1994-12-17 / 296. szám

IV. ÉVFOLYAM, 296. SZÁM 1994. DECEMBER 17., SZOMBAT • PARLAMENTI TUDÓSÍTÓINK JELENTIK • Eladósodó helyhatóságok 13 millió forintból 12 milliót elvesznek Balsay István (Fidesz) az önkor­mányzatoknál maradó személyi jövedelemadóról szólt. Hangsú­lyozta: a jövőre tervezett 35 szá­zalékos önkormányzati részese­dés minden bizonnyal kevés lesz az intézmények fenntartására. A Fidesz ezért módosító indítványt nyújtott be a személyi jövedelem­adó-rész növelésére, ehhez azonban nem kapta meg a bizott­ságok támogatását. Balsay István arra kérte a kormányzatot, hogy a Pénzügyminisztérium, a Bel­ügyminisztérium és az Önkor­mányzatok Szövetsége közösen dolgozzon ki egy programot, amely elejét veszi a helyhatósá­gok eladósodásának. Csalódottságát fejezte ki Avar­­keszi Dezső (MSZP), amiért a kul­turális bizottság a Csepelnek színháztámogatásra szánt költ­ségvetési 13 millió forintból 12-t el kíván venni. A képviselő fel­szólalásában kiemelte: Csepel számos egyéb gondja mellett az is égető probléma, hogy a kör­nyék lakóinak semmilyen kultu­rális kikapcsolódásra nincs lehe­tőségük, mivel még a mozik is bezártak a kerületben. Arra kérte a T. Házat, hogy ne támogassa a kulturális bizottság Csepelre vo­natkozó módosító indítványát. Miután a részletes vitában több felszólaló nem volt, az el­nöklő G. Nagyné Maczó Ágnes a vitát lezárta. A társadalombiztosítás pénz­ügyi alapjainak 1995. évi költ­ségvetéséről szóló törvény ha­tálybalépéséig szükséges egyes rendelkezésekről intézkedő tör­vényjavaslat részletes vitájában elsőként Csehák Judit (MSZP) kért szót. A szociális bizottság elő­adójaként elmondta, hogy a bi­zottság szükségesnek tartja a je­lenleg érvényben lévő kétféle nyugdíjalap-számítási rendszer egy időben történő szabályozá­sát. Erről a testület módosító in­dítványt terjesztett elő. Kis Gyula (MDF) azt a hatásta­nulmányt sürgette hozzászólá­sában, amely a valorizáció és a degressziós nyugdíjalap-számí­tási rendszer változtatásairól szól. Jelezte, hogy a hatástanul­mány kézhezvétele után kap­csolódó módosító indítványt fog benyújtani. Jegyzőkönyv - Első felszólalóként Torgyán József, a kisgazdapárt frakció­­vezetője a mind nagyobb mér­tékben elszaporodó sztrájkok veszélyéről beszélt. Lotz Károly válaszolt szavaira. - A jövő évi költségvetés részletes vitájával folytató­dott az Országgyűlés ülé­se. - A következő téma a tb pénzügyi alapok jövő évi ha­tálybalépéséig szükséges ren­delkezések és a tb-kintlevősé­­gek megvitatása volt.­­ Megtárgyalták a pénzinté­zeti törvény módosítását, a földrendező és földkiadó bi­zottságokról szóló törvény megváltoztatását. BELFÖLD A­ gi­s­­/UK Törvényfolyam gombnyomásra Hosszú távú parlamenti prognó­­zist vázolt felTegnapi sajtótájé­koztatóján G. Nagyné Maczó Ág­nes (FKgP), az Országgyűlés alel­­nöke. Az év ktralévő időszaká­­ban december 22-én, majd 27-én tartanak egy-egy napos plenáris ülést, és azt követően január 30- án gyűlnek össze a honatyák. Csütörtökön zajlik a foglalkoz­tatás elősegítéséről és a munka­­nélküliek ellátásáról szóló tör­vény módosításának részletes vitája. Ezt követően általános vi­ta és határozathozatal várható az ügyvédségről alkotott törvény­­erejű rendelet módosításáról. Szavazni fog a T. Ház az 1995-ös költségvetési törvényjavaslat­hoz újabban benyújtott módosí­tásokról. Zárószavazással tesz­nek pontot három adótörvény módosításának végére, dönte­nek a büntetőeljárásról alkotott törvény módosításáról, a fogság­fenyítés bírósági felülvizsgálatá­ról, az egészségügyi törvény, az ügyvédségről hozott rendelet módosításáról. A módosító ja­vaslatok fölött megnyitják a sza­vazást a szövetkezeti törvény át­alakításával kapcsolatban, majd ugyanezt teszik a tb pénzügyi alapjait érintő egyes rendelkezé­sekről, illetve a pénzintézeti tör­vény részleges megváltoztatásá­ról döntenek. Kivételes eljárás­ban várható a hegyközségi szer­vezetekről alkotott törvényja­vaslat tárgyalása, valamint az ez­zel összefüggő határozathozatal. Ezen a n­apon is elhangzanak a képviselők azonnali kérdései, amelyekre a tárcák vezetői pró­bálnak válaszolni a szűken mért két percben. Állást foglal a T. Ház, hogy tárgysorozatba ve­gye-e Kósa Lajos és Orbán Viktor fideszes képviselők önálló indít­ványát, amely az 1991. évi XXV. (kárpótlási) törvény módosítását kezdeményezi. Nagy valószínű­séggel határozathozatallal ér vé­get a családi pótlékról rendelkező törvény módosításának általá­nos vitája. A nap hátralévő ré­szében nemzetközi szerződések­kel kapcsolatos határozathoza­talokra kerül sor. December 27-én­­ az új házsza­bálynak köszönhetően - fel­gyorsulnak az események. Dél­után egy órától este hétig felfor­rósodnak a szavazógépezet nyo­mógombjai, hiszen ekkor lesz az 1995-ös költségvetési törvényja­vaslat zárószavazása. Hasonló procedúra megy végbe a tb-ala­pok egyes rendelkezései, a pénzintézeti törvény, a hegy­községek, a szövetkezeti tör­vény, a foglalkoztatási törvény tárgyában. Ezúttal is megtartják az azon­nali kérdések és válaszok óráját, majd az interpellációkat és kér­­déseket mondják el az érintett­ képviselők." Végezetül a nem­zet­­közi szerződések ügyében hoz­nak határozatot. A túlhajszolt képviselők téli va­kációja 23-ig tart. Ekkor kezdődik a munka a parlamenti bizottsá­gokban, majd január 30-án és 31- én ismét plenáris ülést tartanak. Az alelnök bejelentette, hogy az Ideiglenes Nemzetgyűlés meg­alakulásának ötvenedik évfor­dulója alkalmából december 21- én Debrecenben nagyszabású ün­nepi megemlékezést rendeznek, amelyet istentisztelet vezet be, ezen Kocsis Elemér református­ püspök szolgál. Göncz Árpád köztársasági elnök mond beszé­det. Az egybegyűltek meghall­gatják Vörös Vince visszaemléke­zését. Az Ideiglenes Nemzet­­gyűlés még életben lévő tizen­egy tagjának emlékplakettet ad­nak át. T. T. Sztrájkfenyegetések, csillagászati jövedelmek Téli rendkívüli ülésszakát kezdte meg tegnap reggel 9 órakor az Országgyűlés. Napirenden nem szereplő, országos jelentő­ségű, rendkívüli és halasztha­tatlan ügyben Torgyán József, az FKgP frakcióvezetője kért szót. Aggodalmát fejezte ki az egyre szaporodó sztrájkok és sztrájk­fenyegetések kapcsán, és felhá­borodását egyes magas pozíciót betöltő személyek „csillagászati jövedelme" miatt. Szavaira a kormány nevében Lotz Károly közlekedési miniszter reagált, utalva egy közvélemény-kuta­tásra, amely szerint a magyar la­kosság nagy része nem támogat­ja a sztrájkokat. A miniszter felszólalását köve­tően szinte megismétlődött a csütörtöki ügyrendi vita, amely­ben a Fidesz szót emelt Torgyán József gyakori napirend előtti felszólalásai miatt, a kisgazda frakcióvezető pedig visszautasí­totta a kifogásokat. G. Nagyné Maczó Ágnes végül felkérte a képviselőket a vita felfüggeszté­sére, illetve javasolta, hogy a házszabállyal kapcsolatos gond­jaiknak annak felülvizsgálatakor adjanak majd hangot. A leveze­tő elnök bejelentette: Zwack Péter képviselő mentelmi jogának fel­függesztését indítványozta a Bu­dai Központi Kerületi Bíróság rágalmazás vétsége ügyében. Ezután újra megnyitották a jövő évi költségvetési törvényjavaslat részletes vitáját, hogy a képvise­lők megindokolhassák a fejeze­teken belüli átcsoportosítást kez­deményező módosító indítvá­nyaikat. ■I rr / KIV1NC9 A JOVOJEK? Hteles horoszkóp Laár Andrástól Hívja a m tetofonszámot, utána saját caSaga képének számát: EBBEL^MAPPAL HÍVHATÓI anitilátUPO 10* 1396 8p. P­. 701/251. Beltacs Nvás 77 281 KOS 282 BIKA 283 IKREK 284 BÁK 285 OROSZLÁN 286 SZŰZ 287 MÉRLEG 288 SKORPIÓ 289 NYILAS 290 BAK 291 VÍZÖNTŐ 292 HALAK Szerteágazó nemzetbiztonsági munka A fölborult energiarend (Folytatás az 1. oldalról) Raskó György, az MDF mezőgaz­dasági szakértője, a földművelés­­ügyi tárca egykori államtitkára a tegnapi sajtóbeszélgetésen a szö­vetkezeti törvény módosítását elemezte. Az országgyűlési kép­viselő számára meglepetést oko­zott: az MSZP érdektelensége miatt a végszavazást elnapolták. Korábban pedig a plenáris, illet­ve a mezőgazdasági bizottság ülésein heves viták alakultak ki a pártok képviselői között. A po­litikus hangsúlyozta, hogy a tör­vény módosítása nem oldja meg a termelőszövetkezetek gondja­it, mert azok nem jogi, hanem gazdasági eredetűek. A cégbíró­ságok ugyanis a vagyonnevesí­tés során elkövetett törvénysér­tések miatt, 218 szövetkezet be­jegyzésével kapcsolatban emel­tek kifogást - mondta a politikus -, ezek gyakorlatilag működés­­képtelenek. A téeszek nem tud­nak a piacgazdaság által diktált tempóval lépést tartani, a jelen­legi problémák gyökere a 80-as évekre nyúlik vissza. Már 1987 és 1990 között 163 szövetkezet állt a csőd szélén. Nem véletlen, hogy az MDF mindig gazdasági csomagként kezelte ezt a problé­makört - jelentette ki az ország­­gyűlési képviselő. A kormány ál­tal benyújtott tervezet nem oldja meg a 430 ezer külső résztulajdo­nos helyzetét, a kárpótlási jegyek felhasználását, a felgyülemlett adóssághalmaz rendezését sem garantálja, valamint nem rende­zi az „aktív" és „passzív" tagok időközben kialakult ellentétét sem. Raskó György szerint a ter­melőszövetkezeteket gazdasá­gi társaságként kellene kezelni. Végezetül rámutatott: ha a kor­mány sikert akar elérni a mező­­gazdaság területén, akkor po­zitív diszkriminációt kell alkal­maznia, amely gátat szabhat a folyamatos tőkekivonásnak, il­letve élénkítheti a tőkebefekte­téseket. (szesz) , haltak! ! A hazáért éltek, haltak!­­ úV- Hiteles dokumentumok Hetek, hónapok teltek el, aztán jöttek a visszajel­zések az Új Magyarország szerkesztőségébe, hogy egy titkos korszak feltárására vállalkozott Kő And­rás és Nagy J. Lambert, amikor úgy döntöttek, hogy emléket állítanak mindazoknak az ismert és ke­vésbé ismert áldozatoknak, akiket politikai indít­tatásból halálra ítélt a hatalom 1948 és 1956 között. Az élet magában hordozza a tragédiákat, szü­lőkhöz és gyermekekhez írott búcsúszavak, szét­morzsolt férfikönnyek és megsárgult dokumen­tumok kövezik a halálra ítéltek útját. A tegnapi zártkörű sajtóbemutatón mint egy­­egy sikoly, úgy kiáltották a világ tudtára a dedi­kált kötetek címlapjai, hogy A hazáért éltek, hal­tak!­­ Kivégzettek 1948-1956 című dokumentum­riportkönyv megrázó élményt jelentett a hozzá­tartozóknak, a férfivá vált árváknak, a hajdani bajtársaknak, akik a sors kegyes ajándékaként túl­élték az 1948-1956 közötti gerincroppantó eszten­dőket. A Sziklatemplom Szent István-termében megjelent hölgyek rózsát kaptak, a virágok színe vérre emlékeztette a jelenlévőket, apák, testvérek és fiúk ártatlan vérére, de a rózsák nem kiáltottak bosszúért, nem vádoltak, csak emlékeztettek a ki­végzettekre, akik már régóta a hideg csillagösvé­nyek világából figyelik, mi történik hazánkban, s hogy egyáltalán érd­emes volt-e a hazáért élni és meghalni. Tollas Tibor ismert börtönversével emlékezett Újlaky Károly színművész az elmúlt keservekre. Kő András a szerzők nevében elmondta, hogy hosszú évek kutatómunkája révén jelenhetett meg a kötet. Sokáig, évtizedekig nem lehetett be­szélni és írni a politikai meghurcoltakról és halot­takról, de amikor már lehetett a tények után ku­tatni, akkor vált világossá a szerzőpáros előtt, hogy mekkora munka áll még előttük, mit kell még pótolni. A tervek szerint jövőre újabb könyv vagy könyvek idézik majd fel e kor átfogó politi­kai pereit, köztük a szoc. dem­-pereket is. Még rengeteg tény vár megismertetésre, amelyek fáj­nak, de a kor történelméhez tartoznak. Nagy J. Lambert úgy fogalmazott, hogy azért volt zártkörű a könyvbemutató, mert ha a politika beavatkozik a történelembe, akkor a tények már más megvi­lágításba kerülnek. A feszültségek és az ellentétek emiatt ma is jelen vannak, és ezt akarták a sze­mélyre szóló meghívókkal elkerülni. Fehérváry István, az Amerikában élő magyar emigráció legendás alakja - a könyv lektora -meghatottan mondott köszönetet a szerzőpáros­nak a volt politikai elítéltek, a munkaszolgálato­sok és a kitelepítettek nevében, az elvégzett mun­káért. Csanád atya pálosrendi szerzetes felhívta a meg­jelentek figyelmét arra, hogy a rendhez tartozók közül is sokat kivégeztek vagy pedig bebörtönöz­tek. Kő András még elmondta, hogy a társadalmi nyilvánosság teljes kizárása évtizedekig lehetet­lenné tette a tájékozódást. 1947-től olyan bírósági döntések születtek, amelyek az egészséges politi­kai légkörben magától értetődően nyilvánosak lettek volna, de nem volt demokratikus parla­ment, nem volt sajtószabadság, nem volt ellenzék és nem alkotmányos keretek között szabályozták az ország működését. A Sziklatemplom sajátos varázsát gazdagítot­ták Ferencz Béla Amerikában élő székely fafaragó­művész alkotásai és a Katica virágszalon ajándé­ka, szép virágai. Papp János A szerzőpáros: Kő András, lapunk főszerkesztő­helyettese (balról) és Nagy J. Lambert FOTÓ: CSER ISTVÁN ­L(DL­­'-T' t I ' i ~~r'­­ • Ö'L Újabb paktumhatáridő: január vége A legrászorultabbaknak szánt hatmilliárd nagyon kevés­ ­. (Folytatás az 1. oldalról) Úgy vélték, bár érthető, hogy a szakszervezetek az üzemi taná­csi választásokat „túldimenzio­nálják" - hiszen az 1995-ben tar­tandó választások alapján oszt­ják majd el véglegesen a szak­­szervezeti vagyont­­, nem ha­nyagolható el a túlmunka kérdé­se sem. Mivel erről nem sikerült meggyőzniük a munkavállalói oldalt „cserébe" elzárkóztak a minimálbérről tervezett vitától. A szakszervezeti oldal egyéb­ként 1995. január 1-jétől a jelen­leg 10 ezer ötszáz forintos mini­málbért tizenháromezer kettő­száz forintra javasolta emelni, a közép- és a felsőfokú végzettsé­gűekre vonatkozó külön értékek bevezetésével együtt. A vállalko­zói szférában ajánlott keresetnö­vekedés minimális mértékére 13- 15, az átlagosra 20-22, a maximá­lisra pedig 25-28 százalékot jelölt meg. - Hogyan fordulhatott elő, hogy a korábbi megállapodásokkal ellen­tétben az energiaár-emelésre vonat­kozó kormányzati döntés előkészíté­sében nem vettek részt az érdekkép­viseletek? - vetette föl a munka­­vállalói oldal szóvivőjeként Pal­­kovics Imre. Újra elhangzott az is: nem lehet még részleges kom­penzációnak sem nevezni a leg­rászorultabbaknak szánt hatmil­­liárdot, egyébként is először ezeknek a körét kellett volna meghatározni, valamint a szá­mukra szükséges összeget, nem pedig a keretszám kijelölésével kezdeni. Elfogadhatatlan az is, hogy a lakossági többletáfa-befi­­zetésekből származó pénzből tá­­mogatnnák a közintézményeket is. Az erre szánt hárommilliárd is kevés egyébként - hangsúlyozta a szakszervezeti részről Szabó Endre. Krízishelyzetbe kerülnek jövőre például az egészségügyi vagy a kisebb oktatási intézmé­nyek. Megjegyezték: a­ „kom­penzációs körbe" éppen a tipi­kus magyar családmodell (két szülő, két gyerek) nem került be­le. Herczog László munkaügyi he­lyettes államtitkár szerint a je­lenlévők még nyertek is azzal, hogy az áremelési döntésben nem vettek részt, hiszen ez meg­lehetősen népszerűtlen intézke­dés. Egyenlőre a támogatottak körének növelésére a kormány nem lát lehetőséget, esetleg a kö­vetkező évben - amikor a tény­leges többletbevétel mennyisége ismertté válik - vissza lehetne térni a kérdésre. K.Cs. i­­d f ti tv 2 .A ti

Next