Új Magyarország, 1995. június (5. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-16 / 139. szám
g Cl Cc^'oiL^ {mJ.u. V. ÉVFOLYAM, 139. SZÁM ItV.niaAl\cO'^'a ------------Al9\ oC sv-H^ iCvW ^l/‘ a Ic^Sct^c 1995. JÚNIUS 16., PÉNTEK IXJVLMXa Több mint ezer pályázat A honfoglalás 1100. évfordulójához kötődő megemlékezésekkel kapcsolatban benyújtott pályázatokat tegnap délután értékelte a Művelődési és Közoktatási Minisztérium. A honfoglalással kezdődő 1100 év magyar és magyarországi történelméhez és kultúrájához, a magyarság európai beilleszkedésének történeti folyamatához és a magyar iskolatörténet 1000 éves évfordulójához kapcsolódó pályázat helyi kezdeményezéseket volt hivatott támogatni. Március 31-ig, a beadási határidőig 1240 pályázat érkezett, több mint 3,8 milliárd forint támogatási igénnyel. A pályázatok lebonyolítását a Nemzeti Kulturális Alap igazgatósága végezte. Mivel a támogatásra mindössze 222,5 millió forint állt rendelkezésre, érthető, hogy csak 395 pályázó kapott anyagi támogatást. A minisztérium közleménye szerint számos olyan pályázat nem kaphatott anyagi támogatást, amelynek helye van az országos rendezvények sorában. Ha ezek önerőből megvalósulhatnak, a minisztérium felveszi a jövő évi programokat tartalmazó kiadványba, mondván, így könnyebben szerezhetnek más támogatókat. • Másfél száz résztvevőt várnak a IV. országos gyermek-szólótáncfesztiválra, amely ma kezdődik s három napon át tart Szarvason. A szarvasi néptáncversenyre a Felvidékről, a Vajdaságból, valamint Erdélyből is várnak résztvevőket. • Régészeti és kézműves tábort rendez a szegedi Móra Ferenc Múzeum Ópusztaszeren. Elsősorban középiskolások jelentkezését várják a következő napokban a július 10-től 23-ig tartó táborba. A jelentkezéseket a múzeum címére - 6720 Szeged, Roosevelt tér 1-3. - várják. A hét filmje ÍMuRégi idők megviselt mozija Hát elbúcsúztunk a Corvin mozitól - legalábbis 1996 szeptemberéig, amikor, átépítve, az elérhető legmodernebb technikával felszerelve, újra megnyílik. Ültünk szerdán este pár százan a hatalmas (és igen megviselt, „leharcolt", kültelki állapotú) nézőtéren, és belefeledkeztünk a záró előadás filmjébe. Jó stílusérzékkel választotta ki a Budapest Film a búcsúpremiert: Fritz Lang (1890-1976) némafilmje, az 1926- ban forgatott Metropolis pergett utoljára a hatalmas vásznon. Lang, a német expresszionista film egyik nagymestere természetesen inkább a filmínyenceknek csemege. A legalább felerészt fiatal közönség talán a nevét se igen hallotta, amin nincs mit csodálkozni. Viszont éppen ez a közönség csodálkozhatott, ha hagyta magára hatni a filmet, mi mindent tudott hetven évvel ezelőtt a díszlettervezés és építés, az operatőr, illetve a kamerák, milyen hallatlanul fontos (és magas színvonalú, a film egész stílusát meghatározó) volt a vágás, mekkora jelentősége volt a különböző plánoknak, a gépmozgásoknak, az áttűnéseknek, a montázsoknak. Egyszóval: rájöhetett, aki eddig még nem tudta, hogy a némafilm tökéletesen kimunkálta a maga eszközeit, és az eligazító (s ma már gyakran mulatságosan ható) feliratokon kívül nem is volt szüksége semmiféle verbalitásra. A történetet oly sodróan, annyira pontos és tartalmas képi megfogalmazással tudta elmesélni, hogy a mai néző is hiánytalanul követheti, élvezheti, vele tud menni. A színészi játék stílusa - hát az persze más kérdés. Ma már legalábbis kuncogunk, ha azt látjuk, hogyan esik kétségbe, dühöng, vall szerelmet, szenved vagy örül a később majd a hangosfilm sztárjaként is népszerű Gustav Fröhlich, aki ebben a filmben a várost, Metropolist a hatalmában tartó rút és rideg lelkű kapitalista, Masterson lázadó, érzékeny lelkű, egy munkáslány szerelme révén a kizsákmányolt munkásosztály mellé álló fia. És kuncoghatunk a film nekünk már naivnak, sőt gyermetegnek tűnő antikapitalizmusán, vulgáris osztályharcosságán, forradalmiságán. Meg azon, hogy az elmaradott tudatú munkások a gépeket verik szét (s ezzel a város egyébként pompásan megjelenített katasztrófáját idézik elő), és az emberformájú robot, Mary provokációjának ülnek föl, ahelyett hogy elnyomójukra, Mastersonra támadnának. Ne feledjük azonban, hogy az expresszionizmus maga is egyfajta eléggé baloldali lázadás volt, s hogy például a drámaírók is megelevenítették a lázadásokat - mint Ernst Toller is híres darabjában, az A géprombolókban. (Nem is szólva a költészetről - József Attila is így figyelmeztette például a munkásokat: Csak nézzétek, a drága jószág/hogy elvadult, a gép...) Lang ad egy sds sci-fi ízt is a történetnek (talán hogy senki ne gondoljon konkrétan az 1920-as évek kapitalizmusára és munkásmozgalmaira), valamikor 2000 utánra helyezi a cselekményt. Ez azonban nem lényeges. Fontosabb, hogy érvényesüljön a kötelező alapképlet, s hogy győzzenek a Jó, a Fény és a Szeretet oldalán állók. Néztük a filmet, hallgattuk a régi idők moziját idéző zongorista (a másfél órát szünet nélkül végigmuzsikáló-rögtönző Darvas Ferenc zeneszerző) játékát, és ha a kibelezett székek ülőkéi nem figyelmeztettek volna a jelenre, akár a hajdani sláger mozijába is képzelhettük volna magunkat. Nincsen ottan hangosfilm, csak zongora, és szól a Liszt-rapszódia, és csókolódzik minden emberfia... (takács) Egy kocka a filmből: Metropolis kizsákmányolt munkásai fellázadnak a gépek ellen KULTÚRA Bővülő kapcsolatok A Művelődési és Közokatási Minisztérium sajtóközleménye szerint június 14-én, szerdán írták alá azt az 1995/1997. évi oktatási tárcaközi munkatervet, amely a Kína és Magyarország közötti tudományos és oktatási kapcsolatok további bővülésével jár. A dokumentumot Kínai részről Wang Ming da, a Kínai Állami Oktatási Bizottság elnökhelyettese, magyar részről Elenti Mária, az MKM közigazgatási államtitkára látta el kézjegyével. A munkaterv alapján nyelvi részképzésre és szakmai továbbképzésre utaznak ki magyar hallgatók, kínai szakemberek pedig szakmai továbbképzésre érkeznek. A munkaterv biztosítja, hogy mindkét országban nyelvi lektorok dolgozzanak, valamint, hogy az egyetemközi közvetlen kapcsolatok tovább fejlődjenek. Atu-Az ellenállók és Wallenberg Az idei könyvünnepnek minden bizonnyal egyik érdekessége volt a Mikó-rejtély című könyv, amely most jelent meg a Püski Kiadónál. Szerzője Bondor Vilmos, egykori főhadnagy a szélesebb közvélemény előtt eddig még kevéssé ismert nemzeti ellenállás rejtelmeibe avatja be az olvasót. Mikó Zoltán vezérkari százados a Magyar Front köréhez tartozott, s akárcsak az öszszes többi ellenzéki csoport tagja, várta a lehetőséget, hogy a háború befejezését siettetve a harcokba is bekapcsolódhasson. Nagy tervük volt a „kapunyitás", melynek révén szerették volna elérni, hogy a szerveződő fegyveres ellenállás a harcvonalban lévő honvéd alakulatokkal közreműködve, megkímélje a fővárost az ostromtól. Ez azonban elsősorban azért nem sikerülhetett, mert hiába ígértek a kommunisták és a baloldaliak szovjet támogatást, csakhamar kiderült: úgyszólván semmiféle kapcsolatuk nincs a harcoló orosz csapatokkal. A csoport működése a nyilas hatalomátvétel után bontakozik ki. Mikó és társai ugyanis csakhamar fölfedezik, hogy az ostromgyűrűbe került fővárosban a demokratikus, baloldali érzelműírók veszélybe kerültek, s a nyilasok és számonkérők hajtóvadászatot indítottak ellenük. A bajba jutott vagy az elhurcolástól tartó értelmiségieknek külön csoport biztosított merslevelet. Közreműködésükkel jutott papírhoz Illyés Gyula, Veres Péter, Szabó Lőrinc. A Mikó-csoport rendszeres kapcsolatot tartott Raul Wallenberggel, a zsidómentő svéd diplomatával is, és sokoldalúan segítette munkáját. Wallenberg így Mikóék közreműködésével helyezi biztonságba a követség és a saját irattárát. A szerző értesülése szerint ebben voltak azok az anyagok is, amelyeket a svéd diplomata lengyel menekültektől kapott, s a katyni vérengzéssel foglalkoztak. A Mikó-csoporthoz azonban nem felszabadítóként, hanem fogvatartóként érkeztek meg a szovjetek. Mikó Zoltánt és helyettesét, Bondor Vilmost őrizetbe veszik és elhurcolják. A szerző most megerősíti könyvében, hogy rajtuk is a rejtélyes iratcsomagot kérték számon az NKVD kihallgatói, s valószínűsíti, hogy Wallenberg elhurcolásának is az lehetett az oka, hogy a svéd diplomata túl sokat tudott az oroszok katyni rémtetteiről. Mikó, akárcsak Wallenberg, odaveszett a szovjet gulag példában. A szerző az utolsó magyar csoportok egyikével 1950-ben szabadul. A háború befejeződése alkalmából a közelmúltban Mikó Zoltánt posztumusz vezérőrnaggyá, a jelenleg Kaliforniában élő szerzőt pedig nyugállományú dandártábornokká léptették elő. K. L. P. / Rory elment A hatvanas évek nagy generációjának újabb jeles egyénisége tette le viszonylag fiatalon hangszerét: Rory Gallaghert, a 46 esztendős ír rock- és bluesgitárost gyászolja tegnap óta a művészvilág és természetesen a rajongók sokezres tábora. Eric Clapton, Jeff Back, Alvin Lee és mások mellett Gallagher is meghatározó egyénisége a hatvanas évek végén felvirágzó fehér blues műfajának. Első együttesét a Taste-et - amelyet a Creammel emlegetnek egy sorban - 30 éve hozta létre, de 1970-ben megkezdett szólópályafutása talán még ennél is fényesebb sikereket hozott számára. Kivételes képességeit Budapesten többször is bizonyította. Nem volt szép halála, a zenészek rossz szelleme, önpusztító életmódja vitte sírba. ÁÁZ Jeles András a Katona József Színházban rendezett Nevető ember című előadása kapta tegnap a legjobb rendezésért járó elismerést a fővárosi színházi díjak átadó ünnepségén. A Fővárosi Színházi Kuratórium ötödik alkalommal jutalmazta az évad legjobbnak tartott rendezését, alakítását és produkcióját. Demszky Gábor és Schiffer János a Merlin Színházban adták át a főváros kulturális díjait. A legjobb rendezés mellett a legjobb produkciónak az Új Színházban színpadra vitt Szentivánéji álom bizonyult, Csányi János rendezésében. Nehéz volt dönteni a legjobb színészi alakításért járó díj ügyében, hiszen számos kitűnő színészi teljesítményt kellett számbavenni, így mind a férfiak, mind a női színészek esetében két-két művész kapott elismerést. A legjobb női színész díját Hacser Józsa a Háztűznézőben nyújtott alakításáért és Csomós Mari az Üdvlak Mirigy szerepéért kapta. A férfi-alakítások közül a zsűri a Pesti Színház művészének, Cserna Antalnak és az Arvisura Színház munkatársának, Scherer Péternek a teljesítményét jutalmazta. Cserna az Országalmában, Scherer a Szentiván-éji álomban és a Hamletben nyújtott művészi munkájával érdemelte ki az elismerést. A díjakkal járó pénzjutalom néhány esetben a produkció további sorsát is meghatározta, így Csányi János társulata esetében, melynek így lett reménye folytatni munkáját. T.G. 0^ X. . . VLaOJvQJZ(jX'Az évad fővárosi díjai FOTÓ: KÖRMENDI IVÁN Marton László (baloldalt), a Vígszínház igazgatója koccint Csorna Antallal, az Arvisura színház művészével Kisgazdák az egyetemek pártján Széleskörű összefogással kell megakadályozni az egyetemek leépítésére irányuló kormánypolikát, s ebben a Független Kisgazdapárt minden erejével partnere kíván lenni az érdekelt erőknek - jelentette ki Torgyán József pártelnök a Felsőoktatásban Érintett Szakszervezetek küldöttségével folytatott eszmecserén. Az egységes fellépés érdekében - mint érdeklődésünkre elmondta - az FKGP készül felvenni a kapcsolatokat a többi ellenzéki párt parlamenti frakciójával, valamint a kormánypártok azon képviselőivel, akik erre fogékonyak. A szakszervezetek és a kisgazdák között a felsőoktatás helyzetének, jövőjének megítélésében teljes az egyetértés, ami közös állásfoglalásukból is kiviláglik. Egyetértenek a Püspöki Kar nézetével, miszerint nem az oktatói létszámleépítés, hanem a hallgatók számának radikális emelése a jövőbe mutató megoldás. Szerintük szűklátókörűségre vall, hogy a tárca hallgatói - oktatói arányszámok alapján kívánja racionalizálni a felsőoktatást. Aggasztónak tartják, hogy bár az Alkotmánybíróság törvényellenesnek ítélte az intézmények autonómiáját sértő intézkedést, a pénzügyminisztérium máris azzal fenyeget, hogy pénzügyi lépésekkel mégis kierőszakolja az oktatás színvonalát jelentősen csökkentő leépítéseket. Kis Papp lászló, a szakszervezeti delegáció vezetőjeként elmondta: a kultuszminisztérium országgyűlési határozattervezeteire a legjobb jelző, hogy „fércmunka". Torgyán József elnök jogászi minőségében jelentette ki: a személyi béreket megkurtító idei 1 milliárd forint elvétele törvénytelen, mivel jogállamban egyetlen polgárjogi szabálynak nem lehet visszaható hatálya, márpedig jelen esetben utólag akarják a januártól folyamatosan megvont 3 százalék törvényesítését. A párt azért is követeli az egyetemek kapuinak megnyitását, mert a vidék fiatalsága eleve hátrányokkal indul a továbbtanulásnál. A tandíj bevezetése éppen a hátrányos helyzetű fiatal tehetségek felemelését tenné lehetetlenné, s ezek ma már egyre többen vannak. Ha sikerülne megakadályozni a kormány fiskális szemléletű döntéseit, ez csak tűzoltás lenne. A fejlett Magyarország jövőjét csak az egyetemek fejlesztése alapozhatja meg. (bertók) Régiónk népei közös képernyő előtt Grandiózus vállalkozásba fogott az 1948 óta Bécsben, majd Münchenben élő Josef von Ferenczy médiamenedzser, filmproducer. Alfa TV névvel 25 közép-kelet-európai ország számára sugárzó műholdas tévécsatornát próbál létrehozni. Von Ferenczy a népek egymás kölcsönös megismerése, közeledése érdekében már eddig is sokat tett. Mind közül e terve ígérkezik a legnagyobb szabásúnak. Az elmúlt öt évben csaknem megháromszorozódott az Európának szóló égi adások száma. A kontinens fölött 1995 májusában 241 műholdas csatorna működött. Közülük 229 Nyugat-Európa 350 milliós lakosságát célozta meg, s mindössze 12 csatorna sugározta műsorait a mintegy 400 milliós kelet-európai régióra. Utóbbiak mindegyike nemzeti jellegű. Az Alfa TV a kelet-európai régió népei számára olyan, elsősorban kulturális és gazdasági vonatkozású műsorokat sugároz majd, amelyek egységes képanyaggal, de hét „nagyobb" (köztük magyar) nyelven lesznek foghatók a megfelelő hangcsatorna beállításával. A többi nyelven teletexes feliratozású szinkronfordítás pereg. A műsorokat 25 országban, kis létszámú szerkesztőségek készíttetik helyi televíziós újságírókkal. Az Alfa TV műsorpolitikája szerint nem áll be az amerikai tucatfilmek sugárzóinak sorába, hanem a hangsúlyt egyértelműen a régióban született filmalkotásokra helyezi. A kulturális műsorok mellett a gazdasági vonatkozásúak is a térség népeinek közeledését szolgálják. Tervek szerint az adás 1996 végén kísérleti jelleggel indul, s 1997 második felére folyamatossá válik. Az Alfa műsora a jövőre felbocsátandó, a Bretagne-tól az Uraiig sugárzó, nagy teljesítményű Eutelsat műhold jóvoltából lesz fogható. A nemzetközi tévétársaság szervezésének első lépcsőjeként június végén megalakult az Alfa tévét működtető nemzetközi alapítvány. Az alapítvány tiszteletbeli elnöke, Josef von Ferenczy a továbbiakhoz okkal számít a nyugati és a keleti politikai, gazdasági, intézményi körök befektetésére, hiszen a szép célok mellett az Alfa üzleti sikerrel is kecsegtet. B. L. A. ■euib-er