Új Magyarország, 1995. július (5. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-04 / 154. szám

Szudán békéltetést kér Szudán tegnap az Arab Liga békítő közbenjárását kérte, hogy megakadályozza Egyiptomhoz fűződő kapcsolatai kiújult válságának elmélyülését - közölte Szudán kairói nagykövete. A diplomata elmondta, hogy találkozott a pánarab szervezet főtitkárával, Eszmat Abdel Megiddel, akit felkért a közvetítésre. A két ország között azt követően mérgesedett el újra a viszony, hogy Hoszni Mubarak egyiptomi elnök az ellene Addisz-Abebában elkövetett merényletért Kartúmot tette felelőssé. Szudán a hét végén panaszt tett az ENSZ BT-nél Egyiptom ellen, azzal vádolva az északi szomszéd hadseregét, hogy a két ország határánál megölt egy szudáni tisztet és két rendőrt. Egyiptom katonai megtorlással süggette meg Szudánt, Haszan el-Tunabi, a kartúmi rezsim irányítója pedig azzal fenyegetőzött, hogy módosítja a Nílus vizzének megosztásáról a két ország által kötött szerződést. • Egy új népszavazáson a svédek csaknem kétharmada az orsá EU-tagsága ellen szavazna, hool hét hónappal korábban támogatta a belépést - derült ki egy tegnap publikált közvéleménykutatásból. A Lifo intézet által elvégzett kutatás eredményeként az 5300 megkérdezett 61 százaléka nemet mondana az Európai Unióval való egyesülésre, harminc százalék viszont továbbra is az EU-tagság mellett állna ki. A tavaly novemberben megtartott népszavazáson a szavazók 52,3 százaléka voksolt Svédország EU-tagsága mellett. • Kína hadgyakorlatot tart Tajvan közelében, s ez tovább rontja a két ország között egyébként is feszült viszonyt - jelentette tegnap a Reuter egy magas rangú tajvani katonai illetékesre hivatkozva. Tajvani sajtóhírek szerint a manőver a haditengerészet és a légerő részvételével június 26- án kezdődött a kelet-tdnai Csöcsiang tartomány partjai közelében. A legutóbbi nagyszabású hadgyakorlatot tavaly szeptemberben tartották a kínaiak a Tajvani-szorosban 200 repülőgép és 40 hadihajó részvételével. • Az ellenzéki Thaiföldi Nemzeti Párt (Csart Thai) szerezte a legtöbb parlamenti mandátumot a vasárnapi választásokon - erősítette meg a thaiföldi belügyminisztérium. A tegnap közzétett hivatalos végeredmény szerint a Csart Thai 92 mandátumot szerzett a 391 tagúra bővülő képviselőházban, míg Csuan Likpai miniszterelnök mostanáig kormányzó Demokrata Pártja (Pracsatipat) csupán 86-ot gyűjtött. • Hoszni Mubarak egyiptomi elnök tegnap támogatásáról biztosította Hamad bin Kalifa asz-Szani sejket, Katar új emírjét, aki a múlt hét elején fosztotta meg trónjától külföldön tartózkodó apját. Mubarak az új emírrel folytatott telefonbeszélgetése során a két nép közötti jó kapcsolatokat hangsúlyozta. Egyiptom most első ízben reagált hivatalosan a katari hatalomátvételre. • Romániának hangosan és félreérthetetlenül ki kell mondania, hogy igényt tart valamennyi, a múltban jogtalanul elvett területére – hangzik az a határozat, amelyet a román menekültek három napon át tartó világkongresszusa befejeztekor vasárnap fogadtak el. A több mint ezer résztvevőt egyesítő rendezvényt Iasiban rendezték meg, Teoctist román ortodox egyházi vezető s ma ortodox főpapok védnöksége alatt, az 1992-ben alapított Újraegyesítési Nemzeti Tanács szervezésében, amelynek elnöke az egykori moldáv miniszterelnök, Mircea Druc. CyH <íicUoj, m do;u. La,ico(o Acto^'o i)i ► V. EVFÖLYAM, 154.! 1995. JÚLIUS 4., KEDD SZÁM, KÜLFÖLD Itália szegényebb lett egy hőssel Az olasz korrupció - a tangentopoli - elleni harc eddig legendás hősét, Antonio Di Pietro volt helyettes milánói államügyészt első alkalommal hallgatták ki az ellene indított vizsgálatban a bresciai ügyészek. A leghíresebb olasz vádlót vasárnap reggel háromnegyed nyolckor kezdték el faggatni, s a kihallgatás - néhány rövid szünettel - egészen tegnap hajnali fél kettőig tartott. A volt milánói helyettes államügyész ellen hivatali hatalommal való visszaélés és korrupció gyanújával folyik vizsgálat. Két esetben olyan személyek vádolják, akiket ő ültetett korrupció miatt a vádlottak padjára, egy esetben pedig névtelen személyek hívták fel az illetékesek figyelmét a korrupció elleni harc bajnokának életútjában fellelhető „törvénytelenségekre". A maratoni kihallgatás során elhangzottakból egyetlen szó sem szivárgott ki. A tegnapi olasz lapok így elsősorban az ügy morális tanulságait, a várható következményeket elemezték. Abban minden kommentár egyetértett, hogy Olaszországban vége lett egy legendának, az olaszok szegényebbek lettek egy hőssel. Egyesek szerint ez azt is jelenti, hogy a korrupció elleni harc vereséget szenvedett Itáliában, mások szerint csak az bizonyosodott be, hogy az igazságszolgáltatást a politikai harc eszközeként próbálták használni. A kihallgatást folytató egyik bresciai ügyész csak annyit volt hajlandó mondani: a tangentopoli három éve került terítékre. Ezt figyelembe véve a majd' 18 órás ldhallgatás nem is volt olyan hosszú: az olasz belpolitikai helyzetet gyökeresen megváltoztató tangentopoli eddigi története elválaszthatatlanul összekapcsolódik Di Pietro személyével. Az ő nevéhez kapcsolódik a korrupciós botrányok láncolatát feltáró első ügy, ő ültette a vádlottak padjára az eddigi legnagyobb szabású botrányban, az Enimont-ügyben az összes korábbi olasz kormánypárt első számú vezetőit, ő előle menekült tunéziai önkéntes száműzetésbe Bettino Craxi volt szocialista miniszterelnök, aki a tangentopoli kezdetekor Olaszország legnagyobb hatalmú politikusának számított. Ő indított vizsgálatot az „új korszak" első kormányfője, Silvio Berlusconi ellen is, és sokan vallják Olaszországban, hogy végül ez okozta vesztét. Politikai ügy az osztrák katolikusok „népszavazása" Vihart kavaró püspöki szavak Bécsi tudósítónktól: Politikai vonzata kezdettől volt az osztrák katolikus egyházon belül rendezett „népszavazásnak". Egy különös püspöki nyilatkozat most közvetlenül is politikai pikantériával ruházta fel az akciót. Félmillióhoz közeledik az egyetk megújulását követelő hívek aláírásainak száma. A „népszavazáshoz", a régóta forrongó elégedetlenségen túl, a Groer bécsi érsek ellen felmerült - és általa meg nem cáfolt - vádak (egykori tanítványainak homoszexuális zaklatása) adták a döntő lökést. A megújulást az aláírók mindenekelőtt a kötelező papi nőtlenség feloldásától, a nők papi pályára engedésétől és a szexualitás pozitívabb megítélésétől remélik. A várakozásokat messze felülmúló számuk nem maradt hatás nélkül Ausztria püspökeire, akik az akciót kezdetben még tartózkodással vették tudomásul. „Komolyan figyelembe kell venni" - nyilatkozta Weber, a püspöki kar elnöke, „nyugtalanítónak" nevezte az eredményt Salzburg püspöke, míg a tiroli egyház feje szükségesnek tartotta kijelenteni: a hívek tömeges állásfoglalása „nem eretnekség". Merőben más véleménynek adott hangot a konzervativizmusáról ismert Krenn Sankt Pölten-i püspök. Nem érte be azzal a kommentárral, hogy az ő szemében „minden egyes szavazat túl sok", vagy, hogy az akció „az egyház egy gyenge óráját" (utalás a Groer érsek körüli botrányra) próbálta kihasználni. Kijelentette: „Nem ez az első népszavazás, amelynél az osztrák nép tévedésbe esett", s a célzást félreérthetetlenül az 1938-as népszavazásra vonatkoztatta, amely megerősítette az ország beolvadását a hitleri birodalomba. Krenn szavai nyomán a felháborodás vihara söpört végig Ausztrián. Közvetlenül vagy közvetve elhatárolta magát tőle püspökök, teológusok és politikusok egész sora. Krenn Sankt Pölten-i hivatali elődje éppúgy, mint König bíboros, Bécs nyugalomba vonult érseke. A parlament elnöke, Fischer például úgy véli, Krenn „olyan módon kérdőjelezi meg a politikai rendszer, a demokrácia alapelveit, hogy azt nem lehet szó nélkül tudomásul venni". Krenn a tévé kamerái előtt megismételte az osztrák nép „tévedékenységéről" szóló teóriáját. A másképp vélekedők ellen saját szűkebb hazájában indított hajszájától, hírek szerint, legalább húsz pap érzi magát fenyegetve. A bécsi tévé percekkel Krenn után egy alsó-ausztriai katolikus papot szólaltatott meg, aki a vasárnapi misén jelentette be, hogy „az egyházban érvényesülő hatalmi politika" elleni tiltakozásul lemond eddigi hivatásáról. Az osztrák sajtó egyhangúan követeli a Sankt Pölten-i püspök leváltását, s a rádióban egy jól értesült teológus ezt már az idén őszre jósolja. A Vorarlberg katolikus missziós főnöke „Isten népének kiáltását" véli kihallani a népszavazás eredményéből, felső-ausztriai kollégája szerint most „a püspököknél van a labda". Általános a várakozás, hogy egy szinódushoz hasonló egyházi konferenciának kellene megtárgyalnia a megújulás problémáit. A „népszavazás" szervezőinek a püspök kar elnökével tervezett találkozója jelentheti majd ehhez az első lépést. _________IL^^erényi György Dudajev lemondana a függetlenség fejében Csernomirgyin figyelmeztet Viktor Csernomirgyin orosz kormányfő tegnap figyelmeztetett: a csecsenföldi rendezést célzó grozniji tárgyalások az utolsó esélyt jelentik a válság politikai rendezésére. Csernomirgyin Moszkvában beszélt erről, azután hogy a csecsen fővárosban az EBESZ képviseletén folytatott tárgyalásokon Dzsohar Dudajev elnök képviselői a hírek szerint továbbra is ragaszkodnak a köztársaság függetlenségéhez. Csernomirgyin szerint jó ütemben haladnak a tárgyalások, s egyik fél sem hibázhat. A miniszterelnök leszögezte egyben, hogy „nagyobb önuralomra van szükség és a tényleges rendezésre kell törekedni". Hangsúlyozta: remélhetőleg a csecsenek nem használják fel csapataik átcsoportosítására a fegyvernyugvást. Megerősítette, hogy kész maga is részt venni a tárgyalásokon, amint konkrét megállapodásokat sikerül elérni. Tegnap a megbeszélések eleve késéssel kezdődtek. Arkagyij Volszkij, az orosz tárgyalóküldöttség tagja Csecsenföld déli részén járt az éjszaka és csak reggel tért vissza Groznijba. Mint később bejelentette, Dudajev csecsen elnök kész lemondani a csecsen vezetéssel együtt, ha Moszkva elismeri Csecsenföld szuverenitását. Volszkij tegnapra virradó éjjel négy órán át tárgyalt Csecsenföld déli részén Dudajevel. A grozniji béketárgyalásokon csütörtökig szünetet rendeltek el. A tegnapi forduló előtt az orosz küldöttség vezetője, Vjacseszlav Mihajlov nemzetiségügyi miniszterhelyettes közölte, hogy a tárgyalásokon ismét napirendre kerül Csecsenföld jogállása. Mihajlov hangsúlyozta, hogy a moszkvai álláspont szerint az orosz vezetés kész megerősíteni Csecsenföld szuverenitását az Oroszországi Föderáción belül. Ugyanakkor a terület státusának meghatározására csak a választások után kerülne sor. A hét végén a csecsenek továbbra is ragaszkodtak a köztársaság függetlenségéhez. Orosz állítások szerint tegnap hajnalban 26 alkalommal támadták a csecsen fegyveresek a szövetségi csapatok állásait és az ellenőrző pontokat. Az Interfax jelentése szerint az összecsapások következtében 4 orosz katona vesztette életét és tíz megsebesült a hét végén. -------------------------------------------------- görög nászA hét végén a görög trón örököse, Pál herceg örök hűséget fogadott kedvesének, egy brt üzletember lányának. A ceremónia az ortodox hagyományoknak megfelelően Londonban zajlott le. Mint királyi esküvőknél szokásos, megjelent Európa számos uralkodóházának feje, így ott volt II. Erzsébet angol királynő, János Károly spanyol király, és ahogy ezt mondani szokás, mindenki, aki a nemesi hierarchiában számít a kontinensen. A székesegyház körül összegyűlt görög emigráció lelkesen üdvözölte a görög trónörököst, csak éppen az a probléma, hogy nincsen trón, amit örököljön. A mimindig szemfüles kamerák közelről mutatták a lengedező görög zászlókat, amelyek közepéről hiányzott a korona. Vagyis mindazok, akik lelkesen ünnepelték a nászt, a Hellén Köztársaság lobogóját lengették. Van még egy, egyáltalán nem elhanyagolható negatívuma az esküvőnek. A görög uralkodócsaládot ugyanis 1973 után - népszavazás eredményeként - megfosztották a tróntól. Ennek előzménye, hogy Görögországban 1967-ben katonai puccs következett be, és miközben a világ a közel-keleti konfliktusra koncentrált, a demokrácia ősi földjén diktatúrát vezettek be. A fekete ezredesek uralma 1973-ig tartott, amikor kudarcba fulladt rendszermentő kísérletük, az Enozisz, vagyis az Egyesülés. A Ciprussal való hőn óhajtott egyesülés nem jött létre, ellenben kiprovokálta a török hadsereg észak-ciprusi partraszállását. A sziget 30 százaléka azóta is török ellenőrzés alatt áll. A görög ezredesek rendszere megbukott, a vezetőket börtönbe zárták. Mindezt követte az a népszavazás, amely Görögországban eltörölte a királyságot és köztársaságot kiáltott ki mint hivatalos államformát. A görög király és családja Londonba menekült. Azóta tart a diplomáciai kötélhúzás, mert bár még mindig vannak görög királyi birtokok Hellász földjén, a görög királyi család hivatalosan nem teheti meg azt, amit ma bármely magyar útlevéllel rendelkező polgár. Vagyis, nem látogathat Görögországba. Nem is olyan régen a görög király, mint a Nemzetközi Yacht Szövetség vezetőségi tagja, hajójával a görög szigetek közé lavírozott. Útját azonban feltűnő és demonstratív módon kísérte egy görög őmaszád. A görög királynak feltehetően szomorúan kellett tapasztalnia, hogy a taton lévő görög zászló kék keresztjéből is hiányzik a korona. Még ebben az élményben sem lehet része az újdonsült párnak. Elképzelhetetlen, hogy a trónkövetelő visszatérjen Görögországba. Athénban ugyanis közölték, szó sem lehet arról, hogy a nászút Görögországban legyen. Bizonyos hivatalos verzió szerint a görög nép nem bocsátja meg az uralkodóháznak, hogy a fekete ezredesek idején nem lépett föl határozottabban a demokrácia védelmében. Különösen, hogy ellenpélda is van, hiszen Spanyolországban a jobboldali diktatórikus kísérlet megakadályozása érdekében János Károly tábornoki egyenruhát öltött és a televízió képernyőjéről fordult a spanyol nemzethez, útját állva a szélsőjobboldali előretörésnek Hasonló gesztus hiányának következményeit most a görg királyi család fiatalabb tagjának kell elszenvednie.^ Gi Fehér Péter j^ Lech Walesa különös rekordja A legutóbbi közvélemény-kutatások szerint a lengyelek fele határozottan állítja, hogy semmilyen körülmények között nem szavazna Lech Walesára. A hivatalban lévő Nobel-békedíjas államfő ezzel igazi negatív rekordot döntött, a választópolgárok ennyire egyértelműen egyetlen más elnökjelöltet sem utasítanak el. Az már csak a lengyel politikai élet sajátossága, hogy Walesa még ezzel az eredménnyel is a már több mint egy éve fölényesen vezető Aleksander Kwasniewski mögött a második helyet foglalja el a választási esélyeket latolgató listákon. A CBOS intézet június utolsó napjaiban készített felmérése szerint amennyiben most tartanák meg az elnökválasztást, a szavazatok 24 százalékát a szociáldemokrata Kwasniewski kapná, Walesa pedig 11 százalékkal a második helyen végezne. Igaz viszont, hogy ezt a helyezését erősen veszélyezteti a rohamosan előretörő Hanna Gronkiewicz-Waltz jegybankelnök, aki csaknem ugyanennyi voksra számíthat, sőt egyesek szerint csak napok kérdése, hogy az egyház által támogatott lengyel jobboldali pártok az egyetlen női indulóban találják meg közös elnökjelöltjüket. Ha ez a jóslat beválik, akkor Walesa számára csak a visszalépés vagy a csúfos bukás marad - állítják a varsói politikai megfigyelők. A FOTÓ: AP/NASA-TV / Atlantis-Mir amerikai-orosz űrrepülés egyik megörökített pillanata. Charles Precourt (balról) a fedélzeti műszereket mutatja meg Gennagyij Sztrekalov orosz űrhajósnak Kohl segítséget ígér Ukrajnának Helmut Kohl kancellár német segítséget ígért Ukrajnának súlyos gazdasági gondjai megoldásához. Leonyid Kucsma ulrán elnökkel tegnap Bonnban folytatott megbeszélésén a kancellár nem mondott pontos összeget, és a támogatás feltételeként a reformfolyamat további következetes folytatására biztatta vendégét. - A német tanácsadásnak, támogatásnak, gazdasági együttműködésnek az a célja, hogy Ukrajna önmagán tudjon segíteni - hangsúlyozta Kohl. Örömmel állapította meg, hogy Ukrajna 2000-ig biztosan leállítja a katasztrófa sújtotta csernobili erőművet. A kancellár egyúttal tájékoztatta Kucsmát, hogy a hét legfejlettebb ipari állam és az Európai Unió csúcsértekezletén eredménnyel szorgalmazta Ukrajna támogatását a csernobili erőmű kiesése okozta veszteségek pótlására. A találkozó utáni sajtóértekezleten Kucsma kiemelkedő jelentőségűnek minősítette a Németországhoz fűződő kapcsolatokat, és kifejtette, hogy reménye szerint folytatódik a németek politikai, gazdasági és erkölcsi támogatása. Az országában zajló politikai és gazdasági reformfolyamatokat visszafordíthatatlannak mondta. A négynapos németországi látogatást tevő ukrán államfő és Roman Herzog német elnök megbeszélésén a gazdasági kérdések mellett a belpolitikai és társadalmi viszonyokról, valamint a két ország kulturális együttműködéséről folytattak eszmecserét. A függetlenné vált Ukrajnának Németország már majdnem 3 milliárd márka pénzügyi segítséget nyújtott, bár ennek egy része a német földről kivont katonák letelepedésének támogatását szolgálta.