Új Magyarország, 1995. július (5. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-22 / 170. szám

/(t-Olél y Mandala Nyár '95 ^~- Színház születne Mandala Dalszínház, Mandala nyár - talán nem mindenki értesült még erről a nyíregyházi kezde­­ményezésnől, a­hely négy esz­­tendeje új s­zínfolt a város és von­záskörzete kulturális életében. Az 1991-ben, javarészt fiatal főis­kolásokból, gimnazistákból ver­buválódott társulat egy vidéki rockszínház ötletének adott for­mát, főként a zenés produkciók felé fordítva figyelmét. Fennállá­sa alatt eddig összesen 442 előa­dást tudhat maga mögött, ame­lyeket megközelítően 210 ezren látogattak. Persze nem feltétle­nül számok jelzik egy-egy intéz­mény eredményességét, mégis híven tükrözhetik valamely kez­deményezés sikerét. Repertoár­jukban olyan közönséget vonzó darabok szerepelnek, mint Web­­ber-Rice József és a bűvös kabát című alkotása, Sarkadi-Szörényi- Bródy Kőműves Kelemenje, Hor­­váth-Presser-Sztevanovity A pad­lás című zenés darabja. Külön érdeme a társulatnak, hogy, hasonlóan a Szegedi Sza­badtéri Játékokhoz, nyári prog­ramsorozattal igyekszik igényes színházi szórakozási lehetőséget teremteni. Rendezvénysoroza­tának állandó helyszíne a hosszú évekig programok hiá­nyában elhanyagolt nyíregyházi Szabadtéri Színpad. A Mandala Nyár '95 produkcióiban ezúttal számos fogadott vendégszínház is közreműködik, közöttük a Madách Színház, az Operett Színház, az Off Arizona Színház és a Nagyváradi Szigligeti Szín­ház társulata. A június közepe óta tartó programsorozat szep­tember 10-én zárul az Operaház Balettkarának gálaműsorával. A legközelebbi, nyíregyházi pre­mier előtt álló Mária evangéliu­ma július 26-tól tekinthető meg a Szabadtéri Színpadon. A Tolcs­­vai-Müller-Sziámi-parahot a Ma­dách Színház színészei mutatják be. A fiatal társulat szervező­­munkájának, előadói sikereinek ismeretében a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Szín­házi Osztálya Nyíregyháza Me­gyei Jogú Város Önkormányza­tának szándéknyilatkozata alap­ján már foglakozik a Dalszínház intézményesülésének lehetősé­gével. Az örömbe, mint oly sok­szor, azonban most is vegyül né­mi üröm, hiszen, amint azt Tirol Csabától, a Mandala Dalszínház titkárától megtudtuk, az önkor­mányzat eme törekvés támoga­tását a minisztérium engedélyé­hez köti, míg a minisztérium az önkormányzat jóváhagyását te­kinti mérvadónak. A kör tehát bezárul, s a lelkes színházszerve­zők aláírásgyűjtéssel próbálják igazolni létjogosultságukat. Gyors és kedvező döntésre min­denképpen szükség van, hiszen lassan lejár a társulat öt évre szó­ló szerződése. Mi, nézők, mit tehetünk ér­tük? Látogathatjuk előadásaikat. T. G. 0 Annak már nincs jelentősége, hogy a nagyon komoly felkészü­lést, éveleg tartó gyakorlást igénylő keleti harcművészetek­nek a fogásai, jellegzetességei a tucatfilmekben - de még Bruce Lee mára legendássá lett filmjei­ben is - a hatásvadászat eszközei­vé váltak. Megesett már koráb­ban is, például a westernnel, ahol a valamikor klasszikus stiláris elemekből elkoptatott sablonok lettek. Nem volt hát nehéz abból a kétségtelenül egzotikus anyag­ból, amit ezek a harcművészetek jelentenek, hajszálra azonos mozgóképek tucatjait eszkábál­­ni. A préda írója és rendezője, J. F. Lawton (utóbbi minőségben ez az első kísérlete) kevésnek érzi, hogy egy nindzsa rosszember, Kinjo (John Lone) és egy szamu­ráj nem jó ember, Tarceda, aki azért nem annyira rossz (Yoshio Harada) több évszázados családi oda-vissza bosszú- és leszámolás­ügyéről beszéljen. Ezért hozzá­biggyeszti a történethez a mit sem sejtő amerikai üzletember, Paul Racine (Christopher Lambert) történetét, aki (s ez megint egy ezerszer látott séma) ártatlanul keveredik bele valamibe, amihez semmi köze, de aztán minden és mindenki az ő életére kezd törni. És itt kezdhetünk nevetni. Mert már az is derűt fakaszt, hogy ez a Racine, elvágott torok­kal és több más súlyos sebbel el­látva, pár nap múlva már olyan fürge, mint a gyík. Ezt, mond­juk, hozhatja Hegylakó múltjá­ból, hiszen akkor sem kottyant meg neki egy kis miszlikbe aprí­tás. Az is jópofa, hogy a tucatnyi nindzsát egy japán szuperexp­­ressz kocsijaiban a derék szamu­ráj, Takeda (és bájos, ám nem kevésbé szuperszamuráj neje, Mieko - Yoko Shimada) egy szálig kinyiffanja, és, csak úgy melles­leg, az utasokból is fasírtot csi­nál. Nagyon aranyos az is,­­hogy Junko, Wajo szeretője (Mari Nat­suki), nem akarván, hogy nin­­dzsaálarc nélküli arcát bárki meglássa, ezen arcot egy határo­zott mozdulattal (s egy borotva­­éles nindzsakard segítségével) egyszerűen levágja, homloktól állig. De a legnevettetőbb az, amikor a tök civil (és mellesleg félholt) Racine-t egy rizspálinká­ban pácolt öreg szamurájkard­­kovács pár nap alatt megtanítja a legkifinomultabb szamuráj harcművészeti technikára (amit nagyon igyekvő tanulók is mini­mum öt év alatt sajátítanak el), minek segítségével aztán a zu­hogó esőben (és még félholtab­­ban) az ex-Hegylakó Racine egyetlen jól sikerült katona­­(azaz: szamurájkard-) csapással lenyisszantja a gaz (és már há­romnegyed holt) fonyo fejét. Azét a Kinjóét, aki az egész film­ben a harcművészetek legyőzhe­tetlen bajnokának bizonyult. Hát ha ez nem mulattató, ak­kor semmi. (takács) A hét filmje A Hegylakó mint szamuráj K­ell egy kis szerelem is... Kirína (Joan Chen) és Racine (Christop­her Lambert) I ‡^v~o­U}}q^a^c^o­^o ,y^I|("j£i/kA ^5^8 V. ÉVFOLYAM, 170. SZÁM KULTÚRA Egészségünk védelme új sorozattal bővül a Duna Tele­vízió műsora. A heti rendszeres­séggel sugárzott, Harmónia cí­mű magazin az egészségvéde­lem, a korszerű egészségfelfogás jegyében szólítja meg a határo­kon belül és kívül élő magyarsá­got. A műsor készítői kitűnő or­vosokat, természetgyógyászokat vontak be munkájukba, azzal az alapgondolattal, hogy pénzt, időt, fáradtságot nem a betegség kezelésére, de annak megelőzé­sére kell fordítanunk. Köztudott azonban, hogy az orvosi, szak­emberi figyelmeztetés ritkán ér célt, az érintettek többsége könnyelmű kézlegyintéssel fo­gadja az ilyenfajta útbaigazításo­kat. Nem véletlen, hogy éppen ezért számos közismert és kiváló személyiség civilként beszél a szóban forgó problémákról, nem föltétlenül szakmai szempontok alapján, annál inkább a szemé­lyesség meggyőző erejével. Az első részben Dr. Veér And­rás mentálhigiénés miniszteri biztos bevezetője után Dr. Maka­ra Péter, a Nemzeti Egészségvé­dő Intézet megbízott főigazgató­ja beszél a nem csupán pénztől függő, de a testi-lelki egyensúly megőrzése szempontjából rend­kívül fontos pihenésről, nyara­lásról. Monspart Sarolta többszö­rös tájékozódásifutó-világbaj­­nok élettörténete, példája sok ta­nulsággal gazdagíthatja az egészséges életmódról kialakí­tott nézeteinket. A ma délelőtt 9 óra 10 perces kezdettel sugárzott műsor sztárvendége Kiss Mari színművésznő. 1074 BUDAPEST, RÁKÓCZI UT62 Tel.: 341-4375, Tel./Fax: 269-6618 VELENCE, A M­UNHATATLAN Utazás Velencébe légkondicionált juhábilszai, 1 éj szállodában, 2 nap Velencében, a Regata storica megtekintése. Szeptember 1-4., részvételi dő: 8 900 FT/fő ÜDÜL­ő AZ ISTENEK FÖLDJÉN! 10 nap/7 éj mediterrán vakáció a Chalkidiki/VRASNA 2-3-4 ágyas apartmanjaiban. Utazás autóbusszal július 28.-augusztus 6.22 900 Ft/fő/hét augusztus 4-13. 24 900 Ft/fő/hét 3. és 4. ágyon történő elhelyezés esetén további kedvezmények. A VILÁG LEGNAGYOBB SUBBULIJA M­ÜNCHENBEN U­tazás autóbusszal, 1 és szállodában 4 napos turnusok szeptember 14. és 30. között Részvételi díj: 12 900 Ft-tól 14 900 Ft-ig ITÁLIAI ŐSZ 8 nap autóbusszal Velence, Padova, Verona, Firenze, Pisa, Ravenna megtekintésével, apartmanos elhelyezéssel szeptember 23-30. Részvételi díj: 24 900 Ft/fő 1995. JÚLIUS 22., SZOMBAT • In manoriam Páskándi dmen emlékestet tartanak a nemrég el­hunyt író emlékére. A leányfalusi Művelődési Házban 17 órakor kez­dődő rendezvényen Metz Katalin színikritikus bevezető beszéde után Dörner György színművész ad elő verseket, prózarészleteket 1920. augusztus 22-én este a salz­burgi Dóm téren, a hatalmas osz­lopok előtt felépített színpadon Max Reinhardt álma megvalósult: színre került a Hugo von Hoff­­mannstahl átdolgozta középkori moralitás, a Jedermann (Akárki). Ez a dátum tekinthető a Salzbur­ger Festspiele születésnapjának. Az Ünnepi Játékok tehát az idén jubilál­ 75. évadjához érkezett. Mozart szülővárosának feszti­válja a legrégibb ilyen találkozó Európában. Története nem volt bonyodalmak, nehézségek nélkü­li, hiszen a hitleri időkben és a II. világháború alatt és után többször is a megszűnés fenyegette. Az idei fesztivál (nevezzük mi csak így) a szokásoknak megfe­lelően a hagyományos Jeder­­mann-előadással kezdődött, jú­lius 21-én este, de a hivatalos megnyitót (megint csak szokás szerint) pár nappal később, júli­us 23-án tartják, mikor is a Klei­nes Festpielhausban Mozart Fi­garo házassága című operájának új bemutatóját vezényli Nikolaus Harnoncourt. Maradva az opera­programnál: ugyancsak a Klei­nes Festspielhausban lesz augusztus 20-án Alban Berg Lulu című operájának salzburgi be­mutatója (pár éve még elképzel­hetetlen lett volna Berg, vagy, mint két éve történt, Bartók, Kur­­tág, Dallapiccola, Nono műveinek felvétele a fesztivál programjá­ba). A Grosses Festspielhausban is lesznek opera-előadások: ter­mészetesen Mozart (a Don Gio­vanni új produkciója), Verdi Tra­­viatája (ezt a milánói Scala fői­gazgatója, Riccardo Muti vezény­li, és Valery Violettát Muti ked­vence, a rendkívül tehetséges fiatal magyar szoprán, Rost Andrea énekli). Ugyanitt augusztus 24-én az A kékszakállú herceg vára, Bar­tók műve kerül színre. Még egy operaprodukció számíthat nagy sikerre: Richard Strauss Rózsalo­vagja, szintén a Grosses Festspiel­hausban. Ezt egyébként a 75. év­forduló reprezentatív, ünnepi be­mutatójának szánták. A koncertek és a közreműkö­dők sora szinte káprázatos: ve­zényel - az említetteken kívül - Solti György, Daniel Barenboim, Lorin Maazel, Claudio Abbado, Wolfgang Sawallisch, Andre Pre­vin, Zubin Mehta, Maróid Jansons. Az elmaradhatatlan Mozart-ma­­tinékat Végh Sándor tartja. Fellép dalestekkel Peter Schreier, Her­­ mann Prey, Samuel Ramey, Frede­­rika von Stade. Szólóesteket ad Maurizio Pollini, Barenboim, Bren­­ del, hogy csak a legnevesebbeket említsük. Nem érdektelenebb a színházi program sem. A Felsenreitschu­­léban folytatódik Shakespeare úgynevezett római tragédiáinak bemutatósorozata, az Antonius és Cleopátrával (a korábbiaktól eltérően az előző évadok „római darabjait" most nem játsszák). Peter Stein Csehov Cseresznyés­­kertjét állítja színre a Landesthea­­terben, a Salzach-folyó Ferner szigetén pedig ismét látható lesz a Luca Ronconi rendezte nagy produkció (már harmadik éve maradván műsoron), Pirandello drámája, az A hegyek óriásai. És ezzel még nincs vége. Hiszen az úgynevezett kastélykoncertek újabb tucatnyi zenekari és ka­marakoncertet ígérnek ebben az időszakban (a Festspiele záró­napja augusztus 31.). (ii.) Salzburg, 1920-1975 '­0 Jubilál az Ünnepi Játékok TCccJerTnaimi r®as^\eL uOTT|Q(eTb«n I veB r€ic5ei-\ COaancA A­z első Jedermann-előadás színlapja n IdZk CiX/) Utolsó esély a felvételizőknek Felsőok­tatási intézményeink nappali tagozatára az idén 85 ezren jelentkeztek, és közülük mintegy 35 ezren már főisko­lai, egyetemi polgárnak érez­hetik magukat. Néhány szá­zan még reménykedhetnek, bízhatnak a sikeres pótfelvéte­liben, pótátjelentkezésben. - Meddig lehet a pótfelvételikre je­lentkezni? - kérdeztük dr. Bakos Károlyt, a Művelődési és Közok­tatási Minisztérium felsőoktatási tanácsosát. - A felvételt elutasító határo­zatot minden érintett megkapta június 20-ig. Pótfelvételire je­lentkezni július 31-ig lehet. Ilyenkor az elutasító határozat­hoz csatolni kell a felvételivel kapcsolatos minden visszaka­pott anyagot, az adható többlet­pontokat, illetve a felvételi men­tességet igazoló iratot, és postán kell elküldeni a választott főisko­lára, egyetemre. Döntéseikről a felsőoktatási intézmények augusztus 10-ig értesítik a fiata­lokat. -Honnan tudhatják meg a jelent­kezők, hogy melyek a pótfelvételit hirdető intézmények? - Az országos napilapok július 19-től tették közzé a listát. - Mi a különbség a pótfelvételi és a pótátjelentkezés között? - Nevükben a magyarázat. Az egyiknél felvételizni kell, a má­siknál - az átjelentkezésnél - nem, itt az idén elért eredményt veszik figyelembe. - Néhány intézmény, közöttük a jogi vagy az általános orvosi kar el­zárkózik az átjelentkezéstől. Miért? - A felsőoktatási intézmény­nek jogában áll eldönteni, szá­­mít-e átjelentkezőkre vagy sem. Az idevágó jogszabály szerint a fiatalok egyetlen intézménybe jelentkeznek, és kettőt jelölnek meg átjelentkezésre. A pótátje­lentkezés voltaképpen már egy negyedik lehetőség. Főként azok a főiskolák, egyetemek ad­ják meg ezt a sanszot, amelyek valamilyen oknál fogva nem lus­ták betölteni a helyeket. - Idén a minisztérium mely terü­leteken javasolt irányszámbővítést? - A bölcsészkarok nem tanári szakjain 15 százalékos létszám­­növelést javasoltunk, a jogi ka­rokon 30 százalékost - új lehető­séget jelent szeptembertől a Győr­be a kihelyezett ELTE-tagozat megindítása 100 hallgatóval -, a gazdasági területeken 30 százalé­kos növelést javasoltunk és csak­nem ugyanennyit az egészség­­ügyi főiskolákon. Megjegyzem, ebben az ügyben - és általában a felvételik tekintetében - a mi­nisztériumnak csupán szolgálta­tó, összefogó szerepe van. Az egyetemek és főiskolák maguk döntenek mind az irányszámok­ról, mind a felvételi ponthatá­rokról. N­ovák Gábor Pavarotti hangja Gerard Mortier: Haldoklik az opera A Salzburgi Ünnepi Játékok vezetője „rossz operaénekesnek" tartja Lucia­no Pavarottit, a világhírű olasz te­noristát, akinek a hangja - sze­rinte - már annyira „meggyen­gült, hogy operaszínpadokon nem is érvényesül". Mortier, Karajan utóda, a Süd­deutsche Zeitung múlt heti mel­lékletének adott interjúban han­goztatta ezt a véleményét. Sze­rinte amikor Pavarotti az „O sole mio" kezdetű népszerű olasz dalt énekli, „nagy művészként adja el magát, és ez nem tisztes­séges dolog". Ami őt magát illeti, szívesebben menne el Tina Tur­ner, mint Pavarotti hangverse­nyére - mondotta az 51 éves Mortier néhány nappal a Salz­burgi Ünnepi Játékok vasárnap esedékes hivatalos megnyitója előtt. Egyébként Mortier, aki 1991 óta áll az Ünnepi Játékok élén, nem hisz az opera jövőjében. Szerinte mint alkotó művészeti forma el fog tűnni, és törvény­­szerű, hogy egy kulturális műfaj még egyszer kivirágozzék, mi­előtt elhalna. (MTI) LKA­O

Next