Új Magyarország, 1995. augusztus (5. évfolyam, 178-204. szám)
1995-08-01 / 178. szám
rőlUc 2 QTi U\ )V^ V. ÉVFOLYAM, 178. SZÁM VAs^'^cxo ^76)J1t/VW,7zr) 1995. AUGUSZTUS 1., KEDD \t CVv(9v-L/tO' t r )H Pekingi fenyegetés Tajvan ellen 7Fenns Cse Hao-tien kínai védelmi miniszter tegnap Pekingben megismételte azt a kijelentését, hogy Kína bevetheti fegyveres erőit Tajvan ellen, ha a szigetet külföldi csapatok szállják meg,llitve ha egyoldalú függetlenségi nyilatkozatot tesznek közzé. Kína és a délnyugati partjainál fekvő Tajvan 1949-ben váltak ketté, de Peking továbbra is úgy tekint a szigetre, mint saját tartományára. A pekingi hatóságok többször hangsúlyozták: ha szükségét látják, a szigetet újra az országhoz csatolják. A katonai beavatkozással való fenyegetőzés egyre erősebb, mióta Li Teng-hui tajvani elnök júniusban az Egyesült Államokba látogatott. „Szó sem lehet arról, hogy a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg tehetetlen maradjon, és ne folyamodjon erőszakhoz, ha külföldi országok beavatkoznak Kína belügyeibe, illetve ha a tajvani hatóságok megpróbálják kettéosztani a hazát" - közölte Cse Hao-tien védelmi miniszter a hadsereg fennállásának 68. évfordulóján adott fogadáson. A védelmi miniszter öt nappal azután tette kijelentését, hogy befejeződött a kínai hadsereg hadgyakorlata Tajvan partjai mellett. Július utolsó hetében a kínaiak hat rakétát lőttek ki a nemzetközi támogatást kereső, függetlenségéért küzdő Tajvannak szóló figyelmeztetésül. Li Teng-huj tajvani elnök viszont tegnap kijelentette: országa nem szándékozik atomfegyvert előállítani, noha képes lenne rá. - A Kínai Köztársaság (Tajvan) képes lenne nukleáris fegyvert előállítani, de nem teszi - közölte az államfő a nemzetgyűlésben, amelynek ülését a helyi televízió is közvetítette. Mint a Reuter emlékeztet rá, a múlt héten egy tajvani képviselő azt javasolta, hogy a szigetország fejlesszen ki atomfegrvert védelmének erősítésére. Li akkor úgy vélekedett, hogy a kérdést ismét meg kell vizsgálni a távlati szempontok figyelembevételével. Li kijelentése csak fokozta a Tajvan és Kína között 1949 óta tartó, egyre nagyobb feszültséget. A túszejtő öngyilkos lett A boncolás eredménye azt mutatja, hogy Leon Bor, a kölni túszejtő közvetlenül a rendőrség rajtaütése előtt agyonlőtte magát, s nem a különleges egység golyói végeztek vele. Ezt közölte a kölni rendőrség illetékese hétfői sajtóértekezletén. A tájékoztatás szerint a boncolás arra az eredményre vezetett, hogy Bor egy közvetlen közelről leadott lövés következtében vesztette életét. A rendőrök olyan távolságban voltak, hogy ilyen közeli lövés semmiképpen sem származhatott fegytereikből. A vizsgálatba mostantól bekapcsolódik a wiesbadeni Szövetségi Bűnügyi Hivatal is. KÜLFÖLD ajev bírálja és elveti a megállapodást . , Dzsohar Dudajev bírálja és el Lesz-e végre béke Csecsenföldön? Dzsohar Dudajev csecsen elnök ks- vezérkari főnök látta el kézre- jelentette, hogy a Tirozskijban viár gyével a dokumentumot. Pa visárnap elfogadott katonai mege szerint Maszhadovnak legalább "állapodás nem emelkedhet jogi akkora befolyása van a csecsen erőre. Dudajev leszögezte, ha a katonai parancsnokok között, az Uszman Knajev csecsen küldöttségvezető által aláírt megállapodás nem érvényes Csecsenföld elnökének jóváhagyása nélkül. A Szabadság rádióadónak adott nyilatkozatában Dudajev hangsúlyozta, hogy az orosz fél zsarolással, fenyegetéssel és fizikai nyomásgyakorlással vette rá a csecsen küldöttséget a megállapodás elfogadására. Azt állította, hogy a csecsen delegációt már hat napja elszigetelték, gyakorlatilag őrizetbe vették. Dudajev azzal vádolta az orosz felet és az EBESZ-misszió képviselőit, hogy állandóan provokálják a csecsen küldöttséget, s ennek következtében hat napja képtelen kapcsolatot teremteni a csecsen küldöttekkel. A bugyonnovszki túszdráma legfőbb felelősének tartott csecsen terrorista, Samil Baszajev kiadására vonatkozó orosz követelésről Dudajev kijelentette, hogy ebben az ügyben „nem helyénvaló az alku". Baszajevet Csecsenföld nemzeti hősének nevezte, akit kellő módon fognak bátorítani. A katonai megállapodás aláírásából még nem következik az, hogy a béke beköszöntött volna Csecsenföldön. A jelenlegi feltételek között azonban ez a lehető legjobb egyezség - jelentette ki Emil Pain, az orosz elnöki elemzőszolgálat szakértője tegnap az ITAR-TASZSZ-nak adott exkluzív interjújában. Pain érthetőnek tartja, hogy Dzsohar Dudajev nem érdekelt a kompromisszumokra alapozott megállapo''dás megkötésében. Ezt azzal alázta, hogy a csecsen elnökvonai vezető, aki számára a LaKe a politikai karrier végével egyenlő. A katonai megállapodás aláírása után viszont Dudajev bírálata nem sokat nyom a latban, mivel csecsen részről Aszlan Maszhadov mint Dudajevnek. Ez pedig lehetővé teszi a legaktívabb csecsen alakulatok leszerelését a Maszhadovnak engedelmeskedő csecsen csapatok segítségével, vagy legalábbis semleges magatartásával - véli a szakértő. Az orosz Alkotmánybíróság tegnap teljes egészében alkotmányosnak ítélte a csecsenföldi fegyveres beavatkozást lehetővé tévő egyik elnöki rendeletet. A testület két másik elnöki rendelet esetében nem foglalt állást, mert indoklása szerint ezek megvizsgálása nem tartozik hatáskörébe. Az orosz felső- és alsóház képviselői az idén áprilisban fordultak az Alkotmánybírósághoz, kérve, hogy vizsgálja meg három elnöki és egy kormányrendelet alkotmányosságát. Beadványukban a honatyák arra hivatkoztak, hogy a csecsenföldi háborút lehetővé tévő elnöki és kormányrendeletek több ponton is sértik az orosz alaptörvényt és a nemzetközi normákat. A tegnap kihirdetett ítélet értelmében alkotmányos volt Borisz Jelcin elnök 1994. december 9-én hozott rendelete, amely „A Csecsen Köztársaságban és az oszét ingus válságövezetben tevékenykedő törvénytelen fegyveres alakulatok felszámolására irányuló intézkedésekről" szól. Elutasította viszont a testület Jelcin elnök hírhedtté vált titkos rendeletének elbírálását. Az 1994. november 30-án aláírt ukáz „a törvényesség és a rend Csecsenföldön való helyreállítását célzó intézkedéseket" tartalmazza. Az Alkotmánybíróság a katonai doktrína fő irányairól szóló, 1993. november 2-án aláírt elnöki rendelet esetében sem foglalt állást. Az alkotmánybírák többségében törvényesnek minősítették a kormány 1994. december 9-én elfogadott rendeletét is, amely az állambiztonság védelmét, az orosz területi egység helyreállítását, a törvényesség megtartását, az emberi jogok és szabadságok tiszteletben tartását és a törvénytelenül felfegyverkezett csecsen alakulatok leszerelését tűzte ki célul. Az ítélet kihirdetése után három alkotmánybíró bejelentette, hogy különvéleménye van a csecsenföldi ügyben, további öt bíró pedig közölte, hogy az ítélet néhány pontjával nem ért egyet. Csecsen orvlövészek vasárnap éjjel összesen 20 alkalommal tüzet nyitottak orosz katonákra Groznijban - közölte tegnap a csecsenföldi orosz egyesített erők parancsnoksága. A csecsen főváros különböző helyein, de leginkább annak Sztaropromiszlov nevű kerületében csecsen orvlövészek orosz ellenőrzőpontokra lőttek. FOTÓ:MTI/AP Aszlan Maszhadov tábornok jobbról és a csecsen küldöttség többi tagja koccintással ünnepük meg a katonai megálapodás aláírását Pozsony elhatárolja magát Tíz nappal a bőrfejűek Ziar nad Hronomban elkövetett cigányellenes támadása után Rözer Kalman, a szlovák kormány alelnöke a kabinet nevében „elítélte a faji összeférhetetlenség minden megnyilvánulását és az önbíráskodást". Tomás Hasala kormányszóvivő a szlovák hírügynökség kérdésre válaszolva elmondta, hogy Vladimír Meciar kabinetje „elítéli az erőszakos cselekményeket, a brutalitás és az intolerancia megnyilvánulásait". A szóvivő nem zárta ki, hogy a kabinet mai ülésén foglalkozni fog azzal az üggyel, melynek során harminc bőrfejű baseball-ütőkkel támadt a helyi romákra, egy 18 éves fiatalembert benzinnel leöntöttek, majd felgyújtottak. A súlyos égési sebeket szenvedett Mário G. azóta a kassai kórházban fekszik. Testének 60 százalékát másod- és harmadfokú égési sebek borítják. A fiatalembert tegnap megműtötték. Az orvosok igen komolynak minősítik állapotát, és jelezték: további műtéti beavatkozásokra lesz szükség. Az ellenzéki sajtó és a roma szervezetek azóta sürgetik, hogy Meciar fogadja a romák képviselőit, és nyilvánosan határolja el magát a történtektől. Tegnap bejelentették, hogy a harminc támadó közül tizenegy ellen indult eljárás, és hogy közülük két fiatalkorú támadó tettét „gyilkossági kísérletben való bűnrészességgé" minősítették át. • Augusztus 18-án a berlini tartományi bíróságon megkezdődik az egykori NDK tíz tábornokának pere. Azzal vádolják őket, hogy felelősek azért a tűzparancsért, amelynek engedelmeskedve a keletnémet állam határőrei annak idején számos menekülőt agyonlőttek. A vádlottak között van Wolfgang Reinhold, a keletnémet légierő, Wilhelm Ehm, a flotta és Fritz Peter, a polgári védelem főparancsnoka. Az 571 oldalas vádirat az NDK védelmi minisztériuma kollégiumának jegyzőkönyveire támaszkodik. Ez volt az a testület, amely minden évben kiadta a parancsot, hogy a határsértőket őrizetbe kell venni vagy meg kell semmisíteni. • Tegnap hajnalban ismeretlen tettesek tűzbombát dobtak török érdekeltségek németországi épületeire. Ez volt a nyolcadik iyen eset az utóbbi napokban. A merényletekkel sikertelenül próbálták felgyújtani két utazási iroda helyiségeit Brémában és Bochumban. • Az amerikai külügyminiszter Bill Clinton elnök levelét viszi Csiang Cö-min kínai elnök számára. Ezt a brunei ASEAN-csúcsra utazó Warren Christopher jelezte tegnap újságíróknak Guam-szigeti megállója alkalmával. Christopher elmondta, hogy a brunei tanácskozáson találkozik kínai kollegájával, Csien Csicsennel. Az amerikai külügyminiszter a Clinton-levél tartalmáról nem nyilatkozott. • Izraeli katonák és rendőrök tegnap erőszakkal eltávolították azt a több száz izraeli telepest, akik illegális kolóniaépítésbe kezdtek Al-Kaderban, a Ciszjordánia déli részén, Betlehemtől délre fekvő zsidó városra, Efrátra néző palesztin faluban. A rendfenntartó erők - köztük lovas rendőrök - körülvették a települést, és erőszakkal elhurcolták a telepeseket. -fU(^^ '1 c^(! C 77^» TO?"TC30 Pfidifi Nehézsúlyú tigris Ha a lakosság növekedése az eddigi ütemben folytatódik, pár évtizeden belül India lesz a Föld legnépesebb állama. A túlnépesedés problémáját a mindenkori kormányok különböző nemzetközi szervezetek bevonásával próbálják megoldani. A kérdés egyszerű: ilyen mértékű lakosságnövekedést tud-e olyan ütemű gazdasági növekedés, iparosodás kísérni ebben az alapvetően agrárországban, amelynek révén megállítható lenne az elszegényedés. Az ország igen nagy népsűrűsége alacsony életszínvonallal párosul, ami jelentősen gyengíti a belső piac felvevőképességét. További nagyon komoly gondot jelent a kasztrendszer, amely akadályozza a szabad munkaerő-áramlást az iparban és a mezőgazdaságban. Politikai, vallási problémák is nehezítik a szubkontinensnyi ország gazdasági megerősödését. Az egyik állandó, égető külpolitikai konfliktusforrás a mohamedán vallású Pakisztánnal Kasmír hovatartozásának kérdése. Naraszimha Rao 1991-es hatalomra kerülésével gyökeres gazdaságpolitkai koncepcióváltás történt Indiában. A nehrui tervgazdálkodás maradványainak felszámolására, következetes liberalizációs gazdaságpolitikára épült ez az új koncepció. A költségvetési deficit néhány év alatt körülbelül egyhetedére csökkent. Jelentős összegeket költ a kormány az infrastruktúra, a vidék fejlesztésére, amihez jelentős segítséget kapnak a Világbanktól. Az oktatás és az egészségügy azonban továbbra is igen kis mértékben részesedik a költségvetésből. Az elmúlt évben az ipari termelés növekedése 8-10 százalékos volt, az infláció 10 százalék körül mozgott, a mezőgazdaság hozama 3 százalékkal meghaladta az előző évit. A GDP növekedése 1994-ben 5-5,5 százalékos volt. A külkereskedelemben az export növelése a legfőbb cél, ez tudná az országot exportorientált növekedési pályára állítani. Az elmúlt évben azonban megtorpant az export, és jelentős mértékben növekedett az import. Ez nagyrészt a megélénkült beruházásokkal magyarázható. A legfőbb célok között említendő a külföldi adósságállomány (92 milliárd dollár) csökkentése, mindenekelőtt a rövid lejáratú hitelek hosszú lejáratúvá alakítása. Úgy látszik, ezek az eredmények a derűlátókat igazolják, akik szerint az országnak elég jók az esélyei arra, hogy minden probléma ellenére a gyorsan fejlődő ázsiai országok sorába lépjen. Fülei-Szántó András / / Eljárás a „prágai tavasz " el^^^ ^ Hivatalos vádemelés napokon belül AIIX A kommunizmus bűneit vizsgáló és dokumentáló prágai hatóságok néhány napon belül vád alá helyezik az 1968-as ,„prágai tavasz" leverésében közreműködő személyeket - jelentette tegnap az APA osztrák hírügynökség. Az APA emlékeztet a CTK cseh hírügynökség május 31-én közzétett jelentésére. Ebben a következő olvasható: a hatóságok két hónapon belül előterjesztik az 1968-as események okmányait azzal a céllal, hogy hazaárulás és a köztársaság felbomlasztásának vádjával eljárást lehessen indítani a prágai tavasz leveréséért felelős személyek ellen. Hazaárulás miatt a vádlottakra 12-től 15 évig terjedő vagy életfogytiglani börtönbüntetés szabható ki. A köztársaság felbomlasztásáért ugyanilyen súlyos büntetés jár. A hazaárulás ugyan elévülő bűncselekmény, de a kommunista rendszer jog nélküli jellegére vonatkozó 1993. évi törvény alapján ez is üldözhető. Csehszlovákiában először 1992-ben tettek említést arról, hogy a Varsói Szerződéshez tartozó országok csapatainak behívásáért hazaárulás vádjával büntetőeljárást kezdeményezhetnek bizonyos politikusok ellen. 1992 februárjában a csehszlovák belügyminisztérium szóvivője sajtóértekezletén hangsúlyozta, a szövetségi nyomozó hatóságok döntése alapján a következő személyeket helyezik vád alá: Frantisek Barbirek, Vasil Bilak, Karel Hoffmann, Milos Jakes, Jozef Lenart, Zdenek Mlynar, Jan Filler, Emil Rigo és Zbynek Sojak. Később közéjük sorolták az azóta elhunyt Alois Indrát, Martin Dzurt, Drahomir Keidert, Bohumir Molnárt, Oldrich Pavlovskyt, Josef Riklt, Stefan Sadovskyt, Viliam Salgovicot és Oldrich Svetskát. A belügyminisztérium szóvivője arról is beszámolt, hogy Vladimir Nechanicky csehszlovák államügyész kezdeményezésére 1990. április 6-án megindult a megfelelő büntetőeljárás. ^01 évfCO kerületeket sirárnyított a Hamasz-vezető , ^ .§el-Au - Izraelben Abu Marzuk kiadatását Izrael kérni fogja Muszil Afon Marzuk szélsőséges Hamasz-vezető kiadatását. Jichak Rabin miniszterelnök azután döntött a kiadatási kérelemről, hogy vasárnap tanácskozott Simon Peresz külügyminiszterrel, David Libái igazságügy-miniszterrel, Amnon Barak vezérkari főnökkel és a Sin Bet, a belbiztonsági szolgálat főnökével, akinek a nevét nem hozták nyilvánosságra. A hivatalos kiadatási kérelmet néhány napon belül átadják az amerikai hatóságoknak. Izraelnek a Sin Bet által összegyűjtött elegendő „kézzelfogható" bizonyíték áll a rendelkezésére a kérés alátámasztásához. A belbiztonsági szolgálat értesülései szerint a magas rangú Hamasz-vezető személyesen adott utasítást több, Izrael-ellenes merényletre. Musza Abu Marzukot, a Hamasz szélsőséges iszlám mozgalom politikai bizottságának vezetőjét a bevándorlási törvények megsértése miatt tartóztatták le csütörtökön az Egyesült Államokban. A Hamasz vasárnap sürgette az Egyesült Államokat, hogy azonnal engedje szabadon letartóztatott vezetőjét, ellenkező esetben újabb erőszakhullám csap fel a Közel-Keleten. Imád Faludzsi Hamasz-vezető az AP- nek nyilatkozva mindazonáltal úgy vélekedett, hogy bízik a párbeszéd és a válság diplomáciai rendezésének lehetőségében. Nem túl valószínű, hogy Izrael eléri Musza Abu Marzuk Hamasz-vezető kiadatását - közölte ügyvédje, Stanley Cohen, aki szerint mindamellett az amerikai hatóságoknak figyelembe kell venniük azt a tényt, hogy a két ország között kiadatási egyezmény van érvényben. Musza Abu Marzukot várhatóan holnap hallgatja meg a bíróság a bevándorlási hivatal feljelentése alapján.