Új Magyarország, 1995. augusztus (5. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-02 / 179. szám

8 V. ÉVFOLYAM, 179. SZÁM 1995. AUGUSZTUS 2., SZERDA Ustinov Haydnról Persze a cím így nem egészen igazságos. Kellett mindenekelőtt egy író, Israela Margarit (egy­szersmind a zeneszerző zongo­raműveinek érzékletes megszó­­laltatója), meg világhírű együtte­sek (remélem, hogy a Fischer Ádám vezényelte Osztrák-Ma­gyar Haydn Zenekar is annak számíthat, legalábbis e film nem­zetközi sikere nyomán), és per­sze nagyszerű szólisták, azután kiváló rendező (Derek Bailey), és a témát ihletetten fényképező operatőrök (Thomas Weber, Bor­­nyi Gábor), meg egy előadómű­vész: Sir Peter Ustinov. Aki aztán ebből az Egyesült Államokban méltán a legjobb ismeretterjesztő alkotásként díjazott magyar-né­­met-amerikai filmből kihozta azt, amit csak lehetett. Mesélt Haydnról. Vagy még in­kább, mély empátiával és a kívülálló keserédes humorával figurázta életét és műveit, így akkor is, amikor az Üstdob szim­fóniával illusztrált muzikális szellemességet élvezve a szája szélét nyalogatta, majd a dobü­tésre összerezzent. És akkor is, midőn a Stephansdom karzatán a gyermek Haydn egykori, kó­rusbéli sorsáról szólt, s mi gyö­nyörködhettünk közben az oszt­rák főtemplom gótikus belsejé­ben, a csodás faszobrokkal ékes Mária-oltárban s a festmények­ben. Meg abban is, ahogy utóbb a színész a Dóm tövében lévő kávéházban hörpölte a fekete le­vet, s mesélte tovább a kamaszo­dó művészpalánta császárvárosi hányattatásait. És persze, se sze­ri, se száma nem volt a XVIII. századi Bécs ragyogó, színes ké­peinek. Ahol az olasz költővel, Metastasióval lakhatott egy fedél alatt, s annak honfitársától, Por­porától tanulhatta a zeneszerzést és mesterének anyanyelvét is. (Hogy ennek fejében a maestro cipőjét is ki kellett tisztítania, tán nem is volt túl nagy ár.) Haydn egyébként, úgy is, mint szegénysorból "l származó zeneszerző, nagyon sokáig szol­ga maradt. Persze, nem a szó ha­gyományos értelmében. Hiszen állása az Esterházyak udvarában valóban irigyelt lehetett minden európai muzsikus számára. De hát kemény a szolgálat, amelyet a filmen sűrítve bemutatott Bú­csúszimfónia is illusztrált. Ám ez a Haydn-életrajzok közhelye. Számomra újdonság inkább az volt, hogy milyen kemény mun­ka lehetett a baritonra kompo­nált műveknek nemcsak meg­írása, hanem bemutatása is. Er­ről nemcsak Ustinov beszélt, de érzékletessé tette ezt a Budapest Baryton Trió is. És meglepetés­ként hatott a helyszín, ahol min­den sok egyébbel, így a kamara­operák - most korhű figurákkal illusztrált - intim zenéjével s a mind kifinomultabb vonósné­gyesekkel együtt e művek meg­szólalhattak. Az általam nagyon rég látott Eszterháza (Fertőd) a magyar Versailles megújult va­rázsa. 06/90-310-823 Mert hát azért - Bécsen, meg a nagy szimfóniák, s a két óriás oratórium, a Teremtés és az Év­szakok Hende­-ihletésű London­­élményén túl - rólunk is szólt a mese. S nemcsak a zeneszerzőt megihlető magyar (magyar-ci­gány) zene révén. Mert Eszter­­háza mégiscsak a miénk. És ne feledjük Kismartont sem, ahol nemcsak élt és alkotott, hanem ahol a bécsi eltemettetés után a hálás Esterházyak végső nyug­helyhez juttatták. Vagyis a tria­noni országomlásig magyar földben nyugodott. j^^^^elczer Tibor • Nap- és homokórák, illetve más különleges időmérő eszközök tekinthetők meg az Iparművészeti Múzeum gyűjteményének rit­kaságaiból válogatott kiállításon csütörtöktől. Az Idő­mérő című tár­latot Ponori Thewrewk Aurél csillagásztörténész nyitja meg. A mú­zeum Műhelysarok kamarabemutóján kortárs képző-, illetőleg ipar­művészek által formázott alkotások, valamint az elillanó időt „meg­örökítő" munkák is helyet kaptak. A változatos időmérők az őszi napéjegyenlőség bekövetkeztéig, vagyis szeptember 23-áig láthatók az Üllői úti múzeumban. • Francia és magyar fotóművészek alkotásaiból augusztus 2-án 17 órakor nyílik kiállítás az esztergomi Duna Múzeum - Európai Közép Galériában (Esztergom, Kölcsey u. 2). A Kézfogás című tár­latot Török Tamás adja át a közönségnek. Az érdeklődők szeptem­ber 3-ig tekinthetik meg a kiállított munkákat. KULTÚRA Az amerikai Friendship Am­bassadors Foundation támo­gatásával és a Közép-Európa Táncszínház szervezésében magyarországi turnén is vesz részt a St. Louis (USA) város­­béli Gash/Voigt Táncszínház. Tofálság Követségének Ala­pítványa a budapesti Közép- Európa Táncszínház amerikai körútját megelőzően hívta meg a világot járó cserepart­nert, amely Boszorkányok cí­mű előadásának ősbemutató­ját most a Budavári Nyári Te­átrumban tartotta meg A tur­né további állomása volt Badacsonytomaj, Eger. Kősze­gen, a Jurisics-várban augusz­tus 3-án este 9 órakor mutat­koznak be a táncosok. A budavári helyszín ihletően kö­­zépkorias. A Kapisztrán téri Magdolna-torony bejárata előtt emelték a táncjáték dobogóját, a széksorokat ódon kövek bástya­maradványai ölelik körül. A vilá­gítást a fémvázra erősített reflek­torok szolgáltatják. Középkor és modern technika. A varázsszö­get záró három rúd alatti, lengő kereszttartón vörös köpönyeges „boszorkány" gubbaszt. Mintha mágiát űzne. Vagy épp máglyán égetnék. A dobpergésre fehér le­pelbe burkolt, fekete szíjjal vé­gigkötözött asszonyok görögnek az üres színpadon. A hátteret sű­rű, fekete fátyolfüggöny borítja. A zene (Amnon Wolman neves chicagói zeneszerző alkotása) tengermorajlást - ős káoszt su­gall. A lélek parttalan hullámve­rését. Az öt táncosnő ördögi lele­ménnyel csereberéli, ki-be fordít­ja fekete-fehér leplét-köpönye­­gét, hol vörös csuklyás pelerint, hol ijesztő férfimaszkot ölt, a vál­takozó szerepeknek megfelelő­en. Susan Gash és Beckah Voigt modern koreográfiájában meta­morfózis metamorfózist szül. A nők mindenkori kiszolgáltatott­sága, az ellenük szőtt vádak, elő­ítéletek, a boszorkánysággal megbélyegzettek kegyetlen ki­végzése, a babona, a vallás mezé­be bújtatott előítélet és kímélet­len kegyetlenség, a hajdani és mai erőszak táncmozdulatokba sűrített, képletes története eleve­nedik meg a szemünk előtt. Az egyszerűvé csupaszított „testbe­széd" nyelvén szólnak hozzánk a táncosnők, amint elénk bűvölik a boszorkánnyá manipulálás kö­zösségi folyamatát, a képzelő­erővel megáldott nők kitaszítta­­tását az ördögi erőkkel való cim­­borálás vádjának címén. A történet nem a realitás szfé­rájában zajlik. A félelmetes­­szuggesztíven ismétlődő, „ráol­vasó" kórusének, a recsitatívó­­ban kántált szövegfoszlányok egyre elhatalmasodó zűrzavará­ban a jelképes ábrázolás, a lelki folyamatok táncos érzékeltetése kelti a kívánt képzettársításokat a nézőben, jóllehet a modern tánc labirintusában járatlan szemlélő a látottakat, érzésem szerint, nemigen tudja követni, értelmezni. A szuggesztivitás néhol alábbhagy, s a szüntelenül váltakozó, leleményekben bő­velkedő koreográfia csak a „mélylélektan" iránt fogékony, kiműveltebb főket ragadja meg. A születés atavisztikus misztéri­umának jelképes-áttételes meg­jelenítése azonban mindenki számára világos képekben su­gallja a világra jövetel, a terem­tés vajúdásos mozzanatait. A legmegkapóbb az élet és a világ, a lélek és a közösség szakadatlan metamorfózisa, mely a lét korlá­taira s a világ végtelenségére utal a maga örök hullámzásá­ban. Metz Katalin Amerikai táncszínház Magyarországon uiu' Boszorkányok, ha mégis lennének... A varázsszög alatt boszorkányok, boszorkánymesterek FOTÓ/MTI Volt már szinte minden, csak akasztott ember nem. Személye kedves ismerősként tűnik fel oly­kor a szerkesztőségben, hozza jegyzetét, kéziratát és hetven évét, szigorát, a szemsugárra szorítkozó barátságát. Nyári lény, számára a hőség emberhez méltó állapot, sze­ret kánikulában teniszezni, talán még verset is tudna írni ebben a rekorddöntésre készülődő nyár­ban, ha kellene még valakinek, bár­kinek a verse, s talán ezért van, hogy nekünk is csak színes karco­latokkal kedveskedik. Holott költő. Volna. Ha­ 1968-ban, miután számtalanszor számtalan rend­szer próbálta elakasztani pályáján, elvégezte az ELTE pszichológiai szakát,­­holott akkor még a lélek a matéria zugárujának minősítte­tett, volt is, meg nem is. Nincs mit csodálkozni azon, hogy ekkor sem lett pszichológussá, noha önmagá­ban már réges-rég felfedezte a lel­ket, viszont valószínűleg kiváló munkavédelmissé lett a Dunántú­li Ásványbányászati Vállalatnál. Ha korábban lett volna az, komoly esélyem lett volna arra, hogy a pát­­kai laboratóriumban találkozzam vele, ahol is elmagyarázhatta vol­na az ásványbánya laborjában végzett munka lélekromboló veszé­lyességét. De, sajnos, vesztemre, nem találkoztunk. 1970: a Fővárosi Vízművek pszichológusa, a csapszakértők és irodista lányok-asszonyok lelkeit búvárolja. 1985-ben végleges pol­gári foglalkozásra lel: nyugdíjas lesz, azaz hatvanéves. Most pedig, számszakilag te­kintve a dolgot: hetven. Isten él­tessel (apáti) a ! Kautzky Norbert 70 éve­s) Pályázat a tolerancia jegyében . Rajzokat, fotókat, videofilmeket várnak A­­Budapest Kőbányai Cukor- technikával, bármilyen méret­­mányzat a tolerancia évének jé­­ben készülhetnek, színes vagy­gyében az Európai Unió fekete-fehér rajzok, vízfestmé- ECOS/OUVERTURE/PHARE nyék lehetnek. Egyéni pályázók programjának támogatásával munkáit várjuk. rajz-, fotó- és videofilm-pályáza- II. Fotópályázat: egyéni vagy tűzhirdet budapesti egynnékek közösen alkotott amatőr pálya- és fiatalok számát.Barátaim - munkákat várunk, maximum 5 akik mások, miért én címmel. A kötetlen méretű, fekete­pályázat témája a fenti cím keres­e­tében szabadon választható. A feltétel csupán az, hogy a pálya­munkák tükrözzék a tolerancia jó példáit, főként az eltérő kul­túrák, a különböző népcsopor­tok, az egészséges és a (moz­­gás)sérült emberek, gyerme­kek, fiatalok közötti harmoni­kus kapcsolatokat és egymásra találást, a különbségeket és azonosságokat, sok miatt kérjük megőrizni.) III. Videofilm-pályázat: egyé­ni vagy közösen alkotott amatőr pályamunkákat várunk, 5-10 perces videofilmet VHS kazet­tán kérünk beküldeni. A pályázatokat felkért sza­kemberekből álló rangos zsűri bírálja el. A nyerteseket könyv-, A pályázatban részt vehetnek játék-, tárgyjutalommal díjaz­­óvodások, általános iskolás korú­­­ak, s a legsikeresebb pálya gyermekek, fiatalok 25 éves kor­határig. A pályamunkák az aláb­bi korosztályok szerint kerülnek elbírálásra: óvoda, hagyomá­nyos általános iskola 1-4. osz­tály, hagyományos általános is­kola 5-8. osztály, ifjúsági kategó­ria 16-25 éves korig. I. Rajzpályázat: egy pályázó maximum 3 darab pályaművel pályázhat, a rajzok bármilyen munkák az eredményhirdetés napján nyilvános kiállításra ke­rülnek a Kőbányai Gyermek- és Ifjúsági Szabadidő Központban október 14-én, majd nemzetközi kiállításon vesznek részt október 28-án az angliai Wolverhamp­tonban, multikulturális fesztivál­program keretében. (OS. nyomán) Keresztkérdés a múzeum kapujában Folytatás az 1. oldalról A tervek szerint az ingyenes nap megszűnne, ám szombatonként a családdal érkezők továbbra is fizetés nélkül látogathatnák mú­zeumainkat. A diákoknak és a katonáknak pedig az eddigi in­gyenes belépés helyett félárú jeggyel kell majd bemenniük. Mindezek azonban még csak el­képzelések, melyekről egyelőre a múzeumokat sem tájékoztatták, és jelenleg a heti egy ingyenes napot előirányzó jogszabály van érvényben. Az új rendelet meg­alkotása és egységes bevezetése a múzeumok eltérő tulajdonvi­szonyai (állami, ö­­kormányzati és magántulajdonú intézmé­nyek) miatt - valószínűleg kor­mányrendelet kidolgozását teszi szükségessé, amely előrelátható­lag jövő januártól lép életbe. A készülő rendeletről, az érin­tett intézmények közül elsőként a Hadtörténeti Múzeumot kér­deztük meg, ahol egyelőre nem kaptak erről semmiféle hivatalos értesítést, és nem is tervezik ed­digi kedvezményeik megszün­tetését. A Nemzeti Múzeumban azt javasolták, forduljunk a mi­nisztérium illetékeséhez. Dózsa Katalin, a Budapesti Tör­téneti Múzeum igazgatóhelyet­tese véleménye szerint a minisz­tériumban megfogalmazott, de még ki nem dolgozott koncepció csak hivatalos megerősítése len­ne a jelenlegi állapotoknak. A múzeumok többsége már eddig is szedett félárat a diákoktól, an­nak ellenére, hogy egy miniszté­riumi rendelet értelmében ezt nem tehették volna. Nekik a pár százezer forintos többletbevétel is jelentős tétel. Csak ebből tud­ják fedezni a programok költsé­geit. Dózsa Katalin érdeklődé­sünkre azt is elmondta, hogy ha­tározottan ellenzi azt az elképze­lést, amely szerint a magyarul­­beszélő látogatóknak a külföl­diektől eltérő belépti díjat kelle­ne fizetni. Ez szerinte megalázza a magyarokat, ráadásul a gya­korlatban kivitelezhetetlen len­­n­e. Elmondta, hogy ha már az állam nem finanszírozza a mú­zeumait kellő mértékben, akkor legalább egy mielőbbi non-profit törvény keretében lehetővé kel­lene tennie, hogy szponzori tá­mogatásokból jussanak bevétel­hez. Ehhez a szponzorok érde­keltté tétele lenne szükséges, no­ha azzal is tisztában kell lenni, hogy az egyre fogyatkozó szponzori pénzek megszerzése kizárólag személyes ismeretsé­gek függvénye, ami bizonyta­lanná és esetlegessé teszi a támo­gatásokat. A Magyar Nemzeti Galéria fő­igazgatója, Bereczky Lóránt ugyancsak nem örülne annak, ha a külföldieknek más belépő­jegyet kellene váltaniuk, mint a magyarul beszélőknek. Elmond­ta, egyrészt a múzeumok főleg idős, nyugdíjas teremőreiből álló személyzetét nem lehet ilyen fel­adat elé állítani, elvégre milyen alapon igazoltathatná a látoga­tót a­ teremőr néni? Másrészt a környező szegény országokból érkező látogatók ugyancsak rá­szorulnának az olcsó belépőre, még ha nem is magyarok. Furcsa is lenne keresztkérdést intézni a látogatóhoz, s a jegy árát így meghatározni. A főigazgató sze­rint való igaz, hogy a jelenlegi 50 forintos belépőjegyek hússzoro­sát kell fizetni külföldön hasonló múzeumi belépőkért, ezért ez az összeg a nyugati turisták számá­ra nevetségesen alacsony. A mú­zeumok bevételének azonban csekély töredékét teszi ki a belé­pőjegyekből befolyó pénz. Szá­mításuk szerint azzal, hogy eltör­lik a heti egyszeri ingyenes napot, a bevétel mindössze 1 százalékkal növekszik. A múzeum vállalkozá­saiból, büféüzemeltetéséből, he­­l­ységek kulturális rendezvény­hez való bérbeadásával legfeljebb további 2 százaléknyi bevételnö­vekményhez juthat. Ezért Be­reczky Lóránt szerint mivel a mú­zeumok felbecsülhetetlen állami értékeket őriznek, az államnak mint tulajdonosnak kötelessége fenntartani őket. Ez a világ min­den táján így van. B. L. A. Kormánybiztos a rektorok fölött? Egyelőre csak javaslatként fogal­mazódott meg az az elképzelés, hogy célszerű lenne kormány­­biztost kinevezni a felsőoktatási intézmények integrációjának ve­zénylésére. Ez az elgondolás az államháztartási reformbizottság július 11-i ülésén megvitatott munkaanyagban szerepel - mondta Papp Lajos művelődési helyettes államtitkár. A tárca illetékese cáfolta azt az egyik napilapban megjelent állí­tást, hogy a kormánybiztos az átalakulás során részben vagy egészben átvenné a rektor, illet­ve a főigazgató, valamint az in­tézményi tanács hatásköreit. Megjegyezte azonban, hogy más összefüggésben felvetődött olyan elgondolás, mely szerint az egye­temek és főiskolák gazdasági ve­zetőinek kinevezése a pénzügy­­miniszter hatásköre legyen. A helyettes államtitkár a to­vábbiakban hangsúlyozta: a mű­velődési tárca álláspontja szerint a felsőoktatási törvény esedékes módosításakor pontosan meg kell határozni az állam szerep­körét a felsőoktatásban. Ez - vé­lekedett - segítené az intézmé­nyi autonómia megerősítését is. (MTI) INGYEN NYARALHAT! Két nyertes görögországi utat nyerhet az Új Magyarország Keresd a mondatot” nyomozójátékában. Lapozzon a 12. oldalra, megtalálja a játék szabályait! INGYEN NYARALHAT!

Next