Új Magyarország, 1995. november (5. évfolyam, 256-281. szám)
1995-11-01 / 256. szám
Leváltások a Keramikánál A szlovák rádió tegnap délben - nevek közlése nélkül - azt jelentette, hogy leváltották a kassai vasmű Keramika nevű társvállalatának termelési igazgatóját és több műszaki vezetőjét. A pénteki robbanás nyomán bekövetkezett - tizenegy emberéletet követelő - súlyos baleset ügyében az ügyészség, a belügyi szervek és a vasmű szakemberei párhuzamosan folytatják a vizsgálatot. A tragédia okainak kiderítése alighanem bonyolult feladat lesz. Az ügyben egyelőre csak feltételezések vannak. A vizsgálat arra is keresi a választ, vajon a történtek hátterében nem áll-e bűncselekmény. A tragédia áldozatainak első csoportját tegnap helyezték örök nyugalomra. A leváltásokról a Kelet-Szlovákia Vasmű Rt. tegnap tartott rendkívüli közgyűlése döntött, és rögtön ki is jelölte a menesztett termelési igazgató utódját. V. ÉVFOLYAM, 256. SZÁM KÜLFÖLD AiU■ICCuicML NOVEMBER 1 *')Cu Cl Uvo^vi) ^ íjyHajszálon múlott a többség a québeci népszavazáson AZ egység hívei győztek A hétfői népszavazáson a kanadai Québec tartomány függetlenségét ellenzők a szavazatok 50,6 százalékával győztek, a függetlenség híveinek 49,4 százalékával szemben. A nem hivatalos végeredmény szerint a szavazatkülönbség minimális, mindössze 53 000. Az összes leadott szavazat száma 4,7 millió, ebből 86 675 érvénytelen volt. Jean Chrétien kanadai miniszterelnök az eredmény közzététele után elmondott televíziós beszédében megbékélésre hívta fel a két tábor híveit. Felszólította a szeparatisták vezetőjét, Jacques Pariseau tartományi kormányfőt, hogy működjenek együtt egy újabb „nemzeti válság" megelőzése érdekében. A kanadai miniszterelnök a népszavazás előtti utolsó napokban csupán vonakodva biztosította személyes támogatásáról azokat az alkotmányos módosításokat, amelyek a québeciek kívánsága szerint különleges védelmet nyújtanának a francia nyelvnek és kultúrának a tartományban. Televíziós beszédében most síkraszállt a szükséges változtatások mellett. Daniel Johnson, a függetlenséget ellenzők táborának vezetője ugyancsak „gyors kiengesztelődésre" hívott fel a föderalisták győzelme után hívei előtt mondott szónoklatában. Bill Clinton amerikai elnök telefonon beszélt a kanadai kormányfővel a népszavazás után, csodálatának adva hangot „az erős és egységes" Kanada iránt - közölte Ginny Terzano fehér házi szóvivő. A francia külügyminisztérium keddi nyilatkozatában az eredmény tudomásulvétele mellett hangsúlyozta, hogy Franciaország természetesen tovább akarja erősíteni közvetlen és különleges kapcsolatait Québec-kel mint a francia nyelvű országok fontos tagjával. Ez fog kifejeződni a tartomány miniszterelnökének jövő évi párizsi látogatásában is. A népszavazás eredményének nyilvánosságra hozatala után kisebb rendzavarások voltak Montrealban. A rohamrendőrség gumibotokkal szorított vissza több száz szeparatistát, akik kísérletet tettek arra, hogy behatoljanak egy bárba, ahol a föderalisták ünnepelték győzelmüket. A szeparatisták közül néhányan kövekkel és palackokkal dobálták meg a rendőröket, elégették az egység híveinek plakátjait és a kanadai zászlót. A rendőrség hat embert őrizetbe vett. Bakuban cáfolják a szándékos merényletet a tUÉ vb'OKc C (*.) áOO embert kimenekítettek 1' lA a pokoli alagútból Folytatás az 1. oldalról A tegnapi moszkvai lapok által megszólaltatott orosz szakértők arra emlékeztettek, hogy az előírások pontosan szabályozzák: mi a teendő, ha tűz üt ki a szerelvényen vagy füst árasztja el a kocsikat. A tűz észlelése után a vonat vezetőjének lassú menetben kellett volna a következő állomásig haladnia, és semmiképpen sem lett volna szabad megállnia az alagút közepén - vélték egybehangzóan a szakértők. Nem világos, hogy rövidzárlat miatt szűnt-e meg az áramellátás, vagy a tűz észlelése után kapcsolták ki az áramot az alagútban, ami után leállt a szellőzés is. A füst gyorsan elárasztotta a szerelvényt és az alagutat, mire borzalmas pánik tört ki. Az utasok megpróbáltak kitörni az égő szerelvényből. Többségük halálát nem égési sérülések, hanem a tüzet fogott belső műanyag borítás égése során keletkezett mérgező gázok, illetve fulladás okozták. Sok utast agyontapostak. A hivatalos adatok szerint 287 ember, köztük a mentőalakulatok három tagja vesztette életét, a sebesültek száma pedig 269 volt. Mintegy négyszáz embert sikerült kimenekíteni a pokoli alagútból . Csiang Cö-min kínai elnök november 13-17. között hivatalos látogatást tesz Dél-Koreában. Ez lesz az első alkalom, hogy a kommunista Észak-Koreával baráti kapcsolatokat ápoló Kína államfője Dél-Koreába látogat. A pekingi vezető és szöuli vendéglátója, Kim Jung Szavó elnök elsősorban a Koreai-félsziget helyzetét vitatja meg. • Tansu Ciller török miniszterelnök asszony hétfőn este új koalíciós kormányt alapított, amelyben az általa vezetett Igaz Út Pártja (DYP) ismét a Szociáldemokrata Néppárttal (SHP) fog együtt kormányozni. Az új kabinet - amelynek megalakítása 40 napos kormányválságnak vet véget - csak átmeneti felhatalmazással rendelkezik, s a december 24- ére kiírt parlamenti választásokig irányíthatja az országot. • Oroszországot erősen nyugtalanítja a kelet- és közép-európai államok, a balti államok, vagy az egykori Szovjetunió más államainak esetleges belépése az atlanti katonai szervezetbe - jelentette ki hétfőn az orosz védelmi miniszter a görög katonai akadémián. Az athéni látogatáson tartózkodó Pavel Gracsov hallgatósága előtt rámutatott, hogy ha ez bekövetkezik, akkor a továbbra is védelmi jellegű orosz katonai doktrína egyes irányelveit azonnal felül kell vizsgálni. • Nigériában kedden egy rendkívüli bíróság gyilkosság vádjával halálra ítélte Ken Saro-Wiwa ellenzéki politikust. Saro-Wiwa, az alternatív Nobel-békedíj birtokosa, mindvégig cáfolta az ellene felhozott vádat. A politikus a MOSOP, az Ogoni Nép Túléléséért Küzdő Mozgalom elnöki tisztét tölti be. Saro-Wiwával együtt halálra ítélték a mozgalom három magas rangú tagját is. Bakuiak siratják a metrótűz egyik áldozatát FOTÓ: MTI/AP Zavargások több francia városban A Bordeaux-i csata Csatatérré változott tegnapra virradóra a nyugat-franciaországi Bordeaux városa: a településen a kereskedők és kisiparosok védelmi szövetsége (CDCA) tiltakozó felvonulást tartott, ám a tüntetés elfajult, s a résztvevők egyes csoportjai és a rendőrök közötti összecsapásokba torkollott. A tüntetők a társadalombiztosítási rendszer megreformálását sürgették. A CDCA hívei - akik meglehetősen szélsőséges nézeteket képviselnek ebben az ügyben, így például nem hajlandók befizetni nyugdíjjárulékukat - követelésük „nyomatékosítására" felgyújtottak két nyugdíj-, illetve betegbiztosító pénztárat. Rendőrségi források szerint a rendezvény szervezői előre készülhettek az erőszakos akciókra, a menetben ugyanis több tucatnyi álarcos, gyújtópalackokkal és vasrudakkal felfegyverkezett tüntető haladt. Az illetők autógumikat, szemeteskukákat, kocsikat gyújtottak fel, barikádokat emeltek. Az összecsapások nemcsak jelentős anyagi károkat okoztak, hanem 29 sebesült áldozatot is követeltek. A rend helyreállítására a hatóságok mintegy 400 rohamrendőrt vetettek be, s húsz embert előzetes letartóztatásba helyeztek. Alain Juppé kormányfő (aki egyben a város polgármestere is) éles szavakkal ítélte el az akciót, s - mint tegnap nyilvánosságra hozták - a nap folyamán Párizsból Bordeaux-ba látogatott. Tegnapra virradóra egyébként más francia városban is voltak rendzavarások: Besanconban öt kocsit gyújtottak fel ismeretlenek, a Párizshoz közeli Grignyben pedig mintegy 40 fiatal fosztogatott, üzletierakatokat, telefonfülkéket, autóbuszmegállókat téve tönkre. Washington nem akarja elszigetelni Kínát Perry a Távol-Keleten Háromnapos látogatásra tegnap Japánba érkezett William Perry. Az amerikai védelmi miniszter Bill Clinton elnök novemberi útját készíti elő és a japán-amerikai szövetséget megerősítő közös nyilatkozat előkészítéséről tárgyal. Perry ma találkozik japán kollégájával és Kono Johei külügyminiszterrel, megvitatja velük az okinavai katonai bázist érintő kérdéseket. William Perry hétfőn kifejtette: tévednek azok, akik úgy vélik, hogy Kína elszigetelésével eredményt lehet elérni. Ellenkezőleg, a hidegháborús feltartóztatási doktrína alkalmazása kifejezetten veszélyessé válna, mert még gyorsabb ütemű katonai fejlesztésre sarkallná az ázsiai nagyhatalmat. Véleménye szerint Washington biztosan egyedül maradna, ha megpróbálna ellenséges magatartást tanúsítani Kínával szemben, mivel konfrontációs politikáját még ázsiai szövetségesei - köztük Japán, Dél-Korea vagy a Fülöp-szigetek - sem követnék. William Perry, aki Japánon kívül Dél-Koreába is ellátogat, távol-keleti útja előtt elhangzott előadásában védelmébe vette kormánya irányvonalát. Aláhúzta, hogy a kapcsolattartás nem azonos a megbékítéssel vagy alkalmazkodással. Mint mondta, a washingtoni kormányzat a jövőben is számon fogja kérni Pekingtől az emberi jogok érvényre juttatását, ám egyidejűleg együttműködésre törekszik vele olyan kardinális kérdések megoldásában, mint az észak-koreai atomfegyverprogram végleges felszámolása vagy az atomkísérletek általános betiltása. c^\cxH Békevárók a bázison-|\Mk A tervek szerint ma kezdődik az Egyesült Államok területén, Ohio államban - stílszerűen egy katonai támaszponton, a Dayton közelében fekvő Wright-Pattersonban - a délszláv béketárgyalások legújabb, csúcsszintű fordulója, amelyhez komoly várakozásokat fűz a világ. A konkrét eredmény persze erősen kétséges. Pranjo Tudjman horvát elnök már régen közölte, nem maradhat a konferencia végéig. A horvát hadsereg Dél-Hercegovinában folyamatosan támadja a szerb erőket, nyilvánvalóan azzal a céllal, hogy megelőzendő Dubrovnik ágyúzását, beljebb tolja a szerb arcvonalat a szárazföldre. Ezenkívül Kelet-Szlavóniát és Baranyát illetően sürgős visszaszereznivalói vannak. A bosnyákok részéről Muhamed Sacirbej külügyminiszter kimondta: noha készek részt venni a békekonferencián, mindaddig nem hajlandók tárgyalni a rendezésről, amíg a boszniai szerbek atrocitásokat követnek el. És az idő - katonailag - most a muzulmánoknak dolgozik. A boszniai szerbeket (is) képviselő Szlobodan Milosevics szerb elnök az egyetlen érintett résztvevő, aki - ezúttal - valóban érdekelt tárgyalások sikerében. A négyéves háborúskodás kezdetével ellentétben ugyanis most már arról van szó, megtarthatja-e legalább egy töredékét hódításainak, és kieszközölheti-e a Kis-Jugoszláviát mára valóban fojtogató gazdasági zárlat feloldását. Van persze gondja a házigazdának is: az amerikai képviselőház hétfőn közölte, hogy Bill Clinton elnöknek be kell szereznie a kongresszus jóváhagyását, ha amerikai csapatokat szeretne Boszniába vezényelni. És hozzátették: ne bízzon túlzottan a bólintásban. Márpedig a délszláv ellenfelek állítólag csak akkor óhajtanak érdemben tárgyalni a békéről, ha biztosra vehető az amerikai erők részvétele a megállapodást ellenőrző kötelékben. Ami a terepen levő helyzetet illeti, a harcokat leszámítva biztató jelek is vannak: szerb-muzulmán fogolycsere, egy olyan polgári segélyszállítmány, amely el is jutott Gorazdéba, és a némi malíciával döntetlennek nevezhető horvátországi választási eredmények. Az elemzések szerint a jelenlegi kormánypárt, a HDZ (Hrvatska Demokratska Zajednica - Horvát Demokratikus Közösség) a neki kedvező választási törvény dacára a Szábor (parlament) 127 helyéből összesen hetven-egynéhány képviselőre számíthat, meglesz tehát a többsége, de nem tudott kétharmados többséget elérni, ugyanakkor az ellenzék sem tört előre lényegesen. Az, hogy a párt csak kétszer annyi szavazatot kapott, mint amekkora a taglétszáma, jelzi: a horvát választók is szeretnének némi békét, létbiztonságot, civil mindennapokat. Mindezek mellett a muzulmánok legutóbbi katonai győzelmeik ellenére is a puszta túlélésért küzdenek a mindennapokban. Mindhárom fél héjásól elmondható tehát, hogy meggyengültek, aminek eredményeképpen lehet, hogy ezúttal végre létrejön egy tartósnak nevezhető tűzszünet. A délszláv népek megkísérelhetik elérni annak a Jugoszláviának az életszínvonalát, amelyet annyian irigyeltek nem is olyan régen Kelet-Európában. Hogy ez esetleg csak fegyverszüneti egyezmény keretében történik, és a békeszerződés a távoli jövőben jön létre? Végső soron ez nem jelenthet olyan óriási gondot, hiszen például hivatalosan a koreai háború sem fejeződött még be, ám Dél-Korea ennek ellenére is gazdasági nagyhatalommá vált. __________________________________lú Jódal Béla I lua Ci (ájOutCX.^ TeFFör , Lebukás Mexikóban Buenos Aires-i tudósítónktól. A legkeresettebb, tizenhat éve szökésben lévő terrorista elfogásával szép sikert könyvelhet el Carlos Menem argentin elnök kormánya. Az argentin titkosszolgálat emberei a mexikói rendőrség közreműködésével Mexikóvá-Merlo évtizedek óta keresett argertin terroristát, aki egyebek között 1980-ban személyesen lőtte le a paraguai száműzetésben élő Anastasio Somoza volt nicaraguai diktátort. A „Mindenki a hazáért" szélsőbalos csoport vezetőjeként Gorriaran Merlo volt a szervezője a nyolcvanas években több laktanya megtámadásának, de emberrablások, kínzások, bankrablások sora is a számlájára írható. Gorriaran Merlo kiadásáról Menem elnök állítólag az ENSZ- ünnepségek alkalmával állapodott meg Ernesto Zedillo mexikói elnökkel. Ezek után az argentin titkosszolgálat, a SIDE emberei Mexikóba utaztak a terrorista elfogására, és miközben az Mexikóváros utcáin sétált barátnőjével, a hatóságok letartóztatták. A terrorista hamis uruguayi útlevéllel igazolta személyazonosságát, de ellenállás nélkül megadta magát. Huszonnégy óra múltán a mexikói kormány furcsa mód a mexikói bevándorlási törvények megszegése ürügyén utasította ki Gorriaran Merlót az országból. Carlos Menem elnök sajtótájékoztatóján nagy sikerként értékelte a szélsőbalos terrorista elfogását, majd a jelenlévő tudósítók nem kis meglepetésére kijelentette: kormánya korábban foglalkozott azzal a gondolattal, hogy egy kommandóegységet küld Mexikóba, akik elrabolták volna. Rögtön hozzátette azonban, hogy ezt a hipotézist elvetették, mert az egy másik ország szuverenitását sértette volna. Major Balázs Kié a Kaszpi-tenger olaja? Oroszország és Irán egységes álláspontját hangsúlyozó közös nyilatkozatot adtak ki a felek hétfőn este Teheránban a Kaszpitenger ásványkincseinek kiaknázásáról. Az Alekszej Bolsakov miniszterelnök-helyettes és Ali Akbar Velajati külügyminiszter által aláírt dokumentum szerint a Kaszpitenger ásványkincseire csak a part menti államoknak - Oroszországon és Iránon kívül Azerbajdzsánnak, Kazakisztánnak és Türkmenisztánnak - lehet igényük, s az öt állam csakis együtt jogosult meghatározni a kiaknázás szabályait. Amíg ez várat magára, az öt országnak tartózkodnia kell egyoldalú lépésektől - szögezték le. A hétfőn befejeződött orosziráni tárgyalásokról adott jelentésében az AFP emlékeztet rá: Oroszország és Irán ellenzi nagy nyugati cégek részvételét a kitermelésben, s vitatja annak a szerződésnek a jogszerűségét, amelyet Azerbajdzsán nyugati olajcégekből álló nemzetközi konzorciummal írt alá a Kaszpitengeri olajkitermelésről.