Új Magyarország, 1996. február (6. évfolyam, 27-51. szám)
1996-02-01 / 27. szám
KÜLFÖLD 1996. FEBRUÁR 1., CSÜTÖRTÖK Orosz hitelkeret amerikai támogatással Jelcin újabb bejelentésekre készül Az Egyesült Államok Al Gore amerikai alelnök szerint töretlenül támogatja az orosz gazdasági átalakulás folyamatát, annál is inkább, mert a reformok első eredményei mind jobban megmutatkoznak. Gore ugyanakkor hangoztatta, hogy a támogatás nem „egyéneknek, hanem elveknek szól". Az alelnök azon az - amerikai helyi idő szerint keddi sajtóértekezleten beszélt, amelyen Viktor Csernomirgyin orosz kormányfővel az oldalán beszámolt a három éve alakult gazdasági-technológiai együttműködési vegyes bizottság kétnapos üléséről. A tanácskozás eredményeként a két fél több megállapodást írt alá. Al Gore határozott igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy a washingtoni kormányzat megítélése szerint helyes volna-e, ha a Nemzetközi Valutaalap (IME) jóváhagyná az Oroszországnak szánt új, kilencmilliárd dollár összegű hitelkeretet. Az orosz kormányfővel lezajlott találkozóját követően maga Bill Clinton elnök is reményét fejezte ki, hogy a valutaalap megszavazza az összeget. Az IMF az utóbbi hetek oroszországi változásai és bizonytalanságai miatt azonban egyelőre visszatartja a pénzt. Az amerikai elnök értésre adta azt is, hogy személy szerint úgy véli: nem lesz változás az oroszországi reformpolitikában. Kérdésekre válaszolva Viktor Csernomirgyin megerősítette, hogy átadta Bill Clintonnak azt a levelet, amelyet Borisz Jelcin elnök írt a NATO kibővítésével kapcsolatos moszkvai álláspontot kifejtve. Részleteket nem volt hajlandó elárulni. Azt sem fejtette ki, hogy mit értett azokon a bizonyos kiigazításokon, amelyeket az oroszországi reformok folytatódásával kapcsolatban említett a vegyes bizottsági ülésen. Közölte, hogy Jelcin február 15-én fogja bejelenteni az intézkedéseket. A tárgyalásokon ismét szóba került az Iránnak eladott orosz atomreaktorok ügye, de megegyezésre a közeli jövőben nincs kilátás. Az Egyesült Államok ellenzi az ügyletet. (MTI) FOTÓ: MTI/EFA Viktor Csernomirgyin és Bill Clinton a Fehér Ház ovális irodájában. Távolságtartó lelkesedés Peresz kormányfő a repülőgépen jelentette be a változást Előbb választanak Izraelben Tel-avivi tudósítónktól: Simon Peresz izraeli miniszterelnök tegnap Londonba repült egynapos látogatásra, és útközben, a gépen, a kíséretében lévő újságíróknak felfedte, hogy előbbre hozza az október végén esedékes parlamenti választásokat. A kormányfő hozzátette, még nem döntött az előrehozott választások pontos időpontjáról, de elvben már elhatározta, hogy ősz helyett tavasszal vagy a nyár közepén tartják az új knesszet választásokat. Joszi Szarid miniszter, a kormánykoalícióban helyet foglaló, erősen baloldali Merec-párt vezetője így reagált: „Simon Peresz súlyos hibát követ el, amikor előbbre hozza a választásokat. Ennek ellenére támogatjuk javaslatát, mert mi a Peresz vezetése alatt álló Munkapárttal együtt a békefolyamatot támogatjuk és nem akarunk külön utak opumálódni." Politikai megfigyelők egységesek annak kihangsúlyozásában, hogy Peresz azért határozta el a választások előbbre hozatalát, mert a közvélemény-kutatási felmérések szerint a közeljövőben lényegesen jobbak győzelmi kilátásai, mint ősszel. Az a körülmény, hogy Izrael lakossága még mindig élénken foglalkozik a néhai Rabin miniszterelnök meggyilkolásával, mindenképpen a Munkapárt, tehát Rabin, illetőleg Peresz pártjának a malmára hajtja a vizet az időszerű politikai kérdésekben. Nyilvánvaló, hogy a Szíriával kapcsolatos tárgyalások is döntően befolyásolták Peresz elhatározását. Kiderült ugyanis, hogy jóllehet az amerikai Maryland államban folytatódnak a megbeszélések Izrael és Szíria megbízottai között, lényeges előrehaladást azonban még nem értek el. Ilyen körülmények között Peresz előnyben részesíti a korai választásokat. Tegnap időközben nyilvánosságra hozták, hogy az izraeli biztonsági szolgálat letartóztatott egy professzort, akit az iráni hírszerző szolgálat tavaly megkörnyékezett és beszervezett Teherán javára való kémkedésre. A szóban forgó ügynök elsősorban Izrael nukleáris adottságaira vonatkozó értesüléseket akart beszerezni. Dán Ofry .(J y G 'ts'' Moszkva déli előretolt helyőrsége A Srí Lanka fővárosában, Colombóban végrehajtott - nem első és bizonyára nem is az utolsó - öngyilkos pokolgépes merénylet kapcsán újból csak megdöbbenhetünk, hogy a különböző országokban, különböző célokért, de legfőképpen az önállóságért s hatalomért vívott küzdelemben milyen nagy mértékben szentesítette már a cél az eszközt. Gyakorta a barikád mindkét oldalán. Nincsen ez másként Tádzsikisztánban sem, ahol a minap a közép-ázsiai muzulmán ország főmuftija (vallási vezetője) esett merénylet áldozatául. A főmufti halála, majd azt követően a lázas orosz diplomáciai jelenlét - Gracsov védelmi és Primakov külügyminiszter szinte egymásnak adták a kilincset Dusanbéban -, valamint a közeli Türkmenisztánban megkezdődött tádzsikközi béketárgyalások ismét jobban ráirányították a figyelmet a térségre. Mindinkább nyilvánvalóvá válik ugyanis, hogy mennyire sebezhető és ingatag az a Tádzsikisztán, ahol a Szovjetunió felbomlásának köszönhető függetlenség esztendeiben igencsak ritka vendég volt a béke. Annál több villongás, polgárháború gyötörte az országot és népét. Kormányok jöttek, kormányok mentek, avagy éppen elűzték őket, de a probléma lényege változatlan maradt: ki is legyen a hatalom. Miután Tádzsikisztán muzulmán ország, korántsem meglepő, hogy az iszlám elveit zászlajukra tűző erők is harcba szálltak a már említett hatalomért, amelyet jobbára a Moszkva-barát körök birtokoltak. Egy időben úgy is jellemezték a tádzsikiszáni szembenállást, mint a zöldek (iszlámisták) és a vörösök (kommunisták) kötélhúzását. Mindez azonban csak részben fedte a valóságot. Az ellentétek gyökere ugyanis jórészt törzsi-kláni eredetű, s a gyakorlatban azt jelentette, hogy a magát kisemmizettnek érző, a „húsos kondértól" távol tartott régiók indítottak támadást a „koncok" újrafelosztásáért. Mint ahogyan ma már Rahmonov elnök egykori szövetségesei is sorozatban lázadoznak, mert keveslik a nekik kiosztott jutalmat. A váltakozó sikerű polgárháborúban végül Moszkva közbelépése billentette el a mérleg nyelvét - természetesen nem az iszlámisták javára, akik közül sokan a menekülést választották. Afganisztán lett az ideiglenes otthona az ellenállóknak, akik - nemegyszer az afgán mudzsahedek támogatását élvezve - az afgán-tádzsik határvidéken keserítik meg sorozatban úgy az ott állomásozó orosz határőrök, mint az orosz-FÁK vegyes békefenntartó alakulatok életét. A Kreml nem véletlenül kötelezte el magát a tádzsik határ védelmében, egyfajta előretolt helyőrségnek tekinti ugyanis az országot. Eléggé elterjedt moszkvai vélekedések szerint az orosz határoktól minél messzebb meg kell állítani az esetleges iszlám előretörést, különösen annak fundamentalista változatát. Az orosz befolyási övezet megőrzésére irányuló törekvések mellett e cél vezérli az orosz felet, amikor minden segítséget megad a látszólag teljesen törvényesen hatalomra került Rahmonovnak. Igaz, a csecsen - s a korábbi afganisztáni - kudarcok láttán Jelcin elnök egyelőre óvakodik attól, hogy valamiféle komolyabb katonai kalandba bonyolódjék. (daróczi) • A japán legfelsőbb bíróság tegnap helyben hagyta azt a körzeti bírósági döntést, amellyel október 30-án megvonták a vallási szervezeti státust az Aum Sinrikjo (Legfelső Igazság) szektától. A döntés azzal jár, hogy a szektát megfosztják egyházi szervezetként élvezett kiváltságaitól s lefoglalják teljes vagyonát. • Ismét hárommillió felett van Franciaországban a munkanélküliek száma. A katasztrofális adat nem érte váratlanul a közvéleményt, ugyanakkor ez a helyzet a kormányzat számára mindenképpen súlyos csapást jelent, Jacques Chirac államfő ugyanis múlt évi választási kampányában a munkanélküliség gyors letörését ígérte. • Kétezer oktatásügyi dolgozó vonult Kijevben az ukrán parlament épülete elé az elmaradt tavalyi bérek kifizetését követelve. A pedagógusok azt is követelték, hogy a kormány hatálytalanítsa határozatát a közműdíjak emeléséről. • Kubában immár a külföldiek is vásárolhatnak lakást. Erre a szigetország jelenlegi rendszerének uralma alatt eddig nem volt lehetőség. • Átfogó megállapodást kötött az idei IMF-hitelprogramról Oroszország és a Nemzetközi Valutaalap - jelentette tegnap a Reuter az orosz kormány és a központi bank közös közleményét idézve. Ma életbe lép az EU-orosz ideiglenes kereskedelmi megállapodás, aminek kapcsán tegnap európai bizottsági illetékesek utaltak arra, hogy az Unió már ma is Oroszország legnagyobb kereskedelmi partnere. Csatahajók veszélyes közelségben Megoldódott a görög-török tengeri konfliktus Az Égei-tenger egyik lakatlan szigete körül kirobbant görögtörök válság enyhült tegnap reggelre: washingtoni közvetítésre a két NATO-tagállam megkezdte haditengerészeti egységeinek visszavonását. Három görög katonát azonban eltűntnek nyilvánítottak, mivel helikopterük a tengerbe zuhant. Hírügynökségi jelentések szerint Teodorosz Pangalosz görög külügyminiszter közlése szerint a két fél megegyezett abban, hogy fokozatosan kivonják katonai egységeiket a térségből és a visszavonulást az Egyesült Államok ellenőrzi. Görög védelmi források szerint megállapodtak abban is, hogy nem tűzik ki nemzeti zászlajukat a vitatott szigeten, és tartózkodnak mindenfajta provokációtól. A megállapodás azt követően vált lehetővé, hogy az amerikai diplomácia vezetése Bill Clinton elnökkel az élen az éjszaka folyamán telefonon tárgyalt az athéni és az ankarai vezetőkkel. Deniz Baykal török külügyminiszter ugyanakkor cáfolta a megállapodás tényét. Megerősítette a két ország katonáinak elvonulását, de hangsúlyozta, hogy az nem megállapodás következménye, mint ahogy azt a görög kormány állította. Megismételte a korábbi török álláspontot, mely szerint a török egységek elhagyják a körzetet, ha Athén is ezt teszi. A viszály enyhülését azonban közvetve megerősítette, mivel közölte, hogy török részről a visszavonulás gyakorlatilag befejeződött. A nyílt konfliktus veszélye kedd éjszaka érte el csúcspontját, előzőleg ugyanis mindkét ország hadihajókat vezényelt a török partoktól mindössze hat kilométerre lévő sziklás szigethez, amelyet a görögök Imiának, a törökök Kardaknak neveznek. A görög védelmi miniszter szerint a mozgósítás következtében mindkét oldalról hatalmas tűzerő került egymással szembe, s bármiféle összetűzés háborúhoz vezethetett volna. A két ország keddre egyenként mintegy tíz hajót, köztük fregattokat és tengeralattjárókat irányított a térségbe, fegyveres erejüket pedig riadókészültségbe helyezték. Görög katonai források szerdán közölték, hogy vadászgépeik 14 alkalommal mérték be a görög légteret megsértő török repülőgépeket. Athén szerint Imiát Görögországnak engedte át Olaszország - a Dodekániszoszi-szigetcsoport többi tagjával együtt - az 1947-es párizsi békeszerződés értelmében. Ankara viszont magának követeli Kardakot az Olaszországgal 1932-ben aláírt szerződés alapján, amely szerint a partoktól 12 tengeri mérföldön belül elhelyezkedő szigetek a közelebb fekvő országhoz tartoznak. (MTI) Németországi viták a hanteriségről -Önkéntes lesz a véderő kölni tudósítónktól: „Vigyázó szemetek Párizsra vessétek" - a szoros francia-német viszonynak megfelelően Bonn rendszeresen eleget tesz e költői felszólításnak. A Szajna partjáról érkező legutóbbi előrejelzések meglepetést váltottak ki a Rajna mentén. Charles Miliet védelmi miniszter olyan értelemben nyilatkozott, hogy a hadsereggel szemben tanúsított új követelmények - például a boszniai misszió - fokozott mértékben a hivatásos katonákra épült véderő szükségességét helyezik előtérbe. Chirac államelnök köréből pedig olyan hírek hallhatók, hogy a hadsereg jelentős reformok előtt áll, és - az elnöki elképzeléseknek megfelelően - az új évezred elejére már csak önkéntesekre épül majd. A francia tervek azt a véleményt váltották ki Bonnban, hogy ha Párizs valóban a most felvázolt úton halad tovább, úgy Németországban sem tartható fenn a hadkötelezettség. Ilyen értelemben nyilatkoztak a kormánykoalíció, valamint az ellenzéki szociáldemokraták szakértői és az illetékes tárca magas rangú tisztjei. Benno Zicter, a Keresztényszociális Unió védelempolitikai szóvivője pedig egyenesen kijelentette: - Feltartóztathatatlanul búcsút kell venni a hadkötelezettségre épülő Bundeswehrtől! Szociáldemokrata kollégája, Walter Kolbow hasonló értelemben nyilatkozott. ■" A hagyományos hadkötelezettség elvének feladását több tényező is indokolja. Egyre több német fiatal tagadja meg a fegyveres szolgálatot, a sorozásra kerülő évjáratoknak akár egyharmada is; a Varsói Szerződés széthullásával megszűnt kelet-nyugati konfrontáció; a Bundeswehr bevetésének szükségessége a határokon túl; az a veszély, hogy az eddigi tizenkét hónapról tízre csökkentett szolgálati idő nem nyújt lehetőséget arra, hogy az újoncokat kiképezzék a modern fegyverrendszerek használatára. Az önkéntesekre épülő hadsereg tagjai a katonai kiképzés mellett szakmát is kitanulhatnának, és bizonyos idő elteltével vagy kiválnak a Bundeswehr kötelékéből, vagy átlépnek a hivatásos katonák sorába. A profi hadsereg életre hívása fokozott költségeket vonna maga után, és előreláthatóan a Bundeswehr összlétszámának a csökkentését eredményezné, 200-250 ezer főre. Akadnak azért ellenkezők is. Jürgen Augustinowitz CDU-szakértő például így érvel: A hadkötelezettség garantálja a hadsereg társadalmi integrációját, hiszen a Bundeswehr soraiban minden réteg képviselteti magát! [V Stefan Lázár Cimoszewiczet jelölik Lengyelországban kormányfőnek Walesa továbbra is fizethet A szejm és a Demokratikus Baloldali Szövetség (SLD) elnökhelyettese, Wlodziemierz Cimoszewicz lett a lengyel kormánykoalíció közös miniszterelnök-jelöltje. Az SLD és a Parasztpárt között a kémkedéssel vádolt Józef Oleksy kormányfő lemondása óta folytak az egyeztető tárgyalások. A kemény és súrlódásokat sem nélkülöző alkudozás után a PSL beleegyezett abba, hogy továbbra is az SLD adja a miniszterelnököt. A megállapodás további részletei egyelőre nem ismeretesek. Közben kiderült: a gdanski adóhivatal nem fogadta el Lech Walesa volt államfő jogi képviselőjének fellebbezését, s így továbbra is érvényben maradt a nagy összegű adótartozás megfizetéséről hozott határozat. Walesa a Warner Bros filmstúdiótól 1989-ben kapott egymillió dolláros szerzői jogdíj után mulasztott el adót fizetni. Egy másik, közérdeklődésre számot tartó jogi ügyben is döntés született tegnap: a varsói ügyészség elutasította a vizsgálat megindítását Aleksander Kwasniewski államfő vagyonnyilatkozata ügyében. A tavalyi elnökválasztási kampány egyik nagy vihart kavart leleplezése volt, hogy Kwasniewski a szejmnek átadott vagyonnyilatkozatában nem tüntetett fel bizonyos, a felesége nevén szereplő részvényeket. Az ügyészség azonban megállapította, hogy az említett adatok eltitkolásából semmiféle büntetőjogi következményt nem lehet levonni. (MTI)