Új Magyarország, 1996. augusztus (6. évfolyam, 179-203. szám)
1996-08-01 / 179. szám
a Washington és Kairó megerősítette a közel-keleti fenntartását - beleértve a „területei békéért" formulát, a megszállt területek kiürítését, a palesztinok jogainak és Izrael határainak garantálását -,_ám^rendezési elátu sairól alkotott véleményüket "bizonySFToIcu^^szafogottság jellemezte. Az egyetértés azon a fehér házi találkozón fogalmazódott meg, amely Bill Clinton amerikai elnök és Hoszni Mubarak egyiptomi államfő között zajlott le. Mint az MTI jelenti, mindketten kifejezték azt a reményüket, hogy az eddigi megállapodások végrehajtása alapján tovább lehet majd lépni a tartós és átfogó rendezés felé. Bill Qinton biztosította vendégét, hogy az Egyesült Álolmok a jövőben is segíti a térség- közelebbről Egyiptom és Izrael - gazdasági fejlődését. A közös sajtóértekezleten mind az amerikai, mind az egyiptomi elnök leszögezte: lényegbevágóan fontos a már kidolgozott egyezmények - kiemelten az oslói izraeli-palesztin megállapodások - következetes teljesítése, mert az eredményekre támaszkodva előrehaladást lehet elérni az izraeli-szíriai tárgyalási fronton is. Bár Clinton derűlátónak mondta magát a kilátásokat illetően, aláhúzva, hogy az Egyesült Államok a jövőben is kész minden tőle telhetőt megtenni a béke-erőfeszítések támogatására. Rámutatott arra is, hogy a rendezés tető alá hozása végül is a közel-keleti országokra tartozik. Hoszni Mubarak emlékeztetett arra, hogy Benjamin Netanjahu kormányfő megígérte neki: Izrael tartja magát korábban vállalt kötelezettségeihez. Szerinte kölcsönös akarat esetén Jeruzsálem státusára is lehet tárgyalásos megoldást találni. A két elnök bizonytalannak mutatkozott a megszáll területekre tervezett állítólagos új utakat és a települések építési tilalmának esetleges feloldását illetően. Bill Clinton közölte, hogy nem tudja, egyáltalán az izraeli kormány döntéséről van-e szó, vagy csak egyéni nyilatkozatokról. A fehér házi találkozón külön figyelmet fordítottak a terrorizmusra, és a sajtóértekezleten jelezték: lényegesnek tartják az együttműködés bővítését ezen a téren is. Clinton elnök kulcsfontosságúnak minősítette a két ország partneri viszonyát, és közölte: az egyiptomi gazdaság fejlesztéséhez való hozzájárulást Gore alelnök részletesen megvitatja az egyiptomi küldöttséggel. A diplomáciai gyakorlatban szokatlan gesztusként Benjamin Netanjahu kormányfő az amerikai-egyiptomi csúcstalálkozó előestéén telefonon felhívta a The Washington Postot, és az újság számára adott nyilatkozatában „bölcs és felelősségteljes" vezetőnek nevezte Hoszni Mubenakot, éikivel „kitűnő munkakapcsolatot alakított ki". ubarak washingoni találkozójának mérlege |\i___"Kissé visszafogott volt a derűlátás A két elnök bizonytalannak mutatkozott FOTÓ: MTV EPA U fr Robbantás az utolsó pillanatban Azt is mondhatnánk, hogy „kapuzárás előtt" Kína kísérleti föld alatti robbantást hajtott végre. Genfben ugyanis immáron két és fél éve folyyak azok a tárgyalások, amelyeknek célja az ilyen jellegű kísérletek teljes betiltása. A megállapodás elérhető közelségbe került, de mielőtt véglegesítették volna, Kína még egy sokak szerint utolsó robbantást hajtott végre. Peking egyébként is erőteljesen kifogásolja a megegyezésre szánt szöveg tartalmát. Elsősorban azt a pontot nehezményezi, amely az esetleges robbantás ellenőrzésének módozatáról rendelkezik. India ugyancsak nemtetszését fejezte ki a megállapodás tartalma miatt. A háttérben három ázsiai ország atomvetélkedése áll. India, Pakisztán és Kína már az ötvenes évek végén, a hatvanas évek elején jelentős lépéseket tett atomarzenáljának fejlesztésére. Nündehhez hozzájárul a hagyományos indiai-kínai szembenállás, így Pejdng és Iszlámábád együttműködött a közös ellenfél „lekörözésében". Az atomtitok megszerzése ma már gyakorlatilag az egyszerű feladatok közé tartozik a technik kivitelezés azonban még mindig meglehetősen bonyolult. Ugyanis olyan urándúsítók kellenek egy nukleáris fegyver előállításához, amelyeket a vágon csak néhány ország, s azon belül is csak néhány speciális gyár képes előállítani. Kína az ötvenes években beszerzett technológiát saját maga fejlesztette tovább, míg Pakisztán meglehetősen fondorlatos módon nemegyszer nagy nyugati cégek cinkos összejátszásával jutott hozzá a szükséges berendezésekhez. A néhai Ali Bhutto miniszterelnök jelentette ki hivatali ideje alatt: ha kell, falevelet eszünk, de mindenféleképpen előállítjuk saját atombombánkat. A terv sikerült is, mert Hollandiából, Németországból és Franciaországból részenként szerezte be Pakisztán a fejlett technológiát. Később, amikor a közép-ázsiai országban az iszlám erőteljesebben teret nyert, a nyugati sajtó csak zöld bombának hívta a pakisztáni nukleáris fegyvert. Nyár titok volt, hogy az atombombát adott esetben India ellen kívánják bevetni, de radikális iszlám országok szemet vetettek a „csodafegyverre", tartani lehetett attól, hogy Izrael ellen kívánják felhasználni. Már akkor nylvánvalóvá vált a kínai-pakisztáni együttműködés. A fejlett nyugati technológiával előállított pakisztáni nukleáris fegyvereket egyes jelentések szerint Kínában próbálták ki. Peking pedig egyenesen presztízskérdést csinált abból, hogy mint nagyhatalom, teljes jogú tagja legyen az atomklubnak. India értető okokból szintén gyors ütemben fejlesztette nukleáris arzenálját, hiszen két riválisa által joggal érezhette magát bekerítettnek Az ázsiai országok atomfegyverzetének technikai színvonala, különösen ami a hordozóeszközöket illeti, messze elmarad a klasszikus nukleáris nagyhatalmak technikájától. Éppen ezért bizonyos fokig érthető, hogy húzzki-heliasztatni kívánják az atomkísérletek teljes betiltásáról szóló egyezményt, hiszen magasabb színvonalra kívánják fejleszteni fegyverzetüket. Ez azonban lényeges érdekellentétben áll a jelenlegi világpolitikai tendenciával és a már fejlett atomtechnikával rendelkező nagyhatalmak érdekeivel. . ______________________^ ^^.Fehér Péter 2 nlfifMINSE KÜLFÖLD 19%. AUGUSZTUS 1., CSÜTÖRTÖK Amerikai kongresszusi tanulmány egy cseh lapban Drága lesz a NATO-tagság Brüsszel úgy véli, ho a NATO kibővítése négy közép-európai országgal 2010-ig mintegy 60-120 miliárd dollárba kerülne - közölte tegnap a prágai Mladá Fronta Dnes című napilap, az amerikai kongresszus költségvetési bizottságának a témával foglalkozó egyik tanulmányára hivatkozva. Az amerikai dokumentum szerint a NATO kibővítésének jelenleg öt variánsa létezik. Az említett összegből a NATO-ba felveendő első négy állam 42-51 milliárd dollárt térítene meg attól függően, hogy melyik variáns kerülne megvalósításra, és hogy milyen lesz az adott pillanatban a nemzetközi biztonságpolitikai helyzet. A kongresszus költségvetési bizottsága az elemzésben még négy új tagállammal számolt: Csehországgal, Lengyelországgal, Magyarországgal és Szlovákiával. A remények alapján az Egyesült Államok Szlovákiát kihagyja a legesélyesebb jelöltek közül. A NATO európai tagállamai számára a felvétel 14-54 miliárd dollár többletkiadással járna, míg az Egyesült Államok saját kiadásait öt és 18 miliárd dollár közt határozta meg. Az amerikai költségvetési bizottság tanulmányának adatai nagyíjából egybeesnek annak a cseh biztonságpolitik£ii tervezetnek az adataival, amelyet most készítettek el a külügyminisztérium, a védelmi minisztérium és a belügyi tárca szakértői - mondta a lapnak Jaroslav Janda, a prágai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének helyettes igazgatója. Janda szerint Prága a NATO-ba való esetleges felvétele kapcsán a közeljövőben mintegy 13 milliárd dolláros többletkiadással számol. (MTI) TUl - % • “u-dw |CX ^ . (A A NAP hírei • Egy kompromisszum eredményeként visszavonta lemondását Ahmed Koréi, a palesztin parlament elnöke, Ahmed Koréi (Abu Ala), aki fontos szerepet játszott a palesztin-izraeli béketárgyalásokon. Ahmed Koréi kedden jelentette be lemondását, miután öszszekülönbözött Jasszer Arafattal, aki ellenezte, hogy a január 20-án megválasztott Törvényhozási Tanács mostani ülésén megvitassa a palesztin alkotmány tervezetét. • Az iráni külügyi szóvivő tegnap ismét visszautasította azt az amerikai vádat, hogy az iszlám ország támogatja a terrorizmust. Mahmud Mohammadi, viszonzásul az amerikai állításokra, e jelnség első számú felelősének nevezte az Egyesült Államokat, s azzal vádolta Washingtont, hogy támogatja az izraeli terrorizmust. • Megszüntették a Lenin által 1912-ben alapított Pravda című lap kiadását A lap görög tulajdonosai, akik összetűzésbe kerültek a főszerkesztővel, a múlt héten állították le a lap kiadását, miután nem engedték be őket a Pravda épületébe. A nagy múltra visszatekintő kommunista lap megjelenését az utóbbi néhány évben már háromszor leállították. • Egy Svédországban nemrég elvégzett közvélemény-kutatás szerint a lakosság egyre elégedetlenebb a szociáldemokrata kormánnyal. A megkérdezettek úgy vélik, hogy a politikusok rosszul, sőt többek szerint nagyon rosszul végzik dolgukat. A kormány munkájával elégedett választópolgárok aránya egy hónap alatt nyolc százalékkal, 31 százalékra csökkent. A megkérdezettek 48 százaléka elégedetlen a kormánnyal. A közvélemény-kutatásban részt vevők egynegyede úgy véli, hogy egy jobboldali kormány jobban tudná irányítani az ország ügyeit. • A dél-koreai Kia Motors évi 55 ezer autót tervez gyártani Katingyingrádban a Jantar hadiüzem átalakításával létrejövő üzemben. Az erről szóló szerződést Moszkvában írták alá a Kalinyingrádi terület és a dél-koreai vállalat illetékesei, Viktor Csernomirgyin kormányzó3 jelenlétében Alea az elkövetkező öt évben összesen 1 milliárd dollárt ruház be a nemrég még szigorúan zárt területnek számító egykori Köriigsberg és környve fejlesztésébe. Intő szó a szövetségeseknek Az amerikai kormányzat kedden óva intette az Európai Uniót attól, hogy megtorló lépéseket tegyen a Kubával üzleti kapcsolatokat fenntartó külföldi vállalatok ellen büntetőintézkedéseket kilátásba helyező Helms-Burtontörvény miatt. Nicholas Burns szóvivő figyelmeztetése azt követően hangzott el, hogy az Európai Unió illetékesei felfedték: javasolni kívánják, hogy nyilvánítsák jogellenesnek, ha európai cégek esetleg alávetnék magukat a Kuba-elenes törvény rendelkezéseinek. A beterjesztői nevét viselő törvényt Bill Clinton elnök márciusban, a kubai partoknál lezajlott légi incidens után írta alá. A rendelkezés értelmében amerikai állampolgárok - köztük egykori kubai emigránsok - kárpótlási keresetet nyújthatnak be amerikai bíróságokon azokkal a külföldi vállalatokkal szemben, amelyek a szigetországban folytatott üzleti tevékenységükhöz tőlük elkobzott ingatlanokat (például földbirtokost) vesznek igénybe. A törvény kimondja azt is, hogy a kisajátított ingatlanokkal „kereskedő és gazdálkodó" külföldi társaságok képviselői és családtagjai a jövőben nem utazhatnak be az Egyesült Államokba. A törvény már elfogadása előtt rendkívül kedvezőtlen visszhangot váltott ki külföldön, és mind az Európai Unió, mind Kanada erélyesen tiltakozott ellene - írja az MTI tudósítója. Az Európai Bizottság elfogadhatatlannak minősítette az amerikai lépést, és hangsúlyozta, hogy az egyoldalú intézkedés sérti a szabadkereskedelem elvét, hiszen az Egyesült Államok saját belső törvényeit akarja rákényszeríteni másokra. Nem csillapította a felháborodást az sem, hogy Clinton elnök hat hónapra felfüggesztette a törvénynek a kárpótlási igényekre vonatkozó részét. A csecsen szakadárok Moszkvát vádolják Terrorhadjárat folyik a civil lakosság ellen A csecsen fegyrveres ellenzék katonai vezetése közleményében arra hívta fel a szövetségi erőket, hogy állítsák helyre a nazranri megállapodás aláírása idején fennálló helyzetet. A Csecsenföld déli részén terjesztett ellenzéki közlemény egyúttal felszólítja az orosz felet, hogy teremtse meg a reális feltételeket a nazranyi jegyzőkönyvek végrehajtását ellenőrző munkacsoportok tevékenységének megkezdéséhez, valamint e dokumentumokban vállaltak teljesítéséhez. A csecsen szakadárok véleménye szerint elengedhetetlen a moszkvai és nazranyi megállapodásokat durván megsértő személyek felelősségre vonása és megbüntetése. A közleményt aláírók hangsúlyozzák a csecsen fegyveres ellenzék elkötelezettségét a válság békés rendezése iránt. Egyidejűleg a szeparatisták a „békés lakosság elleni nagyszabású terrorhadjárat újabb hullámának elindításával" vádolták meg a szövetségi erőket. A dokumentum aláírói szerint a nazranyi békemegálapodás aláírása, június 10-e óta a felújult bombázások és tüzérségi bevetések következtében több mint 450 polgári személy vesztette életét, több mint 150 embert törvénytelenül letartóztattak, több száz épületet leromboltak, falvak tucatjait szétrombolták. Az elmúlt 24 óra folyamán a csecsen fegyveresek az orosz csapatok hat állása ellen intéztek támadást, közöttük 3 alkalommal Groznijban. A belügyi csapatok 6 katonája életét vesztette, 12 megsebesült - jelentette az orosz csapatok főhadiszállásának sajtóközpontjából az UARTASZSZ. Satoj és Vegyeno környékén ismét fokozódik a csecsen fegyveresek tevékenysége. A szakadárok gránát- és aknavetőkkel támadták az orosz állásokat. Válaszul az orosz légierő gépei bombázták a felderített tűzfészkeket. A grozniji sajtóközpontban hangsúlyozták, hogy a gépek kizárólag lakatlan területeket bombáztak. (MTI) A fegyveresek taktikát változtatnak Újabb algériai merényletek Hét fegyveres iszlámistát öltek meg vasárnap Beda városában az algériai biztonsági erők. Az akció során 9 házi készítésű pokolgépet lefoglaltak, három másikat és egy kémiai laboratóriumot megsemmisítettek Az utóbbi hét során számos bombát sikerült hatástalanítani Algírban és Budában, gránát robbant viszont egy blidai bárban: egy személy meghalt, tíznél többen megsebesültek Blidában és a szomszédos Bufarikban a kávéház-tulajdonosok biztonsági őrökkel védik vendégeiket. Algírban a Bab El Ued negyed egyik terén, a városközpont egyk bankjában és egy pályaudvaron hatástalanítottak pokolgépeket a hét végén. Hétfőn az algíri El Biar negyed egyik teázójában egy rádiókészülékbe helyezett bomba robbant fel, kedden Bab El Ued egyik kávéházában felrobbant egy cipősdobozba rejtett bomba. Az algíri sajtó szerint a fegyveres csoportok taktikát változtattak, pszichózist igyekeznek kelteni a lakosságban. Fehérorosz ellenzéki vezetők menedékjogot kértek az Egyesült Államokban ■ Az elnök diktátorként uralkodik A fehérorosz államfői hivatal szerint a legjelentősebb ellenzéki párt, a Népfront vezetője a vértanúság fénykoszorújával akan ékeskedni, s ezért kért politikai menedékjogot az Egyesült Államokban. Alekszandr Lukasenko elnök szóvivője az AFP-nek adott nyilatkozatában kijelentette hogy megítélése szerint Zénón Poznyak egyszerűen csak Nyugaton akar élni. „Mint azt már nemedszer közölte Lukasenko elnök, nem folyik nyomozás Zénón Poznyek ellen. De ha kiderül, hogy megszegte a törvényt, felelnie kell érte" - mondta a szóvivő, utollra az ellenzék április 26-án tartott tüntetésére, amelyet a rendőrség oszlatott fel, s amely után vizsgálatot kezdeményeztek „tömeges rendbontás szervezése" miatt. A legbefolyásosabb és egyben legradikálisabb ellenzéki párt vezetője április végén utazott el Fehéroroszországból s július 7-e óta tartózkodik az Egyesült Államokban. Washingtonban kedden tartott sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy politikai menedékjogot kért az amerikai hatóságoktól Az 52 esztendős Zénon Poznyak, valamint szóvivője, Szergej Naumcsik a sajtótájékoztatón megerősítette: attól tartanak, hogy Alekszandr Lukasenko államfő utasítására politikai üldöztetésben lenne részük hazájukban. A két politikus azt állította, hogy a Fehéroroszországot egyre inkább önkényuralmi módszerekkel irányíító Lukasenko parancsot adott „semlegesítésükre". Az 1994 júliusában fölényes többséggel államfővé választott Alekszamdr Lukasenkót ellenfelei azzal vádolják, hogy diktátorként uralkodik az országon. Nemrégiben elrendelte honfitársai külföldre utazásának korlátozását, s hétfőn betiltott mindenféle ellenzéki tüntetést a mezőgazdasági betakarítások idejére. —L4"- -