Új Magyarország, 1996. augusztus (6. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-13 / 189. szám

8 tHGMott KULTÚRA -V.1 ­: 34.'^-3­­4-30 Tiranai Tirannosaurusok Az Albán Nemzeti Színház vendégjátéka a Zsámbéki Szombatokon ötszáz év török uralom, ötven kommunista dik­tatúra. íme a kis aalbán nép történelmi mérlege. An­nak előtte Róma, Bizánc és a bolgár birodalom. Ki­jutott hát nekik a zsarnokság tapa­sztalataiból. Enver Hoxha és Ramiz Alia rendszerének elsöprésével végre élvezhetik a szabadság fuvallatát. Mostan­ság barátkoznak vele. Ledőltek a cenzúra falai, le­hullo­ttak a bilincsek a politikai foglyok csuklój­áról, Khasem Trebeshináéról is, aki csekély fél évszáza­don át szívta a börtön nyirkos levegőjét. Az ellen­zéki író, aki ügyem a Szovjetunióban tanult, és egy darabig őszintén hitt a kommunizmus álszent eszméjében, egy csapásra megtapasztalhatta a rendszer „toleranciáját", amikor Enver Hoxhához intézett levelére mindmáig tartó börtönbüntetés lett a válasz. Ott írta meg darabjainak sokaságát, köztük a Tirannosaurusokat is, amelyet végre be­mutathatott az Albán Nemzeti Színház. Ha van a földgolyón vala­ki (márpedig sokan vannak), aki bővén érezte a zsarnokok kegyetlenségét - hát Khasem Trebeshina közülük való. Nem véletlen, hogy darabja nól, mondhatni, mámoros önfeledt­­­­séggel merül a tirannusok színpadi gyalázásába. S nem lehet véletlen, hogy az önkényuralom pél­dázatát nyújtó színjátékot hozta magával a Zsám­béki Szombatok szabadtéri fesztiváljára a tiranai Nemzeti Színház. Lubickolnak a kimondhatóság rég várt, féktelen örömében. A darab szerint még szobor formájában is zsar­nok marad az emlékművé örökített Nagyúr, ele­venek és holtak könyörtelen bírája. Merthogy a zsarnokság mindenkor újjáéledhet. Lelkesek és tehetségesek a színészek, mozgalmas látványt va­rázsol a zsámbéki romantikus templomrom előtti játéktérre a rendező Gezim Kame, ám a lendület nem pótolhatja az igazi drámai cselekményt, a draimaturgiai szabályok medrébe terelt, izgalmas történetet. Terjengős, lazán összeálló jelenetsorra bomlik az előadás, hosszas párbeszédek terhelik a játékot, amikor is meglehetősen parttalanul fi­lozofálnak a szereplők. Mindez ráadásul felemás fordításban, magyarul nem nagyon tudó szpíke­rek akadozó szövegalámondásával, hosszas kiha­gyásokkal. A néző jelenethosszú­d időn át tanács­talanul mered a színpadra. A színészek játéka ugyan szembeötlően kefejező, gesztusaikkal igye- '''' keznek pótolva, megfej­eliti a szövegbeli (vagy cse­lekménybeli) hiátusolat, de ez nem oszlatja el a publikum értetlenségét. Nem mintha az abszurd iránt nem lenne érzéke, hanem, mert a darab a legkevésbé sem koherens, a szerző bölcs és elvont megállapításait, gondolatait nem rendeli alá egy­séges esztétikai konstrukciónak. Az abszurditás, való igaz, az eilbán történelemben, sajnos, azonos volt a könyörtelen, képtelen valósággal - annak színpadi mása mégsem az abszurd tömör és cél­ratörő eszközei révén kelt életre. Megrázó monológok, elborzasztó tirazmusi ak­ciók tarkítják a laza epizódfüzért, de nem forru­zik eggyé. Mindazonáltal színészeik expresszivitását, profizmusát és lendületét csak elismeréssel idéz­hetjük. (Bőven akadnának nálunk, akik elleshet­nék tőlük a kifejezőeszközök gazdag választékát.) A rendező meg szemlátomást fantáziadús műve­lője a hivatásának, jó lenne őt és „csapatát" mi­előbb viszontlátni egy klasszikus vagy kortárs re­mekmű előadóiként. Metz Katalin A zsámbéki romtemplom FOTÓ: MTI/ILOVSZKY BÉLA Kassák-művek Liss: Képarchitektúrák, kollázsok és tipográfiai munkák a húszas évekből­­ Kassák Lajos majd száz alkotását látja vendégül október 6-ig a lisszaboni Szenes Árpád- Vieira da Sava Alapítvány, mi­közben az óbudai Kassák Múze­umban Haas János magángyűjte­ményének legszebb darabjait lát­hatják az érdeklődők. Az ese­mény két szempontból is érde­mes a figyelemre: egyrészt jelzi, hogy a Jassák Lajos művészete iránti nemzetközi érdeklődés napjainkra sem lanyhult, más­részt hogy egy múzeum akkor is képes lehet izgalmas bemutatók rendezésére, ha a kultúra egyre apadó támogatásának időszaká­ban már-már a semmiből kell lét­rehozni produkcióit. Hogy mennyire más anyagi, műszaki, személy háttérrel dol­gozik egy-egy hasonló feladatot ellátó magyar és portugál múze­um, azt éppen a lisszaboni Kas­­sák-tárlat­apcsán érzékelhette Csaplár Ferenc, az óbudai gyűjte­mény vezetője. Az alig hat évvel ezelőtt létrehozott portugál ala­pítvány a legkorszerűbb techni­­kaii berendezésekkel ellátott, ál­landó és időszaki kiálllásoknak helyet adó termekkel rendelke­zik, szakalkalmazottjainak, mű­szaki személyzetének, teremőrei­­nek a száma a tucatnyit közelíti. A város XVII. században létre­jött egykori munkásnegyedében található négyszintes múzeum­ban a kiállítótermek mellett a szimultán fordítást szolgáló kabi­nokkal felszerelt konferenciate­­rem, könyvesbolt, kávézó és könyvtár, szabadon használható dokumentációs központ találha­tó. Az alapítvány a festő házaspár művészete mellett nagy súlyt he­lyez a kortárs törekvések - s mint a Kassák-tárlat jelzi, a Szenes Árpád művészetére jelentős hatást gya­korolt életművek - bemutatására. P.­ Szabó Ernő m­ ­i 15 B­ereményi ötvenéves Ha Bereményi Gézáról van szó, egyszerre több emberről kell be­szélnünk. Az íróról, akinek a több nemzedék történetét átfo­gó, Legendárium cimű regénye mellett számos drámája, adaptá­ciója és sok-sok novellája látott napvilágot. Aztán a Cseh Tamás­sal együttműködő dalszerzőről, akinek szövegeit szerzőtársán kí­vül Udvaros Dorottya, Básti Juli, Cserhalmi György és Hernádi Judit énekelte el. Azokban sikerült tö­kéletesen visszaadnia, összesűrí­tenie a 70-es, 80-as évek, vala­mint a jelenkor értelmiségének életérzését, gondolatait. Említhetjük a filmest, aki - többek között - Kezdi Kovács Zsolt Romantikájának, Grün­­walsky Ferenc Utolsó előtti ítéleté­nek, Gothár Péter Megáll az ide­jének, András Ferenc Nagy Gene­rációjának, Memory M. András Meteorjának forgatókönyveit, Jancsó Miklós Szerelmem, Elekt­rájának, avagy Kovács András Ideiglenes paradicsomának dal­szövegeit írta, vagy a rendezőt, aki a Tanítványok, az Eldorádó és a Turné után most készül leg­nagyobb vállalkozására, a Levé­­dia cimű nemzetközi filmpro­­dukcióra. Hogy hogyam került „végze­tes" kapcsolatba az imént emlí­tett műfajokkal, illetve miként vélekedik minderről, magáról és a világról Bereményi, megtud­hatjuk Mester Ildikó rendkívül éllapos, bár kissé terjengősre si­keredett interjúkötetéből, amellyel a szerző és a Seneca Ki­adó az idén ötvenedik születés­napját ünneplő alkotót kívánja köszönteni. (-kor) Mester Ildikó: Bereményi Géza­­életműinterjú, Seneca Kiadó, 216 ol­dal, 780 Ft -----------­ „Liszt kisunokájaként" aposztro­fálta egy olasz zenekritikus Vi­­rágh Andrást, az olaszországi Szent Antal-bazlikában adott or­gonakoncertjét méltatva. A fiatal művész, jeles külföldi turnékkal a háta mögött, a I. Nemzetközi Liszt Ferenc Orgonaverseny Cziffra-alapítványána­k különdí­jasaként, már 1980 ban előadta a Mester összes orgonaművét, 1990-ben pedig, Cézár Franck halá­­lán cikl00. évfordulóján, eljátszotta a nagy francia zeneszerző vala­mennyi, nagy orgonára írott kom­­pozícióját. Visszatérő vendége a Musica Pro nyári fesztiváljának, ahol mesterkurzust is tart Most, a milecentenárium tisz­teletére, s főt hajtva Liszt Ferenc nagysága előtt, halálának 110 évfordulóján, CD-lemezeken je­lentette meg a múlt századi ro­mantikus szerző valamennyi or­gonaművét A Liszt-összest „élő­ben" is végigjátssza, amennyi­­ben nagyszabású országos és külföldi lemezbemutató turnéra indul a közeljövőben. A CD össz­­kiadás újdonság a lemezpiacon, lévén az első összefoglaló mun­ka magyar orgonaművész előa­dásában. A hangfelvételeket a pécsi szé­kesegyházban készítették idén májusban Jányi Tamás vezetésé­vel a Tomkin és az Interstound Stúdióban. Kiadja a MUSICA MUNDI Bt. (m.k.) Liszt összes CD-n FOTÓ: NYÚL ZSUZSA Az akkor még a pápai államhoz tartozó Marche tartomány Ad­­ria-penti városában, Pesaró cam 1792-ben született Gioacchino Rossini, a XIX. század eleji olasz operairodalom virtuóz köny­­nyedségű mestere. Pályája egyik első fontos állomása is Pesaro of­eraháza volt, ez az 1637-ben épült, s 1816-ban átépített pom­pás kis barokk színház. A koráb­ban Teatro del Sol nevet viselő épület Rossini korában lett Teat­ro Pubblico, s ma, az 1970-es évek második felében végbement re­konstrukció után, ez a remek etkusztikájú dalszínház a Mester nevet viseli. Azét a mesterét, aki, már hírneve csúcsán, így írta alá egy pesarói barátjához Párizsból keltezett levelét: „11 Cigno di Pe­saro" (a pesarói hattyú). A fel­lengzős nevet nem ő találta ki, ra­jongói ragasztották rá, ő csak önironikusan használta. A Teatro Rossini 1980 óta min­den év augusztusában megren­dezi a város nagy szülöttjének műveiből összeállított opera­­fesztivált. Két héten át az ő op­e­rái kerülnek színre, a legjobb rendezőkkel és dirigensekkel, s főként fiatal és nagyon tehetsé­ges énekesekkel. Az előadásokat közvetíti a RAI, az olasz tévé, s kaphatók video- és CD-felvéte­­leken is. Aki pedig belátogat a Teatro Rossini­tól pár száz méter­re lévő házba a Via Rossinin, ahol a zeneköltő született, a szo­bákban elhelyezett tévémonito­rokon folyamatosan láthatja­­halllhatja az előadások videofel­vételeit. A fesztivál az idén augusztus 11-én kezdődött. Az első bemu­tató a huszonhat éves korában, 1818-ban írt, egzotikus környe­zetben játszódó szerelmi tárgyú mű, a WccÍ£U'do és Zoraide. Ezt a méltán híres, Pesaróban igen gya­kran dolgozó olasz rendező, Luca Ronconi állítja színre a Teat­ro Rossiniban. A következő da­rab Rossini egyik legsikerültebb vígoperája, az Alkalom szüli a tolvajt (L'occasione la­l ladro) még korábbi, 1812-ben mutatták be a velencei híres San Moisé színházban, tehát a szerző alig­ húszéves volt Az előadást (a Ped­­rotti Auditóriumban) nem ki­sebb rendező fémjelzi, mint Jean- Pierre Ponnelle, aki a díszleteket és a kosztümöket is tervezi. A harmadik opera az 1821-ből való Matilde di Shabran, ez a kissé melodramatikus ármány és sze­relem történet, melyről a Rossi­­ni-imádó Stendhal azt írja a mes­terről szóló köny­vében, hogy a librettó ügyem csapnivaló, „de a muzsika igen tetszetős". Ezt a művet a Fesztiválpalotában játsszák. Schumann- és Ciopín-zongora­­estet ad a fesztivál állandó ven­dége, a kiváló Maurizio Pollini. Különlegesség az a kóruskon­cert, melyet a Pesaro fölötti dombok közé épült Villa Imperia­le szépséges barokk kertjében adnak pesarói barokk kompo­nisták szerelmi tárgyú madrigál­jaiból. Az ünnepélyes megnyi­tón Claudio Abbado Beethoven-, Schönberg-, Wagner-hangver­­seny­t vezényelt a Gustav Mahler Ifjúsági Zenekar élén. Rossini Operafesztivál A Hattyú Pesaróban • A Lakiteleki Népfőiskola Köl­csey Házában ruha- és szoborki­állítás nyitt Góth Katalin ip­armű­­vész ruhakiüteményei, Antall Pé­ter fotóm­i­szter erdélyi életképei, valamint Gömbös László szob­rászművész alkotásai szeptember 8-ig várják az érdeklődőket • Johann Sebastian Bach művei csendülnek fel Fejérvári Zsolt (nagybőgő) és Szilasi A­lex (zongo­ra) előadásában a Kiscelli Zenei Estek legközelebbi rendezvényén, 18-án este 7 órakor, a Kiscelli Mú­zeumban (II. ker., Kiscelli u. 108). ^ 4 1996. AUGUSZTUS 13., KEDD MILLECENTENÁRIUMI KORKÉP Ünnepségek Hollókőn A romokból 30 év alatt újjáépített történelmi Hollókő várának au­gusztus 18-i átadására a helyi ön­­korányzat és a restatlációt végző Országos Műemlékvédelmi Hi­vatal közös ünnepséggel készül. A rendezvény fő szervezője, Kissné Baradszk­i Erika lapunknak elmondta, hogy a várban és kör­nyékén rendezett játékokkal ha­gyományt szeretnének teremte­ni. A távlati tervekben kiállítások szerepelnek, élő népművészeti és szík­házi bemutatók és egy kö­zépkori borozó a szomjazó turis­táknak. A vasárnapi programot Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter nyitja meg, aki 11 órakor ünnepélyesen átadja a várat. Lesz lovasíjász-be­­mutató, sólyom- és galambröpte­­tés, középkori vásár és tűzijáték. Kissné az első hollókői hétpróbás választás győztesét - a vetélke­désen bárki indulhat - e azzal ke­csegteti, hogy a dm nyertese olyan privilégiumokat szerez, amelyeket csupán a vár hajdani ura gyakorolhatott. Rizmayer Péter • A Magyar­­Világszövetség kiállítótermében augusztus 14-én du. 3 órakor a millecentenárium tiszteletére gyermekrajz-kiállítás nyílik „Szülőföldünk a hazában" címmel. A rendezvényt Macskássy Izolda grafikusművész nyitja meg a Budapest Klarinét Kvartett és Major Eszter énekes közreműködésével. Az MVSZ támogatásával rende­zett tárlatra Erdélyből és a Felvidékről is érkeznek képek. • A honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére magyar hét nyílt a dániai Fyn-sziget városaiban. A Magyar-Dán Kapcsolatfejlesztési Társaság szer­vezte dániai rendezvényeken alkotásaival részt vesz Győrfy Lajos püspök­ladányi szobrászművész, Horváth Mihály, a New York Kávéház Oscar-dí­­jas főszakácsa és Bösendorfer Ferenc szíjgyártó népművész. Kiállítják azokat a magyar nyelven megjelent dán irodalmi műveket, amelyek példányai a legtöbb magyar könyvtárból kölcsönözhetők. A sziget városaiban fellép a Vadróza néptánccsoport és a budapesti Pécsi Sebestyén Ének-Zene Tago­zatos Általános Iskola énekkara, valamint a Miskolc Dixieland Band. • A milecentenáriumi ünnepségekhez kapcsolódik Tóth Máté miklós történelmi drámájának budapesti ősbemutatója. A Méliusz cimű színjátékot a Szent Molnár Albert Templomszínház adja elő augusztus 18-án délután hat órakor a Szabadság téri Református templomban. • A neves hazai együttesek mellett a világhírű Zbigniew Namislowski Band is fellép a budapesti milecentenáriumi ünnepségek szombati napján .UAldpcs Umfejénél. ÍL^7'1.1.')7(Z.S.A-00%X Kassai színházi apelláta A Kassai Thália Színház tagjei szabadságukat megszakítva teg­nap rendkívüli ülést tartottak­ Ivan Hudec kulturális miniszter­nek fizzál a rendeletével foglal­koztak, mely visszamenőleg, 198. július 1-jétől megszüntette a Thália Színház önállóságát, és egy roma, valamint hét további más szlovák kulturális intéz­­ménnyel együtt az Aba Kulturá­lis Közp­onthoz csatolta, regioná­lis szintre degradálva ezáltal a Thália eddigi országos hatókö­rét. A Thália Színház társulata szakszerűtlennek, elfogadhatat­lannak és felháborítónak minő­sítette a minisztérium döntését, s nyilatkozatban leszögezi, hogy a Thália Színházat 199-ben a nép akaratából, a szlovákiai ma­gyar állampolgárok hozták létre, az intézmény ingó és ingatlan vagyona közadakozásból kelet­kezett, amit senkinek nincs joga eltulajdonítani, vagy erre vonat­kozó utasítást adni. A Thália Színház tagjai élesen tiltakoznak a művészi alkotás szabadságának korlátozása, a szlovákiai kulturális élet szelle­mi államosítása ellen. Felszólít­ják az összes szlovákiai színház tagságát, hogy ne támogassák a kultuszminiszternek a szlováki­ai kulturális élet tönkretételére irányuló lépéseit. Kérik a Szlo­vák Köztársaság Nemzeti Taná­csának képviselőit, hogy a parla­­ment legközelebbi ülésén indít­ványozzák Ivan Hudec kulturá­lis miniszter leváltását, mert te­vékenységével és döntéseivel a fejlett szlovák kultúra szétzilálá­sát idézte elő. Kérelemmel fordul­tak a Szlovák Köztársaság kormá­nyához, és személyesen Vladimír Meciar kormányfőhöz, hogy ha­tásköréből adódóan gátolja meg Szlovákiában a kultúrának­­ és ezen belül a Szlovákiában lévő nemzetiségi kulturális intézmé­nyeknek a felszámolását. Nyilatkozatukat az összes szlovákiai parlamenti pártnak és Horn Gyula magyar kormányrfő­­nek is elküldték.

Next