Új Magyarország, 1996. augusztus (6. évfolyam, 179-203. szám)
1996-08-13 / 189. szám
8 tHGMott KULTÚRA -V.1 : 34.'^-34-30 Tiranai Tirannosaurusok Az Albán Nemzeti Színház vendégjátéka a Zsámbéki Szombatokon ötszáz év török uralom, ötven kommunista diktatúra. íme a kis aalbán nép történelmi mérlege. Annak előtte Róma, Bizánc és a bolgár birodalom. Kijutott hát nekik a zsarnokság tapasztalataiból. Enver Hoxha és Ramiz Alia rendszerének elsöprésével végre élvezhetik a szabadság fuvallatát. Mostanság barátkoznak vele. Ledőltek a cenzúra falai, lehullottak a bilincsek a politikai foglyok csuklójáról, Khasem Trebeshináéról is, aki csekély fél évszázadon át szívta a börtön nyirkos levegőjét. Az ellenzéki író, aki ügyem a Szovjetunióban tanult, és egy darabig őszintén hitt a kommunizmus álszent eszméjében, egy csapásra megtapasztalhatta a rendszer „toleranciáját", amikor Enver Hoxhához intézett levelére mindmáig tartó börtönbüntetés lett a válasz. Ott írta meg darabjainak sokaságát, köztük a Tirannosaurusokat is, amelyet végre bemutathatott az Albán Nemzeti Színház. Ha van a földgolyón valaki (márpedig sokan vannak), aki bővén érezte a zsarnokok kegyetlenségét - hát Khasem Trebeshina közülük való. Nem véletlen, hogy darabja nól, mondhatni, mámoros önfeledtséggel merül a tirannusok színpadi gyalázásába. S nem lehet véletlen, hogy az önkényuralom példázatát nyújtó színjátékot hozta magával a Zsámbéki Szombatok szabadtéri fesztiváljára a tiranai Nemzeti Színház. Lubickolnak a kimondhatóság rég várt, féktelen örömében. A darab szerint még szobor formájában is zsarnok marad az emlékművé örökített Nagyúr, elevenek és holtak könyörtelen bírája. Merthogy a zsarnokság mindenkor újjáéledhet. Lelkesek és tehetségesek a színészek, mozgalmas látványt varázsol a zsámbéki romantikus templomrom előtti játéktérre a rendező Gezim Kame, ám a lendület nem pótolhatja az igazi drámai cselekményt, a draimaturgiai szabályok medrébe terelt, izgalmas történetet. Terjengős, lazán összeálló jelenetsorra bomlik az előadás, hosszas párbeszédek terhelik a játékot, amikor is meglehetősen parttalanul filozofálnak a szereplők. Mindez ráadásul felemás fordításban, magyarul nem nagyon tudó szpíkerek akadozó szövegalámondásával, hosszas kihagyásokkal. A néző jelenethosszúd időn át tanácstalanul mered a színpadra. A színészek játéka ugyan szembeötlően kefejező, gesztusaikkal igye- '''' keznek pótolva, megfejeliti a szövegbeli (vagy cselekménybeli) hiátusolat, de ez nem oszlatja el a publikum értetlenségét. Nem mintha az abszurd iránt nem lenne érzéke, hanem, mert a darab a legkevésbé sem koherens, a szerző bölcs és elvont megállapításait, gondolatait nem rendeli alá egységes esztétikai konstrukciónak. Az abszurditás, való igaz, az eilbán történelemben, sajnos, azonos volt a könyörtelen, képtelen valósággal - annak színpadi mása mégsem az abszurd tömör és célratörő eszközei révén kelt életre. Megrázó monológok, elborzasztó tirazmusi akciók tarkítják a laza epizódfüzért, de nem forruzik eggyé. Mindazonáltal színészeik expresszivitását, profizmusát és lendületét csak elismeréssel idézhetjük. (Bőven akadnának nálunk, akik elleshetnék tőlük a kifejezőeszközök gazdag választékát.) A rendező meg szemlátomást fantáziadús művelője a hivatásának, jó lenne őt és „csapatát" mielőbb viszontlátni egy klasszikus vagy kortárs remekmű előadóiként. Metz Katalin A zsámbéki romtemplom FOTÓ: MTI/ILOVSZKY BÉLA Kassák-művek Liss: Képarchitektúrák, kollázsok és tipográfiai munkák a húszas évekből Kassák Lajos majd száz alkotását látja vendégül október 6-ig a lisszaboni Szenes Árpád- Vieira da Sava Alapítvány, miközben az óbudai Kassák Múzeumban Haas János magángyűjteményének legszebb darabjait láthatják az érdeklődők. Az esemény két szempontból is érdemes a figyelemre: egyrészt jelzi, hogy a Jassák Lajos művészete iránti nemzetközi érdeklődés napjainkra sem lanyhult, másrészt hogy egy múzeum akkor is képes lehet izgalmas bemutatók rendezésére, ha a kultúra egyre apadó támogatásának időszakában már-már a semmiből kell létrehozni produkcióit. Hogy mennyire más anyagi, műszaki, személy háttérrel dolgozik egy-egy hasonló feladatot ellátó magyar és portugál múzeum, azt éppen a lisszaboni Kassák-tárlatapcsán érzékelhette Csaplár Ferenc, az óbudai gyűjtemény vezetője. Az alig hat évvel ezelőtt létrehozott portugál alapítvány a legkorszerűbb technikaii berendezésekkel ellátott, állandó és időszaki kiálllásoknak helyet adó termekkel rendelkezik, szakalkalmazottjainak, műszaki személyzetének, teremőreinek a száma a tucatnyit közelíti. A város XVII. században létrejött egykori munkásnegyedében található négyszintes múzeumban a kiállítótermek mellett a szimultán fordítást szolgáló kabinokkal felszerelt konferenciaterem, könyvesbolt, kávézó és könyvtár, szabadon használható dokumentációs központ található. Az alapítvány a festő házaspár művészete mellett nagy súlyt helyez a kortárs törekvések - s mint a Kassák-tárlat jelzi, a Szenes Árpád művészetére jelentős hatást gyakorolt életművek - bemutatására. P. Szabó Ernő m i 15 Bereményi ötvenéves Ha Bereményi Gézáról van szó, egyszerre több emberről kell beszélnünk. Az íróról, akinek a több nemzedék történetét átfogó, Legendárium cimű regénye mellett számos drámája, adaptációja és sok-sok novellája látott napvilágot. Aztán a Cseh Tamással együttműködő dalszerzőről, akinek szövegeit szerzőtársán kívül Udvaros Dorottya, Básti Juli, Cserhalmi György és Hernádi Judit énekelte el. Azokban sikerült tökéletesen visszaadnia, összesűrítenie a 70-es, 80-as évek, valamint a jelenkor értelmiségének életérzését, gondolatait. Említhetjük a filmest, aki - többek között - Kezdi Kovács Zsolt Romantikájának, Grünwalsky Ferenc Utolsó előtti ítéletének, Gothár Péter Megáll az idejének, András Ferenc Nagy Generációjának, Memory M. András Meteorjának forgatókönyveit, Jancsó Miklós Szerelmem, Elektrájának, avagy Kovács András Ideiglenes paradicsomának dalszövegeit írta, vagy a rendezőt, aki a Tanítványok, az Eldorádó és a Turné után most készül legnagyobb vállalkozására, a Levédia cimű nemzetközi filmprodukcióra. Hogy hogyam került „végzetes" kapcsolatba az imént említett műfajokkal, illetve miként vélekedik minderről, magáról és a világról Bereményi, megtudhatjuk Mester Ildikó rendkívül éllapos, bár kissé terjengősre sikeredett interjúkötetéből, amellyel a szerző és a Seneca Kiadó az idén ötvenedik születésnapját ünneplő alkotót kívánja köszönteni. (-kor) Mester Ildikó: Bereményi Gézaéletműinterjú, Seneca Kiadó, 216 oldal, 780 Ft ----------- „Liszt kisunokájaként" aposztrofálta egy olasz zenekritikus Virágh Andrást, az olaszországi Szent Antal-bazlikában adott orgonakoncertjét méltatva. A fiatal művész, jeles külföldi turnékkal a háta mögött, a I. Nemzetközi Liszt Ferenc Orgonaverseny Cziffra-alapítványának különdíjasaként, már 1980 ban előadta a Mester összes orgonaművét, 1990-ben pedig, Cézár Franck halálán cikl00. évfordulóján, eljátszotta a nagy francia zeneszerző valamennyi, nagy orgonára írott kompozícióját. Visszatérő vendége a Musica Pro nyári fesztiváljának, ahol mesterkurzust is tart Most, a milecentenárium tiszteletére, s főt hajtva Liszt Ferenc nagysága előtt, halálának 110 évfordulóján, CD-lemezeken jelentette meg a múlt századi romantikus szerző valamennyi orgonaművét A Liszt-összest „élőben" is végigjátssza, amennyiben nagyszabású országos és külföldi lemezbemutató turnéra indul a közeljövőben. A CD összkiadás újdonság a lemezpiacon, lévén az első összefoglaló munka magyar orgonaművész előadásában. A hangfelvételeket a pécsi székesegyházban készítették idén májusban Jányi Tamás vezetésével a Tomkin és az Interstound Stúdióban. Kiadja a MUSICA MUNDI Bt. (m.k.) Liszt összes CD-n FOTÓ: NYÚL ZSUZSA Az akkor még a pápai államhoz tartozó Marche tartomány Adria-penti városában, Pesaró cam 1792-ben született Gioacchino Rossini, a XIX. század eleji olasz operairodalom virtuóz könynyedségű mestere. Pályája egyik első fontos állomása is Pesaro oferaháza volt, ez az 1637-ben épült, s 1816-ban átépített pompás kis barokk színház. A korábban Teatro del Sol nevet viselő épület Rossini korában lett Teatro Pubblico, s ma, az 1970-es évek második felében végbement rekonstrukció után, ez a remek etkusztikájú dalszínház a Mester nevet viseli. Azét a mesterét, aki, már hírneve csúcsán, így írta alá egy pesarói barátjához Párizsból keltezett levelét: „11 Cigno di Pesaro" (a pesarói hattyú). A fellengzős nevet nem ő találta ki, rajongói ragasztották rá, ő csak önironikusan használta. A Teatro Rossini 1980 óta minden év augusztusában megrendezi a város nagy szülöttjének műveiből összeállított operafesztivált. Két héten át az ő operái kerülnek színre, a legjobb rendezőkkel és dirigensekkel, s főként fiatal és nagyon tehetséges énekesekkel. Az előadásokat közvetíti a RAI, az olasz tévé, s kaphatók video- és CD-felvételeken is. Aki pedig belátogat a Teatro Rossinitól pár száz méterre lévő házba a Via Rossinin, ahol a zeneköltő született, a szobákban elhelyezett tévémonitorokon folyamatosan láthatjahalllhatja az előadások videofelvételeit. A fesztivál az idén augusztus 11-én kezdődött. Az első bemutató a huszonhat éves korában, 1818-ban írt, egzotikus környezetben játszódó szerelmi tárgyú mű, a WccÍ£U'do és Zoraide. Ezt a méltán híres, Pesaróban igen gyakran dolgozó olasz rendező, Luca Ronconi állítja színre a Teatro Rossiniban. A következő darab Rossini egyik legsikerültebb vígoperája, az Alkalom szüli a tolvajt (L'occasione lal ladro) még korábbi, 1812-ben mutatták be a velencei híres San Moisé színházban, tehát a szerző alig húszéves volt Az előadást (a Pedrotti Auditóriumban) nem kisebb rendező fémjelzi, mint Jean- Pierre Ponnelle, aki a díszleteket és a kosztümöket is tervezi. A harmadik opera az 1821-ből való Matilde di Shabran, ez a kissé melodramatikus ármány és szerelem történet, melyről a Rossini-imádó Stendhal azt írja a mesterről szóló könyvében, hogy a librettó ügyem csapnivaló, „de a muzsika igen tetszetős". Ezt a művet a Fesztiválpalotában játsszák. Schumann- és Ciopín-zongoraestet ad a fesztivál állandó vendége, a kiváló Maurizio Pollini. Különlegesség az a kóruskoncert, melyet a Pesaro fölötti dombok közé épült Villa Imperiale szépséges barokk kertjében adnak pesarói barokk komponisták szerelmi tárgyú madrigáljaiból. Az ünnepélyes megnyitón Claudio Abbado Beethoven-, Schönberg-, Wagner-hangversenyt vezényelt a Gustav Mahler Ifjúsági Zenekar élén. Rossini Operafesztivál A Hattyú Pesaróban • A Lakiteleki Népfőiskola Kölcsey Házában ruha- és szoborkiállítás nyitt Góth Katalin iparművész ruhakiüteményei, Antall Péter fotómiszter erdélyi életképei, valamint Gömbös László szobrászművész alkotásai szeptember 8-ig várják az érdeklődőket • Johann Sebastian Bach művei csendülnek fel Fejérvári Zsolt (nagybőgő) és Szilasi Alex (zongora) előadásában a Kiscelli Zenei Estek legközelebbi rendezvényén, 18-án este 7 órakor, a Kiscelli Múzeumban (II. ker., Kiscelli u. 108). ^ 4 1996. AUGUSZTUS 13., KEDD MILLECENTENÁRIUMI KORKÉP Ünnepségek Hollókőn A romokból 30 év alatt újjáépített történelmi Hollókő várának augusztus 18-i átadására a helyi önkorányzat és a restatlációt végző Országos Műemlékvédelmi Hivatal közös ünnepséggel készül. A rendezvény fő szervezője, Kissné Baradszki Erika lapunknak elmondta, hogy a várban és környékén rendezett játékokkal hagyományt szeretnének teremteni. A távlati tervekben kiállítások szerepelnek, élő népművészeti és szíkházi bemutatók és egy középkori borozó a szomjazó turistáknak. A vasárnapi programot Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter nyitja meg, aki 11 órakor ünnepélyesen átadja a várat. Lesz lovasíjász-bemutató, sólyom- és galambröptetés, középkori vásár és tűzijáték. Kissné az első hollókői hétpróbás választás győztesét - a vetélkedésen bárki indulhat - e azzal kecsegteti, hogy a dm nyertese olyan privilégiumokat szerez, amelyeket csupán a vár hajdani ura gyakorolhatott. Rizmayer Péter • A MagyarVilágszövetség kiállítótermében augusztus 14-én du. 3 órakor a millecentenárium tiszteletére gyermekrajz-kiállítás nyílik „Szülőföldünk a hazában" címmel. A rendezvényt Macskássy Izolda grafikusművész nyitja meg a Budapest Klarinét Kvartett és Major Eszter énekes közreműködésével. Az MVSZ támogatásával rendezett tárlatra Erdélyből és a Felvidékről is érkeznek képek. • A honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére magyar hét nyílt a dániai Fyn-sziget városaiban. A Magyar-Dán Kapcsolatfejlesztési Társaság szervezte dániai rendezvényeken alkotásaival részt vesz Győrfy Lajos püspökladányi szobrászművész, Horváth Mihály, a New York Kávéház Oscar-díjas főszakácsa és Bösendorfer Ferenc szíjgyártó népművész. Kiállítják azokat a magyar nyelven megjelent dán irodalmi műveket, amelyek példányai a legtöbb magyar könyvtárból kölcsönözhetők. A sziget városaiban fellép a Vadróza néptánccsoport és a budapesti Pécsi Sebestyén Ének-Zene Tagozatos Általános Iskola énekkara, valamint a Miskolc Dixieland Band. • A milecentenáriumi ünnepségekhez kapcsolódik Tóth Máté miklós történelmi drámájának budapesti ősbemutatója. A Méliusz cimű színjátékot a Szent Molnár Albert Templomszínház adja elő augusztus 18-án délután hat órakor a Szabadság téri Református templomban. • A neves hazai együttesek mellett a világhírű Zbigniew Namislowski Band is fellép a budapesti milecentenáriumi ünnepségek szombati napján .UAldpcs Umfejénél. ÍL^7'1.1.')7(Z.S.A-00%X Kassai színházi apelláta A Kassai Thália Színház tagjei szabadságukat megszakítva tegnap rendkívüli ülést tartottak Ivan Hudec kulturális miniszternek fizzál a rendeletével foglalkoztak, mely visszamenőleg, 198. július 1-jétől megszüntette a Thália Színház önállóságát, és egy roma, valamint hét további más szlovák kulturális intézménnyel együtt az Aba Kulturális Központhoz csatolta, regionális szintre degradálva ezáltal a Thália eddigi országos hatókörét. A Thália Színház társulata szakszerűtlennek, elfogadhatatlannak és felháborítónak minősítette a minisztérium döntését, s nyilatkozatban leszögezi, hogy a Thália Színházat 199-ben a nép akaratából, a szlovákiai magyar állampolgárok hozták létre, az intézmény ingó és ingatlan vagyona közadakozásból keletkezett, amit senkinek nincs joga eltulajdonítani, vagy erre vonatkozó utasítást adni. A Thália Színház tagjai élesen tiltakoznak a művészi alkotás szabadságának korlátozása, a szlovákiai kulturális élet szellemi államosítása ellen. Felszólítják az összes szlovákiai színház tagságát, hogy ne támogassák a kultuszminiszternek a szlovákiai kulturális élet tönkretételére irányuló lépéseit. Kérik a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának képviselőit, hogy a parlament legközelebbi ülésén indítványozzák Ivan Hudec kulturális miniszter leváltását, mert tevékenységével és döntéseivel a fejlett szlovák kultúra szétzilálását idézte elő. Kérelemmel fordultak a Szlovák Köztársaság kormányához, és személyesen Vladimír Meciar kormányfőhöz, hogy hatásköréből adódóan gátolja meg Szlovákiában a kultúrának és ezen belül a Szlovákiában lévő nemzetiségi kulturális intézményeknek a felszámolását. Nyilatkozatukat az összes szlovákiai parlamenti pártnak és Horn Gyula magyar kormányrfőnek is elküldték.