Új Magyarország, 1996. augusztus (6. évfolyam, 179-203. szám)
1996-08-13 / 189. szám
1996. AUGUSZTUS 13., KEDD A World Economic Forum lesújtó jelentése Hova jutunk, ha így megyünk tovább? Z. Csoóri Sándor úgy fogalmazott a Magyar Reformátusok Világtalálkozójának megnyitóján, Nagyváradon tartott beszédében, hogy a magyar társadalom a mélypont közelében jár. Ő az erkölcsi, etikai problémákra célzott elsősorban. A tekintélyes nemzetközi szervezet, a World Economic Forum 1995. évi, nemrégiben megjelent kiadványa, a The World Competitiveness Report (a világ országai versenyképességének elemzése) pedig sok szempontból mérlegelve ugyanezt állapította meg az ország gazdasági és társadalmi helyzetéről, versenyképességéről. A vizsgált 48 ország közül 1995-ben Magyarország a 46. helyre került jelenlegi helyzetét és jövőbeli esélyeit illetően. Csak Venezuela és Oroszország következik utánunk a sorban. A versenyképességet az elemzők nem pusztán gazdasági mutatók alapján mérték. Ennek az az oka, hogy a versenyképesség nem rövid távú kategória. A versenyképesség tartós biztosításához ugyanis olyan, rövid távon költségnek tekintett, ám a jövő szempontjából inkább beruházásként értékelhető feladatokat kell vállalni, mint például az oktatás és a kutatásfejlesztés kiemelt támogatása. Ezenkívül versenyképességet javító elemnek tekintették a tanulmány szerzői a társadalmi összetartást, kohéziót, amely hozzásegít a jobb teljesítmények eléréséhez, éppúgy, mint az egészséges értékrend. A versenyképesség jelenlegi állapotát és jövőbeli esélyeit Uj módon tíz alaptényezőből kiindulva vizsgálták, amelyek közül különösen a következőkre kell felfigyelnünk: hogyan őrzi meg az adott ország „társadalmi szövetét", vagyis hogyan tartja össze az embereket azáltal, hogy csökkenti a jövedelmek közötti szakadékot és erősíti a középosztályt; hogyan teremt egyensúlyt a bérek, a termelékenység és az adók között; mennyire kiemelten költ, vagy ha a tanulmány szavaival élünk, mennyire „masszívan" ruház be az oktatásba, és mennyire viseli szívén a társadalom egészséges értékrendjének megtartását. Magyarország átlagban 46. helyére az elemzők szerint elsősorban a hazai gazdaság gyengeségével (46. hely), a kormány és a bankok gyenge teljesítményével (45. hely), az általános vezetési színvonal, de különösen a tudomány- és technológiairányítás rossz mutatóival (46. hely) szolgált rá. Különösen gyenge pontoknak értékeli a tanulmány a bruttó hazai termék (GDP) növekedési esélyeit (46. hely), a lakossági fogyasztás növekedésének esélyeit (48., utolsó hely), a termelőbázist (47. hely), a kormány fiskális politikájának hatását a vállalkozói szellem erősödésére (45. hely), a pénzügyi piacok működését (48., utolsó hely), a vállalatok hitelhez jutásának esélyeit (utolsó hely), a vállalkozások indításakor a tőkéhez jutás esélyeit (utolsó hely), a K-t-F (kutatás-fejlesztés) általános helyzetét, állapotát az iparban (utolsó hely), az oktatásba való beruházás mértékét (utolsó előtti hely) és a munkanélküliség csökkenésének esélyeit (utolsó előtti, 47. hely). Az is feltűnő, hogy az 1994. évi hasonló elemzőhez képest gyakorlatilag minden ponton tovább romlott a helyzet 1995-re. Csak két területen nem enynyire drámai a helyzet. Ez a kettő az infrastruktúra minősége (ebben a 39. helyen vagyunk) és az emberi tényező minősége, amelyben a 37. helyet foglaljuk el. Ez utóbbi előkelő helyet olyan jó részeredményekkel értük el, mint a jól képzett mérnökök száma (2. hely), a reáltárgyak oktatásának színvonala (19. hely), a munkaerő képzettsége általában (22. hely) és az oktatási rendszer megfelelése egy versenyképessé válni akaró gazdaság igényeinek (29. hely). Érdekes megemlíteni, hogy a reáltárgyak oktatási színvonalát tekintve az USA a 34. helyen van, oktatási rendszere vonatkozásában pedig a 30. helyre került. Figyelemre méltó egy, a piacgazdaságra éppen áttérő ország, Magyarország esetén, hogy a hazai piacai védelme, protekcionista magatartása szempontjából 25-en is eléje kerültek. Közöttük olyan erős piacgazdaságok is, mint az USA, Izrael vagy Svájc, amelyek jobban védik hazai piacukat, mint mi. További fontos, az ország jövőjét befolyásoló tényezőket is felsorolhatnánk. Most azonban csak néhány valóban stratégiai jelentőségű kédésre utaljunk. Az egyik igen a hazai vállalatok száma a tőzsdén. Ebben utolsó előttiek vagyunk, napon kis számú vállalattal - szemben például a Cseh Köztársasággal, ahol 1995 végén 1635 hazai céget jegyeztek a tőzsdén. A másik a Magyar Nemzeti Bank szerepe az ország gazdasági fejlődésének előmozdításában. A felmérés szerint a központi bank csak Mexikóban, Venezuelában, Oroszországban és Törökországban annyira kerékkötője a gazdasági fejlődésnek, mint nálunk. A vezetők társadalom iránti felelősségérzete szempontjából hazánknál csak Oroszország Csath Magdolna. A felmérés szerint a központi bank - a Magyar Nemzeti Bank - csak Mexikóban, Venezuelában, Oroszországban és Törökországban játszik negatívabb szerepet a gazdasági fejlődés szempontjából, mint nálunk FOTÓ: NYÚL ZSUZSANNA van rosszabb helyzetben. Drámai a zuhanás a K-I-F-re fordított összegek reálértékében és az iparban foglalkoztatott kutatók létszámában. A foglalkoztatási helyzet romlásában csak India előz meg bennünket. Végül az élet minősége - amelybe a jövedelmeken túl a közbiztonság, a jó minőségű víz, levegő, a munkahelyi biztonság, a kultúra elérhetősége és egyéb hasonló tényezők tartoznak - szempontjából nálunk csak Indiában, Peruban, Kínában, Oroszországban és Lengyelországban rosszabb a helyzet (44. hely). Csehország a 34., Törökország a 32. és Ausztria az irigylésre méltó 3. helyet vívta ki magának. A World Economic Forum elemzését hetente erősítik meg a nagytekintélyű brit lap, az Economist írásai. A legutóbbi számból például megtudhatjuk, hogy míg Magyarországon az előző évhez képest ez év első negyedében 1 százalékkal volt alacsonyabb a GDP (és a Magyar Statisztikai Hivatal közleményeiből tudjuk, hogy a GDP azóta tovább csökkent), Csehországban 4,3, Lengyelországban pedig 7 százalékkal nőtt. Magyarországon ez év júniusában átlagosan 23,6 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztási árak az időarányos tavalyinál, Csehországban 8,4 százalékkal, Lengyelországban pedig 19,5 százalékkal. A társadalmi és gazdasági mélypont közelsége tehát ugyanolyan jól kitapintható, mint az értékrendbelié. És mivel a versenyképesség vizsgált mutatói romló tendenciákat érzékeltetnek, a gazdasági felemelkedés, az életszínvonal-javulás esélyei beláthatatlan távolságra is kerülhetnek, ha minden így folytatódik, mint eddig. Először is tudniuk kellene az embereknek ezekről az elemzésekről, amelyeket valószínűleg meg is vitattak a Forum ez évi, Salzburgban rendezett találkozóján jelen lévő vezetők, közöttük Horn Gyula is. A találkozóról kapott hírekben azonban csupán az szerepelt, hogy az ott képviselt fejlett országok vezetői megelégedéssel vették tudomásul Horn Gyula beszámolóját, és biztatták arra, haladjon tovább a megkezdett úton. Nem ismerték volna a tanulmányt? Vagy jónak ítélnék a tanulmányból látható tendenciákat? A 48-ból a 46. helyet és az 1994-ről 1995-re romló teljesítményt jelző mutatókat? Egyik sem valószínű. Inkább az a valószínű, hogy nem tudjuk, mi is hangzott el valójában Salzburgban. Pedig ismerniük kellene az embereknek a problémákat és főleg a problémák igazi okait. Az okok többsége ugyanis, mint ahogy azt a tanulmány is bizonyítja, politikai, gazdaságpolitikai döntések következménye. Nem egyedüli lehetséges megoldásként, hanem különböző hatásokra és indíttatásokból meghozott döntések következménye. Dr. Csath Magdolna Egyémi tanár (Folytatás a holnapi számban) Kivonul a tőke Franciaországból Jelentős tőkekivonás jellemezte a francia gazdaságot az év első öt hónapjában: a Le Figaro című párizsi napilap hétvégi gazdasági melléklete szerint január és május között 266 milliárd frank hagyta el az országot, s a folyamat ráadásul gyorsuló tendenciát mutatott, hiszen egyedül májusban 61,6 milliárd távozott. Csak összehasonlításként: a múlt év azonos időszakában a mérleg még 14,9 miliárdos többletet mutatott. Az idei folyamatot szakértők szerint mindenekelőtt a franciák növekvő külföldi befektetési kedve magyarázza: a hazai cégek és állampolgárok 166 milliárd frank értékben vásároltak nemzetközi értékpapírokat. Ugyanakkor az érem másik oldalát a Franciaországban érdekelt külföldiek jelentették, akik hatalmas, 99,9 milliárdos mértékben vonták ki tőkéjüket. A helyzet sajátosága, hogy ez a tendencia csak a kötvények piacát sújtotta (innen öt hónap alatt 135 milliárdos külföldi tőke távozott), miközben a francia cégek részvényei iránt változatlanul élénk az érdeklődés, s ebbe a szektorba - kivonás helyett - öt hónap alatt 32,3 milliárd frank érkezett külföldről. GAZDASÁG Eredményes osztrák bankok A sokat kárhoztatott alacsony kamatok és a kiéleződő verseny ellenére a legnagyobb osztrák bankok 1996 első fél évében tovább tudták növelni eredményességüket. A vizsgált pénzintézetek közül a BAWAG az első, mivel működési eredményét 40 százalékkal 868 millió schilingre tudta növelni 1995 első fél évéhez képest. Ezt követi a Creditanstalt (CA) és a CA- csoport (a fiókintézeteket és a részesedéseket is beleértve). A működési ráfordítások megtakarításában az Erste Österreichische SparCasse az első, ahol az előző évben elkezdett „Nike" racionalizálási program meghozta első gyümölcseit. Az idén a CA is hatékonyságnövelő programba kezdett, ami a belföldi üzletmenetet megszigorítja, és néhány alkalmazottnak a munkahelyébe kerül majd. Miközben a személyi költségek a CA-csoportnál 7,6 százalékkal emelkedtek, az Erste Österreichische Sparkasse-nál 1 százalékkal csökkentek. E téren a PSK pénzintézetnek is csökkentek a terhei. A pénzügyi eredményben, amely a kereskedelmi és a jutalékos bevételeket is tartalmazza, a CA 92,3 százalékos növekménynyel vezet . A német Henkel csoport 13,1 százalékkal kereken 8 milliárd márkára növelte árbevételét az első félévben - jelentette a dpa. A vállalat vezetése a jelentős növekedést elsősorban azzal magyarázza, hogy a pénzügyi mérleg készítésébe első ízben bevonták a Schwarzkopf hamburgi kozmetikai cég eredményét. A csoport adózás előtti nyeresége 397 millió márka volt 1996 első felében. A Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamai Devizanem Árfolyam 1 egységre, forintban Angol font Ausztrál dollár Belga frank (100) Dán korona Finn márka Francia frank Holland forint ír font Japán jen (100) Kanadai dollár Kuvait dinár Német márka Norvég korona Olasz Ura (1000) Osztrák schilling Portugál escudo (100) Spanyol peseta (100) Svájci frank Svéd korona USA-dollár ECU (Közdi Piac) 237,80 119,24 504,27 26,88 34,55 30,40 92,67 247,23 142,36 111,83 512,19 103,99 24,04 101,09 14,78 101,08 122,06 127,79 23,09 153,35 195,15 A Magyar Nemzeti Bank hivatalos valutaárfolyamai Pénznem Vételi Közép Eladási árfolyam 1 egységre, forintban Angol font 236,57 237,95 240,33 Ausztrál dollár 118,21 119,41 120,61 Belga frank (100) 499,45 504,46 509,47 Dán korona 26,62 26,89 27,16 Finn márka 34,16 34,50 34,84 Francia frank 30,09 30,39 30,69 Görög drachma (100) 64,35 65,00 65,65 Holland forint 91,77 92,69 93,61 Ír font 244,45 246,92 249,39 Japán yen (100) 140,61 142,02 143,43 Kanadai dollár 110,87 111,98 113,09 Kuvaiti dinár 507,26 512,36 517,46 Német márka 103,02 104,05 105,08 Norvég korona 23,80 24,04 24,28 Olasz Ura (1000) 100,24 101,25 102,26 Osztrák schiling 14,64 14,79 14,94 Portugál escudo (100) 99,94 100,94 101,94 Spanyol peseta (100) 120,94 122,15 123,36 Svájci frank 126,52 127,78 129,04 Svád korona 22,86 23,09 23,32 USA-dollár 151,82 153,35 154,88 ECU 193,23 195,17 197,11 hírvilág Egymillárd dollár a deficit Az előzetes adatok szerint júniusban a folyó fizetési mérlegben 110 millió dolláros deficit keletkezett, és így a féléves összesített hiány elérte a 936 millió dollárt, ami kevesebb mint fele az időarányos tavalyinak. Erről a Magyar Nemzeti Bank tájékoztatta tegnap az MTI-t. Áprilisban a mérlegben 78 millió, májusban 10 millió dolláros többlet volt. Ezt követően alakult ki a júniusi mérsékelt hiány, így összességében a második negyedévben nagyjából egyensúlyban volt a mérleg. A hat hónap során az exportbevételek 20 százalékal, míg az importkiadások 12 százalékkal emelkedtek dollárban, folyó áron számítva. Júniusban az exportban megtorpanás következett be, a kivitelből származó bevétel az időarányos tavalyi hónaphoz hasonló szinten 1,15 milliárd dollárra esett vissza. Ennek ellenére a második negyedévi átlagos havi export 1,22 milliárd dollár volt, ami 200 millió dollárral haladja meg az első negyedévit és 250 millióval a múlt évit. Az importkifizetés júniusban 1,41 milliárd dollárt tett ki. A második negyedév havi átlagos importkiadása 1,35 milliárd dollár volt, ami kismértékben meghaladja az első negyedévi 1,3 milliárd dollárt. A bankrendszeren keresztül 79 millió dollárnyi működőtőke érkezett a hatodik hónapban, s így az első félévi tőkebeáramlás nagysága elérte a 724 millió dollárt. Tavaly ennek értéke 488 millió dollár volt a fél év végén. A nemzetközi tartalékok állománya június végén 9,8 milliárd dollárt tett ki. Terjeszkedik a Győri Keksz Kft. Bővíti kelet-közép-európai piacait a Győri Keksz Kft. A különféle kekszet, ostyát, cukorkát és snackterméket gyártó cég megvetette lábát Oroszországban, Romániában, értékesít Horvátországian és Szlovéniában is. A térség piacaira a gazdasági rendszerváltást követően jutottak be. Termékeit ezenkívül exportálja Nyugat-Európába, egyebek között Németországba és a távoli Mongóliába is. Ennek nyomán várhatóan növekszik a kivitel részaránya az értékesítésben. Tavaly a több mint 20 ezer tonna áru 5 százalékát a győriek exportálták, s ezzel megduplázták az előző évi kivitelt. Folyamatosan bővítik a választékot, ez a fajta változás a gyártmányok 5-8 százalékát érinti évente. Nyereséges vállalkozások Fejér megyében Az országos átlagnál lényegesen kedvezőbben alakultak a társasági adóbevételek Fejér megyében. A bevallások alapján a Fejér megyei vállalkozások több mint fele nyereségesen zárta a tavalyi esztendőt. A gazdasági társaságok adózás előtti eredménye a tavalyelőttihez képest több mint a két és félszeresére növekedett, s megyei szinten összességében meghaladja a tízmilliárd forintot. Az adóbevételek ugyanakkor nem növekedtek ilyen arányban; az érintett adóalanyok 80 százalék élt az adózás előtti eredményt módosító korrekciók lehetőségével. Adókedvezményt csak a társaságok 2 százaláka vett igénybe. Mindezeket figyelembe véve az 1995. évi társaság adófizetési kötelezettség - az előző évhez hasonlóan - Fejérben elérte a 3 milliárd forintot, méghozzá úgy, hogy az adókulcs a felére csökkent tavaly. Tizenöt éves a Tourinform Idén tizenöt éve, hogy az egykori Orságos Idegenforgalmi Hivatal - az IPV és a Magyar Posta közreműködével - létrehozta a Tourinform szolgálatot. A turista-információszolgáltatás bevezetésekor azonnal népszerűvé vált. A Tourinform Nemzeti Turisztikai Információs Központ jelenleg naponta 12 órán át, 6 nyelven tájékoztatja a külföldi és a hazai turistákét. Itt helyben megrendelhetők az utazási irodák programjai is. A tájékoztatást segíti az Országos Turisztikai Adatbank, amely jelenleg több mint 1,5 millió adattal rendelkezik. Továbblépés az információs hálózat fejlesztésében az adatbank országos kiterjesztése. Ezt egy hamarosan elkészülő multimédiaprogram teszi majd lehetővé. Ausztriában sok az autópálya összehasonlítva az Európai Unió többi tagállamával Ausztria rendkívül jól kiépített autópálya-hálózattal rendelkezik. A német autóipari szövetség (VDA) szerint az országban 1 millió lakosra 220 kilométer autópálya jut. Ezzel Ausztria az Európai Unión belül a második helyen áll. Az unióban csak a törpeállam Luxemburg rendelkezik még több sztrádával (300 km-rel) - derül ki az osztrák közlekedési klub kiadványából. A sort Írország zárja, ahol 1 millió lakosra mindössze 14 km autópálya jut. A harmadik helyen Belgium áll (165 km), megelőzve Franciaországot (156 km), Dániát (150 km), Hollandiát (141 km), Németországot (136 km), Olaszországot és Svédországot (119-119 km), Finnországot (77 km), Spanyolországot (73 km), Nagy-Britanniát (54 km), Portugáliát (53 km) és Görögországot (28 km). Új adók és vámok Ukrajnában Az ukrán kormány új fogyasztásiadó-tételeket és behozatalivám-értékeket határozott meg a gázolaj, az autóbuszok, a bőrből készült áruk és a televíziókészülékek esetében. A 10 főnél több utas szállítására képes olyan buszok esetében, amelyeknél a motor hengerűrtartalma meghaladja az 5 litert, minden egyes köbcentiméter után 2 dollár adót kell leróni. Az autóbuszok fenntartási költségeit a gázolajra kivetett fogyasztási adó is jelentősen megnöveli: az oktánszámtól függően 10-től 52 dollárig terjed az egy tonna üzemanyag után fizetendő adó. Minden egyes tonna importált gázolajat további 19,5 dolárya vám sújt. Új, 105 százalékos fogyasztási adót és 13 dolláros darabonkénti behozatali vámot vetnek ki a bőrkabátokra. A televíziók esetében a fogyasztási adó valamivel több mint 1 dollárra emelkedett a képernyő átmérőjének minden centimétere után. Panaszáradat a gazdakörök jubileumi gyűlésén • Trágyadombra kerülhet a vöröshagyma A Magyar Gazdakörök Országos Szövetségének hat évvel ezelőtti megalakulásáról emlékeztek meg annak a rendezvénysorozatnak a keretében, melyet Ópusztaszeren a Szeri Expón tartottak. Kovács Lajos elnökségi tag, a Csongrád megyei gazdakörök elnöke ünnepi beszédében kiemelte: már 1988 második felében felismerték annak szükségét, hogy létrehozzanak egy olyan, politikamentes szervezetet, amely felvállalja a kistermelők érdekvédelmét. A mintegy másfél évig tartó szervezkedés során megbizonyosodtak arról, hogy mire tart igényt a parasztság. Ennek ismeretében döntöttek úgy, hogy ellátják őket szükséges információkkal, segítik a posztgraduális oktatás megszervezését, elősegítik a falvakban élő emberek kulturális fejlődését. Eme szerepválalásoktnak sikerült eleget tenni az elmúlt évek folyamán, bár nehézségekkel továbbra is számolniuk kell. A rendszerváltozást követő második választási ciklusban ugyanis a problémák csak tornyosulnak. Mindez az ünnepi beszédet követő felszólalásokból derült ki. A jubileumi grűlés résztvevői közül többen említést tettek mindennapos gondjaikról. Kifogásolták az exporttámogatás csökkentését és azokat az anomáliákat, melyek a vágójószágok felvásárlása, a kenyér és a gabona körül alakult ki. Ugyanakkor elképesztőnek tartják, hogy a tavaly felvásárolt, majd szárított és fagyasztott vöröshagyma jelentős hányadát mindmáig nem sikerült értékesíteniük a feldolgozóknak. Ebből arra lehet következtetni, hogy Csongrádban az idei évre várható 60-65 ezer tonna vöröshagymára a megtermelőik aligha találnak vevőt. Ha igen, akkor csak jóval a reális értéken alul adhatják el, ami miatt jelentős lesz a veszteségük. A termelők hiába jelezték idejében aggályaikat, dz illetékes tárcák szinte semmit sem tettek érdekükben. Attól tartanak, az idei termés könnyen trágyadombra kerülhet, vagy a termőföldben marad, mert nem látják értelmét felszedni, hiszen csak minimális mennyiségre akadhat majd vevő. Ez főként a híres makói vöröshagyma-termelőket sodorhatja kilátástalan helyzetbe. (bálint)