Új Magyarország, 1996. november (6. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-09 / 262. szám
19%. NOVEMBER 9., SZOMBAT éJVAl IKULTÚRA ill Templomi dalokkal Kanadától Kárpátukrajnáig _______Lipcsey Edit énekművész világjárása Templomtól templomig - így is összegezhetném Lipcsey Edit, a világjáró énekművész pályáját Lelkész apja mellett a templomi karzaton kezdte karrierjét, hogy operettprimadonnaként se mondjon le az egyházi zene műveléséről Ami kilépett az operetszínházból, klasszkus állásdal és templomi dalokkal járja a nagyvilágot éppúgy, mint a magyar vidéket Nemrég kárpátaljai turnén vett részt, a héten meg a Rátkay Klubban lépett föl Hegedűs Valér orgona- és zongoraművésszel közösen. Műsorán virágénekek, Bach-, Beethoven-, Bartók- és Kodály-dalok, operettrészletek szerepeltek. - Sikeres operettszínészek nemigen érzik szükségét, hogy más műfajokban, kivált az egyházi zenében is jeleskedjenek. Mi ösztönözte erre? - Soha egyetlen kizárólagos műfaj mellett sem köteleztem el magam, ezért is használom az énekművész megjelölést. Az egyházi dalokat éppoly szívesen énekelem, mint a klasszikusokat, moderneket. Pályám voltaképp a mezőberényi templomban kezdődött, ahol apám lelkész volt, s én a karzaton 12 évesen esküvői pároknak énekeltem. Az egyházi zenéhez való vonzódásom tehát gyermekkori indíttatásnak köszönhető. 14 éves koromban Békéscsabán a híres Kodály Kórus koncertje után a karnagy Gulyás György meghallgatott, s nyomban fölvett az énekkarba. Közben elvégeztem a debreceni zenegimnáziumot. Egy ízben maga Kodály is elégedetten nyilatkozott rólam, amikor lejött meghallgatni kórsművét, a Missa brevist, s én szólót énekeltem. 1964-ben sikeresen felvételiztem a Zeneakadémiára, 69-ben pedig az operettszínház West Side Storymeghalgatásán hatszáz jelentkező közül engem választottek ki. Ezt követően kétszázötvenszer léptem föl a világhírű musicalben. Főszerepek sora következett, a Csárdáskirálynőben Honthy Hanna Cecíliája mellett Szilviát énekeltem, Petress Zsuzsával és Rátonyind a Pompadourban léptem föl, Németh Sándor és Baksay Árpád oldalán a Mosoly ország? főszerepét, Lizát játszottam. - Mikor „indult világgá", azaz mióta látja műsoraival a nagyvilágot? - Úgy húsz év óta egyre gyakrabban léptem föl irodalmi esteken, templomi hangversenyeken. A közelmúltban elhunyt Béres Fererccel évtizedeken át közös koncertturnékon vettünk részt szerteszét a nagyvilágban. Mezőkövesdre éppolyan szívesen mentünk, mint New Yorkba. Idén megfordultunk Svájcban és Németországban, s a Magyarok Világszövetségének meg a művelődési minisztériummak a támogatásával Kárpátalján és Erdélyben. Leírhatatlan volt a határon túli magyarok öröme, hogy magyar dalokat vittünk nekik. Kárpótolt bernünket a nagy erőfeszítésért, hisz erdély és kárpátaljai turnénkon napi négy előadást tartottunk, egyhuzamban 23-at. - Milyen meggondolás alapján állítja össze a repertoárt? - Természetesen az alkalomtól függően. Az egyházi énekek mellett kivált Bach, Beethoven, Marches! dalait, a virágénekek mellett Blaha Lujza dalainak teljes repertoárját, Kodály-, Bartók-, Bárdos Lajos műveit adom elő. S ha a közönség úgy kívánja, operettáriákat. Mindez egyforma igényességgel. A publikumot mindenhol tisztelni kell, hisz ők is megtisztelnek bennünket. Elárulom, hogy két költőt is megihlettek a dalestjeim. Vajda József a kötetébe is fölvette a verset. - Bejárta a világot, műfajok sokaságát műveli sikerrel. Milyen vágyai vannak még? Szeretném, ha normálisan rendeződne a gazdasági helyzet, hogy a magyar kultúra napja is felvirradjon. ____________Metz Katalin „Egyetlen kizárólagos műfaj mellett sem köteleztem el magam” A NAP hírei A cigányság kultúrája CD-ROM-on CD-ROM-ot mutattak be tegnap Bevezetés a magyarországi cigányság kultúrájába címmel. Az interaktív oktatási eszköz szociológiai, néprajzi, irodalmi, nyelvi és történeti megközelítésben közöl ismereteket, elsősorban egyetemisták, valamint közép- és főiskolások számára. A dohányzás története Az idén 100 esztendős Egri Dohánygyár jubileumának tiszteletére tegnap kiállítás nyitt a dohányzás történetéről, az egri Dobó István Vármúzeumban. A tárlaton látható képeket és tárgyakat az Első Magyar Látványtár bocsátotta a múzeum rendelkezésére. Los Andinos-lemezbemutató Morenita címmel lemezbemutató koncertet tart a Los Andinos együttes ma este 19 órától a székesfehérvári Szent István Művelődési Házban (Liszt Ferenc u. 1.). A hangverseny helyszínén kazetták, CD-k, valamint perui, ecuadori, bolíviai hangszerek és népművészeti tárgyak is idphatók. A Lila ákác Szegeden Szép Ernő híres darabját, a Lila ákácot mutatja be november 15-én este 7 órakor a Szegedi Nemzeti Színház. Az előadást Szikora János rendezte. Marcalli Kiss Melitta kiállítása Eöri Szabó Zsolt adtja meg Marcalli Kiss Melitta festőművész kiállítását november 12-én 18 órakor a Volán Elektronika Rt. székházában (Karolina út 65.). Közreműködik Marosi Zoltán zongoraművész. A Padlás Újvidéken Hatalmas sikerrel mutatták be a Padlást, Presser Gábor, Horvát Péter és Sztevanovity Erisán Magyarországon is népszerű musicaljét Újvidéken. A zsúfolt ház előtt tartott előadást Tasnádi Márton rendezte, a koreográfus pedig Andrej Stefanov Gruzelev volt. • Nem mindennapi hangversenyt tartott a Szent István Király Szimfonikus Zenekar tegnap este a Zeneakadémián. A koncerten ugyanis elhangzott Michael Haydn (Joseph Haydn Nagyváradon élt öccse) Missa pro Defunctis című c-moll Requiemje is, amelyet az Országos Széchenyi Könyvtár zeneműtárában nemrég előkerült eredeti szerzői kézirat alapján, világbemutatóként vezényelt a karmester, Záborszky Kálmánt Csúsztatásokat tartalmaz az új 56-os oktatófilm Emlékezés szemtanúk nélkül Folydatás az 1. oldalról A Tükörcserepek erénye, hogy sok más dokumentum-összeállítással ellentétben foglalkozik az október 28-i tüntetéssel, és Nagy Imre személységét is hitelesen, pontosan rajzolja meg. Hibája bizondom, hogy a narráción és a film végére helyezett Göncz Árpád-visszaemlékezésen kívül kommentár, szemtanú visszaemlékezése nem hangzik el benne. Mivel ez egy ingyenes középiskolai oktatófilm, a szakértőknek gondolniuk kellett volna arra, hogy a diákok nem minden információt tudnak önállóan feldolgozni. - Megbízható-e a film tényanyaga? - Nem egészében. Olyan tévedések jelennek meg a narrációban, amiket a rendelkezésünkre álló nagy mennyiségű publikáció ismeretében nehéz véletlennek tekinteni. A mosonmagyaróvári sortűzről egyetlen mondat hangzik el: a sortűz és az azt követő időszak számos áldozatot követelt. Ez, ha tudjuk, hogy a sortűzben száznál több ember, a későbbiekben pedig két ÁVH-s tiszt halt meg, csúsztatásnak tűnik, mintha az áldozatok száma közel egyenlő volna. Megdöbbentő az is, ahogyan a film a Köztársaság téri eseményekről számol be. A szöveg a felkelők embertelenségére hívja föl a figyelmet, az okokat pedig elhallgatja. Itt csak annyi szerepel, hogy a székházból lépő Mező Imrét lelőtték, arról nem esik szó - pedig közismert tény -, hogy hátulról. A térre érkező tankok pedig - a szöveg szerint - tévedésből lövik szét a pártházat, holott tudjuk, ezek azért álltak át, mert az ÁVH vöröskeresztes kocsikra tüzelt. A legbizarrabb azonban a Kossuth téri események ábrázolása. A szöveg írója azt állítja, hogy a tüntetőkre az Alkotmány utcában áló szovjetek lőttek, s a tévhit, hogy mindezt az ÁVH követte el, okozta a későbbi lincselést. Számos publikáció és több száz tanú számol be arról, hogy a tömegre a Földművelésügyi Minisztérium tetejéről tüzeltek. Most akkor - ha a narráció logikáját követjük - az Alkotmány utca vagy a minisztérium épületének tetején van, vagy a szovjet golyók kanyarodtak a megfelelő irányba, mert az Alkotmány utcából képtelenség lőni - Összességében tehát nem tartja oktatásra alkalmasnak a filmet? - Üdvözlöm a vállalkozást, szükség van az ilyesmire, de úgy vélem, objektívebb képet kellene festeni a forradalomról. Számomra érthetetlen, hogy Hegedűs B. András, aki a film szakértője, s aki A mi forradalmunk lektorálásábón is részt vett, hogyan adhat ki a keze alól két ennyire különböző munkát. Furcsa az is, hogy tudtommal Magyar József még a nyárr folyamán felkereste a Soros Alapítványt támogatásért, amely akkor azzal utasította el őt, hogy ők nem akarnak 56-os filmmel fogladkozvi, ebbe nem folynnak bele. Most pedig elkészült ez. - A Remény és halál eljut ingyen az iskolákba? - Ez a tervünk. Ideális volna, ha a két filmet együtt nézhetnék meg a diákok, így pontosabban rajzolódnának ki előttük a negyven évvel ezelőtti események. Valameimid nagyobb pártnerk elküldtem a levelemet, amelyben támogatást kérek. Tanulságos, hogy válaszra csupán a MIÉP méltatott, amely vásárolt a kazettasorozatból - a többi a tárgyalásokon múlik, és az SZDSZ, amely elutasított ugyan, de legalább válaszolt. A többi néma csend. Ezért kérem az újságírókat és a pártok képviselőit, hogy jöjjenek el november 12-én 17 órakor a SOTE-ra, ahol levetítjük ezt a hatodik kazettát, ott kiderül, hogy ennek az anyagnak is el kel jutnia az iskoláidba. Kerékgyártó György Költészet a forradalom oltárán . Negyven éve, hogy idegen lánckerekek taposták el a forradalom ifjú hajtását. Nem véletlen, hogy november 4-én tartotta írószövetségi költői estjét a halálra ítélt forradalmár lírikus. Obersovszky (Oby) Gyula...-i.vtu Pórusaim címet adta az összeállításának, hiszen annyira őszintén tárulkozik ki minden művében, mintha lélegezne a bőre is. Ne szabjatok nekem rendet hexameterek és dactilusok címmel írt verset 1957 tavaszán az utolsó szó jogán. Obersovszky Gyula, e tisztalelkű, eredeti költő és forradalmár ott volt a viág legrangosabb halálraítéltjeinek sorában. Kegyelmet mind a mai napig nem kapott, világhírű írók, a többi között Hemingway, Camus tiltakozása hatására halasztották el a kivégzését. Nála is súlyosbító körülményyek számított, hogy nem rejtette véka alá hóhérai iránt érzett megvetését, s nem csinált titkot abból, hogy bár kimondhatatlanul szeret élni, de „azoktól" a Kádár-kutyáktól, a pufajkás és nyakkendős ítéletvégrehajtóktól nem kért kegyelmet. A börtönben „fejből írottakat" olykor már szabadlábon, mások emlékezetére támaszkodva teremtette újjá. Teltházas estjén Dévai Nagy Kamilla, Hűvösvölgyi Ildikó, Ráckevei Anna, Horváth Gyula, Raksányi Gellért és Sinkovits Imre adta elő az Odüsszeiákat. Vígh Kristy zongorázott. Megható volt, amikor a majd hetvenesztendős költő virága köszöntötte a 86 éves Faludy Györgyöt és a 85 éves Csenkey Imre. A költő Gérecz Attila 1956 mártírja. E címmel jelentette meg Kárpáti Kamil, az egykori váci cella- és írótárs 1956 költő-hősi halottjának verskötetét 1991. november 7-én. E napon végzett az ifjú költővel egy orgyilkos szovjet lövész - fegyvernyugváskor. A szovjetellenes összeesküvésért húsz esztendőre ítélt, 1949 decemberében letartóztatott fiakisember hét évig volt börtönben, hét napig szabadlábon. Cellatársaival, Kárpáti Kamillal, Béri Gézával, Szatmáry Györggyel, Tollas Tiborral, Tóth Bálinttal és másokkal szerkesztették meg a legendás Füveskert antológiát. 1954 és 56 között tíz kötetet állítottak össze a váci börtönudvar kis füves területén, az egykori kápolna tövében kézírással - emlékezett Kárpáti Kamu a pestszenterzsébeti polgármesteri hivatal dísztermében, ahol Csillag Tibor, Bodnár György, Koczkás Sándor, Pomogáts Béla, Szörényi László ifjú írástudókkal tartottak megemlékezést. A költő 1988-ban alapította meg a Stádium cmű folyóiratot, amely 1993 óta, amikor is könyvkiadóvá alakult, szünetel Először a folyóirat vált az 1956-os üldözöttek s a Kádár-korban politikai okokból mellőzött tehetséges fiatalok menedékévé, azután a könyvkiadó, Tavolly jelentette meg Kárpáti Kamil az első hazai Füveskert antológiát. A menedékre 1994 nyara óta megint szükség van. A Gérecz Attila -, iletve a Füveskert-emlékest után a közönség átvonult a közeli Gaál Imre Galériában, hogy két fiatal alkotó átvehesse a Gérecz Attila-díjat. A Stádium Alapítvány Kárpáti Kami jóvoltából 1992 óta adja át a szép trófeát egy-egy különösen tehetségesnek ítélt Liy alkotónak. Idén ketten vehették át a plakettet Babarczy Eszter kritikus A ház, a kert, az utca, Grecsó Krisztián költő a Vízjelek a honvágyról cimű verseskötetért •/ Pósa Zoltán Az ésszerű döntések könyve Képes-e az ember racionális döntéseket hayni? - fl a kérdést Mérő László matematikus, az ELTE kísérleti pszichológia szakának tanára nemrégiben megjelent, Mindenki másképp egyforma című könyvének előszavában. maud. A játékelmélet, valamint a maternal pszichológia, az evolúciós biológia, a gazdaságtan és a kvantumfizika területéről példákat felvonultató kiadvány szerzőjét az észszerű gondolkodás hétköznapi lehetőségeiről kérdeztük. - Miért a Mindenki másképp egyforma a címet kapta a könyve? - Egyrészt azért, mert ez lenne kedvenc kutatási területemnek, a lélektannak egyetlen mondatba sűrített lényege, másrészt pedig azért, mert a könyvben érintett tudományok - bár látszólag nagyon különbözőek - lényegében azonos logika szerint működnek. - Valósát meg sokam szeretnéttde ésszerűen ani Menttyire közérthetők és mennyire alkalmazható a könyvben foglalkoó a mindennnapi életben? - Bár a könnv a napi életre vonatkozó matemetikai felismeréseken alapszik, csupán a négy alapművelet ismerete, egy kis gondolkodás és némi általános műveltség kel a megértéséhez. Az eszmefuttatások minden bizonnyal a gyakorlatba is átültethetők, bár ez csupán másodlagos kérdés a számomra. Nem nevelni akartam, csak egy kis gondolati kalandozásra szerettem volna invitálni az olvasókat. Még az sem fontos, hogy mindenki ugyanazokat a következtetéseket vonja le a példákból. - Létezik-e egyáltalán racionális döntés, s ha igen, hogyan lehet elsijárítani ennek képességét? - A racionalitás nem egyértelmű fogalom, és sokféle fajtája működik, ráadásul néha -legalábbis magasabb szempontból - akkor hozzuk a legésszerűbb döntéseket, ha dobókockával döntjük el, mit is tegyünk. Egyébként a racionalitás csak egy a világ megismerésének módjai közül, csak akkor érdemes alkalmazni, amikor ez a legeredményesebb. Néha sokkal célszerűbb az intuitív, a meditatív vagy akár a misztikus megközelítés. Ami nem racionális, még nem biztos, hogy ésszerűtlen, nem beszélve arról, hogy racionálisan is lehet bután gondolkodni. A lényeg tehát nem csak a módszerben keresendő, viszont kell egy belső következetesség, amelynek alapján gondolkodunk és döntünk az életünk során. Ha pedig végképp nem tudunk határozni valamiben, akár a dobókockához és a virágszirmok tépkedéséhez is folyamodhatunk... * (csikor) Mérő László: Mindenki másképp egyforma, Tericum Kiadó, 357 oldal. Ára: 857 Ft Hím 1085 Budapest VIH., UDöi út 32. Levéldm; 1410 Budapest, H. 199. Kiadja a Nemzeti Média Kft • Ügyvezető igazgató, meg a mígbízott főszerkesztő; Franka Tibor • Telefonszámaink; Központ; 266-1672,266-1674 • Fax; 266-1615,210-3047 • Titkárság; 266-1756,266-1694 • Napos szerkesztő; 266-1675 • Belpoltika; 266-1759,266-1760 • Kultúra; 210-2988 • Külpolitika; 266-0825 • Gazdaság; 266-0823 • Sport; 266-1610 • Hirdetésfelvétel; 1085 Budapest Vffl. ken. Üllői út 32. Telefon; 266-1758 • Terjesztés; 266-1762 • Előfizetésben teneszti a Magyar Posta Rt., árusításban megvásárolható az alábbi terjesztők hírlapárusainál: a HÍRKER Rt, az NH Rt, a regionális részvénytársaságok. • Kiadói Lapterjesztő Kft. • Előfizethető a hírlapkézbesítőknél és a Hiírlapelőfizetési Irodában (Budapest XIII., Lehel út ÉVA, levélcím: HELIR, Budapest 1900) ezer üdvül Budapesten a Magyar Posta Rt Hírlapüzletági Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban, közvetlenül vagy postautasvtokon, illetve átutalással a Postabank Rt 219-98636/021-02809 pénzforgalmi jelzőszámra. • Előfizetési díj egy hónapra 650 Ft, negyedévre 1950 Ft, fél évre 3900 Ft egy évre 7800 Ft. Külföldön terjeszti a Kultúra Kereskedelmi Vállalat, H-1339 Budapest, Postafiók 149. Nyomtatás: Vörösmarty Nyomda Rt, Székesfehérvár, Irányi Dániel u. 6. Telefon: (22)-312-550. Felelős vezető: Papp Károly vezérigazgató • ISSN 1215-0185 Bp. - ISSN 1215-1386 vidék