Új Magyarország, 1996. november (6. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-09 / 262. szám

19%. NOVEMBER 9., SZOMBAT éJVAl I­­KULTÚRA ill Templomi dalokkal Kanadától Kárpátukrajnáig _______Lipcsey Edit énekművész világjárása Templomtól templomig - így is összegezhetném Lip­­csey Edit, a világjáró ének­művész pályáját Lelkész ap­ja mellett a templomi karza­ton kezdte karrierjét, hogy operettprimadonnaként se mondjon le az egyházi zene műveléséről Ami­ kilépett az operetszínházból, klasszkus állásd­al és templomi dalokkal járja a nagyvilágot éppúgy, mint a magyar vidéket Nemrég kárpátaljai turnén vett részt, a héten meg a Rátkay Klub­ban lépett föl Hegedűs Valér orgo­na- és zongoraművésszel közö­sen. Műsorán virágénekek, Bach-, Beethoven-, Bartók- és Kodály-dalok, operettrészletek szerepeltek. - Sikeres operettszínészek nem­igen érzik szükségét, hogy más műfajokban, kivált az egyházi ze­nében is jeleskedjenek. Mi ösztö­nözte erre? - Soha egyetlen kizárólagos műfaj mellett sem köteleztem el magam, ezért is használom az énekművész megjelölést. Az egyházi dalokat éppoly szívesen énekelem, mint a klasszikusokat, moderneket. Pályám voltaképp a mezőberényi templomban kezdődött, ahol apám lelkész volt, s én a karzaton 12 évesen esküvői pároknak énekeltem. Az egyházi zenéhez való vonzó­dásom tehát gyermekkori indít­tatásnak köszönhető. 14 éves ko­romban Békéscsabán a híres Ko­dály Kórus koncertje után a kar­nagy Gulyás György meghallga­tott, s nyomban fölvett az ének­karba. Közben elvégeztem a debreceni zenegimnáziumot. Egy ízben maga Kodály is elége­detten nyilatkozott rólam, ami­kor lejött meghallgatni kórs­­művét, a Missa brevist, s én szólót énekeltem. 1964-ben sike­resen felvételiztem a Zeneaka­démiára, 69-ben pedig az ope­rettszínház West Side Story­­meghalgatásán hatszáz jelent­kező közül engem választotte­k ki. Ezt követően kétszázötven­szer léptem föl a világhírű musi­calben. Főszerepek sora követ­kezett, a Csárdáskirálynőben Honthy Hanna Cecíliája mellett Szilviát énekeltem, Petress Zsu­zsával és Rátonyind a Pompadour­­ban léptem föl, Németh Sándor és Baksay Árpád oldalán a Mosoly or­szág? főszerepét, Lizát játszottam. - Mikor „indult világgá", azaz mióta látja műsoraival a nagyvi­lágot? - Úgy húsz év óta egyre gyak­rabban léptem föl irodalmi este­ken, templomi hangversenye­ken. A közelmúltban elhunyt Bé­res Ferer­ccel évtizedeken át kö­zös koncertturnékon vettünk részt szerteszét a nagyvilágban. Mezőkövesdre éppolyan szíve­sen mentünk, mint New Yorkba. Idén megfordultunk Svájcban és Németországban, s a Magyarok Világszövetségének meg a mű­velődési minisztériummak a tá­mogatásával Kárpátalján és Er­délyben. Leírhatatlan volt a ha­táron túli magyarok öröme, hogy magyar dalokat vittünk nekik. Kárpótolt bernünket a nagy erőfeszítésért, hisz erdély és kárpátaljai turnénkon napi négy előadást tartottunk, egy­huzamban 23-at. - Milyen meggondolás alapján állítja össze a repertoárt? - Természetesen az alkalom­tól függően. Az egyházi énekek mellett kivált Bach, Beethoven, Marches! dalait, a virágénekek mellett Blaha Lujza dalainak tel­jes repertoárját, Kodály-, Bartók-, Bárdos Lajos műveit adom elő. S ha a közönség úgy kívánja, ope­rettáriákat. Mindez egyforma igényességgel. A publikumot mindenhol tisztelni kell, hisz ők is megtisztelnek bennünket. El­árulom, hogy két költőt is megih­lettek a dalestjeim. Vajda József a kötetébe is fölvette a verset. - Bejárta a világot, műfajok so­kaságát műveli sikerrel. Milyen vágyai vannak még?­­ Szeretném, ha normálisan rendeződne a gazdasági helyzet, hogy a magya­r kultúra napja is felvirradjon. ____________Metz Katalin „Egyetlen kizárólagos műfaj mellett sem köteleztem el magam” A NAP hírei A cigányság kultúrája CD-ROM-on CD-ROM-ot mutattak be tegnap Bevezetés a magyarországi cigány­ság kultúrájába címmel. Az interaktív oktatási eszköz szociológiai, néprajzi, irodalmi, nyelvi és történeti megközelítésben közöl isme­reteket, elsősorban egyetemisták, valamint közép- és főiskolások számára. A dohányzás története Az idén 100 esztendős Egri Dohánygyár jubileumának tiszteletére tegnap kiállítás nyitt a dohányzás történetéről, az egri Dobó István Vármúzeumban. A tárlaton látható képeket és tárgyakat az Első Ma­gyar Látványtár bocsátotta a múzeum rendelkezésére. Los Andinos-lemezbemutató Morenita címmel lemezbemutató koncertet tart a Los Andinos együttes ma este 19 órától a székesfehérvári Szent István Művelő­dési Házban (Liszt Ferenc u. 1.). A hangverseny helyszínén kazetták, CD-k, valamint perui, ecuadori, bolíviai hangszerek és népművé­szeti tárgyak is idphatók. A Lila ákác Szegeden Szép Ernő híres darabját, a Lila ákácot mutatja be november 15-én este 7 órakor a Szegedi Nemzeti Színház. Az előadást Szikora János rendezte. Marcalli Kiss Melitta kiállítása Eöri Szabó Zsolt adtja meg Marcalli Kiss Melitta festőművész kiállítását november 12-én 18 órakor a Volán Elektronika Rt. székházában (Karolina út 65.). Közreműködik Marosi Zoltán zon­goraművész. A Padlás Újvidéken Hatalmas sikerrel mutatták be a Padlást, Presser Gábor, Horvát Pé­ter és Sztevanovity Erisán Magyarországon is népszerű musicaljét Újvidéken. A zsúfolt ház előtt tartott előadást Tasnádi Márton ren­dezte, a koreográfus pedig Andrej Stefanov Gruzelev volt. • Nem mindennapi hangversenyt tartott a Szent István Király Szim­fonikus Zenekar tegnap este a Zene­­akadémián. A koncerten ugyanis el­hangzott Michael Haydn (Joseph Haydn Nagyváradon élt öccse) Mis­sa pro Defunctis című c-moll Re­­quiemje is, amelyet az Országos Széchenyi Könyvtár zeneműtárában nemrég előkerült eredeti szerzői kéz­irat alapján, világbemutatóként ve­zényelt a karmester, Záborszky Kálmánt Csúsztatásokat tartalmaz az új 56-os oktatófilm Emlékezés szemtanúk nélkül Folydatás az 1. oldalról A Tükörcserepek erénye, hogy sok más dokumentum-összeállí­tással ellentétben foglalkozik az október 28-i tüntetéssel, és Nagy Imre személységét is hitelesen, pontosan rajzolja meg. Hibája bizondom, hogy a narráción és a film végére helyezett Göncz Ár­pád-visszaemlékezésen kívül kommentár, szemtanú vissza­emlékezése nem hangzik el ben­ne. Mivel ez egy ingyenes közép­iskolai oktatófilm, a szakértők­nek gondolniuk kellett volna ar­ra, hogy a diákok nem minden információt tudnak önállóan fel­dolgozni. - Megbízható-e a film tény­anyaga? - Nem egészében. Olyan téve­dések jelennek meg a narráció­­ban, amiket a rendelkezésünkre álló nagy mennyiségű publiká­­ció ismeretében nehéz véletlen­nek tekinteni. A mosonmagya­róvári sortűzről egyetlen mon­dat hangzik el: a sortűz és az azt követő időszak számos áldoza­tot követelt. Ez, ha tudjuk, hogy a sortűzben száznál több ember, a későbbiekben pedig két ÁVH-s tiszt halt meg, csúsztatásnak tű­nik, mintha az áldozatok száma közel egyenlő volna. Megdöb­bentő az is, ahogyan a film a Köztársaság téri eseményekről számol be. A szöveg a felkelők embertelenségére hívja föl a fi­gyelmet, az okokat pedig elhall­gatja. Itt csak annyi szerepel, hogy a székházból l­épő Mező Imrét lelőtték, arról nem esik szó - pedig közismert tény -, hogy hátulról. A térre érkező tankok pedig - a szöveg szerint - téve­désből lövik szét a pártházat, holott tudjuk, ezek azért álltak át, mert az ÁVH vöröskeresztes kocsikra tüzelt. A legbizarrabb azonban a Kossuth téri esemé­nyek ábrázolása. A szöveg írója azt állítja, hogy a tüntetőkre az Alkotmány utcában áló szovje­tek lőttek, s a tévhit, hogy mind­ezt az ÁVH követte el, okozta a későbbi lincselést. Számos publi­­káció és több száz tanú számol be arról, hogy a tömegre a Föld­művelésügyi Minisztérium tete­jéről tüzeltek. Most akkor - ha a narráció logikáját követjük - az Alkotmány utca vagy a miniszté­rium épületének tetején van, vagy a szovjet golyók kanyarodtak a megfelelő irányba, mert az Alkot­mány utcából képtelenség lőni - Összességében tehát nem tartja oktatásra alkalmasnak a filmet? - Üdvözlöm a vállalkozást, szükség van az ilyesmire, de úgy vélem, objektívebb képet kelle­ne festeni a forradalomról. Szá­momra érthetetlen, hogy Hege­dűs B. András, aki a film szakér­tője, s aki A mi forradalmunk lektorálásábón is részt vett, ho­gyan adhat ki a keze alól két ennyire különböző munkát. Furcsa az is, hogy tudtommal Magyar József még a nyárr folya­mán felkereste a Soros Alapít­ványt támogatásért, am­ely ak­kor azzal utasította el őt, hogy ők nem akarnak 56-os filmmel fogladkozvi, ebbe nem folynnak bele. Most pedig elkészült ez. - A Remény és halál eljut in­gyen az iskolákba? - Ez a tervünk. Ideális volna, ha a két filmet együtt nézh­etnék meg a diákok, így pontosabban rajzolódnának ki előttük a negy­ven évvel ezelőtti események. Valameimid nagyobb pártnerk elküldtem a levelemet, amely­ben támogatást kérek. Tanulsá­gos, hogy válaszra csupán a MIÉP méltatott, amely vásárolt a ka­zettasorozatból - a többi a tár­gyalásokon múlik, és az SZDSZ, amely elutasított ugyan, de leg­alább válaszolt. A többi néma csend. Ezért kérem az újságíró­kat és a pártok képviselőit, hogy jöjjenek el november 12-én 17 órakor a SOTE-ra, ahol levetít­jük ezt a hatodik kazettát, ott ki­derül, hogy ennek az anyagnak is el kel jutnia az iskoláidba. Kerékgyártó György Költészet a forradalom oltárán . Negyven éve, hogy idegen lánckerekek taposták el a forradalom ifjú hajtását. Nem véletlen, hogy novem­ber 4-én tartotta írószövetsé­gi költői estjét a halálra ítélt forradalmár lírikus. Ober­sovszky (Oby) Gyula...-i.vtu Pórusaim címet adta az összeál­lításának, hiszen annyira őszin­tén tárulkozik ki minden művé­ben, mintha lélegezne a bőre is. Ne szabjatok nekem rendet he­xameterek és dactilusok címmel írt verset 1957 tavaszán az utolsó szó jogán. Obersovszky Gyula, e tisztalelkű, eredeti költő és for­radalmár ott volt a viág legran­gosabb halálraítéltjeinek sorá­ban. Kegyelmet mind a mai na­pig nem kapott, világhírű írók, a többi között Hemingway, Camus tiltakozása hatására halasztották el a kivégzését. Nála is súlyosbító körülményyek számított, hogy nem rejtette véka alá hóhérai iránt érzett megvetését, s nem csinált titkot abból, hogy bár ki­mondhatatlanul szeret élni, de „azoktól"­ a Kádár-kutyáktól, a pufajkás és nyakkendős ítélet­végrehajtóktól nem kért kegyel­met. A börtönben „fejből írottakat" olykor már szabadlábon, mások emlékezetére támaszkodva te­remtette újjá. Teltházas estjén Dévai Nagy Kamilla, Hűvösvölgyi Ildikó, Ráckevei Anna, Horváth Gyula, Raksányi Gellért és Sinko­­vits Imre adta elő az Odüsszeiá­­kat. Vígh Kristy zongorázott. Megható volt, amikor a majd het­­venesztendős költő virága kö­szöntötte a 86 éves Faludy Györ­gyöt és a 85 éves Csenkey Imre. A költő Gérecz Attila 1956 már­tírja. E címmel jelentette meg Kárpáti Kamil, az egykori váci cel­la- és írótárs 1956 költő-hősi ha­lottjának verskötetét 1991. no­vember 7-én. E napon végzett az ifjú költővel egy orgy­ilkos szov­jet lövész - fegyvernyugváskor. A szovjetellenes összeesküvésért húsz esztendőre ítélt, 1949 de­cemberében leta­rtóztatott fiakis­­ember hét évig volt börtönben, hét napig szabadlábon. Cellatár­saival, Kárpáti Kamillal, Béri Gé­zával, Szatmáry Györggyel, Tollas Tiborral, Tóth Bálinttal és mások­kal szerkesztették meg a legen­dás Füveskert antológiát. 1954 és 56 között tíz kötetet állítottak össze a váci börtönudvar kis fü­ves területén, az egykori kápol­na tövében kézírással - emléke­zett Kárpáti Kamu a pestszenter­­zsébeti polgármesteri hivatal dísztermében, ahol Csillag Tibor, Bodnár György, Koczkás Sándor, Pomogáts Béla, Szörényi László ifjú írástudókkal tartottak megemlé­kezést. A költő 1988-ban alapí­totta meg a Stádium cmű folyó­iratot, amely 1993 óta, amikor is könyvkiadóvá alakult, szünetel Először a folyóirat vált az 1956-os üldözöttek s a Kádár-korban poli­tikai okokból mellőzött tehetséges fiatalok menedékévé, azután a könyvkiadó, Tavolly jelentette meg Kárpáti Kamil az első hazai Füves­kert antológiát. A menedékre 1994 nyara óta megint szükség van. A Gérecz Attila -, iletve a Fü­­veskert-emlékest után a közön­ség átvonult a közeli Gaál Imre Galériában, hogy két fiatal alko­tó átvehesse a Gérecz Attila-dí­­jat. A Stádium Alapítvány Kár­páti Kami­ jóvoltából 1992 óta adja át a szép trófeát egy-egy különösen tehetségesnek ítélt Liy alkotónak. Idén ketten vehették át a plakettet Babarczy Eszter kritikus A ház, a kert, az utca, Grecsó Krisz­tián költő a Vízjelek a honvágyról cimű verseskötetért •/ Pósa Zoltán Az ésszerű döntések könyve Képes-e az ember racionális döntése­­ket hayni? - f­­l a kérdést Mérő László matematikus, az ELTE kísérleti pszichológia szakának tanára nemré­­giben megjelent, Mindenki másképp egyforma című könyvének előszavában. maud. A játékelmélet, valamint a maternal pszichológia, az evolúciós biológia, a gazda­ságtan és a kvantumfizika területéről példá­kat felvonultató kiadvány szerzőjét az ész­szerű gondolkodás hétköznapi lehetőségei­ről kérdeztük. - Miért a Mindenki másképp egyforma a cí­met kapta a könyve? - Egyrészt azért, mert ez lenne kedvenc kutatási területemnek, a lélektannak egyet­len mondatba sűrített lényege, másrészt pe­dig azért, mert a könyvben érintett tudomá­nyok - bár látszólag nagyon különbözőek - lé­nyegében azonos logika szerint működnek. - Valósát m­eg sokam szeretnéttde ésszerűen ani Menttyire közérthetők és mennyire alkalmazható a könyvben foglalkoó a mindennnapi életben? - Bár a kön­nv a napi életre vonatkozó ma­­temetikai felismeréseken alapszik, csupán a négy alapművelet ismerete, egy kis gondol­kodás és némi általános műveltség kel a megértéséhez. Az eszmefuttatások minden bizonnyal a gyakorlatba is átültethetők, bár ez csupán másodlagos kérdés a számomra. Nem nevelni akartam, csak egy kis gondo­lati kalandozásra szerettem volna invitálni az olvasókat. Még az sem fontos, hogy min­denki ugyanazokat a következtetéseket vonja le a példákból. - Létezik-e egyáltalán racionális döntés, s ha igen, hogyan lehet elsijárítani ennek képességét? - A racionalitás nem egyértelmű fogalom, és sokféle fajtája működik, ráadásul néha -legalábbis magasabb szempontból - akkor hozzuk a legésszerűbb döntéseket, ha dobó­kockával döntjük el, mit is tegyünk. Egyéb­ként a racionalitás csak egy a világ megis­merésének módjai közül, csak akkor érde­mes alkalmazni, amikor ez a legeredménye­sebb. Néha sokkal célszerűbb az intuitív, a meditatív vagy akár a misztikus megközelí­tés. Ami nem racionális, még nem biztos, hogy ésszerűtlen, nem beszélve arról, hogy racionálisan is lehet bután gondolkodni. A lényeg tehát nem csak a módszerben kere­sendő, viszont kell egy belső következetes­ség, amelynek alapján gondolkodunk és döntünk az életünk során. Ha pedig vég­képp nem tudunk határozni valamiben, akár a dobókockához és a virágszirmok tép­­kedéséhez is folyamodhatunk... * (csikor) Mérő László: Mindenki másképp egyforma, Tericum Kiadó, 357 oldal. Ára: 857 Ft Hím 1085 Budapest VIH., UDöi út 32. Levéldm; 1410 Budapest, H. 199. Kiadja a Nemzeti Média Kft • Ügyvezető igazgató, meg a m­­­ígbízott főszerkesztő; Franka Tibor • Telefonszámaink; Központ; 266-1672,266-1674 • Fax; 266-1615,210-3047 • Titkárság; 266-1756,266-1694 • Napos szerkesztő; 266-1675 • Belpoltika; 266-1759,266-1760 • Kultúra; 210-2988 • Külpolitika; 266-0825 • Gazdaság; 266-0823 • Sport; 266-1610 • Hirdetésfelvétel; 1085 Budapest Vffl. ken. Üllői út 32. Telefon; 266-1758 • Terjesztés; 266-1762 • Előfizetésben teneszti a Magyar Posta Rt., árusításban megvásárolható az alábbi terjesztők hírlapárusainál: a HÍRKER Rt, az NH Rt, a regionális részvénytársaságok. • Kiadói Lapterjesztő Kft. • Előfizethető a hírlap­­kézbesítőknél és a Hiírlapelőfizetési Irodában (Budapest XIII., Lehel út ÉVA, levélcím: HELIR, Budapest 1900) ezer üdvül Budapesten a Magyar Posta Rt Hírlapüzletági Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban, közvetlenül vagy postautasvtokon, illetve átutalással a Postabank Rt 219-98636/021-02809 pénzforgalmi jelzőszámra. • Előfizetési díj egy hónapra 650 Ft, negyedévre 1950 Ft, fél évre 3900 Ft egy évre 7800 Ft. Külföldön terjeszti a Kultúra Kereskedelmi Vállalat, H-1339 Budapest, Postafiók 149. Nyomtatás: Vörösmarty Nyomda Rt, Székesfehérvár, Irányi Dániel u. 6. Telefon: (22)-312-550. Felelős vezető: Papp Károly vezérigazgató • ISSN 1215-0185 Bp. - ISSN 1215-1386 vidék

Next