Új Magyarország, 1996. december (6. évfolyam, 281-304. szám)
1996-12-02 / 281. szám
u hl A német Zöldek őrségváltásra készülnek ^ 1 . Megszegték az alkotmányt? Kölni tudósítónktól: A választási harc félreismerhetetlen szele jellemezte a német Zöldek pártkongresszusát Suhlban. Az ország állandó vitatémát szolgáltató gazdasági helyzete - munkanélküliség, szociális bizonytalanság, takarékossági intézkedések, adóreform - tálcán nyújtja a lehetőséget arra, hogy a politikai pártok - és mindenekelőtt az ellenzék képviselői - kihasználják a kínálkozó alkalmat a kormánykoalíció eleni támadásokra. A Zöldek 750 küldötte nem rejtette véka alá, hogy az 1998-as szövetségi urnamenet során - a szociáldemokratákkal karöltve - őrségváltásra törekszik. E szándékukban a Zöldek nem lebecsülendő támogatóra találtak: első alkalommal szólalt fel pártkongresszusukon a Német Szakszervezetek Szövetségének (DGB) elnöke. A hezai munkavállalók érdekképviseletének legmagasabb rangú vezetője közös harcot kezdeményezett a két esztendő múlva esedékes választásokra. - Az utóbbi hónapok megmutatták, hogy a német társadalomnak új többségre van szüksége, másféle politikát biztosító többségre - hangoztatta Dieter Schulte, és felépésével tovább rontotta azt a hangulatot, amely a szakszervezetek és a bonni kormány pilanatnd kapcsolatára jellemző. A KGB elnöke ugyanis a továbbiak során annak a véleményének adott kifejezést, hogy a Zöldek és a szakszervezetek közötti viszony az idők során normalizálódott. A félelmek ideje elmúlt. Több közös elképzelésünk már túllép azon a meggyőződésen, hogy Bornban tehetetlen kormány működik. A szakszervezeti vezető mindenekelőtt azon háborodott fel, hogy a kancelár törölni akarja a magánvagyonra vonatkozó adót. - Aki a munkanélküli-segély csökkentését szorgalmazza, de ugyamakkor a vagyonra kiszabott adót megszünteti, az megszegi az alkotmány parancsát - mondta Schulte. A kormány természetesen nem hagyta válasz nélkül a DGB-elnök szavait: azzal vádolta, hogy megszegte a szakszervezetek pártpolitikai semlegességének az elvét. - Ez a lépés az egész ország számára válságos fejlődési irányt jelez - álapította meg Friedrich Bohl államminiszter, a kancellári hivatal vezetője. Stefan Lázár ATA 1996. DECEMBER 2., HÉTFŐ TUDOSITAS/BELFOLD ■/ A semlegesség és Meciar taktikája Visszabomlás Moszkva kebelére Folytatás az 1. oldalról Mindez nem önmagában fontos, hanem az elhangzottak miatt. Ján Sitek honvédelmi minisztertől elvárható lett volna, hogy a szlovák kormányprogramot tekintse mérvadónak, de ő pártja, a Szlovák Nemzeti Párt ideológját követve Szlovákia lehetséges semlegességét fejtegette vendéglátóinak, amit azok nagy megértéssel fogadtak. Pozsonyban Sergej Kovlík miniszterelnökhelyettes azt javasolta Babicsevnek, hogy Szlovákia és Oroszország a jövő júniusban szabadkereskedelmi övezet létrehozásáról írjon alá magállapodást. Ivan Gasparovic, a szlovák parlament elnöke megpendítette Csernomirgyinnek Pozsony NATO-irányultságát, mire Csernomirgyin azt felelte, rendben, nincs ellene kifogása, de Oroszország megteszi Szlovákia ellen is a válaszlépéseket. És Gaspenovic nem tiltakozott. Mindezt még lehetne a hozzá nem értés számlájára írni, ha ugyénezekben a napokban Meciar kormányfő nem tett volna két fontos kijelentést. Egyrészt megerősítette, hogy májusban népszavazást kezdeményez Szlovákia NATO-tagságáról (s ha ő fogalmazza meg a referendum kérdéseit, az eredmény nem lehet kétséges), másrészt azt mondta, a szlovák kormány várók első köréből. Ez a tudomásulvétel azt jelenti, hogy Meciar feladta kormányrprogramjának legfontosabb stratégiai céljait. A múlt hét vége felé pedig a „mélyszlovák" értelmiség konferenciáján, melynek alaphangját a NATO- és EU-ellenesség, a „brüsszeli diktátumok" elutasítása adta meg, Meciar is szükségesnek tartotta megjelenni. Itt a kormánydő kijelentette: „Abban az esetben, ha a szomszédos államokat felveszik a NATO-ba, Szlovákiát pedig nem, Szlovákia nem fogja fenyegetve érezni magát." Ez egészen más, mint amit egy éve vagy hat hónapja mondott tudomásul vette, hogy Pozsony - persze más hallgatóság előtt, kiesett a NATO-csatlakozásra Tomnay István Alábecsült tüntetők - Az Együtt folytatja megmozdulásait Hangzavar és hangzavarok Belgrádban A Tanjug jugoszláv hírügynökség tegnap nyolc sort áldozott arra, hogy beszámoljon a szerbiai ellenzéki erők újabb tüntetéséről, amelyen független becslések szerint több mint százezeren vettek részt - tudósít az MTI. „Az Együtt koalíció hívei szombaton is bejárták Belgrád utcáit, s a már ismert forgatókönyvnek megfelelően ismét tojásokat, petárdákat és egyéb tárgyakat dobáltak a városi tanács, a televízió, valamint a Politika kiadó épületére. A felvonulást követő gyűlést a korábbi napokhoz hasonlóan a Demokrata Párt székháza előtt tartották meg. A koalíció vezetői a gyűlésen általában azt ismételték meg, amit a korábbi napokban is mondtak" - jelentette a Tanjug a szombati belgrádi ellenzéki nagygyűlésről. Tegnap reggel óta alig lehetett hallani az egyetlen független belgrádi rádióadó, a B 92 adását; a tizenegyedik napja tartó belgrádi tüntetésekről egyedüliként beszámoló rádió adását mind erősebben zavarja az állítólag a Szerbiai Szocialista Párt épületén lévő adóállomás - közölték hírügynökségek. A zavarás már napok óta tart, vasárnapra több belgrádi kerületben már egyáltalán nem lehetett hallgatni a B 92 híreit. A rádió közlése szerint a hallgatók tömegesen telefonálnak be a B 92 stúdiójába, hogy megtudják, ki vagy mi okozza az adókimaradást, iletve a zavarást. A Belgrádban, iletve a többi szerbiai nagyvárosban tüntető ellenzékiek támogatásukról biztosították a B 92-t, s a tömeg előtt felszólaló ellenzéki vezetők is követelték az illetékesektől, ne zavarják a rádió adását. A hétvégén tartották az egyik legnépesebb antikommunista tüntetést Belgrádban, amikor a százezres tömb - már tizenkettedik napja ismételten - Milosevics elnök lemondását követelte a választási csalások miatt FOTÓ: MTI/EPA A Corrado magyar vendégszereplése Visszaszállított német hulladék A hétvégén visszaérkeztek Németországba azok a kamionok, amelyek a magyar kormány kérésére visszaszállították a magyar-horvát határon tárolt veszélyes hulladékot. A müncheni Corrado cég hamis papírokkal Kínába akarta szállítani a lejárt szavatossági idejű, szabálytalanul csomagolt vegyszereket. Horvátországban hajózták volna be a szállítmányt, de az ottani hatóságok nem engedték be az ország területére a hulladékot, így az hónapokon át a határ magyar oldalán vesztegelt. Az MTI jelezte: az ügy Németországban nagy viszhangot váltott ki, mert az elmúlt hetekben számos iyen ügyre derült fény. Mivel a veszélyes hulladék tárolása és feldolgozása a szigorú előírások miatt nagyon sok pénzbe kerül, kétes cégek felvásárolják a huladékot, majd hamis papírokkal megpróbálják külföldre jutattni. Az utóbbi időben Németországból származó veszélyes hulladékra bukkantak több ázsiai kikötőben is. A magyar határon elakadt huladékhoz hasonlóan több más efféle szállítmányt is a Corrado próbált külföldön értékesíteni. A magyarországi huladék ügy kipattanása után az ügyészég eljárást indított a cég szökésben lévő ügyvezetője elen. Az ARD televízió szombat esti híradója részletesen beszámolt magyar környezetvédőknek arról a minapi budapesti bejelentéséről, hogy a magyar fővárosban Németországból származó további több száz tonna veszélyes huladékra bukkantak. A riportban megszólaltatott magyar szállítmányozó elmondta, ők is a Corrado cégtől kaptak megbízást. A müncheni cég hamis adatokat közölt a szállítandó anyagról, ráadásul mindmáig nem fizette ki a szállítás költségeit sem. Boszniai „vezérforgatás" A Bosznia-Hercegovina egészét irányító minisztertanács élén hetente váltja majd egymást a bosnyák és a szerb népcsoport képviselője - egyebek között erről született döntés két hónapos tanácskozássorozat után a volt jugoszláv tagköztársaságban élő három népcsoport vezetői között. Tegnapi zágrábi sajtóértesülések szerint Alija Izetbegovic, a bosnyák, Momcilo Krajisnik, a szerb és Kresimir Zubak, a horvát népcsoport vezetői végül is elfogadták azt a nyugati javaslatot, amelynnek alapján a volt jugoszláv tagköztársaságnak két miniszterelnöke (egy-egy bosnyák és szerb), valamint egy (horvát) miniszterelnök-helyettese lesz. A két társminiszterelnök heti váltásban elnököl a minisztertanács élén. Elfogadták azt a javaslatot is, hogy 5 minisztériumot hoznak létre, de csak 3 minisztert neveznek ki, akik 1, illetve 2-2 minisztériumot irányítanak majd a másik két népcsoport 1-1 képviselőjéből választott miniszterhelyettesekkel. Ennek megfelelően a horvát népcsoport képviselője irányítja a külügyminisztériumot 1-1 bosnyák és szerb helyettessel, a bosnyák népcsoport képviselője pedig a külkereskedelmi, valamint a gazdasági minisztériumot 1-1 horvát és szerb helyettessel, a szerb népcsoport képviselője a polgári kérdésekkel, valamint a távközléssel foglalkozó minisztériumot bosnyák,lletve horvát helyetteseivel. Boszniai horvát forrás szerint a volt jugoszláv tagköztársaság minisztertanácsának tagjairól várhatóan a jövő héten, a dadolti megállapodás teljesítésével foglalkozó londoni konferencia idején döntenek, majd Bosznia-Hercegovina törvényhozása hagyja jóvá a minisztertanács összetételét. A boszniai kollektív államfői testület jóváhagyta a volt jugoszláv tagköztársaságba vezényelt nemzetközi katonai erő megbízatásának meghosszabbítását a jövő évre, s megújította II. János Pál meghívását Szarajevóba ' . ‘ crL-, .L/uA(^ ----------------------------------^Ue^VvH«^ Cl IE/vs.co-Mt1 Kuncze körtelefonja A Horn-Kuncze-féle rendőrségi gránátrobbantás nyomán elszabadult egy finom kis repeszdarabka, ami még felettébb érdekes ívet írhat le a magyar közélet színpadán, mindenekelőtt a törvényhozás üléstermében. Mint ismeretes, a tábornoki négyesfogat hétvégi elbocsátását megelőzően a belügyminiszter szokatlan gesztusra vállalkozott: a parlamenti pártok elnökeit személyesen beavatta a döntés hátterébe, tájékoztatván őket annak indítékairól, valamint a teendő intézkedésekről. Az ellenzéki politikusok körében - hírlapi megnyilatkozásaikat olvasva - kétségtelenül a kisgazda pártelnökre gyakorolta a legnagyobb hatást Kuncze lépése. A belügyminiszter kőkemény bírálatában kíméletet immár hónapok óta nem ismerő Torgyán József hangot váltott. Helyes, bátor és jó tettnek minősítette a közbiztonság érdekében végrehajtott magas szintű tisztogatást, majd ennél is tovább ment. Mint a belügyminiszter állandó parlamenti vitapartnere, úgy értékelte, hogy a már említett előzetes tájékoztatás a honi politikai kultúra új szakaszát ígéri, márpedig annak általános meghonosodása igencsak kívánatos volna. A közélet sakktáblája feletti váratlan „játszmaszünetben" - mert tegyük hozzá azt is: a kisgazda pártelnök szombaton értésre adta, hogy frakciója egy ideig felfüggeszti a kritikai hangot, türelmi időt ad a belügyminiszternek legyen joguk eltűnődni a karzaton ülőknek is. Vajon nem „taktikai repeszdarabról" van-e szó?Mind a kormány, mind a belügyminiszter a mai helyzetében vajon nem kényszergesztust gyakorol-e akkor, amikor mozgásterének egyre szűkülő köréből meghökkentően bizalmas körtelefont intéz az ellenzék első embereihez? A magyar belbiztonság kritikus állapotát tekintve ugyanis a koalíciónak minden oka megvan arra, hogy elviselhetetlennek érezze a parlamenti nyilvánosság kényelmetlen és számonkérő erejét. Éppen ezért aligha véletlen, hogy Kuncze gesztusa láttán csak nagyon-nagyon óvatosan beszélhetünk - mint tette azért a kisgazda elnök is - a honi politikai kultúra új szakaszáról. Más kérdés, hogy amennyiben a kormányzópártok régóta áhítoznak már egy konstruktívabb ellenzékiség után, úgy az ellenzéknek is jogos vágya egy - az ország valós érdekeit felkaroló - „konstruktív koalíció". A hátralévő másfél évben egyebek között a parlamentben ehhez szeretne minél nagyobb gyakorlati példatárat gyűjteni az ellenzék. Akkor a minapi belügyminiszteri körtelefon is beépíthető lenne ama szép álmú politikai kultúrába. Következésképpen nem hatna a szenzáció erejével. Talán nem is kellene igénybe venni. j/i. Kiss Gy. János cjL./ lóKJME. iö lA cí Mégis, kinek a nyilvánossága? Négy társadalmi-szakmai szervezet, érdek-képviseleti szövetség rendezett közös fórumot a sajtót ma leginkább érintő alapkérdésekről pénteken. E rendezvény - be nem vallott-mottója a médiatörvényt a sajtó szabadsága helyett a tulajdonosok szabadságával definiálta. Elhangzott, hogy az írott sajtó sorsa mindinkább a monopolista érdekcsoportok hatalmától függ, míg az elektronikus médiumok - a tévé, rádió stb. - működését ismét a politikai megbízhatóság, a kormány iránti feltétlen lojalitás jellemzi. Ezzel párhuzamosan az általános politikai elfogultságot egy közvélemény-kutató lt. által közzétett, többrészes összehasonlító médiaelemzés támasztotta alá. Ebből kiderül, hogy az előző kormányzati ciklus ellenzéki pártjai jóval többet szerepeltek akkoriban a médiumokban, mint amennyit az ellenzéki pártok ugyanott ma szerepelnek. A legfontosabb hírműsorokban a kormánypárti vélemények általában véve dominálnak, természetesen az ellenzék rovására. A hétvégi sajtófórumon viszont már egy egészen merész megfogalmazás is elhangzott. Eszerint könnyen lehet, hogy hamarosan egyetlen napilap fogja uralni a nyomtatott sajtót. Az évtizedekre visszanyúló hagyománya alapján ez nyilván trajd a „legkedveltebb napilap" lesz. És akkor minden bizonnyal megvalósul Huxley Szép új világa - ellenzéki sajtó nélkül Hogy a magyar média mára idáig jutott, az jórészt a kormány médiapolitikájának egyenes következménye. Ez a politika - ravasz módon - a piac önszabályozó szerepére helyezi a hangsúlyt, holott nagyon is tisztában vele: Magyarországon a mai napig nem beszélhetünk nyugati értelemben vett sajtóviszonyokról, amelyekben az önszabályozás valóban természetes vezérlőelvként érvényesülhetne. Hiszen nyilvánvaló, hogy alig néhány évvel a negyvenéves monopóliumok összeomlása után képtelenség rögtön működő sajtóstruktúrát létrehozni. Olyat, ahol a kormánypárti-ellenzéki pólusok többé-kevésbé, de kiegyenlítik egymást. Nos, egyet mindenesetre jobb, ha a kormány médiaügyekben számításba vesz. Hogy az általa is hangoztatott európai uniós csatlakozásunknak egyebek mellett a szabad sajtó is a követelménye. Hogy az EU-nak csak olyan országok lehetnek tagjai, amelyekben a kormány és a befolyása alá vont gazdasági-politikai lobbyk nem települnek rá a sajtóra - ahogyan azok rátelepülnek Magyarországon. Miután tehát a magát a szabadság és demokrácia kormányának kikiáltott MSZH-SZDSZ-koalíció eme követelménynek láthatóan képtelen eleget tenni, ezért ennek a feltételnek a megvalósítása (is) majd az 1998 után következő kormányra hárul. Berszán György Leállított csernobili reaktor Befejeződött a csernobili atomerőmű egyes reaktorának üzemen kívül helyezése - jelentette az MTI. A reaktorblokk leállítására Ukrajna a Hetekkel tavaly aláírt emlékeztetőben vállalt kötelezettséget. A legfejlettebb ipari országok pedig ígéretet tettek, hogy több mint 3 milliárd dolár segítséget nyújtanak az erőmű 2000-ig történő üzemen kívül helyezéséhez. A szombaton leállított egyes reaktor sorsa egyelőre bizonytalan. Az erőmű illetékesei kijelentették, hogy a blokkot tartadékba helyezik, vagyis energiaszűke esetén újraindíthatják. Leonyid Kucsma ukrán elnök ezzel szemben pénteken azt mondta, hogy a leállítás végleges. A 800 megawattos egyes blokk kikapcsolása előtt, októberben a csernobili erőmű az összes ukrajnai atomerőmű által termelt villamos áram 16 százalékát adta, ami a teljes ukrán energiatermelés 6,2 százalékának felel meg. Jelenleg már csak a hármas blokk működik Csernobilban. Az állami atomenergetikai bizottság már kiadta az utasítást, hogy 1997 végén újraindítják a kettő reaktort, amely egy 11-es tűzeset óta nem termelt áramot. Az erőmű négyes reaktorblokkja robbant fel 1986 áprilisában. A pontosan meghatározatlan tömegű és állapotú nukleáris üzemeanyag mindmáig a blokk belsejében rejtezik; a külvilágot a sugárzástól hatalmas betonszarkofág védi, amelynek megbízhatósága romlik, a felújítás egyre inkább esedékessé válik.