Új Magyarország, 1996. december (6. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-02 / 281. szám

u­ hl A német Zöldek őrségváltásra készülnek ^ 1 . Megszegték az alkotmányt? Kölni tudósítónktól: A választási harc félreismerhetet­len szele jellemezte a német Zöl­dek pártkongresszusát Suhlban. Az ország állandó vitatémát szol­gáltató gazdasági helyzete - munkanélküliség, szociális bi­zonytalanság, takarékossági in­tézkedések, adóreform - tálcán nyújtja a lehetőséget arra, hogy a politikai pártok - és mindenek­előtt az ellenzék képviselői - ki­használják a kínálkozó alkalmat a kormánykoalíció eleni táma­dásokra. A Zöldek 750 küldötte nem rejtette véka alá, hogy az 1998-as szövetségi urnamenet során - a szociáldemokratákkal karöltve - őrségváltásra törek­szik. E szándékukban a Zöldek nem lebecsülendő támogatóra találtak: első alkalommal szólalt fel pártkongresszusukon a Né­met Szakszervezetek Szövetsé­gének (DGB) elnöke. A he­zai munkavállalók érdekképvisele­tének legmagasabb rangú veze­tője közös harcot kezdeménye­zett a két esztendő múlva esedé­kes választásokra. - Az utóbbi hónapok megmu­tatták, hogy a német társada­lomnak új többségre van szüksé­ge, másféle politikát biztosító többségre - hangoztatta Dieter Schulte, és felépésével tovább rontotta azt a hangulatot, amely a szakszervezetek és a bonni kormány pilanatn­d kapcsolatá­ra jellemző. A K­GB elnöke ugyanis a továbbiak során an­nak a véleményének adott kife­jezést, hogy a Zöldek és a szak­­szervezetek közötti viszony az idők során normalizálódott.­­ A félelmek ideje elmúlt. Több kö­zös elképzelésünk már túllép azon a meggyőződésen, hogy Bornban tehetetlen kormány működik. A szakszervezeti vezető min­denekelőtt azon háborodott fel, hogy a kancelár törölni akarja a magánvagyonra vonatkozó adót. - Aki a munkanélküli-se­gély csökkentését szorgalmazza, de ugyamakkor a vagyonra ki­szabott adót megszünteti, az megszegi az alkotmány paran­csát - mondta Schulte. A kormány természetesen nem hagyta válasz nélkül a DGB-elnök szavait: azzal vádol­ta, hogy megszegte a szakszer­vezetek pártpolitikai semleges­ségének az elvét. - Ez a lépés az egész ország számára válságos fejlődési irányt jelez - álapította meg Friedrich Bohl államminisz­­ter, a kancellári hivatal vezetője. Stefan Lázár A­T­A 1996. DECEMBER 2., HÉTFŐ TUDOSITAS/BELFOLD ■/ A semlegesség és Meciar taktikája Visszabomlás Moszkva kebelére Folytatás az 1. oldalról Mindez nem önmagában fontos, hanem az elhangzottak miatt. Ján Sitek honvédelmi miniszter­től elvárható lett volna, hogy a szlovák kormányprogramot te­kintse mérvadónak, de ő pártja, a Szlovák Nemzeti Párt ideológ­­­ját követve Szlovákia lehetséges semlegességét fejtegette ven­déglátóinak, amit azok nagy megértéssel fogadtak. Pozsony­ban Sergej Kovlík miniszterelnök­helyettes azt javasolta Babicsev­­nek, hogy Szlovákia és Oroszor­szág a jövő júniusban szabadke­reskedelmi övezet létrehozásáról írjon alá magállapodást. Ivan Gasparovic, a szlovák parlament elnöke megpendítette Cserno­mirgyinnek Pozsony NATO-irá­­nyultságát, mire Csernomirgyin azt felelte, rendben, nincs ellene kifogása, de Oroszország megte­szi Szlovákia ellen is a válaszlé­péseket. És Gaspenovic nem til­takozott. Mindezt még lehetne a hozzá nem értés számlájára írni, ha ugyénezekben a napokban Me­­ciar kormányfő nem tett volna két fontos kijelentést. Egyrészt megerősítette, hogy májusban népszavazást kezdeményez Szlovákia NATO-tagságáról (s ha ő fogalmazza meg a referen­dum kérdéseit, az eredmény nem lehet kétséges), másrészt azt mondta, a szlovák kormány várók első köréből. Ez a tudomá­sulvétel azt jelenti, hogy Meciar feladta kormányrprogramjának legfontosabb stratégiai céljait. A múlt hét vége felé pedig a „mélyszlovák" értelmiség konfe­renciáján, melynek alaphangját a NATO- és EU-ellenesség, a „brüsszeli diktátumok" elutasí­tása adta meg, Meciar is szük­ségesnek tartotta megjelenni. Itt a kormánydő kijelentette: „Abban az esetben, ha a szom­szédos államokat felveszik a NATO-ba, Szlovákiát pedig nem, Szlovákia nem fogja fe­nyegetve érezni magát." Ez egészen más, mint amit egy éve vagy hat hónapja mondott tudomásul vette, hogy Pozsony - persze más hallgatóság előtt, kiesett a NATO-csatlakozásra Tomnay István Alábecsült tüntetők - Az Együtt folytatja megmozdulásait Hangzavar és hangzavarok Belgrádban A Tanjug jugoszláv hírügynök­ség tegnap nyolc sort áldozott ar­ra, hogy beszámoljon a szerbiai ellenzéki erők újabb tüntetésé­ről, amelyen független becslések szerint több mint százezeren vet­tek részt - tudósít az MTI. „Az Együtt koalíció hívei szombaton is bejárták Belgrád utcáit, s a már ismert forgató­­könyvnek megfelelően ismét to­jásokat, petárdákat és egyéb tár­gyakat dobáltak a városi tanács, a televízió, valamint a Politika kiadó épületére. A felvonulást követő gyű­lést a korábbi napok­hoz hasonlóan a Demokrata Párt székháza előtt tartották meg. A koalíció vezetői a gyűlé­sen általában azt ismételték meg, amit a korábbi napokban is mondtak" - jelentette a Tanjug a szombati belgrádi ellenzéki nagygyűlésről. Tegnap reggel óta alig lehetett hallani az egyetlen független belgrádi rádióadó, a B 92 adását; a tizenegyedik napja tartó belg­rádi tüntetésekről egyedüliként beszámoló rádió adását mind erősebben zavarja az állítólag a Szerbiai Szocialista Párt épüle­tén lévő adóállomás - közölték hírügynökségek. A zavarás már napok óta tart, vasárnapra több belgrádi kerü­letben már egyáltalán nem lehe­tett hallgatni a B 92 híreit. A rá­dió közlése szerint a hallgatók tömegesen telefonálnak be a B 92 stúdiójába, hogy megtudják, ki vagy mi okozza az adókimara­dást, iletve a zavarást. A Belgrádban, iletve a többi szerbiai nagyvárosban tüntető ellenzékiek támogatásukról biz­tosították a B 92-t, s a tömeg előtt felszólaló ellenzéki vezetők is követelték az illetékesektől, ne zavarják a rádió adását. A hétvégén tartották az egyik legnépesebb antikommunista tüntetést Belgrádban, amikor a százezres tömb - már tizenkettedik napja ismétel­ten - Milosevics elnök lemondását követelte a választási csalások miatt FOTÓ: MTI/EPA A Corrado magyar vendégszereplése Visszaszállított német hulladék A hétvégén visszaérkeztek Németországba azok a kamionok, amelyek a magyar kormány kérésére visszaszállították a magyar-horvát határon tárolt veszélyes hulladékot. A müncheni Corrado cég hamis papírokkal Kínába akarta szállítani a lejárt szavatossági idejű, szabálytalanul csomagolt vegyszereket. Horvátországban hajózták volna be a szállítmányt, de az ottani hatóságok nem enged­ték be az ország területére a hulladékot, így az hó­napokon át a határ magyar oldalán vesztegelt. Az MTI jelezte: az ügy Németországban nagy viszhangot váltott ki, mert az elmúlt hetekben számos iyen ügyre derült fény. Mivel a veszélyes hulladék tárolása és feldolgozása a szigorú előírá­sok miatt nagyon sok pénzbe kerül, kétes cégek felvásárolják a huladékot, majd hamis papírokkal megpróbálják külföldre jutattni. Az utóbbi időben Németországból származó veszélyes hulladékra bukkantak több ázsiai kikötőben is. A magyar ha­táron elakadt huladékhoz hasonlóan több más efféle szállítmányt is a Corrado próbált külföldön értékesíteni. A magyarországi huladék­ ügy ki­pattanása után az ügyészég eljárást indított a cég szökésben lévő ügyvezetője elen. Az ARD televízió szombat esti híradója részle­tesen beszámolt magyar környezetvédőknek ar­ról a minapi budapesti bejelentéséről, hogy a ma­gyar fővárosban Németországból származó to­vábbi több száz tonna veszélyes huladékra buk­kantak. A riportban megszólaltatott magyar szál­lítmányozó elmondta, ők is a Corrado cégtől kap­tak megbízást. A müncheni cég hamis adatokat közölt a szállítandó anyagról, ráadásul mindmáig nem fizette ki a szállítás költségeit sem. Boszniai „vezérforgatás" A Bosznia-Hercegovina egészét irányító minisztertanács élén he­tente váltja majd egymást a bos­­nyák és a szerb népcsoport kép­viselője - egyebek között erről született döntés két hónapos ta­nácskozássorozat után a volt ju­goszláv tagköztársaságban élő három népcsoport vezetői kö­zött. Tegnapi zágrábi sajtóérte­sülések szerint Alija Izetbegovic, a bosnyák, Momcilo Krajisnik, a szerb és Kresimir Zubak, a horvát népcsoport vezetői végül is elfo­gadták azt a nyugati javaslatot, a­melynnek alapján a volt jugoszláv tagköztársaságnak két miniszter­elnöke (egy-egy bosnyák és szerb), valamint egy (horvát) miniszterel­nök-helyettese lesz. A két társmi­­niszterelnök heti váltásban elnö­köl a m­inisztertanács élén. Elfogadták azt a javaslatot is, hogy 5 minisztériumot hoznak lét­re, de csak 3 minisztert neveznek ki, akik 1, illetve 2-2 minisztériu­mot irányítanak majd a másik két népcsoport 1-1 képviselőjéből vá­lasztott miniszterhelyettesekkel. Ennek megfelelően a horvát népcsoport képviselője irányítja a külügyminisztériumot 1-1 bos­nyák és szerb helyettessel, a bos­nyák népcsoport képviselője pe­dig a külkereskedelmi, valamint a gazdasági minisztériumot 1-1 horvát és szerb helyettessel, a szerb népcsoport képviselője a polgári kérdésekkel, valamint a távközléssel foglalkozó minisz­tériumot bosnyák,­lletve horvát helyetteseivel. Boszniai horvát forrás szerint a volt jugoszláv tagköztársaság minisztertaná­csának tagjairól várhatóan a jö­vő héten, a da­d­olti megállapo­dás teljesítésével fog­lalkozó lon­doni kon­ferencia idején dönte­nek, majd Bosznia-Hercegovina törvényhozása hagyja jóvá a mi­nisztertanács összetételét. A boszniai kollektív államfői testület jóváhagyta a volt jugo­szláv tagköztársaságba vezé­nyelt nemzetközi katonai erő megbízatásának meghosszabbítá­sát a jövő évre, s megújította II. Já­nos Pál meghívását Szarajevóba ­' . ‘ crL-, .L/uA(^ ----------------------------------­^Ue^VvH«^ Cl­ I­E/vs­­.co-Mt1 Kuncze körtelefonja A Horn-Kuncze-féle rendőrségi gránátrobbantás nyomán elsza­badult egy finom kis repeszdarabka, ami még felettébb érdekes ívet írhat le a magyar közélet színpadán, mindenekelőtt a törvény­­hozás üléstermében. Mint ismeretes, a tábornoki négyesfogat hét­végi elbocsátását megelőzően a belügyminiszter szokatlan gesz­tusra vállalkozott: a parlamenti pártok elnökeit személyesen be­avatta a döntés hátterébe, tájékoztatván őket annak indítékairól, valamint a teendő intézkedésekről. Az ellenzéki politikusok körében - hírlapi megnyilatkozásai­kat olvasva - kétségtelenül a kisgazda pártelnökre gyakorolta a legnagyobb hatást Kuncze lépése. A belügyminiszter kőkemény bírálatában kíméletet immár hónapok óta nem ismerő Torgyán József hangot váltott. Helyes, bátor és jó tettnek minősítette a közbiztonság érdekében végrehajtott magas szintű tisztogatást, majd ennél is tovább ment. Mint a belügyminiszter állandó par­lamenti vitapartnere, úgy értékelte, hogy a már említett előzetes tájékoztatás a honi politikai kultúra új szakaszát ígéri, márpedig annak általános meghonosodása igencsak kívánatos volna. A közélet sakktáblája feletti váratlan „játszmaszünetben" - mert tegyük hozzá azt is: a kisgazda pártelnök szombaton értésre adta, hogy frakciója egy ideig felfüggeszti a kritikai hangot, tü­relmi időt ad a belügyminiszternek­­ legyen joguk eltűnődni a karzaton ülőknek is. Vajon nem „taktikai repeszdarabról" van-e szó?Mind a kormány, mind a belügyminiszter a mai helyzetében vajon nem kényszergesztust gyakorol-e akkor, amikor mozgáste­rének egyre szűkülő köréből meghökkentően bizalmas körtelefont intéz az ellenzék első embereihez? A magyar belbiztonság kriti­kus állapotát tekintve ugyanis a koalíciónak minden oka meg­van arra, hogy elviselhetetlennek érezze a parlamenti nyilvános­ság kényelmetlen és számonkérő erejét. Éppen ezért aligha vélet­len, hogy Kuncze gesztusa láttán csak nagyon-nagyon óvatosan beszélhetünk - mint tette azért a kisgazda elnök is - a honi po­litikai kultúra új szakaszáról. Más kérdés, hogy amennyiben a kormányzópártok régóta áhí­toznak már egy konstruktívabb ellenzékiség után, úgy az ellen­zéknek is jogos vágya egy - az ország valós érdekeit felkaroló - „konstruktív koalíció". A hátralévő másfél évben egyebek között a parlamentben ehhez szeretne minél nagyobb gyakorlati példa­tárat gyűjteni az ellenzék. Akkor a minapi belügyminiszteri kör­telefon is beépíthető lenne ama szép álmú politikai kultúrába. Következésképpen nem hatna a szenzáció erejével. Talán nem is kellene igénybe venni. j/i. Kiss Gy. János c­jL./ lóK­JM­E. iö lA cí Mégis, kinek a nyilvánossága? Négy társadalmi-szakmai szervezet, érdek-képviseleti szövetség rendezett közös fórumot a sajtót ma leginkább érintő alapkérdé­sekről pénteken. E rendezvény - be nem vallott-mottója a média­törvényt a sajtó szabadsága helyett a tulajdonosok szabadságával definiálta. Elhangzott, hogy az írott sajtó sorsa mindinkább a m­onopolista érdekcsoportok hatalmától függ, míg az elektronikus médiumok - a tévé, rádió stb. - működését ismét a politikai meg­bízhatóság, a kormány iránti feltétlen lojalitás jellemzi. Ezzel párhuzamosan az általános politikai elfogultságot egy közvélemény-kutató lt. által közzétett, többrészes összehasonlí­tó médiaelemzés támasztotta alá. Ebből kiderül, hogy az előző kormányzati ciklus ellenzéki pártjai jóval többet szerepeltek ak­koriban a médiumokban, mint amennyit az ellenzéki pártok ugyanott ma szerepelnek. A legfontosabb hírműsorokban a kor­mánypárti vélemények általában véve dominálnak, természete­sen az ellenzék rovására. A hétvégi sajtófórumon viszont már egy egészen merész megfogalmazás is elhangzott. Eszerint könnyen le­het, hogy hamarosan egyetlen napilap fogja uralni a nyomtatott saj­tót. Az évtizedekre visszanyúló hagyománya alapján ez nyilván trajd a „legkedveltebb napilap" lesz. És akkor minden bizonnyal megvalósul Huxley Szép új világa - ellenzéki sajtó nélkül Hogy a magyar média mára idáig jutott, az jórészt a kormány médiapolitikájának egyenes következménye. Ez a politika - ra­vasz módon - a piac önszabályozó szerepére helyezi a hangsúlyt, holott nagyon is tisztában vele: Magyarországon a mai napig nem beszélhetünk nyugati értelemben vett sajtóviszonyokról, amelyekben az önszabályozás valóban természetes vezérlőelvként érvényesülhetne. Hiszen nyilvánvaló, hogy alig néhány évvel a negyvenéves monopóliumok összeomlása után képtelenség rög­tön működő sajtóstruktúrát létrehozni. Olyat, ahol a korm­ány­­párti-ellenzéki pólusok többé-kevésbé, de kiegyenlítik egymást. Nos, egyet mindenesetre jobb, ha a kormány médiaügyekben számításba vesz. Hogy az általa is hangoztatott európai uniós csatlakozásunknak egyebek mellett a szabad sajtó is a követel­ménye. Hogy az EU-nak csak olyan országok lehetnek tagjai, amelyekben a kormány és a befolyása alá vont gazdasági-poli­tikai lobbyk nem települnek rá a sajtóra - ahogyan azok rátele­pülnek Magyarországon. Miután tehát a magát a szabadság és demokrácia kormányának kikiáltott MSZH­-SZDSZ-koalíció eme követelménynek láthatóan képtelen eleget tenni, ezért ennek a feltételnek a megvalósítása (is) majd az 1998 után következő kormányra hárul. Berszán György Leállított csernobili reaktor Befejeződött a csernobili atom­erőmű egyes reaktorának üze­men kívül helyezése - jelentette az MTI. A reaktorblokk leállításá­ra Ukrajna a Hetekkel tavaly alá­írt emlékeztetőben vállalt kötele­zettséget. A legfejlettebb ipari or­szágok pedig ígéretet tettek, hogy több mint 3 milliárd dolár segítséget nyújtanak az erőmű 2000-ig történő üzemen kívül he­lyezéséhez. A szombaton leállított egyes reaktor sorsa egyelőre bizonyta­lan. Az erőmű illetékesei kijelen­tették, hogy a blokkot tartadékba helyezik, vagyis energiaszűke esetén újraindíthatják. Leonyid Kucsma ukrán elnök ezzel szem­ben pénteken azt mondta, hogy a leállítás végleges. A 800 mega­wattos egyes blokk kikapcsolása előtt, októberben a csernobili erőmű az összes ukrajnai atom­erőmű által termelt villamos áram 16 százalékát adta, ami a teljes ukrán energiatermelés 6,2 százalékának felel meg. Jelenleg már csak a hármas blokk működik Csernobilban. Az állami atomenergetikai bi­zottság már kiadta az utasítást, hogy 1997 végén újraindítják a kettő reaktort, amely egy 1­1-es tűzeset óta nem termelt áramot. Az erőmű négyes reaktor­blokkja robbant fel 1986 áprilisá­ban. A pontosan meghatározat­lan tömegű és állapotú nukleáris üzemeanyag mindmáig a blokk belsejében rejtezik; a külvilágot a sugárzástól hatalmas beton­szarkofág védi, amelynek meg­bízhatósága romlik, a felújítás egyre inkább esedékessé válik.

Next