Új Magyarország, 1996. december (6. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-27 / 301. szám

8 tmitt Hangfogó nélkül Operakoncert Vincenzo Bellini rövid élete so­rán elsősorban az op­eraműfaj számára alkotott halhatatlan re­mekműveket, ezek a­zonban rit­kán kerülnek színpadra mosta­nában. Nagy egyéniségekre mé­retezett, különleges hangi adott­ságokat és briliáns technikát igénylő főszerepeikre nehéz megfelelő énekeseket találni, a többnyire vadromantikus vagy naivul gyermeteg librettek pedig nem túlságosan vonzzák a ren­dezőket, így a közönségnek rit­kán van része abban a kivételes élvezetben, amit egy-egy Bellini­­opera csodálatos áriáinak és együtteseinek megszólaltatása nyújt. Operaházunk műsor­rendjében az 1978-ban felújított Norma c az utolsó színpadi pro­dukció a Bellini-oeuvre-ből! Igaz, 1992-ben kaptunk még egy fe­lejthetetlen előadást Hámori Júlia művészi jubileuma alkalmából, amikor is az operakoncerten tá­madt föl az ünnepelt és Szűcs Márta címszereplésével a bel can­to mesterének Rómeó és Júliája (eredeti címén: I Capuleti ed i Montecchi). S talán éppen ennek a tomboló sikerrel zárult estnek az élménye miatt tekintettünk akkora várakozással az Opera Historica Alapítvány első vállal­kozása, Bellini hattudodának, a nálunk emberemlékezet óta nem játszott Puritánoknak a koncert­szerű megvalósítása elé. Nem csalódtunk, mert a gyö­nyörű zene és a művészeket am­bicionáló kihívás (az alapítvány a bel comto-irodalom méltatlanul mellőzött alkotásainak feltá­masztását tűzte ki célul!) min­den közreműködőt önmaga fe­­lülmúlására késztetett. Ma, ami­kor az ismert anyagi megszorítá­sok miatt csökken az operabe­mutatók száma, s ezáltal az éne­kesek jó része nem jut igazi fel­adathoz és kibontakozási lehető­séghez, hihetetlenül felértékelő­dik egy operakoncert, kivált ha azon a Puritánok szépséges szó­lamaiban csilloghatnak a han­gok, koloratúrszoprántól a basso profondóig. Szűcs Márta problé­­mátlanul könnyed Elvira-alakí­­tásával egyetlen partnere sem vehette fel a versenyt, de a ven­­dég-tenorista Gianni Mongiardi­­nót így is minden elismerés meg­illeti a félelmetes magasságok biztos birtoklásáért. A többi férfi főszereplő közül az operarajon­gók által igen kedvelt Anatolij Fo­­kanov kapta a legforróbb elisme­rést tisztes teljesítményéért; de­mentis Tamás a legjobb formáját futotta ki, ám Sir Giorgio pom­pás énekelnivalójához az övénél fajsúlyosabb voce és erőteljesebb személyiség kell. A kórusok kifo­gástalan megformálásával a Rá­dióénekkar jeleskedett (karigaz­gató: Strausz Kálmán), a zenekari mimka színvonala pedig az ope­raházi együttes már-már ho­mályba veszett egykori rangjára vallott. Mert hát a produkció élén vérbeli operakarmester állt, az a Rico Sadani, aki a társulat életében olyan felfutást ho­ytat - ha gyakori vendégünk lesz -, mint cunnak idején a fiatal Gar­­delli vagy a korán elvesztett Pa­­tane. Az évutó karácsonyi aján­dékkal fölérő örömhíre, hogy a Filharmóniai Társaság már sze­rencsésen megnyerte első diri­gensének. Az évutó azonban tartogatott számomra más meglepetést is: nyakamra szabadította a nyom­da ördögét. Múlt heti koncert­naplóm több részletét sikerült megholmisítania, illetve tönkre­tennie. Becsmérlő jelzőt csempé­szett Stravinsky zseniális szipor­kái (Walter, Polka) elé, írásom zárómondatait pedig összeku­szálta. Íme az eredeti szöveg: „A (Schubert-) szonátában viszont a tragikus nagyság és a végtelen magány minden dimenzióját át­élhettük Kocsis megrendítő köz­vetítésével." Kerényi Mária KULTÚRA ­ Tájékozódás a hazai oktatófilmpiacon • Házalók és kalózkiadók A hazai iskolai oktatófilmek kínálata egyre dinamikusab­ban bővül, a piacon megjele­nő termékek minősége azon­ban meglehetősen esetleges. A megfelelő filmek kivá­lasztása - ahogyan azt Durst Győző, a Művelődési és Közoktatási minisztérium Tankönyv- és Taneszközin­tézetének főosztályvezetője laputainak adott interjújá­ban a napokban elmondta­­ az iskolák kockázata. Az intézményeknek ugyanakkor számolniuk kel azzal is, hogy a szemléltető oktatás könnyen „mozivá" válhat, ami a tanulás rovására mehet. Az Új Magyar­­országnak Mészáros Hubáné, a Bogáncs Utcai Általános Iskola és Hollósi Géza, a Pitypang Utcai Ál­talános Iskola vezetője nyilatko­zott. - Hogyan vélekednek az oktató vi­deofilmek térnyeréséről a mai ma­gyar közoktatásban ? Mészáros Hubáné: - Több tárgyban nélkülözhetetlenek az oktatófilmek: a biológiában, a földrajzban, a magyar irodalom­ban és a történelemben; a video­filmek jól használhatóak a tan­anyag szemléltetésében. Hollósi Géza: - Magam is úgy gondolom, hogy a közoktatás nem nélkülözheti az oktatófil­mek használatát. Kérdés, hogy milyen színvonalú és minőségű filmeket használhatunk, illetve hogy ezeket hogyan tudják be­építeni óráikba a pedagógusok Az oktató videofilmek kín­álata egyre bővül, amit csak üdvözöl­­ni lehet. Mivel a film mára jelen­tős szerepet vívott ki magának az oktatásban, a tankönyvéhez hasonló elbírálás alá vonnám. Úgy gondolom, a minisztériumi bírálóbizottság a tankönyvjavas­lathoz hasonlóan minősíthetné az oktatófilmeket. Ezt követően a piacon elkülönülhetnének a szakértők által javasolt filmek a „házilagos" készítésűektől, meg­könnyítve a pedagógusok vá­lasztását. - Önök milyen fórumokon sze­rezhetnek tudomást a kínálatról? M. H.:- Csak a váltakozók és a taneszközgyártók prospektu­sai, különféle szórólapok révén és azoknak a termékszállítóknak a segítségével, akik mintegy „há­zalóként" keresik fel iskolánkat. Ezeknél szívesebben fogadjuk a központilag kiadott ajánlásokat, illetve a már ismert cégekéit. A kisebb vagy új vállalkozások kí­nálatáról előbb tájékozódunk. H. G.:- Döntő többségében szórólapok révén szerzünk tu­domást a filmkínálatról; szinte minden héten kapunk néhá­nyat. Bevallom, szkeptikus va­gyok ezekkel szemben, mert ál­talam ismeretlen forgalmazók kétes eredetű filmeket kínálnak borsos áron. A válogatásnál az anyagiakon túl elsődleges szem­pont a minőség. Ha a filmet nem láthatjuk előzetesen, nem vásá­roljuk meg. - Hogyan fogadják a filmeket a tanárok és a diákok? M. H.: - A pedagógusok és a gyerekek érdeklődve és szimpá­tiával fogadják a filmeket. A szo­ros tanrend miatt azonban min­den pedagógusnak meg kell ta­lálnia a video felhasználásának legoptimálisabb módját. Sajnos az is igaz, hogy néhány kolléga tanítás helyett vetít a gyerekek­nek, ami egy idő múlva unal­massá és hatástalanná teszi a fil­meket. H. G.: - Én úgy látom, az ok­tatófilmek fogadtatása vegyes. Ha egy film vagy annak egy-egy részlete a megfelelő helyen kerül sorra az órán, a diákok is szíve­sen fogadják. Ez elvleg többlet­­munkával jár a tanár számára, hiszen az óra szerkesztésénél új tényezőt kell figyelembe vennie, a lelkiismeretes felkészülés azonban video nélkül is elen­gedhetetlen, vagyis szerintem nem többletmunkáról, inkább egy újfajta szemléletről kell be­szélnünk. - Van-e káros hatása az okta­tófilmek elterjedésének? M. H.:- Sajnos van: az olvasá­si kedv és szint csökken. Minél több filmes információ helyette­síti a kön­yvet, a tanulók annál kevesebbet olvasnak Ez elsősor­­ban az irodalmat érinti, hiszen a kötelező olvasmányok nagy ré­sze beszerezhető videón. Sajná­latos az is, hogy esetenként örül­nünk kel a könyv helyettesíté­sének, mert tudjuk, hogy a diák úgysem olvasná el a könyvet - így legalább filmről ismeri a mű­vet. Ennek oka, hogy az alsó ta­gozat negyedik osztálya után az olvasási szint fejlődésének üte­me lelassul. Csak remélhetem, hogy a Nemzeti alaptantervvel az olvasás fejlesztése a 6. osztá­lyig kitolódik Bár meg kem je­gyeznek, a tananyag akkora mé­retű, hogy keveseknek van ked­ve ezen felül is könyvet vennie a kezébe. H. G.:- A film elsősorban ak­kor árthat, ha maga a film vagy a szükséges audiovizuális esz­köz gyenge minőségű, iletve ha helytelenül megválasztott anyag kerül a diákok elé. A modern ok­tatásban egyre nagyobb szere­pet kap a látvány, a jó oktatófilm segíthet. Szerintem a filmhasz­nálat nem feltétlenül veti vissza az olvasási kedvet, hiszen a diá­kok otthon csak a kötelező olvas­mányokat helyettesítik a videó­val. Ezt a tendenciát én is elítélem, de úgy vélem, ez a vizuális kultú­ra fejlődését hozza magával. (MolHol) Ma még aktívan vesznek részt a tanítási órán. A pedagógus felkészült­ségén múlik, hogy később egyszerű szemlélőkké válnak-e FOTÓ: ARCHÍV Születésnap a Madáchban őfelségének, 11. Erzsébetnek, Nagy-Britannia és Észak-Íror­­szág királynőjének nem egyszer egy igazi születésnapja (április 21.), és van az úgynevezett hiva­talos születésnapja, július máso­dik szombatján. Valami hasonló történik most a Madách Színház háziszerzőjé­vel, Müller Péterrel. Volt egyszer egy igazi születésnapja (a hatva­nadik) december 1-jén, és lesz egy hivatalos is, december 28-án. Ezt aznap este a Madách Színház­ban tartják, mégpedig e­z Isten pénze cmű musical előadása után, a nézők jelenlétében. Ennek a musicalnek ugyanis - Charles Dickens Karácsonyi ének című el­beszélése alapján - Müller Péter írta a szövegkkönyvét. Zenéjét Tolcsvay László szerezte, a dalszö­vegeket Müler Péter Sziámi írta. (tak­) Richter karmesteri pálcája Sokan még Győrben sem tudják, milyen rangos nevet visel a helyi Richter János Zeneművészeti Szakközépiskola. Cziglényi László igazgató úr, orgonaművész bár­kinek szívesen elmondja, hogy a névadó édesapja, Richter Antal a győri székesegyház karnagya volt, Richter János, a fia világhírű karmester, a bayreuthi ünnepi játékok történetének első karna­gya, azaz a Wagner-kultusz fá­radhatatlan ápolója. - Két éve hoztuk létre a Rich­ter János Alapítványt a Xantus János Múzeummal, a győri püs­pökséggel és a városi levéltárral karöltve - mondotta Cziglényi László. Az alapítvány válalta, hogy a Richter életével, munkás­ságával kapcsolatos dokumen­tumokat, zenei emlékeket össze­gyűjti, majd archívumot hoz létre, ami szervezetileg meg is történt A zeneművézeti szakközép­­iskola Richter János rokonaival, leszármazottaival is tart kapcso­latot. Köztük a karmester Né­metországban élő dédunokájá­val, aki az alapítvány rendelke­zésére bocsátotta Richter utolsó karmesteri pálcáját, díszdoktori okleveleit, levelezését. A Rich­­ter-dokumentumok és emléktár­gyak egy részéből a jövő ta­vasszal kiállítás nyílik a Zichy­­palotában a Budapesti Tavaszi Fesztivál győri rendezvényeinek részeként. P.M. Előbemutató Angyalföldön Az év utolsó napján, december 31-én tartják az angyalföldi szín­­házbéli Aszlányi Károly revüko­­médiájának, d­z Amerikai komé­­diána­k az előbemutatóját. Az elő­adást a darab átdolgozója, Vere­bes István rendezi vendégként. A főbb szerepekben Vándor Éva, Jó­­zsa Imre, Ujréti László, Schütz Ila, Sztankay István lép fel. A hivata­los bemutató ja­nuár 7-én lesz. (ti.) 1996. DECEMBER 27., FENTEK Az operettől a rockig Szórakoztatózenész-képzéssel foglalkozó iskola indult idén szeptemberben Kőbá­nyán, MiT Cserkesz utca 3. alatt Az országban egyedül­álló intézményben hét tan­szakon folyik az oktatás, ne­ves - és jelenleg is aktív - ze­nészek irányításával. Az­ iskola igazgatója a magyar rockzenei élet egyik meghatáro­zó egyénisége, Póka Eron, aki az Új Magyarországnak adott inter­jújában az oktatás körülményei­ről, az elmúlt hónapok tapaszta­latairól és a pályakezdő fiatal ze­nészek lehetőségeiről beszél. - Kérjük, néhány mondatban mutassa be az iskolát azoknak, akik még nem hallottak róla!­­ A Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezeté­­nek iskolája szeptember óta léte­zik. Közép és felsőfokú szakmai végzettséget adó intézmény ez, m­hol az oktatás nappali tagoza­tos rendszerben folyik, hét tago­zaton. A zenei tárgyak melett más kötelező és fakultatív tantárgya­kat is tanulnak itt a gyerekek, pél­dául angol nyelvet Mi úgyneve­zett „all around" muzsikusokat képzünk, ami azt jelenti, hogy nö­vendékeinknek a legk­ülönbözőbb stílusokban kel helyt állni - ope­rettől egészen a metánig -, aztán persze majd mindenki megtalálja a hozzá legközelebb álló irányza­tot Az iskola egyik fő feladatának tartom, hogy hozzájáruljon a mesterségesen létrehozott műfaji korlátok eltörléséhez, meggyőző­désem ugyanis, hogy ezek között van átjárás, hiszen az alapjuk ugyanaz: a daillam, legfeljebb más-más ruhába öltöztetve. A ta­rjasztalatok nagyon jók, a tanu­­ók tudásszintjének átlaga pedig elég magas. Az egy­ik leglátvá­nyosabb eredmény - amihez ugyan az iskolának nincs sok kö­ze, de hivatkozási alapnak jó -, hogy gitáros növendékünk, Lu­kács Péter megnyerte az idei Ki mit tud?-ot. - Nem kerülhető meg a kérdés: milyen anyagi problémákkal küzd egy újonnan indult iskola manapság? - Szerencsére a dolognak ez­zel a részével nem én foglalko­zom, hanem Gyimesi László, a szakszervezet főtitkára, de az köz­tudott, hogy nincs elég pénz az oktatásban. A normatív támoga­tás nekünk is jár, de mivel késéssel indult el az iskola, csak a második félévtől kapjuk. A jövő nagy kér­dése, hogy hogyan tudunk majd gazdálkodni beőle. Sokat segíte­nek nekünk hangszerekkel, erősí­tőkkel különböző hangszergyártó cégek, belátván, nekik is érdekük, hogy a jövő potenciális vásárlói megismerjék termékeiket Az E- klub pedig úgy segíti tevékenysé­günket, hogy előreláthatóan febru­­ár 1-jétől kedd esténként helyet biz­tosít a nagyközönség számára is nyitott zenés rendezvényeinknek, ahol növendékeink játszanak, ezzel is szokva a színpadot - Véleménye szerint milyen esélyekkel indulnak majd az itt végzett diákok a pályán, különös tekintettel arra, hogy ez a mosta­ni időszak nem kedvez a művésze­teknek? - Az innen kikerülő zenészek hazai viszonylatban magasan képzettek lesznek, de a szeren­cse is nagyon fontos tényező. Ugyanakkor nyivánvalóam egy szakmailag felfészültebb zenész könnyebben tud élni az adódó lehetőségekkel Ami pedig a mű­vészetek jelenlegi heyzetét illeti, úgy gondolom, hogy a pilanatn­ a kllátástalanság dacára is meg kell őriznünk és tovább kel adnunk az általunk fontosnak tartott értéke­ket Belátható időn belül pedig lát­ványos változásoknak kell történ­nie e téren is, de a muzsikusok nem tudják a nehézségeket megoldani, nelük az a feladatuk, hogy tegyék a dolgukat: játszanak és átarssanak (bugyinszki) A NAP hírei Rutger Hauer a Duna Televízióban A hétvégén ismét jelentkezik a Mozgó Kép. A Duna Televízió kul­turális magazinműsorában - többek között - Máriusz Trefinszki len­gyel és Gyöngyössy Bence magyar filmrendezővel, valamint az el­múlt hónapokban Budapesten forgatott Redline című kalandfilm főszereplőjével, Rutger Hauerrel találkozhatnak a televíziónézők vasárnap 16.30-kor. Orgonaest a Kálvin téren Kovács Endre orgonaművész játszik ma este 19.30-tól a Kálvin téri református templomban. A hanversenyen Bach, liszt, Franck, Guil­­mant, Reger, Cornelius és Antalffy-Zsíross Dezső művei, illetve kará­csonyi dalok lesznek hallhatók Közreműködik Ardó Mária (ének), Cseprei Éva és A kaktusz virága A Ruttkai Éva Színház (IX. ker., Úlői u. 45.) egyik első előadása lesz január 11-én A kaktusz virága című darab. Az eladás női főszerepét a szép emlékű Neoton família egykori énekesnője, Csepregi Éva alakítja. Karácsonyi Ferenczi-koncert Karácsonyi koncertet tart hazánk legjobb bluesharmonikása, Fe­­renczi György és zenekar, a Herfli Davidson ma este 8 órától a Corvin Filmpalotában. A buli vonzerejét fokozza, hogy a zenészek ezen a szokatlan helyszínen mutatják be elsőként élőben a novem­berben megjelent You a film? című albumukat. Megemlékezés a koronázás 80. évfordulóján A Nemzeti Kaszinó és a Legitimista Mozgalom hagyományőrző megemlékezéssel ünnepli a legutóbbi koronázás nyolcvanadik év­fordulóját, december 30-án. A megemlékezés a Szent Korona előtti tiszteletadással kezdődik 14.15-kor a Nemzeti Múzeumban. Örkény és Villon CD-n Két egyszemélyes produkció fut a Komédium színpadán: Mácsai Pál Azt meséld el, Pista címmel Örkény István írásaiból összeállí­tott, az író sajátos önéletrajzának is tekinthető, kétszer 45 perces műsora, és Kállóy Molnár Péter versösszeállítása, a mintegy het­venöt perces A legújabb Vigon, a legjobb magyar fordítások (Fa­­ludy, Illyés, Mészöly Dezső, Szabó Lőrinc, Weöres) felhasználásával. A Komédium vezetői - Burger András alapító tulajdonos és Riadó Gyula művészeti vezető - most gondoltak egy merészet, és a két es­te anyagát a Komédium kiadásá­ban megjelentették CD-lemezen. Az ötlet érdekes és eredeti, hi­szen a rengeteg zenei CD között ilyen tartalmú nincsen. Évtize­dekkel ezelőtt kiadott ugyan a Hungaroton olyan lemezeket, amelyeken a magyar költészet gyöngyszemei voltaik hallhatók, s megjelentek egyes előadók, így például Latinovits Zoltán versle­mezei is. Azok azonban stúdió­felvételek voltak. Ez a mostani két CD viszont élő felvétel, a színházban, előadás közben ké­szültek, s jól érezhető rajtuk a semmivel össze nem hasonlítha­tó jelenidejűség, az előadók és a közönség közvetlen kapcsolata. Terjedelmi okok miatt szükség volt rövidítésre, így az Örkény­­felvétel 70 perces, a Villon-ernyag pedig 43 perces. A felvételek a Komédiumban, a lemezek a Vi­deotonban készültek. Azuk sze­rénynek mondható: mindegyik 1500 forintba kerül, és már kap­hatók a Komédiumban. A cél nem az, hogy különö­sebb piaci sikert érjenek el, de úgy gondolták, érdemes ezeket a műsorokat azok számára hoz­záférhetővé tenni, akik az effajta élményt kedvelik. Tervezik to­vábbi, vidámabb műsorok ki­adását is, s azok is mind élő fel­vételek lesznek. (takács)

Next