Új Magyarország, 1997. március (7. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-01 / 51. szám

mmm Netanjahu Moszkvába megy FOTÓ: NEWSWEEK Kevés oka van a jókedvre ma­napság Netanjahunak Benjamin Netanjahu izraeli mi­niszterelnök március 10-12. kö­zött hivatalos látogatást tesz Moszkvában. Szergej Jasztr­­zsemdzskij, az orosz elnök szóvi­vője pénteken újságírók előtt ki­jelentette: Netanjahu látogatása összefügg Oroszországnak az arab-izraeli megbékélés érdeké­ben kifejtett aktív szerepvállalá­sával. Netanjahu a tervek szerint megbeszéléseket folytat Borisz Jelcin államfővel, Viktor Cserno­­mirgyin miniszterelnökkel, Gen­­nagyij Szeleznyovval, az állami du­ma elnökével, Jevgenyij Primakov külügyminiszterrel és Jurij Luzs­­kov moszkvai polgármesterrel - idézte az ITAR-TASZSZ az elnö­ki szóvivőt. Jasztrzsembszkij el­mondta, hogy a megbeszélése­ken a közel-keleti kérdéseken kí­vül szó lesz a két ország együtt­működésének bővítéséről. A japán vezetés szerint Izrael kelet-jeruzsálemi házépítési ter­vei hátrányosan befolyásolhat­ják a közel-keleti békefolyamot. Hasimoto Rjutaro kormányfő és Ikeda Jukihiko külügyminiszter egyaránt elégedetlenségét fejez­te ki a Japánban tárgyaló Dávid Lévi külügyminiszternek. Lévi azzal érvelt a palesztinok által erősen bírált házépítési program mellett, hogy az a zsidók és a pa­lesztinok jeruzsálemi együttélé­sét segíti elő. A NAP hírei • Csehország NATO-csatlakozásához elengedhetetlen dokumen­tumok tűntek el a prágai védelmi minisztériumból - írta tegnapi számában a Mladá fronta Dnes című napilap. A minisztérium név szerint meg nem nevezett illetékese a lapnak elmondta, hogy az iratokban azok a normák és feladatok szerepelnek, amelyeket a cseh hadseregnek a NATO-belépéssel kapcsolatban teljesítenie kell. • Március elején ismét Moszkvába látogat Javier Solana NATO-főtit­kár. Az atlanti szövetség első számú képviselője alig két héttel Jevgenyij Prima­kov külügyminiszter brüsszeli útja után és egy héttel Borisz Jelcin orosz és Bill Clinton amerikai elnök helsinki találkozója előtt utazik az orosz fő­városba, ahol folytatja az idén felgyorsult NATO-orosz konzultációkat. • A legfrissebb jelentések szerint 48-ra emelkedett a tegnap haj­nali pakisztáni földrengés halálos áldozatainak a száma. A men­­tőalakulatok folytatják munkájukat, és félő, hogy újabb holttes­tekre bukkannak - jelentette az AFP. • A francia parlament alsóháza, a nemzetgyűlés csütörtök este má­sodik olvasatban is elfogadta a nagy vitát kavart új bevándorlásel­lenes törvénytervezetet. A dokumentum mellett - amely további rendszabályokkal akarja korlátozni az illegális bevándorlás lehető­ségét - a kormánypárti képviselők szavaztak, míg az ellenzék egyöntetűen elvetette a tervezetet. • A NATO tagállamai között egyelőre nincs teljes egyetértés arról, hogy mely országok kerüljenek be a csatlakozás első csoportjába, azaz hogy a szervezet júliusi madridi csúcsértekezletén pontosan kik kapjanak meghívást a tárgyalások megkezdésére - ezt közölte Javier Solana, a NATO főtitkára a Párizsban megjelenő angol nyel­vű napilap, az International Herald Tribune tegnapi számában. Solana jelezte, hogy ez a kérdés akár egészen a madridi csúcsig is vita tárgya maradhat. KÜLFÖLD Pótválasztáson súlyos vereséget szenvedett a brit kormánypárt Bevált az ellenzék taktikája Londoni tudósítónktól. A Wirral South választóke­rületben megtartották a hó­napok óta esedékes időközi választást, melyet a helyi konzervatív képviselő halá­la tett szükségessé. A válasz­táson a kormánypárt súlyos vereséget szenvedett. Az elhunyt konzervatív képvise­lőt 1992-ben több mint nyolcezer szavazattöbbséggel választották be az Alsóházba. Most a Munkás­párt jelöltje közel nyolcezer sza­vazattal győzött, mégpedig olyan időközi választáson, ame­lyen a szavazásra jogosultak 73 százaléka vett részt. A munkáspárti jelöltre közel 23 ezren szavaztak, a konzerva­tív kormánypárt jelöltjére nem egészen 15 ezren, míg a liberális demokrata a harmadik helyre szorult 4357 vokssal. Annyian pártoltak át a kon­zervatívoktól a Munkáspárthoz, hogy ha ez általános választáson országos viszonylatban ismét­lődnék meg - vagyis a szavazók 17 százaléka­ pártolna át a kor­mánypárttól a fő ellenzéki párt­hoz - akkor az új Alsóházban a Munkáspárt példátlan, 257 főnyi abszolút többséget élvezne. Ez természetesen nem fog be­következni. John Prescott, a Mun­káspárt helyettes vezetője azt ír­ja ugyan az egyik péntek reggeli lapban megjelent diadalittas cik­kében, hogy „a wirrali üzenetet az egész országhoz el kell juttat­ni" - értsd: az összes választóke­rületben meg kell ismétlődnie ugyanennek a változásnak, de ezt sem ő, sem Tony Blair pártel­nök, sem a Munkáspárt leglelke­sebb szurkolói nem várják. A brit választásoknak megvan a ma­guk földrajza, vannak kerületek, ahol mindig konzervatív jelöltet fognak megválasztani, s vannak olyanok, ahol munkáspárti jelölt beválasztásához még 17 százalé­kos eltolódás sem elég. Időközi választáson - kivált olyanon, amely ennyire közel esik az álta­lános választáshoz - még a leg­­meggyőződésesebb tory szava­zó is megengedi magának, hogy kiábrándultságának vagy harag­jának szabad utat engedjen ab­ban a tudatban, hogy ebből még nem lesz kormányváltás. Könnyebb egy családi perpatvar után dérrel-dúrral kicsörtetni a szobából és rácsapni az asszony­ra az ajtót, mint annak rendje és módja szerint elválik tőle. A Munkáspárt számára az eredmény azt jelenti, hogy a hátralevő hetekre ismét egysza­­vazatnyl többséggel rendelkezik a Házban, hogy a párt aligha­nem győzni fog májusban és hogy bevált a politikája. Azzal tudja ugyanis magához csalo­gatni a konzervatív szavazókat, ha azt ígéri, hogy nem sokat fog változtatni, csak jobban csinálja majd, amit a kormány eddig rosszul csinált. A wirrali eredmény a liberális demokratákra a leglesújtóbb. Azt látják belőle, hogy még a népszerűtlenné vált kormány­párt is messze maga mögé tudja utasítani őket, s ami még fájóbb: a Munkáspártnak semmi szük­sége rájuk, jelentéktelenné vál­tak, és nem számíthatnak arra, hogy a fő ellenzéki párt akár vá­lasztási szövetségre, akár kor­mánykoalícióra lép velük. Jotischky László Ben Chapman, a brit Munkáspárt jelöltje, lányával együtt ünnepel FOTÓ: MTI/AP Kínai vád Kína tegnap azzal vádolta a dalai lámát, hogy Tajvannal összefog­va Kína területi egységének megbontására tör. A kormány tajvani ügyekkel foglalkozó hi­vatalának szóvivője Tibet szám­űzetésben élő vallási vezetőjé­nek márciusra tervezett tajvani látogatását kommentálva tette kijelentését. A dalai láma, aki egy 1959-es Kína-ellenes felkelés le­verése óta­ Indiában él száműze­tésben, tajvani útját tisztán vallá­si eseménynek tekinti. (MTI) Magasra csapó müncheni indulatok Münchenben magasra csapnak a német törté­nelmi múlt, a nemzetiszocialista emlékek jogos vagy jogtalan, józan vagy eltúlzott, reális vagy meghamisított feldolgozásának hullámai. A város­háza előtti tüntető csoport egyik transzparensén ez olvasható: „Az apám tisztességtudó katonaként vesztette életét!" A kapun belépő személyek egyi­ke elgondolkozva jegyzi meg: Itt döbbentem rá valójában, hogy az emberek mire is képesek. Mindkét megállapítás egyazon rendezvényre vonatkozik: a városháza galériájában látható ki­állításra az Irtóháború - a Wehrmacht bűntettei 1941-1944 cím alatt. A hadsereg orosz fogságba esett tagjainál ta­lált és szovjet archívumokban őrzött fényké­pekből összeállított tárlat előzőleg tizennégy német városban került bemutatásra, de sehol sem váltott ki olyan érzelmeket, mint a bajor fő­városban. A kiállítás első számú mondanivalója: megcáfolni a fél évszázad óta kialakult meggyő­ződést, miszerint „az SS kegyetlen volt, a fegy­veres SS középen állt, a Wehrmacht (a véderő) viszont nemes gondolkodású". Az oly ellentétes nézeteket kiváltó összeállí­tás szervezői szerint a kiállítás nem általánosan ítéli el a hadsereget, és nem sérti meg a katonák becsületét. A kritikusok szerint viszont általáno­san tör pálcát a Wehrmacht felett. Elvitathatatlan, hogy a kiállítás nem törekszik objektivitásra, az áldozatok pártjára áll, nem ki­egyensúlyozott, célratörően egyoldalú, nem próbál megmagyarázni, hanem vádol - kemé­nyen és kérlelhetetlenül. A felvételek provoká­­lóak és elrettentőek: kegyelemért könyörgő, ki­éhezett emberek, a kivégző osztag előtt álló fa­lusiak, a katonák arcán a sikeres hajtás utáni va­dásztársaság elégedettsége. Hannes Heer, a kiál­lítás vezetője szerint: A Wehrmacht tagjai nem­csak az erőszak egyes túlkapásainál segédkez­tek, hanem kivették a részüket a holocaustból. Aktív szerepet játszottak a polgári lakosság meggyilkolásánál, az elfoglalt területek kifosz­tásánál, az orosz hadifoglyok likvidálásánál. Egyedi tragédiák állnak a középpontban és eredményezik a véleménykülönbségeket. A tu­dományos kutatás ugyanis elutasítja a Wehr­macht általános elítélését, és nem hajlandó min­den bakát bűnösnek minősíteni. A kiállítás megnyitása alkalmából az egyetem auditóriu­mában a koncentrációs tábort túlélő lengyel író, Andrej Szcypiorski így beszélt: „Nem ismertem ki magam a német egyenruhák jelzéseiben, és így számomra és minden más ember számára mindegy volt, hogy ki gyilkolja meg őket - az SS vagy a véderő!" Münchenben a helyi Keresztényszociális Unió vezetője, Peter Gauweiler állt a tiltakozók élére. A szociáldemokrata főpolgármester Ude határozottan visszautasítja azt a véleményt, mely szerint a bajor főváros lakossága egészé­ben konok, és ellenáll a felvilágosításnak. Meg­közelítő magyarázatról a München története cí­mű, a város minden könyvkereskedésében megvásárolható mű gondoskodik. Ebben ezt ol­vashatjuk: „A maradi hagyomány, a nemzeti­szocialista kötelességvállalás, a polgári opportu­nizmus és a korszerűtlen emlékek mozgósítása hajdanán itt csúcsosodott ki." Stefan Lázár Szófia bocsánatot kért Prágától a bevonulásért Havel és Sztojanov megbeszélései Petar Sztojanov bolgár államfő tegnap Prágában bocsánatot kért Václav Havel államfőtől azért, hogy a bolgár hadsereg egységei 1968-ban részt vettek Csehszlovákia VSZ-megszállá­­sában és a prágai tavasz reform­­mozgalmának elhozásában. Er­ről maga Havel tájékoztatta az újságírókat azt követően, hogy délelőtt a Hradzsinban fogadta a hivatalos látogatáson Prágában tartózkodó bolgár köztársasági elnököt. Havel szerint Sztojanov emlékeztetett: az 1968. augusz­tusi bevonulás a Varsói Szerző­dés akciója volt, s a bolgár had­sereg részvétele a bolgár nép megkérdezése nélkül történt. Ugyanakkor biztosította Prágát arról, hogy az invázióhoz hason­ló esemény soha többé nem fog megismétlődni. A cseh államfő úgy fogalma­zott, hogy Prága és Szófia között jelenleg nincsenek vitás, nyitott kérdések, ami jó alapot jelent a kétoldalú kapcsolatok fejleszté­séhez. Csehország és Bulgária már aláírta a szabadkereskedel­mi övezetről szóló okmányt, s most arra van szükség, hogy a megállapodásokat életbe is lép­tessék. Sztojanov kifejtette: ter­mészetes volt, hogy a berlini fal leomlása után a kelet-közép-eu­­rópai országok a Nyugat felé fordultak - tudósított az MTI. • Állami pénzből építkeznek A németeknél továbbra sem lesz autópályadíj Németországban továbbra sem lesz autópályadíj, és valószínű­leg csak 2000-től épülnek olyan hidak, alagutak, gyorsforgalmi útszakaszok, ahol majd díjat kér­nek - nyilatkozta tegnap Matthi­as Wissmann közlekedési minisz­ter. A miniszter megerősítette a kormánynak azt a tavalyi dönté­sét, hogy a személyautók számá­ra nem kíván díjat kiszabni az au­tópályák használatáért, így az ausztriaihoz hasonló matricák bevezetését sem tervezi. Közölte, hogy az autópályákat a követke­ző években is állami pénzből épí­tik, és nem tervezik a hálózat pri­vatizálását. Elmondta, hogy a szűkös pénzügyi lehetőségek és a nö­vekvő forgalom miatt felvető­dött annak lehetősége, hogy bi­zonyos rendkívül költséges köz­lekedési beruházásokat a ma­gántőke bevonásával valósítsa­nak meg. A minisztérium a tartomá­nyok véleményét kérte 17 terve­zett építkezés ilyen módon tör­ténő megvalósításáról. A listán szereplő beruházások - amelyek közül hat alagút, öt pedig híd építését jelenti - összesen 6,82 milliárd márkába kerülne. A tar­tományok véleményét figyelem­be véve dönt majd a miniszté­rium, hogy végül mely beruhá­zásokra ír ki pályázatot. (MTI) 1997. MÁRCIUS 1., SZOMBAT Ukrajnai nyelvbizottság Leonyid Kucsma ukrán elnök nyelvpolitikai tanácsadó bizott­ság felállítását rendelte el - adta hírül az MTI. A bizottság feladata az lesz, hogy javaslatokat tegyen a Kijev által folytatandó nyelv­­politikára, illetve az annak meg­valósulását szolgáló hatékony intézkedésekre. Az elnök mellett működő testület célja, hogy megfelelő feltételek alakuljanak ki egyfelől az állami nyelv, az uk­rán gyakorlásához, illetve tér­nyeréséhez a társadalmi élet minden területén, másfelől pe­dig a nemzet kisebbségi nyelvek szabad használatához és védel­méhez. A nyelvpolitikai bizottság el­nöke Ivan Kurasz humanitárius ügyekért felelős miniszterelnök­helyettes. A testületnek tagjai a kormány képviselői, ismert írók és nemzeti-kulturális társaságok vezetői. Rendkívüli Afrika-csúcs Március 18-19-én a togói Lomé­ban rendezik meg az Afrikai Egy­ségszervezet rendkívüli, korláto­zott létszámú csúcsértekezletét - jelentette be Ibrahim Dagas, az AESZ szóvivője tegnap Tripoli­­ban. Az MTI által idézett AFP-je­­lentés szerint erről a szervezet­hez tartozó államok külügymi­niszterei döntöttek a líbiai fővá­rosban zajló tanácskozásukon. A loméi csúcson 17 afrikai or­szág állam-, illetve kormányfői vesznek részt. A szóban forgó ál­lamok az AESZ-en belül létreho­zott úgynevezett a konfliktusok megelőzését hivatott központi szerv tagjai, de a csúcsra meg­hívták - megfigyelői státusban - a testülethez nem tartozó orszá­gok képviselőit is. A csúcson ki­zárólag az afrikai Nagy-tavak környékén kialakult helyzetről tárgyalnak majd.

Next