Új Magyarország, 1997. március (7. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-01 / 51. szám
1997. MÁRCIUS 1., SZOMBAT TUDÓSÍTÁS/BELFÖLD Fülöp herceg látogatása Magyarországra érkezik holnap Fülöp edinburghi herceg, II. Erzsébet királynő férje, aki ezúttal elsősorban környezetvédelmi küldetést teljesít - közölte az MTI-vel a Buckingham-palota szóvivője Londonban. A korábban összeállított úti terv megerősítéseként a palota illetékese elmondta: a királyi vendég a Természetvédelmi Világalap (World Wide Fund for Nature) tiszteletbeli elnöki minőségében látogat Magyarországra. Programjában szerepel egyebek mellett a gemenci tájvédelmi térség megtekintése, s részt vesz egy dunai hajóúton is. Magyarország egyébként csak az első állomása Fülöp világ körüli útjának, amely érinti Törökországot, Oroszországot, több arab emírséget, Mongóliát, Japánt, valamint az Egyesült Államokat és Kanadát is. A 76. évében járó herceg több ízben járt már Magyarországon, legutóbb 1993 májusában, II. Erzsébet kíséretében, az uralkodó első hivatalos magyarországi látogatása alkalmával. Demszky Belgrádban Tegnap délelőtt Belgrádba érkezett Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere, hogy találkozzon Zoran Djindjiccsel, Belgrád újonnan megválasztott ellenzéki polgármesterével - jelentette az MTI. Demszky Gábor az első külföldi polgármester, aki Djindjics vendégeként a jugoszláv fővárosba látogat. A kétnaposra tervezett út során Demszky találkozik majd a belgrádi városi közgyűlés tagjaival és az Együtt ellenzéki pártkoalíció vezetőivel, s a belgrádi diákok társaságában meglátogatja a több mint három hónapja tartó egyetemistatüntetések nemzetközi hírűvé vált helyszíneit. A tervek szerint a megbeszélések során a városvezetők szándéknyilatkozatot írnak alá Budapest és Belgrád kapcsolatainak szorosabbra fűzéséről, s néhány hónapon belül kerül majd sor konkrét megállapodások aláírására. Bővítési homályosítás Wim Kok holland kormányfő nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy nem Lengyelország, Csehország és Magyarország kerül be a NATO-bővítés első körébe. A Die Presse című osztrák lap pénteki számában megjelent interjújában arra a kérdésre, hogy e három ország csatlakozik-e elsőként az észak-atlanti szervezethez, azt válaszolta: „Nem akarom kizárni (annak a lehetőségét), hogy a bővítés esetleg másképp is alakulhat." Az EU soros elnökségét ebben a félévben betöltő Hollandia miniszterelnöke szerint elemezni kell, hogy befolyásolja-e egymást a NATO és az EU bővítése. Megítélése szerint figyelembe kell venni, hogy két különböző szervezetről van szó, amelyekben eltérőek a felvételi feltételek. Kok rámutatott: az EU-bővítés hosszabb ideig tart, mint a NATO-é, de a NATO-bővítés nem befolyásolhatja az EU menetrendjét. Négy százalékkal erősödött a lej Romániában Egykori palotájában szállt meg I. Mihály Tegnap helyi idő szerint 13.45- kor az Air France menetrendszerű járatával hatnapos látogatásra Romániába érkezett a volt román uralkodó, I. Mihály király és felesége, Anna hercegnő - tudósított az MTI. A repülőtéren, a repülőgép előtt román zászlóval és „Mihály király! Mihály király!" kiáltásokkal híveinek mintegy Négy százalékkal erősödött a lej tegnap Romániában a magánpénzváltóknál, miután egy héten át stabil volt árfolyama, előtte pedig bő másfél hónap alatt majdnem 50 százalékot veszített értékéből a dollárhoz képest, hivatalos árfolyamon. Az AP-DJ jelentése szerint tegnap a magánpénzváltók egy dollárért 7500-8200 lejt adtak. 150-200 fős csoportja köszöntötte, és újságírók, fotósok, tévések sokasága várta. Mint megfigyelők megjegyezték, a tömeg most kisebb volt, mint az 1992. húsvéti látogatásakor. A köszöntésre megjelent személyiségek között volt a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt több vezetője, köztük Ion Ratiu alelnök, Viorel Lis, Bukarest ideiglenes polgármestere, Dinu Patricia, a parlamenten kívüli Liberális Párt 93 vezetője, egy ortodox pap és mások. Hivatalos fogadtatás nem volt. Jóllehet a kormányőrség jelezte, hogy őrizni fogja a vendéget, és látható is volt néhány katona, protokolláris rendfenntartó intézkedéseket nem tettek, nem volt kordon, korlát, így az eseményt az I. Mihály közelébe jutni próbáló fotósok, tévések, a sokaság nagy kavarodása, lökdösődése jellemezte. Az állami televízió és rádió félórás helyszíni közvetítést adott az érkezés mozgalmas pillanatairól. A repülőtérről I. Mihály és Anna hercegnő gépkocsin az Elisabeta-palotába indult, amely a látogatás idején szállásul szolgál. A palota egykor a királyi családé volt, 1947 után pedig az állam egyik, rendezvényekre bérelhető vendégháza. A királyi vendégek szabályszerűen kibérelték. Ma is az eredeti bútorok állnak benne, kivéve azt az asztalt, amelyen a király aláírta lemondását a trónról. A nevezetes asztalt jelenleg a Cotroceni-palota múzeumában őrzik. Pesics és Djindjics megelőzi a szerb államfőt Hanyatlik Milosevics népszerűsége A legújabb szerbiai közvélemény-kutatás eredményei arról tanúskodnak, hogy az utóbbi hónapokban alaposan megcsappant Slobodan Milosevic szerb elnök népszerűsége, s a korábbi 48 százalékról a felére csökkent azok aránya, akik támogatják az államfőt, illetve a szocialista pártot - jelentette az MTI. A szerbiai társadalomtudományi intézet által elvégzett, s a Dnevni Telegraf című belgrádi lap által tegnap közzétett közvélemény-kutatás szerint Vesna Pesics, a Szerb Polgári Szövetség elnöke és Zoran Djindjics, a Demokrata Párt elnöke is népszerűbb a választók között, mint Milosevics, s a szerb elnök jelenleg csak az Együtt ellenzéki pártkoalíció harmadik vezetőjét, Vuk Draskovicsot, a Szerb Megújhodási Mozgalom elnökét tudná legyőzni. Srbodran Brankovic, az intézet igazgatója elmondta, hogy Milosevics elnök 1991 óta nem volt hasonlóan súlyos helyzetben, majd hangsúlyozta: a társadalomtudományi intézet által készített közvélemény-kutatások történetében először fordul elő, hogy egy ellenzéki szövetség népszerűbb, mint a hatalmon lévő Szerbiai Szocialista Párt.Úgy tűnik, teret veszít a szerb mérges kígyó A TIME KARIKATÚRÁJA Egynapos villámlátogatásra szombaton Budapestre érkezik Petar Sztojanov, a Bolgár Köztársaság elnöke Göncz Árpád köztársasági elnök meghívására. A köztársasági elnöki sajtóirodán az MTI-nek elmondták, hogy a találkozó munkalátogatás. A bolgár köztársasági elnököt személyes, majd plenáris megbeszélésen fogadja Göncz Árpád. Petar Sztojanov találkozik Horn Gyula miniszterelnökkel is, és az előzetes tervek szerint részt vesz a Magyarországi Bolgárok Egyesületének ünnepségén. Kölcsönös támogatás Fodor István honvédelmi politikai államtitkár tegnap hivatalában fogadta Pavao Moravacot, a Horvát Köztársaság hadseregének vezérkari főnökét. A Honvédelmi Minisztérium sajtóirodáján az MTI- nek elmondták, hogy a találkozón áttekintették a kétoldalú katonai kapcsolatokat és azok fejlesztésének lehetőségeit. Támogatták egymás országainak euro-atlanti integrációs törekvéseit. Bankbal Pánikszerű gyorsasággal rohanták meg tegnap a betétesek a Postabank fiókjait. Rövid idő alatt milliárdokat vettek ki. A fizetésképtelenség réméről, a fenyegető csődről nem most kezdtek suttogni. Hetek óta rebesgetik a fővárosban és az országban: újabb bank adja be a kulcsot. Princz Gábor, a Postabank elnökvezérigazgatója tegnap a Déli Krónikának nyilatkozva magabiztosan kijelentette: ez csak szóbeszéd, a banknak nincsenek pénzügyi gondjai. A történet röviden ennyi. Azazhogy egy kicsivel mégis több. Minden ellenkező híreszteléssel szemben - a friss példa ezt mutatja - nem szenvedünk amnéziában. Az Ybl Bank csődje volt az első a sorban, a rendszerváltás után ez a korrupciós botrány ingatta meg legelőször a bankokba vetett bizalmat. Emberek ezrei futhattak a pénzük után. Az Agrobank a maga esetével már-már állatorvosi lovat mintázott. A bukás eme iskolapéldájában felfeslett a bankarisztokrácia egyik-másik hivatalnokának mérhetetlen cinizmusa, lelkiismeretlensége, erkölcstelensége. A kiválasztottakat - az új felső elit bankbetéteseit - még az éjszaka értesítették az Agrobanktól: a csőd nyilvánosságra hozatala előtt, az éj leple alatt vigyék a pénzüket, mentsék, ami menthető. Mezőgazdák, kisvállalkozók, tisztességben megőszült nyugdíjasok ezrei, egyik percről a másikra tönkrementek. A banktönkretétel változatos ötleteiről, sajnos, van még néhány példa. Hadd emlékeztessünk a Lupis Brókerház esetére, vagy arra, hogy legutóbb a megkopasztott Polgári Bankot ahelyett, hogy sorsára hagyta volna, megvette a magyar állam busás pénzen. Megvette a mi pénzünkön, adófizető állampolgárok élére rakott fillérein. Ez a bankbaj nem napi, nem heti, nem eseti baj. Ez ennek az egész rendszernek a rákfenéje. Nem számított a sok milliárd dolláros külföldi adósság nem számított a lepusztult magyar gazdaság - épültek a csodálatos bankpaloták, ki tudja, milyen pénzből. Hitelekhez - vállalkozói hitelekhez - ugyanakkor csak méregdrága kamatok árán juthatunk. Megteremtődött a mi kis Dél-Amerikánk, a mi kis Albániánk. Az emberek errefelé nem szeretik a piramisjátékokat, nem szeretik, ha orruknál fogva vezetik őket, és nem szeretik, ha adózás ürügyén nagy mohón a zsebükben kotorásznak. Az már szinte lényegtelen, miért tört ki pánik a Postabank fiókjainak márványküszöbénél, miért ostromolták tömegek - a saját pénzükért - ezeket a pénzintézeteket; könnyen lehet, sokan hiába. A nagy baj az, hogy zuhanásszerűen csökken a bizalom mindenféle hatalom és annak szavahihetősége iránt. Napok óta tüntetnek a mezőgazdasági kistermelők; néhol tüntetnek, sztrájkolnak a kórházi dolgozók; elégedetlenek a pedagógusok, a tudósok... most pedig a pénzvilág szentélyei előtt tülekednek tömegek. Csak nincs valami baj? Stefka István A Duna elterelésének bírósági utójátéka Bírósági utójátéka van a szlovák kormány azon merész döntésének, hogy 1992 októberében átterelte a Dunát a saját területére annak érdekében, hogy üzemeltetni tudja a bősi vízerőművet - tudósítja olvasóit a Der Standard osztrák független liberális lap annak kapcsán, hogy hétfőn kezdődik a hágai nemzetközi bírósági per Magyarország és Szlovákia között. Mint a cikkíró kifejti: a per során szlovák kívánságra azt is tisztázni kell, hogy Magyarországnak mennyire volt joga egyoldalúan felmondani egy olyan szerződést, amelynek értelmében a két országnak együtt kellett volna építménnyel elzárnia a Dunát. Magyarázatul hozzáfűzi: ha az eredeti terveknek megfelelően Nagymaroson egy további vízlépcső megépül, akkor a bősit gazdaságilag hatékonyan csúcserőműként is lehetett volna használni. „A megalomán koncepció messze visszanyúlik a kommunista piacgazdaság időszakába, de Magyarország 1989-ben egy széles tiltakozó mozgalom hatására - amely a demokratikus átalakulás egyik bölcsője lett - egyoldalúan kiszállt a beruházásból." Erre Pozsonyban elkezdtek dolgozni az úgynevezett C-variánson, és szlovák területre vezették a Dunát - idézi a lapot az MTI. Írásunk e témáról a 14. oldalon Nem fizetnek a lengyel posztkommunisták Középerővé lesz a Parasztpárt? Varsói telefonjelentésünk: Meg kell növelni a politikai paletta középterének súlyát, ezért szükségesnek látjuk a Szabadságunió (UW) és a Parasztpárt (PSL) egymás közötti, valamint pártunkkal való együttműködését - hangoztatták Varsóban a szociáldemokrata Munka Uniójának (UP) vezetői. A gondolat indoklásaként rámutattak: így szeretnék megtörni az idén ősszel esedékes parlamenti választások előtt kialakulni látszó - a jobboldali „Szolidaritás" Választási Szövetség (AW„S") és a posztkommunista Demokratikus Baloldali Szövetség (SLD) alkotta kétpólusú politikai erőteret. A Munka Uniója első ízben az átvilágítási törvény előkészítési munkálatai során kialakult közös álláspontok alapján kezdett foglalkozni az elképzeléssel, remélve, hogy számos más területen is sikerül a két ellenzéki és a kisebbik kormánypártnak megegyezésre jutnia. - Úgy véljük, fel kell mutatni a társadalomnak, hogy más választása is van, mint a bal-, illetve a jobboldalra való szavazás - hangsúlyozzák az AP politikusai. A Szabadságunió számos képviselője jónak tartja az elképzelést, ugyanakkor emlékeztetnek arra, hogy a három párt között jelentős feszültségek tapasztalhatók, és egyelőre nem lehet mélyebb bizalomról beszélni. Az UP mindenestre máris felvillantott egy, általa és az UW által elfogadhatónak ítélt kapcsolódási pontot. Ez a hatályos választási törvény módosítását célozza. Nevezetesen szeretnék megvonni a kampányköltségek megtérítésének lehetőségét olyan pártoktól, amelyek tartoznak az államkincstárnak.. Mint lapunk is írt róla korábban, a posztkommunista tömörülés - elsősorban a Józef Oleksy vezette Lengyelország Szociáldemokráciája (SdRP) - mintegy 2,5 millió új zloty megfizetésével késlekedik a volt állampárti vagyonból „örökölt" ingatlanok kapcsán, nem is beszélve egyéb tartozásairól, amelyek az imént említett összeg többszörösére tehetők, így a törvénymódosítás rendkívül érzékenyen érintené a jelenlegi erősebbik kormánypártot. Az SdRP a vonatkozó jogerőre emelkedett bírósági döntések ellenére vonakodik rendezni tartozásait, és ezek „lenullázását" szeretné elérni még a választások előtt. A törvénymódosítás ötlete jó néhány parasztpárti képviselő egyetértésével találkozott, ám a posztkommunista szövetségesének vélhetően szívesen másokra cserélését nem először mérlegelő PSL-t egyelőre túlságosan leköti a párton belül kialakult feszültségek kezelése. Ezért aligha vélhető, hogy már a választások előtt kilépne a kormánykoalícióból. A változtatás iránti érzékenységét, s annak erősödő tudatát, hogy könnyen a politikai mérleg nyelvévé válhat, egyértelműen jelzi azonban, hogy mind gyakrabban küld rokonszenvező üzeneteket mind a jobboldal, mind pedig a középerők felé. Szalai Attila