Új Magyarország, 1997. április (7. évfolyam, 75-100. szám)
1997-04-25 / 96. szám
Szőnyi István-kiállítás nyílik Tanulmányrajzok a győri Szent Imre-templom freskóihoz címmel május 2-án 15 órakor a Szőnyi István Emlékmúzeumban (Zebegény, Bartóky u. 7.). Ez alkalomból mutatják be a Grafikus Szőnyi című sorozat Rajzok, vázlatok, tanulmányok című kötetét is Barankovics Akadémia Rövid szünet után, mától ismét megkezdi működését a megújult Barankovics Akadémia, amely - névadója, Barankovics István szellemiségéhez méltón - az elkötelezett politikai kultúra terjesztését tekinti feladatának, s a jövőben is nyitva áll mindenki előtt, aki érdeklődik a keresztény szellemiségű társadalompolitika és kultúra iránt. Az akadémia célja, hogy több szempontból megvilágítva mutasson be egy-egy kérdést a közönségének, hiszen ahogy Barankovics István annak idején megállapította: „Önmaga kormányzására csak a művelt és erkölcsös nép képes." Az akadémiai programok sorát ma délután Zlinszky János professzor Értékrend, jogrend, politika című előadása nyitja meg; továbbiakban pedig Erich Kussbach: A kereszténység és a demokrácia jelene és jövője Közép-Európában (május 9.), illetve Osváth György: Barankovics István aktualitása napjainkban (május 30.) című értekezése hallható. Az előadások 18 órakor kezdődnek a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogtudományi Karának II. emeleti dísztermében (VIII. ker., Szentkirályi u. 28.). (cs) rUI SZABADTÉRIJ N5S' SZEGEDI SZABADTÉRI JÁTÉKOK - JEGYRENDELŐ 1997 6720 Szeged, Deák F. u. 28-30. Jegyiroda: 62/471-466, Telyfax: 62^476-555, Telyfax: 62^471-322 SEGEa S»B«D1ERI J/ITtKOKA jegyigényeket a beérkezés sorrendjében előjegyezzük, majd májustól a vidékieknek utánvéttel folyamatosan postázzuk. A postaköltség a vásárlót terheli. Az előadásainkra váltott jegy bemutatása esetén a MÁV 50%-os vasúti kedvezményt biztosít. Kérjük a megfelelő kockába írja be, melyik napra mennyi és milyen árú jegyet igényel. C CCCC_1 Rostand: CYRANO dráma Verdi: AIDA opera Állami Népi Együttes Lévay-Kunze: ELISABETH musical Szörényi Levente: A KIÁTKOZÓn zenés történelmi játék LV VII. VII. VII. VII. Vili. Vili. Vili. Vili. Vili. Vili. Vili. Vili. Vili. Vili. Vili. 18. 19. 25. 26. 2. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 21. 22. 23. 1600 1000 700 400 4900 vascsoraestel ESŐNAP júl. 20. júl. 27. aug. 3. aug. 15., 16. aug. 24.^NEV:CÍM: ._l Irodalom a rácsok mögött Az 1945-1956 közötti magyar Politikai Elítéltek Közössége irodalmi estet rendez szombaton 18 órától a Magyarok Házában (V. ker., Semmelweis u. 1-3.). Az Irodalom és művészet a rács mögött című műsort az 1945 és 1956 között politikai okokból bebörtönzött írók és költők - Alföldi László, Béri Géza, Csiba Kálmán, Faludy György, Fülei Szántó Endre, Gérecz Attila, Ghéczy Iván, Határ Győző, Hámori Jenő, Kárpáti Kamill, Kató Alfréd, Kecskési-Tollas Tibor, Pfitzner Rudolf, Schuber-Koósa Antal, Szathmári György és Tóth Bálint - műveiből állították össze a szervezők. Mit ér a kultúra, ha magyar? Művelt Magyarország - Múlt vagy jövő? a címe a Szent Ignác Katolikus Szakkollégiumban (XIX. ker., Hunyadi u. 2-4.) tavaszi szimpóziumának. A szombaton délelőtt 9 órakor kezdődő kétnapos programon Maróth Miklós, Fekete György, Nyírő András, György Péter, Stumpf István, Chikán Attila és Jeleníts István tartanak előadásokat - többek között - az elitképzésről, az Internetről, valamint a számítógép és a kreativitás kapcsolatáról. A szimpóziumot kerekasztalbeszélgetés, illetve vita nyitja és zárja, szombat délelőtt az elmaradó kulturális beruházásokról Báthory Zoltán, Bihari Mihály és Baranyi Károly; vasárnap délután a magyar kultúra értékéről Andrásfalvy Bertalan, Gerzson Pál, Kodolányi Gyula, Kulin Ferenc, Pokorni Zoltán, Rajk László, és Wisinger István cseréli ki gondolatait. Megzenésített versek fesztiválja KULTÚRA Mondok mondok éneket címmel megzenésített versek fesztiválját tartanak ápris 28-án 18 órakor a Károlyi-palota Dísztermében (V. ker., Károlyi Mihály u. 16.). A fesztiválon közreműködik a Kaláka, a Kosbor, a Lyra és a Hegedű együttes. Martyn György emlékére Tedd ki a pontot! cmmel Nemzetközi Legényes Néptáncversenyt és Fotókiállítást rendeznek a magyar és az európai néptánckutatás kiemelkedő egyénisége, a Kárpát-medencében élő népek tánchagyományának gyűjtője, szervezője és inspirálója,Martyn György tiszteletére, szombaton 10-től 22 óráig a Budapesti Művelődési Központban (XI. ker., Etele u. 55.). Gyermekművészek kiállítása Zala megye általános iskolásainak legjobb egyéni és közösségi képző- és népművészeti alkotásaiból nyílt tárlat a zalaegerszegi Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban. Az előzsűrizésekre beküldött csaknem négyszáz munkából 160 látható a számos műfajban kivételes tehetségeket felvonultató kiállításon. Különösen a festmény-, díszkerámia- és textilkollekciók magas színvonalsak Hamvas Béla, a hírlapíró „Azóta mindig elfog a keserűség, ha elgondolom, hogy ezzel az értelmes, kultúrára termett néppel nem tudunk mit csinálni." Mióta? Az idézett cikkrészlet 1924- ben jelent meg a Budapesti Hírlapban Hamvas Béla tollából, A Dobogókőn címmel. A riport a szerző egy háborús élményét idézi, amikor az égig érő Kárpátok közt az oroszok elől visszavonuló zászlóalj 1916-ban még nem sejthette Trianont, s hogy Dobogókő lesz az összezsugorodott ország egyik legmagasabb hegye. Hamvas fiatal katonaként már akkor is lelket próbált önteni a többi elcsigázott bakába: egy erdészlakban talált zongorán magyar nótákat játszott a zászlóaljparancsnok kérésére, a végén Ciiopíti-etűdökkel zárva a bizarr koncertet az erdei tisztáson, rongyos, éhes katonák piknikjén. A megviselt magyar legények tekintetében viszont áhítat tükröződött. A Scientia Sacra szerzője tehát volt újságíró is. Sőt, a fiatal Hamvas sportújságíróként kezdte rövid zsurnalisztikai pályafutását, tudtuk meg Darabos Pál, Hamvas Béla: Egy életmű fiziognómiája címen a Farkas Lőrinc Imre Könyvkiadónál frissen megjelent kötetéből. A sportrovatban ténykedésre inkább csak mendemondák utalnak, a hírek alatt nem szerepel Hamvas aláírás, néhány erős szociális érzékenységről tanúskodó riport alatt más rovatban viszont már igen. Az antikvitás eszméin nevelkedett Hamvas Béla kizárólag pénzkeresés céljából választotta az újságíróskodást. Az ókonzervatív laphoz apja révén került, aki publicisztikát, folytatásos regényt írt a lapba. Az édesapa, Hamvas József Budapest polgármesterének, Sipőcz Jenőnek a támogatását is igénybe vette, hogy tehetséges fiának állást kerítsen az értelmiségi menekültektől elárasztot fővárosban. Hamvas Béla riportokkal kezdte pályáját, majd irodalmi kritikákkal, színházi beszámolókkal folytatta. A Napihírek rovatba 52 szatirikus karcolatot írt. Karcolataiban kimondta: a közélet egész területe csalás. A magyarságról erős érzelmi töltéssel írt, mint a létezésében is letagadott, fejlődésében fojtogatott, bensőséges életében vezértelen nemzetről. Érdekes, ahogy a politikailag konzervatív közegben is, szellemileg független, s a középosztály problémái kapcsán, ahová ő is tartozik, valamennyi dolgozó réteg kérdéseit képes érzékeltetni. Hamvas Béla humanizálta az újságírást. A szegények terheiről, az élősködő tolvajokról több karcolatban ír. „A szenvedők, akiknek otthona roskadozik - idézzük - vak bizalommal hall,gatják az ígéreteket, hogy lesz tatarozás. Ha összeomlik a ház, maga alá temeti őket. De akkor aztán azok is éhen pusztulnak, akik eddig a romlásból éltek. Azért nemcsak a jó emberek érdeke, hogy egyszer már tatarozzunk. Ne engedjétek elpusztulni a jó embereket, ti rossz emberek! Hisz belőlük éltetek!" Hamvas Béla 1925-ben már a Szózat szerzőgárdájához tartozik apjával együtt, nem tudni, milyen okokból. Huszonnyolc éves ekkor. Két év múlva szakít az újságírással, 1927-től tisztviselősködik. Pardi Anna Nemzetközi tankönyvszemle A Nemzeti Tankönyvkiadó nemzetközi börzét tartott csütörtökön Budapesten, amelyen hét ország tizenkilenc kiadója mutatta be termését. A legtöbb, szám szerint kilenc kiadó Kínából érkezett. Romániát négy, Litvániát kettő, Lengyelországot, Szlovákiát és Ukrajnát pedig egy-egy vállalkozás képviselte. A rendezvényt az ÁPV Rt. - mint a Nemzeti Tankönyvkiadó tulajdonosa - képviseletében Kovács Árpád igazgatótanácsi elnök nyitotta meg. Hangsúlyozta, hogy a kiadó a gazdasági érdekeket szolgálva is képes értéket teremteni. Szólt arról is, hogy foglalkoznak a tankönyvpiacon jelentős szerepet betöltő cég privatizációjával. Elmarad a bajai vendégjáték Évtizedes hagyományai vannak a kecskeméti Katona József Színház júniusi bajai vendégjátékának. Év elején még úgy állt a dolog, hogy az idén sem lesz másképp. Megállapodás született, hogy két prózai és két zenés darabot adnak majd elő a Sugovica-parti városban, a Dzsungel könyvét pedig az első hétvégén szabadtéren is, a város szívében, a Szentháromság téren. A nyári színházi hónaphoz az önkormányzat egymillió forint támogatást szavazott meg a József Attila Művelődési Központnak. Időközben azonban a „híres városban" a közönség és a képviselők egy része fellázadt Bal József igazgató ellen, kérésén múlt, hogy le nem váltották. A múlt héten Béres Béla, a művelődési központ igazgatója üzenetet kapott Kecskemétről: eszerint az idén elmarad a bajai vendégjáték. 1997. ÁPRILIS 25, FENTEK ÉDES-E MEG AZ ANYANYELV? Szavak örvényei között A táj, melyben bő fél évszázada élnem adatott, annyit változott, mint korábban évszázadok alatt. Minap ezen tűnődtünk barátommal a gödöllői Duna-parton. Magam e táj múltját nem ismerem, de hüledezve hallgattam velem korú cimborám elbeszélését arról, hol csobbant bele hajdan a patak a folyóba, hol lengedezett a nyírfaliget s az öreg Duna szigetei hogyan helyezkedtek el, terepéül szolgálva a gyereksereg Tom Sawyer ízű nyári mulatozásainak. Istenem, mondta barátom, oly vén vagyok, ha e táj változásait tekintem, mint egy őshüllő. Hisz valaha évszázadokig tartott, míg a szigetek odébb húzódtak a sodrás lendületétől, a patak új medret vájt, az erdő pedig új területet vett birtokába. És mindez - ötlött eszembe - anyanyelvünkre is érvényes. Gyerekkoromban, a negyvenes évek Beregszászán azt a nyelvet beszéltem, mely - záruló diftongusaival, zamatos hangjaival - egykor a jó Pázmány Péter ajkán is megelevenedett. Aztán - ahogy a sorsom hozta - Budapesten egy másik világba csöppentem bele. A nyelv, melyet a fővárosban tanulnom kellett, idegen volt az én kárpátaljai fülemnek. Kopogó hangsúlyai, divatos - ma is divatos - izéi, monoton e hangjai - melyeket mekegésnek éreztem - meggyötörtek. Nem beszélve a szerencsről, mely számtalan meglepetéssel szolgált. Azt mondtam: paszuly, kolobicska, susinka, csuli, csuhé, tengeri, csiszlik. Nem értették. Ám ha nekem mondta valaki: jampec, közért, bab, roller - én nem értettem. Mert a jampec az én szóhasználatomban csiszlik volt vagy lingár, a bab paszuly, a roller kolobicska. És akkor nem is szóltam még a mozgalmi bikkfanyelvről, a tömegek felé kivitt problémákról, a gumipitypangról, az imprilisták aknamunkájáról, a hiánygazdálkodásról, a veszteséget munkaversenyben termelő élüzemekről és tovább a többi nyelvi torzszülöttig, melyek nem elég, hogy léteztek ideig-óráig, ráadásul az irányvonal változásával változtak is esztendőről esztendőre, egész a hatékonyság fokozásáig, az infláció begyűrűzéséig, meg a többi nyalánkságig, mely a mozgalmárok beszédnek álcázott beszédgyakorlatait jellemezte. Most meg itt az amerikanizált reklám Coca-Cola-hamburgerbikkfanyelv, mely ezt a jobb sorsra érdemes magyar nyelvet folyamatosan elözönli. Mit lehet tenni? Kesereghetek fölötte: bő fél évszázados életem során volt szerencsém megismerni anyanyelvem változásait Pázmány beszédétől napjaink tocsikisztáni hablatyolásáig. Olyan vagyok, mint egy két lábon járó nyelvtörténeti szótár. Fülemen ott dobol élő és letűnt hangjaival a történelem. Szepesi Attila Huszonöt éves a táncházmozgalom A táncházmozgalom huszonöt és a magyar báli sorozat ötéves jubileumát ünnepük május másodikán az Almássy Téri Szabadidőközpontban. Az egyórásra tervezett műsort a néptáncmozgalom meghatározó alakja, Novák Ferenc nyitja meg. Az est során többek között színpadra lép a legendás Sebő zenekar, Ilka György zenekara, a Szalmakalap együttes, hagyományőrző széki népzenészek, valamint híres prímások is, mint Vavrinecz András, Gombai Tamás. A színpadi műsor után ingyenes táncházak lesznek. Glatz az Alföld fejlesztését sürgeti A Magyar Tudományos Akadémia elnöke szerint amennyiben 5-7 év alatt az Alföldön nem tudunk felkészülni a regionális érdekérvényesítésre, az országnak ez a fele jobban elmarad Nyugat-Magyarország mögött, mint a tatárjárás óta bármikor. Az e térségben élő és dolgozó tudományos értelmiségi réteget a következő években másokhoz képest aránytalanul jobban kell támogatni - hangoztatta Glatz Ferenc Szegeden tartott sajtótájékoztatóján. Az MTA elnöke a Szegedi Biológiai Központban tudósokkal találkozott, majd újságírók kérdéseire válaszolva fogalmazta meg, hogy a társadalmi rendszerváltozás akkor indul igazán jó irányba, ha nemcsak a vállalkozók körében, hanem az állami szférában dolgozók között is megváltozik az értékrend. Lehet segíteni az értelmiség helyzetén különféle ösztöndíjakkal, pótlékokkal, de amíg a szovjet állami fizetésrendszer érvényes ebben az országban - s nem váltja fel a nyugateurópai fizetési struktúra -, nem lehet rendszerváltásról beszélni, s az elit értelmiség egyetlen rezsimnek sem lesz a híve. Ezt a luxust pedig a fejlett országokbeli rendszerek sem engedik meg maguknak. Az értelmiség kis létszámú, nem dobálja be tintatartóval az ablakot, egyelőre nincs megfelelő érdekképviselete, a választásorientált magyar politika pedig nem figyel erre a rétegre - állapította meg Glatz Ferenc. Ez viszont nagy hiba - szögezte le -, mert az értelmiségben rejlő érdekérvényesítési erő jelentős társadalmi tényező.