Új Magyarország, 1997. április (7. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-25 / 96. szám

Szőnyi István-kiállítás nyílik Tanulmányrajzok a győri Szent Imre-templom freskóihoz címmel má­jus 2-án 15 órakor a Szőnyi István Emlékmúzeumban (Zebegény, Bartóky u. 7.). Ez alkalomból mu­tatják be a Grafikus Szőnyi című sorozat Rajzok, vázlatok, tanulmányok című kötetét is Barankovics Akadémia Rövid szünet után, mától ismét megkezdi működését a megújult Barankovics Akadémia, amely - névadója, Barankovics István szel­lemiségéhez méltón - az elköte­lezett politikai kultúra terjeszté­sét tekinti feladatának, s a jövő­ben is nyitva áll mindenki előtt, aki érdeklődik a keresztény szel­lemiségű társadalompolitika és kultúra iránt. Az akadémia célja, hogy több szempontból megvilá­gítva mutasson be egy-egy kér­dést a közönségének, hiszen­­ ahogy Barankovics István annak idején megállapította: „Önmaga kormányzására csak a művelt és erkölcsös nép képes." Az akadémiai programok so­rát ma délután Zlinszky János professzor Értékrend, jogrend, politika című előadása nyitja meg; továbbiakban pedig Erich Kussbach: A kereszténység és a demokrácia jelene és jövője Kö­­zép-Európában (május 9.), illet­ve Osváth György: Barankovics István aktualitása napjainkban (május 30.) című értekezése hall­ható. Az előadások 18 órakor kezdődnek a Pázmány Péter Ka­tolikus Egyetem Jogtudományi Karának II. emeleti dísztermé­ben (VIII. ker., Szentkirályi u. 28.). (cs) r­U­I SZABADTÉRIJ N5S' SZEGEDI SZABADTÉRI JÁTÉKOK - JEGYRENDELŐ 1997 6720 Szeged, Deák F. u. 28-30. Jegyiroda: 62/471-466, Telyfax: 62^476-555, Telyfax: 62^471-322 SEGEa S»B«D1ERI J/ITtKOKA jegyigényeket a beérkezés sorrendjében előjegyezzük, majd májustól a vidékieknek utánvéttel folyamatosan postázzuk. A postaköltség a vásárlót terheli. Az előadásainkra váltott jegy bemutatása esetén a MÁV 50%-os vasúti kedvezményt biztosít. Kérjük a megfelelő kockába írja be, melyik napra mennyi és milyen árú jegyet igényel. C CC­­C­C­­_1 Rostand: CYRANO dráma Verdi: AIDA opera Állami Népi Együttes Lévay-Kunze: ELISABETH musical Szörényi Levente: A KIÁTKOZÓn zenés történelmi játék LV VII. VII. VII. VII. Vili. Vili. Vili. Vili. Vili. Vili. Vili. Vili. Vili. Vili. Vili. 18. 19. 25. 26. 2. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 21. 22. 23. 1600 1000 700 400 4900 vascsoraestel ESŐNAP júl. 20. júl. 27. aug. 3. aug. 15., 16. aug. 24.­­^NEV:­CÍM: ._l Irodalom a rácsok mögött Az 1945-1956 közötti magyar Politikai Elítéltek Közössége irodalmi estet rendez szombaton 18 órától a Magyarok Házában (V. ker., Semmelweis u. 1-3.). Az Irodalom és művészet a rács mögött című műsort az 1945­ és 1956 között politikai okokból bebörtönzött írók és költők - Alföldi László, Béri Géza, Csiba Kálmán, Faludy György, Fülei Szántó Endre, Gérecz Attila, Ghéczy Iván, Határ Győző, Hámori Jenő, Kárpáti Kamill, Kató Alfréd, Kecs­­kési-Tollas Tibor, Pfitzner Rudolf, Schuber-Koósa Antal, Szathmári György és Tóth Bálint - műveiből állították össze a szervezők. Mit ér a kultúra, ha magyar? Művelt Magyarország - Múlt vagy jövő? a címe a Szent Ignác Kato­likus Szakkollégiumban (XIX. ker., Hunyadi u. 2-4.) tavaszi szimpó­ziumának. A szombaton délelőtt 9 órakor kezdődő kétnapos prog­ramon Maróth Miklós, Fekete György, Nyírő András, György Péter, Stumpf István, Chikán Attila és Jeleníts István tartanak előadásokat - többek között - az elitképzésről, az Internetről, valamint a számí­tógép és a kreativitás kapcsolatáról. A szimpóziumot kerekasztal­­beszélgetés, illetve vita nyitja és zárja, szombat délelőtt az elmaradó kulturális beruházásokról Báthory Zoltán, Bihari Mihály és Baranyi Károly; vasárnap délután a magyar kultúra értékéről Andrásfalvy Bertalan, Gerzson Pál, Kodolányi Gyula, Kulin Ferenc, Pokorni Zol­tán, Rajk László, és Wisinger István cseréli ki gondolatait. Megzenésített versek fesztiválja KULTÚRA Mondok mondok éneket címmel megzenésített versek fesztiválját tartanak ápr­is 28-án 18 órakor a Károlyi-palota Dísztermében (V. ker., Károlyi Mihály u. 16.). A fesztiválon közreműködik a Kaláka, a Kosbor, a Lyra és a Hegedű együttes. Martyn György emlékére Tedd ki a pontot! cmmel Nemzetközi Legényes Néptáncversenyt és Fo­­tókiállítást rendeznek a magyar és az európai néptánckutatás kiemelkedő egyénisége, a Kárpát-medencében élő népek tánchagyományának gyűj­tője, szervezője és inspirálója,Martyn György tiszteletére, szombaton 10-től 22 óráig a Budapesti Művelődési Központban (XI. ker., Etele u. 55.). Gyermekművészek kiállítása Zala megye általános iskolásainak legjobb egyéni és közösségi képző- és nép­művészeti alkotásaiból nyílt tárlat a zalaegerszegi Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban. Az előzsűrizésekre beküldött csaknem négyszáz munkából 160 látható a számos műfajban kivételes tehetségeket felvonultató kiállításon. Különösen a festmény-, díszkerámia- és textilkollekciók magas színvonal­sak Hamvas Béla, a hírlapíró „Azóta mindig elfog a keserűség, ha elgondolom, hogy ezzel az ér­telmes, kultúrára termett néppel nem tudunk mit csinálni." Mi­óta? Az idézett cikkrészlet 1924- ben jelent meg a Budapesti Hír­lapban Hamvas Béla tollából, A Dobogókőn címmel. A riport a szerző egy háborús élményét idézi, amikor az égig érő Kárpá­tok közt az oroszok elől visszavo­nuló zászlóalj 1916-ban még nem sejthette Trianont, s hogy Dobo­gókő lesz az összezsugorodott ország egyik legmagasabb he­gye. Hamvas fiatal katonaként már akkor is lelket próbált önteni a többi elcsigázott bakába: egy erdészlakban talált zongorán magyar nótákat játszott a zászló­aljparancsnok kérésére, a végén Ciiopíti-etűdökkel zárva a bizarr koncertet az erdei tisztáson, ron­gyos, éhes katonák piknikjén. A megviselt magyar legények tekin­tetében viszont áhítat tükröződött. A Scientia Sacra szerzője tehát volt újságíró is. Sőt, a fiatal Ham­vas sportújságíróként kezdte rö­vid zsurnalisztikai pályafutását, tudtuk meg Darabos Pál, Hamvas Béla: Egy életmű fiziognómiája címen a Farkas Lőrinc Imre Könyvkiadónál frissen megje­lent kötetéből. A sportrovatban ténykedésre inkább csak men­demondák utalnak, a hírek alatt nem szerepel Hamvas aláírás, néhány erős szociális érzékeny­ségről tanúskodó riport alatt más rovatban viszont már igen. Az antikvitás eszméin nevel­kedett Hamvas Béla kizárólag pénzkeresés céljából választotta az újságíróskodást. Az ókonzer­vatív laphoz apja révén került, aki publicisztikát, folytatásos re­gényt írt a lapba. Az édesapa, Hamvas József Budapest polgár­­mesterének, Sipőcz Jenőnek a tá­mogatását is igénybe vette, hogy tehetséges fiának állást kerítsen az értelmiségi menekültektől el­árasztot fővárosban. Hamvas Béla riportokkal kezdte pályáját, majd irodalmi kritikákkal, színházi beszá­molókkal folytatta. A Napihírek rovatba 52 szatirikus karcolatot írt. Karcolataiban kimondta: a közélet egész területe csalás. A ma­gyarságról erős érzelmi töltéssel írt, mint a létezésében is letaga­dott, fejlődésében fojtogatott, bensőséges életében vezértelen nemzetről. Érdekes, ahogy a politikailag konzervatív közegben is, szelle­mileg független, s a középosz­tály problémái kapcsán, ahová ő is tartozik, valamennyi dolgozó réteg kérdéseit képes érzékeltet­ni. Hamvas Béla humanizálta az újságírást. A szegények terhei­­ről, az élősködő tolvajokról több karcolatban ír. „A szenvedők, akiknek otthona roskadozik - idézzük - vak bizalommal hall­,­­gatják az ígéreteket, hogy lesz tatarozás. Ha összeomlik a ház, maga alá temeti őket. De akkor aztán azok is éhen pusztulnak, akik eddig a romlásból éltek. Azért nemcsak a jó emberek ér­deke, hogy egyszer már tataroz­zunk. Ne engedjétek elpusztulni a jó embereket, ti rossz emberek! Hisz belőlük éltetek!" Hamvas Béla 1925-ben már a Szózat szerzőgárdájához tarto­zik apjával együtt, nem tudni, milyen okokból. Huszonnyolc éves ekkor. Két év múlva szakít az újságírással, 1927-től tisztvise­­lősködik. Pardi Anna Nemzetközi tankönyvszemle A Nemzeti Tankönyvkiadó nem­zetközi börzét tartott csütörtö­kön Budapesten, amelyen hét ország tizenkilenc kiadója mu­tatta be termését. A legtöbb, szám szerint kilenc kiadó Kíná­ból érkezett. Romániát négy, Lit­vániát kettő, Lengyelországot, Szlovákiát és Ukrajnát pedig egy-egy vállalkozás képviselte. A rendezvényt az ÁPV Rt. - mint a Nemzeti Tankönyvkiadó tulaj­donosa - képviseletében Kovács Árpád igazgatótanácsi elnök nyi­totta meg. Hangsúlyozta, hogy a kiadó a gazdasági érdekeket szolgálva is képes értéket terem­teni. Szólt arról is, hogy foglal­koznak a tankönyvpiacon jelen­tős szerepet betöltő cég privati­zációjával. Elmarad a bajai vendégjáték Évtizedes hagyományai vannak a kecskeméti Katona József Szín­ház júniusi bajai vendégjátéká­nak. Év elején még úgy állt a do­log, hogy az idén sem lesz más­képp. Megállapodás született, hogy két prózai és két zenés da­rabot adnak majd elő a Sugovi­­ca-parti városban, a D­zsungel könyvét pedig az első hétvégén szabadtéren is, a város szívében, a Szentháromság téren. A nyári színházi hónaphoz az önkor­mányzat egymillió forint támo­gatást szavazott meg a József At­tila Művelődési Központnak. Időközben azonban a „híres vá­rosban" a közönség és a képvise­lők egy része fellázadt Bal József igazgató ellen, kérésén múlt, hogy le nem váltották. A múlt hé­ten Béres Béla, a művelődési köz­pont igazgatója üzenetet kapott Kecskemétről: eszerint az idén elmarad a bajai vendégjáték. 1997. ÁPRILIS 25­, FENTEK ÉDES-E MEG AZ ANYANYELV? Szavak örvényei között A táj, melyben bő fél évszázada élnem adatott, annyit változott, mint korábban évszázadok alatt. Minap ezen tűnődtünk barátom­mal­­ a gödöllői Duna-parton. Magam e táj múltját nem isme­rem, de hüledezve hallgattam velem korú cimborám elbeszélé­sét arról, hol csobbant bele haj­dan a patak a folyóba, hol lenge­dezett a nyírfaliget s az öreg Du­na szigetei hogyan helyezkedtek el, terepéül szolgálva a gyerekse­reg Tom Sawyer ízű nyári mula­tozásainak. Istenem, mondta barátom, oly vén vagyok, ha e táj változásait tekintem, mint egy őshüllő. Hisz valaha évszázado­kig tartott, míg a szigetek odébb húzódtak a sodrás lendületétől, a patak új medret vájt, az erdő pe­dig új területet vett birtokába. És mindez - ötlött eszembe - anyanyelvünkre is érvényes. Gyerekkoromban, a negyvenes évek Beregszászán azt a nyelvet beszéltem, mely - záruló difton­gusaival, zamatos­­ hangjaival - egykor a jó Pázmány Péter ajkán is megelevenedett. Aztán - ahogy a sorsom hozta - Buda­pesten egy másik világba csöp­pentem bele. A nyelv, melyet a fővárosban tanulnom kellett, idegen volt az én kárpátaljai fü­lemnek. Kopogó hangsúlyai, di­vatos - ma is divatos - izéi, mo­noton e hangjai - melyeket me­­kegésnek éreztem - meggyötör­tek. Nem beszélve a szerencsről, mely számtalan meglepetéssel szol­gált. Azt mondtam: paszuly, ko­­lobicska, susinka, csuli, csuhé, tengeri, csiszlik. Nem értették. Ám ha nekem mondta valaki: jampec, közért, bab, roller - én nem értettem. Mert a jampec az én szóhasználatomban csiszlik volt vagy lingár, a bab paszuly, a roller kolobicska. És akkor nem is szóltam még a mozgalmi bikkfanyelvről, a tö­megek felé kivitt problémákról, a gumipitypangról, az imprilis­­ták aknamunkájáról, a hiánygaz­dálkodásról, a veszteséget mun­kaversenyben termelő élüzemek­ről és tovább a többi nyelvi torz­szülöttig, melyek nem elég, hogy léteztek ideig-óráig, ráadásul az irányvonal változásával változtak is esztendőről esztendőre, egész a hatékonyság fokozásáig, az inflá­ció begyűrűzéséig, meg a többi nyalánkságig, mely a mozgalmá­­rok beszédnek álcázott beszéd­­gyakorlatait jellemezte. Most meg itt az amerikanizált reklám Coca-Cola-hamburger­­bikkfanyelv, mely ezt a jobb sorsra érdemes magyar nyelvet folyamatosan elözönli. Mit lehet tenni? Kesereghetek fölötte: bő fél évszázados életem során volt sze­­rencsém megismerni anyanyel­vem változásait Pázmány beszé­détől napjaink tocsikisztáni habla­­tyolásáig. Olyan vagyok, mint egy két lábon járó nyelvtörténeti szó­tár. Fülemen ott dobol élő és letűnt hangjaival a történelem. Szepesi Attila Huszonöt éves a táncházmozgalom A táncházmozgalom huszonöt és a magyar báli sorozat ötéves jubileumát ünnepük május má­­sodikán az Almássy Téri Szabad­időközpontban. Az egyórásra tervezett műsort a néptáncmoz­galom meghatározó alakja, No­­vák Ferenc nyitja meg. Az est so­rán többek között színpadra lép a legendás Sebő zenekar, Ilka György zenekara, a Szalmakalap együttes, hagyományőrző széki népzené­szek, valamint híres prímások is, mint Vavrinecz András, Gombai Ta­más. A színpadi műsor után ingye­nes táncházak lesznek. Glatz az Alföld fejlesztését sürgeti A Magyar Tudományos Akadémia elnöke szerint amennyiben 5-7 év alatt az Alföldön nem tudunk felkészülni a regionális érdekérvényesítésre, az or­szágnak ez a fele jobban elmarad Nyugat-Magyar­­ország mögött, mint a tatárjárás óta bármikor. Az e térségben élő és dolgozó tudományos értelmisé­gi réteget a következő években másokhoz képest aránytalanul jobban kell támogatni - hangoztatta Glatz Ferenc Szegeden tartott sajtótájékoztatóján. Az MTA elnöke a Szegedi Biológiai Központ­ban tudósokkal találkozott, majd újságírók kérdé­seire válaszolva fogalmazta meg, hogy a társadal­mi rendszerváltozás akkor indul igazán jó irány­ba, ha nemcsak a vállalkozók körében, hanem az állami szférában dolgozók között is megváltozik az értékrend. Lehet segíteni az értelmiség helyze­tén különféle ösztöndíjakkal, pótlékokkal, de amíg a szovjet állami fizetésrendszer érvényes eb­ben az országban - s nem váltja fel a nyugat­európai fizetési struktúra -, nem lehet rendszer­­váltásról beszélni, s az elit értelmiség egyetlen re­zsimnek sem lesz a híve. Ezt a luxust pedig a fej­lett országokbeli rendszerek sem engedik meg maguknak. Az értelmiség kis létszámú, nem do­bálja be tintatartóval az ablakot, egyelőre nincs megfelelő érdekképviselete, a választásorientált magyar politika pedig nem figyel erre a rétegre - állapította meg Glatz Ferenc. Ez viszont nagy hiba - szögezte le -, mert az értelmiségben rejlő érdek­érvényesítési erő jelentős társadalmi tényező.

Next