Új Magyarország, 1997. június (7. évfolyam, 126-150. szám)
1997-06-02 / 126. szám
Igazolvány nélkül Blair nem utazik a hongkongi ceremóniára". A munkáspárti brit kormány végleg a süllyesztőbe küldte konzervatív elődjének egyébként is meglehetősen tétova terveit a kötelező személyi igazolvány meghonosítására; a döntés a London és az Európai Unió között feszülő egyik legsarkalatosabb nézeteltérés miatt bír elsődleges jelentőséggel. A The Independent című vezető liberális brit napilap szombati értesülése szerint Tony Blair miniszterelnök kormánya semmiféle fomában nem kíván személyi azonosító okmányt bevezetni. A Labour-kabinet elsősorban éppen az igazolvány hiányára hivatkozva száll szembe a belső határellenőrzés lebontását célzó uniós tervekkel, mondván: az országbenn tartózkodók belső ellenőrzésének teljes hiánya megköveteli a külső - vagyis a határokon történő - szűrés fennntartását. A brit kormány, tory elődjéhez hasonlóan, elutasítja „Schengenországot", s követeli, hogy az amszterdami záróokmány hivatalosan rögzítse is a „sajátságos földrajzi helyzetű" brit szigetország jogát a saját határellenőrzés fennntartásához. Nagy-Britanniában semmiféle hivatalos személyi azonosító okmány nem létezik, a bankok rendszerint névre szóló gázvagy villanyszámla, esetleg jogosítvány felmutatását kérik valamely bizalmas tranzakció esetén, s ismeretlen a közúti, közterületi rendőri ellenőrzés intézménye is. Az autósoknak még a jogosítványaikat sem kell maguknál tartaniuk. Brit sajtóértesülésekre alapozva az MTI eközben arról számolt be, hogy Tony Blair kormánydő a hongkongi koronagyarmat egy hónap múlva esedékes átadásának bojkottálását fontolgatja, mivel Kína, amely július 1-jén állítja helyre felnnhatóságát a terület felett, London szerint megalázó színjátékkód készül a ceremóniára. Úgy hírült ugyanis: a pekingi kormány az egész világon közvetítendő, valószínűleg a nézők műliárdjai által figyelt rendezvényt akarja felhasználni annak a törvényhozói testületnek a látványos felesketésére, amelyet a demokratikusan választott hongkongi parlament helyébe kíván ültetni. Kabila a BT-t vádolja A Kongói Demokratikus Köztársaság, a volt Zaire új vezetői „megélemntési hadjárat" indításával vádolták meg a hét végén az ENSZ Biztonsági Tanácsát. A Biztonsági Tanács előzőleg felszóntotta az új kinshasai rendszert, hogy tegyen meg mindent az ország területén lévő ruandai menekültek ellen elkövetett erőszakos akciók beszüntetéséért, és biztosítsa a segélyakciók végrehajtásához szükséges feltételeket A kongói minisztertanács első üléséről kiadott közlemény, amelyet a francia hírügynökség ismertetett, visszautasítja azt a vádat, hogy a kormány akadályozza a humanitárius szervezetek munkáját, és a ruandai hutuk ,álítólagos lemészárlásáról" beszél a Biztonsági Tanács állásfoglalását felidézve. Mindez a kinshasai közlemény szerint rágalom és kitalálás, mégpedig azoké, „akik nem tudták megakadályozni az ország diktatóikus rezsimjének (Mobutu rendszerének) bukását". • A török katonai vezetők szombaton növelték a nyomást Necmettin Erbakan miniszterelnökre annak érdekében, hogy az erélyesebben szorítsa vissza a vallási fundamentalizmust, amely szerintük fenyegeti a török állam világi berendezkedését A Reuter jelentése szerint több mint 5 órán át tanácsozott Ankarában a Török Nemzetbiztonsági Tanács (MGK), a kormány, amelyen keresztül a hadsereg érvényesíti befolyását a politikára. • Az élelmiszerhiány tövetkeztében megbénult az észak-koreai gazdaság, a kórházakban az áramető gyógyszerek is hiányoznak - állapították meg a Nemzetközi Vöröskereszt szakértői, akik a hó végén fejezték be kodács térig feltáró körútjukat. Elmondták, hogy a meglátogatott gyárak a munkaidők,harmadrész Svenklnak, az óvodák félig üresee, mert a gyermkek túlságosan legyengültek ahhoz, hogy óvodába járjanak. „Az emberek mindenütt zöldséget termesztenek, még a városokban, a balkonokon is"- mondta a Vöröskereszt csoportjának vezetője. KÜLFÖLD Az ukrán fővárosban aláírták az alapszerződést - Orosz lemondás Szevasztopolról Moszkva és Kijev kezet nyújtottak Az orosz és az ukrán elnök szombaton Kijevben aláírta a két ország alapszerződését A barátsági, együttműködési és partnerségi szerződésben a felek tiszteletben tartják egymás területi épségét és megerősítik a közöttük levő államhatárok sérthetetlenségét A dokumentumban a két ország egyebek között kötelezettséget vállal arra nézve, hogy nem alkalmaznak erőt, és nem is fenyegetnek vele sem gazdasági, sem egyéb nyomásgyakorlási eszközök igénybevételével a kétoldalú viszonyok építésében. Egyik fél sem köthet harmadik állammal a másik fél ellen irányuló szerződést. Egyik állam sem engedheti meg, hogy területét a másik álam biztonságának kárára használják fel. Az alapszerződésben a két ország válalja, hogy biztosítja a területén élő nemzeti kisebbségek etnikai, kulturáls, nyelvi és vallási önállóságának védelmét, és megteremti a feltételeit érmék az önálóságnak a növelésére. Szó esik az okmányban arról is, hogy a két állam összehangolja a gazdasági reformokat, és elmélyíti kettejük gazdasági integrációját. Az alapszerződést Borisz Jelcin orosz és Leonyid Kucsma ukrán elnök tíz évre kötötte meg. A szerződés automatikusan érvényes marad az azután következő tíz évre is, ha egyik fél sem kívánja azt megszakítani. Oroszország és Ukrajna - mint demokratikus és egyenjogú államok - között első ízben köttetett meg alapszerződés - hangoztatta Borisz Jelcin orosz elnök Kijevben az aláírás után kijelentette: mindent meg kel tenni azért, hogy az aláírt dokumentumban fogaltak megvalósuljanak. Az Ukrajnához fűződő viszony az egész orosz vezetés számára kiemelt fontossággal kell hogy bírjon - mondta. Leonyid Kucsma történelmi eseménynek nevezte az oroszukrán szerződés megkötését. Mint mondta, Szevasztopol problémája megoldódott. Majd hozzátette: „Európa, ahová mindannyian el szeretnénk jutni, sorai közé fogadja azokat, akik meg tudnak egyezni szomszédaikkal és partnereikkel." A két államfő szombaton aláírt egy közös nyilatkozatot is, amelyben Szevasztopol lakosságát biztosítják arról, hogy a krími város felvirágoztatásán fognak fáradozni. A nyilatkozatban az elnökök üdvözlik a flottamegosztási megállapodásokat, amelyek egyfelől utat nyitottak az alapszerződés aláírásához, másfelől elősegítik az Oroszország és Ukrajna közötti kölcsönös megértés és bizalom erősödését - adta hírül az MTI. Az elnök vagyona Borisz Jelcin orosz elnök, két héttel azután, hogy rendeletben írta elő a vezető állami hivatalnokok számára a jövedelem- és vagyonbevallást, a példamutatás nyilvánvaló céljával, a hét végén nyilvánosságra hozta tavalyi jövedelmeit, és feltárta vagyoni helyzetét. Az elnöki sajtószolgálat közleménye szerint Jelcin 1996-ban 243,5 trülió rubelt keresett, ami körülbelül 43 ezer amerikai dollárnak felel meg. Jövedelmének forrásai: fizetése, könyveladások és bankbetéteinek kamatai. Ingatlan vagyonának értéke 1,2 mllllárd rubel, vagyis mintegy 210 ezer dollár. Moszkva körzetében egy négyhektáros területen van egy 452 négyzetméteres dácsája, külföldön ezenben nincs ingatlana - tudatja a közlemény, amelyből az is kiderül, hogy az orosz elnök egy 12 ezer dollár értékűnek mondott BMW gépkocsi tulajdonosa. Közelebb legyen a Távol-Kelet Annak elenére, hogy a pekingi diplomácia mindent elkövet Tajvan elszigetelése érdekében, a Kínai Köztársaság diplomácia mag egyre jelentőseb szerephez jut külföldön, nem utolsósorban Európában. Peking azt a tézist álította föl, hogy amelyik ország teljes körű diplomáciai viszonyt létesít Tajpejjel, azzal megszakítja saját hasonló kapcsolatait. Ennek ellenére Tajvan 39 álammal tart fenn klasszikus diplomáciai viszonyt. Közülük az egyetlen európai és talán a legjelentősebb a Vatikán. A formális diplomáciai viszony mellőzésével Tajvan 140 országgal alakított ki kereskedelmi kapcsolatokat. Európában 24 képviseleti irodája van, miközben 17 európai állam működtet hasonló külképviseletet a szigeten. Ezek a képviseleti irodák formálisan ugyan nem nagykövetségek, ugyanakkor tevékenységüket tekintve betöltik a nagykövetségek és konzulátusok feladatait. Munkatársaik rendszerint úgynevezett nyugdíjas külügyi tisztviselők, akik pontosan tudják - tapasztalataiknál fogva -, hogy mi a feladatuk. Az Európában működő tajvani külképviseletek az elmúlt időben szép sikert értek el, mert sikerült valamilyen módon elfogadtatni magukat a fogadó országgal olyan formán, hogy azok, ha papíron nem is, gyakorlatban nagykövetségként kezelik őket. A tajvani európai jelenlétet megerősítette Lien Csang alelnök és miniszterelnöknek a Vatikánban tett látogatása, amelynek során fogadta őt 1I. János Pál pápa is. A megélénkült tajvani aktivitásnak köszönhetően az elmúlt időszakban magas szintű delegációk érkeztek a Távol-Keletről Európába. Ezzel párhuzamossan a szigetország is fogadhatta az Európából érkező állami tisztviselőket, így 1990 óta Tajvanon 50 miniszter és 60 miniszterhelyettes járt. Tajvan is hasonló nagyságrendű és szintű miniszteriális tisztviselőt küldött a különböző európai országokba. A Tajvant támogató országok sorába felzárkózott Írország, amely fogadta az európai körúton lévő alelnök-miniszterelnököt, és ez akkor is nagy jelentőségű, ha a látogatást nem hivatalosnak minősítették. A gyorsan fejlődő távol-keleti ország jelenlegi világkereskedelmének 16,6 százalékát teszi ki az európai államokkal folytatott árucsere. Az export tavaly 16,94 milliárd dollár volt, az import meghaladta a 19 milió dollárt. Az Európával folytatott kereskedelem 87 százaléka az Európai Unió országaival bonyolódik. Hasonló jelentőségű a politikai kapcsolatok fejlődése is. Elsősorban a törvényhozások közötti viszony vált bensőségessé. Érdemes megemlíteni, hogy a magyar parlament több képviselője is megfordult a szigetországban. Az élénkülő politikai és gazdasági kapcsolatoknak köszönhetően fellendült a huizmus is. Míg 1985-ben alig 70 ezer európai turista kereste föl Tajvant, addig tíz évvel később ez a szám megközelítette a 150 ezret. A szigetország törekszik arra, hogy az öreg kontinens és közte minél több közvetlen repülőjárat létesüljön, így légügyi egyezményt kötöttek Ausztriával, Franciaországgal, Németországgal, Olaszországgal, Luxemburggal, Hollandiával, Svájccal és Nagy-Britanniával. Tajvan mindent elkövet, hogy leküzdje az Európa és közte lévő földrajzi nehézségeket, és a Távol-Kelet már ne legyen olyan távol, mint ahogy ez nevében foglaltatik. G. Fehér Péter 1997. JÚNIUS 2., HÉTFŐ Az új parlamentről döntöttek a franciák Bizonytalanság felsőfokon A parlamenti választások második, döntő fordulóját tartották tegnap Franciaországban: 38,5 millió választópolgár járulhatott az urnákhoz, hogy megválassza a törvényhozás alsóházának, a Nemzetgyűlésnek tagjait. Mivel az 577 mandátumból 12 sorsa már az első fordulóban eldőlt, ezúttal 565 képviselői helyről döntöttek a szavazók. Pontosabban az 565 választókörzet közül 12- ben éz ellenfelek visszalépése miatt csak egy-egy jelölt indult, s így ők biztosra vehették győzelmüket - a többi helyen viszont két vagy három induló is volt, s közülük az győztes az lett, aki megkapta a szavazatok relatív többségét. Szakértők az elmúlt harminc év legbizonytalanabb kimenetelű választásának tartották a voksolást, bár az első fordulóban az ellenzék - hatalmas meglepetésre - jelentősen megelőzte a kormánypártokat, s az azóta készült, titkos közvélemény-kutatások is a baloldal végső győzelmét jelzik előre, minden attól függött, hogy a jobboldalnak sikerült-e mozgósítania a választók azon egyharmadát, akik első forduóban távolétük ki tüntettek (közüttük ugyanis valószínűleg többsében vannak a jobboldali szavazók), s hogy a szélsőjobboldal hívei hajlandók voltak-e a kormánylpártolása adni szavazatukat - tudósított az MTI A választóhelyiségek este hat órakor, iletve a nagyvárosokbat este nyolckor zárták, s ez utóbi időpontban lapzártánk után hozták nyivánosságra a televzió- és rádióállomások a közvélemény-kutató intézetek első erőjelzéseit is. Az orosz és az ukrán miniszterelnök által a fekete-tengeri flottamegosztásról szerdán aláírt szerződések véglegesek, azok tatalnát a felek nem vizsgálják felül - jelentette ki szombaton Sztegej Jasztrzsembszkij orosz elnöki szóvivő Kijevben, reagálva az o grúz felvetésre is, miszerint Tbliszi is részesülni szeretne a flotta hajóhadából. Jelcin szóvivője újságíróknak elmondta, hogy az orosz flotta mindent megkapott a teljes értékű működtetéshez. Nyomás alatt az afrikai puccsisták Katonai és diplomáciai nyomás nehezedik a nyugat-afrikai országok részéről Sierra Leone új uraira. Szombaton a francia haderő legkevesebb 250 külföldit, zömében britet evakuált tengeri úton a puccs nyomán veszélyes hellyé vált állam területéről. A nyugat-afrikai közös katonai alakulat, az ECOMOG fő erejét adó Nigéria légierejének egy Alphajet mintájú gépe szombat délután átrepült Freetown fölött, noha a junta korábban repülési tilalmat és határzárat rendelt el. Freetownban tartják magukat azok a hírek, amelyek szerint Nigéria katonai offenzívát fontolgat a puccsisták ellen, az általuk elűzött, tavaly demokratikusan megválasztott elnök, Ahmad Tejan Kabbah hatalmának visszaállítására. Coneikryból származó hírek szerint a szomszédos Guineából tengeri és szárazföldi úton katonai erőket indítottak útnak a Sierra Leone-i határra. Guinea a most megbuktatott elnökkel, Kabbahhal létrejött korábbi megállapodás értelmében mintegy 500 katonát állomásoztat Freetownban. Kabbah a puccs után Conakryba menekült. Ghána óvatosabb állásponton van. Accrában terjedő információk szerint, amelyekről az AFP francia hírügynökség számolt be, az ország vezetői felvették a kapcsolatot a szubrégió üzelmfőivel, és „a tárgyalásos, politikai megoldás" keresésére helyezték a hangsúlyt. Egy accrai kormányyforrás szerint a katona megoldás az utolsó, amelyet fontolóra szabad venni Sierra Leonéban. John Koroma őrnagy, a freetowry junta első embere csütörtökön egyébként hosszú telefonbeszélgetést folytatott Jerry Rawlings ghánai elnökkel. Ghánai tájékoztatás szerint „a tárgyalások igen kényes szakában vannak". Az MTI híre szeri nincs hír más térségbeli országé és a Sierra Leone-i puccsisták közötti érintkezésekről. Az AP amerikai hírügynökség helyszíni tudósítása szerint héttel az államcsíny után vúcsossá vált, hogy a puccsistáknak nem sikerült sem az ország közvéleményét megnyerni, sem a térség államainak szembehelyezkedését leküzdeni. FOTÓ: MTVEPA A légtérzárlat ellenére amerikai és francia katonai egységek folytatták a külföldiek kimenekítését