Új Magyarország, 1997. június (7. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-02 / 126. szám

Igazolvány nélkül Blair nem utazik a hongkongi ceremóniára". A munkáspárti brit kormány végleg a süllyesztőbe küldte konzervatív elődjének egyéb­ként is meglehetősen tétova ter­veit a kötelező személyi igazol­vány meghonosítására; a döntés a London és az Európai Unió kö­zött feszülő egyik legsarkalato­sabb nézeteltérés miatt bír elsőd­leges jelentőséggel. A The Independent című ve­zető liberális brit napilap szom­bati értesülése szerint Tony Blair miniszterelnök kormánya sem­miféle fom­ában nem kíván sze­mélyi azonosító okmányt beve­zetni. A Labour-kabinet elsősor­ban éppen az igazolvány hiá­nyára hivatkozva száll szembe a belső határellenőrzés lebontását célzó uniós tervekkel, mondván: az országbenn tartózkodók belső ellenőrzésének teljes hiánya megköveteli a külső - vagyis a határokon történő - szűrés fennn­­tartását. A brit kormány, tory elődjéhez hasonlóan, elutasítja „Schengenországot", s követeli, hogy az amszterdami záróok­mány hivatalosan rögzítse is a „sajátságos földrajzi helyzetű" brit szigetország jogát a saját ha­tárellenőrzés fennntartásához. Nagy-Britanniában semmiféle hivatalos személyi azonosító ok­mány nem létezik, a bankok rendszerint névre szóló gáz­vagy villanyszámla, esetleg jo­gosítvány felmutatását kérik va­lamely bizalmas tranzakció ese­tén, s ismeretlen a közúti, közte­rületi rendőri ellenőrzés intéz­ménye is. Az autósoknak még a jogosítványaikat sem kell ma­guknál tartaniuk. Brit sajtóértesülésekre alapoz­va az MTI eközben arról számolt be, hogy Tony Blair kormánydő a hongkongi koronagyarmat egy hónap múlva esedékes át­adásának bojkottálását fontol­gatja, mivel Kína, amely július 1-jén állítja helyre felnnhatóságát a terület felett, London szerint megalázó színjátékkód készül a ceremóniára. Úgy hírült ugyan­is: a pekingi kormány az egész világon közvetítendő, valószí­nűleg a nézők műliárdjai által fi­gyelt rendezvényt akarja fel­használni a­nnak a törvényhozói testületnek a látványos feleske­tésére, amelyet a demokratiku­san választott hongkongi parla­ment helyébe kíván ültetni. Kabila a BT-t vádolja A Kongói Demokratikus Köztár­saság, a volt Zaire új vezetői „megélem­ntési hadjárat" indítá­sával vádolták meg a hét végén az ENSZ Biztonsági Tanácsát. A Biztonsági Tanács előzőleg fel­­szóntotta az új kinshasai rend­szert, hogy tegyen meg mindent az ország területén lévő ruandai menekültek ellen elkövetett erő­szakos akciók beszüntetéséért, és biztosítsa a segélyakciók végrehaj­tásához szükséges feltételeket A kongói minisztertanács első üléséről kiadott közlemény, ame­­lyet a francia hírügynökség ismer­tetett, visszautasítja azt a vádat, hogy a kormány akadályozza a humanitárius szervezetek mun­káját, és a ruandai hutuk ,álítóla­­gos lemészárlásáról" beszél a Biz­tonsági Tanács állásfoglalását fel­idézve. Mindez a kinshasai közle­mény szerint rágalom és kitalálás, mégpedig azoké, „akik nem tud­ták megakadályozni az ország diktatóikus rezsimjének (Mobu­tu rendszerének) bukását". • A török katonai vezetők szombaton növelték a nyomást Necmet­­tin Erbakan miniszterelnökre annak érdekében, hogy az erélyeseb­ben szorítsa vissza a vallási fundamentalizmust, amely szerintük fe­nyegeti a török állam világi berendezkedését A Reuter jelentése szerint több mint 5 órán át tanácsozott Ankarában a Török Nemzetbiztonsági Tanács (MGK), a kormány, amelyen keresztül a hadsereg érvényesíti befolyását a politikára. • Az élelmiszerhiány tö­vetkeztében megbénult az észak-koreai gazdaság, a kór­házakban az áram­ető gyógyszerek is hiányoznak - állapították meg a Nemzetközi Vöröskereszt szakértői, akik a hó végén fejezték be kodács térig feltáró körútjukat. Elmondták, hogy a meglátogatott gyárak a munkaidők,harmadrész Svenklnak, az óvodák félig üresee, mert a gyermkek túlságosan legyengültek ahhoz, hogy óvodába járjanak. „Az emberek mindenütt zöldséget termesztenek, még a vá­rosokban, a balkonokon is"- mondta a Vöröskereszt csoportjának vezetője. KÜLFÖLD Az ukrán fővárosban aláírták az alapszerződést - Orosz lemondás Szevasztopolról Moszkva és Kijev kezet nyújtottak Az orosz és az ukrán elnök szombaton Kijevben aláírta a két ország alapszerződését A barátsági, együttműködé­si és partnerségi szerződés­ben a felek tiszteletben tart­ják egymás területi épségét és megerősítik a közöttük le­vő államhatárok sérthetet­lenségét A dokumentumban a két ország egyebek között kötelezettséget vállal arra nézve, hogy nem al­kalmaznak erőt, és nem is fenye­getnek vele sem gazdasági, sem egyéb nyomásgyakorlási eszkö­zök igénybevételével a kétolda­lú viszonyok építésében. Egyik fél sem köthet harmadik állam­mal a másik fél ellen irányuló szerződést. Egyik állam sem en­gedheti meg, hogy területét a másik álam biztonságának kárá­ra használják fel. Az alapszerződésben a két or­szág válalja, hogy biztosítja a te­rületén élő nemzeti kisebbségek etnikai, kulturáls, nyelvi és val­lási önállóságának védelmét, és megteremti a feltételeit érmék az önálóságnak a növelésére. Szó esik az okmányban arról is, hogy a két állam összehangolja a gaz­dasági reformokat, és elmélyíti kettejük gazdasági integrációját. Az alapszerződést Borisz Jelcin orosz és Leonyid Kucsma ukrán elnök tíz évre kötötte meg. A szerződés automatikusan érvé­nyes marad az azután követke­ző tíz évre is, ha egyik fél sem kí­vánja azt megszakítani. Oroszország és Ukrajna - mint demokratikus és egyenjo­gú államok - között első ízben köttetett meg alapszerződés - hangoztatta Borisz Jelcin orosz elnök Kijevben az aláírás után kijelentette: mindent meg kel tenni azért, hogy az aláírt doku­mentumban fogaltak megvaló­suljanak. Az Ukrajnához fűződő viszony az egész orosz vezetés számára kiemelt fontossággal kell hogy bírjon - mondta. Leonyid Kucsma történelmi eseménynek nevezte az orosz­ukrán szerződés megkötését. Mint mondta, Szevasztopol problémája megoldódott. Majd hozzátette: „Európa, ahová mindannyian el szeretnénk jut­ni, sorai közé fogadja azokat, akik meg tudnak egyezni szom­szédaikkal és partnereikkel." A két államfő szombaton aláírt egy közös nyilatkozatot is, amelyben Szevasztopol lakossá­gát biztosítják arról, hogy a krí­mi város felvirágoztatásán fog­nak fáradozni. A nyilatkozatban az elnökök üdvözlik a flottameg­osztási megállapodásokat, ame­lyek egyfelől utat nyitottak az alapszerződés aláírásához, más­felől elősegítik az Oroszország és Ukrajna közötti kölcsönös megértés és bizalom erősödését - adta hírül az MTI. Az elnök vagyona Borisz Jelcin orosz elnök, két hét­tel azután, hogy rendeletben írta elő a vezető állami hivatalnokok számára a jövedelem- és va­gyonbevallást, a példamutatás nyilvánvaló céljával, a hét végén nyilvánosságra hozta tavalyi jö­vedelmeit, és feltárta vagyoni helyzetét. Az elnöki sajtószolgálat közle­ménye szerint Jelcin 1996-ban 243,5 trülió rubelt keresett, ami körülbelül 43 ezer amerikai dol­lárnak felel meg. Jövedelmének forrásai: fizetése, könyveladások és bankbetéteinek kamatai. In­gatlan vagyonának értéke 1,2 mllllárd rubel, vagyis mintegy 210 ezer dollár. Moszkva körzetében egy négyhektáros területen van egy 452 négyzetméteres dácsája, kül­földön ezenben nincs ingatlana - tudatja a közlemény, amelyből az is kiderül, hogy az orosz el­nök egy 12 ezer dollár értékűnek mondott BMW gépkocsi tulaj­donosa. Közelebb legyen a Távol-Kelet Annak elenére, hogy a pekingi diplomácia min­dent elkövet Tajvan elszigetelése érdekében, a Kínai Köztársaság diplomácia mag egyre jelentő­seb szerephez jut külföldön, nem utolsósorban Európában. Peking azt a tézist álította föl, hogy amelyik ország teljes körű diplomáciai viszonyt létesít Tajpejjel, azzal megszakítja saját hasonló kapcsolatait. Ennek ellenére Tajvan 39 álammal tart fenn klasszikus diplomáciai viszonyt. Közü­lük az egyetlen európai és talán a legjelentősebb a Vatikán. A formális diplomáciai viszony mellőzésével Tajvan 140 országgal alakított ki kereskedelmi kapcsolatokat. Európában 24 képviseleti irodája van, miközben 17 európai állam működtet ha­sonló külképviseletet a szigeten. Ezek a képvi­seleti irodák formálisan ugyan nem nagykövet­ségek, ugyanakkor tevékenységüket tekintve betöltik a nagykövetségek és konzulátusok fel­adatait. Munkatársaik rendszerint úgynevezett nyugdíjas külügyi tisztviselők, akik pontosan tudják - tapasztalataiknál fogva -, hogy mi a fel­adatuk. Az Európában működő tajvani külkép­viseletek az elmúlt időben szép sikert értek el, mert sikerült valamilyen módon elfogadtatni magukat a fogadó országgal olyan formán, hogy azok, ha papíron nem is, gyakorlatban nagykö­vetségként kezelik őket. A tajvani európai jelen­létet megerősítette Lien Csang alelnök és minisz­terelnöknek a Vatikánban tett látogatása, amely­nek során fogadta őt 1I. János Pál pápa is. A megélénkült tajvani aktivitásnak köszönhe­tően az elmúlt időszakban magas szintű delegá­ciók érkeztek a Távol-Keletről Európába. Ezzel párhuzamossan a szigetország is fogadhatta az Európából érkező állami tisztviselőket, így 1990 óta Tajvanon 50 miniszter és 60 miniszterhelyet­tes járt. Tajvan is hasonló nagyságrendű és szin­tű miniszteriális tisztviselőt küldött a különböző európai országokba. A Tajvant támogató orszá­gok sorába felzárkózott Írország, amely fogadta az európai körúton lévő alelnök-miniszterelnö­­köt, és ez akkor is nagy jelentőségű, ha a láto­gatást nem hivatalosnak minősítették. A gyorsan fejlődő távol-keleti ország jelenlegi világkereskedelmének 16,6 százalékát teszi ki az európai államokkal folytatott árucsere. Az ex­port tavaly 16,94 milliárd dollár volt, az import meghaladta a 19 milió dollárt. Az Európával folytatott kereskedelem 87 százaléka az Európai Unió országaival bonyolódik. Hasonló jelentőségű a politikai kapcsolatok fejlődése is. Elsősorban a törvényhozások közöt­ti viszony vált bensőségessé. Érdemes megemlí­teni, hogy a magyar parlament több képviselője is megfordult a szigetországban. Az élénkülő politikai és gazdasági kapcsolatoknak köszön­hetően fellendült a huizmus is. Míg 1985-ben alig 70 ezer európai turista kereste föl Tajvant, addig tíz évvel később ez a szám megközelítette a 150 ezret. A szigetország törekszik arra, hogy az öreg kontinens és közte minél több közvetlen repülőjárat létesüljön, így légügyi egyezményt kötöttek Ausztriával, Franciaországgal, Német­országgal, Olaszországgal, Luxemburggal, Hol­landiával, Svájccal és Nagy-Britanniával. Tajvan mindent elkövet, hogy leküzdje az Eu­rópa és közte lévő földrajzi nehézségeket, és a Távol-Kelet már ne legyen olyan távol, mint ahogy ez nevében foglaltatik. G. Fehér Péter 1997. JÚNIUS 2., HÉTFŐ Az új parlamentről döntöttek a franciák Bizonytalanság felsőfokon A parlamenti választások máso­dik, döntő fordulóját tartották tegnap Franciaországban: 38,5 millió választópolgár járulhatott az urnákhoz, hogy megválassza a törvényhozás alsóházának, a Nemzetgyűlésnek tagjait. Mivel az 577 mandátumból 12 sorsa már az első fordulóban eldőlt, ez­úttal 565 képviselői helyről dön­töttek a szavazók. Pontosabban az 565 választókörzet közül 12- ben é­z ellenfelek visszalépése miatt csak egy-egy jelölt indult, s így ők biztosra vehették győzel­müket - a többi helyen viszont két vagy három induló is volt, s közülük az győztes az lett, aki megkapta a szavazatok relatív többségét. Szakértők az elmúlt harminc év legbizonytalanabb kimenete­lű választásának tartották a vok­solást, bár az első fordulóban az ellenzék - hatalmas meglepetés­re - jelentősen megelőzte a kor­­mánypártokat, s az azóta ké­szült, titkos közvélemény-kuta­tások is a baloldal végső győzel­mét jelzik előre, minden attól függött, hogy a jobboldalnak si­került-e mozgósítania a válasz­tók azon egyharmadát, akik első forduóban távolétük ki tüntettek (közüttük ugyanis való­színűleg többsében vannak a jobboldali szavazók), s hogy a szélsőjobboldal hívei hajlandók voltak-e a kormánylpártolása adni szavazatukat - tudósított az MTI A választóhelyiségek este hat órakor, iletve a nagyvárosokbat este nyolckor zárták, s ez utóbi időpontban­­ lapzártánk után hozták nyivánosságra a telev­zió- és rádióállomások a közvé­lemény-kutató intézetek első e­­rőjelzéseit is. ­ Az orosz és az ukrán miniszterelnök által a fekete-tengeri flot­tamegosztásról szerdán aláírt szerződések véglegesek, azok ta­talnát a felek nem vizsgálják felül - jelentette ki szombaton Szt­e­­gej Jasztrzsembszkij orosz elnöki szóvivő Kij­evben, reagálva az o grúz felvetésre is, miszerint Tbliszi is részesülni szeretne a flotta hajóhadából. Jelcin szóvivője újságíróknak elmondta, hogy az orosz flotta mindent megkapott a teljes értékű működtetéshez. Nyomás alatt az afrikai puccsisták Katonai és diplomáciai nyomás nehezedik a nyugat-afrikai or­szágok részéről Sierra Leone új uraira. Szombaton a francia had­erő legkevesebb 250 külföldit, zö­mében britet evakuált tengeri úton a puccs nyomán veszélyes hellyé vált állam területéről. A nyugat-afrikai közös kato­nai alakulat, az ECOMOG fő erejét adó Nigéria légierejének egy Alphajet mintájú gépe szombat délután átrepült Free­town fölött, noha a junta koráb­ban repülési tilalmat és határzá­rat rendelt el. Freetownban tart­ják magukat azok a hírek, ame­lyek szerint Nigéria katonai of­­fenzívát fontolgat a puccsisták ellen, az általuk elűzött, tavaly demokratikusan megválasztott elnök, Ahmad Tejan Kabbah hatal­mának visszaállítására. Coneikryból származó hírek szerint a szomszédos Guineából tengeri és szárazföldi úton kato­nai erőket indítottak útnak a Sierra Leone-i határra. Guinea a most megbuktatott elnökkel, Kabbahhal létrejött korábbi meg­állapodás értelmében mintegy 500 katonát állomásoztat Free­townban. Kabbah a puccs után Conakryba menekült. Ghána óvatosabb állásponton van. Accrában terjedő informá­ciók szerint, amelyekről az AFP francia hírügynökség számolt be, az ország vezetői felvették a kapcsolatot a szubrégió üzelmfői­­vel, és „a tárgyalásos, politikai megoldás" keresésére helyezték a hangsúlyt. Egy accrai kor­mányyforrás szerint a katona megoldás az utolsó, amelyet fontolóra szabad venni Sierra Leonéban. John Koroma őrnagy, a freetowry junta első embere csü­törtökön egyébként hosszú tele­fonbeszélgetést folytatott Jerry Rawlings ghánai elnökkel. Ghá­nai tájékoztatás szerint „a tár­gyalások igen kényes szaká­ban vannak". Az MTI híre szer­i nincs hír más térségbeli országé és a Sierra Leone-i puccsisták kö­zötti érintkezésekről. Az AP amerikai hírügynöksé­g helyszíni tudósítása szerint héttel az államcsíny után vúc­sossá vált, hogy a puccsistáknak nem sikerült sem az ország köz­véleményét megnyerni, sem a térség államainak szembehe­­lyezkedését leküzdeni. FOTÓ: MTVEPA A légtérzárlat ellenére amerikai és francia katonai egységek folytatták a külföldiek kimenekítését

Next