Új Magyarország, 1997. augusztus (7. évfolyam, 178-202. szám)
1997-08-01 / 178. szám
, KÜLFÖLD 1997. AUGUSZTUS 1., FENTEK Izrael: letartóztatások a Jordán nyugati partvidékén Fokozott készültség Jeruzsálemben Az izraeli biztonsági szervek tegnapra virradóra letartóztattak többtucatnyi, palesztin fundamentalistákkal rokonszenvező személyt a Jordán nyugati partvidékén - jelentették be tegnap izraeli katonai források. A palesztin rendőrség a Gázed övezetben őrizetbe vett palesztin szélsőségeseket közölték az Iszlám Dzsihád illetékesei anélkül, hogy a letartóztatottak számát megjelölték volna. Palesztin források szerint az izraeliek által letartóztatottak között szerepel két család nyolc tagja. A Hebron melletti Daharija településen élő két családból egy éve eltűnt egyegy fiú. Elképzelhető, hogy ők követték el a szerdai jeruzsálemi öngyilkos merényletet a Mahané Jehuda piacon - mondták palesztin források az AFP jelentése szerint. A letartóztatások során az izraeliek csak az izraeli ellenőrzés alatt áló, illetve közös palesztin-izraeli ellenőrzés alatt lévő területeken mozogtak, nem léptek a palesztin önkormányzat fennnhatósága alá tartozó nyolc városba a Jordán nyugati partvidékén. Tizenhárom ember meghalt, több mint 150 megsebesült a jeruzsálemi központi piacon elkövetett szerdai öngyilkos merényletben, amelyet a Hamasz katonai szárnya, az Ezzedin al- Kasszám követett el. Az izraeli hadsereg és a rendőrség tegnap jelenléte fokozásával próbálta elejét veni annak, hogy palesztin terroristák újabb öngyilkos merényleteket követhessenek el Jeruzsálemben. Az izraeli hadsereg rádiója szerint tartani lehet attól, hogy a palesztinok a következő napokban újabb terrorcselekményeket terveznek. Tegnap többtucatnyi rendőr őrizte a 13 halálos és mintegy 150 sebesült (más források szerint 15 halálos és mintegy 170 sebesült) áldozatot követelő szerdai véres merénylet helyszínéül kiszemelt Mahane Jehuda piac minden bejáratát. Az árusok csütörtökön reggel kinyitották bolti eukat, és az AFP helyi tudósítása szerint szállingózni kezdtek a vásárlók is. A radikális iszlám szervezetnek, a Hamasznak továbbra is az a legfőbb célja, hogy lerombolja az Izrael és a palesztinok közötti békefolyamatot - ezt a szervezet szóvivője jelentette ki a Liberation című francia napilap tudósítójának adott, s az újság tegnapi számában megjelent interjújában. A 15 halálos áldozatot követelő akciót - mint ismeretes - a Hamasz vállalta magára. FOTÓ: MTI/EPA A jeruzsálemi merénylet egyik áldozatának temetése Nyomulnak a tálibok A tálibok - saját állításuk szerint - tegnap elfoglaltak két várost Kabultól északra - jelentette az AFP nyomán az MTI. Abdul Manan, a mozgalom fegyvereseinek egyik parancsnoka újságíróknak elmondta: az ellenség szerdán este kezdett támadást a fővárost birtokló tálibok ellen, ám az offenzíva reggelre kifulladt, és ekkor az iszlámista diákok ellentámadásba mentek át, majd bevették Mir-Bacsakotot és Guldarát. Mindkét város 30 kilométerre van Kabultól, s ha az elfoglalásukról szóló hír helytálló, ez azt jelenti, hogy a tálibok mintegy nyolc kilométert nyomultak előre. Új főtitkár-helyettese van a NATO-nak A hét végén megválik hivatalától Gerbhardt von Moltke, a NATO-főtitkár politikai ügyekért felelős helyettese - jelentette az MTI. Utóda az ugyancsak német Klaus-Peter Klaiber lesz - jelezték tegnap a szövetség központjában. A politikaifőtitkár-helyettesi posztot hagyományosam német diplomaták töltik be a NATO-nál. Von Moltke hat éven át töltötte be jelenlegi hivatalát. Egyebek között ő vezette a szövetségi tárgyaló küldöttséget a NATO és a tíz tagjelölt ország között tavaly lefolytatott kétoldalú konzultációsorozaton, miként múlt pénteken is még ő tartotta az első hivatalos megbeszélést a három csatlakozásra váró ország nagyköveteivel az őszi tagfelvételi tárgyalások menetéről. Ugyancsak Von Moltke nevéhez fűződik az - alapvetően Solana főtitkár szintjén letárgyalt - NATO-orosz és a NATO-ukrán kétoldalú megállapodások részleteinek a véglegesítése. Értesülések szerint a jövőben országa londoni nagyköveteként folytatja majd diplomáciai karrierjét. Az 57 éves Klaiber várhatóan szeptember 1-jén veszi majd át szövetségi megbízatását - közölték szövetségi illetékesek. Korábban a német külügyminisztérium politikai tervezési osztályát vezette, emellett politikai igazgatóhelyettes is volt. Vádak és viták az ASEAN-csúcson A Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) malajziai tanácskozása csöppet sem volt egysíkú és eseménytelen. Az ASEAN égisze alatt megrendezett fórumon részt vettek azok az álamok, szervezetek is, amelyek gazdaságilag közvetlenül érintettek a délkelet-ázsiai térség problémáiban, nevezetesen: Ausztrália, Kanada, Kína, az Európai Unió, India, Japán, Új-Zéland, Oroszország, Dél-Korea és az Amerikai Egyesült Államok. Külön színfolt volt a maláj diplomácia vezetőjének felszólása, amely bizonyos „helyi gazdaságokat érintő, monetáris spekulációk általi szabotázstörekvésekre" hívta fel a figyelmet, Soros Györgyre utalva. A magyar származású amerikai mágnás befektetési cége válaszul közölte, hogy a japán jen kivételével az elmúlt két hónapban nem folytatott tranzakciókat ázsiai valutákban, kivéve egy június 16-i ügyletet, amelyben 10 millió thaiföldi bahtot dobott piacra. Az MTI jelentése szerint ugyanakkor a Soros Alap szóvivője nem volt hajlandó megvitatni az AP-DJ hírügynökséggel az alap délkelet-ázsiai befektetései körüli spekulációkat. Nem volt hajllamdó elárulni azt sem, hogy vannak-e az alapnak további, thai bahtban fennálló követelései. Madeleine Albright amerikai külügyminiszter Kuala Lumpurban nem kívánt véleményt nyilvánítani a Sorost ért vádakról. Elemzők szerint a megalakulásának harmincadik évfordulóját ünneplő ASEAN új identitását keresi. Míg hosszú éveken keresztül a szervezet amolyan barátságos klubot idézett, ahol barátok beszélgetnek egymás között gazdasági kérdésekről, mára a kollegiális légkörnek nyoma veszett. Az újabb és régebbi ASEAN-tagok közötti véleménykülönbségek már csak ezért is elkerülhetetlenek, mivel az évek során több délkelet-ázsiai álamban megvalósult és működik a plurális demokrácia, másokban viszont nem. Ha már a NATO bővül, az Európai Unió kiszélesedik, az ASEAN is úgy látta jónak, hazonnal felemeli taglétszámát, és befogadja a szervezetbe Laoszt, illetve a meglehetősen vitatott „demokráciájú" Burmát. A katonai siinta által diktatórikusan irányított Burma csatlakozása az ASEAN-hoz jelentette a tanácskozás egyik leghevesebben vitatott témáját. Az Európai Unió több ízben is elítélte az emberi jogok rangponi semmibevételét, és a humanitárius segélyek kivételével embargóval sújtotta Burmát. Kambodzsa volt a malajziai tanácskozás másik „forró pontja". Hun Sen miniszterelnök, a belhatalmi harc jelenlegi kommunistákkal szimpatizáló - győztese többször is egymásnak ellentmondó jelzéseket küldött az ASEAN-nak, hol kívánatosnak tartva, hol elutasítva a szervezet közvetítési ajánlatait a kambodzsai válságban. Később a kambodzsai vezető arról értesítette a délkelet-ázsiai szervezet külügyminisztereit, hogy hajlandó elfogadni a szervezet segítségét az ország politikai stabilitásának helyreállításában. Kína és Oroszország ugyanakkor hangsúlyozottan belügynek nevezte a kambodzsai helyzetet, Peking egyértelműen elfogadta Him Sen rezsimjét. A vitákkal tarkított ASEAN-tanácskozás természetesen nem feledteti a „kis tigrisekből" álló szervezet gazdasági potenciálját. De azt sem, hogy az emberi jogokat ebben a térségben (is) anyagiakban mérik. (pataky) Havel veszélyben Testőrbüntetés Megbüntetik a Václav Havelre vigyázó különleges rendőri alakulat parancsnokát, mert veszélyeztették a cseh államfő életét - közölte Oldrich Tomásek, a cseh rendőrség országos főparancsnoka. A rendőrök ugyanis kedden délután a kelet-csehországi Ústí nad Orlicí mellett úgy vezették át az államfőt szállító gépkocsit egy vasúti átjárón, hogy semmibe vették a leeresztett sorompókat és a villogó tilos jelzést, pedig a robogó tehervonat akkor már csupán mintegy 500 méterre volt a helyszíntől. A hradzsini rendőri alakulat főparancsnoka először azzal védekezett, hogy a vasúttal mindent egyeztettek, tehát az államfőt semmiféle veszély nem fenyegette. Utóbb azonban kiderült, hogy a vasút - s főképpen a robogó vonat vezetője - semmiről sem tudott, s a tragédia csak hajszálon múlott. A Právo cimű lap tegnapi kiadása szerint a botrányt valójában a keleti rendőrparancsnok döntése váltotta ki, aki arról biztosította Havel testőreit, hogy személyvonat közeledik, amely az átjáró előtt lévő állomáson megáll. Néhány másodperc múlva azonbem kiderült, hogy valójában tehervonat robog az átjáró felé, és nem áll meg. Továbbra is kivégzések helyszíne Kambodzsa Kambodzsában még mindig végeznek ki embereket bírósági ítélet nélkül csaknem három héttel azután, hogy Hun Sen második társmintiszterelnök elűzte a hatalomból vetélytársát, Norodom Ranariddh herceg első társminiszterelnököt - közölték tegnap az ENSZ emberi jogi megfigyelői. A világszervezet emberei szerint kézzelfogható bizonyítékok vannak arról, hogy akár 50 embert is kivégeztek ítélet nélkül a Phnompen birtoklásáért folyt július 5-ei összecsapások óta, amelyek Hun Sen erőinek győzelmével végződtek. Az ENSZ-képviselők Tang Krasaing katonai támaszpontja mellett (a fővárostól 11 kilométerrel nyugatra) felfedezték egy férfi holttestét, aki Ranariddh herceg egyik testőre volt. A támaszpontot a harcok után Hun Sen partizánjeit elfoglalták. A férfit megverték és megfojtották - mondták el az ENSZ emberei az AFP szerint. Olyan információk birtokába jutottak, hogy a környéken elföldeltek további hat holttestet, de ezeket eddig még nem találták meg. „E tényekből azt a következtetést vontuk le, hogy a harcok óta sem hagytak fel a gyilkosságokkal, ellentétben a hivatalos bejelentéssel. Nyilvánvaló, hogy a nevezett férfi nem harcban esett el, hanem ítélet nélkül kivégezték" - mondta Tang Krasaingban Raja Gopal ENSZ-képviselő. Hun Sen kambodzsai miniszterelnök az amerikai ABC televíziónak adott, szerdán sugárzott interjújában politikai bohózatnak minősítette Pol Pot bukott vörös khmer vezér múlt heti kirakatperét, amelyet vele szembefordult egykori hívei rendeztek. Hun Sen szorgalmazta a népirtásban vétkes maoista politikus nemzetközi bíróság elé állítását. Clintont újabb molesztálással vádolják Az amerikai elnököt nemi zaklatás vádjával perlő nő ügyvédei nemsokára bevornnak az ügybe egy újabb „áldozatot" is, a Fehér Ház egyik volt alkalmazottját, akit - állításuk szerint - szintén molesztált Bill Clinton. Az amerikai CBS televízió szerdán közölte erről szerzett értesülését. Az újabb panaszos nevét egyelőre nem hozzák nyilvánosságra, de a két hét múlva kezdődő előzetes meghallgatásokon ezt a nőt is bevonják a perbe. Egy Paula Jones nevű arkansasi nő, egykori állami alkalmazott azt állítja, hogy 1991-ben magához rendelte őt Clinton (akkoriban még Arkansas álam kormányzója), és durva nyíltsággal némi szolgáltatást kért tőle. Paula Jones nagy összegű kártérítést követel ezen a címen Bill Clintontól. Az elnök többször is cáfolta a vádat. Az ügyben eljáró bíróságnak írt levelében azt írta, hogy soha nem is találkozott az ellene vádaskodó nővel. Az Egyesült Államok szerdán feloldotta állampolgárai számára a tíz éve érvényben lévő libanoni utazási tilalmat, miután ígéretet kapott a bejrúti kormánytól, hogy az fokozza a terrorizmus elleni harcot. A hírt Madeleine Albright jelentette be különrepülőgépe fedélzetén, hazafelé tartva ázsiai útjáról. • Aszlan Maszhadov csecsen elnök kész bármikor Moszkvába utazni, hogy eleget tegyen Borisz Jelcin orosz államfő meghívásának, s megvitatni vele az orosz föderáció és a kaukázusi köztársaság között eddig kötött megállapodások teljesítését. A csecsen elnök szóvivője tegnap ismertette Groznijban Maszhadov Jelcinnek küldött válaszát. • A bolgár nemzetgyűlés engedélyezte a kormánynak, hogy aláírja a Világbankkal lérejött 100 millió dolláros kölcsönfelvételéről szóló szerződést - közölte a BTA. A hitel célja a fizetési egyensúly megteremtésének, valamint a pénzügyi szektor átalakításának támogatása. • Burundiban kivégeztek hat, tömeggyilkossággal vádolt halálraítéltet. A vádlottakat tegnap hajnalban, a bujumburai Mpimba börtönben felakasztották - jelentette tegnap az AFP hivatalos forrásra hivatkozva. • Felrobbant egy gépkocsiba rejtett pokolgép szerda este az algériai fővárosban, s megölt hat embert - közölték szemtanúk. A belbiztonsági szolgálat késedelem nélkül megerősítette a merénylet tényét, az első mérleget megvonva azonban négyre tette a halálos áldozatok számát, 25-re pedig a sebesültekét. • Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök visszautasította Borisz Jelcin orosz államfő megjegyzését, amelyet az orosz ORT televíziónelk dolgozó két fehérorosz újságíró vád alá helyezése kapcsán tett. Sajtóirodája útján nyilvánosságra hozott nyilatkozatából Lukasenko úgy vélekedett, hogy Jelcint szándékosan félrevezették, hibásan tájékoztatták ebben az ügyben. A volt krjinai elnök menekül az SFOR elől Milan Martics, a Horvátoszág területén létrehozott Krajinai Szerb Köztársaság egykori elnöke elmenekült az észak-boszniai Banja Lukából, s csak legközelebbi munkatársai és rokonai tudják, hogy hol rejtőzik a politikus. A Dnevni Telegraf című belgrádi napilap tegnapi jelentése szerint Martics azt követően hagyta el Banja Lukát, hogy a brit SFOR-katonák július elején tűzharcban agyonlőtték Szimo Drljacsát, a prijedori szerb rendőrség háborús bűnök elkövetésével vádolt tisztjét. „Martics azóta naponta változtatja lakóhelyét, s folyamatosan őrzik őt biztonsági emberei" - írta a DT. Boszniai szerb források szerint Martics Bosznia keleti felében bujkál, más jelentések szerint az exelnök Jugoszlávia területén él. Martics nincs a hágai nemzetközi törvényszék nyilvános körözési listáján, de a horvát hatóságok vádat emeltek ellene azért, mert a Nyugat-Szlavónia elleni horvát támadás idején a horvátországi szerb „állam" vezetője rakétákkal lövette Zágráb polgári negyedeit. Martics egy akkor készült tévényilatkozatában maga is elismerte, hogy ő adott utasítást a több ember életét kioltó támadásra. Richard Holbrooke egykori amerikai békeközvetítő, a daytoni megállapodás kovácsa a jövő héten ismét ellátogat több jugoszláv utódköztársaságba, hogy felhívja az ottani politikusok figyelmét a boszniai háborút lezáró egyezmény előírásainak teljesítésére. Az amerikai külügyminisztérium szerdán bejelentette, hogy Holbrooke tagja lesz az amerikai elnök különmegbízottja, Robert Gelbard által vezetett küldöttségnek, amely Boszniában, Szerbiában és Horvátországban tesz látogatást - jelentette az AP.