Új Magyarország, 1997. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)
1997-09-18 / 218. szám
10 mmiG A Majomkirály és társai a Budapest Bábszínházban A kínai Guang Dong társulat vendégjátéka Mind technikájában, mind stílusában, mind pedig előadott darabjaiban klasszikus kelet-ázsiai hagyományokat képvisel és követ a Kína Kanton tartományából hozzánk látogatott Guang Dong bábszínház. Az 1956-ban alakult és azóta sok jelentős nemzetközi sikert aratott együttes két napig vendégszerepelt a Budapest Bábszínházban. A technikájuk, melyet a látott műsorukban használnak, a Trayang. A bábművészek alulról, a bábok végtagjaihoz erősített pálcákkal vagy botokkal mozgatják a bábukat, egyet-egyet gyakran hárman vagy négyen is, mert a bonyolult és rendkívül precíz mozgásokat másképp nem tudnák megoldani. A színészek feketébe öltözöttek, arcuk nem látszik a sűrű fátyolálarc alatt, ők maguk azonban egyáltalán nem láthatatlanok, mert bár többnyire a paraván mögött maradnak, néha kijönnek elé is, s akkor láthatjuk, mily fantasztikus gondossággal megtervezett és bepróbált a jókora, több mint egy méter magas bábuk mozgatása, különösen ha egyszerre több is van belőlük a színen. Ám ez sem kizárólagos megoldás: az együttesnek olyan száma is van - a Selyemszalagtánc -, melyet egy színész ad elő, fehér öltözékben, fedetlen arccal, a paraván előtt. Ennél a számnál talán az is szempont lehetett, hogy nyíltan felfedjék a technikát, mely látványnak is egészen különleges: a bábu szinte élőlényinek tűnik. A stílus leginkább talán bábszürrealizmusnak nevezhető. Mesés elemek és kitűnő, az életből ellesett megfigyelések, mitikus figurák és mindennapi alakok, állatok és emberek alkotnak különleges - nem csak a műfaj sajátosságból adódó - föld fölött lebegő világot. Humor és líra, gonoszság és furfang jól megfér itt együtt és gyakran egyszerre. Mindehhez olykor káprázatos gazdagságú öltözékek, máskor a kínai tus- és akvarellstílusra emlékeztető látványmegoldások, ismét máskor - mint A sárkány és a főnix szerelme című darabban - szinte csak jelzésszerűen megoldott, stilizált bábok járulnaik. Hogy itt már megjelenik a modernebb stílus is, nem nehéz észrevenni. Hagyományosak - legalábbis az itt látott műsorban - az egyes darabok is. Megelevenedik a Majomkirály és a félelmetes, gonosz Csontvázkísértet históriája éppúgy, mint a Csang Ping hercegnőről szóló lírai történet, vagy az említett, s az est legszebb élményét adó A sárkány és a főnix szerelme szimbolikus meséje. Nem hiányzik a szellemes, néha bumfordi, rusztikus humor sem, mint például A halász és a daru vagy a Vita a férjért cmű darabokban. A sok alakot mozgató, bravúros koreográfiájú, bájos humorú Oroszlántánc ötletgazdagsága különösen dicsérhető. Kevésbé meggyőző viszont egyes bábuk fejének megformálása. A Csang Ping hercegnő figurái túlságosan édeskések, kínai Barbie-babáknak hatnak, s ehhez hasonlóak a Vita a férjért nőalakjai is. Utóbbi annál inkább feltűnő, mert más darabokban akár a karikaturisztikusan eltúlzott - és remekül jellemző - bábfejek használatával is élnek A Guang Dong mindenesetre mesterfokon tudja, amit tud. Nyilvánvaló - mivel a világ legkülönbözőbb országaiban sokat turnézó együttesről van szó -, talán nem is kicsit, a nemzetközi igényekhez is igazodniuk kell, miközben természetesen ősszre óhajtják a klasszikus kínai bábjáték hagyományait is. Az ebből fakadó ellentmondásokat nem könnyű, s nem is mindig sikerül leküzdeniük. (takács) Jelenet az Oroszlántánc című játékból Adalékok egy karrier történetéhez I. Nemzetközi Maria Callas- konferencia Athénban Verdi Requiemjének az athéni Akropolisz lábánál tartott szabadtéri előadásával ért véget hétfőn este a szeptember 11. és 16. közt a görög fővárosban a húsz éve elhunyt nagy énekesnő emlékére rendezett 1. Nemzetközi Maria Callas-konferencia. Az egyhetes rendezvénysorozat keretében felbukkant a díva eddig ismeretlen arca: azé a Maria Callasé, akinek művészi karrierje operettcsalagként indult el a Wehrmacht által megszállt Görögországban. A német megszállók által ünnepelt „Friederike" sorra fellépett, miközben kolléganői vagy hallgattak, vagy beálltak partizánnak. Egyes állítások szerint 1945-ben a görög politika is foglalkozott ezzel a „kollaborálással", mire Casas hátat fordított Athénnak, és Veronában, Milánóban próbált szerencsét - sikerrel. Wolfgang Greisenegger, a bécsi egyetem társrektora előadásában rámutatott, hogy minden bizonnyal alaposabban meg kell vizsgálni Callas karrierjének ezeket a korai vonatkozásait, de semmi ok nincs arra, hogy pálcát törjenek egy akkor alig húszéves művésznő fölött. Ennek ellenére nem kis érdeklődést keltett Marcel Prawy osztrák professzor e témában tartott előadása, akinek vendégkönyvébe 1956-ban, első bécsi operaházi fellépése alkalmából Callas ezt írta: „Olyan boldog vagyok, hogy ismét Németországban lehetek..." Stones-botrányok Miközben elérhető közelségbe került a sorrendben 39. Rolling Stones-album, a Bridges To Babylon megjelenése a hangzás, a sous dolgában nem egészen teljes az összhang még a legrégibb motorosok, Mich Jagger és Keith Richards között sem. Jagger arról győzködi társait már a felvételek kezdete óta, hogy valami újra van szükség. S valóban: a nagylemezről mutatvány-kislemezre kimásolt Anybody Seen My Baby című nóta legalábbis meglepheti a Stones-híveket: a producerek olyan ritmusképleteket, olyan rapes hátteret kevertek a dalokhoz, amelyek sehogysem emlékeztetnek a Stones zenei világára. A jó öreg Keith ki is bukott emiatt, s hírek szerint otthagyott csapot-papot és torontói próbákat. Kerek perec kimondta: „így nem tudok dolgozni". Hozzátette azonban, hogy csupán a felvételi technika dühíti, az új nótákat szereti. Jagger viszont arról beszélt telefoninterjújában, hogy a lemez általa szorgalmazott új hangzása a banda minden egyes tagjának tetszik. Mick szerint a többiek így hízelegtek: „Biz'isten, Mick, jó, hogy te vagy az énekesünk és nem Bono"... Harmadik fél eddig nem nyilatkozott a frissiben kirobbant belviszályról. KULTÚRA 1997. SZEPTEMBER 18., CSÜTÖRTÖK Az Év Múzeuma A szolnoki Damjanich János Múzeum nyerte el Az Év Múzeuma elismerést a Pulszky Ferenc Társaság pályázatán, amelyet a fővárosi és a megyei intézményeknek hirdettek meg. A Magyar Nemzeti Múzeum egykori igazgatójának nevét viselő társaság az idén első ízben versenyeztette a múzeumokat. A zsűri részben helyszíni vizsgálódások, részben tudományos beszámolók alapján értékelt. Úgy ítélte meg, hogy a szolnoki múzeum dicséretes eredményeket produkál régészet, néprajz, honismeret és képzőművészet tárgykörökben a gyűjtőmunkától a közszemlére tételig. Emmellett aktív részvevője a keleti tudományos és művészeti életnek is. Tanítónk, Krisztus Közel kétezer, a Kárpát-medence egész területéről érkezett tanító és óvónő részvételével kezdődött meg tegnap a Budapest Kongreszszusi Központban a Tanítónk, Krisztus című nemzetközi pedagógiai konferencia, amelynek szervezője a magyar katolikus püspöki kar. A tanácskozásnak, amelyen a testvéregyházak iskoláinak képviselői is részt vesznek, célja, hogy konkrét, az adott régiók jellegzetes problémáira reagáló feladatokat tűzzön ki. (1) Egymillió néző öt év alatt Elisabeth visszatért Erzsébet királyné, és persze Ferenc József császár és a többiek: Lucheni, a királyné gyilkosa, Rudolf főherceg, a magyar grófnők és grófok (köztük a daliás Andrássy Gyula, Erzsébet titkos lovagja) visszatértek Bécsbe. Nem a Burgba, hanem a Theater an der Wienbe, a császárváros patinás színházába, hogy folytassa (folytassák) a szép királyné életéről szóló musical, az Elisabeth sikerszériáját. A Lévay Szilveszter-Michael Kunze szerzőpáros darabja 1992- ben került színre, és ez év januárjáig mintegy ezer előadásban körülbelül egymillió nézője volt. Időközben bemutatták Japánban, és, mint ismeretes, nálunk is. A Fővárosi Operett Színházban a tavaly nyári szegedi szabadtéri bemutató után 1996. október 5-én volt a premierje, s oly tartós sikert aratott, hogy a most indult évadban is műsoron marad. Hasonló történt, iletve történik most Bécsben is. Miután az Elisabeth egy ideig „pihent", pár nappal ezelőtt ismét színre került, és marad is a Theater an der Wienben, mert változatlanul nagy az érdeklődés iránta. Ezt az is jelzi, hogy hétfő kivételével a hét minden napján játsszák, egyelőre meg nem határozott hosszúságú sorozatban. (ti.)Jelenet a bécsi előadásból Nemzeti kiadók könyvesboltja Baján Egy hete új könyvesbolt nyitotta meg kapuit Baján: a Nemzeti Könyvesbolt. Lapunk a szokatlan kezdeményezésről a bolt tulajdonosával, Varga Zoltánnal beszélgetett, aki többek között elmondta, hogy azért nyitotta meg a tanítóképző főiskola mellett álló üzletet, mert a nemzeti kiadók könyvei hiánycikknek számítanak Dél-Magyarországon. A Jelky téren mintegy tíz-tizenkét kiadó közel ötszáz kötete közül választhat a nagyérdemű, amelyek mellett különböző sajtótermékek is bővítik a kínálatot. A kiadók bizalmát tapasztalja Varga Zoltán, mert, mint elmondta, könyveiket bizományba adták át, így kezdő üzlete jelentős költségektől mentesült. Boltjában gyakran szeretne író-olvasó találkozókat szervezni. A vállalkozó szellemű fiatalember reméli, hogy az eljövendő hónapok során kiderül, életképes-e kezdeményezése, bár erre garanciát senki sem adhat. (patay) A nemzet nádora Két kiállítást is rendeznek a fővárosban József nádor halálának 150. évfordulója alkalmából. A Budapesti Történeti Múzeum (Budavári Palota E épület, 1. ker., Szent György tér 2.) a József nádor és Pest- Buda című tárlatot Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter szavaival nyitják meg holnap 14 órakor; a Magyar Nemzeti Múzeum (Vil. ker., Múzeum körút 14-16.) József főherceg, a nemzet nádora című tárlatát pedig Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke nyitja meg ugyanezen a napon 16 órakor Habsburg Mihály és Habsburg György közreműködésével. Élő forrás a DTV-ben Ma délután 15.55-től ismét jelentkezik a Duna Televízió Élő forrás című műsora. A magazinban - többek között - a jelenleg idősek otthonaként működő 100 éves nagymágocsi Károlyi-kastéllyal, a nógrádsápi katolikus templommal, valamint Udvaros Bélával, az Evangéliumi Színház vezetőjével ismerkedhetnek meg a tévénézők. Gáborjáni Szabó Kálmán emlékére A Kölcsey Ferenc Művelődési Központ és a Tiszántúli Református Egyházkerületi Gyűűjtemények emlékkiállítást rendeznek a 100 esztendeje született Gáborjáni Szabó Kálmán tiszteletére a debreceni Déri Múzeumban (Déri tér 1.). Az október 19-ig látogatható tárlatot Szíj Rezső művészettörténész és Selmeczi László múzeumigazgató nyitja meg ma délután 16.30-kor. A megnyitó előtt emléktáblát lepleznek le a művész egykori műtermének falán, utána pedig kerekasztal-beszélgetés kezdődik a múzeum dísztermében. Kovács Balázs képei Venczel Zoltán szavaival nyílik meg Kovács Balázs festőművész kiállítása ma délután 6 órakor az Illárium Művészeti Galériában. A tárlat október 11-ig várja az érdeklődőket. Illúziók Ne higgy a szemednek! - Ez a mottója a Csodák Palotája Interaktív Tudományos Játszóház (XIII. ker., Váci út 19.) Illúziók című kiállításának. A tárlatot - melyen megtudhatjuk, hogy érzékszerveink ilyen gyakran megtréfálnak bennünket - Ádám György akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia Ismeretterjesztő Bizottságának elnöke nyitja meg 19-én, pénteken 11 órakor. Még nincs kész a világ Jókai Anna lesz a vendége a Műcsarnok (XIV. ker., Hősök tere) Folyóiratolvasó Klubjának ma délután 18 órától. A még nincs kész a vlágmű esten Czakó Gábor beszélget ga írónővel. A belépés díjtalan. További információk a 343-9334-es telefonszámon kaphatók. Szobrászművész Kolozsvárról A Budapesti Őszi Fesztivál keretében nyúlik kiállítás Benczédi Sándor kolozsvári szobrászművész alkotásaiból a Vármegye Galériában (V. ker., Vármegye u. 11.). Az Erdély Művészeti Alapítvány rendezte tárlatot Makovecz Imre építész nyitja meg szeptember 30-án 17 órakor. Magyar írók Svájcból Három Svájcban élő magyar íróval - Mirtse Ágnessel, Gödrös Mátyással és Vezényi Pállal - találkozhatnak az érdeklődők ma délután 5 órakor a Magyar Írószövetség Klubjában (VI. ker., Bajza u. 18.). A rendezvényen Pomogáts Béla, a Magyar írószövetség elnöke köszönti az egybegyűlteket.