Új Magyarország, 1997. október (7. évfolyam, 229-253. szám)
1997-10-01 / 229. szám
Tüntetnek az albánok Sali Berisha volt albán elnök Demokrata Pártja (PD) hétfőn, immár tizenkettedik egymást követő napon tüntetett Tiranában a Fatos Nano vezette szocialista kormány ellen - adta hírül az MTI. A piramis típusú befektetési játékok csődbejutása nyomán az idén megbukott Demokrata Párt hívei azóta követelik naponta Fatos Nano kormányának és Rexhep Majdani elnöknek a lemondását, hogy egyik képviselőjüket szeptember 18-án a parlament épületében több lövéssel megsebesítette egy másik, szocialista képviselő. Az incidensben súlyosan megsebesült Azem Hajdan - hétfőn először - tolószékben megjelent a Demokrata Párt megmozdulásán, és tüntetőkhöz intézett beszédében „a bűnözők parlamentjének" távozását követelte. Sali Berisha volt elnök ellenzéki hívei előtt megismételte, hogy pártja „országszerte további erőfeszítéseket kíván tenni a jelenleg hatalmon lévő bűnözők eltávolítására". A rendőrség illegálisnak minősítette a demokraták tüntetéssorozatát, s az albán főváros lakosságát figyelmeztette egy esetleges fegyveres provokáció veszélyére. Netanjahu nem enged Az izraeli-palesztin béketárgyalások felújításához kapcsolódóan nem fagyasztják be a zsidó telepek létesítését - jelentette ki Benjamin Netanjahu izraeli kormándó. Nem változtat eddigi politikáján - válaszolta az izraeli miniszterelnök az újságíróknak, akik arról faggatták: jelenti-e a zsidó telepek létesítésének leállítását is az Egyesült Államoknak tett kötelezettségvállalására, hogy az elkövetkezendő izraelipalesztin tárgyalások idején „befagyasztják" az egyoldalú intézkedéseket. Az izraeli kormányfő szerint még tisztázásra vár, mire vonatkozna a befagyasztás elképzelése. „Erről a kérdésről minden félnek megvan a maga álláspontja" - idézte Netanjahut a Reuter. KÜLFÖLD Felújuló egyeztetés a Közel-Keleten Madeleine Albright amerikai külügyminiszter hétfő este New Yorkban bejelentette, hogy a jövő héten felújulnak az izraelipalesztin bizottsági egyeztetések az 1995-ös közbülső békemegállapodás végrehajtásáról - jelentette az MTI. Albright azután nyilatkozott, hogy az ENSZ-közgyűlés ülésszakának margóján először külön-külön tárgyalt, majd együttes találkozót tartott Dávid Lévi izraeli külügyminiszterrel és Mahmud Abbász (Abu Mazen) palesztin vezetővel. A bizottságok munkáját márciusben, a kelet-jeruzsálemi zsidó építkezések nyomán függesztették fel. Később úgy tervezték, hogy az egyeztetéseket a nyáron felújítják, ám az Izraelben elkövetett véres merényletek meghiúsították az elképzelést. A két fél képviselőiből álló testületek a palesztin önrendelkezés megvalósításának keretében egyebek között olyan kérdésekkel foglalkoznak, mint a palesztin foglyok kiengedése, a gazdasági fejlesztés feladatai, a palesztin ellenőrzés alatt álló repülőtér és kikötő működtetése a Gázai övezetben, biztonsági kooperáció. Az amerikai külügyminiszter közlése szerint mind izraeli, mind palesztin részről megígérték, hogy készek jóhiszeműen folytatni a megbeszéléseket, és igyekeznek minél gyorsabban kedolgozni az 1995-ben aláírt egyezmény végrehajtásához szükséges intézkedéseket. FOTÓ: MTI/EPA Dávid Lévi izraeli külügyminiszter (balról) és Mahmud Abbász palesztin vezető kézfogása New Yorkban Bonino Kabult bírálja Emma Bonino, az Európai Unió humanitárius és emberi jogi kérdésekkel foglalkozó megbízottja tegnap Iszlámábádban kérte a pakisztáni kormányt, próbálja rávenni az afgán vezetést politikája mérséklésére - tudósított az MTI. Bonino Szidikid Kanzsu pakisztáni külügyi államtitkárral folytatott megbeszélése után továbbutazott az észak-afganisztáni Faizábádba. Filippo di Robilant, Bonino asszony szóvivője elmondta, hogy Bonino a pakisztáni politikussal folydatott megbeszélésén bírálta az Afganisztánban hatalmon lévő tálibok fanatizmusát. Elmondta: nem akarták szándékosan ingerelni a tálibokat azzal, hogy kabuli látogatása során a kíséretében lévő újságírók fényképeket készítettek nőkről, amit az iszlám vallási törvények tiltanak. (Boninót és a kíséretében lévő újságírókat hétfőn Kabulban három órára őrizetbe vették a fényképezés miatt.) Kopik a szürke eminenciás hatalma Az orosz politikai arénában alighanem Anatolij Csubajsz szerencsecsalaga emelkedett fel a leglátványosabban, ám könnyen meglehet: nem kevésbé látványos módon alá is zuhan. Az utóbbi időben megszaporodtak ugyanis a jelenlegi első miniszterelnök-helyettes.Korábban az elnöki hivatal mindenhatónak tekintett vezetője elleni intrikák, támadások - egyelőre még csak a sajtóban. A liberális reformmerként ismert politikus most ugyan még a háta mögött érezheti Borisz Jelcin támogatását, ám erre hosszútávon alapozni több mint könnyelműség lenne. Hiszen emlékezhetünk még arra: a szükségesnek vált politikai helyzetben az államfő milyen könynyedén „ejtette" legközelebbi szövetségeseit, Jegor Gajdartól kezdve Alekszandr Korzsakov testőr-tá- Tomokig. Csubajszot manapság azok támadják a legvehemensebben, akik nem is olyan régen még a „fiatal reformátor" erényeiről igyekeztek meggyőzni a hallgatóságot. Akkor is, amikor pedig az oroszországi vagyonjegyes privatizáció atyjaként ismert, s a lakosság köreiben igazából túlzottan sohasem kedvelt politikusról sok mendemonda terjengett. Arról például, hogy Jelcin betegsége idején egyfajta szürke eminenciásként gyakorlatilag a saját elképzelései szerint mozgatta a szálaiét a szemlben, s ő helyezte a pecsétet az elnöki ukázokra. De híre terjedt annak is, hogy nem volt minden rendben a személy a jövedelemadó-bevallásával sem. Mindezeknek azonban nem volt különösebb következménye, legfeljebb az utalhatott Csubajsz pozícióinak némi megingására, hogy a kormányba kerülvén nem egyedüli első - azaz különleges jogokkal rendelkező - helyettese lett a kormányfőnek, hanem Jelcin kinevezte mellé Borisz Nyemcovot, a sikeres nyizsnij-novgorodi kormányzót. A miniszerelnök-helyettes politikai karrierje számára végzetes momentum lehet viszont a magánosítási folyamat két nagyágyújának, a világ nikkel termelésében meghatározó szerepet játszó Norilszk Nikkel Vallamint a Szvjazinveszt távközlési mamutcég értékesítése körül kialakult botrány. Mindkét „zsíros" üzletet az az Oneximbank szerezte meg, amelynek vezetője egy korábbi miniszterelnök-helyettes, Vlagyimir Potanyin. A hoppon maradt pályázók, főképpen a Borisz Berezovszkij nevével fémjelzett LogoVAZ, illetve a Vlagyimir Guszinszkij irányította MOSZT-bankcsoport jelezték hangosan is elégedetlenségüket s azzal vádolták az illetékeseket, hogy áron alul értékesítették a részvényeket. Korántsem meglepő módon a bírálatokban élen járt az említett vesztesek által birtokolt írott és elektronikus média. Noha a privatizációt felügyelő Csubajsz-kádernek, Alred Kocnak távoznia kellett, a Szvjazinveszt-ügyletet - melyben Soros György neve sem a leghízelgőbben merült fel - törvényesnek minősítették a hatóságok. Persze, „vissszacsinálni" már nehéz is lett volna, mert a bevétel igencsak jól jött a zsold-, nyugdíj- és bérfizetésekkel küzdő kincstárnak, így hát Jelcin sem tehet másként, mint hogy eltűri a választási kampányát finanszírozó nagybankok közötti íratlan alku Oneximbank általi megsértését. Legfeljebb, kiengesztelésképp, meneszti majd a hírek szerint az Oneximbankkal jóban lévő Csubajszot. Daróczi László 1997. OKTÓBER 1., SZERDA Tanácskozik a brit kormányzó párt Baloldali oldalvágás Londoni tudósítónktól: Brightonban folyik a brit Munkáspárt idei konferenciája. A májusi választási győzelem fölötti ünneplés hangulatán is átérződött, hogy a baloldal ellentámadást forral, sőt a legelső csatát meg is nyerte. A munkáspárti konferenciák első napja a tisztújító választás eredményhirdetésével végződik. Elvben a konferencia a párt legfőbb határozathozó fóruma, de jogkörét, bizonyos fokig szintén csak elvben, az Országos Végrehajtó Bizottság gyakorolja az évnek abban az ötvenegy hetében, amikor a konferencia éppen nem ülésezik. De ha minden évben újraválasztják a bizottság tagjait, gyakorlatilag a legtöbb hely sorsa előre tudott. Idén az keltett érdeklődést, hogy egy kérdéses mandátumot Peter Mandelson tárca nélküli miniszter, a miniszterelnök bizalmasa, politikai és választási stratégája kap-e meg, vagy Ken Livingstone, az egykori nagy-londoni önkormányzat szélsőbaloldali vezetője, aki jelenleg az alsóházi frakció úgynevezett „kemény baloldalának" egyik vezéralakja. A mandátumot Livingstone kapta. Ez nagy csalódás Mandelson számára, aki a nyár felén át azon viaskodott John Prescott miniszterelnök-helyettessel, hogy melyikük a leghangosabban cincogó egér Tony Blair távollétében, ahol méltán tekinti magát a győztes választási stratégia megalkotójánaik és a Munkáspárt egyik fő megreformálójának. De vereséget jelent ez az eredmény a miniszterelnöknek is, akit a napokkal ezelőtt megjelent közvéleményszonda eredménye szerint a lakosság 93 százaléka zárt szívébe, hiszen Mandelson a legközelebbi szövetségese, reformertársa, bizalmasa, s minden bizonnyal eminens jelöltje a végrehajtó bizottságba. Ám a tagság másként döntött. Vereséget mért arra, aki talán a legtöbbet tette a tavaszi választási győzelemért, és helyette azt választotta be a bizottsága, aki személyében hordozza mindazt, amiért a Munkáspárt tizennyolc évig nem tudott győzni. Ezt a csatát tehát a baloldal nyerte meg. Az első nap vezérszónoka Gordon Brown pénzügyminiszter volt,, aki csalo nem bizonyosan Tony Blair második számú szövetségese és bizalmasa. Szokott skót józanságával szólt a gazdaság helyzetéről, és még a lehetőségét is kizárta annak, hogy letérjen a toryk által megkezdett gazdasági újjáépítés útjáról - habár ő nem egészen így fogalmazott. A küldöttek azonban megértették, és a szokásos ováció helyett a pénzügyminiszter szavait mindössze udvarias taps követte, de még abban sem vett részt mindenki. Van, aki másképp értelmezi a helyzetet. A Daily Telegraph erősen konzervatív érzelmű munkatársa szerint Tony Blair a pártfegyelem szinte lenini szigora érdekében a szélsőbaloldallal ijesztgeti a párt középutasait. Ebben a nézetben sokan osztoznak, de a szocialista baloldal még mindig létező és ható ereje kétségtelen. A kérdés pusztán az, hogy elkeseredett öregemberek hátvédharcáról van-e szó, vagy a győzelem érdekében kialakult átmeneti koalíció felbomlásáról a párt jobb és baloldala között. Jotischky László iprus tiltakozik Ankara fenyegetése ellen Ciprus hétfőn az ENSZ főtitkáránál tiltakozott Törökország fenyegetése ellen, miszerint a török hadsereg „megfelelő válaszlépéseket" tesz, ha a ciprusi görög kormány hadrendbe állítja az Oroszországtól vásárolt S- 300-as típusú légvédelmi rakétáit. Nicos Agathocleous, az 1974-es török invázió óta megosztott szigetország görög kormányának ENSZ-nagykövete Kofi Annanhoz intézett levelében úgy fogalmazott: nevetséges lenne azt hinni, hogy az említett rakéták fenyegetést jelenthetnek „egy olyan jelentős katonai hatalomra nézve, mint Törökország." A ciprusi ENSZ-követ egyúttal azt állította, hogy „az S-300-as föld-levegő rakéták csak védelmi célokra alkalmazhatóak, támadó harci repülőgépek ellen". A múlt héten Törökország nagykövete tiltakozott a világszervezet főtitkáránál, azt állítva, hogy a ciprusi kormány által beszerzett orosz rakéták képesek elérni Törökország déli részét, és a ciprusi török közösség biztonságát is fenyegetik. Rauf Denktas, a csak Ankena által elismert ciprusi török közösség vezetője hétfőn „teljes kudarcnak" nevezte a Glafkosz Kleridesz ciprusi elnökkel múlt héten folytatott tárgyalásait. Bagdad felpanaszolta Kofi Annannál, az ENSZ főtitkáránál, hogy Irán kihasználva az Irak ellen bevezetett repülési tilalmat, légicsapásokat mért iraki célpontokra - jelentette az INASM hírügynökség tegnapra virradóra Dubaiban vett jelentése. Az AFP ismertetése szerint az INA arról számolt be, hogy Tárik Aziz iraki miniszterelnök-helyettes a világszervezet vezetőjének írt levelében fejtette ki, hogy „az igazságtalan repülési embargó veszélyezteti Irak szuverenitását". Phenjan: kihal a lakosság? Az észak-koreai vezetés felkészült arra, hogy a lakosságnak akár 70 százaléka is éhhalált haljon - ezzel a rémisztő hírrel szolgált olvasóinak a Hongkongban megjelenő South China Morning Post. Az újság Kínába menekült észak-koreaiaktól szerezte be az értesülést, miszerint újabban az is elhangzik a politikai szemináriumokon: „Kim Ir Szen felkészülta lakosság közel háromnegyedének halálára, a 21 millió lakos egyharmada is képes lenne felépíteni az országot, kivívni a győzelmet." Az újság a KNDK Munkapártjának közelebbről meg nem nevezett - dokumentumaira hivatkozva említi meg azt, hogy eddig legkevesebb 1 millió ember szenvedett az országban éhhalált. A külvilágtól elzárt országról a világ nem jut ellenőrizhető információkhoz, a menekültek elbeszélései, illetve az országban tartózkodó külföldi szakértők beszámolói alapján állítja össze a hongkongi lap az észak-koreai mozaikképet. Egy kínai üzletember arról számolt be, hogy Hamhung keleti kikötővárosban 500 ezer lakosból 30 ezren haltak meg. Csak katonák és párttagok jutnak fejadagokhoz, a kínai határon pedig megerősítették az ellenőrzést, hogy elejét vegyék a tömeges menekülésnek - olvasható a lapban. • Kína konstruktív partnerséget akar létrehozni az Egyesült Államokból, s ebből a szempontból különös jelentőségűnek tekinti Csiang Cö-min államfő október végi amerikai látogatását - ezt szögezte le a pekingi külügyminisztérium szóvivője tegnapi sajtóértekezletén. A szóvivő szerint mind Peking, mind Washington egyetért abban, hogy e látogatásnak lényegi előrehaladást kell hoznia a két ország kapcsolataiban. • Miután Biljana Plavsics boszniai szerb elnök bejelentette, hogy november 15-ről november 23-ra halasztják a boszniai szerb parlamenti választásokat, arról is döntés született, hogy a boszniai szerb elnökválasztást, valamint a boszniai uniós elnökség szerb tagjának helyére kiírt választást ugyancsak elhalasztják, s a tervezettnél húsz nappal később, december 13-án rendezik meg - jelentette tegnap szarajevói forrásokra hivatkozva a Blic című belgrádi napilap. • A dél-koreai védelmi minisztérium szerint Észak-Koreában még ma is legkevesebb 50 ezer olyan dél-koreai hadifoglyot tartanak őrizetben, akiket az 1950-53-as koreai háború alatt fogtak el. A minisztérium tegnap juttatta el az erről szóló dokumentumot a szöuli parlamentnek. • Lionel Jospin francia miniszterelnök hétfőn este nyomatékosan figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy ne próbáljon szankciókat hozni annak a kétmilliárd dolláros, iráni gázmezők kitermeléséről szóló szerződésnek kapcsán, amelyet a Total olajtársaság vezetette franciaorosz-malajziai konzorcium kötött Teheránnal. Lionel Jospin a TF1 kereskedelmi televíziónak adott interjújában leszögezte: „Az amerikai törvények nem vonatkoznak Franciaországra."