Új Magyarország, 1997. december (7. évfolyam, 279-280. szám)

1997-12-01 / 279. szám

2 t□□űűűa MAGYARORSZAG KÜLPOLITIKA RÖVIDEN újabb gyilkosságok tör­tek a hétvégén szerte Tajvan gazdasági hatalmá­val élve esetleg szorosabb po­litikai kap­csolatokat kíván ki­építeni a pénzügyi válsággal küszködő délkelet-ázsiai or­szágokkal. A szigetnek mint­egy 82 milliárd dolláros valu­tatartalékai vannak és koráb­ban már fel is ajánlotta, hogy hajlandó hozzájárulni az ázsiai és csendes-óceáni or­szág stabilizációs­­pénzalapjá­nak létrehozására. A bűnbánó maffiózót, An­­tonino Gallianót 21 évi bör­tönre ítélte a szicíliai Caltanis­­setta város esküdtszéke Gio­­vanni Falcone bíró, felesége és három kísérője 1992-ben el­követett meggyilkolásában való bűnrészességéért. Gallia­nót 194 elején tartóztatták le egy rablási üggyel kapcsolat­­banl. Szeptemberben a Falco­ne bíró meggyilkolásával kap­csolatos első pében 24 vád­lottat - köztük Toto Riina Cosa Nostra-főnököt - netfogytig­­lalan statd, öt bűnbánó maffó­­zó pedig 15-ig 21 évig terjedő börtönbüntetést kapott Francois Holande-o, a párt eddigi ügyvezető elnö­két, korábbi szóvivőjét vá­lasztotta elnökévé a francia Szocialista Párt. Az eddigi el­nök, a kormányfő, Lionel Jos­pin gyakorlatilag átadta Hol­­lande-nak a tisztséget, mert őt javasolta utódjául. A 43 éves Hollande a szavazatok 91 szá­­zalékát nyerte el, riválisa, Jean- Luc Melenchon, a párt harcias balszárnyának vezetője kilen­cet A szavazásra jogosult párttagok száma 110 ezer volt,tör­f hétvégén szerte Ko­lumbiában. 15 embert öltek meg. Közülük hét holttestét (20 és 25 év közötti földműves volt mind) egymás mellett ta­lálták meg egy főközlekedési út mentén a dél-am­erikai or­szág délkeleti részén, Huila tartományban. Winnie Madikizela-Man­­dela, a dél-afrikai elnök testi sértéssel és gyilkossággal vá­dolt volt felesége a hétvégén Sowetóban magánmúzeum­­ként megl­átotta a látogatók előtt azt a kis házat, amelyben egykoron Nelson Mandelá­val élt. A Reuter úgy tudja, hogy a testi sértések és gyl­­kosságok egy részét éppen a múzeummá nyilvánított há­zikó hátsó udvarában követ­ték el. A Winnie Mandela elle­ni eljárásban bizonyítékok merültek fel arra nézve, hogy az asszony házában kegyelle­­nül megvert fiatal fiúkat. Az indiai kormánykoalí­ció összeomlása után meg­kezdődött a versengés a poli­tikai pártok között a hatalo­mért. A hindu Indiai Néppárt (Bháratíja Dzsanata Párt) úgy döntött, hogy hivatalosan nem támaszt igényrt a kormány­­alakításra, ellenben megaka­dályozza a Kongresszus párt azon törekvéseit, hogy több­séget szerezzen a parlament­ben. Sem a 162 képviselői hellyel rendelkező BJP, sem a 138 mandátummal bíró Kong­resszus Párt nem nyerhet meg egy bizalmi szavazást az 545 mandátumos Lak Szabhában (alsóházban) más politikai cso­portok támogatása nélkül Görögország valószínű­leg megtorpedózza Török­ország meghívását arra a kon­ferenciára, amelyet a mun­káspárti brit kormány tervez februárra, az Európai Unióba törekvő, de felvételre a belát­ható jövőben esélytelen or­szágok számára - közölte a görög kormánydő London­ban. Szimitisz szerint Athén csak abban az esetben lenne hajlandó áldását adni a törö­kök jelenlétére a „párhuza­mos" EU-konferencián, ha Ankara elismerné a hágai nemzetközi jogi fórum dönté­si illetékességét a ciprusi vál­ságban. Havel válságtanácskozást hívott össze Távozik Klaus és a cseh kormány Folytatása az 1. oldalról A Polgári Demokratikus Párt (ODS) vezetőségének dönté­se, hogy Václav Klaus lemond miniszterelnöki tisztségéről, teret nyitott Václav Havel ál­lamfőnek, hogy haladéktala­nul megkezdje a tárgyalásokat a feszült belpolitikai helyzet rendezéséről Ladislav Spachc elnöki szóvivő tegnap meg­erősítette, hogy az államfő dél­utánra tanácskozásra hívta meg a Prágához közeli Lány­kastélyba a három koalíciós p­árt elnökét, hogy közösen próbáljanak megoldást találni a felmerült problémákra - je­lentette az MTI. Ana Václav Klaus p­árttiszt­­ségét Yleti, az államfő úgy véli, hogy ez a Polgári Demokrati­kus Párt belügye. Az ODS ve­zetése szombaton úgy dön­tött, hogy Klaus egyelőre ma­rad a párt élén, s további sor­sáról a rendkívüli kongresz­szus határoz, amelyet két hé­ten belül össze kell hívni. Milos Zeman, az ellenzéki Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) elnöke újságíróknak nyilatkozva kijelentette: meg­győződése, hogy a helyzet megoldásának legjobb módja az idő előtti választások kiírá­sa lenne. „A választások alap­­ján, amelyeket természetesen megfelelően elő kell készíteni, új kormánykoalíció alakulhat­na, amely a jelek szerint több választási idősza­kon át kor­mányozhatná az országot" - mondta Zeman nem titkkol­­ván, hogy p­ártja, illetve a Ke­reszténydemokrata Unió- Csehszlovák Néppárt (KDU­­CSL) koalíciójára gondol „Ez a modell Ausztriában már na­gyon régóta és nagyon sikere­sen működik" - állította a köz­­szolgálati televízióban az el­lenzéki p­olitikus. edd nem tit­kolja, hogy pártjának nincs nagy kedve nagyobb türelem­mel lenni egy újabb jobboldali kormányhoz, ahogy azt Ha­vel tőlük kérte. Zeman beje­lentett: még a nap folyamán felkeresi Havelt, hogy véle­ményt cseréljenek a helyzet­ről és a megoldásokról A Mladá Fronta Dnes rend­kívüli kiadásában úgy látta: az ODS m­icsi vezetése teljes mér­tékben kompromittálódott, a p­énzügyi botrány súlyos er­kölcsi sebeket ejtett. Ha a párt meg akarja őrizni az emberek vulkániféle bizalmát, akkor a mai pártvezetés egyetlen tag­ja sem ülhet be a megüresedő kormányfői székbe. A Klaus távozásáról szóló döntés jelzi, hogy az ODS-ben ma­radt még józanság, amely lehető­séget nyújt az új kormány gyors megalakulására. „A koa­líciós pártok a jelenlegi hely­zetben nem hagyhatják a ha­talmat az utcán heverni. Túl­ságosan sok, elsősorban a NATO- csatlakozás, forog kockán" - szögezte le a lap. Jeruzsálemben tegnap sza­vazott az izraeli kormány ar­ról a tervről, amelyet Benjá­min Netanjahu terjesztett elő a ciszjordániai megszállt területekről való korlátozott csapatkivonásról. Dávid Bar-Illan, a kormányfő szó­vivője a tanácskozás előtt hang­súlyozta: Netanjahu előterjeszti a tervet, amelyben a Jordán folyó megszállt nyugati partjáról való további csapatlevonást javasol öt hónapon belül azzal a fetétellel hogy a palesztinok leszámolnak a terrorista szervezetekke. A kor­mányfő azt remélte, hogy kabinet­je években megszavazza a tervet, amely az oslói békemegállapodás alapelveit veszi irán­iadrának a csa­patkivonás második szakaszát ille­tően. Nem dön­tenének azonban a várható csapatidve más mértékért. A hétvégén több száz telepes tüntetett Jeruzsálemben Benja­min Netanjahu miniszterelnök­nek a ciszjordániai korlátozott csapatkivonásra vonatkozó ter­ve, valamint az Izraelre neheze­dő amerikai nyomás ellen. Ez volt az első alkalom, hogy tava­lyi megválasztása óta telepesek tüntettek a kormányfő ellen. A miniszterelnök háza előtt összegyűlt tüntetők ütemesen skandálták: „Bibi, nincs felhatal­mazásod a terrorista Jasszer Ara­fa­tnak engedményeket tenni!". A tüntetők elítélték a Bill Clinton amerikai elnök által az autonó­miamegállap­odások megvalósí­tása és a csapatkivonás érdeké­ben az izraeli kormányra gyako­rolt nyomást. Az izraeli miniszterelnök azt sze­retné, ha Helmut Kohl német kance­lár közvetítésével sikerülne elsimíta­ni a jeruzsálemi és a washingtoni vezetés közötti nézeteltéréseket. Benjamin Netanjahu, aki csütörtö­kön látogatást tesz a kancellárnál, a Bild am Sonntag című vasárnapi lapnak adott interjúban beszélt er­ről. Az izraeli miniszterelnök figyel­meztette a nyugati világot a terro­rizmus újbóli erősödésére. Ennek alátámasztására megemlítette, hogy a Németországban élő muzulmánok - török vendégmunkások, ázsiai és afrikai menekültek - körében egyre erősödik a szélsőséges muzulmán csoportok befolyása. Telepesek tüntettek Netanjahu ellen Kormánydöntés a csapatkivonás tervéről FOTÓ: MTVEPA A tüntetők a kormány területátadási tervei ellen tüntettek a Palesztina felosztását kimondó ENSZ- határozat 50. évfordulóján Luxor tragédiája folytatódik Mintegy 2000 ember vett részt a hétvégén Zürichben a lu­­xori merényletben életüket vesztett svájci turisták emléké­re rendezett gyászszertartáson. A szertartás kezdetén 15 percen át zúgta­k a középkori városrész Grossmünster templomának ha­rangjai, a november 17-i egyipto­mi vérengzés 36 svájci áldozatá­nak, köztük egy Svájcban élt francia asszonynak erítékére. A templomon félárbocra eresztet­ték a nemzeti lobogót, az épület­be belépő gyászolók egy hatal­mas, kettéhasított fahasáb előtt haladta­k el Az elveszített élete­ket jelképező fahasábot rézleme­zek borították, amelyekbe Ko­rán- és Biblia-idézeteket véstek. A szertartáson, amelyen a svájci keresztény, zsidó és mu­zulmán közösségek vezetői mel­lett Amr Musza egyiptomi kül­ügyminiszter is részt vett, Arnold Koller svájci elnök mondott be­szédet. Koller sajnálatának adott hangot a­yan „hátborzongató kö­rülmények" miatt, amelyek kö­zött kioltották az ártatlan áldo­zatok életét. Az államfő hangsú­lyozta, hogy Svájc a luxori mé­szárlás valamennyi áldozatát sajnálja, nemzetiségétől és vallá­sától függetlenül. A templom­ban egy német állampolgárért is gyertyát gyújtottak, akinek holt­testét - feltehetően tévedésből - szintén Zürichbe szállíttatták az egyiptomi hatóságok. Közben a brit külügyminiszté­rium négy földrészre terjesztette ki a kutatást annak a brit turis­tának a földi maradványait után, aki a két hete végrehajtott egyis­­­tomi vérengzésben halt meg, s akinek koporsójában a szülővá­­rosáben tervezett temetés előtt másnak a holttestét találták. A Foreign Office közlése szerint az egyik lehetőség az, hogy a 24 éves Karina Tumner holtteste még mindig „Vollahol Egyiptomban" van.. 1997. DECEMBER 1., HÉTFŐ Kémbotrány az orosz-német találkozó előtt Elnökök a műkincsekről A Moszkva melletti Zavidovó­­ban, a „Ruszt" elnöki reziden­cián tartották meg tegnap dél­után Borisz Jelcin orosz elnök és Helmut Kohl német kancel­lár nem hivatalos találkozóját Kohl tegnap érkezett a vnukovói kormányrepülőtérre, ahonnan heli­kopterrel indult Jelcin Moszkvától 130 kilométerre északnyugatra fek­vő „dácsájára". Szergej Jasztrzsembsz- Idj elnöki szóvivő a zavidovói talál­kozó kap­csán úgy nyilatkozott, hogy Jelcin kész megvitatni a bonni „kémügyet" is, amely­t­ben Kohl ezt kezdeményezi. A Szovjetunióba került kulturális értékek Bonn szá­mára oly fontos problémájának föl­vetésére is számítottak Moszkvában a találkozó előtt. Ez a kérdés orosz vélemények szerint a jövő évi Bun­­destag-választások kampányának is témája lehet. Jelcin és Kohl legutóbb október 10en, Strasbourgban találkoz­ott, s a francia elnököt is bevonva, a meg­beszéléseken a­rról álap­odtak meg, hogy Moszkva, Bonn és Párizs erő­síti együttműködését a kontinens biztonsgának kérdéseiben. A most kialakuló együttműködési mecha­nizmust is megvitatta a két p­oliti­­kus, hiszen 1998 első felében terve­zik megtartani az első ilyen hármas csúcsot. A vasárnapi Jelcin­ Kohl-találko­­zóra időzített „politikai provokáció­nak" minősítette az orosz felderítés azt a bonni bejelentést, hogy Né­metországban két „orosz ügynököt" vettek őrizetbe. Jurij Kobaladze, az orosz felderítés sajtószóvivője szombaton az ITAR-TASZSZ hír­­ügynökségnek adott ny­ilatkozatá­­ban úgy vélte: nem véletlen, hogy a német főügyészség p­énteken, két nappal é­z orosz elnök és a német kímcezár Moszkva melletti munka­­találkozója előtt tájékoztatta a nyil­vánosságot a kémügyről, miközben a két német államp­olgárt november 19-én, illetve 26-án vették őrizetbe. Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) hasonlóképp­en ér­tékelte az ügyet, s emlékeztetett ar­ra, hogy a közelmúltban nemcsak Németországbem, hanem Lengyel­­országban és Csehországban is va­lóságos kényűsztériát keltett a sajtó, „az orosz titkosszolgálatok fokozott aktivitásáról" számolva be. Mindkét orosz titkosszolgálat szóvivője úgy ítélte meg, hogy összehangolt kam­pányról van szó, amelyet „egy ta­pasztalt karmester vezényel". Olajért élelmiszer Bagdadnak Az iraiki tömegpusztító feg­rve­­rek leszerelését ellenőrző ENSZ- különbizottság (UNSCOM) tag­jai tegnap is rászálltak gyomúba fogott helyszínekre. November 21-i visszatérésük óta az ellen­őrök akadálytalanul végezhették munkájukat Irakban, igaz, nem is próbáltak bejutni a Bagdadban kényesnek ítélt helyszínekre, köztük a­z elnöki palotákba. Az iraki kormány szombaton megismételte: az UNSCOM-el­­lenőrök ugyan nemkívánatos vendégek az elnöki rezidenciák területén, ám kész lehetővé ten­ni a külföldi ellenőrzést e hely­színeken is, ha a nemzetközi kö­zösség elfogadja feltételeit. Irak kikötötte korábban, csakis az UNSCOM-ban képviselt orszá­gok két-két küldöttje és a Biz­tonsági Tanács tagállamainak öt­öt megbízottja tehetne látogatást az államfői palotákban. Bagdad elviekben elfogadja az ENSZ-nek azt az ajánlatát, amely szerint a világszervezet kibővítené az olajért élelmiszert cserébe adó programját. A hét­végén az is kiderült: Moszkva nagyon szeretné, ha felújíthatná a szovjet időkben virágzó keres­kedelmét Irakkal Vezető nélkül a kubai emigránsok Amint arról röviden lapunk is beszámolt, a na­pokban 58 éves korában elhunyt Jorge Mas Ca­­nosa, a kubai emigráció vezetője. Halálával az emigráció érzékeny veszteséget szenvedett. Ca­­nosa sikeres üzletemberként a legkeményebb anti-castróisták közé tartozott, ő alakította meg a kubai lobbyt Washingtonban. Canosa volt az, akinek köszönhetően - kiismervén az amerikai politikai élet játékszabályait - a kubai közösség jelentős befolyásra tett szert. Habár politikai ba­rátai a republikánusok közül kerültek ki (külö­nösen jó kapcsolatokat ápolt Ronald Reagannel), a demokrata Clinton is pozitívan méltatta. Washingtonban és Miai­óban az volt az álta­lános vélemény, hogy senki sem léphet öröké­be, mivel senki nem rendelkezik azzal, amivel ő: lehengerlő személyiség, jelentős gazdasági hatalom Floridában, figyelemre méltó politikai befolyás az USA fővárosában. Ezen kívül Cano­sa kényesen vigyázott arra, hogy életében senki ne árnyékolja be és ezért nem is volt általa ki­jelölt utód. Halálával nagymértékű tonácstalan­­ságot is okozott az emigráció köreiben, mivel nem látható világosan, hogy ki veszi át erkölcsi és politikai hagyatékát. Politikai elemzők egyetértenek abban, hogy ezután felszínre kerülhetnek az emigráción be­lüli különböző irányzatok. Az emigránsok kö­zött amúgy is nyomott hangulat uralkodott az utóbbi hónapokban, több vita mérgesítette el a helyzetet. Legfőképpen II. János Pál közelgő ku­bai látogatása kavarta fel az indulatokat. Míg néhány emigráns üdvözölte azt, addig a Cano­sa vezette anti-castróista kemény mag erélyesen elítélte. A másik ügy, amely szintén vitát kavart a ku­bai közösségen belül, az az volt, hogy a radiká­lisok megvétózták egy kubai zenészekből álló csoport fellépését Miamiban. Az esetet Glória Estefan - bár megerősítvén antikommunizmu­­sát - intoleránsnak minősítette. A válasz erre fel­lépéseinek és lemezeinek bojkottálására szóló fel­hívás volt. A miami helyhatósági választások kapcsán is ellenségeskedés robbant ki. Ezek a küzdelmek jelzik, hogy e­z extrémisták vezető szerepe az emigránsok köreiben meggyengült, s előtérbe kerülhetnek a mérsé­kelt irányzatot képviselő személyek. Washing­toni diplomáciai források szerint Canosa halá­lával várhatóan növekvő nyomás nehezedik majd az amerikai kormányzatra a Kubával szembeni jelenlegi embargós politika befejezése érdekében. Kovács Barnabás Madrid

Next