Uj Magyarság, 1938. május (5. évfolyam, 97-121. szám)

1938-05-01 / 97. szám

VASÁRNAP, 1938 MÁJUS 1 ■VftSAQBUISAe Az angol sajtó jelenti: London és Páris a svájci alkotmányhoz hasonló szövetségi államszervezetté való átalakulást ajánlja Prágának Budapestet és Varsót is együttműködésre kérik fel a csehországi kisebbségi kérdések rendezése ügyében London, április 30. Az angol politikai közvélemény érdeklő­désének előterében a londoni angol-francia tanácskozások befejeztével az a kérdés áll: mi lesz a további eljárás a cseh kérdés megoldása terén? A legtöbb londoni lap úgy tudja, hogy Anglia Berlint, Francia­­ország Prágát közelíti meg, kölcsönös en­gedékenységet ajánlva. A Daily Mail szerint az angol és a fran­cia miniszterek úgy vélik, hogy a cseh kormány megoldási terve aligha vezet si­kerre, mert nem ad teljes politikai és te­rületi önkormányzatot a szudétanémetek­­nek. Az angol és a francia miniszterek készek minden tőlük telhető módon segí­teni Benest, a terv szerzőjét, de londoni diplomáciai körök azt hiszik, hogy Benes veleszületett baloldali meggyőződése és közismert hajthatatlansága szükségképpen politikai nehézségekre vezet, ami elkerül­­hetetlenné teszi Benes lemondását, függő kérdések megoldásához. Hogy tény­leg hasznosak voltak-e a londoni meg­beszélések, ezt az mutatja majd meg, hogy milyen hatásuk lesz a prágai kormány­körökre. A szövetségesek katonai eszközei­nek hangsúlyozása vájjon megerősíti-e a cseh államférfiaknak azt a felfogását, hogy tovább folytathatják a régi politikát, hi­szen bizonyos gazdasági rendszabályok be­jelentése erre a következtetésre indíthatja őket, vagy pedig végre komolyan méltá­nyolják azt a félreérthetetlen angol felhí­vást, hogy végre a józan ész és a jog alap­ján kezdjenek a szudétanémet kérdés gya­korlati megoldásához. Ettől függ, hogy a londoni megbeszélések hozzájárultak-e az európai helyzet enyhítéséhez. Berlini politikai körökben hangsúlyoz­zák, hogy Hitler vezér és kancellár kísé­retének nagyságából és összetételéből kö­vetkeztetni lehet a római látogatás jelentő­ségére és arra hogy az nem pusztán ud­variassági jellegű. Helytelen lenne azon­ban azt hinni, mintha a Duce és Hitler találkozója meglepetéseket vagy feltűnést keltő eredményeket hozna. A német-olasz kapcsolatok az 1936 szeptemberi berchtes­­gadeni egyezményen alapulnak és a gya­­korlat teljes mértékben igazolta a meg­egyezés szilárdságát, úgy hogy aligha lehet számítani új egyezmények kötésére. Igen valószínű, hogy szóbaker­ülnek az idő­szerű kérdések s szóba kerül a spanyol és a földközitengeri helyzet, valamint a lon­doni francia-angol tárgyalások eredménye is. Azt hiszik azonban, hogy a római meg­ A hét végén várhatók London lépései n­ereinben, Varsóban és Budapesten Az Evening News diplomáciai levele­zője úgy értesül, h­ogy Anglia és Francia­­ország a svájci alkotmányhoz hasonló szövetségi alkotmányon alapuló megoldást javasolna a csehországi kisebbségek kérdé­sének elintézésére. A tervezet széleskörű önkormányzatot adna Csehország német lakosságú részének. Németországot is fel fogják kérni, járuljon hozzá terveivel a békés elintézéshez. A hét végén várhatók Anglia lépései Berlinben és egyidejűleg hasonló lépések történnek Varsóban és Bu­da­pesten is, hogy ily módon együttműkö­désre kérjük fel a Csehországi szomszé­dos nemzeteket, amelyek szívükön viselik a Csehországban élő kisebbségi fajroko­naik sérelmeinek orvoslását. Az Anglia, Franciaország és Olaszország közötti tel­jes barátság helyreállítását döntő lépés fogja követni, amelynek az lesz a célja, hogy Németországot újból megnyerjék a nemzetközi együttműködéshez. E lépés kö­rül Mussolini életbevágóan fontos szerepet fog játszani. A Daily Express rendkívül erélyes hangú vezércikkben hangoztatja, hogy Csehország megsegítéséről szó sem lehet, történjék, bármi, akár bevonulnak a németek Cseh­országba, akár nem, akár védekezik a cseh hadsereg, akár eldobálja fegyvereit. Az egész vita nem az angol birodalom ügye, nem ég ezerszer nem! Az új entente cor­dials legfeljebb csak annyit jelent, hogy Anglia megvédi Franciaországot a franci­a terület elleni vétlen támadástól, de soha semmi körülmények között nem védi meg Csehországot sem vétlen, sem egyéb tá­madások ellen. A Manchester Guardian vezércikke sze­rint az út Prágába éppen úgy Budapesten és Varsón át vezethet, mint Karlsbadon át és nagyon sajnálatos, hogy Csehország olyan rossz viszonyban van valamennyi szomszédjával, nemcsak Németországgal. A német irredentizmust a magyar és len­gyel kisebbségek panaszai is erősítik. Ezenkívül Csehország harcászatilag telje­sen el van vágva attól a két országtól, amely segítséget ígért neki, nevezetesen Franciaországtól és Szovjetoroszországtól, amelyek háború esetén csak úgy segíthe­tik a cseheket, ha előbb legyőzik Német­országot. A lap mindazonáltal nem tartja teljesen kizártnak a cseh kisebbségi kér­dés békés megoldását és hangoztatja, hogy Németország nem kíván háborút. Anglia határozottan szembehelyezkedett a francia háborúspártiak tanácsával Páris, április 30. A francia-angol tárgyalások sikere biza­kodó hangulatot teremtett Párisban. A­­közvélemény reméli, hogy a Londonban létrejött megállapodások lényegesen hozzá fognak járulni a nemzetközi légkör meg­­enyhüléséhez és a két nagyhatalom szoros katonai együttműködése, amelynek békés jellegét valamennyi lap hangsúlyozza, a béke megszilárdulását fogja eredményezni. Bár a cseh kérdésben nem sikerült a két nagyhatalom felfogását összhangba hozni, a lapok nagy eredménynek tekintjük azt, hogy Anglia Középeurópában a jövőben tevékeny külpolitikai magatartásra tér át és eddigi passzivitásából kilépve, hajlandó diplomáciai befolyását a béke érdekében latba vetni. A Temps megállapítja, hogy Francia­­ország és Anglia, noha helyzete a cseh kérdésben nem azonos, közös erőfeszítése­ket fog tenni a békés megoldás érdek­ében. Nyilvánvaló, hogy mindent el kell követni az európai békét fenyegető ellentét elsimí­tása érdekében. A Liberté utal arra, hogy a cseh kérdés­ben a francia és angol elgondolás között továbbra is nagy űr tátong. A cseh köz­társaság területi épségéért ma is csak Franciaország áll jót. Anglia ebben a kér­désben határozottan szembehelyezkedett a francia háborúspárti elemek tanácsával. A Pertinaxete, az Emile Burc­k, a Péry-ek, valamint képviselőházi elvbarátaik min­den kisebbségi követelést lehurrognak. Nos, Anglia a német, magyar és lengyel kisebbségek teljes támogatását határozta el és olyan engedményeket fog javasolni Prágának, amelyek az egész cseh állam szerkezetének mélyreható módosítását von­ják majd maguk után. Berlinben Írják: A római tanácskozásokból hiányozni fog a londoni megbeszélés harcos szellemé­ nyét és megelégedéssel veszi tudomásul, hogy Halifax külügyminiszter rögtön a tanácskozások befejezése után részletesen tájékoztatta a német ügyvivőt és az olasz nagykövetet. Az általános megítélés sze­rint a londoni tanácskozások alapjában­­véve semmiféle változást nem hoztak. A két legfontosabb kérdés, a cseh probléma és a spanyol polgárháború ügye nem éle­ződött ki s ez magában véve is megnyug­tatónak tekinthető. Berlinben biztosra veszik, hogy az angol kormány vezető szerepet fog vinni a cseh kérdés megoldá­sában s mindenképpen a mérséklet állás­pontjára helyezkedik. A külügyminisztériumhoz közelálló Deutsche Diplomatisch-Politische Korres­pondenz kielégítőnek mondja a londoni eredményt. Ezután azt kérdezi, valóban szükséges-e a katonai kérdések előtérbe he­lyezése, amikor az új angol-olasz megálla­podások olyan nagyszerű kilátásokat nyúj­tanak arra, hogy hozzálássanak a még Berlin, április 30. A német sajtó nyugodt tartózkodással ítéli meg a londoni tárgyalások eredmé­ dolgozik a híres mezír­­túri fazekasmester a Mixelt MM Áruház a Hangya kötelékében. VII., Hákóczi-út 36. b— ■ -------- ------------------ HA MEGNÉZI A nemzetközi VÁSÁRON A televízió berendezést gondoljon rá, hogy a távoli jövőnek ez a hírnöke,­­ épúgy, mint a legtökéletesebb RÁDIÓ-készülékek, a világ legnagyobb rádiógyárának, a PHILIPS cégnek gyártmányai! A MiSS5­5ai beszélésekből hiányozni fog az a főképpen katonai, sőt harcos politikai szellem, amely a londoni tanácsk­ozásokat jelle­mezte. Olasz és német részről egyaránt azt kívánják, hogy a római találkozó a béke új biztosítékául szolgáljon. Rómát az angol-francia katonai együttműködés foglalkoztatja Róma, április 30. Az angol-francia tárgyalásokról szóló első hírek, amelyek szerint a katonai meg­beszélések lényegében francia-angol vé­delmi szövetséghez vezettek volna, római körökben az első percben kedvezőtlen be­nyomást keltettek. Ennek a kedvezőtlen benyomásnak adott kifejezést a Tevere vezércikke, amely szerint a londoni tanács­kozások katonai része a legnagyobb aggo­dalomra adhat okot. Minden védelem ugyanis támadást tételez fel. Joggal meg lehet kérdezni: ki az, akinek a támadásá­tól a nyugati nagyhatalmak tartanak? Vezérkari megegyezésekkel aligha lehet előmozdítani a béke ügyét. A Tribuna szombati számában azután illetékes angol körök kijelentéseit közli, amelyek alkalmasak arra, hogy ezt a ked­vezőtlen benyomást eloszlathassák. E ki­jelentések szerint a francia-angol katonai együttműködés tulajdonképpen nem jelent újat és nem egyéb, mint az 1936-ban tar­tott vezérkari tanácskozás folytatása. Mindössze arról van szó, hogy a légi had­erőt is beleillesztik az együttműködés rendszerébe, amelyben eddig csak a szá­razföldi és tengeri haderő vett részt. Anglia sem,miféle újabb kötelezettséget nem vállalt. Ami a cseh kérdést illeti, a Giornale d’Italia tudósítója szerint, semmi jel sem műkőd arra, hogy Chamberlain a legcseké­lyebb mértékben is engedett volna március 21­-i beszédében elfoglalt álláspontjából. Ezzel szemben a Tribuna különtudósítója azt írja, hogy bár az angol kormány nem volt hajlandó további kötelezettségeket vállalni Csehország érdekében, amikor Daladier kijelentette, hogy ha Csehorszá­got nemzetközi okokból vagy belső zava­rok következtében külső támadás érné, Franciaország segítségére sietne. Cham­berlain és Halifax elismerték, hogy egy ilyen általános viszályba Anglia is el­kerülhetetlenül belekeverednék. ÁTÜTŐ SIKER­ a kristóf téri Szénásy Gyula cégnek Párisból hozott, francia szellem és ízléstől telített tiszta selyem impriméi. Azok a selyem és műselyem imprimék, amelyek itthon, kizárólag e­ cég számára készültek, bár magyar termékek, mégis úgy hatnak, mintha vérbeli párisiak volnának,­­ érdekesek, különlegesek. Feltétlenül mások, mint amelyek máshol is kaphatók. Nagy erényük, hogy olcsók is, mert nem vámáruk. Hölgyeim, megtekintésük közös érdek! 3

Next