Uj Magyarság, 1938. május (5. évfolyam, 97-121. szám)
1938-05-01 / 97. szám
VASÁRNAP, 1938 MÁJUS 1 ■VftSAQBUISAe Az angol sajtó jelenti: London és Páris a svájci alkotmányhoz hasonló szövetségi államszervezetté való átalakulást ajánlja Prágának Budapestet és Varsót is együttműködésre kérik fel a csehországi kisebbségi kérdések rendezése ügyében London, április 30. Az angol politikai közvélemény érdeklődésének előterében a londoni angol-francia tanácskozások befejeztével az a kérdés áll: mi lesz a további eljárás a cseh kérdés megoldása terén? A legtöbb londoni lap úgy tudja, hogy Anglia Berlint, Franciaország Prágát közelíti meg, kölcsönös engedékenységet ajánlva. A Daily Mail szerint az angol és a francia miniszterek úgy vélik, hogy a cseh kormány megoldási terve aligha vezet sikerre, mert nem ad teljes politikai és területi önkormányzatot a szudétanémeteknek. Az angol és a francia miniszterek készek minden tőlük telhető módon segíteni Benest, a terv szerzőjét, de londoni diplomáciai körök azt hiszik, hogy Benes veleszületett baloldali meggyőződése és közismert hajthatatlansága szükségképpen politikai nehézségekre vezet, ami elkerülhetetlenné teszi Benes lemondását, függő kérdések megoldásához. Hogy tényleg hasznosak voltak-e a londoni megbeszélések, ezt az mutatja majd meg, hogy milyen hatásuk lesz a prágai kormánykörökre. A szövetségesek katonai eszközeinek hangsúlyozása vájjon megerősíti-e a cseh államférfiaknak azt a felfogását, hogy tovább folytathatják a régi politikát, hiszen bizonyos gazdasági rendszabályok bejelentése erre a következtetésre indíthatja őket, vagy pedig végre komolyan méltányolják azt a félreérthetetlen angol felhívást, hogy végre a józan ész és a jog alapján kezdjenek a szudétanémet kérdés gyakorlati megoldásához. Ettől függ, hogy a londoni megbeszélések hozzájárultak-e az európai helyzet enyhítéséhez. Berlini politikai körökben hangsúlyozzák, hogy Hitler vezér és kancellár kíséretének nagyságából és összetételéből következtetni lehet a római látogatás jelentőségére és arra hogy az nem pusztán udvariassági jellegű. Helytelen lenne azonban azt hinni, mintha a Duce és Hitler találkozója meglepetéseket vagy feltűnést keltő eredményeket hozna. A német-olasz kapcsolatok az 1936 szeptemberi berchtesgadeni egyezményen alapulnak és a gyakorlat teljes mértékben igazolta a megegyezés szilárdságát, úgy hogy aligha lehet számítani új egyezmények kötésére. Igen valószínű, hogy szóbakerülnek az időszerű kérdések s szóba kerül a spanyol és a földközitengeri helyzet, valamint a londoni francia-angol tárgyalások eredménye is. Azt hiszik azonban, hogy a római meg A hét végén várhatók London lépései nereinben, Varsóban és Budapesten Az Evening News diplomáciai levelezője úgy értesül, hogy Anglia és Franciaország a svájci alkotmányhoz hasonló szövetségi alkotmányon alapuló megoldást javasolna a csehországi kisebbségek kérdésének elintézésére. A tervezet széleskörű önkormányzatot adna Csehország német lakosságú részének. Németországot is fel fogják kérni, járuljon hozzá terveivel a békés elintézéshez. A hét végén várhatók Anglia lépései Berlinben és egyidejűleg hasonló lépések történnek Varsóban és Budapesten is, hogy ily módon együttműködésre kérjük fel a Csehországi szomszédos nemzeteket, amelyek szívükön viselik a Csehországban élő kisebbségi fajrokonaik sérelmeinek orvoslását. Az Anglia, Franciaország és Olaszország közötti teljes barátság helyreállítását döntő lépés fogja követni, amelynek az lesz a célja, hogy Németországot újból megnyerjék a nemzetközi együttműködéshez. E lépés körül Mussolini életbevágóan fontos szerepet fog játszani. A Daily Express rendkívül erélyes hangú vezércikkben hangoztatja, hogy Csehország megsegítéséről szó sem lehet, történjék, bármi, akár bevonulnak a németek Csehországba, akár nem, akár védekezik a cseh hadsereg, akár eldobálja fegyvereit. Az egész vita nem az angol birodalom ügye, nem ég ezerszer nem! Az új entente cordials legfeljebb csak annyit jelent, hogy Anglia megvédi Franciaországot a francia terület elleni vétlen támadástól, de soha semmi körülmények között nem védi meg Csehországot sem vétlen, sem egyéb támadások ellen. A Manchester Guardian vezércikke szerint az út Prágába éppen úgy Budapesten és Varsón át vezethet, mint Karlsbadon át és nagyon sajnálatos, hogy Csehország olyan rossz viszonyban van valamennyi szomszédjával, nemcsak Németországgal. A német irredentizmust a magyar és lengyel kisebbségek panaszai is erősítik. Ezenkívül Csehország harcászatilag teljesen el van vágva attól a két országtól, amely segítséget ígért neki, nevezetesen Franciaországtól és Szovjetoroszországtól, amelyek háború esetén csak úgy segíthetik a cseheket, ha előbb legyőzik Németországot. A lap mindazonáltal nem tartja teljesen kizártnak a cseh kisebbségi kérdés békés megoldását és hangoztatja, hogy Németország nem kíván háborút. Anglia határozottan szembehelyezkedett a francia háborúspártiak tanácsával Páris, április 30. A francia-angol tárgyalások sikere bizakodó hangulatot teremtett Párisban. Aközvélemény reméli, hogy a Londonban létrejött megállapodások lényegesen hozzá fognak járulni a nemzetközi légkör megenyhüléséhez és a két nagyhatalom szoros katonai együttműködése, amelynek békés jellegét valamennyi lap hangsúlyozza, a béke megszilárdulását fogja eredményezni. Bár a cseh kérdésben nem sikerült a két nagyhatalom felfogását összhangba hozni, a lapok nagy eredménynek tekintjük azt, hogy Anglia Középeurópában a jövőben tevékeny külpolitikai magatartásra tér át és eddigi passzivitásából kilépve, hajlandó diplomáciai befolyását a béke érdekében latba vetni. A Temps megállapítja, hogy Franciaország és Anglia, noha helyzete a cseh kérdésben nem azonos, közös erőfeszítéseket fog tenni a békés megoldás érdekében. Nyilvánvaló, hogy mindent el kell követni az európai békét fenyegető ellentét elsimítása érdekében. A Liberté utal arra, hogy a cseh kérdésben a francia és angol elgondolás között továbbra is nagy űr tátong. A cseh köztársaság területi épségéért ma is csak Franciaország áll jót. Anglia ebben a kérdésben határozottan szembehelyezkedett a francia háborúspárti elemek tanácsával. A Pertinaxete, az Emile Burck, a Péry-ek, valamint képviselőházi elvbarátaik minden kisebbségi követelést lehurrognak. Nos, Anglia a német, magyar és lengyel kisebbségek teljes támogatását határozta el és olyan engedményeket fog javasolni Prágának, amelyek az egész cseh állam szerkezetének mélyreható módosítását vonják majd maguk után. Berlinben Írják: A római tanácskozásokból hiányozni fog a londoni megbeszélés harcos szellemé nyét és megelégedéssel veszi tudomásul, hogy Halifax külügyminiszter rögtön a tanácskozások befejezése után részletesen tájékoztatta a német ügyvivőt és az olasz nagykövetet. Az általános megítélés szerint a londoni tanácskozások alapjábanvéve semmiféle változást nem hoztak. A két legfontosabb kérdés, a cseh probléma és a spanyol polgárháború ügye nem éleződött ki s ez magában véve is megnyugtatónak tekinthető. Berlinben biztosra veszik, hogy az angol kormány vezető szerepet fog vinni a cseh kérdés megoldásában s mindenképpen a mérséklet álláspontjára helyezkedik. A külügyminisztériumhoz közelálló Deutsche Diplomatisch-Politische Korrespondenz kielégítőnek mondja a londoni eredményt. Ezután azt kérdezi, valóban szükséges-e a katonai kérdések előtérbe helyezése, amikor az új angol-olasz megállapodások olyan nagyszerű kilátásokat nyújtanak arra, hogy hozzálássanak a még Berlin, április 30. A német sajtó nyugodt tartózkodással ítéli meg a londoni tárgyalások eredmé dolgozik a híres mezírtúri fazekasmester a Mixelt MM Áruház a Hangya kötelékében. VII., Hákóczi-út 36. b— ■ -------- ------------------ HA MEGNÉZI A nemzetközi VÁSÁRON A televízió berendezést gondoljon rá, hogy a távoli jövőnek ez a hírnöke, épúgy, mint a legtökéletesebb RÁDIÓ-készülékek, a világ legnagyobb rádiógyárának, a PHILIPS cégnek gyártmányai! A MiSS55ai beszélésekből hiányozni fog az a főképpen katonai, sőt harcos politikai szellem, amely a londoni tanácskozásokat jellemezte. Olasz és német részről egyaránt azt kívánják, hogy a római találkozó a béke új biztosítékául szolgáljon. Rómát az angol-francia katonai együttműködés foglalkoztatja Róma, április 30. Az angol-francia tárgyalásokról szóló első hírek, amelyek szerint a katonai megbeszélések lényegében francia-angol védelmi szövetséghez vezettek volna, római körökben az első percben kedvezőtlen benyomást keltettek. Ennek a kedvezőtlen benyomásnak adott kifejezést a Tevere vezércikke, amely szerint a londoni tanácskozások katonai része a legnagyobb aggodalomra adhat okot. Minden védelem ugyanis támadást tételez fel. Joggal meg lehet kérdezni: ki az, akinek a támadásától a nyugati nagyhatalmak tartanak? Vezérkari megegyezésekkel aligha lehet előmozdítani a béke ügyét. A Tribuna szombati számában azután illetékes angol körök kijelentéseit közli, amelyek alkalmasak arra, hogy ezt a kedvezőtlen benyomást eloszlathassák. E kijelentések szerint a francia-angol katonai együttműködés tulajdonképpen nem jelent újat és nem egyéb, mint az 1936-ban tartott vezérkari tanácskozás folytatása. Mindössze arról van szó, hogy a légi haderőt is beleillesztik az együttműködés rendszerébe, amelyben eddig csak a szárazföldi és tengeri haderő vett részt. Anglia sem,miféle újabb kötelezettséget nem vállalt. Ami a cseh kérdést illeti, a Giornale d’Italia tudósítója szerint, semmi jel sem műkőd arra, hogy Chamberlain a legcsekélyebb mértékben is engedett volna március 21-i beszédében elfoglalt álláspontjából. Ezzel szemben a Tribuna különtudósítója azt írja, hogy bár az angol kormány nem volt hajlandó további kötelezettségeket vállalni Csehország érdekében, amikor Daladier kijelentette, hogy ha Csehországot nemzetközi okokból vagy belső zavarok következtében külső támadás érné, Franciaország segítségére sietne. Chamberlain és Halifax elismerték, hogy egy ilyen általános viszályba Anglia is elkerülhetetlenül belekeverednék. ÁTÜTŐ SIKER a kristóf téri Szénásy Gyula cégnek Párisból hozott, francia szellem és ízléstől telített tiszta selyem impriméi. Azok a selyem és műselyem imprimék, amelyek itthon, kizárólag e cég számára készültek, bár magyar termékek, mégis úgy hatnak, mintha vérbeli párisiak volnának, érdekesek, különlegesek. Feltétlenül mások, mint amelyek máshol is kaphatók. Nagy erényük, hogy olcsók is, mert nem vámáruk. Hölgyeim, megtekintésük közös érdek! 3