Uj Magyarság, 1938. december (5. évfolyam, 273-297. szám)

1938-12-01 / 273. szám

CSÜTÖRTÖK, 1938 DECEMBER 1 OTMAGK&RSAC maiaktól egészen különböző időkben értel­mezték, ellenkezőleg, olyan barátságok összhangbahozataláról van szó, amelyek, az új európai, földközi-tengeri és afrik­ai realitásokkal számolnak és a legteljesebb erkölcsi, politikai és katonai egyenjogúság alap­ján szabályozzák a viszonyt a két bi­rodalom között. Ez az egyezmény konkrét hozzájárulás a béke megszilárdításához, amely politikánk magas célja lesz, amely felé álhatatosan törekszünk, szilárdan visszautasítva minden gyámkodást, ha az olasz nép természetes érdekeiről és törek­véseiről van szó. Látomásunk olyan egye­sített Olaszország, amely harcképesen fel van fegyverezve, meghódítja birodal­mát, a népeknek igazságos határokat je­löl ki, amelynek Rómájából nagy fér­fiaink és hőseink az újjáépítés útját mutatják. E látomást a Duce megjelentette a hata­lom és az igazság félelmetes realitásában. A hatalmas beszédet a képviselőház több ízben nagy tetszéssel szakította meg és a végén lelkesen megtapsolta. Különösen akkor tüntetett a Ház, amikor Ciano gróf Olaszország természetes törekvéseiről be­szélt. A képviselők felugráltak és kóréban kiáltották: „Tunis! Tunis!” A külügymi­niszter beszédét Róma főbb terein hang­szórókkal közvetítették, s mikor a most említett tüntetés a képviselőházban lezaj­lott, a főváros is súgott a kiáltásoktól:­ „Tunis! Tunis!” A fasiszta kamara ünnepi ülése után a képviselők, menetté alakulva, a Venezie­­térre vonultak és ott tüntettek Mussolini mellett. A Duce többször megjelent a pa­lota erkélyén. A román vasgárda vezérét és 13 társát agyonlőtték Hivatalos jelentés szerint a súlyosan elítélt Legyencek meg akartak szökni . A csendőrség egész Romániá­ban parancsot kapott, hogy az erőszakos cselekmé­nyek elkövetőit minden figyelmeztetés nélkül lőj­­e le Bukarest. november 30. Az Orient Rádió távirati iroda jelenti: A második hadtest hivatalos közlése sze­rint a november 29-ről 80-ra forduló éj­szaka megkezdték a ramnicu-sarati fegy­­házban lévő elítéltek átszállítását a jilavai fegyházba, Bukarest mellett. Reggel öt órakor, amikor a szállítmány egy erdő mellett haladt, a nyitott gépkocsikat, ame­lyekben a foglyok voltak, ismeretlen egyé­nek lövésekkel támadták meg. Az ismeret­lenek azután nyomban futásnak eredtek. Ugyanekkor a foglyok, felhasználva a sö­tétséget, kiugráltak a kocsikból és az erdő felé igyekeztek azzal a nyilvánvaló szán­dékkal, hogy megszöknek. Miután csend­őrök a törvényben előírt módon felszólí­­tották őket, hogy álljanak meg, rájuk lőt­ték. A lövések megölték a következőket: Zelea Codreanut, a vasgárda kapitányát, aki tízévi fegy­házra és hatévi internálásra volt elítélve, Constantinescu Miklóst, Calimache Já­nost és Belimache Donit, Dúca volt minisz­ terelnök gyilkosait, akik életfogytiglani kényszermunkára voltak ítélve, Carafanese Jánost, Bozatan Józsefet, Curca Istvánt, Pele Jánost, Stade­­Jánost, Atanasiu Jánost, Bogdán Gábort és Vlad Radut, Stelescu Mihály volt képviselő gyil­kosait, aluk­ mindnyájan életfogytiglani fegyházra voltak ítélve, Georgescu Istvánt és Trandafir Jánost, akiket szintén Stelescu meggyilkolásában való részesség miatt ítéltek el 10—10 évi f­egyházba. A második hadtest katonai ügyésze, nemkülönben a polgári ügyészség hely­színi szemlét tartott. A tizennégy felsorolt fogoly halálát az ügyészségek jelenlétében megállapították és erről egy orvos jegyző­könyvet vett fel. A holttestek eltemetésére engedélyt adtak. A vizsgálat még folyik. A katonai parancsnokság az ügyészség javas­latára és a közrend érdekében úgy intéz­kedett, hogy a temetés a jilavai katonai központban történjék meg. A halottak el­temetését még a délelőtt folyamán a vlavai fegyház katonai személyzete el is végezte. Esti minisztertanács és határtalan izgalom Bukarestben Bukarest, november 30. Zelea Codreanu és tizenhárom társa ha­lálának hírét a bukaresti rádió csak szer­dán délután 3­3 órakor közölte. A közlést határtalan megdöbbenéssel fogadta a ro­mán főváros. Kisebb csoportok alakultak az utcán és a kávéházakban. Az emberek összedugták a fejüket és lehetőleg halkan igyekeztek a történteket megvitatni. Az esti lapok szigorúan ragaszkodtak a hivatalos közlemény szövegéhez. Ezentúl egyetlen szó kommentárt sem fűztek az eseményhez. A megdöbbenés az egész köz­véleményben érezhető és mindenki feszült figyelemmel várja a fejleményeket. Az izgalom különben már reggel óta tartott. A reggeli lapok ugyanis közölték azt a levelet, amelyet a vasgárdisták halálzászló­alja a csernovici királyi helytartónak kül­dött. A levél így hangzik: ,flóhér! Az ország az erőszak ostor­csapásai alatt szenved. Ezek a csapások a nemzet elitjét érik, amely a kapitány köré tömörülve harcolt. A láncok nem elegendők, s mi támadásba megyünk át. Nemzeti törvényszékünk, megvizsgálva az ügyet, megállapította, hogy a királyi helytartó elárulja a nemzet érdekeit és a román lelkületet, továbbá, hogy el­adta magát a szennyes alávalóságnak. Ennek megállapítása alapján halálra ■ítélünk téged. Ne feledd azt a kutya Dúcát. A kivégzés 1939 január 1—15-ike között fog megtörténni.” Az esti órákban Bukarestben összeült a minisztertanács, hogy a hivatalos jelentés szerint­ megvizsgálja a „volt” vasgárda tagjainak terrorista izgatása nyomán tá­madt helyzetet. A csendőrség szerdán este parancsot kapott, hogy a legnagyobb eréllyel járjon el erőszakos cselekmények elkövetői ellen. Terroristákkal szemben a lőfegyver hasz­nálatára a törvény által előírt figyelmez­tető felszólítás is felesleges. Ilyen esetek­ben a csendőrség nyomban használhatja lőfegyverét, mert a „rendet és a tekin­télyt mindenáron biztosítani kell”. A csendőrség legfőbb kötelessége, hogy min­denféle bűnös akciót véglegesen elfojt­son és megakadályozzon. Politikai körök szerint erre a szigorú rendelkezésre a legutóbbi gyújtogatások és bombamerényletek, valamint a kolozs­vári merénylet adott okot. Kolozsvár, november 30. A Stefanescu-Goanga egyetemi rektor ellen elkövetett merénylet után a hatóságok nemcsak Kolozsváron, hanem egész Er­délyben széleskörű intézkedéseket tettek. A rendőrség igen sok diákot tartóztatott Pénz ál! a házhoz. idejeben r_ r ir^regvül.nyutva^ a M. Kir. Államsorsjáték 40.000.- ar. P-es főnyereményének, összesen 18.729 kisebb-nagyobb nyeremény húzása december 7-én Egész sorsrésy 3.— P. Fel 1.30 P. t le, aki ellen felmerült a gyanú, hogy össze­köttet­ésben állott azzal a szerveze­tel, amely az utóbbi időben egyre-másra követi el a merényleteket. őrizetbe vettek többek között egy egye­temi hallgatónőt is, akinek lakásán revol­vert és lázító tartalmú vasgárdista röpira­­tokat találtak. A leány nővére az eltűnt Utza vasgárdista vezérnek, Stefanescu Goanga rektor állapota még mindig válságos, valószínű, hogy jobb kar­ját amputálni kell. Kolozsváron nagy fel­tűnést keltett Panaitescu rendőrprefektus nyilatkozata, amely szerint a hatóságok ismerik a merénylők nevét, de nem hajlan­­dók nyilvánosságra hozni. A prefektusnak ez a kijelentése nem egészen egyezik azzal a kedden kiadott hivatalos bukaresti köz­leménnyel, hogy a merényletet Fagadar­u Miklós ügyvéd követte el, s tettét be is ismerte. Ezzel szemben a kolozsvári rendőr­prefektus most azt állít­ja, hogy a rektor me­rénylői a városkörnyéki hegyekben bujdo­­kolnak, ahova erős járőröket küldtek ki el­­fogatásukra. Megbukott Franciaországban a marxisták általános sztrájkja A közüzemek egész nap zavartalanul működtek Parisban és a vidéken, az ipar és kereskedelem nagy része is dolgozott Paris, november 30. A szerdai nap megmutatta, hogy a for­radalmi izgatókkal szemben a francia munkásság nagy többsége a józan ész sza­vára hallgat, az általános sztrájk kísér­lete meghiúsult. A hajnali órákban, ami­kor a közlekedés és a forgalom a városok­ban megindult, mindenütt készen álltak a kormány műszaki erői, a katonai és rend­őri készültségek, hogy szükség esetén ren­delkezésre álljanak és megvédjék a köz­rendet esetleges zavargásoktól. A munká­sok és alkalmazo­tak azonban legnagyobb részt munkába álltak, a közüzemek dolgoz­tak és az általános sztrájk tulajdonképpen már ezekben az első órákban megbukott. A francia főváros mindennapi élete szer­dán reggel rendes mederben, alig valamivel meglassult ütemben indult meg. Négyezer taxisofőr is megjelent kora reggel munka­helyén. Noha a közúti forgalom sehol sem akadt meg, feltűnő volt, hogy a városnak minden részében igen sok kerékpárost le­hetett látni annak következtében, hogy a munkások és tisztviselők közül sokan arra számítottak, hogy földalattin vagy autó­buszon ma nem juthatnak el munkahe­lyükre. A földalatti villam­os forgalma azon­ban már a reggeli órákban legalább nyolc­van százalékos volt, és a pályaudvarokon elhelyezett rendőri és katonai osztagoknak sehol sem kellett közbelépniük. Délelőtt fél tizenegy órakor a földalatti vasút alkal­­mazottainak szakszervezete vissza is vonta a sztrájkparancsot. A szakszervezet veze­tősége arra hivatkozott, hogy ez csak azért történt, mert a reggeli órák már megmu­tatták, hogy az alkalmazottak résztvettek a tüntetésben. Aki utazott a földalattin, az viszont nem is vette észre, hogy az alkal­mazottak között akadtak olyanok, akik sztrájkoltak volna. A vasúti forgalom is már a délelőtti óráktól kezdve normális volt. A vonatok legnagyobb része menetrendszerű pontos­sággal indult Párisból, a vasúti személyzet mindenütt rendesen ellátta szolgálatát. A környékről a vonatok ugyancsak menet- CORVIN A JÓ MINŐSÉGEK ÁMHÁIG DECEMBER 1 több 1000 méter mintás és sima, arrora-szerű, diva­tos, lágyan omló ruhaanyag, karácsonyi ajándéknak igen alkal­mas, kb. 70 cm széles..,.­,,,— 1 m .

Next