Uj Magyarság, 1939. január (6. évfolyam, 1-25. szám)
1939-01-01 / 1. szám
2 lenségnek és el ne szalasszák. A véletlen mellett köszönhetik ezt a németeknek, a lengyeleknek és talán nem egészen szerénytelenség, ha azt mondjuk: egy kicsit a magyaroknak is, annak a politikának, amelyet Magyarország követett és érvényesített a benesi Csehországgal szemben. És még egyet, ugyancsak rosszakarat nélkül. Úgy látszik, nem hiába sürög-forog annyit Durcsánszky miniszter úr Pozsonytól Berlinig és vissza s nem hiába tesz fontoskodó nyilatkozatokat ottani buzgólkodásával kapcsolatban. A szlovák közvélemény ezeknek a hibásan megfogalmazott, vagy hibásan értelmezett biztatásoknak hatása alatt mintha egy kicsit a Harmadik Birodalom erejét érezné maga mögött, mintha egy kicsit a németek kardját csörtetné. A Harmadik Birodalom bizonyára jóindulattal van a szlovákság iránt, de ottani igazi barátaik se adhatnak nekik más tanácsot, mint a magyarokkal való baráti közeledést és megegyezést. Ha pedig mégis vannak olyan vicinális német tényezők, akik az ellenkezőt tanácsolják és az ellenkezőre biztatják őket, azok hamis és kártékony politikát követnek a birodalom, a szlovákság és a magyar nép érdekei szempontjából egyaránt A magyar és a szlovák népet, akárhogy is forgatjuk a dolgot, nagy közös gazdasági és politikai érdekek kapcsolják egymáshoz, amelyeket a húszesztendős gonosz, ellenséges cseh imperialista politika se semmisíthetett meg. Ezek a nagy érdekek egymás megbecsülésére intenek s ha ezekkel szemben, ezekkelellentétes irányzatokat engednek érvényesülni, ennek a szlovákság épúgy kárát vallja, mint Magyarország. Szívből óhajtanánk s ez az egész magyar nemzeti közvélemény óhaja, hogy amint ezek a viták, határvillongások lezárulnak, induljon meg a közvetlen baráti érintkezés a félreértések kölcsönös kiküszöbölésére, a hibák kölcsönös tisztázására és az egymásrautaltság további munkálására. De hogy legyen ez lehetséges ilyen légkörben, hogy legyen lehetséges, ha szlovák részről ilyen szellem vezeti be, készíti elő ezt az új szomszédi, baráti viszonyt? Alföldi karavánszeráj írta: Kerescsényi György — Kívülről befelé első, kevülről kifelé utolsó... mi az? Természetesen nem más, mint „Bedő Ádám Polgári Bormérése”, a kocsma. A nagy, poros mezővárosban erre a találós kérdésre meg is tud felelni akármelyik kutyagyerek. Mert ha a városból halad az ember kifelé, akkor utolsónak éri a házat, ellen esetben meg a legelsőnek. Ilyenformán a légző dolgoknak s a fogalmaknak mintegy határpontján áll és már csak emiatt is érdemes, ha körülnézünk egy kicsit benne. Hosszú, fordított, ámbitusos épület, olyan, mint akármelyik módosabb gazda háza. Nagy udvara van, hátul ólak és hombárok, szalmakazal, kocsiszín. Tyúkok kapirgálnak a trágyadomb körül és éppen csakhogy a nagykapu áll tárva-nyitva. Igaz, van egy utcai bejárata is, egy keskeny, kopott üvegajtó s az ajtó fölött a nevetségesen kicsiny cégtábla. Olyan kicsik és elmosódottak rajta a betűk, hogy szinte össze sem lehet olvasni őket. Az udvarban leszerszámozott és le nem szerszámozott fogatok ácsorognak. Oldalt egy körrelgyűrűzött akácfa régen elhalt karóiéhoz három szép, mezítelen ló van kikötve. Mindját elárulják, hogy kupécek is tanyáznak a belső helyiségekben. Amolyan lóitató, pihentető, toroköblögető stáció ez a hely. Megfordulnak tgy szegényebb fuvarosok is, a földek közé, tanyáikba térő vagy a városba igyekvő gazdák. Néha nyüzsög a nép benne. Itt adnak egymásnak találkozót, itt isznak áldomásokat. Vad mulatozások is esnek itten, úgy hogy éjszakánként a rendőrség is szemmel tartja, hetivásáros napokon meg éppen teli van a hatalmas ivó. A külső üvegajtó egyenesen a nagyivóba nyílik. A bornak, a vastag dohányfüstnek, meg valami furcsa vályog-szagnak sajátságos keveréke tölti meg a száját és az első pillanatokban csak homályos alakzatokat venni benne észre. A falak mellett köröskörül ócska tölgyfaasztalok sorakoznak, félarasz vastagságú asztallapok, otromba lócák és súlyos székek. Alighanem még a régi jó időkből. Azonban megtalálhatók benne a modern bútordarabok is. Az egyik sarokban valamely polgári kör üveges könyvtárszekrénye húzódik meg. Hogy van-e benne könyv, azt csak sejteni lehet, mert az üveget vastagon belepte a legyek piszka. A könyvtárszekrény előtt alacsony bak áll, a bakon egy középfajta hordó. A hordó hátsó pereme szorosan odasimul a könyvszekrény kettős ajtószárnyának aljához és komoly gondolatokat ébreszt afelől hogy vájjon mikép lehet kinyitni azt a könyvszekrényt ? A másik oldalon emelkedik a söntés nullja. Bemélyített bortartányok sorakoznak rajta,a s a tartányok rézből való süvegei olyanok, mint valami bonyolult gépezet kazánrózsái. Egy hatalmas jégszekrény, egy likőrös és pálinkás butéráktól roskadozó polc s a kocsma bekeretezett italmérési engedélye egészíti ki a bútorzatot. Kossuth Lajos arcképét s a hősi halált halt költő földreomlott alakjának ábrázolatát már alig lehet kivenni a fallal összemosódó barna keretekben. Mind a kettőt bevonta s a múlandóság földszínével tette egyenlővé a pókháló, meg az idők pipafüstje. De van még valami! A pálinkásszekrény tetején, vastagon belepve porral, egy otromba rádiókészülék látható. Egy óriási, barna, régimódi hangszóró tölcsér és a szerkezet sokcsavaros ládája. Mellette az anódtelep, meg az előfűtő. A falakon még megvan a nyoma az antenna drótéinak s a földvezetéknek. De el vannak tépve és a drótok összekuszálódnak... A haladás büszke csodája, a világokat összekötő hangszekrény, lám ide is megérkezett. De úgy látszik, megálott neki ez a levegő, bedagadt a torka, valami betegséget kapott és kimúlt. Most mintegy húszan vannak a nagy ivóban. Kívül az úton szekerek vonulnak és majdnem valamennyi megállapodik itten. Jönnek asszonyok is és külön csoportokba verődve isznak, esznek, panaszkodnak. Az asszonyok mindig panaszkodnak. Az egyik sarokban bágerosok ülnek, emitt két dézsareparáló, az ajtó mellett, ingujjban mesterlegények A középső asztalnál a pénzesek és hangosak foglalak helyet A lókupecek, öltözetük csizmaszárra türemlő ördögbőrnadrág, nyakkendőtlen puha ing, karimára gyűrt posztókalap, kabát, mellény, ezüst óralánc. A hivatás jelvénye, a vastag, rézveréss kampószot mindegyiknek a keze ügyében van. Két gazdaforma parasztember ül velük szemközt és áldomást isznak. Az epertakaróhoz kikötött állatok eladásából eredő áldomás ez a mosani. Egy vastagbajuszos, mélyhangú lókereskedő intézkedik: — Öt kispörköltet adasson ide,Bödő úr! A kocsmáros kövér, lilanyakú ember. Kurta és vastag lábain szinte kigurul a pult mögül. Jó viszonyban van a kupecekkel, mert húsos tenyerével barátságosan megcsapkodja a nagybajszos vállát. — Milyen legyen, Gergő? Marha-e vagy borjú? — Borjú. — választ az egyik parasztember, de a főkupec leinti — Nekem marhát adasson! Pörköltben csak a marha a valódi. Legjobb a tehénpaprikás! — Tán lakodalom készül itt máma? — kérdi a másik gazda. — Miért? — Mert csak lagziba vágnak tehenet. Kocsmában nincsen az. — Elég kár. — Kocsmában csak egyfajta a paprikás. Akár marha, akár borjú. Tudodd a nevét, Máté? Wmacsiks Ag A magyar kormány újólag tiltakozott a magyarságot sértő cseh és szlovák agitáció ellen A legutolsó napokban a cseh-szovák sajtó és rádió minősíthetetlen hangon, sőt lehet mondani, nyomdafestéket nem tűrő hangon intéz támadásokat a magyar állam közigazgatása és kormányzata ellen. A magyar kormány ismételten megkísérelte úgy Prágában, mint Pozsonyban hivatalosan megállapítani, hogy mi rejlik a Magyarország ellen szórt és amint a bécsi rádió szlovák- és ruszin nyelvű leadása is bizonyítja, külföldre is tovább adott valótlanságok és rágalmak mögött. Biztatásokat kapott, de a hírszolgálati hadjárat nem szűnt meg. A magyar kormány a mai napon újra felhívta a prágai kormány figyelmét, hogy ezt a fokozódó agitációt Magyarország ellen, amelyet úgy Cseh-Szlovákiában, mint Cseh-Szlovákián kívül folytatnak, nem nézheti tétlenül. Nem kívánja azon az úton követni a cseh és a szlovák hírszolgálati szerveket, amelyet azok maguknak választottak. Nem tartja méltóságával összeegyeztethetőnek, de praktikusnak sem, hogy ezt a szokatlan hangnemet átvegye, amely sem Magyarország, sem Csehszlovákia érdekeit nem szolgálhatja. Továbbra is a legjobb viszonyt kívánja fenntartani szlovák szomszédjával, aminek előfeltételét úgy külföldön, mint magyar földön megteremtette. Sajnos, a magyar közönség széles rétegei, amelyek eddig a legnagyobb barátsággal viseltettek a szlovákokkal szemben, a szlovák sajtó hangja és a pozsonyi szabadtéri előadások után kezdenek meghökkenni és önkéntelenül fölvetik azt a kérdést, váljon a minden bevezetés nélkül, mintegy parancsszóra megindult, magyarellenes agitáció nem azt a célt szolgálja-e, hogy befolyást gyakoroljon a meglepetésszerűleg elrendelt szlovák népszámlálás eredményére? Hiszen emberileg nem volna érthetetlen, ha a szlovákiai magyar kisebbség a mesterségesen táplált terror nyomása alatt és a magyarbarát szlovákság a költött magyarországi rémhírek hatása alatt olyan magatartást tanúsítana, amely a szlovák közigazgatási hatóságok előzetesen kihirdetett optimizmusát a népszámlálás eredményét illetően alátámasztaná. A puccsszerű népszámlálás után nemzeti halász tért fel Szlovenszkóban a Magyar Párt Pozsony, december 31. A népszámlálás váratlan kiírása az egész szlovenszkói közvéleményt meglepte. Az Esti Újság megjegyzi, hogy a népszámlálás kiírását éppen olyan meglepetésszerűen rendelték el, mint a december 18-i választásokat. A népszámlálás céljáról és lebonyolításáról mostanáig sem adtak ki közelebbi tájékoztatást, csupán a végrehajtó szerveket tájékoztatták tegnap bizalmas értekezletet. Az egyik rádióközleményben mindössze azt a magyarázatot adták, hogy a népszámlálás célja az utóbbi hetek eltolódásai után megközelítőleg megállapítani a mai Szlovákia népi összetételét. A népszámlálásra nem adnak ki kérdőíveket. Az adatokat a népszámlálási biztos megjelenésekor kell mindenkinek bediktálnia. Az adatok összeírására nézve eddig nem közöltek semmi előírást. A magyar lapok felszólítják a magyar lakosságot, hogy vallja magát öntudatosan magyarnak a népszámlálásban. Ebből semmi hátrány nem származhatik; elmúlt már az az uralom Cseh-Szlovákiában, amikor a nemzetiségekre gyakorolt nyomással és különböző fogásokkal igyekeztek a népszámlálás eredményét megváltoztatni és a nemzetiségek jogait csorbítani. A mai népszámlálástól függelenül, az egyesült magyar párt nemzeti kataszter felállítására készül. VASARNAP, 1989 JANUAR 1 . SZEBB MQgYQR JÖVOJ BOLDOG ÚJÉVÉT Bratidttrd lit az ujesztendő nerezzen örömet családjának. Vegyen márkás rádiót Morvai rádiónál VII., Erzsébet körút 40. 13-43-64 is 14-86-88. Kedvező fizetési feltételek! Lord Chilston volt budapesti angol követ nyugalomba vonul London, december 31. V. György király titkos tanácsosává nevezte ki Lord Chilston előkelő angol diplomatát, aki 62. életévének betöltésével nyugalomba vonult. Lord Cllston több éven át magyarországi angol követ volt; később Bécsben, Bukarestben, majd legutóbb Moszkvában képviselte Angliát. Lady Chilston, aki magyar társadalmi és művészkörökben őszinte nagyrabecsülésnek örvend, kiváló festőnő; ő tervezte a híres etoni középiskola kápolnájában függő faliszőnyegeket, amelyek Szent György életét ábrázolják. Lord és Lady Chilston kentmegyei birtokukon lévő gyönyörű otthonukba, a Chilston-kastélyba vonultak vissza. . . Elrontott gyomornál és az ezzel összefüggő bélzavarok, felfúvódás, émelygés, homlokfájás, láz, hányás, hasmenés vagy székszorulás eseteiben már egy pohár természetes „Ferenc József” keserűvíz is igen gyorsan, biztosan és kellemesen tisztítja ki az emésztés útjait. Kérdezze meg orvosát.