Uj Magyarság, 1939. november (6. évfolyam, 249-272. szám)

1939-11-17 / 261. szám

A cseh földreform igazságtalanságainak kiküszöbölése a Felvidéken A csehszlovák földreform revíziójának végrehajtásával megbízott kormány­biztos­ság Szilassy Béla dr. államtitkárral az élén szakadatlanul dolgozik a cseh föld­reform által okozott igazságtalanságok és sérelmek kiküszöbölésén, azzal a cél­lal, hogy a visszacsatolt Felvidéken a ma­gyaroktól elvett földeket magyar nincs­teleneknek és törpebirtokosoknak juttas­sák. Ennek a munkának az eredményéről már több ízben beszámoltunk és jelentet­tük azt, hogy hol, milyen területeket, hány új birtokosnak juttatnak. Szilassy Béla dr. államtitkárnak a földreform re­víziójával kapcsolatban az volt az elgon­dolása, hogy ezt a nagyjelentőségű mun­kálatot még az ősz folyamán befejezi, miáltal a Felvidék egyik legégetőbb sé­relme orvoslást nyer. Sajnos, a közbejött technikai akadályok, így például a mérnöki munkák elhúzódása miatt, ezt a tervet már ez év folyamán nem, sikerül száz­százalékosan megvalósítani. Jelenleg úgy áll a helyzet, hogy ez év végéig összesen körülbelül 12—15 ezer hold földet sik­erül az új tulajdonosok kezére juttatni s a to­vábbi területeknek az igénylők között való felosztása a jövő év tavaszán fog megkezdődni. Azokon a helyeken, ahol a kiosztás a fentebb említett technikai aka­dályok miatt ez évben már nem valósul­hat meg, a földreform revíziójával meg­bízott kormánybiztos intézkedett a földek bérbeadására vonatkozóan, éspedig oly módon, hogy a kiosztandó földek után fizetendő bérösszeg már a jövendőbeli tulajdonosokat fogja megilletni. Az idei elért eredmény jelentős állomás a sérel­mek orvoslása terén . Szilassy Béla dr. államtitkár személye biztosíték a felvidéki földigénylők számára, hogy ez az akció tavasszal folytatódni fog és a Felvidék földigénylése kielégítő módon nyer be­fejezést. Az állami alkalmazottak száma 20 százalékkal emelkedik az új költségvetés szerint Az új állami költségvetés egyik érdekes fejezete az állami alkalmazottak számának alakulására vet fényt. A csonkaország területi gyarapodása természetesen magá­val vonta az állami alkalmazottak státusá­nak fejlődését is. Az állami alkalmazottak létszámának gyarapodása kereken 20 szá­zalékos, ami az állami közigazgatás 16,8 százalékos és az állami üzemek 19.5 száza­lékos létszámgyarapodásából alakul, ami­hez az állami állandó munkások 35,0 szá­zalékos létszám fejlődését is hozzá kell számítani. Az új költségvetés szerint 90.990 alkal­mazottal számol az állami közigazgatás, ehhez jön az állami üzemek kereken 53 ezer főnyi alkalmazottja, de a közigazga­tás keretében foglalkoztatnak további hét és fél ezer főnyi állandó munkást, az üze­mek pedig kereken félszázezer munkással dolgoznak. Az állandó munkások létszámá­nak emelkedésében bizonyos különleges okok is szerepelnek, a közigazgatási sze­mélyzet növekedése azonban tisztára az ország területi gyarapodásával hozható összefüggésbe. Az 1938/39. évi költségvetés szerint az állami közigazgatás létszáma 13.127 fővel volt kisebb, mint az új költségvetés sze­rint, az állami üzemek alkalmazottainak száma 10.429 fővel emelkedik, az alkalma­zott állandó munkások száma pedig 12.837 fővel lesz több, úgyhogy a most előterjesz­tett költségvetésben 46.393 fővel nagyobb létszámról kellett gondoskodni. A vallás- és közoktatásügyi miniszter­hez tartozó különböző intézményeknél a régi költségvetés szerint az itt szervezett állások száma mindössze 13.224 volt, az új költségvetés azonban 5.571 állással töb­bet irányzott elő. Az új állások legna­­gyobb része tiszteletdíjas. A lejárt költség­­vetési évben a kultusztárcának csak 62 tiszteletdíjasa volt, a most következő másfél év során 3180 tiszteletdíjas alkal­mazottja lesz a kultusztárcának. Roha­mos mértékben szaporodik a gyakorno­kok száma, akik eddig összesen 1171-en voltak, a jövőben 2595-en lehetnek. Igen magas az új állások­­ száma a belügyminisztériumnál is. A létszámsza­porulat 6305 fő, ami 28,6 százaléknak felel meg. A közigazgatási személyzet szaporítása egyébként nem is olyan jelentős. Ha fi­gyelembe vesszük ugyanis azt, hogy a gazdasági fejlődés a személyzet szaporí­tását elsősorban az üzemeknél teszi kí­vánatossá és látjuk, hogy az állami üze­mek alkalmazott­ létszáma az új költség­­vetésben valóban 24,3%-kal magasabb, akkor a közigazgatási gépezet 16,8 %-os személyzet-szaporítása nem tűnhet fel sok­nak. Az üzemek közül az erdőgazdasági birtokok mutatnak különösebb személy­zeti létszámemelkedést, ami a területi visszacsatolások és az állami erdőbirtok­­terület gyarapodásának eredménye. Magas százalékarányú a fejlődés a vasút alkal­mazottainak számánál. De még az üzemek létszámfejlődését is túlszárnyalja az ál­landó munkások létszámának emelkedése, mert ezek számát az új költségvetés 35 százalékkal magasabban állapítja meg a tavalyinál. Az emelkedésben itt is az állami üzemeknek van jelentősebb szere­pük, míg a közigazgatásnál foglalkozta­tott munkások létszámának emelése ke­vésbé számottevő. A közigazgatásnál mindössze 46.125 főnyi a tisztviselők létszáma. Az üzemek tisztviselőinek létszáma 12.191. A közigaz­gatásnál ennélfogva száz tisztviselőre 112 más jellegű alkalmazott és állandó mun­kás esik, az üzemeknél pedig a 12.191 főnyi tisztviselői létszámmal több, mint 95.000 főnyi teljes létszám áll szemben, amiben azonban még mindig csak a rend­szeresített állásúak és az állandó munká­sok vannak benne, az ideiglenes munkás­ságnak szüntelenül hullámzó létszáma el­lenben nincs. Az üzemeknél tehát száz tisztviselőre 765 egyéb állandó személyzet esik, vagyis itt az arány tisztviselők és más alkalmazottak között rosszabb, mint sok gyáripari ágazatban. Ha meggondoljuk, hogy az állami gépe­zetnek mindennemű munkáját ez a 46.125 főnyi közigazgatási tisztviselői kar irá­nyítja és látja el, akkor valóban nagyon is szerénynek kell tartanunk azt a szerve­zetet, amely végeredményben azon dolgo­zik, hogy az országban mintegy ötmillió dolgozó számára teremtse meg a szilárd kulturális, jogi és honvédelmi alapot és keretet. Amellett azt is megállapíthatjuk, hogy minél jobban kibontakozik az állami közigazgatás gépezete, és szervezete, an­nál pontosabb és annál megbízhatóbb an­nak működése is, tehát annál hasznosabb az az egész dolgozó társadalomra nézve. . (A lengyel tartozások és követelések bejelentése.) A külkereskedelmi hivatal felhívja az érdekelteket, a magyar expor­tőröket, mint hitelezőket és az importőrö­ket, mint adósokat, hogy a lengyel keres­kedelmi forgalomból fennálló követelései­ket, illetve adósságaikat november hó 18-ig az összeget a tételek pontos megje­lölésével a Magyar Árucsereforgalmi rt.­­nál (V., Szabadság-tér 16) írásban jelent­sék be.­­ (Megállapodás a jövő évi cukorrépa­­termelésre.) A cukorrépa termelési költ­ségeinek emelkedése és a már nem kielé­gítő cukorrépaár a cukorépatermelés ren­tabilitását veszélyeztette. A magyar cu­korrépatermelők országos szövetkezete huzamosabb ideje tárgyalásokat folytatott az illetékesekkel az árak felemelése tár­gyában és ezeknek a tárgyalásoknak ered­ményéről a szövetség nov. 13-án tartott választmányi ülésén vitéz Purgly Emil el­nök számolt be. A megállapodás értelmé­ben az 1940. évi termésű cukorrépa méter­­mázsánkénti átvételi ára 2,80 pengő, egyébként pedig az 1939. évi érdekképvi­seleti megállapodásban foglalt egyéb fel­tételek maradtak érvényben. A megálla­podás értelmében a répatermelők az eddigi métermázsa kontingens helyett kat, hold számban fognak szerződni, éspedig kon­tingensükön felül, tetszés szerinti mennyi­ségben, továbbá a cukorgyárak részére cukorrépát termelhet mindazon gazda, aki eddig nem termelt.­­ (Budapesti vágómarhavásár.) Felhajtás 708, eladatlan 82 darab. A vásár irányzata lanyha. November 10-től 16-ig közvetlenül a a vágóhídra 182 darab szarvasmarha érkezett, 26—96 filléres kg becslési áron. Arak: tarka bika la 60—64, Ha 49—59, Illa 38—48, ma­gyar ökör Ha 48—64, Dia 36—44, tarka ökör la 92, Ha 56— 83, Illa 36—54, magyar tehén na 49—54, Illa 36, tarka tehén Ila 48—65, OTa 36—47, magyar bivaly 25—34, növendék (éves) 36—74, kicsontozni való 12—35 fillér kg-ként élősúlyban. . (Októberben hatmillióval emelkedett a postatakarék betétállománya.) A posta­takarékpénztárnál októberben a betétek 6,065.690 pengővel haladták túl a vissza­fizetéseket. A betétek állománya október végén 129,433.450 pengő volt. A csekk­üzletágban a jóváírások 12,698.245 pengő­vel múlták felül a megterheléseket. A csekkbetétek állománya október végén 252.099.991 pengőt tett ki. — (Budapesti lóvásár.) Felhajtás 452, el­adás 260, eladatlan 192 darab. Az irányzat élénk. Arak: könnyű hintós­­kocsiló (juckert stb.) 550—860, nehéz igás kocsiló, nyugati faj 400—790, könnyű igás 250—385, alárendelt min. 20—250, vágóló 15—200 pengő. Fővárosi vágóra 77, vidéki vágóra 36 darab vágólovat vásároltak. Tőzsdék, piacok rilálmMH» A csütörtöki részvénypia- Eikienpapir­­on a vételkedv hiánya ál­talános lanyhaságot okozott, az árfolyamok gyengültek. A fixpiac tartott volt. Záróár­folyamok, az előfordult kötések zárójelben. Részvények Nemzeti Bank 175.25 (175.5—175) 175.25. Első M. Bszt. 430.— (425) 425.—, Békéscsabai 13.— (14.5—15) 14.—, Első Bp. malom 13.4 (13.5) 13.4, Hungária malom 25.— (25.25) 25.—, Bauxit 216.5 (214—208) 210.—, Szent­­lörinci — (—) 5.—, Kohó 23.4 (—) 23.—, Magnezit 175.— (—) 175.—, Aszfalt 6.30 (6.10) 6.10, Kőszén 373.— (375—369) 368.—, Nagybátonyi 37.— (38) 38.—, Salgó * 37.9 (37.35—37.65) 37.5, Urikányi 37.5 (36.5— 36.75) 36.5, Athenaeum 18.— (—) 20.—, Fegyver 42.75 (42.5) 42.—, Ganz 20.2 (20— 19.85) 19.9, Láng — (—) 40.5, Acél 33.5 (33.55) 33.55, Rima 96.75 (96—95.25) 95.4, Nasici 79.75 (77.25—77.5) 77.5, Levante 0.20 (0,20) 0.20, Nova 16.7 (16.8) 16.75, Tröszt 50.— (50—49) 49.5, Délcukor 97.5 (95.75— 93.25) 96.—, Magyar cukor 93.25 (92—91) 91.75, Georgia 23.— (—) 22.5, Stummer 47.— (47) 47.—, Dreher-Haggenmacher 161.— (161) 161.—, Gschwindt 875.— (871) 871.—, Gyapjúmosó 3.80 (—) 3.80, Goldberger 47.— (—) 47.—, Pamutipar 34.75 (—) 34.5, Szegedi kender 45.— (—) 45.—Chinoin 13.25 (—) 13.25, Flóra — (19) 19.—, Klotild 17.— (—) 17.—, Wander 77.— (—) 77.—, Brassói 31.— (—) 31.—, Gumi 58.5 (58) 58.—, Vasúti for­galmi 19.4 (19.1) 19.—, Telefon 9.— (—) 8.50, Pálfalvi 19.— (17) 17.—. Fixkamatozású papírok 1939. évi átjegy 100.— (100) 100.—, Besz­­kár kötv. A. 7.75 (—) 7.75, 1914. évi föv. 4.5% 309.— (307—305.5) 307.25, 1927. évi föv. 6% 95.— (95.75—96) 95.75. Külföldi tőzsdék Zürich. Zárlat: Páris 9.93, London 17.51%, Newyork 445.50, Brüsszel 73.00, Milánó 22.50, Amsterdam 236.40, Berlin 178.50, Stockholm 106.22­, Osló 101.30, Kopenhága 86.05, Szó­fia 5.50 áru, Belgrád 10.00 áru, Athén 3.40 áru, Isztanbul 3.50 áru, Bukarest 3.40 áru, Helsinki 8.80, Buenos Aires 104, Yokohama 104.50. 1: Valuta: Angol font 14.85 milicim pénz —15.05, Belga Gi­ss— 62.45, Dán korona 7. 85—73.65, Dinár 7.00— 7.90, USA dollár 378.70—384.30, Francia frank 8.40—8.55, Hollandi forint 200.55— 202.55, Cseh-Morva protektorátus 11.20—11.80 (20 K-nál nagyobb címletek kivételével), Szlovákia 11.20—11.80 (20 K-nál nagyobb cím­letek kivételével), Kanadai dollár 340.00— 345.00, Leu 3.10—3.45, Leva 3.20—3.60, Líra 17.40—17.90 (az 500 és 1000 lírás bankjegyek kivételével). Német márka —.—, Norvég kor. 85.75—86.65, Svájci frank 84.75—85.65, Svéd korona 90.10—91.00. Deviza: Amsterdam 200.95—202.55, Athén 3.025— 3.055, Belgrád 7.82—7.88, Berlin 135.70 —136.70, Brüsszel 62.03—62.47, Bukarest 3.41* —3.44, Kopenhága 73.05—73.65, London 14.875 —15.025, Madrid —, Milánó 17.66—17.8864, Newyork 378.70—381.30, Osló 85.95—86.65, Paris 8.45—8.55, Prága 11.79—11.93, Szófia 4.11—4.15, Stockholm 90.30—91.00, Varsó —, Zürich 84.95—85.65, Isztanbul 268— 271. Bratislava (Pozsony) 100 szlovák korona 11.79—11.93. Aai finnn csörtöki határidőpiacon a IsOOOnO márciusi rozsban nem történt kötés, a jegyzést sem változtatták meg. Ross:­ márciusra: zárlat 15,73. A készárupiacon megélénkült a kínálat, mert a felemelt maximális árakon vid éken nagyobb kínálat jelentkezett. A zab jegyzése 5, a tengerié 15—20 fillérrel gyengült a túl­kínálat következtében. Búza: tiszavidéki, felsőtiszai, duna-tisza­közi, fejérmegyei, dunántúli és kisalföldi 77 kg-os 19.80, 78 kg-os 20.30, 79 kg-os 20.60, 80 kg-os 20.80. Rozs: pestvidéki 14.90—15.15, más szárma­zású 15.10—15.35. Takarmányárpa: fa 65—66 kg-os 17.40— 17.65, középminőségű 16.90—17.15. Sörárpa: kiváló 21.00—21.85, príma 19.50—­ 20.85, sörárpa 19.00—19.85. Zab: elsőrendű 19.35—19.45, középminőségű 19.25— 19.35. Újtengeri: egyéb állomások 16.50—16.60. Liszt: A budapesti lisztár­jegyző-bizottság árjegyzései: Búzaliszt: dara 38.15—39.15, Ogy 37.15- 38.15, Og 37.15—38.15, Of 37.15—38.15, 2gg 35.80—36.30. 2g 35.80—36.30, 2f 35.80- - 36.30, 4-es 33.55—34.55, 5-ös 31.30—32 30, 6-os 26.30—28.30, 7-es 19.05—20.05; rozsliszt: 0-ás 28.40—30.40, 01-es 25.65—27.40, 1-es 19.65—21.40, 2-­ás 17.65—18.65­ Takarmányliszt: Búzakorpa 13.90—14,10, 8-as liszt 16.10—16.80. Külföldi tőzsdék Chicago: Búza decemberre 87%, májusra 85%, júliusra 83%. Tengeri decemberr­e 49 és hétnyolcad, májusra 51 hétnyolcad, júliusra 52 háromnyolcad. Zab decemberre 36%, má­jusra 35, júliusra 31 hétnyolcad. Rozs decem­berre 52, májusra 53 háromnyolcad, júliusra, 53%. Cent per bushel: Az irányzat tartott. Winnipeg: Az irányzat tartott. Búsa de­e­cemberre 70%, májusra 75 háromnyolcad, júliusra 76 hétnyolcad. Zab decemberre 31 és hétnyolcad, májusra 33%, júliusra 33%. Rozs decemberre 55­%, májusra 58%. Árpa, decem­berre 42%, májusra 44 háromnyolcad. Cent per bushel, jur Köles, fehér 29—32, vörös 24.50—M­aVity 25.50, egyéb 24.00—24.50, káposzta­­repce 39—40, mák, kék 130—135, borsó, Vik­tória, sterilizált 18—18.50, lencse, nagy szemű, sterilizált 36—47, középszemű, sterilizált 27 — 33, kisszemü, sterilizált 23—26, fehér szok­ványbab, dunai 30.50—31.25, dunántúli 29.25 —29.75, f.-magyarországi 29.25—29.75, göm­bölyű fürjbab 33—35, hosszú fürjbab 33—35, barnabab 31—35, tarkabab 26.50—28, lucerna, mag, nyers, arankás 225—240, ólomzárolt­ fehérbárcás, 20 mm-nál több 282.5—287.5, lóheremag, nyers, arankás 130—142, ólom­­zárolt fehérbárcás, 20 mm-nál több 170—173, bíborheremag 65—75, bükköny, szöszös 41— 44, csillag­fürt, fehér, lapos 14.50—14.75. A fannitDvar Lanyha volt a csütörtöki Ei­S Il­SSZBI nagypiac. A csütörtöki forgalom a nagyvásártelepen igen­­ lanyha volt. A kereskedők részéről a vásárlókedv egészen elromlott, úgy, hogy minden vonalon a kínálat kerekedett felül és így az árakat mérsékelni kellett. Különösen rosszul sikerült a gyümölcspiac, ahol almában a nagy kész­letek miatt az árak jelentősen estek. Csak­ a jó minőségű almákat keresik, a tömegáru iránt alig mutatkozik érdeklődés és ebben a cikkben állandóan nagy maradvánnyal zár a piac. A gyümölcspiacon egyébként körtében és naspolyában van valamelyes üzlet. A zöld­ségfélék piacán lanyhuló árak mellett csak­ a tejeskáposztában és gyökérzöldségben alakult ki nagyobb forgalom. A baromfipiacon és a tojáspiacon az árak általában változatlanok maradtak, csak a friss tojás drágult, mert a felhozatal nagyon gyenge volt. Az alábbi, zárójelben lévő számok a nagy­­vásártelepi, a többiek a vásárcsarnoki árakat jelentik: Baromfi: Élő: tyúk 1 drb (130—135), csirke, rántanivaló 1 drb (130—150), ruca, hízott 1 kg (130—140), lúd, hízott 1 kg (105—125), pulyka, hízott 1 kg (110—120). Vágott: tyúk 1 kg (95—170), csirke, rántanivaló 1 kg (70 —220), ruca, hízott 1 kg (110—145), lúd, hí­zott 1 kg (105—130), pulyka 1 kg (60—70) . Tojás: Teatojás, válogatott drb 13—15, kg 230—250, dunántúli, ládaáru (210—­240), ko­sáráru (220—240), hűtőházi tojás (180), me­szestojás (160—170), főző- és aprótojás drb 10—12, kg 210—230. Burgonya: Gülbaba 12—I1 (9.3), nyári rózsa 11—14 (9.9), őszi rózsa 11—12 (8.6), kifli 20—24 (16), Ella 9—11 (8), Krüger, étkezési 10 (7.1), Woltmann 10 (7.1). Friss főzelék, zöldség: Főzeléktök 24—32 (24—28), sütőtök (9—10), csiperkegomba, mezei (180—260), paraj, tisztított 28—36 (16 —24), sóska, közönséges 36—48 (28—35), ve­gyes­ zöldség, zöldjével 18—24 (15—17), ka­­larábá­ng (10—15), karfiol, hazai, levéllel (14—22), tisztított (24—28), fejeskáposzta (10—12), kelkáposzta 14—20 (10—14), fejes­saláta (4—10). Hagyma: Vöröshagyma, érett, makói (10,5 —11), fokhagyma (12—20). Gyümölcs: Alma, nemesfaj 36—110 (30— 80), közönséges (16—30), körte, nemesfaj 48—110 (40—70), közönséges 36—48 (28— 40), birsalma 30—50, szőlő (32—130), kötö­zött 80—160, dió (80—110). Déligyümölcs: Gesztenye, külföldi (85— 100), hazai 56—120.­­*0.i'n Ferencvárosi sertésvásár: a ke­­vésSSS­resztény állatkereskedők országos egyesülete jelenti. A ferencvárosi sertésvásár csütörtöki felhajtási eredményei: érkezett 4827 darab, előző vásári maradvány 1035 darab, összesen 5662 darab. A vásári állo­mányból angol hússertés 1789 darab, zsírser­tés 281 darab, míg a többi szedett sertés volt. Csütörtöki vásári maradvány 675 darab. Az irányzat nagyon lanyha. Arak: la uradalmi 112—112%, Ila uradalmi 104—111, la szedett 89—96, na szedett 82—88, Ila szedett 70— 80, öregsertés 80—97, kivételesen 101 és 103, angol tőkesertés 92—96, kivételesen 98, an­gol sonkasüldő, na 80—92 fillér kilónként­i élősúlyban. A Budapesti húsvásár: Készlet: nagy- Ellta marha érk. 155, eladás 75, borjú érk. 492, eladás 292, birka érk. 401, eladás 281 darab. Az irányzat lanyha. Ajak: marhahús, ökör és tehén, na, egészben 104—124, há­tulja 110—130, eleje 96—114, kicsontoznivaló 70—86, borjú, ölött, bőrben, la 126—134, Ila 116—124, borjú, eleje 96—106, lekörözött, eleje 80—96, hátulja, la 140—148, Ila 130 138, juh, ölött, nyúzott, la 76—80, Ila 66—74 fillér kg­ ként. Mag 11 MMAC ValtSÁG politikai napilap Szerkesztő: RADNAI ENDRE Helyettes szerkesztő: VASKA GÉZA Felelős kiadó: NEDECZKY LÁSZLÓ Éjszakai szerkesztőség telefonja: 1-444-01 Stádium sajtó­vállalat rt. Budapest, Vili Rökk Szilárd­ utca 4. Felelős:­­Győry Aladár Igazgató

Next