Uj Magyarság, 1944. április (11. évfolyam, 75-97. szám)

1944-04-19 / 87. szám

­JMAGYARSÁG______________________ Humoristák nyugdíjban Írta: Szilárd János Úgy látszik, nekünk, szegény humo­ristáknak befélegzett. Mehetünk nyug­díjba. Mert hát könnyű volt eddig humoris­tának lenni, ugyebár. Hajaj! Csak egy­­kicsit körülnézett az ember szeretett f­övárosunk bárt, aztán megírta tárgyila­gosan, amit látott és­ kész volt a hu­mor. •Például. * Ment az ember az utcán s jött vele szemközt egy jólöltözött úriember. Jól megnéztük: izraelita. Hát aztán ment az ember tovább az utcán és most egy rosszulöltözött úri­ember jött vele szemközt. Ezt is jól megnéztük: keresztény. . És így tovább. Ahány jólöltözött úri­ember jött velünk szemközt, az mind izraelita volt és ahány rosszulöltözött úriember jött velünk szemközt, az mind keresztény volt, míglen egyszer­­csak legnagyobb meglepetésünkre meg­pillantottunk egy jólöltözött keresz­tény úriembert is, akit aztán mélyen megsüvegeltünk s ezenközben kétszer is hasravágódva előtte a hódolattól, az iránt bátorkodtunk érdeklődni, hogy hová méltóztatol méltóztatni méltósá­­gos uram, mivelhogy ő meg­ Aladár volt... Hát kellett ennél jobb humor Ma­gyarország fővárosában? Meg aztán, kérem szépen. Ezek a jól­­öltözött izraelita urak a jólfestett s jól­­szagosított hölgyeikkel akkora nyüzs­gést vittek végbe mindenfelé, hogy el­bújhatott mellettük az érett kvargli. Tele volt velük minden kávéh­áz, minden vendéglő, minden lokál,és min­den színház, mi több, már a rá­dióban is kezdtek nyüzsögni, leg­főképpen olyankor, amidőn például a Zilahy Lajos humorista kolléga úr fatornyos fajelméletét közvetítették egy állami színházból, a magyar-német házasságok ellen s a magyar-zsidó há­zasságok mellett legalább tízperces vas­tapssal és politikai tüntetéssel... Hát, kellett ennél jobb humor a rádió­ban? Hogy ne is beszéljünk a rádió gondo­san kiválogatott hanglemezeiről, ugye­­bár. Karádi Katalin zsidószülte sláge­reivel ébredtünk és Karádi Katalinnal hajtottuk fejünket álomra. S midőn az ember betelefonált, hogy az­ Istenért, mi nem akarunk cíaládimérgezésben meghalni, akkor azt mondták, rendbe­n van, kérem, aztán egy irodalmi előadás keretében elkezdték magasztalni Szép Ernőt, mint nagy magyar költőt és Beregi Oszkárt, mint nagy magyar szí­nészt ... Ámde valljuk be, hogy édes hazánk másik szórakoztató nagyüzemében, mármint a Magyar Tudományos Aka­démiában is roppantul humoros dolgok mentek végbe. Fajsúly és tudományos felkészültség dolgában itt is népszerű slágerénekeseink lelki és szellemi roko­­nai vitték a szót s midőn erre az ember összecsapta a kezét, hogy Jézus Márai, Szent József, hová sülyedtünk, akkor a tudományos urak fogták magukat és vállukra emelték a Népszava egyik szél­­kakas-cikkíróját... Nos, a magyar Halhatatlanok csar­nokában kívánhattunk volna ennél pompásabb humort? És most jut eszembe: hát a filmek? Hja igen, a filmek! Történelmi nevek­kel és kormánytámogatással egy zárt­körű társaság elhatározta, hogy meg­reformálja a zsidó filmgyártást és a filmgyártást valóban meg is reformálta. Csak a zsidókat nem. Tudniillik a re­form előtt úgy volt, hogy mindenki tudta, hogy a filmproducer (cipőfelső­­rész nagybizományos esetleg) zsidó. A reform után meg úgy volt, hogy senki, még talán maga a zsidó (sajtgyáros esetleg) sem tudta, vájjon az ő monok­­lis Aladárjának a háta mögött miért lehet ő még mindig filmproducer? Akik pedig erre megnyugtató választ adhat­tak volna, azok — a filmsztárok esté­lyein más irányú kultúrpolitikai elfog­laltságaik miatt — nem értek rá nyilat­kozni ... Én mondom, kérem szépen, humor dol­gában felülmúlhatatlan volt ez a dicső korszak és még a Hacsek és a Sajó is megélemedett poraiból. Mert voltak ugyan kitűnő komik­usaink, akiket az íz­léstelen műsoraik és az ízléstelen szár­mazásuk miatt nem kellett kitessékelni a színészkamarából, viszont ismét vol­tak kifinomult ízlésű főúri szalonjaink, amelyeknek inkább a Hacsek és Sajó kellett. De ha nekik hacsak a Hacsek kellett volna s a jó Sajó mellett hacsak a Hacsek jídlizett volna! Sajnos azon­ban, ott jídlizett ezekben a kifinomult ízlésű grófi szalonokban az egész Gold­­fru­rk-terem és mi csak azt csodáljuk, hogy ez a rituális műintézet miért nem indított eljárást tisztességtelen konkur­­rencia címén a magyar arisztokrácia némely holdkóros tagjai ellen? ... Hát kellett ennél jobb humor azok­ban­­, szalonokban, amelyekben egy­, korán egy-egy csöndesebb sarokba félrehúzódva s összehajolva a Széche­nyi Istvánok, a Wesselényi Miklósok, meg a Batthyány Lajosok cserélték ki gondolataikat a magyarság sorsa fölött, halálos szorongásban?! Most meg ugyanide meghívták a Hacseket és a­­ Sajót, hogy a magyarság leghalálosabb I szorongása közepette szórakoztassák I őket a Frimm-intézet legfrissebb szel­lemi termékeivel!... Isnditem, kedves olvsóim, nekünk, humoristáknak befémegzett, úgy látszik. Eddig jó dolgunk volt. Eddig egy ki­­­s­csit csak­ körülnézett az ember szeretett­­■ fővárosunkban, aztán megírta tárgyila­­gosan, amit látott, izraelitákat nyíltan, -­ ahol ezt megengedte az „ősi alkotmány“ is és izraelitákat bújtatva, úgy a háttér­­­­­ből, ahol az ő dekoratív személyes je­­­­­lenlétük már az „ősi alk­otmány“ híveit­­ is aggodalomba ejtette volna, hogy k váljon csakugyan van-e olyan törvé­­­­nyesen elismert vallás felekezet, amely­­i­­től az ember orra görbe, a füle hajla s­át a feje gyapjas lesz, hát igen, az ember­­- csak megírta szigorú objektivitással, ő, amit látott és kész volt a legragyogóbb a humor. r- Hogy őszinte legyek, mi humoristák a tisztára az izraelitákból éltünk. És most jött a sárga csillag és eltűn­­tek az­­izraeliták ...­­. És mi mehetünk nyugdíjba ... a Mielőtt azonban végleg nyugdíjba­­­ mennék a nyájas olvasóimat szépen meg­­'c, kérném, értesítsenek róla, vájjon ebből :s a budapesti érett kvargliból hová buj­­t, tak s hol nyüzsögnek mostanság derék a zsidóink? Mert ha én ezt megtudom, ak­it I kor azon nyomban meghegyezem a b I plajbászomat és reaktiváltatom ma­le I gamat! . .. nummn­um ................................. Csak fehér nadrágtartóval szabad versenytekézni Érdekességek a kuglisport köréből Az egykoron gondozó kuglisport hívei és lelkes kifejlesztői ma már ott tartanak, hogy sportszerűen veretes tekéző szövetség keretében működnek, versenyeznek és győzedelmesked­nek golyódobó küzdelmeikben. Legyünk el­ismerők: ma már igen sok híve van ennek a kedves, derűs sportágnak és hogy versengésü­ket a tekézők milyen komolyan fogják fel, arra nézve bő útmutatást nyújt a tekesport most megjelent, félezer oldalra rugó szabály­­­könyve.­­ A pompás hozzáértéssel és lelkesedéssel megszerkesztett mű elsősorban a vérbeli teké­­zőket érdekli, ugyanakkor érdekes bepillantást nyújt mindazok számára, akik csak amúgy falusiasan ismerték meg a dübörgő tekepálya körüli életet. Bevezetőjében keresetlen szavak­kal említi meg a szabálykönyv, hogy a ver­senyszerűen űzött tekesport hazánkban talán csak fogalmilag a legfiatalabb sport, holott az már testedző időtöltése volt a középkori lo­vagoknak, pattantyúsoknak és más hadfiak­nak ... A magyar versenytekézők ma még maroknyi csapata — vallja a könyv — az el­múlt évek világversenyein máris megmutatta oroszlánkörmeit. Ám lássuk csak, mi a sporttekézés célja? Célja, helyesebben feladata: 2800—2900 gram súlyú (nemzetközi parkettpályán kb. 7250 gram súlyú) golyónak egy 150 cm széles és 28,5 m hosszú aszfaltpályán (a nemzetközi parkettpálya 106 cm széles és 25,32 m hosszú) tört­énő s a kitűzött célt elérni akaró minél eredményesebb kidobásra még­pedig oly for­mán, hogy a golyó — mihelyt a pálya felüle­tét érintette — az egész pályán végig a pálya talajával állandóan érintkezik. Ezt valahogy eddig is sejtí­ettük, viszont a kiváló szakkönyvből azt is megtudjuk, hogy nem csupán 9, hanem 10 bábus tekerdrék is van. A 9 fa ismért felállításával ellentétben a 10 fababát háromszög alakban állítják fel. Azt se tudták eddig a laikusok, hogy a versenyek­nél használt bábuk számozottak és közülük háromnak a súlya eltér a többiétől. Érdekes a versenyszabályzatban az, hogy tilos a pálya dobódeszkáján a nekifutás helyén, vagy a pályán bármilyen kréta-, festék-, fo­lyadék-, kendő-, zsinórjelzést használni, ami a versenyzőnek támpontot nyújtana a roham megindítására, vagy a golyó letéti helyére vo­natkozólag. További szigorú kikötés: tilos a guruló­ golyót elkapni, vagy a visszaguruló golyót kivárni. A megtett dobás után a játé­kos azonnal köteles a következő golyót meg­markolni. Verseny és edzés közben — úgy gondoljuk, hogy ez már sokkal fájdalmasab­ban — tilos a dohányzás, sőt a szeszfogyasz­­tás is. A versenypálya mentén még a teke­­sport komolyságával össze nem férő, szesz­fogyasztásra bátorító feliratok, képek is el­­távolítandók, ha ugyan ilyesmik odakerültek... A tekedobások telibe, tiszta tarolásra, vál­tott tarolásra és alakzatra mennek. Oly dobá­sok — mondja a gondos szabályzat —, ame­lyeknél a golyót a dobódeszka előtt,­vagy mel­lett, vagy a dobódeszka oldalborításán céloz­ták meg, vagy azontúl teszik le, nem értékel­hetők. Ez annak a híres, a sörkedvelő kugli­­játékosok által is ismert — mezítlábas dobás­nak az esete. Tévedés azt hinni, hogy egy versenytekéző akárhogyan öltözhet. Erről szó sincs. „A férfi Versenyzők könnyű anyagból készült fehér, tiszta és élrevasalt — vörös bőrövvel felfüg­gesztett — hosszú nadrágban, esetleg fehér lábszárharis­nyával, fehér térdnadrágban verse­nyezzenek”. Az esetleges „tekése-nadrágtartó” is csak fehér lehet. A nők tekesport-öltözéke térdig érő fehér, egységes vászonruha, piros övvel. A lábbelik is fehérek. "Ad horrendum: a­­ versenyeken szabálytalan mezben, mint például tűrt ujjú polgári ingben, mellénnyel stb. részt­­venni tilos. Hogy mennyire nem kismiska a verseny­­kuglizás, arra vall a szabálykönyvvel együtt megjelent ”A tekesport golyójárás-tana” című fölöttébb kő és a felső matézist is igénybevevő tájékoztatója. Mosolykeltés céljából­ említi be­vezetőjében a tüzes tanulmány, hogy a pályá­kat régebben rendszerint olyan hosszúra, vagy rövidre építették, amennyi hely éppen volt, a bábukat maga az esztergályos tervezte, persze a maga pajkos elképzelései szerint, a golyó­kat pedig a játékosok erejéhez és tenyeréhez mérten szabták kicsire, vagy nagyra. No, hiszen... E derűs bevezető után aztán többszáz oldal komoly elmélet foglalkozik a teke golyójárá­sának tanával. Hogy csak egy példát ragad­junk ki:­­ „A perkussziós indexről szólva, minél kisebb a golyónak az a beütési mutatója (PIX), amely a bábuk összsúlyának (6B) és a golyó súlyának (G) aránya: B · PIX = 5B a golyó beütési eredményessége a bábuk kö­zött annál hatásosabb”, ilyen emelkedett a tekesport. Szép, szép, de a csirkéket szétreb­­bentő falusi kuglizás mégis­­­csak könnyebb valami. (n) Urasági inasnak ajánlkozik jómodorú, intelligens fiatalert­ber. Szíves válaszok: „Rátermett“ jeligére a ki­adóba. Kérem előjegyezni dr. <*®c. KGS n­yű&z&kl képviselet® és nagy­kereskedés 140—aup, 332—076, üzleti telefonszámai, mellett a központi iroda uj telefonszámát: 358-815 SZERDA, 1944 ÁPRILIS 1. A mi vidékünk A falu végén temető és csárda, hol enyhült juhászok, betyárok búja a mint féltett kedvest, úgy öleli körül a völgyet a Bakony kék koszorúja. A domboldalak barna barázdái, hol apáink megküzdöttek emberül s az ekék szarván kezet váltottunk — az ő arcuk a múlt taván elmerül. Pofladnak az akácos temetőkben, új névtelenek jönnek, új karok feszülnek a földnek újra-újra, — mert dolgoztak itt mindig a magyarok. Most tél van s a búcsúzó hideg napból, messze, az alkony ezüstpénzt ver nekem s varjúk fekete csapata száll át a hallgató fehér téli kerteken ... Szentiványi Kálmán . TERE-FERE Francia tudósok az obszerva-­­­tóriumokkal együttműködve végérvényesen megálapított Zsolatt­­ák, hogy a téli napsugár je­­lentékenyen melegebb, mint a cli nyári. Az oka ennek az, hogy ííg '/e55 télen a nap közelebb van a ~l­y földhöz, mint nyáron, továbbá a levegő nedvességtartalma kevesebb és az atmoszféra tisztább, tehát a levegőben lebegő porszemecskék száma télen jóval kisebb, mint nyáron. Hogy télen mégis hidegebb van, an­nak oka az, hogy egyrészt a napsugarak fér­,­déleben érkeznek a földre, másrészt pedig jó­­val kevesebb ideig süt a nap, mint nyáron. ♦ Egy holland méhész azt az érdekes megfigyelést tette, hogy fehér szín méhekra slr­asztóomi hat. Fehérre meg­é­szelt házának déli oldalán 'spy» falra futtatott törpe barackot illetett s noha a barackfa ágai ‘ ' tele voltak virággal, a méhek mégis gondosan elkerülték, s emiatt a fácskát a terméketlenség veszélye fenyegette. A mé­hész a fehér falra sötétbarna papirost feszített rá, úgyhogy a virágzó ágak mögött a háttér sötét volt. A kísérlet meglepő eredménnyel járt: kisvártatva a méhek megjelentek és cso­­portosan lepték el a barackvirágokat. * n íj, m­inj. X légi támadásoknak kitett VF hadviselő államokban gyakran fordulhat elő, hogy egy-egy fontosabb üzem vagy gyár iro­­dáját az egyik városból a másikba kell néha órák alatt­­ áthelyezni. Ez a költözködés, " ami békeidőkben napokat, sőt heteket venne igénybe, a szüség okozta sietség­­ben csupán néhány óráig tart. Az egyik gyár ugyanis olyan megoldást talált, amely a köl­tözködést teljesen leegyszerűsíti. Kocsira sze­relt irodahelyiségeket állít elő és ebben a „re­pülőirodában" az összes berendezkedési tár­­gyak, írógépek, kartotékszekrények­, nyomtat­­ványok megtalálhatók. Tehát még a költözkö­déssel eltöltött idő sem vész kárba, mert a tisztviselők útközben is nyugodtan dolgoz­­hatnak. i *• „ | i Paris egyik külvárosában, Bercyben a rendőrség letar­­tóztatta az egyik bornagy. ■ kereskedésben Jean Perrault­­ »V n nevű alkalmazottját, akiről ki­ál­l­ derült, hogy az­ általa kezelt ^§51L ^ J borokat évek óta rendszeresen vizezte. Kihallgatásakor azt vallotta, hogy tettét nem nyereségvágyból kö­­vette el, hanem emberbaráti szeretetből, mert így akarta honfitársait az alkohol romboló ha­­tásától megóvni. Ő maga — mondotta — a szesznek esküdt ellensége, amit az is bizonyít, hogy tevékeny tagja az egy­ik alkoholellenes egyesületnek és elvitt a gyakorlatban ilyen módon igyekezett érvényesíteni. Védekezésére azonban a nyomozás alaposan rácáfolt. Meg­­állapították ugyanis, hogy a megtévedt alkal­­mazott a tűzzel hígított bort a feketepiacon busás áron adta el.­ ­ a Telekeladás! Balatonbogláron még néhány kb. 200 □ öles telek kapható. A telkek a vasút­állomás és a Balaton közelében, köz­pontban, téli-nyári lakásnak egyaránt alkalmas helyen vannak. Mérsékelt árak. Villany, vízvezeték. Kizárólagos megbízott nemes podhrá­­gyi Podhraczky Imre ingatlaniroda, Vill. Gyulai Pál­ utca 12. Telefon: 144-996 962-ig. Összecsukható kertiszék óvóhelyre is alkalmas, nagyobb tételekben, azonnali szállításra kapható. Ára: P 9.66. Hajlított Bútoripar rt. X, Kozma­ utca 13. Telefon: 148-047, 348-021.

Next