Uj Magyarság, 1944. június (11. évfolyam, 122-145. szám)

1944-06-28 / 144. szám

A MAGYARSÁG 8 így lesz a hernyóból gubó, a selyemből pedig leventeotthon... Látogatás a tápiószentmártoni „selyem hernyószanatórium­ban" Tápiószentmárton, június hó. A nagykátai járás országútján robog ve­lünk a gépkocsi. Kétoldalt eperfák bólogat­nak ránk s ahogy suhanunk az összeboruló lombok alatt, sűrűn találkozunk az eperfák ágbogai és levelei közül kikandikáló, reánk­­mosolygó arcokkal. De nehogy valaki a fák mosolygó gyümölcseire gondoljon — tévedé­sek elkerülése végett — leírjuk, hogy azok kivétel nélkül mind leventefiúk. A fiúk nem eprésznek, hiszen a gyümölcs még éretlen, hanem a fák leveleit szedik nagy buzgalommal. A fák alatt zsákokba tömködik a friss lom­bot, majd hátukra véve beviszik a faluba. Ezek a leventék mind tápiószentmártoni fiúk, akik a nemzetgazdaság életében fontos és ér­tékes szerepet töltenek be. Az ifjúság honvédelmi nevelésének országos vezetője nemrég rendeletben szólította fel a magyar ifjúságot a selyemhernyótenyésztés, illetve a selyemgubótermelés intézményes nagybani megszervezésére és megindítására. Elsősorban azok a területek jöhettek számí­tásba, amelyek amúgy is megfelelnek a se­lyemtenyésztés céljainak. Így például, ahol sok az eperfa, ahol alkalmas helyiség kínál­kozik a tömeges termelésre, ott azonnal meg lehetett kezdeni a munkát. Az országos vezető vitéz Béldy Alajos vezérezredes rendeletében hangoztatta, hogy a selyemtermelés ma honvédelmi érdek és a háború győzelmes befejezését segítik elő azok, akik nekivágnak a selyemtermeléssel járó nehéz munkának. A nagykátai járáshoz tartozó tápiószent­­mártoni leventecsapat vezetője, László Ferenc levente-főtiszt a rendelet kézhezvétele után azonnal hozzálátott a munkához. A leventék bajtársi szolgálata keretében oldotta meg a selyemgubótermelés minden munkáját. A köz­ség 500 leventéjét állította munkába. Először is azonban a selyemtenyésztési felügyelőség­től egymillió petét igényelt s a petéket az is­kola termeiben helyeztette el a leventék által készített szárított nádfonatokon, iletve az erre a célra alkalmas mennyezetről lelógó acéldróttal megerősített polcokon. László Ferenc levente-főtiszt vezet végig bennünket az iskolán és ámulva nézzük a hernyókat, amelyek „fáradtságot nem kí­mélve“ percnyi szünet nélkül állandóan csak esznek. — Összesen 30 hernyócsaládunk van — mondja László Ferenc levente-főtiszt —, amely családonkint 17—22.000 petét jelent. A rendelkezésre álló 500 leventét naponkint negyvenesével osztottam be, ők szedik az eperfalevelet a hernyóknak. A hernyók ren­geteget esznek, eddig 2500 zsák, vagyis 250 méter mázsa eperfalevelet fogyasztottak el, ami két és fél vagonunak felel meg. A köz­ségben 600 eperfa van, ehhez szabtuk a csa­ládok igénylését. Nézegetjük a hernyókat, s azonnal észre­vesszük, hogy háromféle hernyótípus állt elő a petékből. Az egyik fehér, a másik csikós, a harmadik szürkés-fekete. Mindhárom her­nyótípusnak különböző minőségű selyme van, s most azon fáradoznak, hogy kereszteződé­sükkel a legcélszerűbb, a legtartósabb és a legfinomabb selymet állítsák elő. A hernyók nagyon lusták. Alig moozgnak, szinte mozdulatlanok. „Szanatóriumi kénye­lemmel heverésznek s csak mikor jobban megfigyeljük őket, akkor látjuk, hogy esznek. Begubózásukig még 110 méter mázsa levél a szükségletük,­­ amint ezt megtud­juk veze­tőnktől. A tápiószentmártoni leventék munkájának óriási jelentősége van, ha figyelembe vesszük, hogy az egymillió selyemhernyó 8—12 mázsa selyemgubót ad végeredményben. Nyolc-tíz deka selyemből nagyszerű egy pár selyem­harisnya készül, a gyengébb minőségűhöz azonban 5 deka selyem is elég. Még nagyobb a jelentősége a derék fiúk munkájának, ha tudjuk, hogy egy ejtőernyő elkészítéséhez há­rom kiló selyem kell. Könnyen kiszámíthat­juk, hogy 10 mázsa selyemgubóból hány da­rab ejtőernyő készült — Mikor a hernyók begubóznak — mondja László Ferenc levente-főtiszt —, a sólyom­­gubók kilójáért 7 pengőt kapnak a leventék. Az összeget azonban nem veszik fel, hanem a leventeegyesületnek adják az új otthon épí­tésére. Ezért dolgoznak megfeszített munká­val a leventék, hogy az eladott selyemgubók­­ból összekuporgassák a leventeotthonhoz szük­séges pénzt. Biró András Német katonai szolgálati hely keres meg­vételre fa- és szénfűtéses szállodai tűzhelyeket és 50-250 literes főzőüstöket. Ajánlatokat „1586“ jeligére a Központi Hir­dető Irodába, Erzsébet-krt 23. kérjük. Jj&zraj&rasi ÉRTESÍTŐ Tájékoztatás a fűszerpaprika július, augusztus és szeptem­ber havi árusításáról A polgármester közli, hogy Budapesten és környékén a közellátási szelvényiv „N” betűs szelvényére július, augusztus, szeptember hónapokra július 1-étől szelvényenként hat dekagram fűszerpaprika (tört, por alakú pi­­ros paprika) vásárolható, illetve szolgálta­tandó ki augusztus 1-éig. A kereskedők az általuk beszedett „N" betűs közellátási szel­vényeket a nagykereskedőknél újabb paprika­­mennyiségre válthatják be. A kiskereskedők­től beszedett paprikaszelvényekkel a nagy­­kereskedők , az Élelmiszer jegyközpontban augusztus 13-ig tartoznak elszámolni. Július 1­7-ig a „B1“ hússzelvény érvényes A polgármester közli, hogy Budapesten és környékén kiadott kék színű „B. L” számú szelvényre marha-, borjú, vagy lóhúst, vagy bármely húsféléből készült kolbászárut, a „„B. 2.” számú szelvényre lóhúst, vagy lóhús­­ból készült kolbászárut, a XVTIT számú kü­lön hússzelvényre fekete bádog, vagy alu­­miniumdobozos konzervet, a külön hússzel­­vényre megállapított és közölt mennyiségben lehet kiszolgáltatni. A sárga színű „B. 9." számú szelvényre kizárólag marha- vagy lóhúst, vagy ezekből készült kolbászáru adható ki a kék színű húsjegyekre vonatkozó „Tájékoztató -áblázat­­ban”, iletve a vonatkozó közellátási minisz­teri rendeletben megállapított mennyiségben. A húsjegyek július 1­7-ig érvényesek és jú­nius 30-ától már beválthatók. A július 1-től érvényes tejjegyek kezelése A polgármester közli, hogy Budapesten, valamint a hozzája csatolt városok és községek területén a tejviszontelárusítók a július 1-től december 31-ig kiadott tejjegyeknek mindig csak a következő egy hónapra érvényes tejjegy szelvényét vághatják le és küldhetik be a tej­ellátó vállalatnak. A tejellátó vállalat az egyes hónapokban csak az arra a hónapra beadott tejjegy szelvényeknek megfelelő tejmennyiség­gel láthatja el a viszontelárusítókat. A tejjegy szelvényeknek egyszerre több hónapra való levágása, valamint a tejje­gyeknek jogosulatlan visszatartása kihágás és a tejárusításra való kijelölés megvonását eredményezi. A minden hét csütörtökére elrendelt napi tejjegy szelvény levágása és ezeknek a tej­­vállalatokho­ * való beküldése július 1-étől to­vábbi intézkedésig szünetel. A polgármester felhívja a tejigényjogosultak figyelmét arra, hogy tejjegyüknek mindig csak a következő egy hónapra érvényes megrendelő szelvényét adják át a viazont elárusítóknak és magát a tejjegyet maguknál tartsák, mert az ebből származó esetleges károsodás kizárólag a fo­gyasztókat terheli. Vidékre való költözködés esetén minden tejigényjogosult a tejjegyen kívül az arra a hónapra érvényes tejjegy meg­rendelő szelvényt is köteles magával vinni, mert csak így jogosult új tartózkodási he­lyén a hatósági tejellátásra. — Találkozó. A komáromi állami polgári leányiskola 1938/1939. évi IV. osztályú (egy­éves tanfolyam) végzett növendékei Július 2-én, vasárnap délelőtt 9 órakor (légitámadás estén délután 4 órakor) tartják találkozóju­kat Komáromban, a Dózsa-vendéglőben, Horusitzky Zoltán négyszólamú miséje Horusitzky Zoltán ,Alissa Pan­nonica” cím­mel négyszólamú misét írt. A jeles fiatal zeneszerző, Kodály kiváló tanítványa elmé­lyedő, nemes törekvésű, vallásos szellemtől áthatott korábbi szerzeményeivel is méltán felkeltette a szakkörök és távolabbról, a kö­zönség figyelmét. A Dunántúl számára, köze­lebbről a pécsi székesegyház énekkarának írt miséje az orosz harctéren eltöltött hónapok magábaszállásának gyümölcse. Fájdalom és könyörgés a két alapérzés, a két repület, amelyen a hat állandó részből álló mise föl­épül. A gondos és lelkes mű­csenpontozata Palestrina szelleméből indul ki, de egyéni szabadság­ból fejlődik ki. Metodikája a ma­gyar zene forrásától frissül fel. A pécsi szé­kesegyház énekkarának ajánlott mise elő­ször Pécsen csendült fel ünnepi istentisztelet keretében 1900 húsvét hétfőjén, őszinte siker­­rel. A pécsi székesegyház énekkara a kitűnő Mayer Ferenc püspöki tanácsos vezetésével a mise egyes részeit többször énekelte helyben, de Budapesten is előadásra került Harmat Artur vezényletével, a bazilikában. Külföl­dön, először, Rómában adták elő a laterani S. Giovanni kórus előadásában, M. Virgil vezényletével, a hősök ünnepének istentiszte­letén. Az olasz előadás nagy erkölcsi sikert hozott a magyar zeneszerzőnek. A 8. Giovanni kórus Róma egyik legelső liturgikus egyházi kórusa, Virgil pedig jelenleg a legkiválóbb olasz egyházzenéig. Horusitzky miséjét Vir­gin további felkarolás végett tizenkét olasz egyházi kórusnak küldte meg. örülnénk, ha Horusitzky áhítattal komponált miséjét teljes egészében valamelyik budapesti kórusunk is műsorára venné, a mise a „Magyar Kórus” kiadásában jelent meg. (—y —a) * Évadzárás a Operaházban. Operaházi tunk­a „Tristan és Isolda“ előadásával jú­nius 30-án, pénteken fejezi be évadját. A zenedráma a Wagner-ciklus utolsó bérleti előadásaként kerül aenre Failoni vezény­lésével. * Katonanap a Népvarieté-cirkuszban. A honvédvezérkar főnöke a Népvarieté-cirkusz műsorát alkalmasnak találta arra, hogy an­nak előadását a június 28-iki katonanap ke­retébe iktassa. Ezért szerdán délután 3 órai kezdettel a sportcsarnokban a budapesti hely­őrségek és a német katonák számára tarta­nak előadást, amelyről hanglemez felvételt készítenek s ezt a rádióban csütörtökön köz­vetítik. .SZERDA, 104 JUNTUS 28 Színház Fi­lm Művészet T­­­ ————■—HwM—p—wmmmmu——— — ■ u A zeneszerzők szövetkezete megválasztotta új tisztikarát Sándor Jenő az igazgatóság elnöke A magyar zeneszerzők, szövegírók és A felosztó bizottság tagjai: Dolecskó zeneműkiadók szövetkezete hétfőn délután Béla zeneszerző, Fehér István dr. zene­tartotta meg rendkívüli közgyűlését, ame­lyen a tagok igen nagy számban jelentek meg. A közgyűlés a legnagyobb egyet­értésben folyt le, s a mai kor szellemében módosította az alapszabályokat. Többek között kimondotta, hogy a szövetkezetnek zsidó nem lehet tagja. Az alapszabály­módosítás után került sor az új tisztikar megválasztására. A népes közgyűlés közfelkiáltással egy­hangúlag választotta meg az igazgatóság, felügyelőbizottság és felosztó bizottság tagjait. Az igazgatóság tagjai a követke­zők: Ádám Jenő zeneszerző, a zeneművé­szeti főiskola tanára, Ákom Lajos orgona­művész, zeneszerző, Eisemann Mihály zene­szerző, Huzly Imre dr. szövegíró, főorvos, Kókay Rezső dr. zeneszerző, a zeneművé­szeti főiskola tanára, Liszt Nándor dr. író, a rádió irodalmi osztályának vezetője, Los­­sonczy Dezső zeneszerző, Pápai-Molnár Kálmán dalköltő, Sándor Jenő dr. minisz­teri tanácsos, zeneszerző, Segesdi László író, Stefániai Imre kamaraművész, zene­szerző. A felügyelőbizottság tagjai a követke­zők lettek: Fényes Szabolcs zeneszerző, a Fővárosi Operettszínház igazgatója, Tóth Dénes dr. zeneszerző, műkritikus, Reitter Lajos zeneszerző, karnagy, Rutkai-Mathu­­sovich Aladár zeneszerző, ny. alezredes és Thegze- Gerber Miklós zeneszerző, szerző, miniszteri tanácsos, Ilnitzky László zeneszerző, a rádió tisztviselője, Kalmár Tibor dalköltő, Kiszely Gyula zeneszerző, a rádió rendezője, Kubányi György dalköltő, a kolozsvári nemzeti színház rendezője, László Imre dalköltő, Rákosi János író, zeneszerző, Szabó Mik­lós író, az Operaház tagja, Vincze Ottó zeneszerző, karnagy és Viski János zene­szerző, a zeneművészeti főiskola tanára. A közgyűlés után az új igazgatóság tar­tott ülést, s azon ugyancsak egyhangúlag Sándor Jenő dr. miniszteri tanácsost, a kitűnő és közismert zeneszerzőt választotta meg elnökéül. Ezután a szövetkezet nyugdíjintézete tartott rendkívüli közgyűlést és a nyugdíj­­bizottság tagjaiul közfelkiáltással a követ­kezőket választotta meg: Agyagfalvy-Hegyi István dr. író, törvényszéki tanács­elnök, Fark­as Ferenc, a kolozsvári nemzeti színház zenei vezetője, zeneszerző, Liurisin Miklós zeneszerző, a zeneművészeti főis­kola tanára, Malcsiner Béla zeneszerző, Mikus-Csák István zeneszerző, egyházi kar­nagy, Fej­ess Sándor zeneszerző, a zene­­művészeti főiskola tanára, Németh Béla zeneszerző, gimnáziumi igazgató , Deák Marcell ny. alezredes, a szövetkezet cég­­veetője. Póttagok: Bárdos Lajos zene­szerző, egyházi karnagy és Ottó Ferenc zeneszerző. * Meghalt Zandonai Mint a Trans­­kontinent Press jelenti, Riccardo Zando­­nai, a nagynevű olasz zeneszerző Rossini városában, Pesaroban, ahol a konzervató­rium igazgatója volt, meghalt. Zandonai több jeles operát szerzett, művei világ­szerte ismertek voltak. ÉRTESÍTÉS. Értesítem tisztelt vevőimet, hogy üzemem­ben kár nem esett. A kiszolgálás zavartalanul tovább folyik. Götz Gyula kelmefestő, vegytisztító Bpest, VIII. József-krt 52-56. * Június 30-án bezár és vidéki kör­útra indul a bábszínház. Rév István báb­színháza a hónap végén becsukja kapuit s a társulat a nyári szünidőt arra hasz­nálja fel, hogy nagyobb városainkban elő­adásokat tart. Műsorán főleg a „Toldi“ szerepel, amellyel három évvel ezelőtt a Podmaniczky­ utcai kis színházban el­indult, művészi színvonalra emelve a ma­gyar bábszínjátszást. A tehetséges, agilis igazgató őszre új magyar témájú darab bemutatását készíti elő. • Szerdán francia vígjáték a Nemzeti Apollóban. „Levegőből nősülök“ címmel szer­dán új francia film kerül a Nemzeti Apolló műsorára. Főszerepét, a botcsinálta pilótát Noel­ Noel játssza, akit a budapesti közönség a közelmúltban ismert meg az amerikai gengsztereket kigúnyoló filmburleszkből. A „Levegőből nősülök“ a hírek szerint igen öt­letes s szellemes vígjáték, amely olcsó hatást kereső eszközök nélkül is mulattatja a nézőt. Humor! Romantika! Izgalom! Vidám francia repülőfilm m­a­ralik BETTY STOCI­FIELD, NOÉL-NOÉL Délibáb-film Mától: Nemzeti Apolló

Next