Új Művészet, 2015 (26. évfolyam, 1-12. szám)

2015-06-01 / 6. szám

CSOKI 50 Krasznai Réka Nem sok művésznek adatott meg, hogy öt éven belül két emlékévet is szenteljenek a munkásságának, ahogyan az a magas kor is igen ritka (néhány nap híján 96 év), amelyet Csók István (1865-1961) megélt, s amelynek köszönhetően halálának 50. és születé­sének 150. évfordulóját csupán néhány év választja el egymástól. A két esemény egy sor kiállításra adott alkalmat. Mindössze négy éve annak, hogy a művész halálának félévszázados jubileuma alkalmából a székes­­fehérvári Szent István Király Múzeum és a Városi Képtár - Deák Gyűjtemény megrendezte Csók István életmű­­kiállítását.­ Egy évvel később a balatonfüredi Vaszary Kiállítási enteriőr Villában mutatkozott be az életmű válogatott anyaga­, felesége arcképével februárban pedig egy újabb emlékév, a művész születésének 150. évfordulója alkalmából kezdetét vette a CSÓK150 elnevezésű programsorozat, amelynek keretében a nemrégiben felújított Várkert Bazár Testőr Palotájában nyílt emlékkiállítás. Nem csoda tehát, ha a művészetkedvelő közönségnek déjá vu érzése van egy újabb Csók-kiállítás kapcsán. Az is érthető, ha fokozott kíváncsisággal fordulunk a budapesti tárlat felé, azon tűnődve, hogy vajon mit tartogathat számunkra. Annál is inkább, mert időközben, egészen pontosan tavaly májusban - a megelőző életmű-kiállítások folyomá­nyaként - egy katalógust és tanulmánykötetet ötvöző nagymonográfia is megjelent Csók István munkássá­gáról.3 Elsőként erről lesz szó az alábbiakban. Bálványok és démonok - egy megkésett katalógus és egy rég várt nagymonográfia Az elmúlt évek évfordulói és kiállításai igencsak időszerűvé tették egy mindeddig hiányzó, Csók-nagymonográfia megjelenését. Már a székesfehérvári tárlat is az életmű újraértelmezésének céljával, új szem­pontok szerinti vizsgálatának igényével jött létre. Noha a közönség és a szakma egyaránt hiányolhatta, hogy a fehérvári kiállításra nem készült katalógus, a mondás, miszerint.jobb későn, mint soha", a lehető legő­szintébb értelemben merülhet fel azokban, akik kézbe veszik ezt a kötetet. Annál is inkább, mert a,,késedelemnek"köszönhetően a 2011 őszén megrendezett, Csók István életművét számos oldalról vizsgáló konferencia eredményei is bekerülhettek a monográfiába, amely így egyszerre szolgál a fehérvári és füredi tárlatok utólagos katalógusaként és Csók munkásságát különböző rétegeiben értelmező tanulmány­­kötetként. A kötet - csakúgy, mint az említett kiállítások - koncepció­jának kidolgozásáért Révész Emesét illeti dicséret. A nagymonográfia a székesfehérvári kiállítás tematikus egységeit követve 14 kisebb-nagyobb fejezetben, összesen 25 tanulmányban tárja fel a közel 80 évet felölelő, sokoldalú életművet. A tematikus megközelítésnek köszönhetően a festő munkásságának stiláris, formai és ikonográfiai vonatkozásait az életművön belüli össze­függések tükrében vizsgálja. Különösen érdekesek e tekintetben Révész Emese tanulmányai, elsősorban a Variációk Árkádiára című írása, amely mélységében elemzi és értelmezi a művész számos festményét, köztük az életmű olyan csúcspontjait, mint a Tulipános láda vagy a Műteremsarok. További tanulmányai a szakirodalomban eddig kevéssé tárgyalt műtárgycsoportok (Züzü-ciklus, pusztaken­gyeli képek, Balaton-képek, irodalmi illusztrációk) feltárására és interpretálására tesznek meggyőző kísérletet. Hasonlóan feltá­ratlan volt ez idáig a festő úgynevezett,bútorképeinek" csoportja, amelyről az 1900 körüli „hollandizmus" divatjának összefüggéseiben Németh István írásában olvashatunk, illetve Csók biblikus női aktja­inak sorozata, amelyet Budai Rita esszéje tárgyal. A kötet az újkeletű kutatások és elemzések mellett lehetővé tette az életmű ismertebb aspektusainak az újragondolását, reflektált kibon­tását is. Sármány Ilona tanulmánya a fiatal Csók festészetét korának társadalom-, kultúr- és stílustörténetének, valamint München és Párizs szellemi-művészeti-intellektuális atmoszférájának összefüg­géseiben vizsgálja. Király Erzsébet írása Csók István nagybányai korszakáról, az útkeresés éveiről, amely a töredékesen fennmaradt műtárgyanyag rekonstruálásán túl Csók filozofáló, szimbolista Csók hátán csók - Nóvumok és déja vük a Csók István-emlékév körül Várkert Bazár, Testőr Palota, 2015. VII. 5-ig U M © ^június

Next