Uj Nemzedék, 1919. szeptember (1. évfolyam, 1-2. szám)

1919-09-28 / 1. szám

l jönnek az élelmiszervonatok, Beszélgetés Romanelli ezredessel. — Eddig hat élelmiszervonat és huszonnégv autó érkezett. (Saját tudósítónktól.) A háború és a forradalom szenvedése után az első életjel, az európai kultúrába való bekapcsolódásunk első megnyilatkozása az, hogy Olasz-ország hivatalosan fölvette velünk a kereskedelmi kapcsolatot, Budapest föllélegzett). Mindnyájunkban ébredeznek az ősi, a háború által csak megszakított és megzavart, de végképp el nem temetett olasz rokonaszenv emlékei, melyeket a közelmúlt csak elfojtott, de kiölni nem tudott soha. A segítőkezet régi ellenfeleink közül erednek ■ Itália nyújtotta. Az Esterházy utcai olasz küldöttségen ma délelőtt fölkerestük Romanelli ezredest*, s a küldöttség fejét, ki annak idején, a vörösdiktatúra rémnapjaiban is segítője és netmnes védelmezője volt a tiprott magyarság-- inak. Az ezredes ur az Uj Nemzedék munkatársát egy Ms szalonban fogadja, amely’nek kenevete olasz nanzetiszinü vászonnal.— a mii színeinkkel •—, piros-fehér-zölddel: van leteritve. —, Az éhes város nevében jövünk, ez- i ■redes nr. Másfél millió éhes száj várja azt olasz élelmiszer vonatokat, melyekről Og ’lapok már hírt adtak. — Olaszország — mondja Romanelli Pjezrddee—mindent elkövet, hogy az országot átsegítse a mai kritikus állapoton Hiszenitt kereskedelem, ipar romokban hever,,s Itália erednek szállított élelmiszereket !A budapesti kirakatok tele vannak, olasz segércsokoládéval és szardíniával. r— 'Hány ételmiszervonat ■' érkezett ,eddig? — öt vagy hat vonat jött meg, élelmiszerekkel megrakodva. Húst, sajtot, halakat hozott. — Milyen útvonalon át jöttek ezek a vonatok. Fiumon, vagy Trieszten keresztül ?. — Trieszten keresztül, de jöttek Bécsen át is. Ezenkívül huszonnégy élefom■szer es autó is megérkezett, melynek tartalmát gyermekeknek osztottuk szét. — Szabad kérdeznünk, hogyan fizetjük ezeket a szállítmányokat?. — Természetesen vagy nyersanyagokban, vagy Iónban. — Ezredes itt, ez a város ,nemcsak éhes, ide rongyos is és télen fázni se fog Remélhetünk egyebet is?. — Mér eddig is sok ruha, vászon,, gyapjú érkezett és mondlyt a poltikai helyzet ttisztákodik, még tobb ámfeszsórhatunk. A magyarság jövendőjéről szeretnék beszélni, ide az ezredes ur csak ennyit mond: — ’Budapest ,gyönyörű, véve. A fekriVése ezután is arra teszi hivatottá, hogy : kereskedelmi gócpont legyen, a Duna min-,dig fenntartja jelentőségét. jí BomarúlE: ezírtedés ur. szívesen elbu-; offlizkoifik az öt Nemzedék munkatársától. Künn a palota elé egy gépkocsi robog,melyből, egy olasz tiszt száll ki. A kapunál álló két canatmniére szuronyos puska Stc. magasra’ emelve tiszteleg neki.Akit szövetségesek Franciaországnak tettek. Franciaország a jövőben is számit Amerikám, csak úgy mint a háborúban és számíthatna rája minden, szerződés nélkül is. Igaz, hogy Wilson a népszövetség ügyében nem aratott olyan sikert, amilyent szeretett volna, de ő találta meg a kulcsot, mely az újvilág kapuját megnyitja. Hogy a népszövetség a kívánt eredménnyel fog-e járni, azt a szóló nem tudhatja. A minisztenelmiek ezután Martin képviselőnek arm a szemrehányására válaszolt, hogy a békeszerződés Franciaországot az Őrködés politikájára kényszeríti. Martin téved. A béke sok áldozatot követel Franciaországtól, sok nyomort hoz, sok terhet és sok nehézséget és ez az állapot sajnos sokáig fog tartani. Az emberiség nem változik oly gyorsan, mint kívánatos lenne. A békekonferencia megteremtette a népszövetséget, amelyet azááltal kell életképessé tenni, hogy Franciaország egyre szorosabban csatlakozik szövetségeseihez. Szövetségeseinksegítségével — úgymond Demenceau, — győzelmet arattunk, s most mi Pancsoltunk. A béke Franciaországa olyan fesz, amilyennek önök megteremtik. Az utódok átka sújtja önöket, ha nem ismerik fel, mit jelent ez a szerződés Franciaország jövendőjére nézve. A szerződés új korszakot nyit a világ történetében, de értéke attól függ, hogy Önök miként valósítják meg. (M.TVI.)iu Clemenceau a békeszerződésről. Vihar a francia kamarában. Páris, szeptember 27. A kamara szerdai ülésén a német békeszerződés ratifikálásáról folytathat vitában heves összeütközés támadt Camenceau miniszterelnök ésa radikálisok között. Az összetűzést Barthou képviselő provokálta. Amidőn ugyanis Taraim azzal a megállapítással felelt Martin képviselőnek a szerződésről elmondott kritikájára, hogy ez a szerződés tökéletes biztosítékokat keres Franciaországnak. Barthou, pártjának nagy tetszésétől kísérve, azt a kérdést vetette fel, mi lesz Franciaországgal, ha Amerika nem ratifikálja a szerződést. Tardieu azt felelte, bízni kell benne, hogy Amerika elfogadja a szerződést, de ha nem is fogadná el, akkor is érvényes lesz, mivel három nagyhatalom és Németország ratifikálja. Barthou kijelentette, hogy nincs megelégedve a válasszal és követelte, hogy a külügyminiszter vagy a miniszterelnök válaszoljon kérdésére. Pichon külügyminiszter erre kifejtette azokat a nagy előnyöket, amelyeket a népszövetség Franciaországra nézve jelent és felszólalását így fejezte be: — Franciaországnak sohasem volt nagyobb becsülete, mint most, mert sohasem tartotta hatalmasabbnak az egész világ. Mi dicsőséges és hatalmas Franciaországot hagyunk utódainknak Barthou ezután megismételte kérdését és most már egyenese miniszterelnökhöz intézte Clemenceau alelnök az egész ház feszült figyelmétől, a következő nyilatkozatot tette: — Jól tudjuk, hov, békeszerződést valamennyi részes hatalommá alá kell írnia, d' nem írhatják alá volánén, 'en egyszerre. Ké szövetségi szerződést kötötk, mivel a népszövetség nem vetetheti el a ..bízott feladatot. E a két aláírt szerződés abban az esetben is érvényes marad a maga teljességében, ha Amerik nem ratifikálná a népszövetségről szóló szerződést Mindenesetre.Asors enervtája lenne, haAmerika nem írni alá ezt a Szerződést A szövetségiszerződéshez azonban ennek az ügynek semmi köze sincs. A miniszterelnök ezután pártjának tagjai felé fordódva, a belpárt nagy zajongása és a többi párt tetszése közben a következő kijelentést tette: — Ha azonban netalán a szerződésről való szavazás bizonytalan ideig való elnapolásáról lenne szó, tegyék meg. Ha Barthou és hívei logikusan járnának el, addig az időpontig kérnék a kamara szavazásának elhalasztását amíg Amerika ratifikálni fogja a szerződésit. Az a nagy tetszészaj, amely erre a szocialsták padsoraiban kitört, arra indította a miniszterelnököt, hogy odakiáltsa Barthounnak: »— Ezek azok az emberek, aki eért ön dolgozik! Barthou tiltakozott a miniszterelnök megjegyzése ellen, mire olyan nagy zaj támadt, hogy a vita folytatását el kellett halasztani. (M. T. I. Páris, szeptember 26. Clemenceau miniszterelnök a kamarában a békeszerződésről szóló beszédében a többi köz ezt mondotta: A szerződés oly dolgokat valósít meg, am© Ivek a maguk, nemében páratlanok. Hogy a Hab ezeket az eredményeket kellően méltányolja, elég ha arra utal, hogy Franciaország a háború folyamán szívesen, beérte volna olyan békével is mely Elzász-Lotharingia megszerzésén kivül más népi hoz Franciaországnak, — a győzelem azonban képessé tette Franciaországot arra, hogy népeket szabadítson fel és új államokat alakítson A háború előtt Franciaország Németország világuralma alatt állott. De még ennél is fájdalmasabb volt ránézve az, hogy a háború sorai küzdenie keltett egy párt ellen, mely kompromiszszumot kötött volna Németországgal. A habon 1914-ben is' meglepte Francis,'Országot, csak ugy mint 1870-ben, ezért most úgy kell berendezkedjüe, hogy ilyen meglepetés többé ne érhesse. A miniszterelnök nem a folyton a közbeszólásokra és folyttatja le., rámutava azokra a nagy szolgálatokra, amelyeket * Ui nemzedék ^Vasárnap, 1919 szeptember 28. ....................................---.........1 TiiVWVWH. UI.UI. Bomlana!^ a szociáldemokrata szakszervezet el^, 'A. »tóságot megváltó nemzetközi ifiorra-Csak párfadot, haszontalan politikai sztaárjkoleban elfecsérelt munkanapot és egy 4 hónapi eszeveszett (niktatúrában telarabott ber csifletet jelentett a munkásságnak. A szo-, ciáldemokrácia igazi erős várai, a gazdasági' i Vaie anenoi, a szaksz ervtezet^ ^ Ezek öröm^nyomok: volt feladata beédesgetni a narkást és szállítani a pártnak. Ezek sikereinek teellett fedtetni a párt kudarcait, ■ Magyarország lakosságának az egán Szervezett és nem szervezett ipari marfiasság hozzátartozóival együtt legfljebb 6%-át teszi ki. Egészséges politikai élet mellett tehát döntő szavuk és befolyásuk nem lehet más,azonban a helyzet a szakszervezeteknél. Ezek a munkásság gazdasági harcának eszközével egyenrangú tényezők a munkaadókat. A magyarországi szociáldemokráciának, mint szocialista-kommunista pártnak sikerült kisebbségi pártabszolutizmus igája' ba’ 'hajtani az országot. Ennek az erőszaknak meg kellett buknia, 'de meg kell buknia' a munkásság lelkében is, nehogy mint az erőtudat indokolatlan túltengése újabb vált,ságokba sodorja az országot. Mindaddig pedig, amíg a munkásság a szociáldemokrácia levegőjét szívja, a rendre és munkára komoly garancia nincs, mert láthatjuk a bolseviciek szociáldemokrata sajtójából, hogy semmit sem változtak. Ugyanolyan közönségesek, durvák és gyűlölködők, mint a Vörös Újságban. Mintha semmi sem történt volná.’ A munkásnak: szocializmus kell, de ennek a szocializmusnak nem szabad bolseviki szocializmusnak lennie. A szociáldemokrata sajtó elnevezi a keresztény szocializmust a gazemberek szocializmusának, miután, ugye, bár, a keresztény szocializmus és nem ők dolgoztak akasztófavonatokkal, Kan Bélával és Szamuely Tiborral. Csak akkor van igazán, garancia a rendre és nyugalomra, ha a munkásság kikerül a bolseviki rablógyilkosok mindenféle átszervezeteinek karmaiból. A bolseviki párt meghalt. Ha nem hivatkozhatik szakszervezeteinek eredményeire. Ha a szakszervezet nem a bolsevikiek előkészítő iskolája és tartalékhadserege többé, két lehetőség van. Az állam kötelezheti a szakszervezeteket. Hogy tartsák távol magukat mindenféle politikától és politikai párttól. De ez nem erőszakolható. Ennek magától kell létrejönnie, mit Angliában, Amerikában és Franciaországban. A másik lehe