Uj Nemzedék, 1920. február (2. évfolyam, 51-52. szám)
1920-02-28 / 51. szám
z kori munkapártnak, sem a képviselőtánznak, sem az egész országgyűlésnek. Igenis a nemzetgyűlésnek módjában van helyreállítani a jogfolytonosságot, de nem a személyek vagy testületek folytonosságának helyreállítása útján, hanem akként, hogy régi alkotmányunkat tiszteletben tartva, magának a szent korona tekintélyének a helyreállítására törekszik, mely tekintélyt a forradalom súlyosan megsértett. Ha a nemzetgyűlés nem ezt az utat akarja követni, hanem azt, amelyiket Károlyi Mihály kezdett meg, t. i. a forradalmit, amit aligha hiszünk, akkor kár szólni a jog-, folytonosság helyreállításáról, mert hiszen a forradalom a régi joggal való szakítást és új jognak a megteremtését célozza még akkor is, ha a királyság intézményét fentartja. A magyar alkotmány alapeszméje a szent koronához fűződő közjogi felfogás, mely a koronázás közjogi jelentőségében "megadja azt az érzelmi alapot, mely az alkotmányt szívóssá, a polgárok millióinak közkincsévé teszi s melynek a maga teljes tisztaságában és csorbithatatlanságában való fentartása jogfolytonosság lényege. Szombat, 1920 február 28.* if] Nemzedék Ugrón és Andrássy A nemzetgyűlés ülése —u Ugron Gábor a mali hímeiről — Andrássy /a legfőbb hatalomról A képviselőház folyósójanz élet ma is csak ,10 óra. Után kezdődik és elsőnek a szokáshoz híven Huiszár Károly miniszterelnök érkezik. A kápviselők kisebb csoportokban tárgyalják a tiszántúli felszabaduló kerületekben a választási esélyeket. A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja részéről Taszler Béla alelnök a következőt mondotta mulikamisunknak: — Mi valamennyi kerületben felvesszük a választási versenyt s lehetőleg mindenütt helyi jelölteket állítunk, mert az általános választások azt bizonyították, hogy a vidék sokkal szívesebben küldi a helyi nagyságokat a parlamentbe, mint a központ jelöltjét. A Kisgazdapárt részéről Kovács J. István kezdeményezésére ismét megindulnak a két párt között a választási kompromisszumra vonatkozó tárgyalások. A liberálisok bizonyára ismét csak hasonló eredménnyel dolgoznak. Egy-két kerületben azonban a Függetlenségi párt valószínűleg szóhoz jut, hiszen a tiszántúli kerületek voltak mindenkoron fészkeik. Nekünk azonban hatalmas agitációs eszköz van a kezünkben az ilyen, most már szükségtelen közjogi alapra fektetett párt eheti. "A Kisgazdapártot is élénken foglalkoztatja a felszabadulandó kerületek sorsa. A párt tizenöt olyan nevet akar behozni, amelyre neki okvetlenül szüksége van a nemzetgyűlésen. A Kisgazdapárt ugyanis érzi hiányos parlamenti felkészültségét és szeretne kereskedelmi, pénzügyi, katonai szakértőket látni soraiban. Mihelyt a tiszántúli terület felszabadul, a kerületekbe leküldik embereiket, akik ott előkészítik a Kisgazdapárt érdekében a központból leküldendő jelöltek ügyét. Tegnap este különben értekezlet is volt a Kisgazdapártban és egyelőre csak elvi megállapodást létesítettek. A cinkotai kerületben, ahol tudvalevőleg új választás lesz, a párt hivatalos jelöltje, Bulla Aladár, a kunszentmártoni kerületben pedig, melyről sokorópátkai Szabó István mondott le, Kimer András. Ugrán az álliberalizmus ellen A nemzetgyűlés mai ülését jó későn, háromnegyed tizenegy órakor nyitotta meg Rakovszky elnök. A jegyzőkönyv kihitelesítése után bejelentette, hogy Borsod vármegye és Szeged törvényhatósági bizottsága Horthy Miklós államfővé való megválasztása érdekében feliratot intézett anemzetgyűléshez. Drozdy Győző és Kerekes Mihály mandátumát panasszal támadták meg. Ezután Néber János a Ház gazdaságiügyeiről jelentéstterjesztett, be. Minthogy a kormány indemnitással akar gondoskodni az ország költségvetéséről, a Ház gazdasági bizottsága is csupán átmenetien kéthónapos időtartamra állapította meg költségelőirányzatát. Egyelőre a képviselők illetményei a régiek maradnak, mindaddig, amíg a sláz erről a kérdésről máskép nem határoz.Most áttért a Ház az alkotmányosság helyreállításáról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalására. Az első szónok Ugrón Gábor. Ugrón Gábor: Mikor utoljára felszólalt erről a helyről, a marosvásárhelyi kerületet, a székely fővárosit,képviselte. Akkor Szent István koronájának birodalma érintetlenül a mi kezünkben volt még. Az az ezeréves kapocs, amely benne él minden magyar ember lelki idében, nem engedi, hogy megfeledkezzék ebben a pillanatban arról a szent kötelékről, amely őt szőkébb hazájához fűzi. Ennek a szent földnek minden talpalattnyi rögéhez, minden virágához ragaszkodik. (Felkiáltások a Kisgazdapárt padjairól : Éljen Jászi Oszkár!) Egyetlen vágya, hogy mégegyszer rátehesse a lábát arra a szent földre, hogy ott még egyszer térdreborulhassak. (Felkiáltások a keresztény párt oldaláról: Té-Ugrón Gábor azt fejtegeti, hogy mi volt az ország romlásának alapoka. Ha ezeket az okokat keressük, sokkal messzebbre kell viszszamenni, mint azt a többi szónok tette. (Széchenyi Viktor gróf: Károlyi külpolitikája volt az oka!) Az álliberalizmus sodort minket idáig. A régi kormányzat nem törődött a nép érdekeivel. Hagyta, hogy a magyar munkásság az internacionalizmus téves útjain járjon. Hibás volt nemzetiségi politikánk is. A nemzetiségeket nem tudtuk meghódítani a magyar állameszmének. Mikor azután elkövetkezett a válságos óra, nemzetiségeink szembefordultak velünk. Hibás volt a külpolitikánk. Nem lehet ugyan ma még történelmileg elbírálni akkori külpolitikai tájékozódásunkat, de kétségkívül oka volt bukásunknak az a szövetséges politika, amelynek alapjait Andrássy és Bismarck fektették ugyan le, de méltatlan utódok tűrték és engedték, hogy érdekeink ellen történt hatalmi csoportosulással valósággal cernirozzanak, megfojtsanak bennünket. Hibás volt a háború gazdasági politikája is, amely tétlenülnézte, a háborús vagyonok mérhetetlen felhalmozódását és a szegénység, az elvagyontalanodás folytonos növekedését. Erre jött a destrukció a frontokon és a front mögött. Utolsó felszólalása ebben a Házban az volt, amikor nyomatékosan és sürgősen követelte, hogy magyar csapatokkal rakják meg a határokat az ellenséges invázió ellen. Ami nálunk történt, az nem forradalom volt, hanem a forradalom paródiája. Nem minden forradalom destruktív, hiszen nagy nemzeti felvirágzásunk is a 48-as forradalomból sarjadt ki. A Caesarok, Napóleonok, Cromwellek forradalma termékenyítő vihar volt, amelytől a nemzet élete megtisztult és megifjult. (Felkiáltások: Zsidó forradalom volt, a Schwurtzok forradalma!) Ugron Gábor: Megbontották a jogrendet, megsemmisítették az alkotmányos élet folytonosságát, lerontották intézményeinket, hadseregünk fegyelmét aláásták s egész gazdasági életerőnket gyökerében támadták meg." (Zákány Gyula: Keresztény pogromot csináltak!) A megszállott területek szava nélkül ez a nemzetgyűlés nem dönthet a területről való lemondás "kérdésében. A Szent István birodalmának minden régéhez való ragaszkodás gondolata kell, hogy minden lépésünket és tettünket irányítsa. Ezt parancsolja nekem szűkebb hazám, a megszállott, agyonsanyargatott székelyföld és ezt parancsolja a nemzeti becsület. (Helyeslés a középen.) Ugrón beszédével kapcsolatosan Perlakis György kisgazdapárti képviselő szót kért személyes ügyben és visszautasítja az élő és elesett magyar katonák nevében Ugrón Gábornak azokat a szavait, mintha magyar csapatokat az ellenség szétvert volna, a magyar katonákat a frontokon sehol sem győzték le, csak az ellenséges propaganda tudta szétzülleszteni. Ugrón erre félreértett szavainak helyreigazításaképpen újból felszólalt és kijelentette, hogy csupán nyelvbotlásról van szó, a szétverést" is a destruktív propagandára értette, nem pedig arra, hogy az ellenség verte le a magyar katonákat. / / Kitör avihar Mikor Ugrón Gábor beszédének ahhoz a passzusához fért, aranyben azt vizsgálta, hogy a mai súlyos Audyrolből melyek lehetnek a kivezető utak, parázs vihar tört ki a Házban. Ugrón ugyanis azt mondotta, hogy e krízisből csak úgy szabadulhatunk, ha visszatérünk a magyar alkotmányhoz. Erre a kijelentésre a Ház römden oldaláról viharos kitörések röpködtek feléje , a keresztény alkotmányhoz ! Ne tagadja meg a kereszténységet! Bródy Ernő képviselő a nagy zajban hevesen összeszólalkozott több képviselőtársával, a keresztény laborból pattogva röpködött a demokraták felé a vád, különösen Bródy Ernő felé adresszálva : Hazaáruló magyarok voltak, tiazaárulók! . Az elnök a vihart alig tudja lecsendlesíteni, folyton csenget. Ugrón nem tudja beszédét folytatni és mihelyt újra belekezd, kijelenti, hogy a jogfolytonosság alapján áll, de ismét kitör a vihar és minden oldalról gúnyos neveléssel fogadják kijelentéseit. Ugrón Gábor: Hadsereg kell, jogrend és reorganizálni kell gazdasági életünket! Aki magyar (Felkiáltások: keresztény), az mind igyekezzék az ország újjáépítésénél. . Patacsi Dénes államtitkár: Csak a fekélyt ki kell operálni előbb! Ugron Gábor: örömmel hallottam tegnap Prohászka püspök beszédében (a Ház hosszú tapssal üdvözli Prohászkát), hogy Magyarország jövője demokratikus alapokon nyugszik. (Felkiáltások: De keresztény demokratikus alapokon.) Visszautasítja a puhakezű pacifisták politikáját, erős nacionalizmust, követel. (Felkiáltások : Hát nem vagyunkvilágpolgárok?) Mi a nyugati civilizáció védőbástyái vagyunk. Nekem Keletről nem kell semmi, nem kell Keletnek despotizmusa. (Felkiáltások: Onnan kaptuk a bolsevizmust!) Ne bántsuk tehát a Nyugat civilizációját, mert az a hang, amely itt esetleg Nyugat ellen foglal állást, elferdlve megy ki külföldre. A jogfolytonosság alapjára kell helyezkedni, mert csak így remélhetjük az ország fejlődését. Palacsi Dénes : Valláserkölcsi alapon ! Ugron Gábor: Úgy van, valláserklcsi alapon. (Felkiáltások: Keresztény alapon.) A javaslatot elfogadja, de van még egynéhány mondanivalója. Ez a nemzetgyűlés nem képviseli az egész nemzetet, miután a megszállott részeknek követei nincsenek itt. Le kell szögeznünk, hogy Magyarország egyetlen talpalatinyi földjéről sem mondunk le. Vagy népszavazásnak kell történni, vagy pedig szükséges, hogy itt üljenek a megszállott területek képviselői, mint ahogy 1871-ben Elzász követei benn ültek a francia parlamentben, míg a békét nem ratifikálták. • Andrássy beszéde Elnök jelenti, hogy szólásra Andrássy Gyula gróff következik. Andrássy Gyula gróf: A felvetett incidenshez kivarr"par szót szólani. örömmel hallottam — úgymond — azt a mélységes felháborodást, mely pár perccel előbb itt tombolt e Házban a hadsereg szétzüllesztése miatt? Ez volt a legnagyobb vétke a forradalmaknak, ez tett lehetetlenné bennünket, a sokkal gyengébb szomszédokkal szemben, ez volt alapforrása minden romlásunknak. Ezután áttért felszólalásának tulajdonképpeni tárgyára. Andrássy Gyula gróf: Aggályaim vannak a javaslattal szemben, de a javaslat egészében helyes és el is fogadom, mert kerülni akarom a harcokat. Véleményem szerint a magyar társadalomnak ma sürgősen összeforrásra van szüksége és harcokkal nem szabad gyengíteni. A javaslat alapelvei helyesek, hibákat csupán a végrehajtás módjában látok benne. Elfogadom a javaslatnak azt a felfogását is, hogy ma nem foglalhatunk végleges álláspontot alkotmánykérdésben. Helyes ez azért, mert nem tudjuk még a nemzeti határokat sem, nem tudjuk, hogy kiknek lesz joguk résztvenni itt a Házban és alkotmányt, hozni. Elfogadom a javaslat alapgondolatát, hogy ideiglenes államfőt választunk. Szükség van egy erős végrehajtó hatalomra, ámbár az államfői hatalom megalkotása teljesen hibás, miután a kormányzónak nincsen annyi joga, hogy őt abba a helyzetbe hozhassa, hogy kötelességének meg tudjon felelni. Helyes volt annak a kimondása is, hogy a közös birtoklás elvét, mely a pragmatika szankcióból folyt, megszüntetjük. A volt monarchia egyetlen népe sem akarja fentartani ezt a köteléket. Nagyon helyes volt tehát, hogy mi siettünk ezt a kapcsolatot megszüntetni. (Közbeszólás a baloldal felől, Fejével együtt.) Helyes az is, hogy a nemzet nevében beszélünk és cselekszünk. A nemzetgyűlésnek erre kétségtelenül joga van. Ami engem illet, én nem könnyen léptem erre az álláspontra, mert az a meggyőződésem, hogy a törvényhozóság felrúgása veszélyezteti a jogrendet, azonban el kellett fogadnom ezt a megoldást, mert ez az egyetlen járható út, miután a rendes törvényes utat nem a mi hibánkból, de mégis elhagytuk, a király és az országgyűlés kijött régi formájából. A forradalmak korát le kellett zárni és egyetlen lehetőség volt: a nemzethez fordulni, miután minden jogforrás a nemzet, amelyből minden jogrend erejét meríti. Egyetlen jogrend sem állhat meg ma a nemzet sziklaszilára