Uj Nemzedék, 1920. június (2. évfolyam, 130-154. szám)
1920-06-03 / 132. szám
Előfizetési árak: Egész évre. . 280 K -f. Negyedévre . . 70 K -f. Félévre .... 140 „ — f. Egy hóra .. . 25 „ — f. Egyes számára helyben, vidéken és pályaudvaron 1 korona. Felelős szerkesztő: Milotay István. Szerkesztőség és kiadórivatal: Budapest, IV. kerület, Gerlóczy utca 11. szám. telefonszámok: Felelős szerkesztő: 75—88 Közgazdasági szerkesztő: 75—31 Szerkesztéség és kiadóhivatal: 75—09. 150—82. Budapest, 1920. II. évfolyam 132 (210). szám. Csütörtök, junius 3. A „határkiigazitás“ A reggeli laptk távirati jelentései közt olvassuk, hogy a fancia közvélemény komolyabb rétegeinél " a gondolkodását képviselő Revue Seientiffiuey egy közleményt ho» iUrj«így a békéről. Ifjbír a"cikkben az elektro francia revue arra a kegállapitásra jut, hogy a szövetséges hatalmak hajlandók a határsmegállapitások alkalmával elkövetett igazságtalanságodat orvosolni, ha ez a szövetséges nemzetek sérelme nélkül lehetséges. Azaz a nagy áldjánt, érezve országunk feldarabolása fényében, nyilvánvaló monumentális Hibát, részben jóval mi jegyes területsávokat visszavarrni Szent István oldhatatlan palástjába, ha . . . az oláhok, cifszek és a szerbek érdekeit, illetve összekavacartt birtokállományát ez a rendelkezés nem sérti. Az ember e sorok olvasásakor kénytelen keserűen felkacagni , ugyan miképp képzelik a párisi tanács nagymoguljai ennek a különös mondatnak a reális politikába való átültetését ? Hogyan gondolják terveik végrehajtását, ha azt attól teszik függővé, hogy a martalócok sérelmet vagy kárt ne szenvedjenek? Hát azt hiszik, hogy ezzel lecsendesíthetik a lelkeknek azt a" nem a forradalmát, amely végigvonaglik az egész Magyarországon a demarkáción innen lep túl ? ... A magyar élet tengerét a trianoni „szerződés “ Aeolus-barlangjából felszabadult viharok hasogatják, s a keserű hullámok mindaddig nem csitulnak el, míg a vihart korbácsoló ok el nem távolíttalik belőle. Egy tekintélyes német liberális újság azt írta minap, hogy Magyarország nem számíthat addig komoly részvétreés tevékeny jóakaratra, mig Budapest Utcáinak nyugalmát „Horthy bandái"* veszélyeztetik s mig itt helyre nem áll a lelkek megbékélt harmóniája. Ismerjük ennek a hírnek pontosan kiszámított célzatát s tudjuk, hogy a sanda szemű berlini publicista nem oda céloz, ahova bombájával lecsapni akar. Feltéve, hogy a gondos céltudattal kiröpített hírek a magyar fehér terrorról fednék a valóság egy részét s Budapesten csakugyan balkáni bandák garázdálkodnának , ha nem egy faji érzékenység diapazonjáról visszhangzanának ezek az alhírek mind az öt világ felé, akkor — bocsánat — a szociológiai oknyomozás nevében nem volna-e megmagyarázható a magyarságnak ez a kóros, lázas lelkiállapota, mikor legyőzetlenül tűrni kénytelen felnégyeltetését, elüldöztetését, megaláztatását és keresztre feszítését ? Adják vissza normális és természetes határainkat, s akkor majd visszatér szivünkbe a béke, akkor normális és természetes lelkiállapotba jutunk. De hogy megcsúfoljanak, felosszanak, megszégyenítsenek s arcul köpdössenek bennünket s ráadásul még azt kívánják tőlünk, hogy legyünk jó gyerekek s vágjunk jó képet ehhez a játékhoz, ahhoz — bocsánatot kérünk — nem vagyunk még elég buták. . . . Holnap reggelre néma tüntetés fog végigkopogni az antant lelkiismeretén. Testületek, egyesületek, iskolák koszorúi fogják borítani a Hazádnak rendületlenül és a Talpra magyar költőinek szobrát s végeláthatatlan zarándokolások indulnak a kerepes temetőbe Kossuth Lajos sírjához. Ezek a koszorúk nem fognak elhervadni s a zarándokok serege elapadni, míg helyre nem áll a határok rendjének s a lelkek nyugalmának logikája — ha úgy tetszik, szomszédaink „sérelme nélkül“, de ha úgy akarjátok, — igenis, a szomszédok sérelmével. Allanszer a gúzsba kötött Magyarországnak Kopenhága, junius 2. A Berlingske Tidende egy párisi távirata jelenti, hogy Magyarországnak a nép szövetségbe való felvételét közvetlenül a béke aláírása után biztosítani fogják. Lehetséges, hogy Magyarországot nemsokára, nem mint legyőzött ellenséget, hanem mint barátot és érdekszövetséget fogja is sátáni tekintetű. Újabb vihar a cseh nemzetgyűlésen Bécs, június 2. A viharos lefolyású prágai nemzetgyűlésről még a következőket jelentik a reggeli lapok : Az ülés rendkívül mozgalmas volt, sőt időnként viharos. A nészvetek több^j*&ért félbeszakították a miniszterelnök Esszédét^Amidőn Tusár elmondta a német parlamenti sváverség ellen irányuló általános gyanúsítássait, vág zaj támadt a teremben. A miniszterelnök fsajegyezte, hogy ilyen zajban nem folytathatja bízódét. Beran képviselő közbeszólt: — Jobb lenne, ha nem is folytatná. Egy szó sem igaz abból, amit mond. A miniszterelök beszédének további folyamán ilyen közbeszólások hallatszottak : — Csupa hazugság, csupa komédia! Rendőr állam ! Amidőn Tusár befejezte beszédét, a csehek tapsoltak, a németek pedig „pluj“-kiáltásokkal támadták meg. A miniszterelnök után Lodgemann német képviselő lépett a szónoki emelvényre, a német polgári párti képviselők zajosan üdvözölték. Feltűnt, hogy a német szociáldemokraták teljesen távol tartották magukat ettől a tüntetéstől, valamint a később megnyilvánult tüntetésektől is. Lodgemann beszéde közben több incidens történt. Amidőn ugyanis Szentiványi magyar képviselő a terembe lépett, akit az amnesztia alapján szabadlábra helyeztek, a magyarok zajos éljenzéssel fogadták. Amidőn későb Lodgemann kijelentette : — Mi, németek, demokraták akarunk lenni, — a szociáldemokraták ezt kiáltották felélje : — Ferenc József demokratái! "Amikor megismételte ezt a két szót: Mi, németek. — Hahn reichenbergi német szociáldemokrata képviselő ezt kiáltotta feléje : — Demagógok vagytok, a nép árulói! Tomasek elnök ezután rendreutasította Lodgemann képviselőt, mert azt mondta, hogy a németek nem ismerik el a cseh állam törvényeit. Az elnök kijelentette, hogy ez a nyilatkozat ellentmond Lodgemann dr. esküjének. Amidőn Ottó, a nemzetgyűlés tót nemzetiségű alelnökjé, csehnyelvű kijelentéssel fölfüggesztette az ülést, Juriga Nándor ezt kiáltotta feléje: • — Az elnökségnek tót tagja is van, de nem akar tótul beszélni. Akkor mirevaló?. A németek ezt kiabálták : — Német tagja is van az elnökségnek, de annak nem szabad németül beszélnie ! Szünet után Ottó alelnök tótul szólalt föl és letétette Szentiványival az esküt. A magyar és német képviselők újabb viharos éljenzéssel üdvözölték Szentiványit. A zöldborsóprogéma megoldása — Az árak fölmentek, mert megszűnt a konkurrancia. — A cíferesznye új áralakulása. — A niaci és nagyárusok most már egészen meg leheeltek elégedve a legutóbbi napok eredményével, mert mára sikerült a fonnyadt zöldborsó árát kilenc koronára felcsigázniok. A fővárosi zöldségüzem harminc vagon árlenyomó, olcsó zöldborsója már elfogyott, szóval megszűnt a konkurrencia. Ez a rövid magyarázata a kilenckoronás hervatag borsónak.. Kifejtve tizenhét és húsz koronáért adták a ma reggeli piacon. Ez még kiadósabb és legalább tudja a vevő, hogy mit kap a pénzéért. Volt sok kararádé is a mai piacon tizkoronás árért és a fonnyadt salátát jól megvizezett állapotban két koronájával adták. A vénülő retket már nem nagyon kapkodja a közönség , és a közérdeklődés inkább a frissen mosolygó cseresznye felé irányul. Nem is éppen ok nélkül, mert tíz és tizennégy koronáért már a legjavából lehet kapni. Ez a mai viszonyok mellett még tűrhető ár. Csak ezt is fel nevelték a professzionálus árkalapálók. A halasoknál ismét sok a balatoni keszeg. Leszlauer mester sátra szép féldisznókkal van körülbástyázva, de az árak is olyan bástyások, hogy hatalmas távozásban tudják tartani a fogyasztó- Parfanjt. . A liberális mentöjc GtjjT Egy buludrujság kisméretű pajzsára szexit T az elszakitott tótok ügyét és megállapítja, hoy szegény szlovákok — egy liberális Magyarország jövendő erejétől várják boldogulásuk utjának megnyitását. Igazán uj dolog és meglepő, hiszen a tótok nyakig benne vannak abban a liberalizmusban, melynek jegyében szeretett laptársunk pacifizmust, tétfelszabadítást csinált Magyarországon. A magyar liberalizmus erejétől — pardon — nem az elszakított tótok, hanem az elszakíthatatlan kaftánosok és fajrokonaik várják nem sorsuk jobbrafordulását — mert jobban már, nem élhetnek — hanem politikai hatalmuk biztosítását a pajzsos újság gyakorlott vezérsége alatt. A tótok — ismét pardon — inkább a „keresztény reakció“ felé húznak, ifi szabadságharc előtt... Holnap a béke ellen tüntető magyarság megkoszorúzná Vörösmarty Mihálynak, a „Szózat“ költőjének szatírát. Vörösmarty a hazaszeretet költője. Ezután tíízmillió magyar lelkében élnek s mijd azok a savak, melyek a neki adott koszorún állnak : Ti ajítódnak rendületlenül. Megkoszorozzák ezenkívül Petőfi Sándor szobrát és Kossuth Lajos síremlékét is. Ők a nemzeti szabadságharc szószólói. A magyarság azt hangsúlyozza itt és az egész világ előtt, hogy ma kezdődik tulajdonképpen az igazi magyar szabadságharc. A nemzeti szabadság apostolait idézzük a magyar történelem legsötétebb órájában. Minden magyar vonuljon el a szobrok előtt és adózzon emléküknek legalább így virágszállal, hirdesse, hogy semmi területünkről nem mondunk le. A tüntetés országos lesz. Úgy, hogy 4-én, a béke aláírása napján Paksban és az egész világon tudni fogják, hogy a magyarság rendületlenül áll a területi épség mellett. 4. Területvédő ligavezetése alatt tartott egye-sületközi értekezlet a következőkben állapította meg a béke aláírása alkalmából tartandó demonstrációk programmját. Csütörtökön, Úrnapján délelőtt az egyesületek küldöttségei megkoszorúzzák a Vörösmarty-, Petőfi- s a budavári honvédszobrot, a késő délutáni órákban pedig a Kossuth-síremléket. A szobrok előtt napközben elvonul Budapest közönsége, virágot, zöld lombot szórva a szobrok talapzatára, illetve a mauzóleumra. A Területvédő liga koszorúját a Versmarty-szoborra délelőtt 11 órakor, a Petőfi-szoborra fél 12 órakor, a honvédszoborra 12 órakor fogja elhelyezni, a Kossuthsíremléket délután fél 6 órakor koszorúzza meg. A nőegyesületek bizottságai virágot fognak árusítani a Területvédő liga javára, úgyszintén a Liga ismert határozati javaslatát díszes kivitelben, amelynek minden magyar ember lakása falán ott kell függnie. A néma tüntetésen a székesfőváros iskolái is részt fognak venni. Pénteken, az aláírás napján könyörgő istentisztelet lesz a Bazilikában, a Deák téri evangélikus templomban, az unitárius templomban Barabás Sámuel esperes prédikációt fog tartani. Erre a menekültek tízezrei testületilegvonulnak fel. Az aláírás pillanatában a villamosok és a vasutak tíz percre megállnak az egész országban. Az üzleteket zárva tartják s minden zene- és szinielőadás szünetelni fog. Versaillesből jelentik szikratávírón, hogy a magyar békeszerződés aláírásának időpontját június 4-én, délelőtt 10 órában határozták meg. A magyar kiküldötteket Henrik ezredes fogja a Trianon-palotába iesérni. Tiszteletükre lovasság fog díszőrséget állani. Ugyanakkor pedig idehaza a magyarság most már némán, de annál dacosabb elszánással fog tüntetni mindaz ellen, azai e szomorú órában Parisban történik... A csehek letartóztattak egy magyar képviselőt Bécs. június 1. A V e c e r című cseh újság szenvedélyes hangú cikkben követeli, hogy Hlinka Andrást működésében kísérjék nagyobb figyelemmel, esetleg fosszák meg mandátumától. A lap szerint a tót néppárt Hiinka vezetésével Zsolnán gyűlést tartott, amelyen elhatározták, hogy a többi elégedetlen elemekkel szövetkezve, a cseh-szlovák állam mai alkotmányát megdöntik. E célból a morva klerikálisok vezérét Párisba küldték agitálni és széleskörű propagandát fejtenek ki az amerikai tótok közt is. Ugyancsak a Vecer közli a nagy feltűnést keltő hírt hogy Tobler János magyar keresztényszocialista képviselőt felségárulás miatt elfogták. Az elfogatást a pozsonyi alhunt ügyész jelentette Prágába a ainiastertankcsnalí.