Uj Nemzedék, 1920. június (2. évfolyam, 130-154. szám)

1920-06-03 / 132. szám

Előfizetési árak: Egész évre. . 280 K -­f. Negyedévre . . 70 K -­f. Félévre .... 140 „ — f. Egy hóra .. . 25 „ — f. Egyes szám­ára helyben, vidéken és pályaudvaron­­ 1 korona. Felelős szerkesztő: Milotay István. Szerkesztőség és kiadórivatal: Budapest, IV. kerület, Gerlóczy­ utca 11. szám. telefonszámok: Felelős szerkesztő: 75—88 Közgazdasági szerkesztő: 75—31 Szerkesztéség és kiadóhivatal: 75—09. 150—82. Budapest, 1920. II. évfolyam 132 (210). szám. Csütörtök, junius 3. A „határkiigazitás“ A reggeli laptk távirati jelentései közt ol­vassuk, hogy a fancia közvélemény komolyabb rétegeinél " a gondolkodását képviselő Revue Seientiffiuey egy közleményt ho» iUrj«így a­ bé­kéről. Ifjbír a"cikkben az elektro francia revue arra a k­­egállapitásra jut, hogy a szövetséges hatalmak hajlandók a határsm­egállapitások al­kalmával elkövetett igazságtalanságodat orvo­solni, ha ez a szövetséges nemzetek sérelme nélkül lehetséges. Azaz a­ nagy áldjánt, érezve országunk feldarabolása fényében, nyilvánvaló monum­entális Hibát, részben jóval m­i jegyes területsávokat visszavarrni Szent István old­hatatlan palástjába, ha . . . az oláhok, cifszek és a szerbek érdekeit, illetve összekavacartt bir­­tokállományát ez a rendelkezés nem sérti. Az ember e sorok olvasásakor kénytelen keserűen felkacagni , ugyan miképp képzelik a pá­risi tanács nagymoguljai ennek a különös mon­datnak a reális politikába való átültetését ? Ho­gyan gondolják terveik végrehajtását, ha azt attól teszik függővé, hogy a martalócok sérelmet vagy kárt ne szenvedje­nek? Hát azt hiszik, hogy ezzel­­ lecsendesíthetik a lelkeknek azt a" nem a forradalmát, amely végigvonaglik az egész Magyarországon a demarkáción innen lep túl ? ... A magyar élet tengerét a trianoni „szerző­dés “ Aeolus-barlangjából felszabadult viharok hasogatják, s a keserű hullámok mindaddig nem csitulnak el, míg a vihart korbácsoló ok el nem távolíttalik belőle. Egy tekintélyes német liberális újság azt írta minap, hogy Magyar­­ország nem számíthat addig komoly részvétre­­és tevékeny jóakaratra, mig Budapest Utcáinak nyugalmát „Horthy bandái"* veszélyeztetik s mig itt helyre nem áll a lelkek megbékélt har­móniája. Ismerjük ennek a hírnek pontosan kiszámított célzatát s tudjuk, hogy a sanda szemű berlini publicista nem oda céloz, ahova bombájával lecsapni akar. Feltéve, hogy a gon­­­dos céltudattal kiröpített hírek a magyar fehér terrorról fednék a valóság egy részét s Buda­pesten csakugyan balkáni bandák garázdál­kodnának , ha nem egy faji érzékenység dia­­pazonjáról visszhangzanának ezek az al­hírek mind az öt világ felé, akkor — bocsánat — a szociológiai oknyomozás nevében nem volna-e megmagyarázható a magyarságnak ez a kóros, lázas lelkiállapota, mikor legyőzetlenül tűrni kénytelen felnégyeltetését, elüldöztetését, meg­aláztatását és keresztre feszítését ? Adják vissza normális és természetes határainkat, s akkor majd visszatér szivünkbe a béke, akkor nor­mális és természetes lelkiállapotba jutunk. De hogy megcsúfoljanak, felosszanak, megszégye­nítsenek s arcul köpdössenek bennünket s rá­adásul még azt kívánják tőlünk, hogy legyünk jó gyerekek s vágjunk jó képet ehhez a játék­hoz,­ ahhoz — bocsánatot kérünk — nem va­gyunk még elég buták. . . . Holnap reggel­re­ néma tüntetés fog végigkopogni az antant lelkiismeretén. Testü­letek, egyesületek, iskolák koszorúi fogják bo­rítani a Hazádnak rendületlenül és a Talpra magyar költőinek szobrát s végeláthatatlan za­rándokolá­sok indulnak a kerepes­ temetőbe Kossuth Lajos sírjához. Ezek a koszorúk nem fognak elhervadni s a zarándokok serege el­apadni, míg helyre nem áll a határok rendjé­nek s a lelkek nyugalmának logikája — ha úgy tetszik, szomszédaink „sérelme nélkül“, de ha úgy akarjátok, — igenis, a szomszédok sérel­mével.­­ Allanszer a gúzsba kötött Magyarországnak Kopenhága, junius 2. A Berlingske Tidende egy párisi távirata jelenti, hogy Magyaror­szágnak a nép szövetségbe való felvé­telét közvetlenül a béke aláírása után biztosítani fogják. Lehetséges, hogy Magyarországot nem­sokára, nem mint legyőzött ellenséget, hanem mint barátot és ér­dekszö­vetsé­­ge­t fogja is sátáni tekintetű. Újabb vihar a cseh nemzetgyűlésen Bécs, június 2. A viharos lefolyású prágai nem­zetgyűlésről még a következőket jelentik a reggeli lapok : Az ülés rendkívül mozgalmas volt, sőt időn­­ként viharos. A nészvetek több^j*&ért félbeszakították a miniszterelnök Esszédét^Amidőn Tusár elmondta a német parlamenti sváv­erség ellen irányuló általá­nos gyanúsítássait, vág­ zaj támadt a teremben. A miniszterelnök fsajegyezte, hogy ilyen zajban nem folytathatja bízódét. B­e­r­a­n képviselő közbeszólt: — Jobb lenne, ha nem is folytatná. Egy szó sem igaz abból, amit mond. A miniszterelök beszédének további folyamán ilyen közbeszólások hallatszottak : — Csupa hazugság, csupa komédia! Re­nd­őr áll­am ! Amidőn Tusár befejezte beszédét, a csehek tap­soltak, a németek pedig „pluj“-kiáltásokkal támad­ták meg. A miniszterelnök után Lodgemann né­met képviselő lépett a szónoki emelvényre, a né­met polgári párti képviselők zajosan üdvözölték. Feltűnt, hogy a német szociál­demokraták teljesen távol tartották magukat ettől a tüntetéstől, valamint a később megnyilvánult tüntetésektől is. Lodgemann beszéde közben több incidens történt. Amidőn ugyanis S­zen­ti­vány­­i magyar képviselő a terembe lé­pett, akit az amnesztia alapján szabadlábra helyez­tek, a magyarok zajos éljenzéssel fogadták. Amidőn későb Lodgemann kijelentette : — Mi, németek, demokraták akarunk lenni, — a szociáldem­ok­raták ezt kiáltották felélje : — Ferenc József demokratái! "Amikor megismételte­ ezt a két szót: Mi, néme­tek. — Hahn reichenbergi német szociáldemokrata képviselő ezt kiáltotta feléje : — Demagógok vagytok, a nép árulói! Tomasek elnök ezután rendreutasította Lod­gemann képviselőt, mert azt mondta, hogy a néme­tek nem ismerik el a cseh állam törvé­nyeit. Az elnök kijelentette, hogy ez a nyilatko­zat ellentmond Lodgemann dr. esküjének. Amidőn Ottó, a nemzetgyűlés tót nemzetiségű alelnökjé, csehnyelvű kijelentéssel fölfüggesztette az ülést, Juriga Nándor ezt kiáltotta feléje: • — Az elnökségnek tót tagja is van, de nem akar tótul beszélni. Akkor mirevaló?. A németek ezt kiabálták : — Német tagja is van az elnökségnek, de annak nem szabad németül beszélnie ! Sz­ünet után Ottó alelnök tótul szólalt föl és letétette Szentiványival az esküt. A magyar és német képviselők újabb viharos éljenzéssel üdvö­zölték Szentiványit. A zöldborsóprogéma megoldása — Az árak fölmentek, mert megszűnt a konkur­rancia. — A cíferesznye új áralakulása. — A­ niaci és nagyárusok most már egészen meg leheeltek elégedve a legutóbbi napok eredmé­nyével, mert mára sikerült a fonnyadt zöldborsó árát kilenc koronára felcsigázniok. A fővárosi zöld­­ségü­zem harminc vagon árlenyomó, olcsó zöldbor­sója már elfogyott, szóval megszűnt a kon­­kurrencia. Ez a rövid magyarázata a kilenc­­koronás hervatag borsónak.. Kifejtve tizenhét és húsz koronáért adták a ma reggeli piacon. Ez még kiadósabb és legalább tudja a vevő, hogy mit kap a pénzéért. Volt sok kararádé is a mai piacon tizkoro­­nás árért és a fonnyadt salátát jól megvizezett állapotban két koronájával adták. A vénülő retket már nem nagyon kapkodja a közönség , és a köz­­érdeklődés inkább a frissen mosolygó cseresz­nye felé irányul. Nem is éppen ok nélkül, mert tíz és tizennégy koronáért már a legjavából lehet kapni. Ez a mai viszonyok mellett még tűrhető ár. Csak ezt is fel ne­­velték a professzionálus árkala­­pálók. A halasoknál ismét sok a balatoni keszeg. Leszlauer mester sátra szép féldisznókkal van körülbástyázva, de az árak is olyan bástyások, hogy hatalmas távozásban tudják tartani a fogyasztó- Parfanjt. . A liberális mentöjc GtjjT Egy buludrujság kis­méretű pajzsára szexit­ T az elszakitott tótok ügyét és megállapítja, ho­y szegény szlovákok — egy li­berális Magyarország jövendő erejétől várják bol­dogulásuk utjának megnyitását. Igazán uj dolog és meglepő, hiszen a tótok nyakig benne vannak ab­ban a liberalizmusban, melynek jegyében szeretett laptársunk pacifizmust, tétfelszabadítást csinált Ma­gyarországon. A magyar liberalizmus erejétől — pardon — nem az elszakított tótok, hanem az el­szakíthatatlan kaftánosok és fajrokonaik várják nem sorsuk jobbrafordulását — mert jobban már, nem élhetnek — hanem politikai hatalmuk biztosí­tását a pajzsos újság gyakorlott vezérsége alatt. A tótok — ismét pardon — inkább a „keresztény re­akció“­ felé húznak, ifi szabadságharc előtt... Holnap a béke ellen tüntető magyarság meg­koszorúzná Vörösmarty Mihálynak, a „Szó­­zat“ költőjének szatírát. Vörösmarty a hazaszeretet költője. Ezután tíízmillió magyar lelkében élnek s mijd azo­k a savak, melyek a neki adott koszorún állnak : Ti ajító­dnak rendületlenül. Megkoszorozzák ezenkívül Petőfi Sándor szobrát és Kossuth Lajos síremlékét is. Ők a nemzeti szabadságharc szószólói. A magyarság azt hangsúlyozza itt és az egész világ előtt, hogy ma kezdődik tulajdonképpen az igazi magyar szabadságharc. A nemzeti szabadság apos­tolait idézzük a magyar történelem legsötétebb órájában. Minden magyar vonuljon el a szobrok előtt és adózzon emléküknek legalább így virág­szállal, hirdesse, hogy semmi területünkről nem mondunk le. A tüntetés országos lesz. Úgy, hogy 4-én, a béke aláírása napján Pak­sban és az egész világon tudni fogják, hogy a magyarság rendületle­nül áll a területi épség mellett. 4. Területvédő liga­­vezetése alatt tartott egye-­­sületközi értekezlet a következőkben állapította meg a béke aláírása alkalmából tartandó demon­strációk programmját. Csütörtökön, Úrnapján dél­­előtt az egyesületek küldöttségei megkoszorúzzák a Vörösmarty-, Petőfi- s a budavári honvédszobrot, a késő délutáni órákban pedig a Kossuth-síremléket. A szobrok előtt napközben elvonul Budapest kö­zönsége, virágot, zöld lombot szórva a szobrok ta­lapzatára, illetve a mauzóleumra. A Területvédő liga koszorúját a Versmarty-szoborra délelőtt 11 órakor, a Petőfi-szoborra fél 12 órakor, a honvéd­­szoborra 12 órakor fogja elhelyezni, a Kossuth­­síremléket délután fél 6 órakor koszorúzza meg. A nőegyesületek bizottságai virágot fognak árusí­tani a Te­rületvédő liga javára, úgyszintén a Liga ismert határozati javaslatát díszes kivitelben, amelynek minden magyar ember lakása falán ott kell függnie. A néma tüntetésen a székesfőváros iskolái is részt fognak venni. Pénteken, az aláírás napján könyörgő isten­­tisztelet lesz a Bazilikában, a Deák­ téri evangélikus templomban, az unitárius templomban Barabás Sámuel esperes prédikációt fog tartani. Erre a menekültek tízezrei testületileg­­vonulnak fel. Az aláírás pillanatában a villamosok és a vasutak tíz percre megállnak az egész országban. Az üzleteket zárva tartják s minden zene- és szinielőadás szü­netelni fog. Versaillesből jelentik szikratávírón, hogy a magyar békeszerződés aláírásának időpontját jú­nius 4-én, délelőtt 10 órában határozták meg. A­ magyar kiküldötteket Henrik ezredes fogja a Tria­­non-palotába iesérni. Tiszteletükre lovasság fog díszőrséget állani. Ugyanakkor pedig idehaza a magyarság most már némán, de annál dacosabb elszánással fog tüntetni mindaz ellen, azai e szomorú órában Parisban történik... A csehek letartó­ztattak egy magyar képviselőt Bécs. június 1. A V e c e r című cseh­ újság szen­vedélyes hangú cikkben követeli, hogy Hlinka Andrást működésében kísérjék nagyobb figyelemmel, esetleg fosszák meg mandátumától. A lap szerint a tót néppárt Hiinka vezetésével Zsolnán gyűlést tar­tott, amelyen elhatározták, hogy a többi elégedetlen elemekkel szövetkezve, a cseh­-szlovák állam mai al­kotmányát megdöntik. E célból a morva klerikálisok vezérét Párisba küldték agitálni és széleskörű pro­pagandát fejtenek ki az amerikai tótok közt is. Ugyancsak a Vecer közli a nagy feltűnést keltő hírt hogy T­o­b­le­r János magyar keresztényszocia­­lista képviselőt felségárulás miatt elfogták. Az elfo­gatást a pozsonyi alhunt ügyész jelentette Prágába a ainia­stertankcsnalí.

Next