Uj Nemzedék, 1920. augusztus (2. évfolyam, 182-199. szám)

1920-08-01 / 182. szám

A párisi minisztertanács az ereszei ellen ás a lengyelek mellett . Paris, július 31. A minisztertanács tegnapi ülésén a lengyel kérdéssel foglalkozott és el­határozta, hogy minden olyan politikával fel­­­­hagy, mely Oroszország javára jogn és Lengyel­­■f ország érdekében nagy koldfas akciót indít. (Wient Tel. Comp^**#^^ ' »Lloyd­rark­tE^hinácskozása Nitti miniszter­­elnökkel Róma, július 31. Az olasz és angol mi­niszterelnök legközelebb találkozni fog, hogy Európa fölépítésének új programra járól tanács­kozzék. Ezt a tanácskozást valószínűen követni fogja Nitti miniszterelnöknek Milleranddal való tanácskozása is. Angol fölfogás Wranger tábornok francia­barát politikájának szerepéről Kopenhága, július 31. A „Westminster Ga­zette” kifejti, hogy W­ranger támogatásának kérdése nem­ lehet akadálya az Oroszországgal való meg­egyezésnek. Ebben a tekintetben, miként az orosz kérdés egész komplexumának kezelése tekintetében a m­ancsok Párisban és Londonban különböznek és feltűnő az a sietség, amellyel Franciaország erő­sen kikezelt álláspontokhoz köti le magát. Múlt­koriban Millerand 21 órával megelőzte a kamará­ban tartott beszédjével Lloyd Georgot csak azért hogy az orosz jegyzékét szemtelen hangúnak ne­vezze, mialatt azt Londonban mindenütt, forradalmi frázi­a ellenére, a kibontakozás felé történt lépésnek tekintették és legalább is nem lógták fel annyira tragikusan. Millerand Wrangelnek de facto kormánykört való elismertetését szorgalmazza azzal a feltétellel hogy Wrangel elismeri Oroszország pénzügyi köte­­lezettségei­t Franciaországgal szem­ben. Angliában azonban az a felfogás, hogy az angol nép nemi ál­lana a kormány mögött, ha W­­rangelt az Oroszor­szággal való megegyezés rovására támogatnák. Az orosz ellenforradalmi tábornokokban már annyi­szor csalódtak, hogy Wrangellel szemben i­s megle­hetősen bizalmatlanok. , . Franciaország Németországgal szemben is fő­­leg az okkupáci­ó kérdésében harcias álláspontot foglal el és Szíriában is háborút visel. Mi azonban, akiknek Mezopotámiában amúgy is elég dolunk van, úgy véljük, hogy ha Oroszországgal i­s háborúba keverednénk, ezáltal a német békeszerződés­­meg­valósítását nagyon megneheztenénk és Németordorffa keleti h­atárán mindenféle lehetőségeknek hagynánk nyirt kaput. Kézrekerültek *c Lipót-köruti gyilkosság tettesei !— 'Az Uj Nemzedék tudósitójától . Az a páratlan energia, amellyel az állam­­rendőrség a nyomozást vezette, teljes sikerrel járt. A nyomozásban már tegnap belekapcsoló­dott a katonSSag is és Szrubián Dezső dr. rend­­r­ ötkar­ Sz lánnyal egy katonai ügyész és a város­­parancsnokság két tisztje dolgozott együtt. A hatóságoknak nagy segítségére jött a la­poknak az a közleménye, hogy a TÉBE másfél millió korona jutalmat tűzött ki a nyomrave­zetőknek. Százával ostromolták az önkéntes ta­núk a TÉBE titkárságát. Tegnap délben egy fiatalember jelentkezett fontos vallomástételre, akit a titkárság a rendőrségre küldött. Szrubián kapitány hallgatta ki, s ezen az új nyomon in­dult meg a nyomozás, mely eredményre is ve­zetett. Egy házmestert is kihallgattak, akit a támadók megvertek, de ez nem tudott még csak személyleírást sem adni. A rendőrség tegnap délutántól öt egyént tartóztatott le alapos gyanú miatt, s azóta ki­derült, hogy a gyilkosok egy része köztük van. A nyomozás megállapította, hogy a támadók a véres éjjel előtt egy kávéházban tanácskozásra gyültek­ össze, s onnan részint gyalog, részint két autón indultak­ az előőrsök jelentése után a Club-kávéház felé. Az autók a Személynök­­utca és a Lipót-körut sarkán várakoztak s ezen menekültek el a tettesek. Egész detektívcsopor­tok nyomoznak utánuk , az már biztosítva van, hogy a demarkációs vonalon nem tudnak át­­szólani. Munkatársunk kérdést intézett a kihallga­tást vezető Szrubián kapitányhoz, aki a követ­kezőket mondotta : — Örömmel állapítom meg, hogy a gyil­kosság nem magasabb körökből indult ki s tisztára egyéni akció volt, melynek semmi köze sincs az Ébredő magyarokhoz. A nyomozásról természetesen nem nyilatkozhatom. Mattifasovszky György dr. főalapitány ma délelőtt féltizenegyig fogadta Nagy Károly dr. detektívfőnök és Marinovits Jenő dr. főkapi­­tányhelyettes részletes jelentését. A referádó után a következőket közölte munkatársunkkal: — A rendőrség kitűnő munkát végzett. Még egy intézkedésem eredményét várom, mely délre fog tudomásomra jutni s ezzel be lesz fe­jezve az egész nyomozás. A letartóztatások már tegnap megtörténtek. Remélem, hogy a kora délutáni órákban a rendőrség jelentést adhat­ ki. A szökésben lévők miatt természetesen ne­vekkel még nem állhatunk elő. Tizenegy óra előtt pár perccel a főkapitány a belügyminiszterhez ment föl fontos megbe­szélésre. Utána a parlamentbe is elmegy, ahol informálni fogja a kormány tagjait. Befejezték a kormányprogramra vitáját­ ­A nemzetgyűlés mai ülésén befejezték a kormsmányprogramm feletti vitát. A mai fölszó­lalók egyike sem képviselt nevezetesen^ szem­­pontot. Beszéltek Milosevics#***nos, Bodor György, Budaváry Lásjl^s Tijvárp Géza. Be­szédeik elban.;^yraiaz elnök zart ules. ren­';*v- ' ' -*• t ». „ ^ i i A mai ülés A nemzetgyűlés mai ülését pontban tíz órakor nyiltota meg Rakovszky István elnök. A jegy­zőkönyv hitelesítése után felolvasták az inditvány-­os ín terpe­diádó­s könyvet. Mivel, tizentet indítványt jegyeztek be, az elnök javaslatára a Ház kim­ondta, hogy ezentúl mindennap egy-egy indítvány megin­dokolását tűzik napirendre. Somogyi István, a­ mentelmi­ bizottság előadója terjesztette be a Ke­rekes Mih­ályról szól­ó jelentést, amelynek értel­mében a Ház Kerekes­­Mihály mentelmi jogát rá­galmazási­ és becsületsértési ügyből kifolyóan fel­függeszti! Ugyancsak felfüggesztette a nemzetgyűlés Mi­­kovényi Jenő előadónak jelentése alapján Wagner Károly képviselő mentelmi jogát aki egy népgyű­­lésten azt állította Bartha Ábel volt szegedi minisz­terről, hogy a franciáknak fizetett b­érne. Szilárd Béla terjesztette be a mentelmi bizottság jelentését Drózdy Győző ügyében, akit Tahi községben a ta­nító felszólított, hogy fizessen le a katonai külö­nítmény részére tízezer koronát s akkor nem fog­ják gátolni szabad mozgásában. Drózdy le is fize­tett 4000 koronát, azonban mentelmi jogsérelem cí­­mén a Háznak jelentést tett. A mentelmi bizottság zaklatás esetét nem látta fennforogni, mivel Dróz­­dyt nem törvényhozói funkciójának gyakorlásában akadályozták. A Ház ilyen értelemben határozott. Ezután rátértek a napirendre, a kormány­programul feletti vitára. Elsőnek Milosevics János szólalt fel. Milosevics János : A kormány erélyes bünte­tések kiszabásával mutassa meg az erős kéz poli­­sereftyt. Kügácsi&­fe­ a, mondások.) A zsidóié nagy nesze artailan a bolse­­vizmusban. Majd a munkásokat veszi védelmébe. Felolvassa egy munkás levelét, amelyben a meg­szállott területek munkásai hitvallást tesznek nem­zeti érzésük mellett. Az iparcikkek árának leszál­lítását kívánjuk. A falu népének esze kel fogni a főváros népével, de addig, amíg a falu azt látja, hogy hiába adja terményét olcsóbb áron, mégsem lát javulást, nehéz lesz valamit elérni. Az iparcik­keket az államnak kellene vásárolni, úgy, ahogy most a gabonát vásárolja össze. Budavári László sajnálja, hogy a kormány a nép­oktatásról szűkszavúan nyilatkozott. Miképp óhajtja a kormány a tanítóság, tanárság és egyáltalában a köztisztviselők helyzetét megjavítani ? A lisztellátás­ról szóló rendelet szomorúan érinti a tisztviselőket. 22 koronás lisztárakból nem lehet tisztességes után megélni. A Hadviseltek Lapjából olvas fel statisztikai részleteket arról, hogy évi 26 ezer koronás fizetésből egy háromtagú család is alig képes megélni. Az ál­lammal szemben túlzott igények támasztása hazafiat­­lan dolog, ellenben az államnak mindent meg kell adni arra nézve, hogy legalább a létminimumot biztosítsa a szenvedő közalkalmazottaknak. (Helyeslés.) Ujváry Géza a vagonlakók és a tisztviselők tragikus helyzetéről szól. Nagy derültséget keltett, ami­kor a zsidókérdésnek azt a megoldását ajánlotta, hogy olvasszák be őket a magyar falba oly módon, hogy zsi­dó nő csak keresztény férfihez mehessen nőül és zsidó férfi csak keresztény nőt vehessen el. Felszólalásával befejezték a kormányprogram vitáját. v . Háromnegyed tizenkettőkor Rakovszky István elnök a házszabályok 223. §-ában biztosított jogára való hivatkozással zárt ülést rendelt el. — Lapunk zdi­ásakor a zárt ülés tart. — Milyen javaslatokat tárgyal a Ház ? Mint beavatott forrásból értesülünk, a birtok­­reform dolgában teljes a megegyezés. Egy hét alatt elvégzik a javításokat az eredeti törvénytervezeten és átvezetik a szükséges igazításokat az indokolá­son is. A földbirtokreform előbb a minisztertanács, azután a Ház elé kerül. A párt elé nem viszik a javaslatot, mert hiszen az előmunkálatokban az eszegj­ároje mggletffltjai résztvettek, 1920. vili. 1. uj Nemzedék. A Ház legelőször az adójavaslatokat fogja -e tárgyalni, közben azonban időt szakít a nemzet­­gyűlés, hogy az egyetemi kérdéssel is foglalkozzék, mert szeptemberre a törvénynek már életbe kell lépnie. Az adójavaslatok után a mezőgazasági ka­marákról szóló törvénytervezetek, azután pedig a­ földbirtokreformot fogja a­ nemzetgyűlés tárgyalni. Időközben a kormányzó jogkörének kiterjesztésé­­séről, az elnapolási és feloszlatási jogról szóló tör­vényjavaslatot is letárgyalja a Ház. Nyári szünet nem lesz, ehelyett valószínűleg őszszel mennek a n­emzets güilcs tagjai rövid pihenőre. Szeptember ckjé iil körülbelül húsz törvényjavaslatot fog a ij^mzetgyűlés elintézni. A tegnapi ülés A terrani dics fontosabb mo*5*tntai ka^it kiemeltük Jaszter Bé­lának a kü!politizait­ fdtejyzetet is érintő beszédét, amelyben kiemelte, hogy a­ fE^uniósebb teendő a nemzetközi bolsevizmes terjedéséneky^JWftsátlása. Hangsúlyozta, hogy­ a helyes külpolitika i9#rf*Tialik­,k a belpolitika irányát is kijelölni. Valutánk lerontárf* nem a keresztény kurzus következménye, hanem az ti^Hnoá európai helyzetből fakad. Erélyes iparpoli­tikát és a­e­reg­esztény iparosság támogatását sürgette. Kettőkor B­o 11i­­­k József elmondta intercllációját a JPW-körati események dolgában. Kiemelte, hogy a bűncselek­mény célja a közrend­­elforgatása. A rendőrség a hasonló bűn­cselekmények felderítésével szemben tehetetlen. Meg kell vizs­­gálnni a rendőrség helyzetét, hogy rendelkezik-e jogh­atóságának teljes érvényességével ? Nem gyanúsít senkit, nem céloz sen­kire, de látja, hogy vannak egyeseit, akiknek az az érdeke, hogy itt felboruljon a rend. Ha keresztény jelszó alatt köve­­tik el ezeket a dolgokat, akkor zátonyra viszik magát a ke­resztény eszmét. Teleki Pál válaszában kijelentette, hogy mindent megtesz ezeknek az anomáliáknak a megszüntetésére és az állami gépezet rendes funkciójának megteremtésére. A rend­őrség már nyomában van a tetteseknek, de az eredményt csak ak­kor közli, ha azzal a vizsgálat feltemén­yeinek nem árt. A tetteseket a legszigorúbb büntetés fogja sújtani, de nemcsak a tetteseket, hanem azokat is, akik velük összeköttetésben álla­nak. Minden olyan cselekmény, amelyet a közrend ellen kö­vetnek el, hazaárulásszámba megy. A nemzetgyűlés megnyug­­vással vette tudomásul a miniszterelnök válaszát. Prohászkát az egyesült kormányzópárt elnökének választották Az egységes kormányzópárt intézőbizottsága agnap Proh­­ászka Ottokár püspököt, a nemzet­gyűlés tagját, az egységes kormányzópárt elnö­kévé választotta. Prohászka székfoglaló beszédé­ben hangsúlyozta, hogy nemcsak a nyílt színen kell az egység maszkjában járni, de lélekben is át kell érezni az egységes célt. A közérdeknek minden személyi érdek fölé kell kere­kednie. Megkezdték Baloghy Em­­d kihallgatását ,­égre ma befejezte a biróság Borinkéi Dénes kihallgatását és sorra került a népbiztosok bűnügyében a második tanú. Tegnap úgy volt hogy másodiknak Búza Barnát hallgatják ki, de az elnök úgy intézkedett, hogy Baloghy vol közélelmezési miniszter vallomása következzék. A tárgyalás megnyitása után még Boká­nyi, Szab­­adds és Agostol Létem gárdfsítnnl intéztek több kérdést B e r i n ■ *'MPfr)yTr­e­z. A főügyészhelyettes nem kívánta tanú meg­­esketését, a bíróság azonban a védők kérelmére megeskette Berinkeyt. Következett Baloghy Ernő dr. volt közélelme­zési miniszter tanúkihallgatása. Az általános kérdé­sekre elmondja, hogy 53 éves, r. kat. vallású, jelenleg gyakorlóü­gyvéd. A vádlottak közül csupán Ágoston Pétert ismeri, Nyisztor és Bokányi vádlottakat csak futólagosan­ ismeri. A többieket nem ismeri. Elnök: Adja rövid vázlatát az októberi ese­ményeknek. Baloghy dr.: Berinkey részletes tanúvallo­­mása után én különösebb súlyt csak a lemondás körülményeinek megvilágítására helyezek. Már most hangsúlyozom, hogy lemondásunk alkalmával biz­tos tudatában voltunk annak, hogy ti­szta szocialista kormány fog következni. Ezután azokra a jelenségekre mutatott rá amelyek már a bomlás tünetei voltak. Megem­lítette a Népszava elleni támadást, majd az azt követő népgyűlést, a szocialista pártnak impozáns fellé­péséből azt következtette, hogy a kommunisták elenyésző csekélységben vannak a szociáldemo­krata párt túlerejével szemben. A kabinet igen nagy nehézségekkel küzdött. Károlyi elnöklésével értekezlet volt, amelyen Károlyi kifejtette, hogy a Választások szabadságát biztosítani kell. Mivel azonban olyan áramlat van, hogy a szocialista párt többséget akar, felveti a kérdést, mi történik, ha még­sem nyerik el a többséget. Böhm válaszolt, azok­ban a kérdést megkerülte. Nem felel Károlyi kérdésére — mondotta — mert nem is gondol arra, hogy a szocialisták nem többségben jutnak be. Ez időben az országból olyan jelentések érkeztek, hogy a szocialisták­ a választási harcot rendkívül hevesen folytatják. Jelentések érkeztek, hogy­ a kor­mánybiztosok működését sok helyen megakadá­lyozzák. Az nem változtatott a dolgon, hogy a szo­cialista miniszterek kijelentenék, hogy ők ezektől az eseményektől távol állnak és megígérték, hogy segíteni fognak a dolgon. Ismertette azokat a körülményeket, amelyek akadályozták a földreform végrehajtását. Megemlékezett Vass János vallásügyi miniszter Inzultálásáról.­­ Mindezek azt mutatták, hogy az or­szágban igen nagy bajok és zavarok vannak. Az elnök szünetet rendelt el. Szünet után lapunk zártakor Baloghy kihallga­tása folyik.­­

Next