Uj Nemzedék, 1920. szeptember (2. évfolyam, 207-231. szám)

1920-09-01 / 207. szám

1920 szeptember 1. US Nemzedék A KÜLFÖLD ESEMÉNYEI A kommunizmus Szerbiában egyre erősbödik. az idözségi választás eredményeként hír sizerint a következő városokban vették át a kommun­isták a ▼eeetést: Belgrád, Nis, Valjevo, Leskovac, Usice, Kragujevac, Szk­oplje, Kumanevo, Ljesnice, Sabac, J­agodica, Pirot, Prilep, Velesz és Cutrovica. Bel­grádiban a kommunistáik letették az esküt és át­­vették a város uralmát. A többi helyen a választás még folyik. Az összes pártok támogatják a komm­aturistákat. A demokraták a bácskai magyarságot jogaik biztosítása érdekében csatlakozásra szólí­tották fel. A magyarok azonban kijelentették, hogy nem dögödnek meg számarány szerint való joggal hanem a régi jog alapjára helyezkedve, teljes jogot leérnek. A felfordulás az egész országban veszedel­mesen nagy. A hadsereg szétesülés előtt van. Írországban állandó a zavargás. Belfastban a tömeg megtámadta az unionisták házait és sokat elpusztított. A rendőrökkel való harcban hat em­ber meghalt, ötven megsebesült. Az egyik várost­részben éjjel katonák páncélos gépkocsiról gép­­fegyverrel lőttek a zavargókra. Az áldozatok szá­mát még nem tudjál­. hímek _ (Árad a Duna.) Tegnap óta a Duna Buda­pestnél erős áradásnak indult. A Dumagőzhajózási Társaság felszólította feleit, akiknek az alsó par­­ton levő raktárakban és rakod­óh­elyeken áruik vannak, h­ogy azokat sürgősen szállítsák el, mert a netán bekövetkező vízkárokért a társaság fele­­lőss­éget nem vállal. A Duna áradásáról a földe­mivelésügyi minisztérium vízrajzi osztályának ve­zetője, Schick Emil dr. miniszteri tanácsos a kö­vetkezőket mondotta az Új Nemzedék munkatár­sának: „A Duna áradása az ausztriai tartós esős­zések következménye. Árok­,veszedelemről szó sincs, ez a szokott őszi áradás. Jelentéseink szerint kö­rülbelül egy hét alatt fogja elérni a Duna a leg­magasabb vízállást, ami hat méterre teh­ető. Ez mindössze az alsó rakadópart elöntését jelenti.“ —­ Érdeklődtünk Fock Ede tanácsnoknál, a főváros út- 63 csatornaügyi osztályának vezetőjénél is, aki közölte, hogy az óvóintézkedéseket megtették, a szivattyúkat fölállították, — különösen a veszé­lyeztetett Filatori-gát környékén — azonban nagyobb áradástól nem kell tartani. — úfanörlek­ a junius 21-iki ellenforradalon­ról.) A népbiztosok bűnpörének mai tárgyalásán foly­tatták Staubrich kihallgatását a június 24-iki ellen­forradalomban való szereplésére vonatkozóan. Az elnök ismerteti Bariba ezredes vallomását, melyben előadja, hogy Karácsonyi századost az ellenforradalom napján az Üllői­ utca egy járóőr agyonlőtte, amikor igazoltatása, alkalmával az „ellenforradalom“ jelszót használta Staubrich uta­sítása alapján. Staubrich azt vallja, tényleg ez volt a jelszó s a gyilkos járóőr talán ezt nem tudta. Az ügyész fölolvassa Korvinr Klein Ottó vallomását. Korvin az értelmi szerzők alatt főként Haubrichot értette, akiről megállapítja az ellen­­forradalom lezajlása után fölvett jegyzőkönyvé­ben, hogy ő szervezte az ellenforradalmat, azután ellene fordult. Hogy miért, azt rejtélynek tartja. Staubrich erre vonatkozóan kijelenti, hogy az egész város ebben a hitben élt, amit annak tulaj­donít, hogy nevével visszaéltek. Kun is gyanako­dott rá, bizonyítékokat kerestek ellene, de semmi sem igazolta, hogy előre tudott volna az ellen­­forradalomról.­­ (Az összes erdélyi testületek uniója.) A hazájából kiűzött és hontalanná tett erdélyi ma­­gyarság vezetői történelmi jelentőségű alakulás létrehozásával segítették legutóbbi összejövetelü­­kön az összes erdélyi társadalmi szervek egyesü­lését és együttes működését. A Bocskay­ Szövetség helyiségében jöttek össze számosan, ahol közös tanácsadózó testületet alakítottak és elnökül Ke­mény Árpád bárót választották meg. Az alakulás­ban résztvettek az erdélyi szászok is Transylvania egyesületük útján. Képviselve volt az egyszerű székely munkás, földmives, iparos éppen úgy, mint az erdélyi tisztviselők és főurak. N­év szerint kép­viselve voltak: a Székely Egyesület, Erdélyi Ma­gyar Székely Szövetség, Székely Nemzeti Párt, Bocskay­ Szövetség, Székely Főiskolai Hallgatók Egyesülete, MOVE Erdélyi Csoportja, Erdélyi Hölgybizottság, Erdélyi Otthon Segélyző Egyesü­­let és a Kolónia Gazdasági Egyesület. Az elnöki megnyitó után Sebess Dénes ismertette Gagyhy Dénes terjedelmes emlékiratát, mely a­ közös mű­­ködést sürgeti és konkrét javaslatot tesz a közös tanácskozó testület megalkotására. Felszólaltak a többek között Gagyhy Dénes, Horváth Emil báró és az erdélyi szászok nevében J­ekkel Péter. Hatá­rozatként az értekezlet egyhangúlag kimondta, hogy az összes társadalmi egyesületek közös szer­vezetet létesítenek, amellett, hogy minden egye­sület megtartja a maga teljes autonómiáját.­­ (A Tisza-ügy újabb tettese.) A Tisza-per fő­ltárgyalásán az egyik tanú, Alszeghy huszárezredes, a volt budapesti katonai rendőrség parancsnoka előadta, hogy ő a Tisza-gyilkosság után következő órákban egy Fekete Jenő nevű embert bekísértetett a rendőrségre, mert azzal dicsekedett, hogy Tiszát meggyilkolta. A rendőrségen az ügyészség átiratára nyomozni kezdtek Fekete Jenő ügyében és megál­lapították, hogy most a soproni­­egyházban van, ahol lopásért és csalásért két évre bezárták. Detek­tívek mentek érte, hogy felhozzák Budapestre ki­hallgatása végett.­­ (Tisztújítás a fővárosnál.) A holnap délután négy órakor tartandó polgármester-választáson, miután Bolkush­ázy, Rényi és Buzátfi a jelöltség­ről visszalép­tek, Sipőcz Jenő kormánybiztost egy­hangúlag válasszák meg polgármesterré. A demo­kraták más minden reményüket az alpolgármes­teri választásba vetik és az elképzelhető legro­s­­szabb mesterkedésekkel igyekezettek Véri Feren­cet az alpolgármesteri székben megta­rtani. Azt mondják, hogy Déri csak azért került a fekete listára, mert zsidó. A miagunl­ részéről ,s készsége­sen ismerjük el, hogy Déri jó tisztviselő, de nem felejthetjük el, hogy neki köszönhetik a főváros iskolái­t,ti aszemélyzetü­k csnkném tel­jes elzsidóso­­nu­sát. Ha tiz évvel ezelőtti tiszti névsorokat ütünk föl, Dérit, aki 1805 óta telj­esit városi szol­gálatot, még csak a másodosztályú ta­n­ács­jegyzők között találjuk. Rényi Dezci pedig, akit most megint el akarnak ütni a­ polgármon térségé­tők már akkor is tanácsnok volt és 1986. óta szolgál a városnál Dóri Ferenc Rén­yit, aki kiváló tisztviselő hi­téten állt mindig, azért előzhette meg, mert Fényiben nem kívánatos klerikálisnál­ bélyegez­ték a keresztényt. Igazán érthetetlen volna, ha a keresztény kurzus szintén mellőzésben részesítené Rényit azzal a Dérivel szemben, akit a terr­okzata korszak különös kegye emelt az alpolgármesteri székbe. — (Miniszter úr,maga nagyon buta...) A cseh „Bohémia“ egyik számából vesszük a következő jellemző és érdekes sorokat: A galgóci hivatalno­kok, csendőrök és kalóriák küldöttsége, amely — mint a lap megjegyzi — állandó életvesze­­delemben forog a magyar munkásság részéről, Szlovákia miniszterénél, Derer dr.-nál tisztelőért. A küldöttség kérte, hogy helyezzék el őket Galgóc­­ról. Ez alkalommal játszódott le a következő epizód: A francia légiónak egy hadnagya így szólott a cseh köztársaság tót miniszteréhez: — Azt mesélik magáról, hogy magának senki sem engedelmeskedik, hogy maga­sz. .. miniszter. Én csak közönséges polgár vagyok, de ilyet nem tűr­nék. Milyen miniszter az, aki ilyen dolgot eltűrt Adjon nekünk engedelmet és mi rendet teremtünk, ha a kormánynak nincs arra gondja. Dórer dr. miniszter erre szót sem szólt, de mikor a második szónok, a galgóci csendőrség vezetője, közölte vele, hogy újra súlyos összeütközésekre ke­rülhet a dolog, lehordta őt dühében a miniszter. Erre az őrmester azt válaszolta: — Minszter úr, mi majd megvédjük magát... — (Az Erdélyi Magyar Szakélyszövetdíró részére 30 pár „sír fel­sőrészt ajándékozott Ilosvay József cipődolsürósz­­i pcelá-tsta Budapest. — (Az amerikai magyarok a szibériai hadifog­lyokért. Az Amerikába szakadt magyarság, amely szivszorongva lesi az óhazából érkező híreket, min­den tőle telhetőt elkövet, hogy a szerencsétlenül vég­ződött háború és a trianoni béke következményein enyhítsen s a magyar nép javára változtasson raj­tuk. Különösen meleg szeretettel karolja fel a messzi Szibériában raboskodó véreink ügyét. Az amerikai Magyar Szövetség még február havában megnyerte az amerikai kormányt és az amerikai vöröskeresztet a foglyok hazaszállítása ügyének. A szövetség tit­kára, Pessenlehner Antal dr. kihallgatáson jelent meg Colby külügyminiszternél és a vöröskereszt-egy­let elnökénél s a hivatalos hozzájárul­áson kívül azt az eredményt érte el, hogy a vöröskereszt kezdésére számos emberbaráti intézmény bevonásával elhatá­rozták három millió dollár gyűjtését a hadifoglyok hazaszállítása céljaira. Eddig körülbelül egy millió dollár van együtt. A gyű­jtést az Amerikai Magyar Szövetség kezdte, de később felkarolta az American Comittee for Hungarian Sufferers New­ York is, amelynek jelentékeny része van a gyűjtés eredmé­nyében. A newyorki Commité többnyire magyar származású tehetős amerikai polgárokból áll. Hiva­talos értesítés szerint alapos a remény arra, hogy a szibériai foglyok nem fognak még egy telet rabság­ban tölteni.­­ (Hölz bolsevista rablovszért Prágában szanatóriumba zárták.) Prágából jelentik: A Ceské Slovo újabb részleteket közöl N­ölz, a hirh­edt szász komm­unista­ vezér csehországi srökésséről. A veszedelmes ember, aki a németországi bolse­vista zavargások, idején vezetőszerepet­­vitt a rablásban és a városok megsarcolásában, a lázadás leverése u­tán­, mint sín­ereie­s. coelli területre szökött. A határszélen öt igazol­tatni akaró, majd letartóztató csendőrt kézigránáttal fenye­gette meg, amitért a cseh bíróság négy hónapi börtönre ítélte, az ítélet végrehajtását namvban fölfüggesztette. Az­ ügyészség fellebbezésére a másodfokú bíróság a büntetést B hónapra emelte. Hölz védője, Abel Jiosina ügyvéd, véden­cétől való rettegésben, ön­gyilkosságot k­övetett el, mert az ellen­párt azzal vádolta meg, hogy Hölz rokonai megveszte­­gették és a rablóit pénzösszegeket ő rejtette el. A felebbe­­zé­si fórum­ ítélete dacára Hölzöt nemrégiben átszállították Prágába, ahol őrültnek, nyilvánították és szanatóriumban he­lyezték el. A jics­ini álllomá­son Hölz elutazásakor az utasok megtudták, hogy a rablóvezér és felesége detektívek kísére­tében az utasok között van, a kopidui állomáson a lokomotív elé állottak és követeltek, szállitsá­k­ le a vonatról. A detek­tívfinc P.rTP spa/állitfittAI: Híilínt mninninhilin vírfál" Prázába — (E héten megüresednek az összes la­kott vagonok.) A vagonokban lakókat, akik nem Budapesten szolgálatot teljesítő közalkal­mazottak, három nap leforgása alatt elszállítják vidékre és ott helyezik el őket; a Budapesthez kötöttek pedig még e héten lakást kapnak.­­ (Palásthy Irén és az Integritás.) A pesti sajtó leírhatatlan lázban ég: hasábos tudósításokat közöl Palásthy Irénről. Mi, akik rajongói vagyniuk az igazi színháznak és felajzott figyelemmel lessük a hamvába holt, szegény magyar művészet felcosu­­dását, bevallju­k, hogy eddig nem is tudtuk, ki­csoda a színes riportok és megható re­gényrészletek hősnője. Idők során azonban megtudtuk a papírh­ínségben szenvedő pesti sajtó áradozásából Valami Bartsch Hans nevű amerikai varieté-attrakció járt nálunk, aki megkérett­e a kisasszonyt. A há­zasságot a színházi reklámügynöks­égek kürtölték világgá s Mart­on Sándor irodája annak idején a pesti lapokban közzé is tette, valamint a prima­donna búcsúját is az ő „édes, cukros, feledhetetlen pesti közönségétől“. Goethe utolsó szavairól nem képzéltek annyit, mint Palást­hy Irén utolsó sza­vairól, melyekkel átlépte a magyar határt, hogy a dollárok hazájába vitorlázzon. Most aztán újabb tudósításokat olvasunk arról az idegrázó tényről, hogy Palásthy Irén fia képnél hagyta egy bécsi Szállóban a milliomost, megesett a szíve az ő ,,édes, cukros, feledhetetlen pesti közönségén“. Színházi riporterek szaladnak a művésznő édesanyjához, akivel az ügy­ részleteiről beszélnak. Minket ez a história nem érdekel, az amelyirő színházi reklá­mok nagyon is rányomták bélyegüket. Csak föl­­jegyezzük, hogy Dane Eleor­ora aligha kapott volna a pesti sajtótól öt sort, hogy nagyszerű, művészi pályáján támogassa. Ahhoz nálunk ame­rikai milliomosok, bácsi szenzációik kellenek. Az scan érdektelen, hogy a pesti sajtó, melynek nincs papírja vagonkakók, száműzött magyar szín­észek (S a magyar integritás számára, a maga ősi hagyo­mányaival, igy csinál kulturpolitikát 1920-ban.­­ (Abrahom Ernö 63 a Tisza-pör.) A Tisza-pör minapi ű­rgyaktíja Szakács Andor helyettes Államtitkár Hüttner vallomása nyomán azt a kijelentést tette, hogy a Virradat­ban a „Forradalmi arcképcsarnok“ előtt cikksorozatot Ábra­­ljim Ernő irta. Abrahám most kijelenti, hogy ezt a cikk­sorozatot nem «, hanem a lap egy másik volt miniszt.tf.na­i-ta neve aláírásával.­­ (Az igazságügy-miniszter tolvajai.) Dr. Tőry Gusztáv nyug. igazuigü­gyminiszter zugligeti nya­ralójában tavaly november 14-ére virradó éjszakán betörők jártak, akik összecsomagolták a lakás ingó­ságait és azt ellopták. A rendőrség kinyomozta a tet­teseket, Varga János és Koltai István suhancok sze­mélyében. A budapesti büntető törvényszék dr. Gadó István nagybecsk­ereki törvényszéki elnök vezetésé­vel ma tárgyalta ezt az ügyet és a két tolvajt négy­négy évi fegyházra és tiz-tiz évi hivatal­vesztésre ítélte el. Orgazdájukat, Beke Ferencnét egy évi bör­tönre ítélték.­­ (Kom­munista-sytilés Bécsben.) Bécsből jelentik: Teg­nap délután itt kommun­ista­ gyű­lés volt, amelyen mintegy 100o főnyi tömeg vett részt. A gyűlés t­eatvevői a gyűlés után végig vonultak városon és a beugorták a burzsoániát. Rendzavarás nem történt.­­ (Házasság.) Plankovits Hermin és Marx Péter augusztus 31-én d. e. 32 órakor a tabáni plébánia­templomban házasságot kötnek. (Minden külön érte­sítés helyett.)­­ (Beiratkozás az orvosi fakultásra.) A Csabai bajtársi egyesület az orvosi fakultásra beiratkozókat figyelmezteti, hogy az­ 1020/21. tanévi beiratkozásra folyamodványt be­nyuj­­tani azoknak, akik az 1010/20. kettős nyári s­vemenzterre be voltak iratkozva — nem kell; ellenben Írásban kell jelent­­kezi.n­­k eredeti index csatolása mellett az orvosi karhoz c. m­ezve, amely volt bei­atásu­k igazolására szolgál. Az ily Írásbeli jelentkezés határideje szeptember 11. — (Az Ebreác-Foa’.ácolo r.b­gygyillóse.) Az Ébredő Ma­gyarok Egyesülete kebelében a postás-csoport alakuló nagy gyíitóse most volt a régi képviselőház üléstermében. Szamre­­csányi György, a­z Eme országos elnöke megnyitó beszédében vázolta a posta- és távirószemélyzet minden időkben való kötelességturtást és frihivta éket ii ébredők zászlaja kiiri rali­ gyülekezésre. Buthivtk­y Lá­szló non:rotvyás:zí kzip-.tseld a zsidókértbórt s az annak törvényes utón való megoldására alkalmas módozatokat. Turosányi Egon, az Eme igazgatósági tagja az egyes-klet progm­.inmj.it. Upovititczky PAJ igazgat'»­­Sági tag as ítit.Vánoo gazdasági helyzetei. J­.VII­­. deza. az Emo ligy» esető igazgatója a gazdasági helyzet javítására irányuló módozatokat umertrtte.. Bedö Károly posta- és IA» irófötiszt Galambos Mátyás, a posta- és távíró altisztek országos egyesületének elnöke a személyzetet tömörülésre választás során elnök lett: Bánki Zségmond p. t. fffe.ügyelő; tá­relnök: Galambos Mélyén p. t. altiszt- főtit­kár: Bedő Károly p. t. szitü­nt; társzok: Adrim József p­­. ellenőr: Grósz Zo­fia p. t. segédk­ortrnd­ia Koller Arpéltné p. t. cegédcdenerna. — (­»«tartóztatott láncosok.) A Székely Nemzeti Szövet­ségnél jelentkezett Léderer Géza tárnoki kereskedő 6» fel­ajánlod 30 m­élegmázsa skextet ajándékba, ám a szállítási iga­zolványt megszerzik hozzá. A szövetség a ezdüilást igazol­váryt megszerezte. Léderer 43 zsák lisztet Budapestre ho­zott, de nem a szövetségnek adta oda, hanem Eckstein Márkus budapesti kerek időnek adta el, aki tovább­ányí­­lotta. A rendőrség ezért úgy Ecksteint, mint Léderert le­­tartózhatta­. (A Viktória-malom zsákjai.) Demeter latván rendőr Lipcsben az Árpád-utcában észrevette, h­ogy Szikom Pád arc­­képfoszfi a béna alatt ütős zsákokkal fel akar ímállni a vil­lamosra. Mivel Svikora -kellő febillágoal-Ast adni nem tudott elment vele Újpest, Jéz­sef-utca 30. a ráírni házban lévő laká­sára, ahol még 53 drb zsákot talált. Szikorát előállította az ’VPeeli kislítányságra, ahol elmondottta, hogy a n­iátokat lestvére, Szikora Hudolf 3a ároa gépmunkás helyezte el nála. A rendőrség megállapította, hogy a zsákokat a Viktória, gőzmalomból Ceányi Tál roalonymun­ká­s, nemcsik Pálné és Horváth Mihályné napszámosnak lopták el és Szők­óra Rudolf­­nak adták át. A rendőrség mind a négyet letartóztatta Szi­­kora Pált szabadon engedték.­­ (Kerékpáros- és b­útorverseny.) Az Ébredő Magyarok Egyesü­lete szeptember 8 á-n a millenáris versenypályán H a­ köiy­­ut) bajnoki kerékpáros- és motorversenyt rendez. Belépőjegy elővételben a Központi Sportosztály­ban (Si­rbáz­­idca I.) ,f. u. 4—7 óra között és I. kerületi vezetőknél kapható. Szerda 3

Next