Uj Nemzedék, 1920. szeptember (2. évfolyam, 207-231. szám)
1920-09-21 / 223. szám
É 'Peoripalántánt indeje, hogy a nyugati harctéren angol-francia-belga-amerikai letörték a német frordét s Luden dorit sot tette császárnak, hogy kössön tét s hajoljon míg a világszövet,s gazdaságírülsulya előtt. A döntésbomlotttott német hegemónia fái terjezménye, a közép-európai N Németrország egyelőre megszűnt s cselekvő nagyhatalom lenni, a Habsburg-monfichia darabolt tört s az ezeréves Magyarország felcsúnt testén a nyugati hatalmak martalócvásrincei osztozkodtak. Azután aláírták a rájuk frrrancsolt békeszerződéseket németek, osztrákok, bolgárok, magyarok, törökök. A régi rend helyén új világ kavarog, a régi középeurópai vezető népek és államférfiak nyomában a szerencsésebb nemzetek és politikusaik szabják meg a történelmi fejlődés menetrendjét. Az összeomlott népet Közép-Európa köveiből és törmelékeiből új építészek és kőmívesek fokoznak egy új világ alapvetésén. Az első tervező, Benes úr, akit egy szédítő konjunktúra emelt tettekkel tényezővé, nem válott sikert a maga elgondolásával, tervezetével és célgondolatával. A kis kántánt létezik ugyan, mint a szerencsés osztozkodóknak viszontbiztosító szervezete és összeszövetkezése, de csak Magyarország ellen kitont éle és iránya vonalában helyezkedtek egymás mellé a nyertesek ideig-óráig, nem tudjuk, meddig? Maga a szövetségi szerkezet azonban elgondolásában és megvalósításában egyformán szörnyű és ostoba képtelenség. Egy dunai konföderáció, amelyből a Csonka-Magyarország ki van rekesztve, amelynek vannak, ha vannak, kezei, lábai, de sem szíve, sem gyomra nincs. Benes Einkreisungja szakasztott mása az edvárdi és delcassei gyűrűnek, amely halálra szorította ugyan Németországot, de nem bírta új, építő és szerkesztő gondolattal helyettesíteni a német világgazdaság roppant energiáit, amelyek ma is hiányzanak s amelyek nélkül reménytelen és céltalan próbálgatás a lezüllött világ gazdasági, társadalmi és kulturális felépítése. Benesur terve nemcsak a gondolat abszurditásán bukott meg, de a franciák ellenzésén és merevségén, akik nem bíznak az új alakulás szolidságában, kivihetőségében és Oroszorság felé irányuló rejtelmes céljaiban. Most, ha hihetünk a párisi Matin-nak, Take Ionescu, Románia úgynevezett Cavourja lépett föl egy megváltó eszmével s egy, sok realitást tartalmazó, merész rögtönzéssel. Ionescu ugyanis egy uj Közép-Európát akar teremteni a régi romjaiból, amelyet Danzigtól Szalonikiig akar szétfeszíteni s lényeges módosításokkal szétbővíteni Kossuth Lajos gigászi ábrándját a dunai államszövetségről. Ionescu úr tervei mögött a francia politika konok állhatatossága lappang, ennek egy, az örökkévalóságra szánt állami csoportosulással akar éket verni a németorosz szövetség egymás felé igyekvő láncai közé. Ionescu nem akar minket se kihagyni a lengyel-román-görög-bolgár koncepcióból,, fölkarolja és magáévá teszi Kossuth lángelméjének nagyszerű produktumát azzal a változtatással mégis, hogy a magyar helyett a román legyen a vezető elem s a román befolyás alatt feltámasztott konföderáció egyetlen politikai, katonai és gazdasági anarchiává és védetestté fejlődjék a német-orosz szövetkezés veszedelme ellen. Csodáljuk és méltányoljuk a román államférfi fürgeségét, leleményét és merész lelkiismeretét s kétségtelen nagyvonalúságot eláruló erélyességét és rugalmasságát. A mi politikusaink hivatása, dolga és kötelessége, hogy az összes valószínű lehetőségekből kiválasszák az érdekeinknek és szándékainknak leginkább megfelelőt s a magyar óramutatót hozzáigazítsák az európai időszámításhoz. Ára: hétköznapi Előfizetési árak: Egész évre . 280 K — f. Negyedévre . . 70 K — f. Félévre . . . 140 K — f. Egy hóra ... 25 K — f. Egyes szám ára helyben, vidéken és pályaudvaron korona Felelős szerkesztő: Milotay István iiimiimiiiiimimiiiii Him inniiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiumiiiiii Szerkesztőségi V. kerület, Honvéd utca 16. szám. Kiadóhivatal, IV. kerület, Gerlóczy utca 11. szám. A szerkesztőség telefonszámai d.e.: 7-20, 7-21,75-31, 75-88, József 3-63 és József 45-60; d. u.: 5-67, 5-68 és 5-69. A kiadóhivatal telefonszámai: 5-67, 5-68 és 5-69. uimmimmiiimiíütmiiiimiiiii Budapest, 1920. Í1. évfolyam 223. (301.) szám. iiimuiiiimiim nimm mini min imiitiiui Kedd, szeptember 21. Az Erne országos napja Nagygyűlés a Tattersalban — Szmrecsányi és Haller a keresztény politikáról Vasárnap kora délelőtt szinte végeláthatatlan tömegben sietett ki a főváros keresztény közönsége a Tattersal előtti térségre, ahol az Ébredő,35 magyarok tartották i. e. 11 órakor nagygyűlésüket. A hatalmas demonstráción számos nemzetgyűlési képviselő jelent, (spieg, a postás, vandtás és villamos-alkaszatottak keresztény szervezetei és a keresztény intelligencia tömött sorokban vonultak föl. A nagygyűlést harmincezer főnyi tömeg jelenlétében Szmrecsányi György, az ÉME elnöke nyitotta meg. Beszédében utalt arra a nehéz harcra, melyet mi keresztények vívunk a zsidósággal, dacára annak, hogy az ország kilencven százalékát jelentjük. — Mert egy sok évtizedre visszanyúló liberális átok ül ezen a szerencsétlen országon. Amikor talpraállottunk, — folytatta Szmrecsányi — gyönyörű távlatot láttunk magunk előtt. De most, egy év múltán, családva nézünk vissza a múlt időkre. Nem teljesültek azok a kívánságok, melyeket az ország osztatlan közvéleménye megkövetelt. Szmrecsányi kifejtette azokat az okokat, melyek miatt a kormány egyes tagjai olyan bizalmatlanul viselkednek az Ébredő Magyarokkal szemben. Kérérte. kormány jelenlévő tagjától, Holler Istvántól, rajton ír'85'-s tudomása arról, hogy harminchat vasutast, mivel tagjai az Ébredő Magyarok Egyesületének, s mindig híven az Egyesület, irányelvei szerint viselkedtek, felettes hatóságai felfüggesztettek? Figyelmezteti a kormányt, hogy ilyesmikkel csak elmérgesíti a helyzetet. Utalt ezután a liberális sajtó állandó aknamunkájára, mely hangzatos jelszavakkal igyekszik a keresztény közönséget megtéveszteni és mint határozati javaslatot, követelik az újságírói kamara megteremtését, Kifogásolja a cenzúrát is. Oda csak keresztény és nemzeti érzésű emberek valók. Végül kitartásra, még fokozottabb munkára és lankadhatatlan keresztény erőre buzdítja a tagokat. Befejező szavaiban Haller István kultuszminiszterhez fordult: — Légy üdvöz és úgy segítsen téged a jó Isten, mint ahogy velünk fogsz küzdeni. A tomboló lelkesedéssel fogadott beszéd után Haller István kultuszminiszter programmot jelentő szónoklatban ismertette a zsidókérdéssel szemben elfoglalt álláspontját. Egy vita folyik a Házban, amelyet én provokáltam egy javaslattal, — kezdte beszédét a kultuszminiszter — amely javaslat ellen felvonultak a zsidó zsidók és a zsidó magyarok. Azt mondották, javaslatom szabadságjogokat tesz tönkre. Azt mondják, hogy ez a javaslat antiliberális. Nos, én előre bejelentettem, hogy szakítok azzal a liberalizmussal, amely minket idejuttatott s amely csak nemzetrablás és mérgezés volt a liberalizmus cégére alatt. , , A miniszter ezután ismertette az oroszországi helyzetet, ahol a zsidók halomra gyilkoltatták a keresztény tiszteket. Ugyanekkor a bécsi radikális zsidósajtó rétszámra szórja ellenünk piszkos, aljas rágalmait, a hollandi zsidók pedig bojkottot szerveztek ellenünk. És még miig is szériáik, éppen ellenünk a zsidó milliókat, csakhogy tönkretehessenek. A felvételi vizsgákkal szintén kellemetlenkedni akart a liberális sajtó, mivel félezer hittorsossal kevesebb jár a középiskolákba. .A közgazdasági egyetem létesítésével ugyancsak elsőrangú keresztény érdeket kívánunk szolgálni, hogy gazdasági téren is a megfelelő ismeretekkel, ésszel és erővel mehesen neki a keresztény ifjúság a nagy versenynek. Felhívta végül a miniszter a jelenlevők figyelmét a szegény, nyomorgó diákságra. Indítsunk akciót az érdekükben, hogy tanulmányaikat zavartalanul befejezhessék. — Ez volna a program, — fejezte be Haller miniszter — melynek a kivitele elengedhetetlenül szükséges a nagy, egészséges és egész keresztény Magyarország újjáteremtésére. A szűnni nem akaró tetszéssel fogadott beszéd után LukasovichGéza ismertette az ÉME társadalmi programját, majd Szmrecsányi György elnök kimondotta, hogy a nagygyűlés az előbb elhangzott beszédekből az elnöki konferencia határozati javaslata értelmében összeállított huszonöt pontot, mint a magyar nemzet követelményeit elfogadja és kihirdette, hogy a határozati javaslatot kedden délelőtt tizenegy órakor fogja átadni a kormánynak a parlament épületében. A nagygyűlés a Himnusz eléneklésével fejeződött be. Az ÉME által elfogadott javaslat főbb pontjai ezek: Numerus clausus. — Közgazdasági egyetem felállítása. — A fővárosi iskolák államosítása. — Szegény sársú egyetemi hallgatók megélhetésének biztosítása. — Állami iskolákban csak keresztény tanerők. — Az irodalom és sajtó termékeinek keresztény nemzeti szempontból való ellenőrzése. — Újságírói kamatra. — Büntetőjogi felelősségrevonása azoknak az újságoknak, amelyeknek az ország lerombolásában bizonyithatólag részük van. — A bomlasztó és nemzetellenes sajtó állami támogatásban nem, részesülhet. — Mindennemű állami jogok, kisebb árusítási engedélyek hadirokkantak, hadiözvegyek és árvák részére biztositandók. — Az, összes eddig ke adott jogok és jogosítványok legsürgősebben felülvizsgálandók. —• Mindennemű gyárak, vállalatok kötelezendők a legmesszebbmenő munkásjóléti intézmények sürgős felállítására. — A munkásbiztositás államosítása.— Sürgős állami gondoskodás tisztviselőknek és munkásoknak tűzifával és szénnel való ellátására. — Nagylakások elszakítható részei vagonlakók számára elrekvirálandók. — A galíciaiak azonnali kitoloncolása. — Iparigazolványok mind felülvizsgálat alá veendők. — Azonnal kezdessék meg a háborús nyereségnek olyképeni megadóztatása, hogy az adókulcs a vagyon nagyságával fokozatosan emelkedjék és bizonyos összegen túl az egész vagyon elvetessék. — A katonai nyomozóhatóságoknak régi hatáskörük teljes terjedelmükben visszaadandó. * Miskolcról jelentik a Magyar Kiadrati Irodának. Az Ébredő Magyarok Egyesületének miskolci csoportja vasárnap népes gyűlést tartott. Ujváry Dezső, a helyi csoport, elnöke tudatta, hogy az Ébredő Magyarok Egyesületének országszerte gyűlései vannak a mai napon, amelyek követelik a huszonöt pont végrehajtását. Ezt a huszonöt pontot Lenkei, Lehel budapesti kiküldött ismertette. A gyűlés táviratban kéri fel Horthy Miklós kormányzót, Teleki Pál gróf miniszterelnököt és Rakovszky Istvánt, a nemzetgyűlés elnökét az Ébredő Magyarok követeléseinek teljesítésére. Három jelölt a francia elnökségre — Szeptember 23-án választanak. — Paris, szeptember 19. Amennyiben Millerand kedvlez, mégis elhatározná, honnélged a két kamara óhajának és elfoznéértisz elnökjelöltséget, mindinkább számítantfél arra, hogy Brinard kap megbízatást. Az Echo de Paris lehetségesnek tartja azt is, hogy Stelig alakítja meg az új kormányt, mert Millerandnak nagy bizalma van a mostani belügyminiszterhez. Beszélnek arról is hogy Poincaré belép az új kormányba pénzügyminszterként. A külügyi tárca állítólag Viviené lesz. Gondolnak azonban Jonnartra is, akinek elnökjelöltsége ma háttérbe szorult. Súlyt helyeznek a lapok annak megállapítására, hogy mindi három elnökjelölt eltávozott Parisból. Jonnart Pasa de Camnis-ba ment, Terez Poitiersbe, Milllerand pedig Versaillesba. Jonnart kijelentette, hogy e ht vége előtt nem is tér vissza. Millerand hétfőn megkezdi a külügyminisztériumban a tanácskozást. Páriz., szept. 19. Hivatalosan megerősítik, hogy a , nemzetgyűlést összehívták szeptember 23-raVersaingsbA. /