Uj Nemzedék, 1921. január (3. évfolyam, 1-24. szám)
1921-01-14 / 10. szám
jppiij g”BHr Tmid?*^ .-dmtH bbsosbtow -nawssv inirnilp^^ ea^T Pm!imt ■ \ \„' • : . "' ; ;::, •' ■■' ■ ,_ Előfizetési árak: Egész évre . 440 K — f. Negyedévre. . 110 K — f. Félévre ... 220 K — f. Egy kora... 40 K — f. Egyes szám ára helyben, vidéken és pályaudvaron 2 kor. — Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Krüger Aladár dr. Szerkesztőség: V.,Honvéd-u. 10. Kiadóhivatal: IV. Gerlóczy u. 11. sz. A szerkesztőség telefonszámai: Felelős szerkesztő: 75-88. Közgazdasági rovatvezető: 75-31. Szerkesztőség: 110-55, 7-20, 7-21. A kiadóó hivatal telefonszámai: 5-67, 5-68 és 5-69. • Budapest, 1921. Ib- évfolyam, 10. (395.) szám. Péntek, január 14. Franciaország válsága A francia kormány bukása és az új kormány megalakulása sokkal többet jelent egyszerű személyváltozásnál, sőt »Sulván még belső jelentőségű irányváltozásnál is. Leygues rövid életű kormánya bünt-bürtre halmozott, mert Franciaország és Európa igazi érdekeinek végzetesen könnyelmük megsértésével gondolkodása nélkül folytat elődeinek közveszedelmes bosszúpolitikákrt. Ezért kellett elbuknia. Együttes kormányát nem a kamara buktatta meg; a kamara csak végrehajtotta azt az ítéletet, melyet a bosszú rendszere érlelt meg és mondott ki önmaga fölött, mert elvakultságában még őt sem tartotta eléggé szélsőségesnek, noha vakon követte azt az irányt, amelyet kögyetetlen elődei honosítottak meg Franciaország külső politikájában. A francia politika , mai helyzete voltaképen meglehetősen zavaros. Kétségtelen ugyanis, hogy a francia politikusok és a francia sajtó jelentékeny része — és épen a higgadtabb és értékesebb része — tisztán látja, milyen kiszámíthatatlan veszedelmet jelent Franciaországra és egész Európára nézve a gyűlölet rövidlátó politikája, amely minden energiáját, minden befolyását és minden indulatát Németország megrontására és teljes elgyöngítésére tékozolja. Mindenki, akinek látását nem homályositotta el az oktalan gyűlölet és bosszúvágy, iijjiply ~,urujs4 lioj*iivOoxjv*.aI. 6iörcv€íi OvLi**’ vőrös fényé*. Es napdeaki, akinek Jjik ClUX OllliXfl 1 .Síilet A-UiOpdi ni apujiUA «v* sevizmus ökle. A józan francia politikusok szeretnél, látni, hogy Franciaország vezető államférfiai tisztában vannak ezzel a veszedelemmel és gondolnak a védekezésre is. Eddig azonban semmi nyomát sem látják a feleszmélésnek. Nyugtalankodva kérdezik: ha az antant Franciaország állandó sürgetésére teljesen harcképtelenné teszi Németország hadseregét, ki védi meg Európát a bolsevizmustól? Sajnos, Franciaország politikájában ma még nem a józanabb elemé, a hatalom tulisúlya. A kormányt tehát azok is szorongatták, akik még szélsőségesebb föllépést követelnek Németországgal szemben és kifogásolják, hogy Anglia, de még inkább Amerika mérsékelni igyekszik Franciaország hisztérikus kitöréseit. Tegnap voltaképen ezek buktatták meg a kormányt, ez azonban nem jelenti azt, hogy az eddig követett szélsőséges irány ne lenne hanyatlóban. Sőt éppen a németgyűlölő áramlat szertelen és minden józansg nélkül való rohama mutatja, mennyire megérett ez az irány a végső elmúlásra. Akámmiképen van a dolog, akármelyik irányzat erősebb ebben a pillanatban, az az egy kétségtelen, hogy az új francia kormánypolitikai iránya nem Franciaország belső ügye, hanem egész Európát érinti. Ha az új kormány minden gondolkodás nélkül folytatni akarná az eddig követett gyűlölködő politikát, akkoregész Európának tiltakoznia kellene. Tűrhetetlen helyzet, hogy egyes francia államférfiak évtizedekre feláldozzák egész Európa nyugalmát, sőt egész mai rendjét csupán azért, hogy néhány hónapra biztosítsák a saját egyéni nyugalmukat. Néhány hónapra csupán, mert egészen bizonyos, hogy ha a világ megtűri, hogy Franciaország nyomására Európa megfossza önmagát a bolsevizmus ellen való védekezés leghatalmasabb fegyverétől, a kitűnő német hadseregtől s a vörös veszedelem ismét betöri Európa kapuját, Franciaország sem nézheti nyugodtan a szörnyű pusztulást, hanem éppen úgy szenved, tőle, mint Európa valamennyi állama. Németgyűlölők buktatták meg a francia kormányt A pártok későbbre tervezték a kormány buktatást • Szombaton megalakul az új kormány A franciakormányt leszavazták tegnap a kamarában, amidőn több válaszra váró interpellációval kapcsolatosan fölveth adt a bizalmi kérdést. Leygues miniszter urata és kormánya levonta a konzekvenciákat és nyomban az ülés berekesztése utálj.. bejelentette a köztársaság elnökének, hogy lemond. A nagy belső- és külső politikai kormányváltozásról a következő jelentéseket kaptuk: A kormány bukása váratlanul jött Bécs, január 13. A francia kormány leszavazása, miután a szenátusba történt legutóbbi részleges választás megerősíteni látszott Leygues helyzetét, váratlanul jött. Németországnak a francia fölfogás szerint nem kellő mértékben való lefegyverzése nagyban hozzájárult annak a feszült atmoszférának megteremtéséhez, amely a jobboldali pártok és a középső csoport határozatában jutott kifejezésre, amikor kimondották, hogy a mostani kabinetet energikus kormánnyal kívánják felváltani. Ehhez sörült, hogy a csok. .-kísérő szárnya is elégedetlen volt a kormánnyal és kijelentette, választást betolva A kormány nem volt eléggé energikus Bécs, január 13. Párisi jelentés szerint a pártok eredetileg nem akarták a kormányt megbuktatni, mert nem tartották kívánatosnak, hogy nyolc nappal a legfőbb tanács párisi tanácskozása előtt kormányválságot idézzenek elő. Később mégis az a felfogás kerekedett felül, hogy éppen e fontos tanácskozásokon nem képviselheti Franciaországot oly kormány, amelynek már nincs meg a többsége a pártoknál. Ezért az úgynevezett köztársasági demokrata csoport, amely a konzervatív köztársaságiakat és a haladókat egyesíti magában és amely a francia kamarának legerősebb pártja, Arrago elnöklésével ülést tartott és úgy határozott, hogy azonnal benyújtja interpellációját, ami azután a kormány sorsát eldöntötte. Ki alakítja meg az új kormányt? Paris, január 13. Parlamenti körökben azt hiszik, hogy szombaton megalakul az új kormány. Valószínűnek tartják, hogy Paul Peres, a kamara most megválasztott elnöke lesz Leygues utóda. Természetesen más jelölteket is emlegetnek, a többi közt Jonnart, Viviani és Bonnavet nevét is. Bonnavet a kamara tegnapi ülésén elmondott beszédével vonta magára a figyelmet. Nem valószínű ugyan, hogy ő kapna megbízást a kormány mega! "? ,ára,zzt »zentepl 'ázom,’;,sra ver.:’“k..UQ£v. E kata toor i;íA, íoooe a£*;i t. . un:;.-.. Ä belfegymin^tesv^tem tartja szükségesnek / * & assmunMSiz-l A volt disszidálnék nem csatlakoznak Szmrecsányiékhoz . — Az Uj Nemzedék tafiSsitójától, — Zala és Pest várarnegyéknek Ferdinándy figula belügyminiszter^és a kormány ellen irányüló határozatát^politikai körökben a nemzetgyülés tekhnje ellen irányúlónak is tartják. A kelmeeiők körében, éppen ezért mozgalom indult meg a nemzetgyűlés február harmadika előtti összehívására, hogy Ferdinandy miniszternek elégtételt szolgáltassanak és tiltakozzanak a nemzetgyűlés szuverenitásának sérelme ellen. Erről a mozgalomról Ferdinándy Gyula belügyminiszter az Új Nemzedék munkatársának ma a következőket mondotta: . .A nemzetgyűlés összehívását nem tartom szükségesnek. Ennek semmi okát nem látom, mert a nemzetgyűlés február harmadik összeilléséig is megteszek mindent, amit a cél érdekében alkalmasnak és szükségesnek tartok. Rövidesen intézkedés történik a belügyminisztériumiban a főispánok kinevezése, illetőleg megerősítése ügyében is. Huberth főispán nyilatkozata Előreláthatólag más vármegye élén fogja kifejthetni képességeit Huberth Ottó debreceni főispán, aki a minap Budapestre érkezett, hogy a debreceni állapotokról a belügyminiszternek jelentést tegyen. A főispán az ottani viszonyokról a következőket mondotta: — A vasárnap lezajlott nagygyűlést a törvényhatóság bizalmatlansági határozatával szemben tizenkét legelőkelőbb törvényhatósági bizottsági tag vnscankrozta, akik közül kilenc református, Prohné Vilmos és Madolay István képviselők beszámolója után Bernolák Nándor, a város harmadik képviselője, vasárnap, január tizenhatodikén ment:"ja ,el beszámoló beszédét négy népgyűlés keretében, amelyre az előkészületek máris folyamatban varrnak. A vasárnapi nagygyűlésen mintegy hatezer ember, nagyobbára a választók vettek részt. Ez a nagy tömeg, midőn a keresztény politika inaugurálásáról és személyemről volt szó, mindig nagy lelkesedéssel tüntetett. Az egész debreceni poltikai helyzet kiélesedése csupán néhány exponált személyiség harcán alapul. Körülbelül négyen-öten vannak, akiknek nagyon jó köpönyeg az, hogy én, aki a destrukciót erős kézzel igyekszem letörni, katolikus vagyok. Debrecenben szó sincs református üldözésről, miként ezt a vasárnapi népgyűlésen lezajlott eseményeik is igazolják. Sőt. Ha felekezeti üldözésről lehet beszélni, annak egyedüli szenvedő alakja ma vagyok. A volt disszidensek és Szmrecsányiék Ifire járt, hogy Szmrecsányiék számítanak a volt disszidensek csatlakozására is. Erre vonatkozólag megbízható forrásból a következőket jelenthetjük: A csatlakozás híréből csak annyi igaz, hogy a volt disszidensek az új keresztény ellenzéki alakulás iránt szimpátiával viseltetnek. A kormányzópártból eddig kilépett disszidensek azonban —Pallavicini György őrgróf, Czettler Jenő és Huuszár Elemér — mégsem csatlakoznak Szmrecsányakhoz és nincs szó ezidőszerint arról sem, hogy a kormányzópártban bennmaradt volt disszidensek onnan kilépjenek. A keresztényszocialisták ma este döntenek magatartásukról a Károlyi-palotában. Nyolc képviselő tagja lesz a keresztényszocialisták szociálpolitikai bizottságának A keresztény-szocialista képviselők a keresztényszocialista munkásság vezetőivel folytatotthosszabb eszmecsere után szociálpolitikai bizottság alakítását határozta el, amelybe nyolc tagot pátt