Uj Nemzedék, 1921. január (3. évfolyam, 1-24. szám)
1921-01-26 / 20. szám
z#®' «Jit «CI* , ' Ar» 2 korona ■ ■■ ^ Jk Előfizetési árak: Egész évre . 440 K — f. Negyedévre. . 110 K — f. Félévre ... 220 K — f. Egy hóra. . . 40 K — f. Egyes száma ára helyben, vidéken és pályaudvaron 2 kor. — Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Egész évre . 440 K — f. Félévre ... 220 K — f. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Krüger Aladár dr. Szerkesztőség: V., Honvéd-u. 10. Kiadóhivatal: IV, Gerlóczy-u. 11. sz. A szerkesztőség telefonjáénál . Felelős szerkesztő: 75-88. Közgazdasági rovatvezető: 75-31. Szerkesztőség: 110-55, 7-20, 7-21. A kiadóó hivatal telefonszámai: 5-67, 5-68 és 5-69. • Budapest, 1921. ill. évfolyam, 20. (405.) szám. Szerda, január 26. wtjmitmtHfiiHwnHvimmTipiimmnimmmninniiTnnnimjif/i^^ Templomgyalázok A debreczeni botrányt csak egy szerffszögből lehet nézni: templom ellen követek el merényletet. Éjjel, orvul, tolvajlámpák a sárga Világánál ismeretlenek behatoltak a református nagytemplomba és azt férfiatlan alamuszisággal meggyalázták, olyan módon, ahogy csak az orosz bolsevikiek garázdálkodnak. Minden templom a házaik háza, melyben kegyeletes érzéseink, ég felé röppenő vágyaink lakoznak, az ereklyetartó, mely forró és mély és titokzatos imáink elszállásolnsa. Ezért védünk minden templomot, az emberi közösség nevében, akár mohamedán, vagy buddhista, akár zsidó templom az. A szorongatottak és szenvedők rogynak le oda, életük terhével, szivükben névtelen vággyal s szemüket a földről az égre emelik. Mi történt Debreczenben? Olyan alattomos és förtelmes csiny esett ott meg, mely édes mindnyájunknak, minden magyar embernek szégyene. Meggyaláztak egy templomot, nem, meggyaláztak egy keresztény templomot, melynek felai között több mint egy évszázada hirdetik a krisztusi igéket, a keresztény erkölcsöt, mely m mindnyájunk vérébe beivakodott, mindnyájunk idegsejtjeibe átszűrődött, mindnyájunk lelki életének alkotó elemévé vált. Nem szeretnék, hogyha ezt az orca-pirító szörnyűséget a kálvinista Róma csak tulajdon sérelmének tekintené. Minden magyar és keresztény ember keze ökölbe szorul és mi részt kérünk a haragból s a bűn megtorlásából is. Konkolyhintők és bajkeverők járnak közöttünk, magyarok közt, kik eddig fényes verőfényben szították a visszavonást és pártoskodást, hajráztak a testvérháborúhoz, de most, hogy minden magyar és minden keresztény egyesült egy szét nem robbantható kemény egységbe, árva országunk fölépítésére, sunyi módon, az éjszaka sötétségét használják föl förtelmes munkájuk elvégzésére. Jaj, a botrány fölkeltőinek. Mert céljukat nem érhetik el. Ezzel a torz merénylettel, melyet Róma és Genf egyaránt maga ellen irányulónak érez, csak testvéribbé és egészebbé teszik azt a kapcsolatot, melyet a mai történelmi idők létrehoztak. Debreczenben parázs politikai háború dúl pártok között, az igazságért vivnak viadalt s ezeken senkinek sem lehet szava. Világosságot akar az Alföld régi, nyakas, nekünk nagyon kedves fővárosa. Ne is nézze közönyösen, hogy viszszatérjen oda a múlt rombolása és bomlasztása. De a politika csak a piactereken és választási urnák előtt folyjon. A templomba ne menjen be. Az nem a napi politika háza. Onnan korbáccsal verte ki az alkuszokat és galambkufárokat az, ki a templomot emelte. A katolikusok templomát kétizben szentségtelenítették meg, bizonyára ugyanazok, kik most a református templomot. Akkor a kálvinisták követeltek megtorlást. Most a katolikusok vezérkedjenek a béke érdekében s ne tűrjék, ho" itt vallási csetepaték támadjanak személyi kérdések miatt és a vigyorgók, kik egyaránt gyűlölik a katolikusokat és kálvinistákat, győzedelmeskedjenek rajtuk. Ha pedig nem tudnak megegyezni, olvassák el együtt a budapesti felekezeti lapokat, melyek ordító címekkel, gonosz beállítással köztik talpról-napra a debreczeni „felekezeti háború“ ütközeteit, botrányait s alig várják a pillanatot, hogy " forró birkózásra összeeresszék a két nemes testvért és ők betelten, diadalmasan szemléljék a párviadalt; egy páholyból. Egy szabadkőműves páholyból. Nem, a Debreczen és Székesfehérvár között való aranyhidat sohase rombolják le! Kálvinissták, katolikusok, hídépítők, ne engedjétek! A kisgazdapárt szabad polgári párttá alakul A szélsőséges elemeket kitessékelik — A középosztály megnyerésére törekszenek — Az Új"Nemzedék tudósítójától — A kresztényszocialisták küszöbön álló kivátása a kormányzópártból maga után vonja a volt kisgazda- és földmívespárt újjáalakulását. A nemzetgyűlés egy esztendei munkája azt a gondolatot érlelte meg a kisgazdák vezéreiben, hogy a kisgazda- és földmívesosztályra támaszkodó párt alapjainak kiszélesítése és a párt kereteinek kibővítése az ország újjáépítésére irányuló munka sikeres elvégzését csak megkönnyítheti. A kisgazdapárt átszervezéséről beavatott helyen ezt az értesüléstkaptuk: — A kisgazda- és földművespártot a keresztényszocialisták kilépése után úgy szeretnék átformálni, hogy az ország polgári társadalmának legszélesebb rétegei is képpviselve legyenek soraiban. Bármennyire helyesnek tartjuk is, hogy az agrár Magyarország ügyeinek irányításában a kisgazda elemeknek nagy súlya legyen, hazánk mai helyzetében nem nélkülözhetjük az összes többi osztályok kiváló reprezentánsainak munkaerejét sem, és az ő közreműködésük legfőképen a nemzetgyűlésen kívánatos. A volt kisgazdapárt visszaállítása helyett mi arra törekszünk, hogy annak szélsőséges elemeit sikeresen lerázzuk magunkról és a parlamenti kormányzáshoz szükséges többséget azáltal biztosítsuk, hogy a polgári társadalom, főképen az úgynevezett középosztály támogatását megnyerjük. . Sopron tiltakozik az elszakitás előtt Osztrák aknamunka Thumer polgármester ellen — Sigray gróf és Zsemegry főispán nyilatkozata — Az Uj Nemzedék tudósitásától. — Mayr osztrák kancellár a minap Nyugatma-gyarország sorsával kapcsolatosan éles támadást intézett a magyarság ellen. Sopron város tegnap tartott közgyűlése Zsembery István főispán elnöklésével egyhangú határozatban foglalt állást a békeszerződés igazságtalanságaival szemben és tiltakozott a haza újabb megcsonkítása ellen. Kimondja a határozat, hogy a békeszerződés ez újabb igazságtalan intézkedése Közép - Európa nyugalmát bontja meg. Tiltakozik az ellen, hogy ismeretlen emberekből álló küldöttségek beszéljenek a nyugatmagyarországi nép nevében, anélkül, hogy bárkitől is felhatalmazást kaptak volna. Zsembery főispán kijelentette munkatársunk előtt, hogy a legnagyobb sajnálattal veszi tudomásul Jsayr dr. osztrák államkancellár fenyegetéseit. — Nyugatmagyarország népének nem közömbös, — mondotta, — hogy Magyarország és Ausztria milyen viszonyban él egymással. A határvidék az összekötő hid a két ország között és ha a magyar és osztrák nép nem érti meg egymást, akkor ez a hid a mélységbe zuhan. Az éppen Sopronban tartózkodó Sigray Antal gróf főkormánybiztos a következőképp nyilatkozott Ausztriának Magyarországgal szemben tanúsított politikájáról: — A nyugati határvidék magyarérzésű lápé a legnagyobb idegenkedéssel veszi tudomásul az ősz Irak kormánynak Magyarországgal szemben követett perfid politikáját. Ausztria, úgy látszik, magával akarja, rántani a gazdasági csődbe Nyugatmagyarország lakosságát is. Az elszakításra ítélt területek lakossága már többször felemelte tiltakozó szavát e kiáltó igazságtalansággal szemben és ki nyilvánitatta elszánt, szilárd akaratát, hogy mindvégig meg akar maradniaz ezeréves haza kötelékében. Az osztrákok sötét utakon igyekszenek a nép magyar érzését megbontani. Úfjabban Thumer Mihály dr. polgármester ellen kezdtek hajszát. Thumer a legmagyarabb érzésű emberek egyike és a legnagyobb vehemenciával hirdeti, hogy Nyugatmagyarország — Magyarország, de azok az urak ,akiknek a szókimondó, lelkes ,magyar útjukban van, nyíltan nem mernek szembefordulni vele, hanem „bizalmasan“ azt a hírt terjesztik, hogy Thumer már lepaktált az osztrákokkal és ha Sopront Ausztriához csatolják, a Wiener Bankverein soproni fiókjának lesz az igazgatója. Ezzel a fegyverrel akarják elérni, hogy Thurner polgármestert maga a magyarság távolítsa el helyéről. Thurner polgármester kijelentette, hogy a rágalmak nem méltók a feleletre, a nyugatmagyarországi kérdésben pedig az a véleménye, hogy rólunk,de nélkülünk határozni nem lehet.. A legfőbb tanács Ausztria sürgős segítéséről és a német leszerelésről tárgyal — Az új Nemzedék tudósítójától. — Páris, január 25. A szövetségesek legfőbb tanácsának párisi konferenciája tegnap délutáni ülésén elsősorban Ausztria helyzetéből tárgyalt. Az angol kormány radikálisan akar segíteni Ausztrián, mert belátoja, hogy máskülönben kénytelen lenne Németországhoz csatlakozni Ausztriának ötvenmillió,pont sterlingre, más forrás szerint ötvenmillió dollárra van szüksége. Mivel Amerika nemakar részrtvenni a kölcsönben, Franciaország pedig a legjobb akarattal sem segíthet, Angliának egymagának kellene a szükséges összeget kölcsönadnia. Döntés ebben a dologban nem történt. A konferencia ülése előtt a technikai szakértők külön tanácskozást tartottak a német leszerelés dolgában és jelentésüket nyomban átadták a tanácsnak. Valószínű, hogy a leszerelés és Németország szénszállítása dolgában,rövidesen meglesz az egyezség. •• ....."v "■ -A jóvátételre vonatkozóan Lloyd George kijelentette, hogy nem akarja Franciaországraráerőszakolni azt a nézetét, hogy Németországnak egy összegben kell megfizetnie a kártérítést. Az ülésen felszólították Bergmann német delegátust, tegyen jelentést Németország fizetőképességérőlés eddigi teljesítményeiről. Elhatározták, hogy a katonai szakértőktől véleményt kérnek arról, milyen mértékben tudja Németország a versaillesi szerződés katonai követeléseit teljesíteni. . . . Ausztriának Németországhoz való csatlakozása dolgában kijelentette Blobukovszky, a jóvátételi bizottság francia delegátusa, hogy az ántánt mindenáron megakadályozza a csatlakozást. A hatalmak nem engedik, hogy ismét megkezdődjenek azok a bonyodalmak, amelyek eddig állandóak voltak a Balkán-államokban. Az ántánt azt akarja, hogy Középeurópában ismét megkezdődjék a államok gazdaságikapcsolato. %