Uj Nemzedék, 1921. május (3. évfolyam, 94-116. szám)

1921-05-01 / 94. szám

Megint vörös május? Május elsején a magyar munkássághoz for­dulunk és izmos karjait segítségül hívjuk az uj Magyarország felépítéséhez. A megizmosodott, számban és gazdasági erejében megnőtt, politikai öntudatra ébredt ..negyedik rend“ elhelyezkedést kíván a társpr' dalom és az állam szervezetében s ezt az elhe­lyezkedést az osztályérdek alapján.,. 'Szervez­kedve kívánja kikiizdeni. Elvileg Senkinek sem lehet kifogása az ellen,Miogj&JnTa munkásság ér­téket tud hozni a köaétetszövedékeibe, hogy ezt a szándékát, megvalósítja. Az eddig egyik oldalon a munkásság, másik oldalon a jelenlegi társadalmi és állami rend közt kihegyeződött eMertfét arra vezethető vissza,, hogy a munkás­ság vezetői ezt az elhelyezkedést nem a jelen­legi rend keretein belül, hanem az egész állam és társadalom felforgatásával kívánták keresz­tülvinni. A társadalom erőinek mai egyensúlya több évezredre visszamenő fejlődés eredménye, me­lyet egyszerűen félredobni és szobatudósok és éretlen fantaszták álmaival helyettesíteni nem lehet. A haladásnak, a fejlődésnek nem a fel­forgatás. hanem a fokozatos építés a módja. A szociáldemokrácia azonban e helyett a ma­gyar munkásságot a legszélsőbb forradalmi iráimatok igájába hajtotta. Nyiltan be is val­lotta ezt a célzatot a Népszava 1918 december 22-én. mikor már előrevetette véres árnyékát a proletárdiktatúra és amikor a szociáldemo­kraták hivatalos lapja bevallotta, hogy „tájé­kozatlanságot és tudatlanságot árult el a pol­gári társadalom, mikor azt képzeli, hogy a szociáldemokrata párt közelebb áll a polgári pártokhoz, mint a bolsevikekhez.“ Már akkor proklamálta a késhegyig, Szamuely hóhér­legényeinek rohamkéséig menő harcot: „Mi halálos ellenségei vagyunk a polgári társada­lomnak“ és fenyegetően idézte a kommunista kiáltvány szavait: „Reszkessenek az uralkodó osztályok egy kommunista forradalomtól!“ Ugyanebben az őszinteség diktálta cikké­ben a szociáldemokrata párt hivatalos szó­csöve kijelentette, hogy egy pillanatra sem lesz hűtlen az osztályharc kérlelhetetlenségéliez. A bolsevikekkel egyformán követeli a magán­tulajdon megszüntetését és a kommunizmus megvalósítását, mert végeredményben „nin­csen kiilömbség szociáldemokraták és bolsevi- kiek között Amit a Népszava 1918 december 22-én fe­nyegetőzve beígért, az 1919 március 21-én meg­valósult. És az eredmény? Magyarországnak, valamennyi dolgozó magyar társadalmi osztály- nak, az egész magyar fajnak koldusbotra juty tatása. Az események vérrel és gyásszal cáfol­tak rá mindenütt Bebel és Marx tanaira. A proletárság maga is a diktatúra alatt súlyosabb láncokat viselt, mint a fáraók vagy Nérók rab-,.. szolgái. A megígért uj világ csak a munkásság nyakába- telepedett idegen fajnak jelentett tisza­virágéletit néhány napos dinom-dánomot. Mi­kor nálunk a szociáldemokrácia az ország fel­darabolására és elszegényedésére vezetett, mi­kor Oroszországban a hatalma delelőjén levő kommunizmus kénytelen a magántulajdonnak egyre több engedményt tenni és csak idő kér­dése ott is a kommunizmusnak teljes bukása: akkor a marxizmusról mint komolyan szántba- vebetö társadalmi elméletről többé beszélni sem lehet. Keleten végvonaglásaiban van a nemzet­közi és erkölcstelen marxizmus. Nyugaton el­lenben faii és nemzeti alapokon tömörül a mun­kásság is. A magyar munkásság ma nagy el­határozások előtt áll. Rá kell eszmélnie, hogy eddigi vezetői saját önös céljaik érdekében csak kizsákmányolták, hitelét lejáratták, idegen hazugságok rabláncára fűzték. Bizhatunk-e a kérésziéi« xmsiM makássáshaa« liogy. saját . és Magyarország kárán tanulni tud és le tudja rázni idegen zsarnokait, tud lenni magyar és keresztény, lesz belőle az újjászülető nagy Ma­gyarország értékes oszlopa? Május elsején várja az ország a magyar« ság ezeréves tiszta tűzhelyéhez megtérő fiait, a keresztény magyar munkásságot. Vájjon med­dig várja még? f Megállapították a német Jóvátétel fizetésének módozatait és határidejét Briand legyőzi a szövetségesek ellenállását — Kormányválság Németországban Páris, április 30. A jóvátételt bizottság pén­teken tartott ülésén megállapította a német jó­vátételt összeg fizetési módozatait és haiáride- jét. Az ülésre Németország képviselőjét is meg­hívták, a német meghatalmazott azonban levél­ben jelentette be, hogy a mostani körülmények között nem. tehet eleget a meghívásnak. Németországot ui háború előkészítésével ' vádolják >— kz Uj Nemzedék tudósítójától. — Bécs, április 30. Parisból jelentik: Briand tegnap délben elutazott Londonba. A pályaudva­ron kijelentette az újságíróknak, hogy teljes bizalma van a szövetségesekhez. — „A mostani állapotoknak egyszersmindenkórra véget kell már vetni“ — mondotta. Briand egyébként Amerika ellenállására sem számit s Lloyd George nyilatkozata után már az angol bele­egyezést is zsebében érzi. Olaszországból is oly hírek érkeztek, hogy nem ellenzik a francia szankciók" végrehajtását. A párisi sajtó biztos a győzelemben. Azt írják, hogy Németország „veszélyessége“ elég ok a beavatkozásra, Briand hangsúlyozta amerikai ujságü-ók előtt, liogy Franciaországnak biztosítania kell magát; Ezt a gondolatot fejtegeti a Temps is mai vezér­cikkében, melyet igy fejez be: Németország nj háborút készít elő, tehát békére kell kény­szeríteni.“ Más helyen azt Írja a Temps, hogy a németek által előterjesztett „milliárdos histó­riának“ semmi jelentősége sincs. Kitört a német |w»fniányválság Berlin, április 39:''A német birodalmi kor­mány régebben lappangó válsága végre kitört. ■, — |—i—qn-|y—ni- ■ -| ri-rrirTn-ii-ii'MMTír iiiinnri—mii Simons dr. külügyminiszter még a legutóbbi jegyzék elküldése előtt beadta lemondását Fehrenbach birodalmi kancellárnak, a kancellár azonban megkérte,, hogy legalább a washing- ''tfffualíció befejezéséig maradjon a hivatalában. A kancellár' kijelentette egyúttal azt is, hogy szolidáris a külügyminiszterrel és vele együtt szándékozik lemondani. A kormányválság okai tisztán személyes természetűek, mert a kor­mányt támogató koalíciót: a középpárt, a né­met néppárt és a demokraták pártszövetségéi: egyáltalán nem ingatja meg, Amerika még nem mondott íe a közvetítésről Washington, április 30. Harding elnöknek változatlanul az az álláspontja, hogy készsége­sen előmozdítja az európai béke helyreállítá­sát, mert tisztában van vele, hogy Európa gaz* dasági talpraáUúsa Amerikára nézve, is kivá* mtos. A washingtoni kormány külügyi államtit­kára megkérdezte a francia kormánytól, nem lehetne-e elhalasztani a Ruhr-vidék megszállá­sát. A francia kormány a kérdésre határozott nemmel felelt. A legfelsőbb tanács valószínűen a Rulir-vidék megszállása mellett fog dönteni. A cseh kormány titokban tárgyai a beavatko­zásról Prága, április 30. A kormány tagjai csütör­tökön és pénteken reggeltől estig tárgyaltak, hogy határozatot hozzanak a franciák büntető intézkedéseiben való részvételről. A tanácsko­zást Franciaország uj jegyzéke miatt kellett megtartani s az eredményt egyelőre titokban tartják. Valószínű, hogy Csehország résztvesz a büntető expedícióban. Bonyolódik a Beniczky-iigy Bűnvádi eljárás, vagy mentelmi sérelem — Nincs jövője az uj ellenzéki szövetségnek — rAz Uj Nemzedék tudósítójától. —■ A nemzetgyűlés néhánynapocj sorrilfetet a kép­viselők legnagyobb része.., vWlken tölti és csak a költségvetés keddßp^utulö tárgyalására érkezik vissza a íövíj,r,«etía. Az elnéptelenedett politikai körökct,«egflfreszt a Béniczky—Tomcsányi-ügy, más- '♦iiéuüt*“ás ellenzéki képviselők szövetkezése foglal­koztatja. A mentelmi bizottság a Beniczky-iigyben kedden délután folytatja a tanúkihallgatásokat, amelyek a kereszténypart meggyőződése szerint már nem változtathatnak azon a tényen, hogy Beniczky Odóm, mentelmi /jogát a tettenérés fenn­forgása nélkül sértették meg, ami éreztetni fogja hatását Tomcsányi V. Fái igazságiigymiai sast er helyzetére is, aki Beniczky letartóztatását elren­delte, illetően helybenhagyta. A mentelmi bizottság kisgazdapárti tagjai­nak felfogásáról, amely a kereszténypárt meg­győződéséhez erős közeledést mutat, illetékes hely­ről a következő érdekes felvilágosítást kaptuk: — Tomcsányi miniszternek az volt az állás­pontja, hogy Beniczky esetében tettenérés forgott fenn, más szóval letartóztatása nem politikai ok­ból, hanem az 1920. évi I. törvénycikk ellen irá­nyuló vétség megakadályozására történt. Ebben az esetben nem leket szó a mentelmi ■may^miriésÁrM, te-smek -wsgMhjáHm istiét? lenül maga titán kell, hogy vonja a bűnvádi eljá­rás megindítását. A megkísérelt vétségnek meg­felelő felelősségrevonással kell járnia. — Beniczky ellen azonban nem indítottak bűnvádi eljárást, ami azt bizonyítja, hogy sem vétségről, sem tettenérésről nem lehet szó, ami természetesen azt jelenti, hogy Tomcsányi minisz­ter ferde helyzetbe került, önmagával jutott el­lenkezésbe és végeredményben Beniczky mentelmi sérelmének megállapítása elkerülhetetlen. — Volna még egy harmadik eshetőség is, az, hogy az egész ügyet — diplomatikusan szólva — el akarják „simítani.“ Ez az eset azonban megint csak nem volna alkalmas arra, hogy Tomcsányi helyzetét megerősítse. Politil ai körökben ezekután a mentelmi bi­zottság döntése és a Beniczky-ügy kibonyolódás.í elé fokozott érdeklődéssel tekintenek. Az ellenzéki képviselők közös mozgalmának jelentőségéről sem a kereszténypártban, sem a kis. gazdapártban nem tartanak sokai,, _— Ez az uj alakulás — mondotta Dömötör Mihály — annyira heterogén elemekből tevődik össze, hogy egyöntetű fellépésre aligha lesz bépoS. A kereszténypárt felfogását Somogyi István a következőkben vázolja: — A most szövetkező ellenzék a világ legsze­rencsétlenebb és legtehetetlenebb ellenzéke. Tagjai- smí* aásóía eU&Küikl Luxokat .pereknek» & «3dig Előfizetési árak: Szerkesztőség i V., Honvéd-n. 10. Kiadóhivatal i £V* Egész évre . 440 K — f. Negyedévre. . 110 K — f. D/\T ITIlf AI N A Í3II A P Gerlcczy-u. 11. sz. A szerkesztőség telefonsainál« Felébre ... 220 K — f. Egy hóra. .. 40 K — f. i VJuI 1nHiiLAr Felelős szerkesztős 75-88. Közgazdaság! rovatvezetői Egyes szám ára helyben, vidéken és pályaudvaron Felelős szerkesztő t Krüger Aladár dr« 75-31. Szerkesztőség i 110-55, 7-20, 7-21. A kiadó­in kor. — Hirdetések milliméteres díjszabás szerint hivatal telefonszámai:5-67,5-68. Reklamációs 19-25 lfttli!tl!II!!(f{l!lliiII|!iilII{|ii!l!!llIll!lll!Illi]]l|!!illl!lI||i!|llll!l!lilI!lif!liJI!ilit)lllliitIlIII!ll!{l!ll!lll!<llf{llim(IIUIMlIll!llll!l!llll!IJI!l!lil!lllll!!llllll!I!fIII!IIIIIIIil{ll!lil!lilIIII!llCIIin!tin!IIIUllllllHltllIIItltl Budapest, 1921. 111. évfolyam, 94. (479.) szám. Vasárnap, május 1. lliliilllül!!!!lllílll!liiliilil!llil!ü!lliI!lll!!ilI!lll!l!llllIl!llillllllll!l!!IIIJlllllIIllül!llliní:il!illllIIIlllllI!)lllllllli!ltlli!(ll!lll!!llilLl'Ulllll)HIIIlUJLIIÍIlü!iil|llllllllllllllüill]llli!llJ!liiIJIIiillJlllillllHllJl}iJllJlilliö $0

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék