Uj Nemzedék, 1921. május (3. évfolyam, 94-116. szám)
1921-05-01 / 94. szám
1921 május 1. U1 Nemzedék Vasárnap A kereskedelem válságát két hét múlva érezzük Hivatalosan nyolc bukásról tárgyalnak —A legtöbb ügyet megegyezéssel intézik el — 'Az U3 iemzedék tudósítóidtól. — Egyre több és több cég válik fiatetésképtelenné, beért a nyersanyagok és ipari árek ára világszerte esett és a magyar kopj«*»' több mint 80 százalékkal javult. Weiszberger Béla dr., a hitelezők védegyletének.--a vezetője a kereskedelem válságáról a követk^Seket mondta munkatársunknak: — Ma még neon katasztrofális a kereskedelem helyzete. Igaz, hogy meglepetésekre is elő kell készülnünk. Most hat-nyolc jelentősebb bukási esetet tárgyalunk. Az egyik kétmilliós passzívával, míg a többi passzíva átlag egymillió korona alatt van. "A legérdekesebb eset egy szegedi borkereskedő hétmilliós hiánya, amelyben kényszeregyezségi eljárás folyik. Őszintén megvallom azonban, hogy két héten belül nagyobb arányú bejelentéseket várunk, ha nem is hiszünk azoknak a suttogásoknak, amelyek harminc-negyvenmilliós bukásokról szólnak. A tegtöbb ügyet egész csöndben sikerült elintéznünk. Az eladó iparosok a nagymérvű áresés miatt visszavették az árukat, vagy bonifikálták a különbségek egy részét és így elkerülhető volt a csőd. A textil-, vas- és papírszakmában az ítél így még nem jelentkezett. Csak egy hónap múlva tesz döntés a malmok és az állam leszámolásában . "Az Új Nemzedék tudósítójéróL — ír A malmok, mint ismeretes, az őrlésig dij •fejében 80 millió kóronát követeltek az államon. Utóbb maguk is belátták, hogy követelésük tulmerésül, és húszmillió koronával mérsékelték az igényüket. Ámde az állam még a hatvatcmillió koronát is sokalta és miután a tárgyalásnak nem lett eredménye, elrendelte, hogy a malmok igazi jövedelmének megállapítására szakértő bizottság vizsgálja "tilt"a malmok könyvelését. A vizsgálat már hosszabb idő óta folyik és az eddigi eredményről Bod János miniszteri tanácsos, aki a vizsgálatot vezeti, a következőket mondotta munkatársunk előtt: — A malmok túlzott követelése miatt megakadt tárgyalás új stádiumba jutott. A Pénzintézeti Központ útján elrendelt újabb vizsgálat megkezdődött. Ez a felülvizsgálat nemcsak a könyvek egyszerű számbavételével történik,— mert a rendes tételek egybevetése már megtörtént, — hanem azok a nyílt tételek és tényezők jönnek számba, amelyek bevételekkéntszerepeltek és amelyeknél a malmoknak teljesen szabadkezük volt- ilyen a zsákok rendelkezésére bocsátásából származó bevétel. Az utólagos számítás hat-hét fajta ilyen figitt tételre terjed ki és ezek jövedelmeinek megállapítása után lehet csak tiszta, képet alkotni a malmok követelésének realitásáról. A revízió körülbelül egy hónapig tart. A malmok tehát legföljebb egy hónap múltán kaphatnak pénzt. A térítés megállapításánál azonban mindenesetre figyelembe kell venni a korona javulását. A malmok amúgy is jól keresnek s a térítés csak a korona közel háromszoros javulásával megfelelő lehet. Valutánk javulása folytán a malmok — még a maguk követelése alapján is — ma csak huss— huszonötmilliónyi térítésre tarthatnak igényt, de persze a felülvizsgáló bizottság munkája alaposan csökkentheti még ezt az összeget is. Mit végzett a searegienai konferencia? — Az Új Nemzedék tudósítójától — A barcelonai nemzetközi közlekedési konferencia befejezéséről tegnapi számunkban adtunk hírt. A tárgyalásról és a végzett munkáról illetékes forrásból a következő tájéktoztatást kaptuk: — A tanácskozás a békeszerződés 283-ik cikkén alapult, amely elrendeli, hogy a népszövetség tagjai közlekedési egyezményt kössenek. A tanácskozókon 43 állam vett részt, köztük Magyarország és Németország is, amelyek még nem tagjai a népszövetségnek. A szomszédos román, szerb és cseh államok négy-négy megbízottal képviseltették magukat. Az eredeti terv az volt, hogy az átmenet szabadságára s általában a közlekedés nemzetközi szabályozására vonatkozó kérdéseket szerződésileg rendezik. Ettől azonban el kellett állni, mert a vasúti és kikötői kérdések más szempontok szerint ítélendők meg Európában, mint Amerikában és Ázsiában. Az eltérő felfogásokat nem lehet összhangba hozni és ezért szerződés helyett csupán „szerződéstípusok"-est állapítottak meg. E típusok az államokat nem kötelezik, hanem minta gyanánt szolgálnak a kötendő egyezmények számára. A szerződéstípusok a viszonosság és egyenlőség alapján állanak. A békeszerződésnek közlekedési vonatkozású rendelkezései érvényben maradnak, kivéve a hajózási rendelkezéseket, amelyekre nézve a konferencia új megállapodást létesített. Az értekezleten résztvevő delegátusok között egyébként az érintkezés nagyon fesztelen és barátságos volt. Sztanykovszki fentartja súlyos vádjait Ma az ügyész és a vádlottak faggatják — "Az Ifj Nemzedék tudósítójától "— Sztanykovszky vallatását tegnap befejezték. Ma elsősorban az ügyész a kérdezésre jogosult, csak azután kerülhet a sor a vádlottakra és a védelemre. Most, már megállapítható, hogy míg Hüttner mindez, valószínűség nélkül terhelt, addig Sztanykovszky nagyon sok valószínűség vád lett — tagadott. Bár vallomásából aimenitt kicsemlült a halálra megírása és elszántsága, előadása mégis táviról hézagos, de így is közelebb áll a valósághoz, mint Hüttner vallomása, kinek minden egyes szaván, kijelentésén, megértett, hogy erősen harcban áll az igazsággal. Talán a mai tárgyaláson az ügyész, valamint avédelem kérdéseivel tisztázódik Sztanykovszky állításának néhány olya® része, amely eddig könnyen él-, vehettevolna vallomásának minden értékét. A védelem soraiban egyébként ma nagy feltűnést keltett egy levél, melyet egy, Bajánál kifogott holttest, zsebében találtak. A levél a meggyilkolt feleségétől származik, aki óva inti férjét attól, hogy Hüttner ellen valljon, mert úgy jár, mint a többiek. Amennyiben a levél nem apokrif és nem a megszállott területen készült a per összezavarására, akkor az olyan fordulat az egyébként is szomorú szenzációkban gazdag bűnügyben mely megvilágítja azoknak az állítólagos titkos erőknek az akcióját, akiknek érdekük ennek vagy annak az igazsága mellett küzdeni. Az elnök háromnegyed tízkor nyitotta meg a mai tárgyalást. Sztanykovszky elővezetése után kijelenti: ,, A kérdezés joga a közvád képviselőjét illeti. Sztanykovszky az ügyész felé fordul. Kezét hátrakurcsolja és úgy válaszol a kérdésekre. Hanghordósása általában túlságosan temperamentumos és felelete nem egyszer a visszafojtott indulattól erőteljes kiáltásban tombolja ki magát. Az ügyész kérdez Szilassy ügyész. 1919 november 23-án a vizsgálóbíró előtt ön a következőiket vallotta: „Magamba szállt töredelmes vallomást akarok tenni minden külső kényszer nélkül, csupán lelkiismeretemre hallgatva“. Ön mondotta ezt így? Sztanykovszky. Nem. Ezt a vizsgálóbíró úr stilizálta az irántam érzett jóindulatból. — A katonai körletparancsnokság ügyésze előtt azt mondotta: „Beláttam, hogy nincs értelme a csürés -csavarásnak, a tiszta igazságot vallom“. Ének az ön, szavai’ — Igen. / *— Ezek után ön pon aznál áll elő, hogy gyónni fog és tulajdonképen komédiát akar csinálni az igazság szolgáltatásból (Moraj és felkiáltások a védők oldaláról: Az Icévasééi'y _ Ön, aki Ma® 1 teherfegyverral meggyilkolt egy ártatlan embert ... . Sztanykovszky szinte rákiért az ügyészre: Azt én nem, tettem. „Nem mondhatom meg! . . __ Miért mondotta Sztupka őrnagy ur, akié ügyvéd és mások előtt, hogy ön magára vállalja a gyilkosságot? __ Ezt nem mondhatom meg. — Miért? k • — Nem, indokolom,,■ — Ön tanú. Tehát meg kell indokolnia, ha a feleletet megtagadja. Sztanykovszky mereven néz az ügyészre Le hallgat. A pillanatokig tartó csendet az elnök szakítja meg, de Sztanykovszky az ő kérdésére sem válaszol, némán áll a terem közepén. Az ügyész tovább kérdezi Sztanykovszkyt: — Ön azt mondotta, hogy beismert© a katonai bíróságnál a gyilkosságot, mert azt hitte, hogy nyolc-tíz esztendővel megszabadul. A polgári bíróság előtt is beismer olyan bűncselekményt, amelyben való részvétel fejében halálbüntetés jár. Sztanykovszky: Amit a polgári bíróság előtt beismertem, azt visszavontam. A visszavonás indokolását a főtárgyalásra tartom fenn. — Csakhogy a katonai tárgyaláson a fegyverszakértők magállapították:, hogy arról a helyről, ahol ön állott, egy lövésnek kellett történnie. Ha pedig ez így van, akkor nem 3—10 évre, hanem halálra ítélik! — Akkor sem féltem, «— kiáltja Sztanykovszky — mert tudtam, hogy ártatlan vagyok! Ön azt ígérte, hogy elmondja, mire alapítja azt, hogy ennek a pernek politikai háttere van. Hüttnert Ulain tanította ki —* Elsősorban onnan tudom, mert Lengyel ingyen ajánlotta fel nékem a védelmit, — hát miért beszélt rá engem arra, hogy vállaljam a • Tisza gyilkosságot? Amikor a halálos ítéletem után áthoztak a polgári törvényszékhez, miért mondotta az édesanyámnak Lengyel, hogy mint anya hasson a fiára, hogy fentartsa, a beismerő vallomását. — Ön szerint Hüttner azt mondotta, Friedrich Istvánt erkölcsi halottá kell tenni? Ki mondotta ezt Hüttnernek? — Hüttner úgy mondotta, hogy őt Ulain tanította ki. — Október 25-i történetét mindketten egyformán mondják el. Talán mégsem eleitől fogva valótlan Hüttner vallomása? — Amit a forradalmi eseményekre mond, az igaz, amit a gyilkosságra, mond, az valótlan. — A katonatanácsnak voltak helyiségei a hídügyben? — Igen, a feladatom után. — Ön a gyilkosság előtti időpontra vonatkozóan elmondotta, hogy hol járt. Állítólag fontos megbízatással kiment a fegyvergyárba, délután öt órakor indult autóval Lss Astoriából revolvereket átvenni. Hogy van az, hogy ön katonatisztek, emberek között forgolódott akkor és egyetlen lelket sem tud megnevezni akikkel ebben az időpontban érintkezett? !— Nem tudom a nevüket. Száz és száz emberrel érintkeztem, de a nevüket, nem tudom. —■ Ön a helyszíni szemlén megjelölte a Roheimvillában azt a helyet, ahol a gyilkosság végrehajtásakor állott. Tisza személyzetének két tagja önt fel is ismerte. Hogy tudta azt a helyet olyan pontosan megjelölni, ha nem volt ott? — Mert már előbb volt ott egy helyszíni szende, azonkívül Hüttner a vallomásában előadtai,hogy hárman ölték meg Tiszát és hogy én mint negyedik hol állottam. — De a személyzet két tagja azt mondotta, hogy ön állott az ajtó mellett. Megrágalmaztam ártatlan embereket . Mikor ezekkel először szembesítettek, azt mondották: Hasonlít, mert olyan sovány. Hónapok múlva azt mondották: Úgy néz ki, mintha az lenne. Egy év múlva azt mondották: Most már mégis, merjük. — A katonai főtárgyaláson Ön a beismerő vallomás alapján halálos ítéletet kapott. Nem tartja emberileg érthetőnek, ha ön ennek a beismerő vallomásnak a súlyától szabadulni akar? —* Megrágalmaztam ártatlan embereket, ezt vissza akarom, vonni. Magam is ártatlan vagy ama Megmondottam, hogy felemelt fővel nézek a hajtás elé. — Ön azt mondotta, hogy amikor Kovács vizsgálóbíró előtt nőtt akart vallomást tenni, ezzel fenyegette meg: „Ha maga nem vall, erősebb kezekbe adom!“ Ön szerint ennek a következménye volt az, hogy a rendőrségre küldték. ~4“ Igen, mert én nem tudom elképzelni, mi ok volt erre, hiszen már három hónapja vizsgálati fogoly voltam. A keresztkérdések — A vizsgálóbíró igen törvénytisztelő ember volt ét azért vitték át a rendőrségre, mert Hüttner akkor tett beismerő vallomást és önt szembesíteni kellett vele. — Nagyságos ügyész úr! — kiáltja indulat®* san Sztanykovszky — a többi vádlottak közül, senkit sem vittek át, csak engem. A többi nem volt lényeges. •— Amikor önök Hüttnerrel együtt felnyitottak egy kasszát a Deák Ferenc-szállóban, ön azt mondotta a Tisza gyilkossággal kapcsolatban: „Úgy felfordult, mint egy kutya!“ — Ezt a kijelentést soha nem tehettem. — Ön a katonai tárgyalás folyamán váratlanul azt mondotta, hogy hátrálás közben Dobó is adott le egy lövést. Nem azért mondta ezt, mert akkor már a fegyverszakértők megállapították, hogy az ön helyéről egy lövésnek kellett történnie? — Lengyel mondotta, nekem, hogy a, fegyver* szakértő véleménye ránk nézve nagyon terhelően akkor tanított ki erre a vallomásra. Az ügyész ezután részletesen kikérdezi a röpcéduláknak a szerepére vonatkozóan, majd rátér a gyilkosság után Hüttnernek és Sztanykovszky vak a rendőrségéit történt megjelenésére. Ügyész: Igaz az, hogy önt, Dobót és Horvatot Friedrich István beszélte rá a gyilkosságra. — Nem igaz. Nem akarok leleplezni... — A katonatanács tagjai katona ruhában jártak ? — Igen. — Miért kellett akkor? Önnek 1000 korona civilruhára ? — Mert én mentem a röpcédulákat nyomatni*